Az Európai Unió energiapolitikája megújuló energia stratégiája a magyar karbon vagyon

Hasonló dokumentumok
A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

Az EU szén-dioxid-kibocsátási rendszer újraszabályozásának gyakorlati jelentősége: ETS, az ES és a karbon vagyon

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Háztáji energiatermelés közgazdász szemmel

Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?

Kerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, Budapest

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

AES Borsodi Energetikai Kft

Területi kormányzás és regionális fejlődés

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, szeptember

Fogyasztói árak, február

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Áttekintés a kapcsolt erőművek európai helyzetéről

Előadó: Vadász Iván alelnök. Adótanácsadók Egyesülete

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, augusztus)

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Köszöntjük a Napenergia hasznosítás aktuális helyzete és fejlődési irányai szakmai konferencia résztvevőit

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete Magyarországon

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében

Felülvizsgálat napja : - Verzió : 01. BEKEZDÉS 1: Az anyag/készítmény és a vállalat/társaság azonosítása

Az emulticoop Szociális Szövetkezet bemutat(koz)ása Pro Bono díj átadó Budapest, 2011 március 21.

Bérezési tanulmány

Fogyasztói árak, augusztus

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Horváth Gábor főtitkár

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba november 11.

Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, január)

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A K ORM ÁNYZAT E XPORTFEJ LESZTÉSI E SZKÖZRENDSZERE

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Folyékony halmazállapot

Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a. kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey

A nő mint főbevásárló

Logisztika és versenyképesség Magyarországon

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Ireland. Luxembourg. Austria

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben ( ) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A magyar gazdaság felülnézetből

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai április 22. Budapest, MTA

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Az idegenekkel szembeni attitűdök változása a menekültkrízis hatására

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

Fotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

Horizont 2020 keretprogram Magyar pályázati eredmények és lehetőségek

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Az Európai Unió támogatási alapjai

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

A szolgáltatásmenedzsment nemzetközi szabványa magyarul

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Az egészségi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos európai uniós tevékenységek

A gazdasági fejlődés felgyorsításának feltétele a közoktatás megújítása

Nemzetköziesítési folyamatok intézményi megvalósulása trendek és kihívások

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Városi közlekedés fenntarthatósága

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

E Q U I C O M M é r é s t e c h n i k a i K f t. H B u d a p e s t, M á t y á s k i r á l y u T. : F.

Budapest, november 25.

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Az európai kutatás nyílt hozzáférését biztosító infrastruktúra. Karácsony Gyöngyi Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával

Fogyasztói árak, február

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Energiapolitikánk közgazdász szemmel Dr. Hegedős Miklós ügyvezetı GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft Október 13.

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A vezetési tanácsadás hazai helyzete

A HÁZIORVOSLÁS JÖVŐKÉPE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Digitális? Oktatás? C o m p u t e r a n d S t a t i s t i c s C e n t e r

Átírás:

OLAJOS Péter európai parlamenti képviselő Magyar Delegáció, EPP-ED Európai Parlament Az Európai Unió energiapolitikája megújuló energia stratégiája a magyar karbon vagyon Brüsszel, 2009. április 2. Heti Válasz Konferencia 2009

Globális alapproblémák Túlnépesedés Instabil államok Csökkenő biodiverzitás Elsivatagosodás Ózonlyukak Romló levegőminőség Csökkenő ivóvízkészletek Éghajlatváltozás page 2

A klímaváltozás mint globális alapprobléma A jelenlegi klímaváltozás emberi (anthropogenic effects) eredménye tevékenység Pusztuló (eső)erdők a XX. sz. elején még 5Mrd ha, a XXI. sz. elején már csak 4 Mrd ha Fosszilis energiahordozók égetése Növekvő urbanizáció, növekvő ökológiai lábnyom Az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése (350 ppm) Globális felmelegedés, olvadó gleccserek (Északi sark, Grönland, Antarktisz), emelkedő világtengerszint, 2100-ig legalább 1 méter! page 3

Nemzetközi egyezmények A UNFCCC Kiotói jegyzőkönyve: 1997-től az USA kivételével az összes ország átlag 5,2%-os CO2 kibocsátás csökkentést vállalt (2008-2012) A G8-ak határozata (2008 Japán): 2050-re 50%-os CO2 kibocsátás csökkentés Következik: UNFCCC Koppenhága (2009. december) page 4

Uniós célkitűzések A brüsszeli ET csúcs (2007. március) vállalásai 2020-ig: CO2 kibocsátás 20-30%-os csökkentése (1990-hez viszonyítva) Megújuló energia (RES) arányának 20%-ra növelése 20%-os hatékonyságjavulás a felhasználásban Bioüzemanyagok bekeverési arányának 10%-ra növelése page 5

Az Európai Unió klímacsomagja 2008 dec. ETS (Emission Trading Scheme): az üvegházhatású gázok kibocsátási kvótáinak kereskedelme ES (Effort Sharing): tagországok közötti tehermegosztás CCS (Carbon Capture and Storage): a szén-dioxid geológiai tárolása RES (Renewable Energy Sources): megújuló energiaforrás irányelv + üzemanyagokból származó ÜVG-ok korlátozása + új személygépkocsik kibocsátási követelményei page 6

