zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOK KKA MOKKA Konferencia, 2007

Átírás

1 Modern Mérn rnöki Eszközt ztár Kock ockázatk zatközpont zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOK KKA KA

2 A MOKKA kutatás-fejlesztési projekt felépítése jogalkotó hatóság menedzser kivitelez tulajdonos WEB-alapú, gyakorlatorientált, felhasználóbarát Döntéstámogató rendszer verifikációs rendszer protokoll nemzetközi fejlesztések leltár magyar fejlesztések leltár saját fejlesztés know-how protokoll

3 MOKKA projekt céljai A kockázatközpontú környezetmenedzsment támogatása Innovatív kockázatfelmérési és -csökkentési eszközök létrehozása Bizalom növelése az innovatív mérnöki módszerek iránt Az új módszerek/technológiák verifikációjának kidolgozása Az információ elérhet,vé tétel elektronikus adatbázis segítségével Felhasználóbarát döntéstámogatási rendszer létrehozása Innovatív módszerek/technológiák piacra kerülésének el,segítése

4 A kutatástól a piacig START Új technológia / eljárás/ módszer CÉL Laboratóriumi és félüzemi kísérletek Információ továbbadása 9 Rendeleteknek, elírásoknak való megfelelés 8 Felhasználók igényei Kibocsátás vagy szennyezett terület kockázatának jellemzése Döntéshozatal: Jelentés a sikeres technológia választás megoldásról, Demonstráció Finanszírozás verifikálás Piacra kerülés

5 A mérnöki innováció és a piac Metodika- és technológiafejlesztés Félüzemi méret3 kísérlet Demonstráció Finanszírozás Halál völgye MOKKA Piac

6 Szigorodó követelmények költséghatékony teljesítése Szennyezett terület menedzsment költség Innovatív felmérési és remediációs módszerek Szigorúbb követelmények költség Terület felmérése, jellemzése, remediálása

7 A környezeti kockázatmenedzsment két oldala A környezetpolitika eszköztárának f eleme a kockázatmenedzsment, melyet a jogi háttér és a környezetállapotát jelz monitoring rendszer támogat. A kockázatmenedzsment két oldala a kockázat felmérése és csökkentése. GAZDASÁG KÖRNYEZETPOLITIKA POLITIKA JOG KOCKÁZATMENDZSMENT MONITORING KOCKÁZAT FELMÉRÉSE KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE 1. VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 2. KOCKÁZAT FELMÉRÉSE 1. MEGELCZÉS MOKKA Konferencia, KORLÁTOZÁSOK 3. REMEDIÁCIÓ

8 Új tendenciák a környezetmenedzsmentben Kockázaton (hatáson) alapuló megítélés és döntés Ökológiai és humán egészségkockázat nem válik el: környezettoxikológia Azonos elvek a globális, regionális és lokális kockázatfelmérésben iteratív, lépcszetes, konzervatív, területhasználattól függ kitettség Vegyi anyagokra: EU-TGD, kvantitatív, általános, egységes EU: PEC/PNEC vegyi anyag jellemzi, sorsa, megoszlás, biodegradálhatóság, hatásai Szennyezett területekre: CARACAS: Concerted Action Initiative on Risk Assessment for Contaminated Sites Alapelvek: jövbeni szennyezés megakadályozása, a szennyez fizet, elvigyázatosság, kockázaton alapuló döntések Tudományos alap: integrált kvantitatív kockázatfelmérés Témái: humán toxikológia, ökológia kockázatfelmérés, szennyezanyag terjedése és sorsa a környezetben, területek felmérése, analízis, modellek, stb. CARINET, NICOLE, RACE, PECOMINE: bányászati hulladékokra

9 Szennyezett terület felmérésének hatékonyabbá tétele Hatékonyság, információ, érték Új, hatékony felmérési módszerek alkalmazásával flexibilis, integrált egységként kezelt felmérés Monitoring Remediációt el,készít, felmérés Részletes állapot felmérés El,zetes felmérés Befektetés

