Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz? Két alapfogalom: tı és gyök tı toldalék barátságos gyök toldalék (azaz gyök = abszolút tı, pl. Booij 2007) más terminológiai hagyomány: nincs szófaja nincsenek nyelvtani kategóriái nincsenek jelöltségi kontrasztok gyök vs. tı van szófaja idı, aspektus, szám jelöltségi kontrasztok lehetnek Latin: tövek szavak fugi- fugio gyök ige impf. 1Sg Pres. fug- fuga- fugam fut fınév AccSg fugac- fugaces melléknév Nom/AccPl ~ indoeurópai nyelvészet Természetes morfológia (vö. Dieter Kastovsky): gyökalapú, tıalapú és szóalapú morfológia 1
Latin: pars Hu: rész (PlurDat) partibus részeknek egy toldalék ~ két toldalék kötött tı ~ szabad tı (NB. egy tı lehet szabad akkor is, ha alternál: kutyá-k-nak ~ kutya, kutya-ként stb.; a part- nem a pars allomorfja!) a latin morfológia inkább tıalapú, a magyar inkább szóalapú De a latinon belül is van külöbség pl. az idı és az aspektus képzése között (ezek formai, nem szemantikai kategóriák) egy aspektuson belül az idınél mindig csak a múltnak és a jövınek van toldaléka: ama(-t) ama-ba(-t), ama-b(-it) a jelen elsıdleges a másik kettıhöz képest, ez a tıalapú morfológia jellemzıje imperfectum ~ perfectum : impf + impf perf + tangit ~ tetigit scribit ~ scripsit perf scindit ~ scidit vertit ~ vertit vagyis az aspektusképzés inkább gyök-, mint tıalapú, nincs elsıdleges a kettı között jelentéskategóriák (tág értelemben): szám, nem, élıség, irány, mennyiség, alak grammatikalizálódik, ha a morfológiai rendszer része lesz lexikalizálódik, ha külön lexémák kódolják grammatikalizálódott kategóriák: ld. az inflexió funkcióit korábban nem: latin, óangol stb. vs. magyar szám: pl. kettı a klasszikus arabban SING rajul u férfi DUAL rajulān i két férfi PLUR rijāl u férfiak 2
grammatikalizálódott kategóriák: ld. az inflexió funkcióit korábban nem: latin, óangol stb. vs. magyar szám: pl. kettı a klasszikus görögben SING ho pais a gyerek DUAL tō paide a két gyerek PLUR hoi paides a gyerekek grammatikalizálódott kategóriák: másik arab példa kollektív egyedi šajar egyes fa kettes többes ašjār néhány fa šajara t šajaratān i šajarāt egy fa két fa fák lexikalizált kategóriák: egy lexikális morfémában (lexémában) kifejezve pl. a mozgás iránya lexikalizálva ebben: jön vs. megy, come vs. go nincs lexikalizálva ebben: kimegy, bemegy, go in, go out, de lexikalizálva a fr. entrer vs. sortir-ban mennyiség lexikalizálva ebben: folyik vs. ömlik, esik vs. zuhog, run vs. stampede relatív kor lexikalizálva ebben: bátyám vs. öcsém lexikalizált kategóriák: egy lexikális morfémában (lexémában) kifejezve latin sanguis vér általában, kül. a testben vs. cruor kiontott vér (vö. angol blood vs. gore, skin vs. leather) arab c amm apai nagybácsi vs. ĥāl anyai nagybácsi kategória (nyelvtani) értékek szám egyes, kettes, többes mennyiség egyedi, kollektív, megszámlálható nem hím, nı, semleges eset alany, tárgy, birtokos idı jelen, múlt, jövı aspektus imperfektív, perfektív, mozzanatos személy 1, 2, 3, inkluzív, exkluzív mód kijelentı, feltételes, figyelmeztetı evidencialitás szemtanú, közvetett tudás Gyakran van aszimmetria az értékek között: funkcionálisan jelöletlen ~ jelölt a jelöletlen használható a jelölt helyett: jelen idı múlt helyett, az ember Isten teremtménye a jelöletlennek nagyobb lehet a szöveggyakorisága a jelöletlennek sokszor elemibb a jelentése tény vs. parancs, lehetıség, kívánság (hasonló jelöltség a lexikonban is létezik: milyen nagy egy egér? milyen nagy egy elefánt? milyen kicsi egy egér? *milyen kicsi egy elefánt?) 3
