SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE összhangban a Miskolci Egyetem feladataira és működési rendjére vonatkozó SzMSz I. kötetben foglalt Szervezeti és Működési Rend tartalmával Miskolc, 2013.
1. 2. 7. sz. Egyetemi Szabályzat SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE A Miskolci Egyetem Szenátusának 364/2013. sz. határozata. Készült 8 példányban 1. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.
Kiadásért felelős: Dr. Bertóti Edgár dékán Kiadja a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar ME Sokszorosító Üzeme: Kovács Tibor üzemvezető Nyomdaszám: Re.2013-.. ME Miskolc-Egyetemváros, 2013. A szabályzat gondozásáért felelős: Dr. Bertóti Edgár dékán
Tartalomjegyzék Fejezetszám F e j e z e t c í m Old. szám Vált. szám Bevezetés dátuma I. II. III. IV. V. PREAMBULUM 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2 A Kar elnevezése, székhelye, képviselete, jogállása és szimbólumai 2 A Kar küldetésnyilatkozata 3 A Kar feladatai 3 A Kar gazdálkodása 4 A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 5 Oktatási-kutatási szervezeti egységek 5 Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek 6 A KAR VEZETÉSI SZERKEZETE 6 Dékán 7 Dékánhelyettesek 7 Referensek 8 Intézetigazgatók 8 TESTÜLETEK ÉS NEM VEZETŐ BEOSZTÁSÚ TISZTSÉGVISELŐK 9 Kari Tanács 9 A választás menete 10 Póttagság 11 A Kari Tanács összetétele 11 A Kari Tanács feladat- és hatásköre 12 A Kari Tanács működési rendje 13 Dékáni Tanács 15 Vezetői Értekezlet 15 Intézeti Értekezlet 16
Oldalszám: 1 Oktatói- kutatói értekezlet 17 Nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezlete 17 Összalkalmazotti értekezlet 17 Kari bizottságok 17 Intézeti tanszékvezetők 17 VI. VII. VIII. A KAR MŰKÖDÉSI RENDJE 18 KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 20 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20
Oldalszám: 2 I. fejezet PREAMBULUM A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara jogutódja az 1949. évi XXIII. törvénnyel Miskolcon alapított Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának, mely e néven 1949-től 2006. június 30-ig, a Kar átnevezéséig működött - már az alapítástól miskolci székhellyel. A Kar a kezdetektől, több évtizeden át csak gépészmérnököket képezett, később többek között műszaki informatikai, villamosmérnöki és műszaki menedzser szakokon folyt a nappali oktatás. 2005-től a hagyományos képzéseket a törvényi szabályozásnak megfelelően felváltotta az alapképzések (BSc) és mesterképzések (MSc) ma is alakuló rendszere. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar hagyományos és új tudományterületek integrálásával a tudományok széles területét magas színvonalon műveli. A mindenkori fejlődési irányoknak megfelelően alakítja ki kutatási és oktatási súlypontjait, korszerű minőségirányítási elvek és módszerek alkalmazásával. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar a Miskolci Egyetem társkaraival együtt mindent megtesz a selmeci akadémiai hagyományok megőrzésére, annak érdekében, hogy ezzel is erősítse az egyetemi összetartozást és a Kar egységét. II. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Kar elnevezése, székhelye, képviselete, jogállása és szimbólumai 1. (1) A Kar neve: Gépészmérnöki és Informatikai Kar Rövidítve: GÉIK Angolul: Faculty of Mechanical Engineering and Informatics Németül: Fakultät für Maschinenbau und Informatik Franciául: Faculté de Mécanique et Informatique Oroszul: Факультет Машиностроения и Информатики (2) A Kar működési helye: 3515 Miskolc-Egyetemváros (3) A Kar jogállása, helye a Miskolci Egyetem szervezetében: A Kar a Miskolci Egyetem olyan szervezeti egysége, mely önálló gazdálkodási egységnek minősül. (4) A Kar szimbólumai: a) Címer: alakja hatszögű fekete mezőben elhelyezkedő G betű alakú fehér, 9 fogú fogaskoszorú. A G betű vízszintes szárát a ME felirat alkotja. b) Zászló és dékáni lánc. (5) A Kar címerét a Kar szervezeti egységei, a Hallgatói Önkormányzat és a Valétabizottságok feladataik ellátása során korlátozás nélkül használhatják, más esetben a dékán adhat engedélyt annak használatára. (6) A Kar képviselője a Kar dékánja.
Oldalszám: 3 A Kar küldetésnyilatkozata 2. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának küldetése, hogy szakmai és tudományos hagyományainak megfelelően hozzájáruljon az ország, kiemelten a régió gazdasági és ipari erejének növeléséhez, népességének megtartásához, a társadalmi környezet fejlesztéséhez. A Kar a Miskolci Egyetem oktatási, szervezeti egységeként tudományos alapokra helyezett, biztosan alkalmazható mesterségbeli tudással, szaktudással felvértezett felsőfokú BSc, MSc, szakirányú továbbképzés, PhD végzettségű hallgatókat képez műszaki és informatikai képzési területen, valamint a műszaki tudományok tudományterületén. Ezzel párhuzamosan a Kar tudományos igénynyel és megalapozottsággal folytat kutató-fejlesztő tevékenységet, amelynek területei egyrészt öszszefüggenek az oktatási területekkel, másrészt a régióbeli gazdasági szférával, illetve kapcsolatai révén az egész hazai iparral, továbbá EU projekteken és külföldi kapcsolatokon keresztül a világ élvonalába tartozó kutatási és fejlesztési tevékenységekkel. Küldetéséből adódóan megújuló oktatási és kutatási szerkezetű, a hazai és főleg a környező országok felsőoktatási, ipari együttműködésében aktív szerepet játszó műszaki kar, amely élve a Miskolci Egyetem műszaki, humán, egészségügyi és művészeti sokszínűségével, a karok kölcsönös együttműködésével, az ebből fakadó magasabb hatékonysággal, biztos munkaerő fejlesztő, munkaadó és tudományos eleme a régió iparának, társadalmi és gazdasági haladásának. A Kar feladatai 3. SzMSz I. kötet 6.. (1) Az Egyetem feladatai: a) felsőfokú szakemberképzés, b) alap-, alkalmazott és kísérleti kutatások és fejlesztési, innovációs tevékenység, c) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése, d) felkészítés az értelmiségi létre, e) közreműködés a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében, f) tehetséggondozás, felkészítés a tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, g) felnőttképzési tevékenység folytatása, h) az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása, i) közoktatási intézmény fenntartójaként közoktatási feladatok ellátása. (2) Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározott képzési feladatai érdekében a) alapképzést, b) mesterképzést, c) egységes, osztatlan képzést, d) doktori képzést, e) felsőfokú szakképzést, f) szakirányú továbbképzést, g) felnőttképzést, h) az 1993. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó nem többciklusú egyetemi és főiskolai képzést, közoktatást, (tanfolyami) szakképzést folytat, amelyek sikeres elvégzése után záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, szakoklevelet, bizonyítványt, doktori fokozatot adományoz, illetve tanfolyami képzés esetén tanúsítványt, igazolást ad ki. (1) A Kar feladatai: a) Sokszínű és sokrétű oktatási feladatok ellátása az alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, valamint a PhD képzés területén, továbbá a kifutó főiskolai és egyetemi képzés, felsőfokú szakképzés gondozása.