10 A technológiaválasztást el,készít, felmérés a terület integrált felmérésének része Terület felmérésével párhuzamosan folyó technológiaválasztási folyamat Technológia tervezése és üzembe helyezése Felmérés típusa, célja Várható eredmény Szennyez,anyagspecifikus Szennyez,anyag mennyisége és min,sége. Szennyezett környezeti elemek és fázisok azonosítása, stb. Területspecifikus Talajtípus, hidrogeológiai jell. a biota jellemz,i, stb. Kölcsönhatás-specifikus Biodegradáció, a szennyez,anyag fázisok közötti megoszlása, tápláléklánc jellemz,i, stb. Beavatkozás-specifikus, dinamikus tesztelés Technológia-választás Technol. paraméterek tervezése Kibocsátás és kockázat ellen,rzés Költség el,rejelzés Piros: technológia-orientált vizsgálatok

11 Kockázatmenedzsment integrált eszköztára KOMPLEX KOCKÁZATMENEDZSMENT INTERPRETÁCIÓS ESZKÖZTÁR DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK FELMÉRÉSI ESZKÖZTÁR TERJEDÉSI MODELLEK KONCEPCIÓMODELL Talaj ökoszisztéma jellemz,i Fizikaikémiai módszerek 3T Környezetto xikológiai tesztelés GIS-MODELLEK INTEGRÁLT KOCKÁZATI MODELL TERÜLETSPECIFIKUS KOCKÁZATFELMÉRÉS SATATISZTIKAI MÓDSZEREK MÓDSZEREGYÜTTES FELMÉRÉSHEZ REMEDIÁCIÓS ALTERNATÍVÁK ÉRTÉKELÉSE ADATÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK OPTIMÁLÁSA

12 I n t e g r á l t k o c k á z a t i m o d e l l T E R J E D É S I M O D E L L s z e n n y e z f o r r á s s z e n n y e z, a n y a g o t a l a j t a l a j v í z ü l e d é k f e l s z í n i v í z l e v e g k ö r n y e z e t i e l e m e e m b e r ö k o s z i s z t é m a l e b o n t ó k E X P O Z Í C I Ó S M O D E L L f o g y a s z t ó k t e r m e l k r e c e p t o r o k

13 Kockázatfelmérésben szerepet játszó új metodikák Vegyi anyagok sorsa és viselkedése a környezetben: a vegyi anyag és a környezet kölcsönhatása komplexen befolyásolja az aktuális toxicitást Integrált megközelítés: fizikai-kémiai jellemzk + biológiai és ökotoxikológiai mérési eredmények együttesen jellemzik a helyszínspecifikus kockázatot. Mozgékonyság, hozzáférhet,ség befolyásolja az aktuális toxicitást: Fázisok közötti megoszlás: Henry és Kow alapján Biodegradálhatóság - biodegradáció Káros hatások: toxicitás, mutagenitás, teratogenitás, stb. Biokoncentrálhatóság - bioakkumuláció Szorpciós kapacitás: a szennyezanyag és toxicitása megoszlik környezeti elemek fázisai között : kilúgzás, deszorpció, párolgás. MÉRNI VAGY NEM MÉRNI? Modellezés, SAR, QSAR

14 Szennyezett talaj környezettoxikológiai tesztelése A környezettoxikológiai tesztelés megoldás a problémák egy részére Integrálja a toxikus anyagok kölcsönhatásait Integrálja a szennyezanyag és a mátrix kölcsönhatásait A szennyezanyag biológiailag hozzáférhet részét méri Kémiai analitikai módszerrel nem kimutatható anyagok hatását is méri Az analitikai programba be nem vett veszélyes anyagok hatását is méri Ökotoxikológiai tesztekkel szemben támasztott követelmények Ökológiai relevancia, környezeti realitás Reprodukálhatóság Megbízhatóság Érzékenység

15 TalajTesztel,Triád Talaj ökoszisztéma jellemz,i Fizikaikémiai módszerek 3T Környezetto xikológiai tesztelés TTT: A TalajTesztel,Triád A talaj jellemzése során azonos fontossággal bírnak a fizikai-kémiai vizsgálatok, a talaj biológiai jellemzi és toxicitása. Kiegészítik egymást, információt adnak a szennyezanyag minségérl és mennyiségérl, a talaj állapotáról, életképességérl, aktivitásáról, a szennyezanyag hatásáról és hozzáférhetségérl, biodegradálhatóságáról és a módszeregyüttes segítségével modellezhet a talaj küls behatásokra adott válasza is.