Félúton: az első 15 év uniós CO2 csökkentése (1990-2005) a spontán cselekvés időszaka -20% EU 27 teljes CO2 kibocsátása (EEA adat)

RES Megújuló energiaforrás irányelv page 8

A RES rendszer elemei Minimum célértékek - 2020-ra minimum 20%, (HU 13%) RES a végső energiafelhasználásban Nemzeti Akcióterv a tagállam által meghatározott ágazati célokkal, támogatási rendszerrel Rugalmassági eszközök - statisztikai átutálás és közös projektek más tagországokban! Engedélyezési eljárások és szabályok egyszerűsítése, tájékoztatás és képzés, hálózati hozzáférés Bioüzemanyagokra kritériumok vonatkozó fenntarthatósági Jelentések: a tagállamok 2011-től Bizottság 2012-től két évente két évente, a page 9

Jelentések Tagállamok 2011-től két évente: Célok és eszközök Támogatási rendszerek Rugalmassági eszközök Engedélyezési eljárások Hálózati hozzáférés Biomassza potenciál és felhasználás Bioüzemanyagok hatása a biodiverzitásra, vízre, talajra CO 2 megtakarítás Bizottság 2012-től két évente: Tagállami teljesítés Bioüzemanyagok hatása a talaj használatra, alapanyag árra, szintén 3. országokban page 10

Jelenlegi helyünk Európában és a világban Nem akarásnak nyögés a vége! page 11

Ambiciózus kormányzati cél 2020-ra: továbbra is sereghajtónak lenni! BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK 2.2% 3.1% 2.9% 0.9% 0% 2.4% 1.3% EU-27 6.1% 5.8% 5.2% 4.3% 6.9% 7.2% 6.7% 5.3% 9.4% 1.1% 1.4 2.6% -1.2% 8.7% 10.3% 4.6% 4.5% 4.6% 3.2% 17.0% 15% 6.1% 7.4% 2.3% 16% 1.8 % 8.2% 6.3% 6.7% 18% 5.6% 17.8% 5.8% 20.5% 1.5 2.4% -0.9% 7.2% 2.5% 23.3% 3.5% 7.5% 9.1% -1.6% 0.7 2% -1.3% 28.5% 5% 34.9% 5.2% 4% 39.8% 1.6% 5.6% 4.7% -0.9% RES share in 2005 Flat rate increase of Additional effort based on GDP page 12 EU 50% cap Figures adjusted by early starter bonus

Megújuló energia részaránya jelenleg és a jövőben HU (2006) EU (2006) EU (2020) A végső energia fogyasztásban (%) 5,11 8,5 20 Villamos energiában (%) 3,68 15 35 Közlekedésben (%) 0,25 1 10 Hűtés-fűtésben (%) 7,61 10 25 page 13

Az EU megújuló energia ipara Európa világelső a RES fejlesztésben 400.000 munkahely Európában (2007) 40 Milliárd éves bevétel (2007) Új paradigma: a környezet használatának piacosítása page 14

Karbon vagyon page 15

Magyarország széndioxid kibocsátása és kereskedelme 120000 110000 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 ETS 1. Kiotó ES+ETS 2. Mennyiség (Kt) 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 2008 2011 2014 2017 2020 Év page 16

Mennyi kvótánk lehet? Kibocsátás és értékesíthető kvótafelesleg 2013-2020 között az ES rendszerben (2005-ös referenciaév és 2009 indítási év esetén) 2005. év 52.750 Kt kt CO2 60 55 50 45 40 35 3,84 4,32 4,80 5,28 2,88 3,36 1,44 1,92 2,40 0 0,48 0,96 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 év kibocsátás (kt CO2) kvótafelesleg (kt CO2) page 17 +10%

Ha nő gazdaságunk 2020-ig, növekszik-e energia felhasználásunk és vele együtt CO2 kibocsátásunk? 20,8 M fő 80% 37,6 M fő GDP: 5 994 USD 600% GDP: 42 000 page USD18

Member state GDP growth rate (2006) GHG emissions change (2005-2006) Member state GDP growth rate (2006) GHG emissions change (2005-2006) % % % % Latvia 12,2 4,4 Denmark 3,9 10,9 Estonia 11,2-2,3 Spain 3,9-1,7 Slovakia 8,5 0,9 Hungary 3,9-2 Romania 7,9 3,1 Austria 3,4-2,3 Lithuania 7,7 2,4 Malta 3,4-0,3 Czech R. 6,8 1,7 EU-27 3,1-0,3 Bulgaria 6,3 1,2 Netherlands 3-2 Poland 6,2 3,7 Germany 2,9 0 Luxemburg 6,1 0,2 United K. 2,9-0,5 Ireland 5,7-0,8 EU-15 2,9-0,8 Slovenia 5,7 0,6 Belgium 2,8-3,8 Finland 4,9 16,3 France 2,2-2,5 Greece 4,2-0,5 Italy 1,8-1,7 Sweden 4,1-1,7 Portugal 1,3-4,8 Cyprus 4 1,6 page 19 16 tagállamban növekvő GDP mellett is csökkent a CO2 kibocsátás