Oldalszám: 4 b) Tanfolyami továbbképzés szervezése. c) Tudományos kutatások folytatása, PhD és habilitációs eljárások szervezése. d) Az egyetem más karaival, intézeteivel és további szervezeti egységeivel történő együttműködés. e) Az egyetemi feladatok ellátásába való bekapcsolódás. f) Hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolása társegyetemekkel és intézményekkel. g) Ipari kutatási-fejlesztési feladatok ellátása. h) Pályázatokban való részvétel. (2) A Kar feladatainak ellátása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: a) Képzést folytat a kifutó főiskolai, egyetemi szintű és felsőfokú szakképzési (FSZ) szakokon, továbbá az alapképzési (BSc) és mesterképzési (MSc) szakokon, amelyeken belül szakirányú képzések folynak. b) A graduális képzésen túl támogatja a szakirányú továbbképzéseket, tanfolyami képzéseket és a felnőttképzés különböző formáit. c) Doktori programokat hirdet és doktori képzést folytat a Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola, és a Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola keretében. d) Lehetőséget biztosít PhD tudományos fokozat és habilitáció megszerzésére, publikációk megjelenésére. e) Biztosítja a tudományos kutatások végzésének és pályázatok készítésének és teljesítésének feltételeit és kereteit. f) Biztosítja az ipari kutató-fejlesztő munkák feltételeit és kereteit. g) Segíti a különböző együttműködések megvalósulását. A Kar gazdálkodása 4. (1) A Kar a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Egyetem által biztosított hitelkeretből önállóan gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségeihez a Szenátus által meghatározott arányban járul hozzá, a Kari Tanács előzetes véleményének figyelembevételével. (2) A Kar gazdálkodását éves költségvetés keretében végzi. A Kar az Egyetem bankszámláján, az egyes feladatokhoz kapcsolódó önálló témaszám alatt kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénzügyi jogszabályoknak és egyetemi belső szabályzatoknak megfelelően. (3) A Kar bevételét képezi: a) az egyetemi osztott hitelkeret (képzési, fenntartási, tudományos és kutatási normatíva alapján kapott állami költségvetési támogatás), b) a doktori képzés támogatása céljából a Kar rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök, c) a doktori képzés költségtérítéséből származó bevételek, d) a Kar, és a Kar szervezeti egységei által összeállított és koordinált hazai és nemzetközi pályázati pénzeszközök Karra leosztott része, e) a szakképzési alapból szerződések alapján kapott támogatások, f) költségtérítési díj, önköltség és vizsgadíj, g) mulasztási díjak (felhasználása az SzMSz III. kötet HKR 92. alapján), h) a Kar és szervezeti egységei által megbízási, vállalkozási szerződés keretében végzett kutatási, fejlesztési, szolgáltatási tevékenység árbevételének meghatározott része. (4) A Kar bevételeit alapítványi támogatás is növelheti. (5) A Kar költségvetési forrásból származó kereteinek felosztásáról, a felosztási elvekről a Kari Tanács jogosult dönteni.
Oldalszám: 5 (6) A Kar egyéb bevételei forrásainak felosztási elveit a Kari Tanács határozza meg. A pénzeszközök felhasználásáról a dékán rendszeresen beszámol a Kari Tanácsnak. III. fejezet A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Oktatási-kutatási szervezeti egységek 5. SzMSz I. kötet 26. (4) Az Egyetemen a képzés és a tudományos kutatás alapvetően oktatási-kutatási szervezeti egységekben folyik: intézet, tanszék. Nftv 108. 9. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység SzMSz I. kötet 46. (1) Az intézet több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, azaz egynél több tantárggyal összefüggésben látja el a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait. (2) Az intézetek felelősek az oktatási-kutatási feladatok, a működési körükbe tartozó tudományterületek műveléséért, az oktatási és nevelési feladatok kitűzéséért, ezek megvalósításáért, a hazai és nemzetközi szakmai és ipari kapcsolatokért, projektjeikért, gazdálkodási tevékenységükért. (3) Intézet létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Szenátus dönt. (4) Az intézeten belül oktatási vagy kutatási feladatok ellátására szervezeti egységnek nem minősülő munkacsoportok hozhatók létre, ezek létesítése a Kari Tanács hatáskörébe tartozik. (5) Az intézet felelős vezetője az intézetigazgató. (1) A Karon a képzés és a tudományos kutatás alapvetően oktatási-kutatási szervezeti egységekben folyik. A Kar oktatási szervezeti egységei intézeti keretek között működnek: Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet, ezen belül az alábbi intézeti tanszékek: Mechanikai Technológiai Intézeti Tanszék Szerkezetintegritási Intézeti Tanszék Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézet, ezen belül az alábbi intézeti tanszékek: Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Intézeti Tanszék Vegyipari Gépészeti Intézeti Tanszék Fizikai Intézet Gép- és Terméktervezési Intézet Gyártástudományi Intézet Informatikai Intézet, ezen belül az alábbi intézeti tanszékek: Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Általános Informatikai Intézeti Tanszék Logisztikai Intézet Matematikai Intézet, ezen belül az alábbi intézeti tanszékek: Ábrázoló Geometriai Intézeti Tanszék Alkalmazott Matematikai Intézeti Tanszék Analízis Intézeti Tanszék Szerszámgépészeti és Mechatronikai Intézet, ezen belül az alábbi intézeti tanszékek: Robert Bosch Mechatronikai Intézeti Tanszék Szerszámgépek Intézeti Tanszéke Műszaki Mechanikai Intézet Villamosmérnöki Intézet, ezen belül az alábbi intézeti tanszékek: Automatizálási és Infokommunikációs Intézeti Tanszék Elektrotechnikai-Elektronikai Intézeti Tanszék