16 Új környezettoxikológiai módszerek talajra Tesztek, mikrokozmoszok az expozíciós szcenárió modellezésére Interaktív vagy direkt kontakt tesztek talajra, üledékre: a szilárd fázis és a tesztorganizmus kölcsönhatásba léphet Az expozíciós útvonal, az emésztés, stb. modellezése: a minták elkezelése (emésztenzimekkel, hozzáférhetséget növel szerekkel, stb.) vizsgálat eltt Tesztmódszerek: laboratóriumi tesztek, szabadföldi vizsgálatok biomonitoring, bioindikáció, biomarkerek, genetikai markerek, korai figyelmeztet rendszerek, távérzékelési módszerek, stb. Végpontok: vizuálisan érzékelhet végpontok, távérzékeléssel, egyszer3 m3szerekkel, kémiai analitikai módszerekkel Akut és krónikus Tesztorganizmusok: több trüfikus szintrl, különféle ökoszisztémákból, reálista reprezentánsok, hiperérzékenyek, stb. Alkalmazási lehetségek: toxicitás, mutagenitás, teratogenitás, biológiai hozzáférhetség mérése, megoszlás, biodegradálhatóság, bioakkumulálódó képesség Értékelés: statisztikai; Interpretáció: pl. kalibrálás;

17 Hozzáférhet,ség - feltáródás

18 Hozzáférhet,ség - feltáródás Minta Azotobacter agile dehidrogenáz aktivitás Sinapis alba gyökérnövekedés Vibrio fischeri lumineszcencia Flotációs szürke meddanyag Nem toxikus Enyhén toxikus Nem toxikus Meddhányót részlegesen takaró talaj Nagyon toxikus Toxikus Nagyon toxikus

19 Hozzáférhet,ség - feltáródás Minta ph Teljes fémtartalom mg/kg Mozgékony fémtartalom mg/kg Zn Pb Cu Zn Pb Cu Szürke medd Vörös medd Sárgás szürke 7, ,4 1,2 0,6 7, ,3 0,1 0,0 7, ,9 1,7 0,6 Takaró talaj 4, ,2 1,9 0,5

20 Vibrio fischeri bakteriális tesztorganizmus Vibrio fischeri NRRLB Lumineszcens fényt bocsát ki, ha jól érzi magát. Toxikus anyagok jelenlétében fénykibocsátása csökken. Vibrio fisheri sejtek Folyékony tenyészet Folyékony tenyészet sötétben Felirat formájában növ tenyészet

21 Vibrio fischeri lumineszcencia-gátlási teszt 100 Dózis-hatás görbe szennyezett talajjal Szennyezett talaj hatásának kvantitatív jellemzése: Cu 20 / Cu Cu 20 Cu ED20 = 1.84 mg ED50 = 5.10 mg [mg Cu / kg talaj] [mg Cu / Kg talaj] Jellemzés gátlás [%] < 80 < 120 Nem toxikus Enyhén toxikus Toxikus 0 > 400 > 500 Nagyon toxikus 0,1 1 ED20 ED50 10 log talaj[mg]

22 Folsomia candida (Collembola) talajlakó állati tesztorganizmus Szerves szennyezanyagokra érzékeny rovarok napos korukban használhatóak az akut teszthez Felntt anya (1.8 mm) tojásokkal Felntt anya (2 mm) fiatal állatokkal Felntt anya (2.0 mm).

