Anyaggyűjtés, cédulázás A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a jegyzetelés módszereit, képes legyen információt kinyerni a talált forrásokból, és pontosan hivatkozni a felhasznált forrásokra. Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha: meg tudja határozni a jegyzetelés célját; meg tudja határozni a cédulázás célját és módszerét; fel tudja sorolni a cédula tartalmát; fel tudja sorolni a hivatkozás során leggyakrabban felhasznált dokumentumtípusokat; el tudja készíteni a különböző dokumentumtípusokra helyes hivatkozásokat; fel tudja sorolni a jegyzetelés típusait; fel tudja sorolni az idézés két módszerét; fel tudja sorolni a szó szerinti és a tartalom szerinti idézés szabályait; helyesen el tud készíteni szó szerinti és tartalom szerinti idézeteket. Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 50 percre lesz szüksége. Kulcsfogalmak: anyaggyűjtés, jegyzetelés cédulázás, hivatkozás, könyv, folyóirat, szakdolgozat, internetes forrás idézés, szó szerinti és tartalom szerinti idézés, parafrázis Olvassa el a bekezdést! Jegyezze meg a jegyzetelés célját! 1. Anyaggyűjtés Az irodalomkutatás (lásd: II. modul 1. lecke) során talált dokumentumokból a választott témához, az általa fölvetett kérdésekhez és problémákhoz gyűjtünk tényeket, adatokat. A jegyzetelés során NEM tartalmat jegyzetelünk, hanem minden olyan információt, ami újdonsággal bír a számunkra, ami alátámasztja vagy megcáfolja a hipotézisünket. Olvassa el a bekezdést! Jegyezze meg, hogy mikor kezdhetünk hozzá a cédulázáshoz! Jegyezze meg a cédulázás célját, módját! Gyűjtse ki/jegyezze meg, hogy milyen adatokat tartalmazzon egy cédula! 2. Cédulázás A cédulázáshoz csak akkor kezdjünk hozzá, ha már kellően lehatároltuk a kidolgozandó témát, térben és időben is pontosítottuk a kereteit, és végig tartsuk is magunkat ezekhez a
határokhoz, ne kezdjük az elméleti/történeti bemutatást a kezdetektől, ne tegyünk globális kitekintést. A cédulázás azt jelenti, hogy az általunk fontosnak tartott anyagot cédulákra visszük fel, mégpedig dokumentációs egységenként; 1, vagyis egy cédulára (ami minimum A/5-ös lapot jelent, nem valami fecnit!) egy gondolati egységet, vagy egy műből szerzett információkat visszük fel. Ezek a cédulák a dolgozat összeállításakor jóval egyszerűbben kezelhetők, mint a források maguk. Egy cédula tartalma: a. A forrás PONTOS bibliográfiai adatai, e nélkül soha ne használjunk egyetlen irodalmat sem, hiszen ezek teszik lehetővé a felhasznált források gyors és pontos visszakereshetőségét. A bibliográfiai adatok tartalmazzák: szerzőségi adatokat, címadatokat (főcím, alcím), kiadási adatokat, terjedelemadatokat (oldalszám). A forrás adatait mindig olyan formában írjuk le, ahogy az a dokumentum címlapján (nem a borítón!!!) szerepel, akkor is, ha nyilvánvalóan téves/hibás (ilyenkor a helyes verziót []-ben írjuk mögé). Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogy milyen módon kell hivatkozni a különböző dokumentumtípusokra! Keressen a felsoroltaknak megfelelő dokumentumtípusokat, majd készítse el a helyes hivatkozásokat! Hivatkozás a különböző dokumentumtípusokra: Könyv egészére: SZERZŐ: Cím. Megjelenési hely: Kiadó, kiadás éve. Terjedelem Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai : Tanácsok, tippek, trükök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Bőv., aktualizált átd. [Budapest]: Perfekt, 2004. 250 p. Könyv részére/részeire. SZERZŐ: Gazdadokumentum címe. Megjelenési hely: Kiadó, kiadás éve. Rész a dokumentumon belül Wimmer Ágnes Juhász Péter Jeney Johanna: Hogyan írjunk? : 101 tanács (szak)dolgozatíróknak. Budapest: Alinea, 2009. Az írás mint munka. p. 237-238. Könyv fejezetére: SZERZŐ: Cím. In: / = Gazdadokumentum elsődleges szerzője: Címe. Megjelenési hely: Kiadó, kiadás éve. A rész helye a dokumentumban. 1 Szabó Im. p. 92.
