népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)



Hasonló dokumentumok
1. T ÁBLÁZAT. A világ összlakossága a 2013-as 7,1 milliárd főről 2050-re 9,5 milliárd főre fog nőni, ami 33%-os növekedést jelent.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e Kr.e Kr.e Kr.e.

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik

Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon

Népességnövekedés Készítette: Ujaczki Éva

A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály

Természetes népmozgalom

Környezetvédelem (KM002_1)

Népesség és település földrajz

Alba Radar. 13. hullám

A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

A Föld lakossága. Obyvateľstvo Zeme

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

A Turizmus jövője 2030-ig november 23. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Éves Közgyűlése Somogyi Zoltán Executive Director UNWTO

NÉPESSÉGFÖLDRAJZ. Tk oldaltól oldalig Önálló feldolgozás

Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről

Kékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése

Az Európai Unió számokban

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

Populációbiológia: A populációnövekedés alaptörvénye

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

FÖLDRAJZ ÉVFOLYAMVIZSGA ÍRÁSBELI

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza május 27.

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK GAZDASÁGI HATÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

1. EURÓPA A VILÁG GAZDASÁGÁBAN

Regionális gazdaságtan

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig


Quittner Péter - Várhegyi Judit. Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik?

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

Csoportos szövegfeldolgozásra épülő földrajzóra. Túlnépesedés. Készítette: Magyar Anett földrajz szakos tanárjelölt, 2018

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység február 27., március 6. és március 13.

A vizsgakövetelményben felsorolt 7. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat nélkül.

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Makroökonómia. 7. szeminárium

A társadalmi jól-lét regionális különbségei

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Makroökonómia. 6. szeminárium

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

2.1. DEMOGRÁFIAI CSERE

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A római kori Itália demográfiája: Populációdinamika egy ókori hódító társadalomban (Kr. e. 201 Kr. u. 14)

Térségi egyenl tlenségek

A globalizáció fogalma

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9.

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei ( )

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

Népesség: önmagát reprodukáló sokaság. Népességtudomány: demográfia

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ március 28.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 12. osztály esti érettségiző szakközép 2016

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Salamin Géza

Termékenységi átmenet Magyarországon a században

Korszerű vidékfejlesztés

Világjáték. Jégtörı és becslési játék a globalizációról és a társadalmi igazságosságról

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Népesség: önmagát reprodukáló sokaság. Népességtudomány: demográfia

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG)

Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

A gazdasági növekedés mérése

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Eszközalap-összetétel

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Tanítási tervezet. A témakör megnevezése: Falvak és szórványok. A tanítási egység címe: Társadalmi folyamatok a 21. század elején

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

Nonprofit Monitor (2010) 4. szám, oldal ISSN

Havi eszközallokációs javaslat

Állattenyésztés. Szövés-fonás. Közös állatősök. Egyiptomi majom Árucsere HELYSÉG Proconsul Kereskedelem Afrika. Crô-Magnon

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népesedési világnap, július július 11.

Demográfiai válság és a fenntarthatósági etika

Földrajz 7. évfolyam

Átírás:

NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés s könyve k 1,28.

2. 2. A NépessN pességnövekedés s menete a Földön A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

A világnépesség sarokszámai A Föld népességszáma 1999. október 12-én meghaladta a 6 milliárd fõt Évente 70-73 millió fõvel vagyunk többen Ma kb. 6,4-6,5 milliárd fõ élhet a Földön

Forrás: U. S. Census Bureau. International Data Base (IDB) (http://www.census.gov/ipc/www/idbnew.html)

Forrás: U. S. Census Bureau. International Data Base (IDB) (http://www.census.gov/ipc/www/idbnew.html)

A népességnövekedés periódusai (Kovács Z., 2003, 16-21. o.) Kr.e. 250 100 ezer I. Paleolitikum Civilizáci ciós s centrumok ókor Kr.e. 8000 1650 II. III. Kr.e. 5000 Kr.e. 3000 Kr.u. 476 Átmeneti kõkor Mezolitikum Neolitikum Újkõkor Ókor Középkor Kb. 5 millió Kb. 250-270 millió Kb. 500-550 millió