23 Folsomia candida letalitási teszt teljes talajhoz Dózis-válasz görbe Origin 6.0 A szennyzeett talaj jellemzése LD 20 és LD 50 értékekkel 100 Mortality [%] LD20 = 1.4 g LD50 = 3.1 g LD 20 [g] LD 50 [g] Characterization > 20 > 20 Non toxic Slightly toxic Toxic < 2 < 4 Very toxic 0 0,1 1 LD20 LD50 10 log soil doses [g]

24 Remediáció elmélete és gyakorlata EU és magyar innovatív technológiák összegywjtése, osztályozása Osztályozási szempontok: mobilizáción alapuló, immobilizáción alapuló fizikai-kémiai, termikus, biológiai mely környezeti elemekre és fázisokra vonatkozik természetes folyamaton alapul-e; in situ vagy ex situ, stb. Reaktorszemlélet: akár ex situ, akár in situ a kezelt talajtérfogat reaktorként kezelend technológiamonitoring és szabályozás a technológia fontos része Technológiaválasztási döntés elkészítése a felméréskor kezddik Költség-haszon felmérés a döntés alapvet része Krónikus kockázatok csökkentése, hosszútávú fenntarthatóság

25 Szennyez,a. kémiai tul. Illékony Vízoldható Szorbeálódó Talaj leveg, szennyezett Biodegradáción alapuló remediáció Talajgáz kiszívása és felszíni kezelése Biodegradáción alapuló remediáció Talajg,z kiszívása és felszíni kezelése Biodegradáción alapuló remediáció Talajgáz kiszívása és felszíni kezelése Talajvíz szennyezett Biodegradáción alapuló remediáció Sztrippelés Biodegradáción alapuló remediáció Fitoremediáció Talajvíz kiszívása és felszíni kezelése Aktív résfalak Biodegradáción alapuló remediáció Talajvíz kiszívás és felszíni kezelése Talaj szilárd fázis szennyezett Biodegradáción alapuló remediáció Talajg,z kiszívása és felszíni kezelése Termikus deszorpció Biodegradáción alapuló remediáció Fitoremediáció Talajmosás Elektrokinetikai eljárások Biodegradáción alapuló Biológiai kioldás Fitoremediáció Extrakció Mosás frakcionálással Termikus deszorpció Talajégetés/Pirolízis Vitrifikáció Elektrokinetikai eljárás

26 Szennyez,a. kémiai tul. Talaj leveg, szennyezett Talajvíz szennyezett Talaj szilárd fázis szennyezett Illékony Izoláció Kémiai immobil. Biológiai immobilizáció Kémiai immobilizáció Gázadszorpció szilárd fázison Kémiai immobilizáció Vízoldható Izoláció Fizikai-kémiai immobilizáció (kicsapás, szorpció növelése, stb.) Biológiai immobilizáció Rhizofiltráció Szorpció növelése Kicsapás, oldhatóság csökkentése Kémiai ox./redukció Biológiai immobil. Fitostabilizáció Szorpció növelése Kémiai oxidáció/red. Fizikai-kémiai stabilizáció Szorbeálódó Biológiai immobilizáció Rhizofiltráció Szorpció növelése Kicsapás, oldhatóság csökkentés Kémiai oxidáció/redukció Biológiai immobil. Fitostabilizáció Szorpció növelése Kémiai oxidáció/red. Fizikai-kémiai stabilizáció Vitrifikáció, kerámiába ágyazás

27 Talajremediáció EgyszerW, közérthet, jelrendszer

28 Innovatív remediáció Természetes alapú technológiák: NA, MNA, ENA A redoxpotenciál befolyásolása: megtartani a természetest v. módosítani Ökomérnöki technológiák: állapotok hosszútávú fenntartására Fitoremediáció: fként fitostabilizáció, kémiaival kombinálva is Élgépek, speciális mesterséges lápok, tavak Hasznos termék elállításával összekötött technológiák Komplex, többlépcss technológiák Reaktív résfalak, felszín alatti reaktorok Kémiai reagensek in situ és ex situ alkalmazása In situ fizikai, kémiai, termikus és biológiai kezelés: Speciális adalékok és kezelések: a szennyezanyag mozgékonyságának vagy stabilitásának növelésére, a fizikai, kémiai vagy biológiai hozzá-férhetség növelésére vagy csökkentésére, a biológiai aktivitás növelésé-re vagy csökkentésére, az adaptáció elsegítésére, a metagenom befolyásolására, biológiai szelektivitás érdekében, a talaj sterilezésére, stb.