Oldalszám: 6 (2) Intézet létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Kari Tanács tesz javaslatot az egyetemi Szenátus felé. (3) Az intézeten belüli intézeti tanszékek létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Kari Tanács dönt. Az intézeti tanszék nevét kizárólag az intézet nevével együtt jogosult használni. Az intézeti tanszék nem önálló szervezeti egység. Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek 6. SzMSz I. kötet 31.. (4) A kari igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatok ellátására dékáni hivatal működhet, amelyet a dékáni hivatal vezetője vezet. (1) A Dékáni Hivatal ügyviteli teendői körében kari és hivatali jellegű feladatokat lát el, így különösen: a) előkészíti a Kari Tanács és Dékáni Tanács üléseit, b) közreműködik a testületi döntések végrehajtásában, c) gondoskodik a Karon folyó ügyintézés szakszerűségéről és egységességéről, d) ellátja a kari adatok, szabályzatok kezelését, nyilvántartását e) részt vesz a kari költségvetés kidolgozásában, f) kezeli és nyilvántartja a kari pénzeszközöket, g) ellátja a doktori képzéssel, habilitációval, akkreditációval összefüggő adminisztratív feladatokat, h) levelezési, nyilvántartási, irattározási teendőket lát el, i) közreműködik kari rendezvények szervezésében. (2) A Dékáni Hivatalnak a tanulmányi ügyekkel összefüggésben feladatát képezi különösen: a) a hallgatók nyilvántartása, b) a kari bizottságok, tanácsok munkájának segítése, c) a hallgatók tanulmányi eredményeinek nyilvántartása, a záróvizsgák megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátása, d) oklevelek, oklevélmellékletek és más igazolások elkészítése, e) statisztikai adatszolgáltatás elvégzése, f) felvételi eljárás lebonyolítása. IV. fejezet A KAR VEZETÉSI SZERKEZETE SzMSz I. kötet 29. (1) A kar vezetője a dékán, akit a Miskolci Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanárok és docensek közül, pályázat alapján a Kari Tanács véleménye, rangsorolása alapján a rektor bíz meg. A dékán visszahívására vonatkozóan irányadóak a 18.. (5) bekezdésében foglaltak. (2) A megbízólevelet a rektor adja ki a kar tanácsa által javasolt legfeljebb négy év időtartamra. (3) A megbízás pályázat alapján újraválasztással egy ízben a fentiek szerint megismételhető. SzMSz I. kötet 30. (1) A dékán feladata különösen: a) a kar képviselete oktatási, kutatási, gazdasági kérdésekben, b) a Kari Tanács összehívása, üléseinek előkészítése és gondoskodás az ott hozott határozatok végrehajtásáról, c) a kar képzési, tudományos kutatási és nemzetközi tevékenységének irányítása, d) a kari önkormányzati szervek és öntevékeny csoportok felügyelete, e) a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása,
Oldalszám: 7 f) a Szenátus által megállapított időben beszámol vezetői és a Kari Tanács tevékenységéről, g) működése alatt egy alkalommal tájékoztatást ad a kar tevékenységéről a kar oktatói-kutatói értekezletén, h) a kar rendelkezésére bocsátott anyagi és szellemi erőforrások hatékony felhasználása, valamint a rendelkezésére bocsátott pénzügyi keretek hatékony, célszerű, gazdaságos felhasználása. (2) A dékán hatásköre: a) a kari személyi és munkaügyi tevékenység irányítása, b) a dékáni hivatal irányítása, c) kari ügyekben a kar nevében önálló aláírási, kiadmányozási jog, valamint a kötelezettségvállalási szabályzatban foglaltak szerint kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, d) a kar rendelkezésére álló pénzügyi keretből utalványozás, e) a kar felvételi tevékenységének irányítása, f) a jogszabályok és a belső szabályzatok szerint eljárás a hallgatók tanulmányi, fegyelmi és kártérítési ügyeiben. (3) A dékánt távollétében az általa írásban megbízott dékánhelyettes helyettesíti. SzMSz I. kötet 31. (1) A dékán a Kari Tanács döntéseinek kivételével megsemmisít minden olyan karon hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért és felhívja a határozat stb. -hozót új határozat hozatalára. (2) A dékán a Kari Tanács jogszabályt, illetve szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a tanácsot döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására és amennyiben ez nem vezetne eredményre, ezen döntés megsemmisítése végett előterjesztéssel fordulhat a Szenátushoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van. Dékán 7. (1) A kar vezetője a dékán, akit a Miskolci Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanárok és docensek közül, pályázat alapján a Kari Tanács véleménye, rangsorolása alapján a rektor bíz meg. (2) Az SzMSz. I. kötetének 30. (1) bek. c)-e) pontjában meghatározott feladatok és (2) bek. e)-f) pontjában meghatározott hatáskörök gyakorlását a dékán a helyetteseivel megoszthatja. Dékánhelyettesek 8. SzMSz I. kötet 32. (1) A dékán munkáját megosztja helyetteseivel. A dékánhelyetteseket pályázat útján a főállású egyetemi tanárok, docensek, tudományos kutatók közül a Kari Tanács javaslatára a rektor bízza meg legfeljebb a dékán megbízásának lejártáig terjedő időre. A dékánhelyettes megbízásához több mint 50 %-os kari tanácsi támogatás szükséges. (2) A dékánhelyettesek száma karonként változó, a kar nagyságától függően legfeljebb 5 fő. (3) A dékán és helyettesei közötti munkamegosztást a dékán a Kari Tanács véleményének meghallgatásával állapítja meg. Általános helyettesét a dékán maga jelöli ki. A dékánhelyettesek munkája a dékán felelősségét nem érinti. (1) A dékán munkáját megosztja helyetteseivel. Dékánhelyettesi posztot a főállású egyetemi tanárok, docensek, tudományos kutatók tölthetik be. A Kar dékánhelyettesei az alábbi feladatköröket láthatják el: általános, oktatási, tudományos és nemzetközi ügyek, valamint továbbképzési és gazdasági kapcsolatok. a) Az általános dékánhelyettes feladata a személyi, a bérgazdálkodási, a gazdálkodási ügyek koordinálása és intézése, az oktatással nem kapcsolatos hallgatói ügyek figyelemmel kísérése, kapcsolattartás a hallgatói önkormányzattal. A karok közötti átoktatási megállapodások megkötése, teljesítésének nyomon követése.
