Útmutató a portfolió készítéséhez Tanári MA szakos hallgatók részére (A 15/2006 sz. OM rendelet 4. számú mellékletének 5.1.3 pontja szerint a tanári mesterképzés hallgatóinak portfoliót kell készíteniük.) 1. A portfolió fogalma A portfolió = dokumentumdosszié (etimológiailag: levélhordó tárca ); olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását (Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993, 203.). A portfolió a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak a rendszeres összegzése, e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy tanításához szükséges segédlet készítése. 2. A portfolió célja A portfolió célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni. A portfoliónak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjein, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes dolgozni. 3. A portfolió tartalma Darling-Hammond és Snyder (2000, 536-537.) háromféle dokumentumtípust sorol fel: a) a tanítás illetve a gyakorlat során készített dokumentumok (óravázlat; hospitálási napló; óramegfigyelésekről készített feljegyzések; tematikus terv; tanórán kívüli tevékenység terve; tanítási óráról/iskolai foglakozásról készített audio-/ videofelvétel; képek; fényképek; szakmai munkaközösségi megbeszélés során készített jegyzetek, kiegészítő anyagok, dolgozatok, a tanítványok munkái), b) a tanárjelölt reflexióit tartalmazó dokumentumok (a tanításon kívüli iskolai tevékenységekről (szakkör, testületi értekezlet, szülői értekezlet stb.) szóló feljegyzések saját megjegyzésekkel, reflexiókkal; az iskolán kívüli tevékenységek köréből szerzett tapasztalatok írásos rögzítése saját megjegyzésekkel, reflexiókkal; előadásokról készített és saját
megjegyzésekkel (reflexiókkal) kísért jegyzet; valamely pedagógiai probléma leírása és a kezelésére/megoldására irányuló saját javaslatok; konferencián készített jegyzet reflexiókkal, tanári tanulási napló, reflektív jegyzetek az egyes dokumentumok magyarázatára), c) a jelölt tanításáról mások által készített dokumentumok és értékelések (mindenféle értékelés, amelyet a jelölt bármely tevékenységére kapott, köztük akár az évfolyamtársak kritikai észrevételei). A portfolió dokumentumai a hallgatóhoz rendelt mintatanterv függvényében értelemszerűen eltérőek lehetnek. A jelölt maga válogathatja a dokumentumokat, de az a feladata, hogy portfoliójában a fejlődési útját az értékelő (és mások) számára nyilvánvalóvá, követhetővé tegye. A portfolióhoz bevezetőt kell írni, amelyben leírja alapvető céljait és a portfolió felépítését. Tartalomjegyzéket kell készíteni, világos és áttekinthető rendszerbe kell szervezni (és összefűzni) az anyagot. Minden egyes dokumentummal kapcsolatban három kérdésre kell világos eligazítást adni: - mi ez a dokumentum, - melyik tanári kompetenciához kapcsolódik és miért (a 9 kompetencia mindegyikéhez célszerű dokumentumot csatolni; lásd: 15/2006 sz. OM rendelet), - hogyan mutatja be a jelölt fejlődését? A dokumentumok gyűjtése folyamatosan történik, ezen belül a kitüntetett alkalmak a tanári mesterképzésbe beépített gyakorlatok, melyek kötelező részei a portfoliónak (Közoktatási gyakorlat I., II., III. -; Szakterületi iskolai gyakorlat -; Összefüggő egyéni gyakorlat dokumentumai). Az alábbi táblázat tartalmazza azokat a dokumentumtípusok, amelyek a tanári portfólió választható részébe kerülhetnek: Dokumentumtípusok Órai megfigyelések rögzített változata (irányulhat gyerekre, tanárra, az egész órai tevékenységre) Szakcikk összegzése, értékelése A tanulók értékelése (teszt, feleltetés, portfolió stb.) Egy gyermek fejlődéséről készült esettanulmány A jelölt tanulásszervezésre vonatkozó felfogása, az olvasottakra való hivatkozással Külső szervekkel való kapcsolat dokumentumai Számítógépes dokumentumok (internetes keresés eredményei) Egy kooperatív munkát tükröző óra dokumentumai (terv, összegzés) Bármilyen terv (óra-, tematikus terv, órán kívüli tevékenység terve) Bármilyen dolgozat, fogalmazvány, ami a sztenderdekkel (kompetenciákkal) összefügg Mindenféle értékelés, amelyet a jelölt bármilyen tanári
tevékenységére kapott Látogatások dokumentumai, beleértve a jelölt szakmai látogatásait és a gyerekekkel tett látogatásokat is Közeli és távoli célkitűzések, valamint ezek teljesítése Speciális bánásmódot igénylő gyerekek számára készített egyéni terv Gyerekekkel, tanárokkal, szülőkkel készített interjúk Pedagógiai napló (a gyerekek nevének említése nélkül) Óravázlat Levelezés a szülőkkel Az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának bizonyítékai Előadáson, konferencián készített jegyzetek reflexiókkal Megfigyelések jegyzőkönyvei Évfolyamtársak kritikai észrevételei A jelölt tanításfilozófiájának kifejtése Fényképek, képek, videofelvételek Tanulók portfóliói A jelölt által olvasott és reflektált öt évnél nem régebbi szakcikkek Valamely probléma megoldásának leírása Önképzési tervei, elképzelései Szakmai szervezetben, bizottságban való részvétel A jelölt által készített anyagok (taneszköz, poszter) Önkéntes tevékenység leírása Falus és Kimmel (2003, 66-68. o.) A fő követelmény, hogy a portfolió mutassa be (dokumentálja) a jelöltnek az iskolai gyakorlat valamennyi területén (tanítás; tanításon kívüli iskolai tevékenység; iskolán kívüli tevékenység) elvégzett munkáját. Ez a megfelelés alapkövetelménye. A portfolió értékelésében/minősítésében ugyanakkor a fő szempont nem a mennyiség, hanem a tanári mesterség (kompetenciák) mind szélesebb területének lefedése; a reflexiók szakmaisága, mélysége, a fejlődési út bemutatása.