Szabó Katalin: Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? = Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth, 2009. p. 251-310. Folyóiratcikkre: SZERZŐ: Cím. In: / = Gazdadokumentum címe. Év, szám. A rész helye a dokumentumban. Cserné Adermann Gizella: Kutatásmódszertani dilemmák. = Tudásmenedzsment, 2004. 2. sz. p. 11-18. Szakdolgozatra: SZERZŐ: Cím. (Szakdolgozat) Megjelenési hely: Kiadó, kiadás éve. Terjedelem Nyitrai Erzsébet: Internethasználat a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárban és a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Könyvtárában. (Szakdolgozat) Szeged: SZTE, 2006. 59 fol. Internetes forrásra: SZERZŐ: Cím. (ha van) url cím (letöltés dátuma) Plágium ellen véd a magyar KOPI-portál. http://www.origo.hu/techbazis/internet/20060103antiplagi.html (Letöltve: 2011. augusztus 18. Amennyiben a műnek nem szerzője, hanem szerkesztője van (könyvnél, könyvfejezetnél és internetes forrásnál fordulhat elő elsősorban), akkor a cím után ()-ben adjuk meg a szerkesztő(k) nevét. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. (szerk. Falus Iván) Budapest: Keraban, 1993. 540 p. A fent felsorolt hivatkozási formák az általános magyar szabvány szerintiek, ezektől lehet tudományterületi és nemzeti eltérés is. Mindig érdeklődjük meg a tanszéken, hogy milyen hivatkozási formát kérnek!!! Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogy milyen jegyzetelési módszereket ismerünk! A jegyzetek: Aktív jegyzetelés: saját gondolatokkal kiegészített jegyzetek. Passzív jegyzetelés: a szöveg kivonatolása, egyszerű lemásolása. A felsőoktatásban az előbbit várják el, de mi is ez pontosan? A dolgozat során különböző forrásokat, elméleteket, definíciókat kell egymással ütköztetni, és ezekből levonni valamilyen következtetést. Az a legegyszerűbb, ha a választott témánkra több meghatározást is keresünk, több szempontból közelítjük meg, majd megnézzük, ezekben a definíciókban mik a közös pontok, mik a főbb különbségek, melyik szélesebb, melyik konkrétabb, melyik készült [ ] a
gyakorlat vagy elmélet szemszögéből. 2 Ezek az értékelő, esetleg kritikai megjegyzések máris saját gondolatnak, véleménynek minősülnek, ami a célunk volt. Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogy milyen típusai és szabályai vannak az idézésnek! Jegyezze meg az idézés helyes módszereit! Keressen olyan hivatkozásokat, amelyeket szó szerint vagy tartalom szerint idézne! Rögzítse a szabályoknak megfelelően a kigyűjtött idézeteket! 3. Idézés A leggyakoribb és legsúlyosabb hiba, ha hivatkozás nélkül vesszük át valaki gondolatait és a sajátunkként adjuk tovább! Ezt nevezik plágiumnak, köznapi nevén lopásnak, ami azonnali elégtelent eredményez. Az idézésnek két módja van: a szerző gondolatainak szó szerinti idézése, egy gondolat tartalom szerinti idézése. A szó szerinti idézésnek több oka lehet: ha olyan adat, gondolat, megállapítás van benne, amely nélkülözhetetlen a dolgozat megírásához; ha alátámasztja [ ] állítás[unkat]; ha kritizál egy szövegrészt, vitatkozik vele; ha az aforizmaértékű, találó, szellemes megfogalmazást beépít[jük a] dolgozatba, [emelve ezzel] a színvonalát. 3 Amikor szó szerint idézünk egy szöveget vagy szövegrészt: az idézett szöveget -be kell tenni ha nem az egész mondatot idézzük, akkor a kihagyott részt -tal jelöljük: o mondat elejéről/végéről: idézet o mondat közben: idézet [ ] idézet folytatása ha bármilyen kommentárt teszünk az idézett szövegrészbe, azt []-be kell tenni. Minden idézet után tűntessük föl a pontos oldalszámot is! Tapasztalataim szerint, jegyzetelés közben jobb, ha a fontos megállapításokat szó szerint írjuk ki (a definíciókat mindenképpen!), mert azokat még mindig könnyebb átfogalmazni a saját szavainkra, ha az eredeti megfogalmazás nem illik a szövegbe, mint visszakeresni az eredeti gondolatsort. Tartalom szerinti idézésnek, más néven parafrázisnak adott mű összefoglalását és annak közlését nevezzük. A lényeg az összefoglaláson van, vagyis nem számít átírásnak, ha csak a 2 8 tipp a jó szakdolgozathoz. http://szakdolgozatiras.hu/ (Letöltve: 2011. június 10.) 3 Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai : Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Bp.: Perfekt, [s.d.] p. 190.
kötőszavakat vagy a mondatrészek sorrendjét változtatjuk meg, illetve ha néhány szót kicserélünk a szinonimájára! Kétféle módon lehet kikerülni, hogy ebbe a csapdába essünk: vagy körülírjuk és hosszan megmagyarázzuk az adott gondolatsort, vagy összesűrítjük néhány mondatba, esetleg egy bekezdésbe. 4 Mindkét hivatkozás lényege, hogy MINDIG meg kell hivatkozni a forrást, ahonnan a gondolatot vettük. Ennek a plágium vádjának elkerülésén kívül más hasznos okai is vannak: a hivatkozás biztosítja a visszakereshetőséget, illetve utalóként is működhet, ha valamit meg kell magyarázni. A különböző források felhasználása és idézése nem csökkenti a dolgozat értékét [ ], jelzi a szerző témában való jártasságát, olvasottságát, tájékozottságát 5, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a hivatkozások száma önmagában nem emeli a dolgozat színvonalát. Meg kell találnunk az arany középutat mások (hivatkozások) és a saját gondolataink között. 4 8 tipp Im. 5 Wimmer Juhász Jeney: Im. p. 165.