Répáshuta Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-től 2019-ig terjedő időszakra
2 Bevezető Répáshuta Magyarország észak-keleti régiójában, az Északi-középhegységben, a Bükk hegység szívében megbúvó település. A hegyvonulatok védelmében meghúzódó település földrajzi elhelyezkedése különös és kitüntetett adottságokkal rendelkezik. A megyeszékhelytől Miskolctól 32 km-re fekvő település a Miskolci Kistérség része. A község teljes területe a Bükki Nemzeti Park része. Rövid történeti áttekintés Répáshuta fiatal település, története mindössze két évszázadok múltra tekint vissza. Kialakulása szorosan összekapcsolódik a mai Észak-magyarország, szorosabban Borsod megye török uralom utáni gazdasági és népességi újjászervezésével. A diósgyőri koronauradalom gazdálkodásának köszönhetően 1712-1717 között kezdte meg működését az első bükki üveghuta, Óhuta majd Újhuta. A 18. század végén az uradalom növelte az üveghuták számát, így kezdték meg a fa kitermelését 1790 táján a Bükk Répás nevű erdőrészén. Az első idegen ajkú telepesek származási helyét a hagyomány ma is őrzi (a morvaországi Ruspekt település), ahonnan az első hutai munkások származhattak. Az újabb, tisztán római katolikus vallású telepesek kisebb része a Bükk korábbi huta- és hámortelepüléseiről került Répáshutára, többségük azonban a Felföld megyéiből érkezett ide. A gyertyán-völgyi üveggyár megszűntével (1897) megszakadt az az évszázados folyamat, amely Répáshuta sorsát az üveggyártáshoz kapcsolta. Az üveggyártás megszűnt, de a répáshutaiak hagyományos tevékenységi formái (szénégetés, mészégetés, fakitermelés) az elmúlt évszázadban is megmaradtak. A II. világháborút követően alapvetően megváltozott a répáshutaiak élete. Ma is több embert foglalkoztat az erdészet, de sokan Miskolcon találtak munkát. Ma Répáshuta egy csendes, nyugodt község, amely - elsősorban lakóinak szívós munkája révén igyekszik az életminőségén javítani, kihasználni a földrajzi fekvéséből adódó lehetőségeket. A falu lakói híven őrzik szlovák nemzetiségi hagyományaikat. Az 1953 óta működő Velká Bukovinka néptáncegyüttes gyakran lép fel fesztiválokon, ünnepélyeken. Immár hagyományossá vált a többnemzetiségű néptánc fesztivál megrendezése augusztus 20- án. A település fennállásának 200 éves évfordulójára került kialakításra a Tájház, amely azt szolgálja, hogy a maiak megismerjenek valamit elődeik életéből, s emlékeikben tiszteljék őket.
Helyzetelemzés 1.) Megközelíthetőség Répáshuta az ország vérkeringésébe az Eger-Miskolc összekötő úton keresztül kapcsolódik be. Az összekötő út hegyvidéki viszonylatban megfelelő kiépítésű, két nyomsávú. A község megközelíthető Nyugatról - az M3-as autópályáról Eger irányából, - Nógrád megye felől a 23. számú főközlekedési úton - Aggtelek, Ózd, a szlovákiai Rozsnyó irányából a 25. számú főközlekedési úton Szilvásváradon keresztül, Keletről - az M3-as autópályáról Miskolcon keresztül, - Zemplénből és Kassa felől Miskolcon keresztül. 2.) Főbb demográfiai jellemzők a.) Születések, halálozások számának alakulása (az elmúlt 5 évben) Év Születések száma (fő) Halálozások száma (fő) 2010 6 6 2011 2 7 2012 0 5 2013 2 8 2014 3 7 b.) Népesség kor szerinti megoszlása 2014. december 31-én. Kor szerinti csoportosítás Fő 0-3 9 4-6 10 7-14 20 15-18 16 19-60 262 61-144 Összesen: 461 Korcsoport Fő Megoszlás %-a Gyermek és fiatalkorú 55 12 Munkaképes korú (19-62 év) 274 59 Időskorú (62 év felett) 132 29 Összesen: 461 100