Oldalszám: 8 b) Az oktatási dékánhelyettes feladata a beiskolázási, felvételi, tanulmányi ügyek megoldásában való részvétel, a tantervek fejlesztésének koordinálása, a hallgatói nyilvántartás és a hallgatói ügyintézés, továbbá kapcsolattartás a hallgatói önkormányzattal. A kétszintű lineáris képzési rendszer működtetésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az intézményi és programakkreditációs eljárásokkal összefüggő tevékenység végzése. A kari minőségügyi tevékenység felügyelete. A külföldi részképzésben résztvevő hallgatók ügyeinek nyomon követése. A hallgatói információs rendszer kari feladatainak felügyelete. c) A tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes feladata a doktori, habilitációs ügyek, a posztgraduális képzés, továbbá a tudományos közlemények kiadásának koordinálása. Az intézményi és országos TDK konferenciák felügyelete. Feladata a Kar nemzetközi kapcsolatainak szervezése, folyamatos kapcsolatépítés és kapcsolattartás a külföldi társintézményekkel, társkarokkal. Feladata nemzetközi oktatási-kutatási projektek szervezése, a projektek lebonyolításában koordináló szerep betöltése. További feladata a Kari rendezvények szervezésének felügyelete, a Kar arculatának fejlesztése, a beiskolázási tevékenység irányítása. A külföldi cserehallgatók fogadásával kapcsolatos teendők végzése. d) A továbbképzési és gazdasági kapcsolatokért felelős dékánhelyettes feladata a Karon folyó továbbképzési tevékenység szervezése, koordinálása, az egyetemi partnerekkel való együttműködés, valamint a nem egyetemi szféra szereplőivel való folyamatos kapcsolatépítés és kapcsolattartás, különös tekintettel az ipari partnerekre. Szakképzési szerződéskötések felügyelete. Feladata továbbá hazai projektek szervezése, a sikeres projektek lebonyolításában irányító, koordináló szerep betöltése, valamint a Karon folyó költségtérítéses képzések és szakmai gyakorlatok felügyelete. A szerződéses munkák felügyelete. Referensek 9. (1) A dékán saját megbízatásának időtartamára kari feladatok ellátására és tevékenységek irányítására referenseket bízhat meg. Intézetigazgatók 10. SzMSz I. kötet 48. (1) Az intézetet az intézetigazgató vezeti, akit az egyetemi/főiskolai tanárok és docensek közül a rektor bíz meg. A megbízás pályázat alapján legfeljebb 5 évre történhet, és ezen időtartamra többször megismételhető. Az intézetigazgató megbízására, a megbízás megismétlésére, illetve a megbízás visszavonására vonatkozó javaslatról ki kell kérni az intézeti értekezlet véleményét is. A megbízáshoz a Kari Tanács, illetve a Szenátus támogató javaslata szükséges. (2) Az intézetigazgató feladat- és hatásköre: a) az intézet képviselete, és annak nevében aláírási, kiadmányozási jog gyakorlása, b) véleményt nyilvánít, és javaslataival döntéseket kezdeményezhet az intézetet érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben, c) a hozzá beosztott oktatók, kutatók és nem oktató-kutató közalkalmazottak munkájának irányítása és ellenőrzése (szabadság kiadása, minősítés, munkaköri leírásra javaslat), d) megszervezi az intézet képzési, tudományos, kutató és más tevékenységét, elősegíti a publikációt és ösztönzi a pályázati tevékenységet, e) az intézeti értekezlet előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtását, f) az intézet költségvetése alapján az intézeti értekezlet véleményének kikérésével rendelkezik a pénzügyi keretek felhasználásáról, g) az intézeti adminisztráció irányítása, h) gondoskodik az Egyetem testületi határozatainak végrehajtásáról, továbbá az intézeti értekezlet véleményének érvényesítéséről,
Oldalszám: 9 i) dönt e szabályzatban vagy más egyetemi szabályzatban meghatározott, az intézet képzési és tudományos kutató munkájával kapcsolatos kérdésekben, j) biztosítja a rendelkezésre bocsátott lehetőségeken belül az intézet oktatóinak, kutatóinak és más közalkalmazottainak szakmai fejlődéséhez szükséges feltételeket, felelős a közalkalmazottak munkakörülményeinek és munkafeltételeinek megfelelő alakításáért, k) a lehetőségeken belül biztosítja a hallgatók eredményes tanulmányi munkájához szükséges szakmai feltételeket, l) a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint szervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a külső szervek (megbízók, megrendelők) által adott, megbízáson alapuló munkákat, m) ellátja a kari szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat. (3) Az intézetigazgató a nem átruházott hatáskörben gyakorolt jogait a tanszék főállású oktatójára átruházhatja, ez azonban felelősségét nem érinti. (4) Az intézetigazgató megbízásának lejártakor beszámol a Kari Tanácsnak. (5) Az intézetigazgatót távolléte esetén az általa megbízott személy helyettesíti. (1) Az intézetigazgató gondoskodik az intézet gondozásában álló diszciplínák oktatásáról és kutatásáról, valamint az intézet oktatói szakmai munkájának (oktatás, vizsgáztatás, kutatás, tudományos előmenetel) irányításáról. (2) Az intézet vezetőjének megbízására, a megbízás megismétlésére, illetve visszavonására vonatkozó javaslatot az intézeti értekezlet véleményezi. A felmentésre vonatkozó javaslatot a Kari Tanács bármely tagja előterjesztheti. (3) Az intézetigazgató köteles gondoskodni a) a tantárgyi tematika és követelményrendszer elkészítéséről és annak betartatásáról, b) a tanterv kari szükség esetén karok közötti egyeztetéséről, c) a kötelezettségek intézet általi maradéktalan teljesítéséről, a határidők betartásáról, d) akadályoztatása esetén megfelelő helyettesítéséről, e) az alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követelményrendszer betartásáról. (4) Az intézetigazgató az SzMSz 1. kötet 48 (2) bekezdés c-d), i) és k) pontjában foglalt feladatés hatáskörét részben, vagy egészben átruházhatja az intézeti tanszékek vezetőire, vagy az egység főállású oktatójára. (5) Az intézetigazgató akadályoztatása esetén javaslatot tesz a dékánnak az intézetigazgató helyettesítésére. Ez esetben teljes jogkörében a helyettese jár el, és tartós akadályoztatása esetén helyettesét illeti meg a vezetői pótlék. V. fejezet TESTÜLETEK ÉS NEM VEZETŐ BEOSZTÁSÚ TISZTSÉGVISELŐK SzMSz I.kötet 33. (1) A kar vezető testülete a Kari Tanács. Kari Tanács 11. (1) A Kari Tanács a Kar közvetlenül választott, legfőbb döntéshozó testülete, melynek normatív vagy eseti határozatait a dékán véleményének meghallgatásával csak a Szenátus semmisítheti meg. (2) A Kari Tanács tagjainak választását a dékán írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig sor kerüljön. (3) A Kari Tanács intézetigatgató tagjait a Kari Tanács választja oly módon, hogy az intézetigazgató személyéről szóló határozathozatal egyben kari tanácsi taggá választásnak is minősül. Amennyiben a dékán egyben intézetigazgató is, úgy a vezető oktatók képviselőinek száma egy fővel nő.
