GÁZNYOMÁS SZABÁLYOZÓ ÁLLOMÁSOK LÉTESÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSE

Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS T-02 GÁZNYOMÁS SZABÁLYOZÓ ÁLLOMÁSOK LÉTESÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSE Készítette: Tóth Zoltán gázhálózat karbantartási vezető Véleményezte: Fábián János gázüzem vezető Előterjesztő: Karácson László minőségirányítási és biztonságtechnikai vezető A technológiai utasítást jóváhagyom és annak alkalmazását jelen változat hatálybalépési dátumával elrendelem: Skrinyár Simon Zsolt cégvezető JELEN TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS AZ ÉGÁZ-DÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZRT. TULAJDONA. ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁSA NEM MEGENGEDETT! KÜLSŐS SZERVEZETEKNEK ÁTADNI CSAK A CÉGVEZETŐ ENGEDÉLYÉVEL LEHET! Módosítások: 3 Az időközben megváltozott jogszabályok és a 11.3. melléklet Az ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások, során elvégzendő feladatok pontosítása tette szükségessé az új utasítás kiadását Megváltozott jogszabályok: - Törlésre került a 28/2011. (IX. 06) BM rendelet (OTSZ) és a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól - és beépítésre került a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről, illetve 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról vonatkozó folyamatleírás: EMF 08; EMF 16; EMF 17, EMF 22, vonatkozó munkautasítás: EMU 16-01, EMU 17-06, EMU 17-07 Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 1/60

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA 5 2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 5 3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 11 3.1. Körzeti gázellátó rendszerek követelményei 11 3.2. Gáznyomás szabályozó állomások csoportosítása 11 3.2.1. Gáznyomás szabályozó állomások csoportosítása feladatkör szerint 11 3.2.2. Nyomásszabályozó állomások csoportosítása kialakítás szerint 11 3.3. Nyomásszabályozó állomások fő szerkezeti egységei és azokkal szemben támasztott követelmények 12 4. NYOMÁSSZABÁLYOZÓ/MÉRŐ ÁLLOMÁSOK KIVÁLASZTÁSA, TERVEZÉSE 17 4.1. Személyi feltételek 17 4.2. Állomás kiválasztás szempontjai és követelményei 17 4.3. Gáznyomás szabályozó állomásokkal szemben támasztott követelmények 20 4.4.Dokumentáció készítés 24 5. ÁTVÉTEL 25 5.1. Az átvétel általános követelményei 25 5.1.1. Szállításra, mozgatásra vonatkozó előírások 25 5.1.2. Tárolás 26 6. TELEPÍTÉS 26 6.1. Feltételek 26 6.1.1. Általános feltételek 26 6.1.2. A kivitelezővel szemben támasztott személyi, szervezeti, műszaki-biztonsági alkalmasság és tárgyi feltételek 26 6.2. Nyomásszabályozó állomások helyének kialakítása 26 6.3. Telepítés, szerelés 27 6.3.1. Telepítés 27 6.3.2. Szerelés 27 6.4. Nyomáspróba, műszaki felülvizsgálat, végellenőrzés 28 6.4.1. Műszaki biztonsági felülvizsgálat 28 6.4.2. Nyomáspróba 28 6.5. Műszaki átadás-átvétel 29 7. ÜZEMBE HELYEZÉS 29 7.1. Előfeltételek 29 7.2. Üzembe helyezés folyamata. 30 8. NYOMÁSSZABÁLYOZÓ ÁLLOMÁSOK ÜZEMELTETÉSE, KARBANTARTÁSA 31 Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 2/60

