Cshö Namszon élete, munkássága és leghíresebb verse

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Cshö Namszon élete, munkássága és leghíresebb verse"

Adrián Boros
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 információ-hozzáférést A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz Osváth Gábor: Cshö Namszon élete, munkássága és leghíresebb verse Cshö Namszon (, írói neve: Juktang, ): költő és történetíró, a modern koreai költészet megteremtője A tokiói Waseda Egyetemen tanult, ott ismerkedett meg a nyugati irodalommal Az 1919 március elsejei függetlenségi nyilatkozat ( ) egyik szerzője volt, ennek ellenére a negyvenes évek elején kompromisszumot kötött a japán gyarmatosítókkal, s ezért a felszabadulás (1945) után börtönbüntetést szenvedett Társával, Ri Gvangszuval ( ) együtt alapította a Szonjon ( Ifjúság) című folyóiratot, amelynek első számában, 1908 novemberében jelent meg Heegeszo szonjonege ( A tenger szól a fiatalokhoz) című programadó költeménye (a vers koreai szövege: KIM 1980: 20) Ezt tartják az első koreai modern versnek (,, új stílusú vers, új vers), ugyanakkor csak átmenetnek vélik a szabadvers felé, mivel megőrzi a régi ütemes verset, bár szakít a hagyományosan 4 ütemes sorokkal, 5 vagy 7 ütemet is alkalmaz váltakozva (Az első igazi szabadverset az között élt Csu Johan írta, versének címe: Pul-nori Tűzijáték ; a Changdzso Alkotás című folyóirat első számában jelent meg 1919 februárjában) A koreai vers a szintaxis kötöttségei miatt nemigen alkalmas rímelésre, a költők elvétve mégis élnek ezzel a verstechnikai lehetőséggel Cshö Namszon e verse szintén tartalmaz rímeket, ezek azonban - a többi, ilyen megoldáshoz folyamodó koreai vershez hasonlóan - nem állnak össze egységes rímelési rendszerré a hat versszakban, és többnyire önrímek, rag- és képzőrímek A költemény rímszerkezete a következő: első versszak: aaaaxax, második versszak: axbbxxx, harmadik versszak: aaaaaax, negyedik versszak: aaxxaax, ötödik versszak: aaxxaxx, hatodik versszak: aaccaax A rímelés érdekessége, hogy ugyanaz a rím vonul végig az egész versen, de rendszer nem fedezhető fel benne, minden versszak rímszerkezete eltérő, valószínűleg az ihlet, a szenvedély hőfoka diktálta a sorvégek összecsengését Az első versszak rímszavai: sszvá-á-á, porindá, pavittoriná, muojá, porindá; az utolsóé: sszvá-á-á, miuná, irodá, csumá (önrím, képző- és ragrím valamennyi) Társaival együtt a beszélt nyelv és irodalmi nyelv közelítésének ( on-mun-il-cshi) híve Formai újításaival párhuzamosan ápolta a klasszikus koreai költészet hagyományait is: ő mentette át a sidzso ( ) formát a modern korba azzal, hogy régi költőket tartalmazó színvonalas sidzso-gyűjteményeket jelentetett meg ( Ka-gok-szon Válogatott énekek, 1913; Sidzso jucshvi Sidzso-csokor ), és ő maga is írt és publikált sidzso-verseket ( Pekphal ponnö Száznyolc földi vágy, 1926) A versnek a modern költészet felé mutató formai megoldásai a következők (LEE 2003: ): 1 Tipográfiai elrendezése meghökkentette a korabeli olvasót: üres helyek a szavak között, 98

