Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ

Hasonló dokumentumok
Technológia-verifikáció

KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ

Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére

Szabadföldi kísérletek

VEGYIPARI és BIOMÉRNÖKI MŰVELETEK Környezeti biotechnológia, talajremediáció

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése

TÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés

zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOK KKA MOKKA Konferencia, 2007

A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI A környezeti kockázat csökkentése Felszín alatti víz és talaj remediációja

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO

Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin

1 Bevezetés. 2 On-line adatlapok

Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin

KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN

KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben

SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS

Diszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében

dinamikus rendszerben

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

Környezeti kármentesítések mőszaki tervezése

László Tamás (Golder Associates); dr. Soós Miklós (Auroscience Kft.); Lonsták László, Izing Imre (GeoConnect Kft.)

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

TECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.

Készítette: Témavezető: Dr. Gruiz Katalin

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI

23. Országos Környezeti Kármentesítési Program felépítése és gyakorlata

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT

Toxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel

Kerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata

Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

LCA - életciklus felmérés

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A BIOREMEDIÁCIÓ MIKROBIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE MIKROBIOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA KŐOLAJ-SZENNYEZETT TERÜLETEKEN

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal

GOP /1 2009/0060 projekt Indító rendezvény május 05. Bay-Logi, Miskolc-Tapolca

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI KONFERENCIA A NITROGÉNMŰVEK ZRT.-NÉL VÉGREHAJTOTT BERUHÁZÁSOK ÉS HATÁSUK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia

TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

1. melléklet REAKTORSZEMLÉLET Az ellenrizhetség és szabályozhatóság lehetségeinek áttekintése és megvalósítása ex situ és in situ talajremediáció

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.

Speciális építési, tájrendezési feladatok környezetvédelmi kármentesítési munkák során

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány

Collembola elkerülési teszt. Készítette: Szilágyi Szabina

MTBE degradációja mikrobiális rendszerekben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Felszín alatti közegek kármentesítése

Átírás:

Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

ESETTANULMÁNY - KOCKÁZATMENEDZSMENT Probléma bemutatása, szennyezett terület felmérése Szennyezett terület bemutatása, veszélyforrások azonosítása (leírása) Szennyezőanyagok, szennyezett környezeti elemek A szennyezett terület részletes felmérésének ismertetése Kockázatfelmérés KOCKÁZATCSÖKKENTÉS Technológia-tervezés, technológia-fejlesztés (scale-up) Az alkalmazott remediációs technológia általános bemutatása Alkalmazott remediációs technológia részletes ismertetése (képek) Eredmények bemutatása Utómonitoring Az alkalmazott technológia VERIFIKÁCIÓJA Page 2

Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció NÉPLIGET LABORATÓRIUMTÓL A SZABADFÖLDI ALKALMAZÁSIG Page 3

Bioremediáció intenzifikálása - technológiafejlesztés A bioremediáció gyakori korlátozó tényezője a szennyezőanyag korlátozott biológiai hozzáférhetősége. A hozzáférhetőség növelésének egyik módja: ciklodextrinek alkalmazása. ciklodextrinek egyedülálló szerkezet zárványkomplex-képzés Page 4 A zárványkomplex-képzés sematikus szemléltetése: a ciklodextrin hidrofób üregében elhelyezkedő vízmolekulákat kiszorítja a hidrofób vendégmolekula Ciklodextrinek felhasználása talajkezelésben: talajmosási technikákban extrakciós eljárásokban A bioremediácó intenzifikálására mindössze néhány alkalmazás.

TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉS - CÉLKITŰZÉSEK Page 5 CÉL : Innovatív, környezetbarát, biológiai bontáson alapuló technológia megalapozása és kifejlesztése, szénhidrogénnel szennyezett talaj kezelésére, random metilezett ß-ciklodextrin (RAMEB) adalék alkalmazásával: CikloDextrinnel intenzifikált Talajremediáció (CDT) Munkamódszer: Fokozatos méretnövelés: a szerves szennyezőanyagok biodegradációjának, a RAMEB és a különböző technológiai paraméterek hatásának vizsgálata a talajban zajló folyamatokra. Integrált metodika a remediáció követésére, az optimális technológiai paraméterek kimérésére. Eredmények alapján szabadföldi demonstráció tervezése és kivitelezése. A remediáció verifikálása többelemes értékelési módszerrel.

