A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Az észak-magyarországi régió ainak bűnözési helyzete Piskóti Zsuzsa PhD hallgató Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet ecozsu@uni-miskolc.hu A dolgozat az Észak-magyarországi régió aira koncentrál: a szerző egyrészt szeretne általános képet adni a ok bűnözési helyzetéről, a jellemző bűncselekmény-típusokról, másrészt az ismertté vált bűncselekmények és bűnelkövetők száma alapján megkíséreli rangsorolni és megnevezni a bűnözés szempontjából legveszélyesebb és legbiztonságosabb településeket. 1. Bevezetés, problémafelvetés Az urbanizáció hatása a bűnözésre, valamint a ok és községek bűnözése közti különbség magyarázata a kriminológiai kutatások kezdete óta foglalkoztatja a szakembereket. Általánosan elfogadott nézet, hogy a iasodás, a i élet egyúttal magasabb bűnözéssel is jár (VIGH J. 1992). Míg Magyarországon a bűncselekmények 70-80 %-a kötődik a nagyokhoz, addig a bűnelkövetők mindösszesen 63-50 %-a lakó (IRK F. 2008). Az elmúlt években mióta a településszintű bűnügyi statisztikák elérhetők több hetilap is foglalkozott Magyarország ainak, illetve településeinek bűnözési rangsoraival (pl. HVG, Heti Válasz). Ezen vizsgálatok szinte minden esetben a kriminálstatisztika sajátosságait 1 figyelmen kívül hagyva készültek, azaz a szerzők csak egy-egy év adatsorait emelték ki. Jelen dolgozat a 2005-2009-es időintervallum településszintű adatait dolgozza fel az ismertté vált bűncselekmények, illetve bűnelkövetők 100.000 lakosra jutó számai alapján, amelynek révén megpróbálom az Észak-magyarországi régió ainak bűnözési helyzetét bemutatni, illetőleg az ehhez kapcsolódó rangsorokat elkészíteni. Eddigi tanulmányaimban az idősorok összegzésére a számtani átlagot használtam, jelen esetben azonban megkísérlem a medián alkalmazását 2. 2. Az Észak-magyarországi régió airól általában Jelenleg az Észak-magyarországi régió területén 40 i rangú település és 3 megyei jogú található (1. ábra). Arányuk a településállományból Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megyében magasabb (7,8 7,4 %), míg Nógrádban alacsonyabb (4,6 %). 1 Lásd például: DUDÁS P. SIMKÓ I. (2003): A statisztikai rendszer alapjai. In: KRATÓCZKI F. (szerk): Bűnmegelőzési ismeretek. Társadalom önkormányzat állam. 2003. Szakmai Kiadvány. p. 36. 2 A medián alkalmazása olyan esetekben indokolt, mikor az adatsor extrém adatokat tartalmaz (NEMES NAGY J. 2005). A bűnözési adatoknál ilyenek gyakran előfordulnak. 117
Az észak-magyarországi régió ainak bűnözési helyzete 1. ábra. Az Észak-magyarországi régió ai A BORSI Z.-HALÁSZ K. (1972) szerzőpáros Budapest kiugró kriminalitásával kapcsolatosan jutott arra a megállapításra, hogy azt döntően a nagyobb népesség, a sűrűbb lakásviszonyok; a főban élő kriminálisabb elemek hatása; a főba vándorolt lakosság új tartózkodási helyén való ismeretlenségének és ottléte tartamának hatása; valamint a bűnözésre kínálkozó több alkalom generálja. Ezen megfigyelés véleményem szerint az Észak-magyarországi régió nagy lakosságszámmal rendelkező ai esetén fogadhatóak csak el, hiszen a kisebb lélekszámúakban (elsősorban 10000 fő alattiakban) ezen feltételek nem adottak. Korábbi vizsgálatok 3 igazolják továbbá, hogy a települések népességszáma és a bűnözés között kapcsolat mutatható ki. A vizsgált okban a bűncselekmények legnagyobb hányadát a vagyon elleni (nem erőszakos) bűncselekmények teszik ki: részesedésük átlagosan 61,04 %- os. A legnagyobb arányok Pálháza (77,81 %), Pétervására (75,72 %) és Kisköre (75,56 %) aihoz, a legalacsonyabbak Rudabányához, valamint Gönchöz kötődnek (41,04 40,70 %). A továbbiakban még két bűncselekmény-kategóriát kívánok megvizsgálni: az erőszakos és garázda jellegű, valamint a közterületen elkövetett bűncselekményeket, amelyek tanulmányozása elsősorban a biztonságérzetre 3 Például: KOVACSICSNÉ NAGY K. 2010-es tanulmányában három megye (Heves, Csongrád, Veszprém) vizsgálata alapján igazolta az összefüggést. PISKÓTI ZS. 2011-es cikkében Borsod- Abaúj-Zemplén megye esetén szintén helytállónak találta a feltételezést. 118
