TÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA
|
|
- Amanda Vörösné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PhD értekezés tézisei SZENNYEZETT TALAJ CIKLODEXTRINNEL INTENZIFIKÁLT BIOREMEDIÁCIÓJA TERVEZÉSTŐL AZ ALKALMAZÁSIG MOLNÁR MÓNIKA TÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KÉMIAI TECHNOLÓGIA TANSZÉK BUDAPEST, 2006
2 Molnár Mónika PhD tézisek 1 1. BEVEZETÉS, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI A talaj szénhidrogén szennyezettsége világszerte gondot okoz, komoly környezeti kockázatot jelent. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program felmérései alapján, Magyarországon re tehető a gazdátlan szennyezett területek száma, és ezek 86 %-ban a talajt és a felszín alatti vizeket veszélyeztetik. Napjainkban talajkezelési technológiák százai állnak rendelkezésünkre, de még mindig kevés szerep jut a talajban folyó természetes szennyezőanyag csökkentő folyamatokra alapozó biotechnológiai eljárásoknak. Az alakuló Európai fórumok és projektek sora bizonyítja, hogy igény van az innovatív, környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból előnyös technológiákra. A bioremediáció gyakori korlátozó, és egyben időszükségletét növelő tényezője a szennyezőanyag korlátozott biológiai hozzáférhetősége. A hozzáférhetőség növelésének egyik módja a ciklodextrinek (CD) alkalmazása. A különböző ciklodextrinek talajvonatkozású környezetvédelmi felhasználási lehetőségeit elsősorban extrakciós eljárásokban, illetve talajmosási technikákban tesztelték. Alkalmazásukkal a bioremediácó intenzifikálásában csak néhányan foglalkoznak, a megjelent közlemények alapján ezek a kísérletek még laboratóriumi szinten állnak. A nemzetközi kutatás fejlesztési irányokhoz kapcsolódóan célom egy innovatív, környezetbarát, biológiai lebontáson alapuló technológia megalapozása és kidolgozása volt, szénhidrogénnel szennyezett talaj kezelésére, random metilezett ß-ciklodextrin (RAMEB) adalék alkalmazásával: CikloDextrinnel intenzifikált Talajremediáció (CDT). Doktori munkám elsődleges célkitűzése a CDT olyan színvonalra fejlesztése, ami versenyképessé teszi hatékonyság és időigény szempontjából, a nem biológiai folyamaton alapuló, vagy nem intenzifikált biotechnológiákhoz képest. Kutatás-fejlesztési munkám további célja volt a technológia tervezését, követését és értékelését támogató integrált technológia-monitoring kidolgozása és alkalmazása.
3 Molnár Mónika PhD tézisek 2 2. ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK A ciklodextrinnel intenzifikált bioremediációs technológia kidolgozása és alkalmazása újszerű megközelítés, mely komplex tervezési, kivitelezési és értékelési metodikát igényel. Kutatómunkám szerves részét képezte a MGKT Tanszék Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia kutatócsoport komplex kutatás-fejlesztési munkájának, melynek egyik célja a szennyezett talaj fekete dobozának jobb megismerése, a másik pedig, ennek alapján új, ökoszisztéma-barát bioremediációs módszerek fejlesztése. A szerteágazó fejlesztési irányok sorában a technológiát megalapozó laboratóriumi kísérletek tervezése, kivitelezése és értékelése teljes egészében az én területem volt. A kifejlesztett technológia in situ alkalmazása kutatócsoportunk közös munkájának eredménye. A technológia megalapozását, kifejlesztését támogató kísérleti metodikám két fő egységből állt: I. Léptéknövelési koncepció a kísérletek tervezése és kivitelezése során, a remediációs technológia megalapozásához (1. ábra) II. Fizikai-kémiai, biológiai és ökotoxikológiai módszereket integráló módszeregyüttes kidolgozása és alkalmazása 2.1. A CDT megalapozása léptéknöveléses kísérletekkel Kisléptékű biodegradációs kísérletekben vizsgáltam különféle szerves szennyezőanyagok biodegradációját, mesterségesen szennyezett talajokban. Technológiai mikrokozmosz kísérletekben teszteltem a kifejlesztett talajlégzés mérő rendszer alkalmazhatóságát a biodegradációs folyamatok követésére, a remediáció hatékonyságát befolyásoló paraméterek vizsgálatára. Koros szennyeződésű, kőszénkátrányolajjal szennyezett talaj bioremediációját iszapfázisú biodegradációval, és bioventillációval modelleztem. Tanulmányoztam és értékeltem a RAMEB-kezelés (0 0,7 %) hatását különféle szennyezőanyagok biodegradációjára, eltérő szorpciós képességű talajokban, iszapállagú és háromfázisú talajban.