29 EURODEMO Az EURODEMO stratégiai célja az európai talaj- és talajvíz-remediációs technológiák versenyképességének növelése és a piacrakerülés támogatása. Az összes kulcsfontosságú lépést koordinálja és az akadályokat igyekszik elhárítani a kutatástól a piacig vezet útvonalon. Céljai: Az Európában szétszórtan létez kezdeményezések koordinálása, értékelése A demonstráció hatékonyságának és a pénzforrások hozzáférhetségének növelése Összehangolt/harmonikus információ és eszköztár létrehozása a technológiaalkalmazás megbízhatóságának növelésére Metodikák a remediációs technológiák alkalmazhatóságának és hatékonyságának vizsgálatára A kínálatot és keresletet egyetlen fórumba helyezni (virtuális piac) Új hibrid alkalmazások létrehozása BAT, illetve jobb, mint a BAT, költség-haszon Együttm3ködés az ETAP projekttel Disszemináció

30 Remediációs technológiák fejlesztése Saját fejlesztésw innovatív technológiák laboratóriumi megalapozása 1. In situ és ex situ talajmosással kombinált biodegradáció: közepesen biodegradálható szerves szennyezanyagokra. Biológiai aktivitás növelése levegztetéssel vagy nitrátadagolással (redoxpotenciáltól függen), tápanyagkiegészítéssel, hozzáférhetséget növel adalék alkalmazása, melegítés, biotenzidek, alternatív elektronakceptorok. A biológiai módszer kombinálása a szennyezanyag viz vagy gzfázisba vitelével 2. Kombinált kémiai és fitostabilizáció: nehézfémekre. Kémiai stabilizálószerek hatásának követése talajtípus és fémforma függvényében. A növényekkel szemben támasztott követelmények egyértelm3sítése: pl. fitostabilizációhoz használt növén ne akkumuláljon! Nagy biomasszát produkáljon, jól fedjen, illeszkedjék a helyszínspecifikus faji diverzitáshoz 3. Revitalizációval kombinált fitoremediáció: terméketlen degradálódott talajokra. Revitalizáló szerek alkalmazási lehetségeinek és feltételeinek feltérképezése. Hosszútávú fenntarthatóság, kontrollálhatóság, szabályozhatóság, a technológia környezeti kockázata, monitorozási és utómonitorozási lehetség, stb.

31 Fitoextrakció Kontrollált növényi hiperakkumuláció

32 Fitostabilizáció Kiindulási állapot

33 Komplex ciklodextrines technológia Víz felszíni kezelése tápanyagok Passzív kutak Szell,ztetés cyclodextrin Leveg bevezetés 4 5 Id,szakos átmosás 1. Talajpára elszívás 2. Talajvíz kiszivattyúzás és kezelés 3. Bioventilláció: tápanyag és CD adagolás 4. Id,szakos átmosás CD-vel 5. A felszíni talajréteg agrotechnikai kezelése

34 LÉPTÉKNÖVELÉS Technológia demonstráció Alkalmazás 30 m 3, 50 t szennyezett talaj L eveg Víz Transzformátor Leveg beszívás Technológia tervezés és fejlesztés 40 kg Talaj Transzformátorolaj szennyezdés 250 g 500 g Talajvíz 50 g 250 g Biodegradációs kísérletek Mikrokozmosz tesztek 1 3 hét Technológiai kísérletek mikrokozmoszban 4 10 hét Nagylabor méretw technológiai kísérletek 42 hét Szabadföldi alkalmazás In situ ciklodextrines biotechnológia CDT 47 hét

35 Remediációs technológiák fejlesztése Integrált remediáció: kombinált kútból talajgáz- és -víznyerés, ex situ kezelésük, szilárd fázis in situ mosása és biológia kezelése. Hozzáférhet,séget növel, adalék, tápsók injektálása.