6000 5000 A világ népességszámának alakulása Kr. e. 400-1990 (Livi-Bacci, 1999, nyomán) 4000 m i l l i ó f õ 3000 2000 Világ 1000 0 Kr.e. 400 0 200 600 1000 1200 1340 1400 1500 1600 1700 1750 1800 1850 1900 1950 1990 Világ 153 252 257 208 253 400 442 375 461 578 680 771 954 1241 1634 2530 5292

7000 6000 A világ népességének történeti alakulása (forrás: Demográfia, KSH, Budapest, 1996, 28. o.) 5000 m i l l i ó f õ 4000 3000 Világ 2000 1000 0 Kr.e. 7000-6000 Kr.u. 1 1650 1750 1800 1850 1900 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 Világ 8 3,9 500 750 970 1270 1670 1810 2010 2250 2520 3020 3700 4450 5290 6230

É v e k 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A népesség megkétszerezõdése (forrás: Demográfia, KSH, Budapest, 1996, 28. o.) K r.e. 7 0 0 0-6 0 0 0 K r.u. 1 1 6 5 0 1 7 5 0 1 8 0 0 1 8 5 0 1 9 0 0 1 9 2 0 1 9 3 0 1 9 4 0 1 9 5 0 1 9 6 0 1 9 7 0 1 9 8 0 1 9 9 0 2 0 0 0 2 0 1 0 2 0 2 0 A népességszám duplázódásának idõtartama 2 0 2 5 2 0 5 0 2 0 7 5 2 1 0 0 2 1 2 5 2 1 5 0

6000 5000 A kontinensek népességszámának alakulása Kr. e. 4000-1990 (Livi-Bacci, 1999, nyomán) m i l l i ó f õ 4000 3000 2000 Ázsia Szovjetúnió Európa Afrika Amerika Óceánia 1000 0 Kr.e. 400 0 200 600 1000 1200 1340 1400 1500 1600 1700 1750 1800 1850 1900 1950 1990 Óceánia 1 1 1 1 1 2 2 2 3 3 3 3 2 2 6 13 26 Amerika 8 12 11 16 18 26 32 39 42 13 12 18 24 59 165 330 724 Afrika 17 26 30 24 39 48 80 68 87 113 107 104 102 102 138 219 642 Európa 19 31 44 22 30 49 74 52 67 89 95 111 146 209 295 395 498 Szovjetúnió 13 12 13 11 13 17 16 13 17 22 30 35 49 79 127 180 289 Ázsia 95 170 158 134 152 258 238 201 245 338 433 500 631 790 903 1393 3113

Forrás: U. S. Census Bureau. International Data Base (IDB) (http://www.census.gov/ipc/www/idbnew.html)

2,5 A népességnövekedés évi átlaga (forrás: Demográfia, KSH, Budapest, 1996, 28. o.) 2 1,5 % 1 0,5 0 K r.e. 7 0 0 0-6 0 0 0 K r.u. 1 1 6 5 0 1 7 5 0 1 8 0 0 1 8 5 0 1 9 0 0 1 9 2 0 1 9 3 0 1 9 4 0 1 9 5 0 1 9 6 0 1 9 7 0 1 9 8 0 1 9 9 0 2 0 0 0 2 0 1 0 A népességnövekedés évi átlaga 2 0 2 0 2 0 2 5 2 0 5 0 2 0 7 5 2 1 0 0 2 1 2 5 2 1 5 0

A kontinensek népességszámának alakulása. (Kr. e. 4000 1990) 3500 3000 2500 m i l l i ó f õ 2000 1500 1000 500 Világ Ázsia Óceánia 0 Amerika Afrika 1 9 9 0 1 9 5 0 1 9 0 0 1 8 5 0 1 8 0 0 1 7 5 0 1 7 0 0 1 6 0 0 1 5 0 0 1 4 0 0 1 3 4 0 1 2 0 0 1 0 0 0 6 0 0 2 0 0 0 K r. e. 4 0 0 Európa Szovjetúnió Szovjetúnió Európa Afrika Amerika Óceánia Ázsia Világ