4 Molnár Mónika PhD tézisek 3 A CDT megalapozásának utolsó szakaszában nagylabor kísérletekben, a RAMEB hatásának vizsgálata mellett a tápanyagpótlás paramétereinek meghatározása volt a célom, transzformátorolajjal szennyezett háromfázisú talajban. Teszteltem, hogy a talaj biológiai állapotát jellemző módszerek, alkalmasak-e a talajban zajló folyamatok követésére és a célállapot jellemzésére. Technológia demonstráció Alkalmazás 30 m 3, 50 t szennyezett talaj Levegő Víz Transzformátor Levegő beszívás Technológia tervezés és fejlesztés 40 kg Talaj Transzformátorolaj szennyeződés 250 g 500 g Talajvíz 50 g 250 g Biodegradációs kísérletek Mikrokozmosz tesztek 1 3 hét Technológiai kísérletek mikrokozmoszban 4 10 hét Nagylabor méretű technológiai kísérletek 42 hét Szabadföldi alkalmazás In situ ciklodextrines biotechnológia CDT 47 hét 1. ábra. A léptéknövelési koncepció sematikus ábrája 2.2. Integrált módszeregyüttes a kísérletek követésére és értékelésére A CDT minden fázisában, a tervezéstől az alkalmazásig, integrált módszeregyüttest alkalmaztam a szennyezett talaj vizsgálatára. A talajremediáció követésére kidolgozott módszeregyütteshez biológiai és ökotoxikológiai eljárásokat fejlesztettem és adaptáltam talajra.
5 Molnár Mónika PhD tézisek Kémiai módszerek a szennyezőanyagok vizsgálatára Talajminták ultrahangos oldószeres extrakcióval történő feltárása után az extraktum-tartalmat gravimetriásan mértem. A szennyezőanyagok analízisét Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiával végeztem Biológiai módszerek a mikroflóra és a talajaktivitás jellemzésére A talaj biológiai állapotának jellemzésére mind a benne élő mikroorganizmusokat (aerob heterotróf sejtek és szénhidrogént szelektíven bontó sejtek), mind pedig ezen mikroorganizmusok működését, aktivitását (talajlégzés) mértem Toxikológiai tesztek a szennyezett talaj hatásának mérésére A direkt kontakt környezettoxikológiai módszerekkel a szennyezett talaj toxikus hatásait vizsgáltam bakteriális, növényi és állati tesztorganizmusokkal: Vibrio fischeri biolumineszcencia gátlás Azotobacter agile dehidrogenáz enzimaktivitás gátlás Pseudomonas fluorescens dehidrogenáz enzimaktivitás gátlás Sinapis alba gyökér- és szárnövekedés gátlás Folsomia candida mortalitás A kísérletek eredményeinek statisztikai értékelése A toxikus végpontok (ED 20 /LD 20, ED 50 /LD 50 ) meghatározását a dózis válasz összefüggés vizsgálata alapján, a Microcal Software TM ORIGIN 6.0 programmal végeztem. Pearson-féle korrelációanalízist használtam a talajminták szénhidrogén tartalma és a biológiai és ökotoxikológiai tesztek eredményei közötti összefüggés jellemzésére, StatSoft Statistica 6.1 program segítségével. A RAMEB és a talajtulajdonságok hatásának értékeléséhez, az eredmények feldolgozásához varianciaanalízis (ANOVA) módszerét alkalmaztam, három faktor (RAMEB, fizikai talajféleség, idő) szerinti osztályozással, StatSoft Statistica 6.1 program használatával.