Fokozatos léptéknövelés Technológia demonstráció Alkalmazás 30 m 3, 50 t szennyezett talaj Technológia tervezés és fejlesztés 250 g 500 g 40 kg Szabadföldi alkalmazás Page 6 50 g 250 g Biodegradációs kísérletek Mikrokozmosz tesztek 1 3 hét Technológiai kísérletek mikrokozmoszban 4 10 hét Nagylabor méretű technológiai kísérletek 42 hét In situ ciklodextrines biotechnológia CDT 47 hét

RAMEB és a technológiai paraméterek hatása a szénhidrogének biodegradációjára talajmikrokozmoszban RAMEB hatása a transzformátorolaj biodegradációjára vályog talajban EPH-tartalom (FT-IR) csökkenése RAMEB hatására transzformátorolajjal szennyezett talajban (nincs beoltás) EPH-tartalom (FT-IR) csökkenése RAMEB hatására transzformátorolajjal szennyezett talajban (H10CS) Page 7

RAMEB hatása a transzformátorolaj biodegradációjára különböző textúrájú talajokban A transzformátorolaj-eltávolítás (FT-IR) a RAMEB koncentráció függvényében Minden esetben nőtt a szennyezőanyag biodegradációjának mértéke a RAMEB hatására függetlenül a talajtól. Az eredmények statisztikai értékelése (ANOVA) igazolta, hogy az eltávolított szennyezőanyag-tartalom és az eltávolítás sebessége szignifikánsan függ a RAMEB koncentrációjától, és hogy az eltávolítás sebessége talajonként különböző. Page 8

Remediációs technológia megalapozása pilot méretben Biológiai vizsgálatok a szennyezett talaj aktivitásának jellemzésére A CO 2 termelés változása a RAMEB-bel kezelt szennyezett talajokban A transzformátorolaj-bontó sejtszám változása a szennyezett talajokban Page 9

Remediációs technológia megalapozása pilot méretben Ökotoxikológiai vizsgálatok a szennyezett talaj káros hatásának jellemzésére A toxicitás változása Vibrio fischeri biolumineszcencia-gátlási teszttel a kísérletben A toxicitás változása a kísérlet során Sinapis alba gyökérnövekedés-gátlási teszttel Page 10

Remediációs technológia megalapozása laboratóriumban A laboratóriumi technológiai kísérletek főbb eredményei A ciklodextrin már 0,1% koncentrációban is hatékonyan intenzifikálja a biodegradációt A RAMEB alkalmazása elsősorban nehezebben bontható szénhidrogének esetén eredményes Többszöri kisebb részletekben történő adagolása előnyös A kereskedelmi oltóanyag (H10CS) alkalmazása nem segítette a biodegradációt Telített (iszapfázisú) talajban a CD alkalmazása nem költség-hatékony megoldás Page 11

Page 12 SZABADFÖLDI ALKALMAZÁS

A SZENNYEZETT TERÜLET - VESZÉLYFORRÁSOK Az in situ bioremediáció (CDT) demonstrációja: Népligeti transzformátor állomás. A szennyezőanyag: TO40A transzformátorolaj a talajban és a talajvízben Page 13

A transzformátorállomás területének előzetes állapotfelmérése (kockázatfelmérés) Talajfúrások: a szennyezés mértékének, összetételének és kiterjedésének meghatározása Page 14

Az előzetes kockázatfelmérés főbb eredményei A szennyezőanyag: transzformátorolaj TO40 Koncentrációja a talajban:20 000 30 000 mg/kg; talajvízben: ~1 mg/l A kockázati tényező (RQ), a mért koncentráció értékek és a határértékek figyelembe vételével (pesszimista becsléssel): A szennyezőanyag (transzformátorolaj) kockázati tényezője talajvízben RQ talajvíz = PEC talajvíz PNEC = 2 NAGY KOCKÁZAT talajvíz A szennyezőanyag (transzformátorolaj) kockázati tényezője talajban RQ talaj = PEC talaj = 83 IGEN NAGY KOCKÁZAT PNEC talaj A szennyezett terület részletes kockázatfelmérése (A megoszlások, a biológiai hozzáférhetőség, a biodegradáció és a helyszínspecifikus toxicitás figyelembevétele) Page 15

A SZENNYEZETT TERÜLET FELMÉRÉSE Földtani felépítés, hidrogeológia: - Közvetlenül a felszín alatt 0,7-0,8 m vastagságú barna humuszos homok feltöltés. Alatta szürkésbarna durva homok 1,5-3 m vastagságban, mely a talajvíztartó felső részét alkotja. Ezután szürke kavicsos homok, homokos kavics következik 0,9-2,1 m vastagságban. Átlevegőztethető (bioventilláció) - A telephelyen létesített megfigyelő kutakban 2,4-2,7 m mélységben állt be a talajvíz nyugalmi szintje. Page 16

A SZENNYEZETT TERÜLET FELMÉRÉSE Szennyezőanyag Szennyezőanyag TO40A transzformátorolaj: koncentrációja a transzformátor alatti, felszín közeli részeken a talajban 20 000 30 000 mg/kg, a talajvízben átlagosan 0,99 mg/l. Illékony frakció nincs. Biológiai aktivitás Redoxviszonyok: jellemzőek egy régi szennyeződésű talajra. A talajgáz oxigéntartalma 20 %- nál kisebb és a nitrátot már elhasználta a mikroflóra, tehát oxigén és tápanyag szükséges a mikroflóra megfelelő működéséhez. A biológiai vizsgálatok eredményei jól működő, aktív mikroflórára utaltak. Toxicitás A toxicitási tesztek eredményei (bakteriális, növényi, állati) nagymértékű toxicitást mutattak. Page 17

Page 18 KOCKÁZATFELMÉRÉS

SZABADFÖLDI DEMONSTRÁCIÓ TECHNOLÓGIA A szennyezett környezeti elemek kezelésére technológia-együttes: A telítetlen zóna in situ kezelése bioventillációval A talajvíz ex situ fizikai-kémiai kezelése A telítetlen zóna nedvesítése és enyhe in situ mosása a felszínen kezelt vízzel Levegő Víz Transzformátor Transzformátorolaj szennyeződés Levegő beszívás A remediáció intenzitásának növelése: Talajvíz Levegőztetés Tápanyagpótlás: N, P adagolása Adalékanyag: RAMEB (biológiai hozzáférhetőség-javító hatás a három fázisú talajban, és szolubilizáló képesség a talaj-talajvíz kölcsönhatás befolyásolására) Talaj Page 19

SZABADFÖLDI DEMONSTRÁCIÓ TECHNOLÓGIA A hozzáadott tápanyagok: 3 x 40 kg kerti műtrágya 15 % P 2 O 5, 15 % N és 15 % K 2 O. A mikrobiológiai lebontás gyorsítására hozzáférhetőséget javító adalékként 3 x 10 kg RAMEB-et adagoltunk a 10., 13. és 21. héten a tápanyagokkal azonos időben. Ehhez technikai minőségű 50 %-os RAMEB oldatot (CAVASOL W7 M TL, Wacker Chemie) használtunk. Az adalékokat 2 m 3 vízben feloldva juttattuk be a passzív kutakon és a kavicságyon keresztül. A nedvesség pótlása (a kezelt víz lassú visszaszivárogtatása) is itt történt. Page 20

SZABADFÖLDI DEMONSTRÁCIÓ TECHNOLÓGIA A kísérlet kezdetétől eltelt napok száma Technológiai esemény 1 levegő, víz indul 71 1. RAMEB + tápanyag adagolás, a vízkitermelés leállítása 74 A vízkitermelés és visszaszivárogtatás megindítása 90 2. RAMEB + tápanyag adagolás, a vízkitermelés leállítása 91 A vízkitermelés és visszaszivárogtatás megindítása 145 3. RAMEB + tápanyag adagolás, a vízkitermelés leállítása 148 a vízkitermelés és visszaszivárogtatás megindítása 162 Trafó eltávolítása 173 Téliesítés 257 330 Levegőztetés és víz-visszaszivárogtatás Page 21

CDT- komplex bioremediáció ciklodextrin alkalmazásával Levegő Tápanyagok és RAMEB Szivattyú Kezelt víz Levegő Víz Fázis szétválasztás Homok szűrő Aktív szén bevezetés Passzív kutak Aktív kutak Page 22

CDT - NÉPLIGET 4 2 3 1 2 3 A passzív kutak és a köztük lévő kavicságy. A fekete perforált csövön juttatjuk be a tápanyagot és RAMEB-et tartalmazó oldatot, itt csepegtetjük vissza a tisztított talajvizet. 3 m A transzformátor (1) két oldalán kialakított bioventillációs szívó- (2) és bevezető (3) kútrendszer elrendezése (4 szivattyú) A kombinált (talajvíznyerő és levegőszívó) kút Page 23

Integrált módszeregyüttes a kísérletek követésére és értékelésére- A CDT követésére alkalmazott módszeregyüttes Page 24

In situ komplex ciklodextrines biotechnológia (CDT) transzformátorállomás szennyezett talajának kezelésére Mozgékony talajfázisok analízisének eredményei A széndioxid- és oxigéntartalom a talajból kiszívott levegőben a téliesítés előtt A talajvíz EPH-tartalma téliesítés előtt Page 25

In situ komplex ciklodextrines biotechnológia (CDT) transzformátorállomás szennyezett talajának kezelésére A talajminták transzformátorolaj-tartalma a kezelés indításakor, a 24. és a 47. héten Talajmintavétel Transzformátorolaj-tartalom [mg/kg] helye a felszíntől Indítás (kísérlet kezdete) 24. hét 47. hét (kísérlet vége) 10 30 cm 25 000 1 600 210 80 90 cm 25 000 800 260 A szennyezett talaj toxicitása és jellemzése a kísérlet kezdetén és végén Page 26 Tesztorganizmusok és végpontok Vibrio fischeri biolumineszcencia-gátlás ED 50 [mg] Cu 20 [mg Cu/kg talaj] Jellemzés Sinapis alba gyökérnövekedés-gátlás ED 50 [g] Jellemzés Folsomia candida mortalitás LD 50 [g] Jellemzés Mintavétel helye a felszíntől 10 30 cm 80 90 cm Vizsgálat a kísérlet előtt és után Előtte Utána Előtte Utána 22 320 toxikus 4 toxikus 12 toxikus 50 <80 nem toxikus >5 nem toxikus >20 nem toxikus 8 450 nagyon toxikus 2 toxikus 5 toxikus 65 <80 nem toxikus >5 nem toxikus >20 nem toxikus

Page 27 In situ komplex ciklodextrines biotechnológia (CDT) transzformátorállomás szennyezett talajának kezelésére Főbb eredmények összefoglalása A kombinált technológia: levegőztetés, tápanyagok és RAMEB együttes adagolása, a felszíni vízkezelés és a kezelt vízzel történő időszakos talajmosás következtében gyorsan csökkent a talajvízben mérhető olajtartalom. A talajgáz analízis: az aktiválódott mikroflóra tevékenységének köszönhető. A mozgékony talajfázisok, a talajgáz és talajvíz analízise megfelelő információt szolgáltat a talajban zajló mikrobiológiai folyamatokról, alkalmazható technológiamonitoringra, hiszen a technológiai paraméterek változtatásaira érzékenyen reagál, és jól reprezentálja az időbeni folyamatok előrehaladását. Az integrált módszergyüttessel kapott eredmények bizonyították, hogy, megfelelő technológiát alkalmaztunk, megfelelően működtetve. A CDT-vel egy év alatt sikerült a kiválasztott szennyezett területen az erősen szennyezett talajok szennyezőanyag-tartalmát határérték alá csökkenteni. A kezelés végén a három trófikus szint tesztorganizmusainak alkalmazásával végzett toxicitási vizsgálatok is igazolták a CDT hatékonyságát: a vizsgált talajok egyike sem mutatott már toxikus hatást.

Technológia verifikálás REMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIA VERIFIKÁCIÓ Anyagmérleg Kockázat Gazdasági értékelés SWOT analízis Hatékonyság Elbomlott (eltávolított) szennyezőanyagmennyiség becslése Maradék kockázat Technológia-alkalmazás miatti kockázat Időigény Költség-hatékonyság v. költség-haszon felmérés Összefoglaló jellemzés Erősségek, gyengeségek lehetőségek, fenyegetések Page 28

Verifikáció - A CDT anyagmérlege A talajgáz és talajvíz-monitoring eredményei alapján közelítő számításokkal meghatároztuk a vízben és a talajban lévő összes szénhidrogénből, a fogyott szennyezőanyag mennyiségét. S mikroorganizmusok, víztisztítás T S: szubsztrát (szennyezőanyag) T: termék (sejttömeg, CO 2, eltáv. CH) A szubsztrát oldal (S) meghatározása Kezelt talaj: 50 t Szénhidrogén koncentráció: 25 000 mg/kg Szénhidrogén mennyiség: 1 250 kg / 50 t talaj A termék oldal (T) meghatározása eltávolított szennyezőanyag mennyiség Kezelt talajvíztérfogat: 1 000 m 3 Talajból biodegradációval fogyott: 1 149 kg Olajtartalom a vízben: 1 mg/dm 3 Talajvízkezeléssel fogyott: 2 kg Vízben oldott CH: 1 000 g /1000 m 3 talajvíz Eltávolítandó összes szénhidrogén: 1 251 kg Összes fogyott szénhidrogén: 1 151 kg Remediáció befejezése után vett magmintákból: talajban visszamérhető maradék: 12 kg Page 29