Az egyes kontinensek népességszámának alakulása (forrás: Demográfia, KSH, Budapest, 1996, 31. o.) 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Ázsia 2 0 2 0 2 0 1 0 2 00 0 1 99 0 1 98 0 1 9 7 0 1 9 6 0 1 9 5 0 1 90 0 1 8 5 0 1 8 0 0 1 75 0 1 70 0 1 6 5 0 Afrika Európa Latin-Amerika Észak-Amerika Óceánia Óceánia Észak-Amerika Latin-Amerika Európa Afrika Ázsia

1600 1400 A kontinensek népességszámának alakulása. 1650 2020 (Ázsia nélkül) (forrás: Demográfia, KSH, Budapest, 1996, 31. o.) 1200 Óceánia Észak-Amerika Latin-Amerika Európa Afrika 1000 m i l l i ó f õ 800 600 400 200 0 1650 1700 1750 1800 1850 1900 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 Óceánia 2 2 2 2 2 6 12 15 19 23 27 31 36 41 Észak-Amerika 2 2 2 6 24 76 166 199 226 252 276 309 330 352 Latin-Amerika 11 11 12 19 35 68 166 218 286 363 448 523 600 671 Európa 100 110 140 188 266 401 533 590 645 684 712 741 754 777 Afrika 100 98 95 90 95 120 222 279 362 477 642 856 1116 1421

A világ g népessn pességének órája ja (forrás: U. S. Bureau of the Census. World Vital Events) http://www.census.gov/cgi-bin/ipc/pwe Idõegység Születések Halálozások Természetes növekedés Év 129 108 39 56 540 896 72 567 494 Hónap 10 759 033 4 711 741 6 047 291 Nap 352 755 154 483 198 272 Óra 14 698 6 437 8 261 Perc 245 107 138 Másodperc 4,1 1,8 2,3 www.unfpa.org/6billion

Population Clocks U.S. 297,267,970 World 6,468,893,144 11:04 GMT (EST+5) Sep 26, 2005 NOTE: The U.S. POPClock has been Census 2000 data released on 12/28/2000.

Forrás: AAAS Atlas of Population and Environment (http://atlas.aaas.org/)

Forrás: AAAS Atlas of Population and Environment (http://atlas.aaas.org/)

Forrás: AAAS Atlas of Population and Environment (http://atlas.aaas.org/)

Forrás: AAAS Atlas of Population and Environment (http://atlas.aaas.org/)

2. 3. A Föld F eltartó képessége A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

A Föld F eltartó képessége Alapfogalmak (Kovács Z., 2003, 16-21. o.) Optimális népességszám: egy adott területen azt a népességszámot jelenti, amelynél a legmagasabb életszínvonal és jólét érhetõ el. Kísérõjelenségei: teljes foglalkoztatás; a jövedelmek tartós bõvülése; demográfiai egyensúly; a korosztályok kiegyenlítettsége. Túlnépesedés: a népességszám a területen rendelkezésre álló és potenciálisan kiaknázható természeti erõforrások (talaj, növénytakaró, ásványkincsek, stb.) szintjét meghaladja. Kísérõjelenségei: éhezés; alulfoglalkoztatás; szegénység. Alulnépesedés: a népességszám, ill. népsûrûség olyan alacsony, hogy a népesség nem képes kiaknázni, kihasználni a terület adottságait. Maximális népességszám: Az ember fennmaradásához szükséges minimális élelem mennyisége, illetve a terület adottságainak ismerete alapján kiszámítható, hogy a terület mekkora népességtömeg ellátását képes alacsony szinten garantálni. Minimális népességszám: (Kisebb, zárt területek) A minimális népesség esetén a helyi társadalom reprodukciója még éppen lehetséges, gazdasági szempontból lehetõvé válik a munkamegosztás primitív formája.