6 Molnár Mónika PhD tézisek 5 3. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA Méretnöveléses kísérletekre alapozott tervezéssel megteremtettem egy innovatív és hatékony, komplex CikloDextrinnel intenzifikált Talajremediációs technológia (CDT) tudományos hátterét és megalapoztam a technológiát. A technológiát megalapozó laboratóriumi mikrokozmosz és nagylabor kísérletekben kimutattam és bizonyítottam a RAMEB biológiai hozzáférhetőséget javító hatását. A random metilezett ß- ciklodextrin (RAMEB) hatására nőtt a szennyezőanyagok biodegradációjának mértéke. Ez megmutatkozott a nagyobb mértékű szennyezőanyag eltávolításban, a megnövekedett mikrobiális ktivitásban, és a csökkent toxicitásban. PhD dolgozatomban bemutatott munka új eredményei a következő tézispontokban foglalhatók össze: 3.1. Kimutattam, hogy a RAMEB hozzáférhetőség javító hatása jelentősebb mértékű a háromfázisú talajban, ahol a százalékos szénhidrogén-eltávolítás RAMEB kezelés mellett általában 1,5 2,5-szerese volt, mint anélkül. Ezzel szemben iszapfázisú talajokban általában csak a kevésbé szennyezett ( mg/kg) talajminták esetén tapasztaltam jelentősebb mértékű (~20 50 %-os) növekedést a szennyezőanyag degradációban a RAMEB hatására Megállapítottam, hogy a RAMEB-kezelés hatékonyabb a transzformátorolajjal szennyezett talajok esetén, mint a könnyebben degradálható dízelolajjal szennyezett talajokban. A RAMEB adagolás eredményeképpen, legtöbb esetben ~30 60 %-os növekedést mértem a dízelolaj-eltávolításban, a kezeletlen (kontroll) talajokhoz képest. Ezzel szemben transzformátorolaj szennyezés esetén, CD hatására ~1,5 3,5- szeres volt degradáció mértéke, a kontroll talajhoz viszonyítva. Az eredmények megmutatták, hogy a dízelolaj esetén a biológiai hozzáférhetőség nem, vagy csak kisebb mértékben limitálja a biodegradációt.
7 Molnár Mónika PhD tézisek Megállapítottam, hogy transzformátorolajjal szennyezett talaj esetén a 0,1 % koncentrációban alkalmazott RAMEB is jelentősen növeli a bioremediáció hatékonyságát háromfázisú talajban; 0,1 %-os RAMEB tartalom mellett ~1,5 2,5-szeres volt a szénhidrogén-eltávolítás mértéke, a kezeletlen talajhoz viszonyítva. Így elegendő a nedves talajra vonatkoztatva 0,10 0,15 % ciklodextrint alkalmazni, a költségek csökkentése szempontjából A különböző textúrájú talajok (homok-, agyag- és vályogtalaj) eltérő fizikai-kémiai sajátságai a szennyezőanyagok eltérő biodegradálhatóságában is megmutatkoztak. A leghatékonyabb biodegradációt a 4 hetes időtartamban a humuszos vályogtalajban tapasztaltam. A kedvező fizikai-kémiai tulajdonságú humuszos vályogtalajban nagyobb mértékben szaporodtak a specializálódott szennyezőanyag bontására képes sejtek, intenzívebb volt a szennyezőanyag-bontása, és a ciklodextrines kezelés előnyös hatásai is jól érvényesültek. Az eredmények statisztikai értékelésével (ANOVA varianciaanalízis) igazoltam, hogy az eltávolított szennyezőanyag és az eltávolítás sebessége szignifikánsan függ a RAMEB koncentrációjától, és hogy az eltávolítás sebessége talajonként különböző. A RAMEB koncentrációjától való függés leírható lineáris összefüggéssel Problémaspecifikus módszeregyüttest dolgoztam ki és alkalmaztam az egyes kísérletek követésére és értékelésére. A módszeregyüttes fizikai-kémiai, biológiai és ökotoxikológiai vizsgálatokat integrál. A kőszénkátrányolajjal szennyezett talaj bioremediációjának integrált értékelése egyértelműen megmutatta, hogy a toxikus anyag hozzáférhetősége alapvetően befolyásolja a kockázatot; felhívta a figyelmet a környezettoxikológiai tesztelés fontosságára a remediáció során is, de különösen a remediáció végén.
8 Molnár Mónika PhD tézisek 7 Javaslatot tettem szénhidrogénekkel szennyezett talaj toxicitásának vizsgálatára alkalmas ökotoxikológiai módszercsomagra. A javasolt kombináció: Vibrio fischeri biolumineszcencia gátlási, Sinapis alba szárnövekedés gátlási és Folsomia candida mortalitási teszt Töltött oszlopreaktoros talajlégzés mérésre szolgáló rendszer kidolgozásával és tesztelésével bizonyítottam a talajlégzésmérő rendszer alkalmazhatóságát a talajban zajló biodegradációs folyamatok követésére, a technológiai paraméterek hatásának kimérésére és jellemzésére. A termelt CO 2 alapján kimértem, hogy a biodegradációt miként befolyásolja a szennyezőanyag típusa, koncentrációja, a szennyeződés kora és a levegőellátottság Módszertani fejlesztéseket végeztem az ökotoxikológiai talajvizsgálatok területén. Direkt kontakt növényi biotesztet fejlesztettem (az MSZ magyar szabvány alapján) szennyezett talajok toxicitásának vizsgálatára. A gyakorlatban elterjedt talajkivonatok vizsgálata helyett, a teljes talajt vizsgáltam, közvetlen kapcsolatot létesítve a szennyezett talaj és a növényi tesztorganizmus között. A direkt kontakt tesztek a teljes talajt, mint mátrixot és élőhelyet jellemzik, és a természeteshez hasonló kölcsönhatást biztosítanak a talaj és a tesztorganizmus között. Növényi tesztorganizmusok, elsősorban a Sinapis alba esetén, kimutattam, hogy szerves szennyezőanyagokkal szennyezett talajok toxicitásának jellemzésére a szárnövekedés-gátlás vizsgálata érzékenyebb, és megbízhatóbb eredményt ad, mint a magyar szabványban vizsgálati végpontként szereplő gyökérnövekedés-gátlás.