36 Remediációs technológiák fejlesztése Technológiamonitoring: a mozgékony fázisok monitorozása alaján következtetünk a remediáció el,rehaldtára: kombinált kútból talajgáz- és talajvíz nyerés, és analízis EPH in water (mg/ml) 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 1st addition 2nd addition Time (days) 3rd addition CO 2 (%) nd addition 1st addition 2 3rd addition Time (day) O 2 (%) 21 20, , , , ,5 16

37 Környezeti Technológia Verifikációs Rendszer EU alap finanszírozás Európai Verifikációs Szervezet (EVSZ) Állandó: menedzsment és szervezés ellenrzése, szakértk lajstroma Szakért,i Bizottság Tanácsadás EVSZ-nek Érdekképviseletek Technológiafejleszt,k Verifikációs Bizottság Határozott idre jön össze technológia verifikáció Menedzserek és szakértk (+szükség esetén tesztlabor) Verifikáció és értékelés tanácsadás Akkreditáció EU PROMOTE projekt nyomán

38 REMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIA VERIFIKÁCIÓ Anyagmérleg Kockázat Gazdasági értékelés SWOT analízis Hatékonyság Elbomlott (eltávolított) szennyezanyagmennyiség becslése Maradék kockázat Technológia-alkalmazás miatti kockázat Id,igény Költség-hatékonyság v. költség-haszon felmérés Összefoglaló jellemzés Ersségek, gyengeségek lehetségek, fenyegetések

39 In situ ciklodextrines biotechnológia (CDT) Szennyezanyag: Szennyezett környezeti elemek: Technológia-együttes: TO 40A transzformátorolaj Talaj (EPH talaj : mg/kg) Talajvíz (EPH talajvíz : 0,99 mg/l) A telítetlen zóna in situ kezelése bioventillációval A kiszivattyúzott talajvíz ex situ fizikai-kémiai kezelése A telítetlen zóna idszakos in situ mosása a kezelt vízzel Adalékanyag:RAMEB Biológiai hozzáférhetség-javító hatás a telítetlen talajban Szolubilizáló hatás a talaj-talajvíz kölcsönhatásban Leveg Víz Transzformátor Leveg beszívás Talaj Transzformátorolaj szennyezdés Talajvíz

40 Technológia verifikáció a CDT példáján Költség-hatékonyság felmérés Id,igény Anyagmérleg CDT VERIFIKÁCIÓ Kockázat SWOT analízis

41 A CDT anyagmérlege S mikroorganizmusok, víztisztítás T S: szubsztrát (szennyez0anyag) T: termék (sejttömeg, CO 2, eltáv. CH) A szubsztrát oldal (S) meghatározása meghatározása szennyez0anyag mennyiség A termék oldal (T) eltávolított Kezelt talaj: 50 t C 7 H O 2 + NH 3 = C 5 H 7 N + 2CO H 2 O Szénhidrogén koncentráció: mg/kg Mólsúlyok (sejttömeg) Szénhidrogén mennyiség: kg /50 t talaj Talajból biodegradációval fogyott: kg Kezelt talajvíztérfogat: m 3 Olajtartalom a vízben: 1 mg/dm 3 Talajvízkezeléssel fogyott: 2 kg Vízben oldott CH: g /1000 m 3 talajvíz Eltávolítandó összes szénhidrogén: kg Összes fogyott szénhidrogén: kg Remediáció befejezése után vett magmintákból: talajban visszamérhet maradék: 12 kg

42 A CDT környezeti kockázata 1. A szennyezett terület maradék kockázata (célkockázat): a talaj és talajvíz szennyezanyag-tartalma határérték alá csökkent, három trófikus szint tesztorganizmusaival végzett környezettoxikológiai tesztek negatívak. 2. A technológia-alkalmazás kockázatai 2.1. Lokális kockázatok: a technológia kibocsátásai és más potenciális káros hatásai: pl. zaj, szállítás, szennyezanyag-transzport talajvízzel, levegvel, talajban, toxikus intermedier, talajélet veszélyeztetés, stb. Az in situ kezelt talajtérfogat soha nincs izolálva a talaj többi részétl (nyitott reaktor): korlátozni kell az esetleg mobilizálódó szennyezanyag terjedését - Illó szennyezanyag esetében, a kiszívott gáz összegy3jtése és kezelése (nincs) - Vízoldható szennyezanyag esetében a vízzel való terjedés korlátozása a talajnedvesítés a vízmegköt-képesség határáig talajvízszint süllyesztés (CDT). - Az adalékanyagok (tápanyagok, RAMEB) kockázatának megismerése és csökkentése (szükséges mennyiség adagolása, biodegradáció figyelembe vétele) - Az eredetileg nem vízoldható szennyezanyag mobilizálódás: a talajvíz kiszivattyúzása és felszínen kezelése Globális kockázatok: a technológia energiafelhasználása, id0igénye

