Osváth Gábor Egy koreai költőnő, Ri Okpong négysorosa

Hasonló dokumentumok
I. A sidzso-forma jellegzetességei

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A magánhangzók fonológiai rendszere

Csokonai Vitéz Mihály II.

LI TAJ-PO CSENDES ÉJ CÍMŰ VERSÉNEK MAGYAR FORDÍTÁSAIRÓL ABOUT THE HUNGARIAN TRANSLATIONS OF LI TAJ-PO S NIGHT THOUGHTS BODNÁR ILDIKÓ 1

IDEGENNYELV-OKTATÁS. Ingyenes szállítás az egész országban! Tel.:

Kérdések és feladatok

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

OSSERVATORIO LETTERARIO *** Ferrara e l'altrove ***

Irodalom. II. A Biblia 4. A Biblia jellemzői Szereplők és történetek a Bibliából (Bibliai kislexikon című rész a füzetből)

Cshö Namszon élete, munkássága és leghíresebb verse

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció

12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben?

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA

HÁGAI MAGYAR ÓVODA ÉS ISKOLA TANMENET TANKÖNYVEK ÉS SEGÉDESZKÖZÖK

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Szintetizált beszéd természetesebbé tétele

Meghívó. Idıpont: április 18. Helyszín: Fekete István Általános Iskola és Óvoda. Cím: 9023 Gyır, Kodály Z. u. 31.

Reuven Tsur Esti Kérdés Előadóművészet

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Miért tanulod a nyelvtant?

N É Z D - H A L L D - ÉREZD- M O N D D! A Z É S Z L E L É S n o v e m b e r 1 4.

5. osztályos tananyag

Ember: Állat: Növény:

Babits Mihály verseinek elemzése


írás (szürkével elkülönítve)

TARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI

KPN bemutatóóra Kada Mihály Általános Iskola

A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória.

Minimumkövetelmények magyar nyelvből (5. osztály) Minimumkövetelmények irodalomból 5. osztály

Írás 2. tanmenet. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója. Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag. Témák órákra bontása

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

KIS BOTANIKAI LATIN. Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Hasznos tippek és trükkök

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam



























Tamás Ferenc: Nevezetes szögek szögfüggvényei

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

IDEGEN NYELV évfolyam

Hol hallod a sz hangot?

Japán dalok vázlatok mezzoszopránra és vonósnégyesre

Írásjelek helyes szedése. Szabó Csaba. Mondatvégi írásjelek. Központozás. Kötőjelfélék. Szabó Csaba november 18.

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

Vendégünk Törökország

Gyakorlóóra a betűtanulási időszak kezdetén (óraterv)

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ

Társalgási (magánéleti) stílus

Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ. olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ

Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program

MUNKAANYAG. Bukvai Albertné. Női és férfiruhák műszaki leírása. A követelménymodul megnevezése:

VIZI KATALIN ANGOL MAGYAR ALAPSZÓTÁR

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Angol C nyelvi programkövetelmény

Négy Hét Alatt Alapszinten Angolul. GYAKORLÁS nap

A koreai fonetikus írás és jelentősége a koreai irodalomban (1443-tól a XIX. század végéig)

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

8. osztály Országos döntő. Tollbamondás

MagyarOK 1. tanmenetek

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

A cirill betős klaviatúra sajátosságai, oktatásmódszertanának jellegzetességei. Nyíregyházi Fıiskola, A Magyar Tudomány Ünnepe, november 10.

