Egyetemi és főiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények OTDK eredményessége Dombi József, Szendrő Péter Országos Tudományos Diákköri Tanács Budapest, 2013
Az OTDT elnöke: Dr. Szendrő Péter egyetemi tanár Országos Tudományos Diákköri Tanács Országos Tudományos Diákköri Tanács Titkársága Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1055 Budapest, Szalay utca 10 14. Tel./Fax: 06 (1) 235-7253 E-mail: otdt.titkarsag@ofi.hu http://www.otdt.hu; http://www.otdk.hu Nyomtatás: Szerif www.szerif.hu Készült 500 példányban
Egyetemi és főiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények OTDK eredményessége Előzmények, célkitűzés A felsőoktatási tehetséggondozás egyik legfőbb letéteményese a tudományos diákköri (TDK) tevékenység. Az intézményi TDK-konferencián a legjobb pályamunkák készítői a kétévente megrendezett 2013-ban már a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) mutatják be és mérik össze más felsőoktatási intézmények hallgatóival tudományos eredményeiket. A legjobbak I., II. és III. helyezést, a kiválóak pedig Pro Scientia Aranyérmet szerezhetnek. Az OTDK ma már szigorúan minőségbiztosított tudományos fórum, ugyanakkor verseny is, de nem az intézmények, hanem a legtehetségesebb egyetemisták és főiskolások tudományos teljesítményének összemérése. Az OTDK eredményeit azonban felhasználták és felhasználják a rangsorok készítői az egyetemek és főiskolák, valamint ezek karainak minősítésében, mivel ezek az eredmények rendkívül megbízhatóak. Tekintettel arra, hogy az eddig alkalmazott módszerek eltérőek, és nem tükrözik hűen a TDK-ban elért eredményeket, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elhatározta, hogy kidolgozza azt az eljárást és módszert, amely hitelesen minősíti a felsőoktatási intézmények és karaik tudományos diákköri munkában való sikerességét. Ez különösen lényeges napjainkban, amikor örvendetes módon megnőtt a tehetséggondozás, a TDK ázsiója az egyetemek és főiskolák megítélésében. 1
Bevezetés A társadalom szereplői állandóan választás elé kerülnek, amikor több alternatíva közül kell meghatározniuk a számukra megfelelőbbet. A döntés nem egyszerű, mivel nagyon sok szempontot kell egyidejűleg fi gyelembe venni. Ezt a feladatot különböző intézmények vállalják magukra, ezzel segítve a döntéshozókat. Ezért a tárgyak, intézmények, személyek rangsorolása korunkban egyre inkább előtérbe kerül. Így például a Google keresőrendszer is a rangsor bevezetésének köszönheti térnyerését, mert találataiban az információkat fontosságuk sorrendjében jeleníti meg. A mindennapi életben a vásárlásokat segítik a független értékelő fórumok. A sorrendek felállítása a dolgok eddigi minőségét nem változtatja meg, de a későbbiekben hatással lehet rá, azaz a hátrább soroltak helyzetük javításáért mindent megtesznek, a rangsorbeli pozíciójuk a minőség javítására ösztönzi őket, a győztesek pedig arra törekednek, hogy előnyös pozíciójukat a későbbiekben is megőrizzék. A rangsorolás eljárása tehát hatással van a rangsoroltakra. A rangsorok előnye egyszerűségükben rejlik, mivel csak alá-fölérendeltségi viszonyokat határoznak meg. Büszkeséget és szégyent indukálnak, objektivitást sugallnak. A rangsor azonban a világ sokszínűségét egydimenzióssá redukálja. Ezért a döntéshozóknak nem egyetlen rangsor alapján kell ítéletet hozniuk, hanem többet is fi gyelembe kell venniük. A valóságban nem egyetlen lehetséges rangsor létezik, párhuzamosan többnek is lehet létjogosultsága. A mutatók szerinti értékelésekkel rangsorokat generálhatunk. A rangsorok értékét meghatározza, hogy a rangsorkészítés algoritmusa mennyire és mennyiben független a rangsoroltaktól. A rangsorolás egyik alapelve, hogy a független szervezetek által végzett rangsorolások relevánsabbak. Az alábbiakban felsoroljuk a rangsorolásra vonatkozó szabályokat: Az értékelők és értékeltek függetlensége. Az értékelés szempontjai előre meghatározottak. Az értékelés elemeinek egymáshoz viszonyított relatív fontossága előre meghatározott. Az értékelés elkészítésének eljárása előre meghatározott. Az értékelés elméleti szempontból megalapozott, azaz a matematikai konzisztencia-feltételeknek eleget tesz. 2
A rangsor gyakorlati szempontból ellenőrzött, azaz a rangsorban előbb lévők idővel bizonyítják megelőlegezett értékelésüket. A rangsor stabil az értékelésben, azaz az értékelési szempontok alapján való kis változásra érzéketlen. A rangsor időben stabil, azaz az értékelési sorrendek az időben lassan változnak. A rangsorok hátránya, hogy változékonyak, a valóságot redukálják, az értékelésben való eltérések nagyságára érzéketlenek. Két alternatíva értékelése közt akár minimális, akár maximális a különbség, a rangsorban ez csak egyetlen pozíciót jelent. Ezért a gyakorlatban az objektumokat kategorizálni kell. Ez legalább olyan mértékben hatékony segítség a döntéshozónak, mint a rangsorok alkalmazása. A kategorizálás a felhasználó saját (szubjektív) szempontjainak fi gyelembe vételét is megköveteli. Rangsorok és a felsőoktatás A felsőoktatás piacosodása előtérbe helyezte a rangsorok készítését. A továbbtanulási döntések esetében a rangsorok hatással vannak a hallgatókra és az őket támogató szülőkre. A rangsorok konzekvenciáit azonban az intézmények állami támogatásánál is egyre inkább fi gyelembe veszik. A felsőoktatás esetében is a rangsor mindig egy komplex rendszer egydimenziós projekciója, vagyis a szervezet komplexitását, minőségét leegyszerűsítve kommunikálja, ezért itt is célszerű a minősítési kategóriák bevezetése. A minősítési kategóriák ugyanakkor mindig a rangsorok alapján készülnek. Ha a rangsorok azonban csak egy vagy két kritériumot vesznek fi gyelembe, az egyes résztvevők csak ezekre kritériumokra fektetik a hangsúlyt, hogy pozíciójukat javítsák. Így például ha az intézmény publikációs tevékenysége határozza meg a rangsort, akkor lehet, hogy egyes intézmények a neves kutatók megszerzésére törekednek, azonban az oktatás pedagógiai oldalát elhanyagolják, és ugyanígy a kutatások végzése is háttérbe szorulhat. Így ha a felsőoktatási intézmények csupán a tudományos teljesítményre koncentrálnak, akkor tudásgyárakká válnak és nem pedig oktatási centrumokká. Ha csak az oktatási teljesítményt veszik fi gyelembe, akkor az egyetem oktatói a tudomány új tendenciáit nem tudják fi gyelembe venni, és a tananyag elavul. 3
A rangsorolások fi gyelembe vételével óvatosan kell bánni, mert a rangsorok pozitív visszacsatolást generálnak, azaz önbeteljesítő próféciaként funkcionálnak, tehát egy jó intézménybe a jobb diákok nyernek felvételt és ettől az intézmény még jobbá válik. A TDK minősítő mérőszám Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által 2010. november 4-5-én Kecskeméten TDK Felsőoktatás Minőség címmel rendezett országos fórumon kialakuló elhatározás, és a 2012. március 2-i OTDT ülésen elfogadott elvek szerint működő OTDT elnöki munkacsoport tevékenysége alapján véglegessé vált TDK-eredményességi mutató mind a tudományos, mind az oktatói teljesítményt