43 A technológia gazdasági értékelése Költség-haszon felmérés: kvantitatív döntéstámogató rendszer, amely pénzértékben fejezi ki a döntési változatok költségeit és hasznait. A technológián kívül a jövbeni területhasználat, a terület értéke és haszna is befolyásolják. Költség-hatékonyság felmérés: technológia-alternatívák értékelésére használható, konkrét jövbeni területhasználatot feltétlezve Azonos célértékhez és jövbeni használathoz tartozó alternatívák összehasonlítására Fajlagos költségek alapján választunk a technológiai alternatívák között A fajlagos mutatók vonatkozhatnak a szennyezett terület nagyságára, a szennyezett talajtérfogatra vagy a kezelt talajmennyiségre. A technológia id0igénye kiemelt fontosságú és meghatározó

44 A CDT id,i és költségigénye Nehezen biodegradálódó talajszennyez, anyag bioremediációja: 23 év A CDT technológia id,igénye: 11,5 év Nehezen bomló szennyezanyagok esetén az id,nyereség: 11,5 év Költség-hatékonyság felmérés: transzformátorállomás remediációs alternatívái MNA: monitorozott természetes szennyezanyagcsökkenés (15 év) Talajcsere: kitermelés, talajkezel telepen kezelés + talajvíz kezelése (0) Ex-situ: on site talajkezelés + tavas vízkezelés (2,5 év) Pump and treat : in situ talajmosás + ex situ vízkezelés (10 év) * Pump and treat alternatívája ciklodextrines mosással (USA példa) (5 év) In situ bioventilláció (2,5 év) In situ bioventilláció + RAMEB (1,5 év)

45 A CDT költség-hatékonysága A kockázatcsökkentési alternatívák becsült fajlagos költsége " 0 " M N A T a lajcse r e e x s itu off site E x situ on s ite In s itu talajm osá s+ e x situ vízke z. I n situ b iove n tillác ió I n situ b iove n tillác ió + R A M E B K ezelés id eje 1 5 év 0 2,5 év 1 0 év 2,5 év 1,5 év T a la jm en n yiség (t ) Á lla p otfelm ér és K oc ká za tfelm ér és T ec hn o ló g ia terv ez és K iter m elés S zá llítá s P ótta la j B eru há zá s M 3 kö dtetés T a la jm osá s a lterna tíva * * T elep r e b efo ga dá s T ech n ológ ia m on itor in g 1 5 év m on U tó m o n itorin g C D / (eg y éb a da lék) (* ) K u ta s víz k ez elés b eru há zá s K u ta s víz k ez elés m 3 k ö d és * T a va s víz k ez elés b eru há zá s T a va s víz k ez elés m 3 k öd és Ö sszes kö ltség (e F t) F a jla gos k ölts ég (ef t/t) 1 ton na ta la jra v o na tk ozta tva 5, , , , ,5 5 * 1 6, ,6 5