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2006/2007 IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS

Átírás:

Osváth Gábor Egy koreai költőnő, Ri Okpong négysorosa Ri Okpong (,?-1592) a női sors keserveit megéneklő költőnő, az ún. nőiszobairodalom ( kju-bang-mun-hak) képviselője, akárcsak a híres prózaíró, Ho Gjun ( ) nővére, Ho Nanszorhon (, 1563-1589). 32 klasszikus kínai (venjen) nyelvű, azaz hansi verse maradt fenn. Alábbi költeményén jól megfigyelhetők a klasszikus kínai líra egyik kedvelt formájának, a csüe csü nevű rövid versnek a sajátosságai. A csüe csü ( megszakított vagy felébe szakított sorok, Csongor Barnabás fordításában: megkurtított vers ): mint a neve is mutatja, a másik népszerű klasszikus kínai versformának, a 8 soros, soronként 5 vagy 7 szótagból álló lü si versnek ( mértékes vers ) pontosan a fele, tehát csak 4 soros, és soronként szintén 5 vagy 7 szótagból áll. A neve arra utal, hogy a ritmus alapja a szótagmorfémák tónusának (magasságának) szabályos váltakozása (szótaghanglejtéses verselés: vagy,, ). Ez a verselési mód a kínai irodalomban a régi stílussal (, koreai: ko-ché-si, kínai: ku ti si) szemben már az új stílus ( koreai: kün-ché-si, kínai: csin ti si) fogalomkörébe tartozik és az 5-6. században alakult ki (a régi vers is rímes volt, de ütemes). A lü si és a csüe csü a kínai Tang dinasztia (618-907) időszakában érte el virágkorát, a régi kínai irodalom akkor élt három legnagyobb költője, Tu Fu, Li Taj-bo, Po Csö-ji mind magas szinten művelte. A kínai nyelvű koreai irodalom ( hanmun) nagyjai (Cshö Cshivon, Ri Gjubo, Kim Szakkat és mások) szintén kedvelték ezeket a versformákat (az ilyen típusú verseket Koreában a han-si mellett Tang-üm Tang-korabeli hang / vers néven is illették). Mint említettük, a mérték alapja a zenei hangsúlyok (tónusok) szabályos váltakozása. Megjegyzendő, hogy a verselés nyelvéül használt klasszikus kínai nyelv (venjen művelt beszéd ) egyes szavainak tónusértéke némileg különbözik a mai kínai köznyelv, a putunghoa (sino-koreai ejtése: pothonghvá megszokott beszéd ) tónusértékeitől (négy tónus van, a déli nyelvjárásokban még ennél is több). Koreában (és Japánban) problémát jelent, hogy a koreai (és japán) nyelvben, így a sinokoreai (és sino-japán) szavakban sem ismeretesek a tónusok (a kínaiból átvett szavak a kölcsönzés során elvesztették ezt a sajátosságukat, fonológiailag adaptálódva a koreai (és japán) nyelv hangrendszeréhez). Az ilyen típusú verset író koreainak (és japánnak) meg kell tanulnia az egyes kínai eredetű szótagmorfémák tónusértékét, vagy ha nem emlékezik rá, akkor meg kell keresnie egy speciális szótárban, ahol a négyféle tónus jelölve van (az írásjegy-szótárak sino-koreai neve: hancha sajon, rövidítve: chajon vagy okphjon jáde-könyv ). A verselési szabályok szempontjából a négyféle tónus két fő csoportra oszlik, s csak ennek a két csoportnak a szabályos elrendezése képezi a prozódiai szabályok alapját: 1. phjong-szong egyenletes tónus vagy jathün szori sekély hang, nadzün szori alacsony hang és 2. chük-szong (ferde tónus vagy szang-szong fenti tónus, nophün szori magas tónus. Ideális esetben a koreaiak szavaláskor törekednek a kétféle érték megkülönböztetésére: az egyenletes tónust röviden, míg a ferde tónust hosszabban ejtik (RUTT 1960: 13 14). Csak olyan rímet használhattak, amely az ún. rímszótárakban szerepelt. Ezek a rímek eltérnek az európai értelemben vett rímtől: 1. mindig egy szótagból állnak, míg az európai rímek többnyire két