Oldalszám: 10 (4) Az oktatói-kutatói értekezlet további 3 fő vezető oktató-kutatót, 1 fő nem vezető oktató-kutatót választ a Kari Tanács tagjává. (5) A nem oktató-kutató közalkalmazottak 1 fő képviselőjeként a nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezlete választ. (6) A Szakszervezet, a Kari Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat saját hatáskörben gondoskodik képviselői delegálásáról. (7) A kari választások megszervezéséért és lebonyolításáért a Kar dékánja felel. A választás menete 11/A. (1) A oktatói-kutatói értekezletet, illetve a nem oktató-kutató közalkalmazottak küldötteinek értekezletét megelőző legalább két héttel 3 tagú jelölő bizottságot állít fel a kar vezetőjének javaslatára a Kari Tanács. (2) A jelölő bizottság feladata a jelöltlisták összeállítása kellő tájékozódás alapján úgy, hogy érvényesüljön az arányosság és többes jelölés elve. (3) A Kar oktatói-kutatói értekezletén szavazati joggal részt vehet a Kar valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója. (4) A nem oktató-kutató közalkalmazottak küldött-választó értekezletén részt vehet a Kar valamennyi teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott nem oktató-kutató közalkalmazottja. (5) Az értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosult személyek legalább 60%-a jelen van. (6) Az értekezlet elnöke a korelnök. (7) Az értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amiről a Dékáni Hivatal vezetője köteles gondoskodni. Az értekezlet kezdetekor az elnök, illetve a jelenlévők javaslatára egyszerű többségi szavazással kell elfogadni a jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyvi hitelesítők személyét és megválasztani a szavazatszedő bizottságot. (8) A Kari Tanács tagjainak választása a jelöltlisták alapján történik. Először a jelölő bizottság által javasoltak jelölését kell egyenként szavazásra bocsátani. A résztvevők további személyek jelölését javasolhatják. A jelölésről nyílt szavazás dönt. A listára való felvételre a jelenlévő szavazásra jogosultak egyharmadának szavazata szükséges. A jelöltlistán sorrend nincs, a neveket abc-rendben kell feltüntetni, szervezeti egységének jelével együtt. (9) A jelölteknek előzetesen írásban, illetve új jelölés esetén az értekezleten szóban kell nyilatkozniuk arról, hogy a jelölést elfogadják. (10) A jelöltlista lezárása után az értekezlet a szavazatok összeszámlálására nyíltan, egyszerű többséggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság összetételére a jelenlévők tesznek javaslatot. (11) A Kari Tanács tagjainak megválasztása titkosan történik. Érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon, a jelölt nevének megjelölésével, vagy áthúzásával lehet. (12) A választók a betöltendő képviselői hely/helyek számának megfelelő számú jelöltre szavazhatnak. Érvénytelen a szavazat, ha nem a hivatalos szavazólapon adták le, vagy az értekezleten választható létszámnál több nevet hagy meg a szavazó, vagy ha a végleges jelöltlistán nem szereplő személy nevét írja be. (13) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg a választások eredményét, hogy a legtöbb szavazatot elnyert személy/ek a szavazatok sorrendjében foglalják el a Kari Tanácsban betölthető tagsági helyet/helyeket, illetve a soron következő legtöbb szavazatot elérő személy póttag lehet. A választás eredményét az elnök hirdeti ki. (14) Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében új szavazást kell tartani.
Oldalszám: 11 (15) A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a leadott szavazatoknak több mint felét elnyerje. Ha a rendelkezésre álló helyek betöltésére e feltétel folytán nem kerülhet sor, az üresen maradt hely/ek betöltésére nyomban új választást kell tartani. E választás során új jelölteket is lehet állítani, és azt/azokat kell megválasztottnak tekinteni, aki/k a leadott szavazatok számának sorrendjében a legtöbb szavazatot kapta/kapták. (16) A Kari Tanács választott tagjainak megbízatása az intézetigazgatók kivételével 4 évre szól. A Kari Tanács intézetigazgató tagjának megbízatása a vezetői megbízatás idejével esik egybe. A szakszervezet által delegált tagok mandátuma 4 évre, a Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat által delegált tagok megbízatása 1 évre szól. (17) A Szenátus kari képviselőinek megválasztására lehetőleg a Kari Tanács tagjainak megválasztásával egyidejűleg kerüljön sor. A választás menetét az SzMSz I. kötet 13. szabályozza. Póttagság 11/B. (1) A póttagok szükség esetén - a Kari Tanács választása során kapott szavazataik száma szerinti sorrendben kapják meg mandátumukat. (2) A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén helyettesíteni. A póttag megbízatása a helyettesített személy mandátumának lejártáig tart. A Kari Tanács összetétele 11/C. SzMSz I. kötet 33.. (1) A kar vezető testülete a Kari Tanács. a) Szavazati jogú tagok: a dékán, aki a tanács elnöke, az oktatók-kutatók és egyéb közalkalmazottak választott képviselői, a kari HÖK által delegált képviselők, a mindenkori reprezentatív szakszervezet képviselője. b) Tanácskozási jogú tagok: a dékánhelyettes, az intézetek/tanszékek vezetői, amennyiben nem választott tagjai a tanácsnak, a dékáni hivatal vezetője a Szenátus tagja (amennyiben az adott karon látja el munkafeladatait, és nem minősül a Kari Tanács választott tagjának). A Kari Tanács összetétele vonatkozásában a jelen Szabályzat mellékletét képező kari szabályzat rendelkezései szerint tekintettel a (4) bekezdésben foglaltakra el lehet térni. c) A dékán az egyes napirendi pontok tárgyalásához más személyeket is meghívhat. 2) A Kari Tanács oktató-kutató és egyéb közalkalmazott tagjait a kar oktatói és egyéb közalkalmazottai értekezlete választja legalább egy, legfeljebb négy évi időtartamra. Az értekezleten szavazati joggal részt vehet a kar valamennyi közalkalmazottja. A választhatóságot az előző ciklusban való tagság, illetve póttagság nem korlátozza. Az egyes karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok rendelkezhetnek úgy, hogy a kar oktatóikutatói és egyéb közalkalmazottai értekezlete helyett, a kari tanács oktató-kutató képviselői tagjait a kar oktatóikutatói értekezlete, a nem oktató-kutató képviselőket a nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezlete választja. 3) A Kari Tanács hallgató tagjait a karok hallgatói önkormányzata választja legfeljebb két évre, illetve ezen belül hallgatói jogviszonyuk megszűnéséig terjedő időre. A Kari Tanács tagja csak aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató lehet. 4) A Kari Tanács összlétszámát a jelen szabályzat mellékletét képező, a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok határozzák meg, figyelemmel arra, hogy a szavazati jogú oktató-kutató közalkalmazott tagok legalább egyharmadát tanárok, docensek, legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát a hallgatók képviselői