9 Molnár Mónika PhD tézisek 8 4. ALKALMAZÁSOK 4.1. A ciklodextrinnel intenzifikált technológia (CDT) szabadföldi demonstrációjára és verifikálására a népligeti transzformátorállomás transzformátorolajjal szennyezett ( mg/kg) területén került sor. Az in situ komplex bioremediáció során a RAMEB kedvező hatását többféleképpen kamatoztattuk: kihasználtuk biológiai hozzáférhetőség-javító hatását a háromfázisú talajban, szolubilizáló képességét pedig a talajmosás hatékonyságának növelésére. A CDT integrált módszeregyüttessel kapott eredményei és a komplex technológiaértékelés (anyagmérleg, környezeti kockázat, költség-hatékonyság felmérés, SWOT analízis) igazolták a technológiaválasztás helyességét. A kísérlet végére mind a talaj, mind a talajvíz szennyezőanyag-tartalma lecsökkent, a határérték alá; 47 hét elteltével a szennyezett talaj gázkromatográfiával meghatározott transzformátorolaj tartalma mg/kg volt. A CDT-vel kevesebb, mint egy év alatt sikerült az erősen szennyezett területen a talaj szennyezőanyagtartalmát határérték alá csökkenteni. A kezelés végén a vizsgált talajok egyike sem mutatott már toxikus hatást szemben a szabadföldi kísérlet indítása előtt mért nagy toxicitásokkal. A CDT tehát alkalmas nehezen degradálható, és kevéssé hozzáférhető szennyezőanyagokkal szennyezett talajok kockázatának csökkentésére. Az időcsökkenés az egyik legjelentősebb haszon a remediációs technológiák értékelésénél, hiszen ezzel arányos a források felhasználása, a környezet terhelése, és nagy jelentőségű lehet a jövőbeni területhasználatból adódó haszon A CDT bekerült az EURODEMO adatbázisába. Az EURODEMO, az új és hatékony talaj és talajvíz remediációs technológiák európai platformja 2005-ben indult, 22 európai résztvevővel. Fő célja az innovatív és ígéretes remediációs technológiák adatbázisba gyűjtése és terjesztése a piacra lépés megkönnyítése és a bizalom növelése érdekében.
10 Molnár Mónika PhD tézisek 9 5. PUBLIKÁCIÓK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN Lektorált folyóiratcikkek idegen nyelvű folyóiratban Gruiz, K., Fenyvesi, É., Kriston, É., Molnár, M. and Horváth, B. (1996) Potential use of cyclodextrins in soil bioremediation, Journal of Inclusion Phenomena and Molecular Recognition in Chemistry, 25, p Fenyvesi, E., Csabai, K., Molnár, M., Gruiz, K., Murányi, A. and Szejtli, J. (2003) Quantitative and Qualitative Analysis of RAMEB in Soil, Journal of Inclusion Phenomena and Macrocyclic Chemistry, 44, p Molnár, M., Fenyvesi, É., Gruiz, K., Leitgib, L., Balogh, G., Murányi, A. and Szejtli, J. (2003) Effects of RAMEB on Bioremediation of Different Soils Contaminated with Hydrocarbons, Journal of Inclusion Phenomena and Macrocyclic Chemistry, 44, p Molnár, M., Leitgib, L., Gruiz, K., Fenyvesi, É., Szaniszló, N., Szejtli, J. and Fava, F. (2005) Enhanced biodegradation of transformer oil in soils with cyclodextrin from the laboratory to the field, Biodegradation, 16 p Molnár, M., Gruiz, K. and Halász, M. (2006) Integrated methodology including toxicity test-battery to evaluate the bioremediation potential of creosotecontaminated soils in lab-scale experiments, Periodica Polytechnica, közlésre elfogadva Könyv Gruiz K., Horváth B. és Molnár M. (2001) Környezettoxikológia, Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetemi Kiadó, Budapest Szerkesztett könyvben cikk Gruiz, K., Fenyvesi, É., Kriston, É.; Molnár, M. and Horváth, B. (1996) Potential use of cyclodextrins in soil bioremediation, In: Proceedings of the Eight International Symposium on Cyclodextrins (Eds.: J. Szejtli and L. Szente) Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, pp Molnár, M., Fenyvesi, É., Gruiz, K. and Szejtli, J. (1998) Application of ß- cyclodextrin for bioremediation of contaminated soil, In: Proceedings of the Ninth International Symposium on Cyclodextrins (Eds.: J. Torres-Labandeira and J.L. Vila-Jato) Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, pp Molnár, M., Gruiz, K., Fenyvesi, É. and Szőnyi, M. (1998) Potential use of ß- cyclodextrin for bioremediation of contaminated soil, In: Contaminated Soil'98 (Preprints of the International Conference on Contaminated Soil, Edinburgh, May 17-21, 1998) Thomas Telford Publishing, London, pp