2 információ-hozzáférést A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz központozási jel (korábban, kínai mintára, nem hagytak ki szóközöket és nem volt központozás); ezzel a fogással a költő csökkentette a távolságot az olvasó és a szerző között, hiszen ezek a formai elemek megkönnyítetik a szöveg értelmezését 2 Nem a verssor, hanem a versszak vált a központi szövegszervező erővé A régebbi versekben ritka volt a versszakokra bontás, s ha elő is fordult, a verssorok hossza nem volt egyenlő Cshö versében az egyes versszakok egymásnak megfelelő sorai mind közel egyenlő hosszúságúak, így például az első versszak sorai: 10,11,16,11,18,11,11 szótagosak, a másodiké: 10,11,17,11,17,11,11; a többi versszak sorai is csak egy-két szótagban térnek el ettől a képlettől (ez a sajátosság még nem a szabadvers felé mutat) 3 A korábbi költők igen ritkán adtak címet a versüknek A kortársak vagy később a költészeti antológiák összeállítói látták el címmel a legismertebb verseket Cshö nyomán a költői címadás általánossá válik 4 A témaválasztás is egyéni és modern: a korábbi versekben a tenger igen ritkán fordul elő motívumként; a gyerekek és ifjak alárendelt szerepet játszottak: a költő általában valamilyen feladat végrehajtására utasítja vagy kioktatja őket mint tapasztalatlan személyeket Ebben a versben az ifjak a jövő jelképévé emelkednek, Korea egyetlen reménységévé A tenger mint jelkép a nyitottságot, az elzárkózástól való megszabadulást, a külfölddel való kapcsolat szükségességét is sugallja 5 A hangutánzó szavak, sorok használata ugyan nem idegen a koreai nyelvű versekben (sámándalok, Korjo-korabeli költészet, de verskezdetként és refrénként következetesen végigvonulva a versen korábban nem fordult elő) Ezt a koreai jelleget erősíti az a tény is, hogy ebben a versben igen kevés kínai eredetű szó fordul elő, bár a címben elkerülhető lett volna a sinokoreai he ( ) tenger szó használata (eredeti koreai megfelelője: pádá (), hiszen a mai koreaiban a sino-koreai he csak összetételekben fordul elő (például: Csi-dzsunghe Földközi tenger ) Összességében a vers nyelvezetére a beszélt nyelv sajátosságai a jellemzők, s ez is igen lényeges változás a korábbi költeményekhez képest, amelyekben a beszélt nyelvből hiányzó sino-koreai szavak és idiómák igen bőségesen fordultak elő A nyelvezet szokatlansága, meghökkentő újszerűsége a téma szokatlanságára és meghökkentő újszerűségére utal 6 Újításnak számít a megszemélyesítés is: a tenger beszél az ifjakhoz 7 Az intertextualitás a korábbi költői gyakorlatban is bőségesen előfordult: általában kínai klasszikus filozófiai művek vagy híres versek szavait, idiómáit emelték be a versbe Ez többékevésbé a tudós hivatalnokok által írott versek formai követelménye is volt Ebben a versben már a nyugati költészet a példa: a Childe Harold utazásai című költemény sorait halljuk kicsengeni belőle; egyes vélemények szerint Byronnak ez a műve volt Cshö ihletője (LEE 2003: 341)

3 információ-hozzáférést A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz A vers koreai szövege:

4 információ-hozzáférést A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz A költemény magyar műfordítása A tenger szól a fiatalokhoz (He-egeszo szonjon-ege) Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á Ütök, odacsapok, rombolok, Magas hegyek, emeletes szirtfokok, Mik vagytok, kik vagytok, hogy dacoltok, Nem ismeritek erőmet, nem tudjátok? Ostromolok, rohamozok, pusztítok! Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á Én nem félek ám senkitől, Ki a téren ordibál bőszen, Mind térdre rogynak énelőttem, Vízpöröly csap rá énbelőlem, Bármily Herkules is légyen, Törpévé lészen énelőttem, Csolszok, csol-szok, csok, csururung, kvák! Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á Ha van még lény a sáros parton, Aki nem tiszteli csatak-arcom, Jelentsétek őt, hozzátok elém,

5 információ-hozzáférést A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz A Sárga Császár vagy Napóleon, E gyáva férgeket akarom, Dacolják, tűrik-é vasmarkom? Csol-szok Csol-szok, csok, csururung, kvák! Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á Ti, kik gyenge dombba kapaszkodtok, Silány, maroknyi földet birtokoltok, Kik okosnak hiszitek magatok És magasan hordjátok orrotok, Gyertek ide és hódoljatok! Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á Csak egy valami ér föl velem: A kék, a végtelen, az óriási ég, Csak az égbolt hasonlít rám: Nem csaló vagy szőrszálhasogató, Mint az ember, e furcsa földlakó Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á E sárgolyón mindenkit megvetek, Kivételként, akiket szeretek: A romlatlan, ifjúi seregek! Keblemre hát, csókollak titeket, Ég-arcú, szép, jövendő-emberek! Irodalom LEE, PETER H (2003): A History of Korean Literature Cambridge University Press: Cambridge KIM, HIBO (1980): Hanguk-é mjongsi (Korea híres versei) Csong-ro szodzsok Szöul

Hasonló dokumentumok

Vendégünk Törökország

Vendégünk Törökország 2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás