Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Nemes Mariann fejlesztéskoordinációs referens VIII. Életciklus-elemzési szakmai konferencia Budapest, 2013. december 05.
Miről lesz szó? Az életciklus szemlélet a hulladékról szóló törvényben A tervezett LCA rendelet Az életciklus szemlélet megjelenése az OHT-ban Az OHT-ről általánosságban Az OHT és annak részét képző OMP bemutatása Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 2
Legjobb alternatíva Az életciklus szemlélet a hulladékról szóló* Ht.* 7 A hulladékhierarchia törvényben megelőzés újrahasználatra történő előkészítés újrafeldolgozás egyéb hasznosítás, különösen energetikai hasznosítás ártalmatlanítás El lehet térni, DE ennek indokoltságát a hulladékképződés és a i tevékenységek által gyakorolt összhatásokat bemutató életciklusszemléleten alapuló vizsgálati elemzéssel kell igazolni. *2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 3
A tervezett LCA rendelet Ht. 7 (4) [ ] a vizsgálati elemzésre vonatkozó szabályokat az életciklusszemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. LCA rendelet nincs határidő megnevezve jelenleg nem prioritás jelenleg nincs rá kapacitás és forrás sem szakpolitikai akarat a Ht. előírja reményeink szerint 2014-ben Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 4
Miért van szükség az OHT-re? 1. Szakmapolitikai, környezetvédelmi szempontok - szakmapolitikai célkitűzések meghatározása; - környezetvédelmi szempontok érvényesítése; - EU-s célok teljesítése. 2. Jogszabályi kötelezettség Hulladék keretirányelv (2008/98/EK ) (HKI): a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több i tervet kell készíteniük A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.): - az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet és annak részeként az Országos Megelőzési ot (OMP) el kell készíteni! Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 5
Az OHT-val kapcsolatos lényeges változások a tervezés terén tervezési időszak meghosszabbodása (7 év) önálló stratégiai tervdokumentum kormányhatározatként kerül elfogadásra az OHT, mint ex-ante kondicionalitás Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 6
I. Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok II. Előrejelzés III. Általános cselekvési irányok IV. Specifikus cselekvési irányok I. Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok II. Előrejelzés III. Általános cselekvési irányok IV. Specifikus cselekvési irányok I. Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok II. Előrejelzés III. Általános cselekvési irányok IV. Specifikus cselekvési irányok Az OHT felépítése Cselekvési Hulladékáram Hulladékáram Hulladékáram Magyarország ának bemutatása 7
Az OHT lelke Cselekvési A Cselekvési ban megjelennek a ban elérni kívánt általános és specifikus Célok Cselekvési Feladatok Intézkedések Források Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 8
A Cselekvési specifikus célkitűzései a települési hulladék példáján Célkitűzések Feladatok Intézkedések a) elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése. b) az újrahasználat növelése, c) hulladékgazdálko dási életciklus elemzések alkalmazása, és a környezeti szennyezések, nyersanyag felhasználás csökkentése a) elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése 2015-ig b) újrahasználati központok kialakítása c) életciklus elemzések módszertanának beépítése a hulladékgazdálkodá si jogi szabályozásba a) elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság számára b) az elkülönítetten gyűjtött vagy válogatott, hasznosítható összetevők lerakásának megszüntetése. c) A települési hulladék érintő informatikai rendszerek összehangolása, működésük fejlesztése, adatellenőrzések fejlesztése, különböző informatikai rendszerek összekapcsolása, egységes lekérdező rendszerek, hozzáférések rendezése. d) az újrahasználati központok hálózatának megtervezése, a befogadható hulladék és a működés rendjének meghatározása. e) hulladékkezelő létesítmények fejlesztése. f) jogszabály (LCA) Támogatási lehetőségek (EU-s és hazai forrásokból) - A települési hulladék hasznosító és ártalmatlanító hálózatának kiépítése (KEHOP, KA) - Állami/önkormányzati tulajdonban lévő szelektív gyűjtés fejlesztése, házhoz menő szelektív gyűjtés kiépítése (KEHOP, KA) - Települési hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése (KEHOP, KA) - Fenntartható és hatékony városüzemeltetési fejlesztések és a települési gazdasági környezet fejlesztése (TOP, ERFA) Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 9
Az Országos Megelőzési A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. (Mahatma Gandhi) Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 10
Országos Megelőzési 4. Országos Megelőzési alapelvek, fogalmak Hulladékképződés megelőzése Hulladékgazdálkodás Kitermelés, gyártás Szállítás Újrahasználati központok Elosztás Vásárlás, használat Termékek újrahasználata Gyűjtés, átvétel (helyi hatóságok, kezelők) forrásnál történő csökkentés elkerült hulladékáramok fenntartható fogyasztás eltérített hulladékáramok Újrahasználatra való előkészítés Anyagában történő hasznosítás hulladékképződés csökkentés Egyéb előkezelési, kezelési és hasznosítási műveletek termék hulladék Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 11
Az Országos Megelőzési A megelőzés jelenlegi helyzete és iránya Magyarországon: Főbb termékáramok helyzetének bemutatása Minőségi megelőzés Kiterjesztett gyártói felelősség Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés Zöld Közbeszerzés Újrahasználat Hazai jó gyakorlatok, követendő példák Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 12
Az Országos Megelőzési Vízió Jövőkép: A megfogalmazott jövőkép szerint az intézkedések hatására 2020-ra a termékek gyártása, felhasználása, és a szolgáltatások nyújtása várhatóan kevesebb anyag- és energia-felhasználással történik majd, valamint kevesebb és az emberi egészségre illetve a környezetre kevésbé káros hulladék képződik. Az emberek tájékozottabbak és elkötelezettebbek lesznek a megelőzés fontosságát illetően, amely környezeti szempontból pozitívan befolyásolja viselkedésüket. Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 13
Átfogó célkitűzések: Az Országos Megelőzési elősegíteni az erőforrás-használat és a gazdasági növekedés szétválasztását; csökkenteni az anyagfelhasználást és a hulladék képződését; hozzájárulni egy hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás megvalósításához; hozzájárulni a termékek életciklusának növeléséhez; elősegíteni az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások alkalmazását; elősegíteni a munkahelyteremtést. Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 14
A Cselekvési Az Országos Megelőzési 5 kiemelt intézkedési terület: 1. Építési-bontási hulladék képződésének megelőzése; 2. Újrahasználat; 3. Zöld közbeszerzés; 4. Környezettudatos termelés és vállalati működés; 5. Szemléletformálás. Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 15
Országos Megelőzési Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 16
Az életciklus szemlélet megjelenése a dokumentumban 1. Bevezetés 2. A magyarországi sajátosságai, jövőképe 3. Cselekvési 4. Országos Megelőzési Magyarországi jelenlegi helyzete, előrejelzés Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás Kutatás fejlesztés innováció (K+F+I) A Cselekvési által érintett beavatkozási területek, megvalósítani kívánt célkitűzések, feladatok és intézkedések Az életciklus szemlélet alkalmas arra, hogy meghatározzuk, milyen esetekben lehet eltérni a hulladék hierarchiától. Ezen felül az életciklus szemléleten belül az életciklus- Bevezetés elemzés (life cycle assessment, LCA) elvégzése során a különböző i tevékenységek környezeti hatásai meghatározhatók valamint a különböző technológiák, rendszerek összehasonlíthatók. A szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei Megvalósítás, nyomonkövetés, indikátorok Vízió Jövőkép Az erőforrás-felhasználás csökkentése érdekében az életciklus-elemzés (LCA) szélesebb körben való alkalmazása, elterjesztése. Átfogó célkitűzések Mennyiségi értékek és adatok az egyes hulladékáramok tekintetében Másodlagos Nyersanyag- és Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozásának szükségessége Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 17
Az életciklus szemlélet megjelenése a dokumentumban 1. Bevezetés 2. A magyarországi sajátosságai, jövőképe Magyarországi jelenlegi helyzete, előrejelzés Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás 3. Cselekvési Gazdasági szempontból is kiemelten fontos a gumi-, és a veszélyes hulladékkal leginkább az A Cselekvési által érintett beavatkozási területek, megvalósítani kívánt célkitűzések, feladatok és intézkedések elektromos és elektronikai berendezések hulladékaival kapcsolatos KFI tevékenység fokozása, a kapcsolódó életcikluselemzés gyakorlatban való alkalmazása mellett. A szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei 4. Országos Megelőzési Bevezetés Vízió Jövőkép Kutatás fejlesztés innováció (K+F+I) Megvalósítás, nyomonkövetés, indikátorok Átfogó célkitűzések Mennyiségi értékek és adatok az egyes hulladékáramok tekintetében Másodlagos Nyersanyag- és Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozásának szükségessége Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 18
Az életciklus szemlélet megjelenése a dokumentumban 1. Bevezetés 2. A magyarországi sajátosságai, jövőképe 3. Cselekvési 4. Országos Megelőzési Magyarországi jelenlegi helyzete, előrejelzés Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás Kutatás fejlesztés innováció (K+F+I) A Cselekvési által érintett beavatkozási területek, megvalósítani kívánt célkitűzések, feladatok és intézkedések 2.4.1. Települési hulladék Általános cselekvési irányok o Megelőzés: A szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei Megvalósítás, nyomonkövetés, indikátorok Bevezetés Vízió Jövőkép A i életciklus elemzések alkalmazása, és a környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése. Átfogó célkitűzések Mennyiségi értékek és adatok az egyes hulladékáramok tekintetében Másodlagos Nyersanyag- és Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozásának szükségessége Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 19
Az életciklus szemlélet megjelenése a dokumentumban 2. A magyarországi sajátosságai, jövőképe Magyarországi jelenlegi helyzete, előrejelzés A Cselekvési által érintett beavatkozási területek, megvalósítani kívánt célkitűzések, feladatok és intézkedések 4. Országos Megelőzési 2.4.2. 1. Bevezetés Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 3. Cselekvési hulladék (termelési hulladék) Specifikus cselekvési irányok 1. Jogszabályi eszközök 2. Gazdasági eszközök 3. Társadalmi eszközök 4. Szakterületi eszközök Technológiai innovációk (megelőzésre irányuló) Termékek környezetvédelmi A szükséges Oktatás, képzés, szempontú innovációja beavatkozások intézményrendszer, o életciklus szemlélet alkalmazása személyi, tárgyi, szemléletformálás, szakmai, anyagi és Szolgáltatások tájékoztatás környezetvédelmi szempontú szervezeti feltételei innovációja Szennyezéskezelési technológiai innováció Bevezetés Vízió Jövőkép Kutatás fejlesztés innováció (K+F+I) Megvalósítás, nyomonkövetés, indikátorok Átfogó célkitűzések Mennyiségi értékek és adatok az egyes hulladékáramok tekintetében Másodlagos Nyersanyag- és Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozásának szükségessége Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 20
Az életciklus szemlélet megjelenése a dokumentumban 1. Bevezetés 2. A magyarországi sajátosságai, jövőképe 3. Cselekvési 4. Országos Megelőzési Települési Hulladék Magyarországi jelenlegi helyzete, előrejelzés Célkitűzések o i életciklus Oktatás, képzés, elemzések alkalmazása, a intézményrendszer, környezeti szennyezések szemléletformálás, és a tájékoztatás nyersanyag felhasználás csökkentése érdekében Feladatok o életciklus elemzések Kutatás fejlesztés innováció (K+F+I) módszertanának beépítése a i jogi szabályozásba Mennyiségi értékek és adatok az egyes hulladékáramok tekintetében A Cselekvési által érintett beavatkozási területek, megvalósítani kívánt célkitűzések, feladatok és intézkedések A szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei Megvalósítás, nyomonkövetés, indikátorok Másodlagos Nyersanyag- és Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozásának szükségessége Bevezetés Vízió Jövőkép Átfogó célkitűzések Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 21
Az életciklus szemlélet megjelenése a dokumentumban 1. Bevezetés 2. A magyarországi sajátosságai, jövőképe 3. Cselekvési 4. Országos Megelőzési Bevezetés Alapelvek, fogalmak Magyarországi jelenlegi helyzete, előrejelzés A Cselekvési által érintett beavatkozási területek, megvalósítani kívánt célkitűzések, feladatok és intézkedések Bevezetés Mennyiségi értékek és adatok az egyes hulladékáramok tekintetében A szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei Életciklus szemlélet: A termék Oktatás, egész képzés, élettartamát intézményrendszer, végigköveti a nyersanyag kitermeléstől szemléletformálás, kezdve a tájékoztatás gyártáson, elosztáson, használaton/fogyasztáson, újrahasználaton, anyagában történő hasznosításon át a lerakásig. Olyan összehasonlítási rendszert nyújt, amely Kutatás fejlesztés több szempontot környezetvédelmi, innováció (K+F+I) műszaki, gazdasági, társadalmi mérlegelve a legjobb környezeti eredményt biztosítja, akár annak árán is, hogy a hulladékhierarchiától eltér bizonyos indokolt esetekben. Megvalósítás, nyomonkövetés, indikátorok Másodlagos Nyersanyag- és Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozásának szükségessége Vízió Jövőkép Átfogó célkitűzések Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 22
Az életciklus szemlélet megjelenése a dokumentumban 1. Bevezetés 2. A magyarországi sajátosságai, jövőképe 3. Cselekvési 4. Országos Megelőzési Az OMP átfogó célja olyan intézkedések bevezetése, melyek: Magyarországi elősegítik az erőforrás-használat jelenlegi helyzete, és a szükségleteken előrejelzés alapuló, ésszerű gazdasági növekedés szétválasztását; csökkentik az anyagfelhasználást és a hulladék képződését; Oktatás, képzés, intézményrendszer, hozzájárulnak egy hatékonyabb szemléletformálás, erőforrásgazdálkodás megvalósításához; tájékoztatás hozzájárulnak a termékek életciklusának növeléséhez; Kutatás fejlesztés innováció (K+F+I) elősegítik az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások alkalmazását és elősegítik a munkahelyteremtést. Mennyiségi értékek és adatok az egyes hulladékáramok tekintetében A Cselekvési által érintett beavatkozási területek, megvalósítani kívánt célkitűzések, feladatok és intézkedések A szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei Megvalósítás, nyomonkövetés, indikátorok Másodlagos Nyersanyag- és Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozásának szükségessége Bevezetés Vízió Jövőkép Átfogó célkitűzések Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 23
Az életciklus szemlélet megjelenése a dokumentumban 1. Bevezetés 2. A magyarországi sajátosságai, jövőképe 3. Cselekvési 4. Országos Megelőzési Magyarországi jelenlegi helyzete, előrejelzés 1. Építési-bontási hulladék képződésének megelőzése 2. Újrahasználat Oktatás, képzés, intézményrendszer, Az újrahasználatra szánt szemléletformálás, dolgok (termékek, újrahasználatra előkészítésen tájékoztatás átesett hulladékok) esetében a teljes életciklus figyelembe vételével szükséges az újrahasználat mellett vagy ellen Kutatás fejlesztés dönteni. innováció (K+F+I) 3. Zöld közbeszerzés 4. Környezettudatos termelés és vállalati működés 5. Szemléletformálás Mennyiségi értékek és adatok az egyes hulladékáramok tekintetében A Cselekvési által érintett beavatkozási területek, megvalósítani kívánt célkitűzések, feladatok és intézkedések A szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei Megvalósítás, nyomonkövetés, indikátorok Másodlagos Nyersanyag- és Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozásának szükségessége Bevezetés Vízió Jövőkép Átfogó célkitűzések Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 24
Az életciklus szemlélet megjelenése a dokumentumban 2. A magyarországi sajátosságai, jövőképe 1. Építési-bontási 1. Bevezetés hulladék képződésének megelőzése 2. Újrahasználat 3. Zöld közbeszerzés 4. Környezettudatos termelés és vállalati működés Magyarországi jelenlegi helyzete, előrejelzés Mennyiségi értékek és adatok az egyes hulladékáramok tekintetében 3. Cselekvési A Cselekvési által érintett beavatkozási területek, megvalósítani kívánt célkitűzések, feladatok és intézkedések Az öko-design (környezetbarát terméktervezés) célja, hogy a termékek, szolgáltatások és folyamatok úgy kerüljenek kialakításra, hogy azok teljes életciklusuk során a lehető legkisebb terhet jelentsék a környezetre. Nagy szerepe van a hulladék képződésének A szükséges megelőzésében, hiszen a termékek Oktatás, képzés, megtervezése / kialakítása beavatkozások intézményrendszer, nagyban meghatározza a felhasználás személyi, tárgyi, szemléletformálás, módját, a termék szakmai, anyagi és élettartamát valamint a hulladékkezelési tájékoztatás lehetőségeket. szervezeti feltételei Számos esetben gazdasági megtakarítással is jár egy környezetbarátabb termék / szolgáltatás kialakítása és folyamatok Megvalósítás, tervezése (ld. 4.1.4. fejezet), Kutatás így már fejlesztés számos jó példát nyomonkövetés, láthatunk innováció (K+F+I) erre a gyakorlatban. Azonban ahhoz, hogy az öko-design indikátorok szélesebb körben elterjedjen, biztosítani kell a vállalatok számára az információkhoz való hozzáférést, a megfelelő szabályozást, a politikai támogatást és a közvélemény tájékoztatását. 5. Szemléletformálás Másodlagos Nyersanyag- és Hulladékgazdálkodási Stratégia kidolgozásának szükségessége 4. Országos Megelőzési Bevezetés Vízió Jövőkép Átfogó célkitűzések Cselekvési Az előadás tárgyát képző dokumentum a KÁÉ-re megküldött (2013. december 5.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így 25
Üzenet LCA rendelet szakpolitikai akarat a Ht. előírja reményeink szerint 2014-ben A mai és az ehhez hasonló alkalmak kiválóak az eszmecserére. 26
Köszönöm a figyelmet! mariann.nemes@vm.gov.hu 27