fi gyelembe veszi, így egy összetett szemléletű, a tehetséggondozás eredményességét minősítő eljárás jött létre. Az elemzés az utolsó négy OTDK (XXVIII., XXIX., XXX., XXXI.) eredményeit vette fi gyelembe. Itt rendelkezésre álltak a bemutatott pályamunkák, az első, a második és harmadik helyezettek, illetve a Pro Scientia Aranyérmesek száma karonként. A kutatás későbbi fázisában az intézményi, kari hallgatói létszámok is rendelkezésünkre álltak. Először megvizsgáltuk, hogy az OTDK-ra nevezettek létszámát fi gyelembe kell-e venni a rangsorkészítésnél. Az elvégzett matematikai vizsgálatok azt mutatták, hogy e tényező fi gyelembe vétele a rangsort torzítja, ezért azt nem alkalmaztuk a rangsorok kialakításánál. A rendelkezésünkre álló négy OTDK súlyozását egyformának vettük. Ennek indoka, hogy feltételeztük, hogy a rangsor időben lassan változik. Amennyiben a későbbi OTDK-k nagyobb súllyal szerepelnének, a változások felnagyítva jelentkeznének és ezek is torzuláshoz vezetnek. A későbbi, hosszabb időszak (például 10 OTDK) vizsgálatánál azonban érdemes lehet az egyenlő súlyokon módosítani. A rangsor megállapításához a leggyakrabban használt és legelfogadottabb döntési modellt alkalmaztuk, ami a pontozásos rendszeren alapul. A pontozási rendszer célja a karok TDK teljesítményének meghatározása, erre a lexikografi kus döntési eljárások felelnek meg legjobban. Így a Pro Scientia Aranyérmes 8 pontot, az első helyezett 4 pontot, a második helyezett 2 pontot, a harmadik helyezett 1 pontot kapott. Az így kialakult sorrend a súlyozás kis változására is nagy stabilitást mutatott. Az OTDK-n 4
összesen 175 kar szerepelt, a legjobb intézmény teljesítménye közel 300 pontos. A sorrendben a harmincadik (az intézmények számának egyhatoda), ennek tizedét érte el, azaz 30 pontot. Ez azt jelenti, hogy a kiemelkedő karok száma kevés. A stabilitás növelésének érdekében kategorizálást vezettünk be. Összesen öt kategóriába soroltuk a karokat: kiváló, eredményes, támogatandó, fejlesztendő és értékelhetetlen. Az adatelemzés során ahol a pontszámok változásai között nagyobb ugrásokat fi gyelhettünk meg, azokat választottuk kategóriahatároknak. Az adatsorok ilyen jellegű kategóriába sorolását diszkretizációnak nevezzük, egydimenziós klaszterezésként foghatjuk fel. Hatékony eljárás, ha a folytonos logika diszjunkciós műveletét alkalmazzuk az adatokra, és az így kapott függvény szélsőértékeit választjuk határoknak. A kategóriákban történő besoroláson túl sorrendet nem képeztünk, ezt hangsúlyozza az alfabetikus besorolás. Ezzel is demonstráljuk, hogy az OTDK-n nem az intézmények, hanem a pályamunkák készítői versenyeznek. Az intézményi tehetséggondozás eredményességének autentikus leképezése a kategóriákba sorolás. Az intézmények létszámát is gyelembe vevő rangsor Ha a rangsorokat abszolút módon, az elért eredmények alapján hozzuk létre, akkor a kisméretű, de fajlagosan eredményes intézmények nem érnek el jó helyezést. Egy intézmény jóságát a létszámhoz viszonyított eredményesség jobban jellemezheti, mint a teljes pontszám szerinti eredményesség. Az olimpiai hasonlat alapján egy ország eredményességét jól mutatja az érmek száma, azonban az ország lakosságához viszonyított teljesítménye jobban jellemzi az ország sportban elért eredményét (Kína több milliárd lakosa kisebb eredményt mutatna így fel, mint egész Európa Magyarország ebből a szempontból az élmezőnyben szerepelne). Ezek alapján elkészítettük az intézmények hallgatói létszáma szerinti eredményességi mutatóit. Itt ugyanazt az eljárást követtük, mint a korábbi, abszolút pontozási rendszerben, és így az intézmények pontozása mellett kategóriákba való sorolást végeztünk. 5