Magyar Karbon Vagyon forrásai ETS Kiotó ES (2013-2020) 2008-2012 ETS Bázisadat: 23,782,731 Bizottság szerint: 26,908852 Magyarország igénye: 30,733313 2005-2007 ETS-HU Összkvóta: 31,55 M 19 m EUA 16 m EUA (2008-2012) 15,4 millió EUA (2005-2007) Már eladott kvóta mennyiség 70-90 millió AAU (2008-2012) 32 millió kvóta 2013-2020 15-25 Mrd Ft 276-356 Mrd Ft* 240 Mrd Ft Még megszerezhető kvóta mennyiség page 20 * Point Carbon becslése 14 Eur

Magyar Karbon Kvóta kereskedés bevételei 2008-ig ETS: Magyar cégek: 2005-2007 között ETS rendszerben 13 millió feles kvóta értékesítése (50-100 M euró ~ 12,5-25 Mrd Ft bevétel*) Magyar Állam: a PM/KvVM két aukción közel 2,4 millió EUA-t** értékesített (2,5 Mrd Ft) eladások: 2006.12.11. - 1,197 M EUA** (8,9 M euró 2,225 Mrd Ft) 2007.03.26. - 1,177 M EUA** (1,04 M euró 260 M Ft) KIOTÓ: A Magyar Állam elkezdte értékesíteni közel 70-80 M AAU feleslegét 2008.09. - 2 M AAU*** Belgiumnak (14-15 euró?) 2008.11. - 6 M AAU*** Spanyolországnak (? euró) * Vertis Zrt. becslése ** EUA - Europe an Union Allowances uniós szén-dioxid kibocsátási kvótát tartalmazó ETS kereskedelmi egység page 21 *** AAU - Assigned Amount Units - a Nemzetközi Kibocsátás-kereskedelmi rendszer megállapított szuverén kiotói kibocsátási egységei

Magyarország zöld fejlesztési volumene 2020-ig Kiotó 70-90 M AAU ETS-ből EUA kvóta ~ 1-1,5* (?) Mrd ES 32 millió kvóta Nemzeti Karbon Vagyon ~ 700 Mrd Ft + Új NFT 2013-2020 - Uniós támogatások + Hazai energetikai támogatások (NEP) + Uniós tagországok Green Investment Scheme beruházásai + RES közös projectek más tagországokból + CCS beruházások mindösszesen 800 Mrd - 1000 Mrd Ft zöld fejlesztési volumen 2020-ig között page 22 * A miniszterelnök becslése 2008 decemberi csúcs utáni sajtótájékoztatón

Karbon vagyon növelésének adminisztratív lehetőségei a) Lesz-e nemzetközi megállapodás 2009-ben Koppenhágában, folytatódik-e 2020-ig a kiotói egységek (AAU) kereskedelme? b) Hogyan, milyen módon, mikor értékesítjük a kvótáinkat? c) Mennyire hatékony és transzparens a rendszer (kiválasztás, adminisztráció, pályáztatás, )? d) Mennyire megalapozott szakmailag a bevételek felhasználása (prioritás lista)? page 23

Karbon vagyon gyarapításának gyakorlati lehetőségei a RES területén a) Alternatív (megújuló) fűtési-hűtési rendszerek támogatása, hőszivattyú* b) Biogáz üzemek a mezőgazdaságban c) Geotermia a földgáz helyett (üvegházak) d) Bioüzemanyagok szélesebb körű felhasználása e) NÉS és NEtP végrehajtása 750 ezer Ha erdő telepítése f) Hulladéklerakókban keletkező gázok energetikai hasznosítása g) Szennyvíz biogáz tartalmának hasznosítása h) Hibrid- és alternatív üzemanyagú közlekedés támogatása i) Napkollektorok, napelemek támogatása j) Szélerőmű engedélyezés felgyorsítása, kapacitásbővítés k) Lsd: Heller László terv page 24

Karbon vagyon gyarapításának gazdasági, pénzügyi lehetőségei a) ESCO cégek támogatása kedvezmény a társasági adóalapból az elért nyereségre b) CO2-portfóliót kezelő regionális kereskedelmi központok létrehozása kibocsátók számára c) Innovatív szolgáltatási csomagok megjelenése az értékpiacon d) Emisszió megtakarítások felhasználása és értékesítése pénzügyi aggregátorok révén e) CO2 kibocsátási egységek hitelfedezeti felhasználása f) CO2 kibocsátási egységek azonnali és határidős tőzsdei piacának felépítése. g) Emisszió megtakarítások felhasználása, értékesítése pénzügyi aggregátorok révén h) Decentralizált energiahasznosítási módszerek és technológiák bővülő alkalmazása page 25

Köszönöm a figyelmet! page 26