Verifikáció A szennyezett talaj és talajvíz kezdeti és végső kockázata A talajvíz lokális kockázata a transzformátor állomásnál: RQ kezdeti = 1,0 mg/dm 3 / 0,5 mg/dm 3 = 2 RQ végső = 0,3 mg/dm 3 / 0,5 mg/dm 3 = 0,6 A talajvíz lokális kockázata a transzformátor állomás területén kívül, Népliget: konzervatív becslés; hígulást, szorpciót és biodegradációt nem figyelembe véve: RQ kezdeti = 1,0 mg/dm 3 / 0,2 mg/dm 3 = 5 RQ végső = 0,3 mg/dm 3 / 0,2 mg/dm 3 = 1,5 A talajvíz lokális kockázata a transzformátor állomás területén kívül, Népliget: hígulás, szorpció és biodegradáció figyelembe vételével: RQ kezdeti = 1,0 mg/dm 3 / 0,2 mg/dm 3 = 5 RQ végső = 0,1 mg/dm 3 / 0,2 mg/dm 3 = 0,5 Page 30 A talaj lokális kockázata a transzformátor állomásnál: RQ kezdeti = 25 000 mg/kg / 300 mg/kg = 83 RQ végső = 250 mg/kg / 300 mg/kg = 0,8

A CDT környezeti kockázata 1. A szennyezett terület maradék kockázata (célkockázat): a talaj és talajvíz szennyezőanyagtartalma határérték alá csökkent, három trófikus szint tesztorganizmusaival végzett környezettoxikológiai tesztek negatívak. 2. A technológia-alkalmazás kockázatai 2.1. Lokális kockázatok: a technológia kibocsátásai és más potenciális káros hatásai: pl. zaj, szállítás, szennyezőanyag-transzport talajvízzel, levegővel, talajban, toxikus intermedier, talajélet veszélyeztetés, stb. Az in situ kezelt talajtérfogat soha nincs izolálva a talaj többi részétől (nyitott reaktor): korlátozni kell az esetleg mobilizálódó szennyezőanyag terjedését - Illó szennyezőanyag esetében, a kiszívott gáz összegyűjtése és kezelése (nincs) - Vízoldható szennyezőanyag esetében a vízzel való terjedés korlátozása a talajnedvesítés a vízmegkötő-képesség határáig talajvízszint süllyesztés (CDT). - Az adalékanyagok (tápanyagok, RAMEB) kockázatának megismerése és csökkentése (szükséges mennyiség adagolása, biodegradáció figyelembe vétele) - Az eredetileg nem vízoldható szennyezőanyag mobilizálódás: a talajvíz kiszivattyúzása és felszínen kezelése. Page 31 2.2. Globális kockázatok: a technológia energiafelhasználása, időigénye

Verifikáció - A technológia gazdasági értékelése Költség-haszon felmérés: kvantitatív döntéstámogató rendszer, amely pénzértékben fejezi ki a döntési változatok költségeit és hasznait. A technológián kívül a jövőbeni területhasználat, a terület értéke és haszna is befolyásolják. Költség-hatékonyság felmérés: technológia-alternatívák értékelésére használható, konkrét jövőbeni területhasználatot feltételezve Azonos célértékhez és jövőbeni használathoz tartozó alternatívák összehasonlítására Fajlagos költségek alapján választunk a technológiai alternatívák között A fajlagos mutatók vonatkozhatnak a szennyezett terület nagyságára, a szennyezett talajtérfogatra vagy a kezelt talajmennyiségre. A technológia időigénye kiemelt fontosságú és meghatározó Page 32