OTDK szekciónkénti elemzése Ha az OTDK versenyt nem intézmények szerint vizsgáljuk, hanem az OTDK szekcióban elért eredményességük alapján, egy újabb rangsort kaphatunk. Így elvégeztük az OTDK összes szekciójára nézve az intézményi rangsorolást. Ezeket szintén kategóriákba soroltuk. Természetesen itt is érdekes lett volna a létszámarányos teljesítménymérés, azonban ilyen jellegű létszámadatok nem álltak rendelkezésünkre. Ennek nem csak az az oka, hogy a nyilvántartásokat nem kaptuk meg, hanem az is, hogy az OTDK szekcióhoz való létszám hozzárendelés egyértelműen nem megvalósítható. Például, ha egy matematikus eredményei a földrajztudományhoz inkább tartoznak, dolgozatát oda sorolják be, ekkor nem egyértelmű, hogy milyen létszámot kellene fi gyelembe venni, ezért az ilyen jellegű vizsgálatokat el kellett hagynunk. Versenyhelyzet és értékelés Az intézmények értékelésénél fi gyelembe kell venni a verseny intenzitását, azaz hogy egy OTDK szekcióban hány különböző intézmény vesz részt. Ilyen szempontból vannak olyan szekciók, ahol nagyon sok intézmény vetélkedik, és van olyan is, ahol csak egy vagy két intézmény indul, így természetes módon a helyezéseken ez a két intézmény osztozik. Az ilyen esetekben a minősítés rangját csökkenteni kell, így az Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem az eredményes intézmények közé került (2012. január 1-től e két intézmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két kara lett). A Pro Scientia Aranyérem kérdése A Pro Scientia Aranyéremmel kapcsolatos problematika elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy ez inkább a hallgatónak szóló elismerés a kiváló teljesítményért, ezért a karok értékelési szempontjai közül ki kell venni. 6
Intézményi sorrend értékpontozás szerint a Pro Scientia Aranyérem pontok fi gyelembe vételével Intézményi sorrend értékpontozás szerint a Pro Scientia Aranyérem pontok fi gyelembe vétele nélkül 1 ELTE TTK 1 ELTE TTK 2 SZTE TTIK 2 SZTE TTIK 3 ELTE BTK 3 ELTE BTK 4 SZTE BTK 4 SZTE BTK 5 DE BTK 5 PTE BTK 6 PTE BTK 6 DE BTK 7 BME VIK 7 DE TTK 8 DE TTK 8 BME VIK Látható, hogy ez a pontozásváltoztatás is stabil abban az értelemben, hogy Pro Scientia Aranyérem nulla pontértéke mellett az első 8 helyezett ugyanazokat az intézményeket tartalmazza, vagyis a legkiválóbb hallgatók a legjobb egyetemekre jelentkeznek. Ezt a következtetést támasztják alá az alábbi leíró statisztikai adatok is a XXVIII-XXXI. OTDK eredményei alapján. Összesen a karok egyharmada indított olyan hallgatót, akit Pro Scientia Aranyéremmel tüntettek ki. A legkiemelkedőbb intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) teljesítményét vizsgálva megállapítható, hogy az ELTE hallgatói a kiosztható Pro Scientia Aranyérmek egyötödét kapták meg. Kari bontásban az ELTE Természettudományi Karának hallgatói 19 Aranyérmet kaptak, vagyis körülbelül az Aranyérmek 14%-át. Ez körülbelül másfélszer annyi, mint a többi hasonló profi lú kar hallgatói által elnyert Pro Scientia Aranyérmek száma. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatói 10 Aranyérmet szereztek, körülbelül az összes Aranyérem 7%-át. 7