46 ERSSÉGEK Az általunk alkalmazott adalékok az alkalmazott technológiai paraméterek mellett a környezetre nem kockázatosak. Technológiai paraméterek optimumon mwködtetése megoldható. Ciklodextrinek alkalmazása szerves szennyez,anyaggal szennyezett talajoknál újszerw, hatékony. A RAMEB biodegradálhatóságának mértéke ideális, nagyságrendben azonos a technológiaalkalmazás id,tartamával, tehát az alkalmazás során hat, annak végeztével eltwnik. A ciklodextrinek növelik a biológiai hozzáférhet,séget, alkalmazásukkal a lassan bomló szennyez,anyagok biodegradálhatósága számottev,en meggyorsítható, veszélyes anyagok toxikus hatása csökkenthet,. GYENGESÉGEK A ciklodextrinek viszonylag magas ára rontja költséghaszon mérleget. Az adalékanyagok engedélyeztetése problémát jelenthet, Magyarországon nem szabályozott. A technológiából történ, kibocsátás kontrollját technológiailag meg kell oldani és monitorozni kell. A területen hosszú id,n keresztül utómonitoringot kell folytatni, ennek többletköltsége rontja a költség-haszon mérleget. LEHETSÉGEK VESZÉLYEK A bioremediáció hatékonyságának növelésével A természetes folyamatokra alapozó biotechnológia versenyképes technológia lehet. nagyon elhúzódhat. A biotechnológiák fejl,désével a technológia A szennyez,anyag mobilizálásán alapuló in situ alkalmazás költsége is csökkenhet, egyes technológiák veszélyeztethetik a környezetet. A megfelel, adalékok (RAMEB) ára szintén csökken, monitoring-rendszerrel azonban az in situ technológiák tendenciát mutat. kibocsátása is jól kontrollálható. Versenyképes alternatívává válik a jöv,beni A bontás során toxikus, kockázatot jelent, termékek használatokból ered, hasznok, és a kockázatcsökkenés keletkezhetnek. Ez a probléma elkerülhet, a figyelembevételével. biodegradáció mechanizmusának ismeretében. A talajvédelem feler,södésével, komolyabb szabályozásával a tiszta környezetvédelmi technológiák nagyobb szerepet kaphatnak.

47 MOKKA adatbázis 5 al-adatbázis: 1. Jogi háttér 2. Felmérés-monitoring metodikák: kémiai, biológiai 3. Modellek 4. Technológiai adatbázis 5. Kockázatfelmérési módszerek

48 Döntési pontok, illetve síkok Jogi keret DST 1 Felmérés, monitoring DST 2 jogszabályok Kémiai és biológiai módszerek adatbázisa KKF DST 3 Kockázat felmérési módszerek KKM koncepció megelzés remediáció korlátozás DST 4

49 Mobilizáció immobilizáció DST 4.1 Technol adatbázis illékony vízoldható szorbeálódó DST 4.2 Fizikai-kémiai termikus biológiai DST 4. 3 in situ ex situ DST 4.4

50 DST: döntéstámogató rendszer Típusok a technológia-választáshoz Szóbeli: pl. szempontok, választási lehet,ségek Döntési fa: igen-nem elágazásokkal Kulcs: orientációval Mátrix: többdimenziós KKF, jogi

51 MOKKA Projekt munkamódszere MOKKA DST-k az adatbázishoz Dinamikus adatbázis WEB-lap tudásbázisa Konzorcium tudásbázisa DST algoritmus, mwködtetés Dinamikus, animált adatbázisok létrehozása összefwzése EUGRIS-sel Ismeretek válogatása, rendszerezése harmonizálása az adatbázis szerkezetével, Elméleti és gyakorlati alapok, saját fejlesztések, információgywjtés: magyar, európai; adatlapok MOKKA el,re haladása, eredménye Új EU trendek Irodalomfigyelés, nemzetközi kapcsolatok, felmérések Szak Magyar irodalom gyakorlat EURO DEMO EUGRIS

52 A MOKKKA csapat Anton Attila, Bardos Paul, Balogh Klára, Bartucz Petra, Czibók Ágnes, Csemniczky László, Fehér János, Feigl Viktória, Fenyvesi Éva, Frombach Gabriella, Fülöp Tamás, Hajdú Csilla, Langenhoff Alette, Lázár Attila, Molnár Mónika, Meggyes Tamás, Murányi Attila, Siki Zoltán, Szabó Ilona, Székely Anna, Szente Lajos, Ritvayné Szomolányi Mária, Tolner Mária, Uzinger Nikolett, Vaszita Emese, Zöldi Irma, MOKKA Gruiz Konferencia, Katalin2007

53

54 A technológiaválasztást el,készít, felmérés a terület integrált felmérésének része Technology selection procedure Pre-implementation phase 3 assessment tiers Dynamic testing with technology related elements Type of assessment contaminant site interaction intervention specific specific specific specific Expected result contaminant hydrogeology partition Final remediation selection contaminated soil type biodegradation Technological parameter planning soil phases biota food chain Risk/emission control etc. etc. etc. Cost calculation