Oldalszám: 12 alkotják, a további tagokat az egyéb oktatók-kutatók, valamint más közalkalmazottak közül kell választani, ill. 5 %- át, de legalább 1 főt a reprezentatív szakszervezet delegáltjai adják (1) A Kari Tanács összetétele: a) Szavazati jogú tagok dékán, mint a Tanács elnöke 1 fő intézetigazgatók 11 fő (10 fő) 1 a Hallgatói Önkormányzat kari elnöke 1 fő a mindenkori reprezentatív szakszervezet képviselője 1 fő vezető oktatók választott képviselői 3 fő (4 fő) 1 nem vezető oktatók választott képviselői 1 fő további nem oktató közalkalmazottak választott képviselői 1 fő a Hallgatói Önkormányzat választott kari képviselői 5 fő a Doktorandusz Önkormányzat választott képviselője 1 fő A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak összlétszáma: 25 fő Képviseleti arányok: hallgatók (min. 25%, max. 33,3%): 28,0% szakszervezet (5%, min. 1 fő): 1,25 fő vezető oktatók (min. 33,3%): 60,0% b) Tanácskozási jogú tagok: az előző dékán (megbízatása lejárta után egy tanévig), az Egyetem rektora, az Egyetem főtitkára, a dékánhelyettesek, kari referensek, a Dékáni Hivatal vezetője, a társkarok dékánjai, az Egyetemi Szenátus kari képviselői. c) Alkalmankénti meghívottak A Kari Tanács feladat- és hatásköre 11/D. SzMSz I. kötet 34. (1) A Kari Tanács alapvető feladat- és hatáskörét a jelen Szabályzat, részletes feladat- és hatáskörét - a jogszabályokkal és e Szabályzattal összhangban a jelen szabályzat mellékletét képező a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok tartalmazzák SzMSz I. kötet 35. (1) A Kari Tanács feladatkörébe tartozik különösen: a) a dékáni, dékánhelyettesi pályázatok véleményezése, rangsorolása, a dékán megválasztása, b) tanársegédi, adjunktusi pályázatok elbírálása, több pályázó esetén rangsorolása, c) a kari képzési program a tantervek és a tantárgyi programok jóváhagyása, a fakultatív és speciális tantárgyak körének megállapítása, d) az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetői testületének létrehozása, továbbá a tanács működését elősegítő bizottságok létrehozása, 1 ld 11.. (3)
Oldalszám: 13 e) (törölve a Miskolci Egyetem Szenátusának 150/2006. határozatával) f) a kar költségvetési keretének és más kari pénzforrások felosztása és kari alapok képzése, g) a kar képzési munkájával, tudományos tevékenységével, továbbá a kar által szervezett továbbképzésekkel kapcsolatos elvi kérdések meghatározása, h) a kari szervezeti egységek beszámoltatása képzési és tudományos munkájukról, valamint gazdálkodásukról, i) a kar humánpolitikai tevékenysége elveinek megállapítása, j) a nem szenátusi hatáskörbe tartozó kari szabályzatok megalkotása, k) a Záróvizsga Bizottságok elnökeinek kijelölése, l) az egész kar kötelezettségvállalását igénylő szerződések jóváhagyása, m) kari kitüntetések és más elismerések odaítélése, n) a tiszteletbeli doktori (honoris causa), a Professor Emeritus/Emerita, címzetes egyetemi tanár, címzetes egyetemi docens cím kivételével oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó cím adományozása, o) továbbá minden olyan ügy, amelyet a Szenátus, jogszabály, egyetemi vagy kari szabályzat a testület feladatkörébe utal. (2) A Kari Tanács feladatkörében véleményt nyilvánít, illetőleg javaslatot tesz minden, a kart érintő és a felettes szervek döntési körébe tartozó ügyben, így különösen: a) kari intézet/tanszék létesítésére, elnevezésére, ezek összevonására, megszüntetésére, b) intézetigazgatói/tanszékvezetői megbízásra, a megbízás visszavonására, c) tanári és docensi pályázatok kiírására, azok kinevezésére, d) vendégoktatók meghívására, e) tiszteletbeli doktori cím adományozására, f) arany-, gyémánt- és vasoklevél adományozására, g) egyetemi kitüntetések adományozására, h) nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak "Professor Emeritus/Emerita" cím adományozására, i) címzetes egyetemi tanár, címzetes egyetemi docens cím adományozására, j) dékáni hivatalvezető megbízására, felmentésére. (1) A Kari Tanács az SzMSz I. kötet 34. és 35. -aiban meghatározott alapvető feladat- és hatáskörén túlmenően dönt és intézkedik a Kar életére vonatkozó minden olyan lényeges kérdésben, amelyben a döntés nem tartozik az Egyetem más szervének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe. (2) A Kari Tanács dönt különösen: a) a Kar tisztségviselőinek megválasztásáról, b) a Kar éves munkatervének elfogadásáról, c) személyi, bér- és pénzgazdálkodást érintő kérdésekről, kari bevételek elosztási elveiről, beszámolók elfogadásáról, d) kari kitüntetések alapításáról és adományozásáról, e) az egyetemi feladatok kari teljesítéséből adódó szabályzatok megalkotásáról, f) a kari szervezeti egységek munkaterv szerinti vagy eseti beszámoltatásáról vagy tájékoztatás kéréséről és ezek elfogadásáról, g) a hallgatói követelményrendszerrel és a tantervekkel kapcsolatos kérdésekben. (3) A Kart vagy az Egyetemet érintő és a felettes szervek döntési körébe tartozó kérdésekben a Kari Tanácsot javaslattételi és vélemény-nyilvánítási jog illeti meg. (4) A Kari Tanács kezdeményezheti a Kar munkáját segítő alapítvány létrehozását. A Kari Tanács működési rendje 11/E. SzMSz I. kötet 36. (1) A Kari Tanács elnöke a dékán. A Kari Tanács titkárt választhat működési idejének tartamára. (2) A szavazati jogú tagok körét a jelen szabályzat mellékletét képező a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok határozzák meg. A meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt a tanács munkájában.