4. A portfolió értékelése PORTFOLIÓ ÉRTÉKEŐ LAPJA A portfolió készítője: Szakja: Bírálati szempontok Az egyes kompetenciák szakirodalmi alátámasztása Az egyes kompetenciákhoz csatolt dokumentumok A bíráló neve, beosztása: Értékelési skála (A megfelelőnek tartott válasz aláhúzandó) 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont sokrétű forrásra többféle forrást használ alapirodalmakat használ irodalmi hivatkozások a munka szakirodalmilag támaszkodik száma csekély nincs kellően kifogástalanul (APA stílusban) interpretál dokumentumai koherensek a kompetenciákkal más (háromnál többféle) minden dokumentumra (tapasztalatra) reflektál valódi reflektív gondolatokat tartalmaz okosan és etikusan közvetíti a forrásokat dokumentumai nagy részben koherensek a kompetenciákkal más (legalább háromféle) a dokumentumok (tapasztalatok) többségére reflektál számos reflektív gondolatokat tartalmaz az APA-stílus hiányosságai előfordulnak a kompetenciákkal való koherencia csak részben felfedezhető fel más (legalább kétféle) a dokumentumoknak (tapasztalatoknak) csak a felére reflektál keveredik a reflexió a tapasztalattal nélkülözi a korrekt APA stílusú hivatkozásokat a kompetenciákkal való koherencia alig felfedezhető fel más (legalább egyféle) csak néhány dokumentumra (tapasztalatra) reflektál reflektív gondolatokat alig tartalmaz alátámasztva nincs hivatkozás a kompetenciákkal való koherencia nem felfedezhető fel csak hiányzik a dokumentumokra való reflektálás reflektív gondolatokat egyáltalán nem tartalmaz Felépítés logikusan felépített apróbb szerkesztési hiányosságok Kifejezésmód stílusa, nyelvezete, a stílusa, nyelvezete, a szakterminológia szakterminológia használata kiváló használata jó A portfolió kivitelezése, külalakja, esztétikussága a logikai vezérfonal hiányzik stílusa, nyelvezete, a szakterminológia használata elfogadható a formátum zavaros stílusa, nyelvezete, a szakterminológia használata helyenként kifogásolható kifogástalan jó átlagos fenntartással még elfogadható gyenge (illogikus) szerkesztés stílusa, nyelvezete, a szakterminológia használata kifogásolható tudományos munkához méltatlan
Ponthatárok: 45-41 pont jeles 40-32 pont jó 31-23 pont közepes 22-14 pont elégséges 13-9 pont elégtelen Rövid szöveges megjegyzés: kísérő szeminárium-vezető aláírása
Irodalom - Arter, J. A. és mtsai(1995): Portfolios for Assessment and Instruction. ERIC Digest. - Barton, J.-Collins, A. (1993): Portfolios in Teacher Education. Journal of Teacher Education, 44/3, 200-210. - Cambell, D.- Melenyzer, B.- Nettles, D.- Wyman, R. jr. (2000): Portfolio and Performance Assessment in in Teacher Education. Allyn and Bacon, Boston. - Darling-Hammond, L.- Snyder, J. (2000): Authentic Assessment of Teaching in Context. Teaching and Teacher Education, vol. 16. 525-545. - Falus Iván- Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör, ELTE, BTK, Neveléstudományi Intézet. - Heuer, L. (2000): The Homeschooler s Guide to Portfolios and transcripts. IDG Books Worldwide, Foster City.