Verifikáció - A CDT időigénye és gazdasági értékelése Nehezen biodegradálódó talajszennyező anyag bioremediációja: 2 3 év A CDT technológia időigénye: 1 1,5 év Nehezen bomló szennyezőanyagok esetén az időnyereség: 1 1,5 év Költség-hatékonyság felmérés: transzformátorállomás remediációs alternatívái MNA: monitorozott természetes szennyezőanyag csökkenés (15 év) Talajcsere: kitermelés, talajkezelő telepen kezelés + talajvíz kezelése (0) Ex-situ: on site talajkezelés + tavas vízkezelés (2,5 év) Pump and treat : in situ talajmosás + ex situ vízkezelés (10 év) * Pump and treat alternatívája ciklodextrines mosással (USA példa) (5 év) In situ bioventilláció (2,5 év) In situ bioventilláció + RAMEB (1,5 év) Page 33

A CDT költség-hatékonysága A kockázatcsökkentési alternatívák becsült fajlagos költsége Page 34 "0" MNA Talajcsere ex situ off site Ex situ on site In situ talajmosás+ ex situ vízkez. In situ bioventilláció In situ bioventilláció +RAMEB Kezelés ideje 15 év 0 2,5 év 10 év 2,5 év 1,5 év Talajmennyiség (t ) 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 Állapotfelmérés 300 300 300 300 300 300 Kockázatfelmérés 300 300 300 300 300 300 Technológia tervezés - 100 1 000 1 000 1 000 1 000 Kitermelés - 3 000 3 000 - - - Szállítás - 5 000 - - - - Póttalaj - 10 000 - - - - Beruházás - - 1 500 1 500 2 500 2 500 Működtetés - - 5 000 20 000 3 000 1 800 Talajmosás alternatíva* *10 000 Telepre befogadás - 5 000 - - - - Technológiamonitoring 15 év mon. - 750 450 750 450 Utómonitoring 4 500 300 300 3 000 900 900 CD/ (egyéb adalék) - - - - (*2 000) - 5 400 Kutas vízkezelés beruházás - 3 000-3 000 3 000 3 000 Kutas vízkezelés működés - 3 000-20 000 5 000 3 000 *10 000 Tavas vízkezelés beruházás - - 1 000 Tavas vízkezelés működés - - 2 500 Összes költség (eft) 5 100 30 000 15 650 49 550 27 550 16 750 18 650 Fajlagos költség (eft/t) 1 tonna talajra vonatkoztatva 5,10 30,00 15,65 49,55 27,55* 16,75 18,65

Page 35 ERŐSSÉGEK Az általunk alkalmazott adalékok az alkalmazott technológiai paraméterek mellett a környezetre nem kockázatosak. Technológiai paraméterek optimumon működtetése megoldható. Ciklodextrinek alkalmazása szerves szennyezőanyaggal szennyezett talajoknál újszerű, hatékony. A RAMEB biodegradálhatóságának mértéke ideális, nagyságrendben azonos a technológiaalkalmazás időtartamával, tehát az alkalmazás során hat, annak végeztével eltűnik. A ciklodextrinek növelik a biológiai hozzáférhetőséget, alkalmazásukkal a lassan bomló szennyezőanyagok biodegradálhatósága számottevően meggyorsítható, veszélyes anyagok toxikus hatása csökkenthető. LEHETŐSÉGEK A bioremediáció hatékonyságának növelésével versenyképes technológia lehet. A biotechnológiák fejlődésével a technológia alkalmazás költsége is csökkenhet, egyes adalékok (RAMEB) ára szintén csökkenő tendenciát mutat. Versenyképes alternatívává válik a jövőbeni használatokból eredő hasznok, és a kockázatcsökkenés figyelembevételével. A talajvédelem felerősödésével, komolyabb szabályozásával a tiszta környezetvédelmi technológiák nagyobb szerepet kaphatnak. GYENGESÉGEK A ciklodextrinek viszonylag magas ára rontja költséghaszon mérleget. Az adalékanyagok engedélyeztetése problémát jelenthet, Magyarországon nem szabályozott. A technológiából történő kibocsátás kontrollját technológiailag meg kell oldani és monitorozni kell. A területen hosszú időn keresztül utómonitoringot kell folytatni, ennek többletköltsége rontja a költség-haszon mérleget. VESZÉLYEK A természetes folyamatokra alapozó biotechnológia nagyon elhúzódhat. A szennyezőanyag mobilizálásán alapuló in situ technológiák veszélyeztethetik a környezetet. A megfelelő monitoring-rendszerrel azonban az in situ technológiák kibocsátása is jól kontrollálható. A bontás során toxikus, kockázatot jelentő termékek keletkezhetnek. Ez a probléma elkerülhető a biodegradáció mechanizmusának ismeretében.

Köszönöm a figyelmet!