Gyakran van aszimmetria az alakok között is: jelöletlen ~ jelölt A kétféle aszimmetria keresztbe osztályozódik: a jelöletlenen nincs morfológiai jelölés egyes vs. többes, jelen vs. múlt sok nyelvben cseh PLUR GEN žen nı ( žena, PLUR NOM ženy) latin felszólító mód ama szeress, vide láss, veni gyere jelöletlen funkcionálisan jelöletlen magyar jelen, egyes, kijelentı mód, alanyeset funkcionálisan jelölt cseh plur. gen. žen latin felszólító ama a jelöletlenen kisebb morfológiai jelölés latin trab-s vs. trab-es gerenda SING NOM vs. PLUR NOM trab-es vs. trab-ibus PLUR NOM vs. PLUR DAT/ABL jelölt cseh sing. nom. žena orosz sing. nom. graždanin polgár (vs. plur. nom. graždan(e)) magyar múlt, többes, felszólító, tárgyeset, egyéb esetek Az egybevágó szerkezeteket ikonikusnak hívjuk: szinkretizmus: két érték formális egybeesése jelöletlen jelölt funkcionálisan jelöletlen magyar jelen, egyes, kijelentı mód, alanyeset cseh sing. nom. žena orosz sing. nom. graždanin polgár (vs. plur. nom. graždan(e)) funkcionálisan jelölt cseh plur. gen. žen latin felszólító ama magyar múlt, többes, felszólító, tárgyeset, egyéb esetek láttam a házat ~ láttam egy házat (vö. láttad a házat ~ láttál egy házat) látom a házat ~ látok egy házat) a. I waited ~ I have waited (vö. I sang ~ I have sung) (szigorúan véve nem kategórián belül) szinkretizmus: két érték formális egybeesése Az indoeurópai nyelvekben általában a semlegesnemő fınevek, melléknevek és névmások alany- és tárgyesete egyforma. it ~ it he ~ him she ~ her we ~ us they ~ them latin id ~ id is ~ eum ea ~ eam puer ~ puerum fiú puella ~ puellam lány fúzió nyelvtani morfémákban (toldalékokban) (fúzió általában: a morfémák nem szekvenciálisan állnak) latin puerorum, puellarum, consulum PlurGen pueris PlurDatAbl szinkretizmus és fúzió is! 4
fúzió nyelvtani morfémákban (toldalékokban) fúzióról csak az inflexióban beszélünk! pl. német -chen-nel képzett alakok semlegesek (Häuschen házikó, Mädchen lány, Kätzchen cica, Teilchen részecske ) homofónia nyelvtani morfémákban (toldalékokban) nem azonos a szinkretizmussal, a homofónia rendszertelen, kategóriák közötti jelenség (háznak ~ fáznak) a. cat ~ cat[s]: homofónia, szinkretizmus, egyik sem? de a -chen-t nem tekintjük fúziósnak (kicsinyítı + semleges), a semleges nem itt egy bizonyos fınévi osztály tulajdonsága (a helyesírás fikció: cats, cat s, cats ) néha -t tételezünk, amikor egy kategória adott értékéhez nincs fonológiai kitevı egyik szélsıség: ilyen nincs, a morfémáknak van jelentése és hangalakja is másik szélsıség: ahol csak lehet, pl. kér + + + + kijelentı jelen hattlan 3Sing ( -j-, -ne-) ( -t-) ( -i) ( -ek, -sz) középút: nincs ott, ahol egy funkcionálisan jelöletlen érték is jelöletlen és nem is alternál nincs négy a kér-ben (kijelentı, jelen, határozatlan jelöletlen, a 3Sing vitatható, vö. mászik) de cseh PlurGen žen- nıké, mert a többes és a birtokos funkcionálisan jelöltek (és általában is) különbözı elemzéseket adhat: tör PAST tör PAST broke broke + fúzió tıallomorfia, amit a kondicionál 5