A kari minősítési eljárás tulajdonságai Az eljárás adatelemzésen alapul. A határok dinamikusan változhatnak. Robosztus (véletlen jellegű folyamatok nem befolyásolják). Nem sorrend a végeredmény, hanem kategóriába való sorolás, ami a megbízhatóságot növeli. Matematikai módszerek biztosítják a validitást. Intézményi összesítés Az intézmények mérésére három különböző kategóriát állítottunk fel, az abszolút pontozási rendszert, a létszámra vetített teljesítményt, illetve az OTDK szekcióban való teljesítmény szerinti minősítést. E három rangsorból egyetlen rangsort állítottunk össze, ahol is a rangsor alatt kategóriába való sorolást kell érteni. Azon intézmények, amelyek legalább egyik minősítése kiváló, és egy másik eredményük legalább eredményes, kiváló minősítést kaptak. Eredményesek azok, akik legalább egyik minősítés szerint eredményesek. Az eredmények azt mutatják, hogy kiváló minősítést 24, eredményes minősítést 42 intézmény szerzett (150-nél több kar vett részt az értékelésben). Kiváló karok (alfabetikus sorrendben) Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 8
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Eredményes karok (alfabetikus sorrendben) Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 9
10 Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Magyar Képzőművészeti Egyetem Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Rendőrtiszti Főiskola (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Zsigmond Király Főiskola
Az egyetemek és főiskolák minősítése A kiváló és eredményes minősítést szerzett egyetemek és főiskolák száma 17. A kiváló és eredményes címekkel rendelkező egyetemeket és főiskolákat az alábbi táblázat tartalmazza. Egyetem/főiskola Kiváló karok száma Eredményes karok száma Összesen Budapesti Corvinus Egyetem 3 3 6 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 5 3 8 Debreceni Egyetem 1 5 6 Eötvös Loránd Tudományegyetem 4 3 7 Eszterházy Károly Főiskola 0 2 2 Kaposvári Egyetem 1 0 1 Magyar Képzőművészeti Egyetem 0 1 1 Miskolci Egyetem 1 3 4 Nemzeti Közszolgálati Egyetem 0 2 2 Nyugat-magyarországi Egyetem 0 3 3 Pannon Egyetem 0 2 2 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 2 3 Pécsi Tudományegyetem 3 3 6 Semmelweis Egyetem 2 0 2 Szent István Egyetem 1 2 3 Szegedi Tudományegyetem 2 6 8 Zsigmond Király Főiskola 0 1 1 11
A Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem korábban elért eredményeit jogutódjuk, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyesíti. A nulla komponensű (hiányzó eredmény, valamely versenyen nem indult stb.) intézményeket nem szerepeltettük az elemzésben. Zárszó és köszönetnyilvánítás E tanulmány egy nagyobb elemzés összefoglalója, amely az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) felkérésére készült. Az OTDKeredményeségi mutató közreadásával az OTDT reális megítélést, elismerést és biztatást kíván nyújtani mindazoknak, akik tevékenységükkel szolgálják a tudományos diákköri munkát (TDK), a felsőoktatási tehetséggondozást, vagy érdeklődnek annak intézményi eredményei iránt. Tanulmányunknak nem célja a rangsorkészítés, hiszen az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) nem az intézmények, hanem a fi atalok versenye. A három minősítő paraméter (abszolút helyezések, hallgatószámra vetített eredmények, szekció eredményesség) alapján ugyanakkor kiemelkedő karok, intézmények példaként szolgálhatnak. Ez a kiemelés nem jelenti azt, hogy másutt nem folyik eredményes tehetséggondozás. Közöljük ezért számszerűen az alábbi oszlopdiagramban azokat a kategóriákat, amelyek a kiváló és az eredményes minősítést követő OTDK teljesítmények tekintetében ugyancsak jól elhatárolhatók. Kategóriák arányai 12