4 3.) Infrastruktúra helyzete a.) A település elérhetősége: Közúton: előzőekben ismertetve lett. Vasúti összeköttetéssel nem rendelkezik. b.) Közművesítettség: - vízhálózat - villamos hálózat - szennyvízcsatorna - szilárd burkolatú utak - vonalas és mobiltelefon összeköttetés, internet, kábel tv. 4.) Vállalkozási tevékenységet végző vállalkozások száma és összetétele Ágazat Vállalkozások száma Ipar Építőipar Mezőgazdaság 34 Távközlés, közlekedés 6 Kereskedelem 5 Vízgazdálkodás 1 Egyéb anyagi Egészségügy, szociális, kulturális Összesen: 46 5.) Az önkormányzat által ellátott feladatok - településfejlesztés - településrendezés - épített és természeti környezet védelme - egészséges ivóvíz biztosítása - csatornázás - vízrendezés és csapadékvíz elvezetése - helyi közutak és közterületek fenntartása - köztisztaság és településtisztaság biztosítása - köztemető fenntartása - óvodai nevelés - egészségügyi és szociális alapellátás - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok - közművelődés támogatása - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása
5 Regisztrált munkanélküliek, szociális ellátásban részesülők száma: Megnevezés Mutatószáma Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 18 180 napnál kevesebb ideig regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2 Járadékra jogosultak száma (fő) 1 Szociális ellátásban részesülők száma (fő) 2 Munkaképes korú lakosság száma (fő) 325 Munkanélküliségi ráta 5,54 6.) Környezeti állapot A község környezetvédelmi programját a képviselő-testület 155/2004.(XII.21.) számú határozatával elfogadta. Ebben fel lettek tárva a település - regionális kapcsolatai - általános természetföldrajzi adottságai - területhasználati jellemzői - vízgazdálkodási adottságai - hulladékgazdálkodási jellemzői - levegőminőségi jellemzői - zaj- és rezgésvédelmi jellemzői - védett területeinek és zöldfelületeinek jellemzői. 7.) A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere A község hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a környező településekkel, együttműködik a regionális és egyéb szervezetekkel. Tagja: - a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás, - Nyékládháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, - Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása, - a Bükki Településszövetségnek, - a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének. Testvértelepülési kapcsolata van a községnek a szlovákiai Sedliskával és a német Wehringennel. 8.) A helyi adó politika célkitűzései A helyi adókról szóló törvény hatályon kívül helyezte az idegenforgalmi adó épületekre vonatkozó részét. Az ebből adódó adóbevételek pótlására az önkormányzat a hétvégi házakra is kiterjesztette az építményadó hatályát. Az önkormányzat ebben a ciklusban nem kíván újabb adót bevezetni.
6 Répáshuta rövid távú gazdasági programja (2014-2019) Program Várható költség Megvalósulási megnevezése (MFt-ban) időszak Pénzügyi feltétel Oktatási intézmények épületének 100 2014-2019 Saját erő, pályázat korszerűsítése Csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése 100 2014-2019 Saját erő, pályázat Önkormányzati utak felújítása Hagyományőrző rendezvények 10 2014-2019 Saját erő, pályázat Falumegújítás 100 2014-2019 Pályázat Turisztikai fejlesztés 100 2014-2019 Saját erő, pályázat Települési biztonsági rendszer kiépítése 3 2014-2019 Saját erő, pályázat Gépjármű beszerzése (kishaszon-gépjármű, 35 2014-2019 Saját erő, pályázat mikrobusz) Helikopter leszálló 10 2014-2019 Saját erő, pályázat
7 Répáshuta hosszú távú kiemelt programja I. Az önkormányzat működésének biztosítása II. III. IV. Turizmus fejlesztése Oktatás-nevelés megőrzése Egészségügyi, szociális ellátások színvonalának megtartása V. Szlovák nemzetiségi hagyományok ápolása VI. VII. VIII. Munkahelyteremtő beruházások támogatása Infrastruktúra fejlesztése Térségi, települési kapcsolatok fejlesztése