A Malthus-féle le népesedn pesedési si modell vázlata T. R. Malthus: An Essay on the Principle of Population. 1798. (forrás: Kovács Z., 2003, 22. o. Livi-Bacci, 1999, 98. o. skk.) n é p e s s é g s z á m, r e n d e l k e z é s r e á l l ó é l e l e m m e n n y i s é g e É l e l m i s z e r t ö b b l e t y=x t Népesség É l e l m i s z e r h i á n y Rendelkezésre álló élelem y=x+t Háborúk, éhínségek, járványok t

A Föld eltartóképességére vonatkozó becslések (forrás: Kovács Z., 2003, 22. o. Livi-Bacci, 1999, 252. o.) 160 d e W i t C l a r k " h i g h " 140 120 100 Becsült népességszám 80 60 C l a r k " l o w " 40 R e v e l l e 20 R a v e n s t e i n ( 1 8 9 1 ) F i s c h e r ( 1 9 2 5 ) G i l l a n d H o l l s t e i n ( 1 9 3 7 ) 0 Ravenstein (1891) Fischer (1925) Gilland Hollstein (1937) Revelle Clark "low" de Wit Becsült népességszám 5,995 6,2 7,5 13,295 40 47 147 150 Clark "high"

2. 4. A Föld F népessn pességének jövõbeni j növekedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

Az egy fõre jutó fogyasztás, értéke 1998 (US $/fõ) Forrás: AAAS Atlas of Population and Environment (http://atlas.aaas.org/)

Csendes-óc eán Atlanti-óc eán Indiai-óc eán Csendes-óc eán Éhezés Alultápláltság Éhség öv

Forrás: AAAS Atlas of Population and Environment (http://atlas.aaas.org/)

12000 10000 és fejlõdõ világ népességszámának alakulása (Az ENSZ 1992. évi becslései sei alapján) (forrás: Demográfia, KSH, Budapest, 1996, 29. o.) 8000 6000 Fejlett Fejlõdõ 4000 2000 0 1650 1700 1750 1800 1850 1900 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2025 2050 2075 2100 2125 2150 Fejlett 120 134 170 232 334 547 667 745 794 832 945 1049 1137 1211 1278 1341 1387 1403 1400 1400 1400 1400 1400 Fejlõdõ 425 494 560 675 837 1061 1143 1265 1456 1684 2074 2648 3310 4084 4950 5809 6663 7069 8600 9600 9800 1000 1010

Forrás: U. S. Census Bureau. International Data Base (IDB) (http://www.census.gov/ipc/www/idbnew.html)

14000 12000 10000 A Föld népességének becsült száma a különbözõ számítási változatok szerint 1950-2050 (World Population Prospects: The 2002 Revision.Highlights. New York, 2003, UN.) Medium Low High Constant 12 754 10 633 8 919 m i l l i ó f õ 8000 6000 7 409 4000 2000 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050

8000 7000 Az egyes kontinensek népességének becsült száma a különbözõ számítási változatok szerint 2003-2050 (World Population Prospects: The 2002 Revision.Highlights. New York, 2003, UN.) 6000 Óceánia Észak-Amerika Latin-Amerika Európa Afrika Ázsia 5000 4000 3000 2000 1000 0 2003 2050 L 2050 M 2050 H 2050 C Óceánia 32 40 46 52 58 Észak-Amerika 326 391 448 512 453 Latin-Amerika 623 632 768 924 1032 Európa 565 565 632 705 597 Afrika 1516 1516 1803 2122 3279 Ázsia 4274 4274 5222 6318 7333

A Föld legfejlettebb és gyengén fejlett régiói népességének becsült 7000 száma a különbözõ számítási változatok szerint 1950-2050 (World Population Prospects: The 2002 Revision.Highlights. New York, 2003, UN.) 6000 5000 Legfejlettebb régiók Gyengén fejlett régiók 4000 3000 2000 1000 0 1950 2000 2003 2050 L Legfejlettebb régiók 813 1194 1203 1084 Gyengén fejlett régiók 1706 4877 5098 6325