Oldalszám: 14 (3) A Kari Tanács feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja. Szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal ülésezik. Kivételesen, halasztást nem tűrő kérdésekben a Kari Tanács tagjai írásbeli szavazásra is felkérhetők, a 35. (1) a) b) d) f) h) i) m) n) pontjaiban, (2) bekezdésében foglaltakon kívüli kérdésekben. Az írásbeli szavazásnál a határozat tervezetét írásban, szükség esetén kellő tájékoztatás mellett kell a tagok rendelkezésére bocsátani, akik a kézhezvételtől számított 8 napon belül adhatják le írásbeli szavazatukat. A szavazás eredményét a dékán a Kari Tanács soron következő ülésén ismerteti. (4) A Kari Tanács működésének további részletszabályaira ügyrendet alkothat. SzMSz I. kötet 37. (1) A Kari Tanácsot a dékán hívja össze. 15 napon belül össze kell hívni akkor is, ha erre a rektor a dékánt felhívja, továbbá ha azt a Kari Tanács tagjainak egynegyede írásban kéri, vagy valamely kari önálló oktatási szervezeti egység oktatói-kutatói értekezlete (tanácsa) javasolja. (2) A tanácsülést a napirend megjelölésével és írásbeli előterjesztéssel kell összehívni. Kivételes esetben a dékán szóbeli előterjesztést is vitára bocsáthat. (3) Az előterjesztéseket a tanácsülés előtt 7 nappal meg kell küldeni a tanácstagoknak és a meghívottaknak. Az ülés időpontjában előterjesztett napirendi pontot az adott ülésen a Kari Tanács egyetértésével lehet tárgyalni. (4) A Kari Tanács a tanév első ülésén megvitatja az elmúlt tanév munkájáról szóló beszámolót és meghatározza az adott tanév fő feladatait, elfogadja munkatervét. További előterjesztésekkel a dékán, illetve a tanács tagjai egyharmadának támogatásával a Kari Tanács tagjai élhetnek. (5) A Kari Tanács határozatait nyolc napon belül meg kell küldeni a rektornak. SzMSz I. kötet 38. (1) A Kari Tanács határozatképes, ha a szavazati jogú tanácstagok legalább 60 %-a jelen van. Határozatait egyszerű többséggel hozza. (2) A szavazásra bocsátott javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha arra a jelenlévő tanácstagok több mint fele igen -nel szavazott. A 35. (1) bekezdés b) pontjában szabályozott döntését a Kari Tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával hozza (3) Szavazni igen -nel, nem -mel, vagy tartózkodás -sal lehet. (4) Eredménytelen szavazás esetén a dékán új szavazást rendelhet el, vagy a Kari Tanács az előterjesztést leveszi a napirendről és annak újratárgyalását határozhatja el. (5) A Kari Tanács személyi ügyekben - kivéve az arany-, gyémánt-, vasdiplomák adományozását - titkos szavazással határoz. Így határoz akkor is, ha a tanács szavazati jogú tagjainak több mint 50 %-a ezt kívánja. Egyéb esetekben a tanács nyílt szavazással foglal állást. (6) A Kari Tanács ülései, jegyzőkönyvei, határozatai a kar oktatói, kutatói, más beosztású dolgozói és a hallgatói számára nyilvánosak, az előterjesztések és határozatok a dékáni hivatalban megtekinthetők. Nyilvános ülésen tanácskozási joga csak a Kari SzMSz-ben rögzítetteknek van (szavazati jogú tagok, tanácskozási jogú állandó meghívottak, eseti megbízottak). (7) A Tanács jelen lévő tagjai több mint 50 %-ának kérésére zárt ülést kell tartani. (8) A Kari Tanács által létrehozott testületekre és egyéb bizottságokra döntési hatáskörök is átruházhatók. (9) A Kari Tanács nem ruházhatja át: a) a kar képzési munkáját, szervezetét és fejlődését alapvetően érintő kérdésekben való állásfoglalását, a tantervek jóváhagyását, b) a kar munkájáról beszámoló jelentés elfogadását, c) a költségvetés felhasználásának elfogadását, d) a kar egészét érintő szabályalkotást, illetve kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodás jóváhagyását, e) az állásfoglalást olyan kérdésekben, amelyekben a rektor vagy a Szenátus a Kari Tanács véleményét vagy javaslatát kéri, illetve átruházott hatáskörben jár el, f) a felsőbb szervek döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben a véleménynyilvánítást. SzMSz I. kötet 39. (1) A Kari Tanács megsemmisítheti a karon vagy kari felügyelet alatt működő tanács, testület, közösség által hozott - jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sértő - határozatot és felhívja a döntést hozót megfelelő határozat hozatalára. (2) A Kari Tanács a dékán jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a dékánt döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására és amennyiben ez nem vezetne eredményre, annak megsemmisítése végett korelnöke útján előterjesztéssel fordul a rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
Oldalszám: 15 (1) A Kari Tanács elnöke a dékán. A Kari Tanács titkárt választhat működési idejének tartamára. (2) A szavazati jogú tagok körét a jelen szabályzat határozza meg. A meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt a tanács munkájában. (3) A részvételében akadályozott tag a kari tanácsülést megelőzően legalább 3 nappal köteles értesíteni az akadályoztatásáról a Kar dékánját. (4) A Kari Tanács feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. Szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal ülésezik. (5) Kivételesen, halasztást nem tűrő kérdésekben a Kari Tanács tagjai írásbeli szavazásra is felkérhetők, a határozat tervezetét írásban, szükség esetén kellő tájékoztatás mellett kell a tagok rendelkezésére bocsátani, akik a kézhezvételtől számított 8 napon belül adhatják le írásbeli szavazatukat. A szavazás eredményét a dékán a Kari Tanács soron következő ülésén ismerteti. (6) A Kari Tanács teljes üléséről elektronikus jegyzőkönyv, illetve a határozatokról írásos jegyzőkönyvi kivonat készül, amelyeknek a megőrzéséről a hatályos jogszabályi és szabályzati rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. (7) A Kari Tanács határozatait egyértelmű jelöléssel kell ellátni (sorszám/év-hónap-nap), és a határozatok tárában folyamatosan vezetni, ami a Dékáni Hivatalban elérhető. Dékáni Tanács 12. SzMSz I. kötet 31. (3) A dékán munkáját a dékáni tanács is segítheti, összetételét a kari szabályzat határozza meg. (1) A Kar életét érintő kérdésekben a dékán munkáját a Kari Tanács által létrehozott, véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkező Dékáni Tanács segíti. (2) A Dékáni Tanács tagjai: a dékán, a dékánhelyettesek, referensek és a Dékáni Hivatal vezetője. (3) A Dékáni Tanács üléseit az oktatási időszakban általában heti rendszerességgel tartja. Állásfoglalásainak végrehajtását az egyes területek felelős dékánhelyettesei és a hivatalvezető tartják számon. (4) A HÖK egyetértési jogkörébe tartozó kérdésekben a Dékáni Tanács üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a HÖK képviselőjét is. (5) Az ülésen a tárgyalt kérdésekkel összefüggésben más meghívott is részt vehet. Vezetői Értekezlet 13. (1) A vezetői értekezlet a dékán konzultatív testülete, amely véleményt nyilvánít a Kar azonnali döntést igénylő ügyeiben, továbbá javaslatokat fogalmaz meg arra, hogy a dékán milyen előterjesztést tegyen a Dékáni Tanács és a Kari Tanács számára a költségvetést, gazdálkodást, a személyi- és bérkérdéseket érintő döntésekre. (2) A vezetői értekezlet tagjai a dékán, dékánhelyettesek, referensek, intézetigazgatók, intézeti tanszékvezetők, a Dékáni Hivatal vezetője. (3) A vezetői értekezletet a dékán szükség szerint hívja össze. Az ülésen a tárgyalt kérdésekkel összefüggésben más meghívott is részt vehet.
