1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1.. A rendelet célja (1) Törökbálint Város Önkormányzata környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre. (2) Az Alap megnevezése: Törökbálint Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja. 2. Bevételi források Az Alap bevételi forrásai a következők: a.) az önkormányzat által jogerős határozattal kiszabott környezetvédelemmel kapcsolatos bírság befolyt összege; b.) az önkormányzat által jogerős határozattal a a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. (4) bekezdés b) alapján kiszabott természetvédelemmel kapcsolatos bírság befolyt összege; c.) a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (környezetvédelmi felügyelőség) által a település közigazgatási területét érintően jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30% százaléka; d.) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része; e.) Törökbálint Város Önkormányzata bevételeinek az önkormányzat éves költségvetési rendeletében környezetvédelmi célokra elkülönített összege; f.) egyes környezet- és természetvédelmi célú egyéb bevételek; g.) az e célra teljesített önkéntes befizetések; h.) az Alap lekötéséből származó bevételek; i.) a környezet védelmének általánosan szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 58. (6) bekezdés alapján az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel, j.) környezet- és természetvédelmi pályázatokból származó bevételek, j.) egyéb bevételek 3. Az Alap felhasználása (1) Az Alapot Törökbálint Város közigazgatási területén, kizárólag környezetvédelmi és természetvédelmi célokra lehet felhasználni. (2) A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával, illetve a zárszámadás elfogadásával rendelkezik az Alap pénzösszegének nagyságáról. (3) A konkrét célra történő felhasználásról a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság valamint a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság együttesen dönt. (4) Az Alap felhasználását az éves környezetvédelmi állapotjelentéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.
(5) Az Alapot a következő meghatározott célokra lehet fordítani. a.) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítására, helyreállítására, b.) levegőtisztaság-védelmi célokra, c.) vízminőség-védelemére, d.) talajvédelem céljaira, e.) környezeti nevelés, oktatás, tájékoztatás céljaira, f.) környezetvédelmi felmérések, elemzések, tanulmányok finanszírozására, g.) a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzésére, fenntartására, h.) környezetszennyezést megelőző és csökkentő beruházások támogatására, i.) monitoring rendszer üzemeltetésére, j.) környezetvédelmi célú rendezvények, szakmai programok költségeire, k.) környezet- és természetvédelmi célú pályázatokhoz forrás biztosítására, l.) egészségre káros közterületen növő gyomok irtására, m.) emberi egészség védelme, az életminőség javítására, n.) zaj- és rezgésvédelemre, o.) közterület tisztaság elősegítése, illegálisan kialakított hulladéklerakó helyek megszüntetésére, p.) zöldfelület védelmére és tisztán tartására. (6) A talajterhelési díjból származó bevétel csak a talaj valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelemre használható fel, ezen belül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázis-védelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és tényleges szennyező-források szennyezésének megelőzésére, illetve utólagos műszaki védelmére. 4. Az Alap kezelése (1) Az Alapba történő befizetéseket és az onnan történő kifizetéseket a Polgármesteri Hivatal elkülönítetten kezeli. (2) Az Alap felhasználásáról szóló döntések végrehajtását a Képviselő-testület ellenőrzi. (3) Az Alapba befolyt összeget, mely a 3. (4) bekezdésében foglaltak szerint nem kerül felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni. (4) Az Alap számviteli szabályoknak megfelelő elszámolásáért a polgármester felelős. 5. Záró rendelkezések E rendelet 2012. napján lép hatályba...
Indokolás a környezetvédelmi alap létrehozásáról szóló önkormányzati rendelethez A preambulum a rendeletalkotásra felhatalmazó jogszabályi hivatkozásokat tartalmazza: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése alapján: A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. (1 ) bekezdése alapján: Környezetvédelmi feladatai (46. ) megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat - Budapesten a fővárosi önkormányzat is - önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre. (2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei: a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével, c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, e) egyéb bevételek. (3) Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt bevétel nem illeti meg. (4) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. (5) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselőtestületnek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. ) és a zárszámadás (Áht. 85. ) elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie. (6) A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévő települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania. (7) Ha a (6) bekezdés szerinti megosztás kérdésében, illetőleg mértékében az érintett települési önkormányzatok között nem jön létre egyezség, a kezdeményező települési önkormányzat a megyei bíróság székhelyén működő városi bírósághoz, a fővárosban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz keresetet nyújthat be. Az eljárás illetékmentes. 1. -hoz A rendelet első paragrafusa a rendeletalkotás célját, valamint az általa létrehozott környezetvédelmi alap pontos megnevezését tartalmazza. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban Kvt.) 58. -ának (1) bekezdése szerint a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat helyi rendelettel önkormányzati Környezetvédelmi Alapot hozhat létre. A Környezetvédelmi alap célfeladata, hogy ösztönözze a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának, a környezeti ártalmak megelőzésének, csökkentésének, a
bekövetkezett környezeti károk felszámolásának, továbbá természeti értékek és területek fenntartásának a leghatékonyabb megoldásait, továbbá a társadalom környezeti szemléletének fejlődését. 2. -hoz A második paragrafus részletezi a környezetvédelmi alap bevételi forrásait. Az alap létrehozása különösen fontos, hiszen egyes bevételek kötelezően a települési környezetvédelmi alap bevételét kell képezzék. A Kvt. 58.. (2) bekezdése szerint a helyben jogerősen kiszabott bírságok teljes összege, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által jogerősen kiszabott bírság 30%-a és a talajterhelési díj az alap bevételét képezik, felhasználásukra csak akkor van lehetőség, ha az önkormányzat rendelkezik a környezetvédelmi alap felhasználásáról alkotott rendelettel. Emellett az önkormányzat éves költségvetéséből biztosított összeggel hozzájárulhat az alaphoz, lehetővé teheti az önkéntes befizetéseket, pályázati forrásból származó befizetéseket, és olyan szomszédos települések számára megítélt környezetvédelmi bírságokból való részesedést, ahol településünk igazolni tudja az érintettségét és annak mértékét. (Ktv. 58. (6) bekezdés alapján: A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévő települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania.az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel). 3. -hoz Az alap felhasználásáról rendelkező 3. paragrafus tartalmát döntően a Kvt. 58. -a határozza meg. (1) bekezedéshez: A Kvt. 58.. (4) bekezdése szerint az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. (2) bekezdéshez: Kvt. 58. (5) bekezdése szerint A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. ) és a zárszámadás (Áht. 85. ) elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie. (3) bekezdéshez: Meghatározza az Alap felhasználásáról dönteni jogosultak körét. (4) bekezdéshez: az Alap felhasználásának nyilvánosságra hozataláról rendelkezik. (5) bekezdéshez: A Képviselő-testületnek lehetősége van a felhasználási lehetőségek pontos lehatárolására. A bekezdés a konkrét célokat fogalmazza meg. (6) bekezdéshez: a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. 21/B. (1 ) alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. (2) A települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - a talajterhelési díjból származó bevételt - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. (3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
4-es -hoz: A 4.. az Alap kezeléséről rendelkezik. 5. -hoz Az 5.. a záró rendelkezéseket tartalmazza, rendelkezik a kihirdetésről valamint a hatályba lépés idejéről.