11 Molnár Mónika PhD tézisek 10 Molnár, M., Leitgib, L., Gruiz, K., Fenyvesi, É., Szaniszló, N., Szejtli, J. and Fava, F. (2003) Cyclodextrin-enhanced bioremediation of transformer oil contaminated soil evaluated from the laboratory to the field, In: Proceedings of Ecomondo International Trade Fair on Material & Energy Recovery and Sustainable Development (Rimini, Italy, October, 2003) pp Molnár, M., Gruiz, K., Fenyvesi, É., Leitgib, L., Halász, M. and Szeitli, J. (2003) Integrated Methodology in the Monitoring of Soil Bioremediation, In: ConSoil 2003, Proceedings, CD of the 8th International FZK/TNO Conference on Contaminated Soil; Forschungszentrum Karlsruhe, Wissenschaftliche Berichte, FZKA (Eds.: G.J. Annokkée, F. Arendt and O. Uhlmann) Forschungszentrum Karlsruhe GmbH Publisher, Karlsruhe, pp Fenyvesi, É., Molnár, M., Gruiz, K., Murányi, A., Szaniszló, N., Csabai, K. and Szejtli, J. (2003) Effect of Randomly Methylated Cyclodextrins on Hydrocarbon Contaminants in Soil, In: ConSoil 2003, Proceedings, CD of the 8th International FZK/TNO Conference on Contaminated Soil; Forschungszentrum Karlsruhe, Wissenschaftliche Berichte, FZKA (Eds.: G.J. Annokkée, F. Arendt and O. Uhlmann) Forschungszentrum Karlsruhe GmbH Publisher, Karlsruhe, pp Leitgib, L, Gruiz, K., Molnár, M. and Fenyvesi, É. (2003) Bioremediation of Transformer Oil Contaminated Soil In: ConSoil 2003, Proceedings, CD of the 8th International FZK/TNO Conference on Contaminated Soil; Forschungszentrum Karlsruhe, Wissenschaftliche Berichte, FZKA (Eds.: G.J. Annokkée, F. Arendt and O. Uhlmann) Forschungszentrum Karlsruhe GmbH Publisher, Karlsruhe, pp Magyar nyelvű konferencia kiadványban előadások Molnár, M., Gruiz, K., Halász, M., Fenyvesi, É. és Szejtli, J. (2002) Módszeregyüttes kialakítása és alkalmazása szénhidrogénekkel szennyezett talajok bioremediációjának követésére XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás (Siófok, szeptember 10 12) pp Fenyvesi, É., Molnár, M., Szécsényi-Nagy, Z., Gruiz K., Csabai, K., Szaniszló, N., Murányi, A. és Szejtli J. (2002) Ciklodextrinek alkalmazása talajtisztítási technológiákban XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás (Siófok, szeptember 10 12) pp Leitgib, L., Molnár, M., Fenyvesi, É., Murányi, A. és Gruiz K. (2002) Random metilezett β- ciklodextrin hatása szénhidrogénekkel szennyezett különböző típusú talajok bioremediációja során XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás (Siófok, szeptember 10 12) pp
12 Molnár Mónika PhD tézisek AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBE KÖZVETLENÜL NEM ILLESZKEDŐ PUBLIKÁCIÓK Lektorált folyóiratcikkek külföldi idegen nyelvű folyóiratban Gruiz, K., Murányi, A., Molnár, M. and Horváth, B. (1998) Risk Assessment of Heavy Metal Contamination in the Danube Sediments from Hungary, Water Science and Technology, 37 (6 7) p Szerkesztett könyvben cikk Gruiz, K., Molnár, M., Szakács, T. and Bagó, T. (1998) New biological and ecotoxicological methods to support risk assessment and soil remediation, In: Contaminated Soil'98 (Preprints of the International Conference on Contaminated Soil, Edinburgh, May 17-21, 1998) Thomas Telford Publishing, London, pp Horváth, B., Gruiz, K., Molnár, M. and Kovács, Sz. (2000) Assessment of long term ecological risk of toxic metals by examining the alteration of their bioavailability, In: Contaminated Soil 2000, Thomas Telford Publishing, London, pp Gruiz, K., Horváth B., Molnár, M. and Sipter, E. (2000) When the chemical bomb explodes Chronic risk of toxic metals at a former mining site, In: Contaminated Soil 2000, Thomas Telford Publishing, London, pp Szécsényi-Nagy, Z., Gruiz, K., Molnár, M. and Balogh, G. (2003) Adaptation of the Microflora to Soil Contaminants, In: ConSoil 2003, Proceedings, CD of the 8th International FZK/TNO Conference on Contaminated Soil; Forschungszentrum Karlsruhe, Wissenschaftliche Berichte, FZKA (Eds.: G.J. Annokkée, F. Arendt and O. Uhlmann) Forschungszentrum Karlsruhe GmbH Publisher, Karlsruhe, pp
dinamikus rendszerben
BIOLÓGIA TALAJVIZSGÁLATI LATI MÓDSZEREKM Talajlégz gzéss mérésem dinamikus rendszerben Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti MszakiM éss Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése
Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ CDT esettanulmány 2016 Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A KOCKÁZATCSÖKKENTÉS
KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT
KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Innovációk a környezetmenedzsmentben CDT esettanulmány 2016 Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
Szabadföldi kísérletek
Szabadföldi kísérletek Természetes remediáció (Natural Attenuation) Fizikai folyamatok Szorpció, párolgás, higulás Kémiai folyamatok Redox reakciók, polimerizáció, degradáció Biológiai folyamatok Biodegradáció,
Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ
Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN
KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN Feigl V., Farkas É., Bacsárdi Sz., Máté R., Gruiz K., Vaszita E., Ujaczki É., Fekete-Kertész I., Tolner
Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben
Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi
Technológia-verifikáció
Technológia-verifikáció DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Biotechnológia Kutatócsoport Modern Mérnöki
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,
Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória
Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger
Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés
Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin
Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin A szennyezıanyagok kockázatát a biológiai hozzáférhetıségük határozza meg Biológiailag elérhetı (lassan deszorbeálódó)
RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA
Modern Mérn rnöki Eszközt ztár r Kockázatk zatközpont zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOKKA KONFERENCIA 2007. júniusj 15. INTERAKTÍV V KÖRNYEZETTOXIKOLK RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Molnár
Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor
Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...
KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT
KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Környezeti kockázatfelmérés, példák Molnár Mónika, Feigl Viktória, Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
1 Bevezetés. 2 On-line adatlapok
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 3. jelentés BME IV/3 A remediációs technológiák adatlapjának fejlesztése Tanulmány Készítette: Feigl Viktória 1 Bevezetés
Készítette: Témavezető: Dr. Gruiz Katalin
SZENNYEZETT TALAJ CIKLODEXTRINNEL INTENZIFIKÁLT BIOREMEDIÁCIÓJA TERVEZÉSTŐL AZ ALKALMAZÁSIG Ph.D. értekezés Készítette: Témavezető: Konzulens: Molnár Mónika Dr. Gruiz Katalin Dr. Fenyvesi Éva BUDAPESTI
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat
Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat Fogalmak Természetes szennyezőanyagcsökkenés (angolul: natural attenuation): a környezetbe kikerült vegyi anyagok fizikai,
SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin
SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HULLADÉKOK TALAJRA HASZNOSÍTÁSÁNAK MENEDZSMENTJE GAZDASÁG TALAJ
Szennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek
Szennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek 1. 3T: a TalajTesztelTriád... 4 1.1. A TalajTesztelTriád három eleme... 5 1.1.1. A fizikai-kémiai módszerek rendszerezése,
Szennyezett talajok kockázatának jellemzése: esettanulmányok az interaktív biológiai és ökotoxikológiai módszerek integrált alkalmazására
Szennyezett talajok kockázatának jellemzése: esettanulmányok az interaktív biológiai és ökotoxikológiai módszerek integrált alkalmazására DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben
Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Feigl Viktória 1, Gruiz Katalin 1, Anton Attila 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Z Á R Ó K O N F E R E N C I A, 2 0 1 3. N O V E M B E R 1
A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI A környezeti kockázat csökkentése Felszín alatti víz és talaj remediációja
A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI A környezeti kockázat csökkentése Felszín alatti víz és talaj remediációja Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika 2016.11.14. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal
Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk
Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Ujaczki Éva Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN
KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN Kutatók Éjszakája, 2013.09.27. Előadó: Dr. Feigl Viktória Közreműködők: Dr. Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, Kunglné Nagy Zsuzsanna, Fekete-Kertész Ildikó, Ujaczki Éva
zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOK KKA MOKKA Konferencia, 2007
Modern Mérn rnöki Eszközt ztár Kock ockázatk zatközpont zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOK KKA KA A MOKKA kutatás-fejlesztési projekt felépítése jogalkotó hatóság menedzser kivitelez tulajdonos WEB-alapú,
Bányászati eredetű diffúz szennyezettség komplex kezelése
1 Bányászati eredetű diffúz szennyezettség komplex kezelése Gruiz Katalin, Vaszita Emese és Siki Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szt. Gellért tér 4. 1111-Budapest Telefon: (361)
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Klebercz Orsolya, Magos Zoltán, Böröndi Tamás, Nagy Tamás,
VEGYIPARI és BIOMÉRNÖKI MŰVELETEK Környezeti biotechnológia, talajremediáció
VEGYIPARI és BIOMÉRNÖKI MŰVELETEK Környezeti biotechnológia, talajremediáció Dr. Feigl Viktória és Dr. Molnár Mónika 2016. Október 10. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia
A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2.