Piskóti Zsuzsa gyakorolt hatásuk miatt fontos. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények részesedése átlagosan 11,49 %-os a vizsgált terület aiban. E kategória esetén megállapítható, hogy a rangsor élén egyúttal a területi átlag felett elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyei okat találunk: Gönc (24,95 %), Szikszó (22,64 %), valamint Rudabánya (22,11%). A legkisebb arányokkal a régió tehetősebb települései jellemezhetők: Nyékládháza (6,87 %), Pálháza (6,26 %), Eger (5,96 %), valamint Tiszaúj (5,86 %). A közterületen elkövetett bűncselekmények az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika osztályozási rendszerében egy speciális bűncselekményi csoportot (lásd részletesen: ENYÜBS 10. 3/2010. számú segédlete. p. 11. www.crimestat.b-m.hu) képeznek. Átlagos részesedésük az ismertté vált bűncselekményekből 28,45 %-os. A legmagasabb aránnyal két heves megyei, Hatvan és Bélapátfalva rendelkezik (37,66 37,38 %), a legalacsonyabb értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei okhoz kötődnek: Emőd (22,17 %), Alsózsolca (22,06 %), Tiszaúj (21,13%), Mezőkeresztes (20,39 %). 3. A bűnözési rangsorok A okat az ismertté vált bűncselekmények, illetve bűnelkövetők idősoros adataiból számított mediánok értékei alapján rangsoroltam (1-2. táblázat). 1. táblázat. Az Észak-magyarországi régió tíz legveszélyesebb a medián - bűncselekmények bűnelkövetők 1. Miskolc 6163,2 Sajóbábony 2520,7 2. Eger 5213,6 Ózd 2215,7 3. Salgótarján 5172,8 Gönc 2119,8 4. Ózd 4860,2 Rudabánya 2049,6 5. Füzesabony 4597,7 Putnok 2012,5 6. Hatvan 4434,6 Sajószentpéter 1942 7. Sátoraljaújhely 4416,8 Kisköre 1890,5 8. Gyöngyös 4322,5 Szikszó 1815,3 9. Mezőkövesd 4318,6 Heves 1789,7 10. Bátonyterenye 4245,2 Mezőcsát 1776,4 A 1. táblázatból kiderül, hogy bűncselekmények szempontjából a megyeszékhelyek a legfertőzöttebbek: Miskolc (6163,2), Eger (5213,6) és Salgótarján (5172,8) mutatói az országos átlagot (3787,2) 60, 38, illetve 37 %-kal haladják meg. A megyeszékhelyeket figyelmen kívül hagyva Ózdon a legmagasabb 119
Az észak-magyarországi régió ainak bűnözési helyzete az ismertté vált bűncselekmények értéke. Elkövetők szempontjából a lista első 10 helyén két kivételtől eltekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyei okat találunk. A listavezető a 2877 fős (2009) Sajóbábony: arányosan e ból került ki a legtöbb elkövető a vizsgált időintervallum alatt. Az első öt helyen lévő értékei az országos átlag (1149,62) kétszerese körül mozognak. A legbiztonságosabb települések (2. táblázat) között mind bűncselekmények, mind elkövetők tekintetében találhatunk kisebb és nagyobb okat egyaránt. Legkedvezőbb helyzetben az ismertté vált bűncselekmények számai alapján Abaújszántó a, míg elkövetők tekintetében az 1062 fős (2009) Pálháza van. 2. táblázat. Az Észak-magyarországi régió tíz legbiztonságosabb a bűncselekmények bűnelkövetők 34. Pálháza 2734,7 Pásztó 1006,7 35. Bélapátfalva 2612,8 Eger 997,7 36. Borsodnádasd 2568,9 Szécsény 986,1 37. Felsőzsolca 2543,7 Szerencs 961,2 38. Edelény 2506,8 Balassagyarmat 934,2 39. Sajóbábony 2451,3 Abaújszántó 883,6 40. Szikszó 2443,2 Nyékládháza 878,6 41. Szendrő 2127,7 Tokaj 866, 0 42. Cigánd 2020,2 Tiszaúj 804,7 43. Abaújszántó 1584,9 Pálháza 659,1 A táblázatok alapján megállapítható, hogy az Észak-magyarországi régió legfertőzöttebb települése a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd, amely mind bűncselekmények, mind bűnelkövetők szempontjából nagyon rossz helyzetben van. E ban az ismertté vált bűncselekmények 100 000 lakosra jutó száma a vizsgált évek mindegyikében meghaladta a 3800-at, 100 000 lakosra jutó elkövetők esetén pedig a 2100-at. Legbiztonságosabbként két t neveznék meg: Abaújszántót, valamint Pálházát, melyek mind az ismertté vált bűncselekmények, mind az elkövetők esetén az utolsó tíz helyezett között szerepelnek. Irodalom BORSI Z.-HALÁSZ K. (1972): A bűnözés megismerésének statisztikai módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, pp. 17-298. DUDÁS P. SIMKÓ I. (2003): A statisztikai rendszer alapjai. In: KRATÓCZKI, F. (szerk): Bűnmegelőzési ismeretek. Társadalom önkormányzat állam. 2003. Szakmai Kiadvány. p. 36. IRK F. (2008): Nagyi félelem és szorongás. In Barabás T. (szerk): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. OKRI. Bp. pp. 29-31. 120
Piskóti Zsuzsa KOVACSINCSNÉ NAGY K. (2010): A bűnözés területi sajátosságai (Három megye helyzetének összehasonlítása). Területi Statisztika. 3. szám pp. 295-312. NEMES NAGY J. szerk. (2005): Regionális elemzési módszerek. p. 69. PISKÓTI ZS. (2011): Borsod-Abaúj-Zemplén megye bűnözési helyzete. Geográfus Doktoranduszok XI. Országos Konferenciája. Szeged. CD kiadvány. VIGH J. (1992): Kriminológiai alapismeretek. Tankönyvkiadó. 1992. p.120. 121