szótagosak, 2. a rímekben sok esetben csak a záró mássalhangzó egyezik, a rímszótag magánhangzója nem (ennek oka a nyelv történeti változása, valamint a venjen és sino-koreai változatának fonológiai különbsége). A rímek többnyire egyenletes tónusúak, vagy ha nem, tónus szempontjából egyformáknak kell lenniük. A rímképlet, amely a sorvégi rímekre vonatkozik, általában: aaxa (a 7 szótagos négysorosban) vagy xaxa (az 5 szótagosokban). A hosszabb versekben is ugyanaz a rím ismétlődik. A rímeket tartalmazó írásjegyeket ( rím-írásjegy ) bekereteztem. A mai koreai verstani szabályok egyébként európai mintára - háromféle rímet ( ) különítenek el: 1. sor végi rím ( vagy ( végrím ), 2. belső rím ( derékrím ), 3. alliteráció ( fejrím ). Kjudzsong ju-ják-re-há-mán csong-me-jok-szá-si hol-mun-dcsi-száng-dzák ho-hvá-gjong-dzsung-mi Nyersfordítás (1), az egyes szótagmorfémák jelentését adom meg: Női-szoba-érzés Van-ígéret-jön-miért-késik Kert-barack-készül-hervad-idő Hirtelen-hall-ág-rajta-szarka Hiába-rajzol-tükör-közép-szemöldök Nyersfordítás (2), azaz a szöveg tartalmilag pontos fordítása (zárójelben az implicit tartalom jelölésével is): A női szoba fájdalma Azt ígérte, hogy jönni fog (a kedvesem / férjem); miért késik? (Eljött) az idő, amikor a kerti barackvirágok hervadnak, Hirtelen hallom, egy szarka az ágon (felrikkant, mintha valakit látna közeledni) (De) hiába rajzolom szemöldökömet a tükör előtt Megjegyzés a szöveghez: a koreai néphit úgy tartja, ha a szarka hangját hallja reggel valaki, akkor aznap fontos vendége érkezik (MIN 1999: 157).

Műfordítás (a magyar műfordítói hagyományokhoz híven kétszer nagyobb szótagszámban fordítottam és jambikus lejtést alkalmaztam, a rímképlet eltér az eredetitől: aaxa; ennyi eltérés megengedett, hiszen több öt szótagos csüe csü versben is előfordul ez a megoldás): Otthon várom őt Igérte, jön, így hát várakozom, A kertben már halott levél-halom; Madár rikkant, jaj, látja jönni őt? Szemöldököm hiába rajzolom... III. A csüe csü logikai szerkezete. Többen felhívták a figyelmet a kínai rövid vers és a szonett felépítésének rokonságára (CSONGOR 1967: 33). Első sor ( ): kezdet Második sor ( ): továbbvitel, azaz a téma kibontása, kifejtése Harmadik sor ( ): fordulat Negyedik sor ( ): befejezés, szintézis IV. A Koreában született csüe csü versek és a koreai nyelvű három soros sidzso közötti kapcsolatnak számos jele van: a koreai fonetikus írás megalkotása (1443) előtt előfordult, hogy a koreai ábécé híján szóban terjedő sidzso-vers kínai nyelvre fordítva maradt fenn: much of the purely native poetry must have appeared in the guise of hansi (KONG PAI 1965: 21). Az is lehetséges, hogy a koreaira fordított hansi önállósodott, s vált népdalszerű alkotássá. Az alábbi ismeretlen szerzőnek tulajdonított, és ezért bizonytalan keletkezési idejű sidzso (fellelhető: KIM 1986: 291) szinte teljes egészében megegyezik Ri Okpong hansi versével, a különbség csupán annyi, hogy a koreai nyelvű változat valamivel optimistább végkicsengésű (az összecsengő ütem- és sorvégeket az átírásban megjelöltem). Onjági nüdzogáni pjoktohwá tá csigodá Ácshimé udon kkácshi jusinthá hárjámánün Küroná gjondzsungámirül taszürjo polkká hánorá Nyersfordítás: Késik, pedig megígérte (hogy jön); az őszibarack virága mind elhervadt,