Oldalszám: 16 (4) A HÖK egyetértési jogkörébe tartozó kérdésekben a Vezetői Értekezet üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a HÖK képviselőjét is. (5) A vezetői értekezlet teljes üléséről elektronikus jegyzőkönyv, illetve a döntéseiről írásos jegyzőkönyvi kivonat készül, amelyeknek a megőrzéséről a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. Intézeti Értekezlet 14. SzMSz I. kötet 47.. Az intézet oktatóinak értekezlete, intézeti értekezlet (1) Az intézet oktatóinak értekezlete az intézet oktatóinak, tudományos kutatóinak véleménynyilvánító testülete, közösségi és tudományos fóruma. (2) Az intézet oktatóinak értekezletén részt vehet, és szavazati joggal rendelkezik az intézet valamennyi teljes és részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója, valamint oktatási feladatokat is ellátó felsőfokú végzettséggel rendelkező más beosztású közalkalmazottja. Tanácskozási joggal részvételre jogosultak a professzor emeritusok/emeriták, a doktoranduszok és az akadémiai kutatócsoportok azon tagjai, akik az adott tanszéken oktatási tevékenységet végeznek. (3) Az intézet vezetője meghatározott kérdésekben kikéri, az intézetet érintő lényeges kérdésekben pedig ki kell kérnie az értekezlet véleményét. Az intézet teljes állományát érintő kérdések megtárgyalására (például intézetigazgatói pályázatok véleményezése) intézeti értekezletet kell összehívni, melyen részvételre és szavazásra jogosult az intézet valamennyi teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottja. (4) Az intézetigazgató az intézetet érintő kérdésekben tájékoztatja az intézeti értekezletet. (5) Amennyiben az intézeti értekezlet hallgatókat is érintő kérdéseket tárgyal, meg kell hívni a hallgatói önkormányzat képviselőit is. (6) Az intézeti értekezletet az intézetigazgató hívja össze félévenként több alkalommal is. (7) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt a rektor, a dékán, vagy a szervezeti egység fent irt tagjainak legalább egyharmada az indok megjelölésével az intézetigazgatótól írásban kéri. (8) Ki kell kérni az intézeti értekezlet véleményét az intézet a) kutatási, személyi és munkaügyi, b) költségvetésének felosztása, c) külső kapcsolatainak hosszú távú alakítása, d) ügyrendjének meghatározása, továbbá minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyetemi, kari szabályzat meghatároz. (9) Az intézeti értekezlet javaslatot tehet az általuk oktatott tantárgyak programjának kialakítása, a tananyag és a vizsgakövetelmények meghatározása, valamint az intézet hosszú távú gazdasági kérdéseiben. (10) Az intézeti értekezlet határozatképes, ha a részvételre jogosultak kétharmada jelen van. (11) Vélemény-nyilvánítás és javaslat szavazása esetén az elfogadáshoz a jelen lévők egyszerű többségű (50%-nál több) igen szavazat szükséges. (12) A véleményt nyilvánító és javaslatot tevő intézeti értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az értekezlet elején felkért két személy hitelesít. (13) A jegyzőkönyvet meg kell küldeni értelemszerűen a rektornak, a dékánnak. (14) Az intézeti értekezlet tudományos fórum is, ahol az intézet tagjai és a meghívott szakemberek bemutathatják tudományos eredményeiket, és azokról az értekezlet vitát folytathat. (1) Az intézeti/tanszéki értekezlet határozatának végrehajtása az egység vezetőjére, minden oktatójára és nem oktató dolgozójára kötelező. Ha a határozat jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért, a vezető ezt haladéktalanul a dékán tudomására hozza. (2) Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani. Ha a személyi kérdésben való véleménynyilvánítás intézeti tanszéket is érint, előzetesen az érintett intézeti tanszék oktatóinak véleményét is ki kell kérni. Az intézeti tanszék is titkos szavazás útján nyilvánít véleményt személyi kérdésekben.
Oldalszám: 17 Oktatói- kutatói értekezlet 15. (1) Az oktató-kutatói értekezlet a Kar tanácsadó és véleményező szerve, amely ajánlást tehet a Karon felmerülő bármely kérdésben. (2) Az oktató-kutatói értekezletet szükség esetén, de megbízatása alatt legalább egy alkalommal a dékán hívja össze és elnököl azon. (3) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt az oktatók legalább egyharmada írásban kéri. Nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezlete 16. (1) A nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezlete a Karon nem oktatói vagy kutatói munkakörben alkalmazottak tanácsadó és véleményező szerve, amely ajánlást tehet a Karon felmerülő ügyviteli, ügyintézési, munkaszervezési, oktatást és kutatást támogató feladatok ellátásában. (2) A nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezletét szükség esetén, de megbízatása alatt legalább egy alkalommal a dékán hívja össze és elnököl azon. (3) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt a nem oktató-kutató közalkalmazottak legalább egyharmada írásban kéri. Összalkalmazotti értekezlet 17. (1) Az összalkalmazotti értekezlet a Kar stratégiai konzultatív szerve, amely ajánlást tehet és véleményt nyilváníthat a Karon felmerülő bármely kérdésben. (2) Az összalkalmazotti értekezletet szükség esetén a dékán hívja össze és elnököl azon. Az értekezletre meg kell hívni a Kar minden közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottját. (3) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt az alkalmazottak legalább egyharmada írásban kéri. Kari bizottságok 18. (1) A Kar tudományos és oktatási feladatainak ellátásában a kar oktatói, nem oktató munkatársai és hallgatói a jelen Szabályzat 1. sz. mellékletében rögzített bizottságok révén vesznek részt. (2) Az egyetemi szintű bizottságokba a Kar képviselőit a kari bizottságok javaslata alapján a Kari Tanács delegálja. (3) Az egyes kari bizottságok feladatkörét a Vezetői Értekezlet javaslatára a Kari Tanács határozza meg, működésük részletes rendjét a bizottságok maguk állapítják meg. (4) A Kar dékánja szükség esetén eseti bizottságokat hozhat létre. Intézeti tanszékvezetők 19. (1) Az intézeti tanszékek vezetői gondoskodnak az intézeti tanszék gondozásában álló diszciplínák oktatásáról és kutatásáról, valamint az intézeti tanszék oktatói szakmai munkájának (oktatás, vizsgáztatás, kutatás, tudományos előmenetel) irányításáról.