Gruiz Katalin, Meggyes Tamás, Fenyvesi Éva A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2. Környezettoxikológia CRC Press 2015 Könyvismertető A CRC Kiadó oldalán olvasható ismertető könyvről: Széles tudományos
A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI
A GINOP 2.1.1-15-00433 PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. SZABÓ ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2018. JANUÁR 26. GINOP 2.1.1-15-00433
Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány
Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás
Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
Toxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel
Toxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
LOKKOCK GVOP-3.1.1-2004-05-0257/3.0 HELYSPECIFIKUS KOCKÁZATFELMÉRÉST TÁMOGATÓ ÚJ TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ
LOKKOCK GVOP-3.1.1-2004-05-0257/3.0 HELYSPECIFIKUS KOCKÁZATFELMÉRÉST TÁMOGATÓ ÚJ TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ III. Munkaszakasz: 2007.01.01 2007.12.31. Koordinátor
CIKLODEXTRINES KEZELÉSSEL KOMBINÁLT TECHNOLÓGIÁK
CIKLODEXTRINES KEZELÉSSEL KOMBINÁLT TECHNOLÓGIÁK SZENNYEZETT TERÜLETEK KÖRNYEZETI KOCKÁZATÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejleszt Laboratórium Kft, 1097
TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel
TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK
A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:
2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
A KÖRNYEZETIPAR ÖKOLÓGIAI HATÁSAI ÉS KÖRNYEZETBIZTONSÁGA című kutatási program 2006. évi részjelentése
A KÖRNYEZETIPAR ÖKOLÓGIAI HATÁSAI ÉS KÖRNYEZETBIZTONSÁGA című kutatási program 2006. évi részjelentése Témavezető: DR: KRISZT BALÁZS, egyetemi docens ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZIE-MKK-KTI Környezeti Elemek Védelme
Geotechnikai elemek hulladékból:
Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:
2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek
BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 2. Technológia-monitoring
2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR
Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK
műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem
Név: Tarnay Katalin Születési adatok: Nyiregyháza, 1933. május 8 Legmagasabb tudományos fokozat, és elnyerésének éve: műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja
Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja Feigl Viktória 1, Atkári Ágota 1, Uzinger Nikolett 2, Gruiz Katalin 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Mezőgazdasági Kémiai
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA. Vegyi anyagok a környezetben mérhető paraméterek Toxicitási tesztek osztályozása I.
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA Vegyi anyagok a környezetben mérhető paraméterek Toxicitási tesztek osztályozása I. Feigl Viktória, Molnár Mónika 2016. szeptember 12. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM
A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2012. november
Szakmai önéletrajz Sikló Bernadett
Szakmai önéletrajz Sikló Bernadett Tanulmányok: 2008- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar, Polimertechnika Tanszék PhD hallgató 2002-2008 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
MODERN MÉRNÖKI ESZKÖZTÁR KOCKÁZAT-ALAPÚ KÖRNYEZETME-
MODERN MÉRNÖKI ESZKÖZTÁR KOCKÁZAT-ALAPÚ KÖRNYEZETME- NEDZSMENT MEGALAPOZÁSÁHOZ (MOKKA) Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok NKFP 3-020-05 II. Munkaszakasz Szakmai részjelentés A beszámolási idıszak tényleges
KIRÁLIS I FORMÁCIÓK TERJEDÉSI MECHA IZMUSA ALKIL-KOBALT-TRIKARBO IL- FOSZFÁ KOMPLEXEKBE. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Kurdi Róbert.
KIRÁLIS I FORMÁCIÓK TERJEDÉSI MECHA IZMUSA ALKIL-KOBALT-TRIKARBO IL- FOSZFÁ KOMPLEXEKBE Doktori (PhD) értekezés tézisei Kurdi Róbert Pannon Egyetem 2008 1. Bevezetés A kobalt-karbonil vegyületeket gyakran
Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA. Gruiz Katalin. Molnár Mónika
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Gruiz Katalin Molnár Mónika Budapesti M%szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezettoxikológia helye és
A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A
Diszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében
Diszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében Esetvizsgálat és gondolatébresztő Jeszenői Gábor ELGOSCAR-2000 Kft. Jakab András Jakab és Társai
Talaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
Szakmai önéletrajz. Személyes adatok: Tanulmányok, munkakörök: Nyelvtudás:
Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: Bakonyi Péter Születés idő: Budapest, 1978.12.21. Anyja neve: Simon Eszter Lakcím: 1118. Budapest, Előpatak köz 3. II/8. Telefon: 06-70/260-2612 Email: bakonyi@pt.bme.hu
Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia
A környezetvédelem alapjai Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika 2015. November 2. E-mail: vfeigl@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola
Doktori (PhD) értekezés tézisei Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata Tóth László Richárd Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola Témavezetők: Dr. Szeifert Ferenc Dr.
AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei.
A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel Doktori értekezés tézisei Kardos Levente Témavezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár, DSc Konzulens:
Publikációs lista. Gódor Győző. 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk...
Publikációs lista Gódor Győző 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2 Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk... 2 Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadások...
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám
GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI- ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: MOLNÁR ESZTER OKL. ÉLELMISZERMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán
Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán KÖRINFO Záró Konferencia, Budapest, 2010. május 28. Környezeti kockázatmenedzsment Politika Környezetpolitika Gazdaság Jogi háttér
1 Bevezetés. 2 On-line adatlapok
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 3. jelentés BME IV/1.b 2 A felmérési/monitoring módszerek adatlapjának fejlesztése Tanulmány Készítette: Feigl Viktória
TECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE
TECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE NAGY IMRE VEZÉRIGAZGATÓ CORAX-BIONER ZRT. 2018. JANUÁR 26. A probléma: a hazai szennyvízkezelőkben alkalmazott szennyvízkezelési technológiák
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola A KÉN-HIDROGÉN BIOKATALITIKUS ELTÁVOLÍTÁSA BIOGÁZBÓL SZUSZPENDÁLT SZAKASZOS ÉS RÖGZÍTETT FÁZISÚ FOLYAMATOS REAKTORBAN, AEROB ÉS MIKROAEROB
Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
1. melléklet A ciklodextrin hatásának jellemzése mikroorganizmusok szaporodására Murányi Attila
1. melléklet A ciklodextrin hatásának jellemzése mikroorganizmusok szaporodására Murányi Attila Bevezetés... 1 A kutatás hipotézise... 2 A kutatás célja... 2 Az alkalmazott mikroorganizmusok... 3 Kísérleti
Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán
Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
LCA - életciklus felmérés
LCA - életciklus felmérés alkalmazása a környezetmenedzsmentben Sára Balázs - FEBE ECOLOGIC KÖRINFO konferencia BME, 2010.05.28. Rövid bemutatkozás 1995. BME - ökotoxikológiai tesztek, felmérések 1997.
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.
Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.0/2F/09-2010-0004 Jeszenői Gábor témavezető ELGOSCAR-2000 Kft. Szolnok, MH
Szerves mikro-szennyezők lebontásának vizsgálata
Szerves mikro-szennyezők lebontásának vizsgálata Mohr Anita Témavezető: Dr. Márialigeti Károly Ibuprofen lebontásának vizsgálata Mo.-n els. fájdalomcsillapítók és antidepresszánsok maradványai a szennyvíztisztítási
A komponensek jellemzőinek és a gyártási műveletek paramétereinek szerepe papírból készült különböző termékek visszaforgathatóságában
A komponensek jellemzőinek és a gyártási műveletek paramétereinek szerepe papírból készült különböző termékek visszaforgathatóságában Beszámoló a 2014 15-ös tanév első félévében végzett doktoranduszi tevékenységről
MTBE degradációja mikrobiális rendszerekben
MTBE degradációja mikrobiális rendszerekben Kármentesítés aktuális kérdései Dr. Bihari Zoltán Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet 2011. március 17, Budapest Az MTBE fizikokémiai
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kármentesítési tervezet főbb pontjai,környezetállapot felmérés előkészítése. 48.lecke