A reggel rikoltó szarkának szeretnék hinni: Azon gondolkozom, igazítsam-e a tükörben szemöldökömet. Műfordítás: Kedvesemet nagyon várom, minden virág fonnyad már, Szarka csörren: ha reggel szól, jó ómen, hogy szava száll; Festékem és tükröm fogom, szemöldököm megrajzolom. V. A tho () fogalma A koreaiak a sino-koreai, azaz hanmun szövegek helyes értelmezése, elsősorban az állítmány kijelölése és a mondatok közötti viszony kijelölése céljából koreai fonetikus írással ( hangül) koreai nyelvű végződéseket illesztenek a kínai szavakhoz (legtöbbször a mondat végére), ezt a megoldást a hansi versek esetében is alkalmazták (RUTT 1960: 16 20). Versekben a sor, azaz a mondatzáró állítmány végére tették ezeket a ragokat, míg prózai szövegekben az alanyt vagy valamelyik bővítményt is kijelölhették ezzel a módszerrel. Egyes sino-koreai közmondások ilyen alakban gyökereztek meg:, Pek-mun-i pul-jo-il-gjon száz-kérdés-(alanyeset ragja)- nem-mint-egy-látás, azaz: Ha százszor megkérdezünk valamit, az nem ér föl azzal, ha egyszer megnézzük ; az -i az alanyeset ragja a koreaiban (LEE 1962: 615) vagy: Csi-szongimjon kám-cshon-irá Ha őszinte az igyekezet, az megindítja az eget ; az -imjon feltételes mondatot jelez, az -irá kijelentőt (uo. 677). A hanmun szöveget értelmező ilyen és ehhez hasonló végződések közös neve a koreaiban: tho (). Az így szerkesztett szöveg sajátosan hibrid volt: valamiféle köztes állapot a tipológiailag gyökeresen különböző két nyelv, a kínai és a koreai között. Használatának célja egyrészt didaktikai jellegű: a hanmun tanításának megkönnyítése, másrészt a verseket e ragokkal kiegészítve szavalni is szokták. Ri Okpongnak ez a verse ilyen végződésekkel ellátva szerepel egy hanmun tankönyvben (CSIN 2002: 188): (kapcsolatos végződés) (felkiáltó mondat végződése) (kapcsolatos végződés) (kijelentő mondat végződése) Megjegyzésre érdemes, hogy az észak-koreai nyelvészeti szakmunkákban a mai koreai nyelv minden végződését ezzel a tho () szóval illetik. Dél-Koreában ugyanakkor a

végződéseket két csoportra osztják: a névszókhoz járuló végződésekre ( csosza) és az ige-melléknév végződéseire ( omi; mindkettő kínai szótagmorfémákból szerkesztett szó, s Délen a tho csak a hanmun szöveget kiegészítő, magyarázó, értelmező funkciójában használatos. Irodalom CSIN, DZSEGJO (2002): Hanmun cászüpszo (Hanmun önképző). Cshondzse kjojuk: Szöul. CSONGOR BARNABÁS (1967): Előszó. Klasszikus kínai költők I. Európa Kiadó: Budapest. MIN, PYONG-SU (1999): Korean Poetry in Classical Chinese. Somyong Publishing: Seoul. KIM KONG PAI (1965): The Ever White Mountain. Korean Lyrics in the Classical Sijo Form. John Weatherhill, Inc.: Tokyo. KIM, JOYCE JAIHIUN (1986): Classical Korean Poetry. More than 600 Verses since the 12 th Century. Hanshin: Seoul. RUTT, RICHARD (1960): The Chinese Learning and Pleasures of a Country Scholar. Transactions of the Korean Branch of the Royal Asiatic Society. Vol. XXXVI. Seoul. 1 101.