dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat
A devianciák értelmezése
Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány XVII. sz. 2. fele John Locke politika Jog / intézmény elemzés Közgazdaságtan XVIII. sz. eleje Adam Smith gazdaság Deduktív következtet és Szociológia XIX. sz. eleje E. Durkheim K. Marx M. Weber Egész társadalom Adatgyűjtés, elemzés
Társadalomtudományok 2 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Szociálpszichológia Néprajz / Kulturális szociológia / Antropológia XX. sz. eleje XX. sz. eleje Le Bon Egyén / csoport kölcsönhatás Egész társadalo m Adatgyűjtés, elemzés Gyűjtés, megfigyelés
Szociológiai alapfogalmak (Andorka nyomán) Társadalmi struktúra Tartós viszony(rendszer) egyének és csoportok között Társadalmi intézmény A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módja, jellege, mintázata Kultúra Az anyagi javak, a normák, az értékek együttese
A szociológia tárgya 1 (Andorka nyomán) - Egyenlőtlenség, szegénység - Társadalmi szerkezet és rétegződés - Város és falu - Társadalmi mobilitás és elvándorlás - Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás - Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok, gyermekek - Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek - Család
- Oktatás - Gazdaság A szociológia tárgya 2 (Andorka nyomán) - Állam, kormányzat, politika - Életmód -Kultúra, értékek és normák, szocializáció - Deviáns viselkedés - Vallás - Társadalmi változás
A deviancia fogalma A közmegegyezés eredményeként létrejött általánostól való viselkedésbeli, attitűdbeli, értékbeli eltérés. Társadalmi hasznosságát tekintve pozitív és negatív formái ismeretesek.
Devianciák értelmezése, kutatása 1 Morálstatisztika (XIX század) Organicista szemlélet (a társadalom betegsége) Chicago-i iskola (szociálepidemiológia) Durkheim (a társadalmi integráció foka) Self report módszerek (Kinsey) Elsődleges / másodlagos devianciák (Lemert, 1951)
Devianciák értelmezése, kutatása 2 Antipszichiátria La maggioranza deviante Basaglia Pathology of normality - Fromm Struktúralista funkcionalista irányzat A deviancia társadalmi funkciója Norma, kontroll, minősítés, deviáns karrier (Parsons, Merton)
A devianciák kialakulása 1 I. MIKROSTRUKTURÁLIS MODELLEK 1. Szocializációs zavarok korai anya / gyerek kapcsolat, tárgyvesztés 2. Stresszelméletek homeosztázis, stressz, észlelt egyensúlytalanság, kimerülés 3. Tanuláselméleti megközelítések szorongás, ingerkereső magatartás, modellkövetés, pozitív megerősítés
A devianciák kialakulása 2 II. MAKROSTRUKTURÁLIS MODELLEK 1. Makrostrukturális jellemzők általános értékrendszer 2. Anómia Durkheim: meggyengült normák, bizonytalanság, szorongás Merton: célok és eszközök ellentmondása Parsons: dezorganizáció, szabályozatlanság 3. Elidegenedés Seeman: hatalomnélküliség, értelmetlenség, magány, elidegenedés, normátlanság Jessor: elutasítottság, közös értékek hiánya, felelősségérzet hiánya, frusztráció, örömtelenség, reménytelenség
Deviáns viselkedésformák Bűnözés Alkoholizmus Öngyilkosság Mentális betegségek Drogfogyasztás Prostitúció
Többtényezős deviancia elmélet Szocializációs zavar Felnőttkori feszültségek Környezeti hatások (norma, kontroll, minta) Minősítés
A devianciák definiálása Szabályalkotás: normasértés nélkül nincs norma Jó és rossz különválása: a rossz meghatározásával a jó is elkülönül A rossz izolálása Bűnbakképzés
Deviáns karrier A magatartás definiálása Minősítés, címkézés Identitás változás Megfelelés az elvárásoknak
Betegszerep 1 (Talcott Parsons, 1951) normák, az eltérés szankcionálása szerep = adott pozícióhoz kötődő elvárások összessége szerep / szereppartner, szerepkonfliktus szerepek: pervazív (biológiai), családi, foglalkozási, átmeneti betegség = normatíve szervezett szerep
Betegszerep 2 (Talcott Parsons, 1951) 1. orvoshoz fordulás legitimáció 2. kötelezettség a gyógyulás érdekében való közreműködésre 3. kötelezettség az orvossal való együttműködésre 4. felmentés a felelősség alól (nem tehet róla)
Medikalizálás, pszichiatrizálás Kettős funkcionalizmus felmentés a szerepobligációk alól + lépések a helyzet mielőbbi megszüntetésére Betegségbe menekülés (Freud) Elsődleges betegségelőny (intrapszichés) Másodlagos betegségelőny (anyagi, segítség kapása) Pszichiátriai betegségek stigmatizáció, felmentés nincs, segítő attitűd nincs, betegszerep vállalása mérsékelt
Mentális egészség (Edwards) Racionális autonómia Gondolkodás, következtetések logikussága Önálló ítéletalkotás Nem a mit hanem a hogyan számít Vö.: diktatúrák: az egészségeseket szankcionálják
Szociális konstrukciós felfogás (Freidson) a betegség szociális interakció által meghatározott a betegszerepet az orvos teszi hivatalossá interakció: a betegség értelme, jelentése betegség = deviancia
Orvoshoz fordulás egészségügyi ismeretek, betegbiztosítás, tömegkommunikáció Mechanic modell 1. tünetek felismerhetősége 2. tünetek súlyosságának megítélése 3. tünetek zavaró hatása a különböző szerepekre 4. tünetek gyakorisága 5. tünetek toleranciája 6. tünetekkel kapcsolatos kulturális értékszemlélet 7. a tünetek felismeréses ellen ható szükségletek 8. a betegszerep elfogadását gátló szükségletek 9. nem orvosi értelmezési lehetőségek 10.a kezelés hozzáférhetősége