8.1. Általános előírások 31 8.2. Üzemeltető feladatai 32 8.2.1. Nyomásszabályozó állomás indítása 32 8.2.2. Nyomásszabályozó állomás leállítása 33 8.2.3. Kerülővezeték használata 33 8.3. Karbantartás 34 8.3.1. Karbantartási szintek 34 8.3.1.1. Ellenőrzés 34 8.3.1.2. Felülvizsgálat 35 8.3.1.3 2 éves karbantartás (Gázveszélyes munka) 36 8. 3.1.4. 10 éves karbantartás (Gázveszélyes munka) 38 8.4. Üzemzavar elhárítás 39 8.5. Karbantartás, üzemeltetés személyi feltételei 39 9. BIZTONSÁGTECHNIKAI, TŰZVÉDELMI, ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 40 9.1. Munkabiztonsági és tűzvédelmi előírások 40 9.2. Környezetvédelmi előírások 41 10. HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK, SZABVÁNYOK, UTASÍTÁSOK 41 11. MELLÉKLETEK 44 11.1. Nyomásszabályozó állomások megengedett kapcsolási elrendezései és követelményei 44 11.1.1. Egy szabályozóágas kialakítás 44 11.1.2. Egy szabályozóágas, soros (monitor) kapcsolású kialakítás 45 11.1.3. Két szabályozóágas, párhuzamos kapcsolású kialakítás 46 11.1.4. Két szabályozóágas, vegyes (párhuzamos és soros monitor) kapcsolású kialakítás 46 11.1.5. Egy szabályozóágas, gázmérős kialakítás 47 11.1.6. Egy szabályozóágas, soros (monitor) kapcsolású, gázmérős kialakítás 47 11.1.7. Két szabályozóágas, párhuzamos és vegyes kapcsolású, szekunder oldali gázmérős kialakítás 48 11.1.8. Két szabályozóágas, párhuzamos és vegyes kapcsolású, primer oldali gázmérős kialakítás 48 11.2.Nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes térségének meghatározása és besorolása 50 11.2.1. Bevezetés 50 11.2.2.Alkalmazási terület 50 11.2.3. Kibocsátási források zónabesorolása 50 11.2.4. A szellőzés fokozatának meghatározása 51 11.2.5. Az elárasztási zóna típusa 51 11.2.6. Az elárasztási zóna kiterjedése 51 11.2.7. A fennmaradási idő meghatározása 51 11.2.8. A nyomásszabályozó állomás szabadtéri környezetének besorolása 51 11.2.9.Nyomásszabályozó állomáson alkalmazott villamos berendezések. 53 11.2.10. Nyomásszabályozó állomás besorolásához szükséges dokumentáció: 53 11.2.11. A nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása (Besorolási adatlap) 54 11.3. Az ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások, során elvégzendő feladatok 55 11.4 A párhuzamos szabályzósorral rendelkező állomás beállítási értékei 57 Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 3/60

11.4.1 Kisnyomású párhuzamos szabályzósorral rendelkező körzeti nyomásszabályozó állomás beállítási értékei 57 11.4.2 Középnyomású párhuzamos szabályzósorral rendelkező körzeti nyomásszabályozó állomás beállítási értékei 58 11.5 Körzeti kétágas nyomásszabályozó állomás ágváltása 59 11.6. Körzeti kétágas nyomásszabályozó állomás tartalékág belépési késességének ellenőrzését (ágváltását). 60 Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 4/60

1. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA Ez a technológiai utasítás egységes szerkezetben fogja össze a gázelosztó vezetéken létesített nyomásszabályozó állomások karbantartásával, ellenőrzésével, rekonstrukciójával, felhagyásával kapcsolatos lényeges kérdéseket. Az utasítás célja a nyomásszabályozó állomások létesítésével, karbantartásával, ellenőrzésével, rekonstrukciójával, felhagyásával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása, Jelen dokumentumban foglaltak nem mentesítenek a tervezőikivitelezői felelősség alól. Az utasítás a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET), valamint a 80/2005. (X. 11.) GKM rendelettel kiadott Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatban megfogalmazott követelmények alapján készült, és összhangban van, az Integrált Vállalatirányítási Rendszer (továbbiakban IVR) más szabályozó dokumentumaival.. A dokumentum előírásait be kell tartani mindazon természetes és jogi személyeknek, akik az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. teljes elosztási területén a Technológiai utasítás hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek. Jelen technológiai utasításon kívül az adott típusú nyomásszabályozó állomás gépkönyvében foglaltakat is be kell tartani. Az utasítás tárgya A legfeljebb 25 bar bemenő nyomású MSZ 12186:2002 "Gázellátó rendszerek. Gáznyomás-szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények." szabvány szerinti a gázelosztó vezeték tartozékának számító - gáznyomás szabályozó állomások tervezése, telepítése, üzembe helyezése, üzemeltetése rekonstrukciója. karbantartása. A 200m 3 /h meg nem haladó nyomásszabályozónál értelem szerűen kell az utasítás leírásait alkalmazni. Nem tárgya az utasításnak A házi és egyedi - az MSZ EN 1775:2008 "Gázellátás. Fogyasztói vezetékek. Legnagyobb üzemi nyomás 5 bar. Műszaki előírások." szabvány szerinti - gáznyomás szabályozók. 2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Akna: Olyan földfelszín alá épített létesítmény, amelyben gázelosztó hálózat berendezései találhatók. A határoló falai állandó jellegűek (beton, tégla vagy lemez), ami lecsukható, zárható fedlappal rendelkezik, mélysége legalább 0,8 m. Aktív korrózióvédelem: a korrózió elhárítása oly módon, hogy a fémszerkezet egész felülete az elektrokémiai rendszer nem korrodáló elektródja legyen. Alsó robbanási határ(arh): az éghető gáznak, vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes. Állandósult állapot: az az állapot, amikor a szabályozott változó a zavaróhatás után állandósult értékre áll be. Átviteli elem: olyan szerkezet vagy mechanizmus, amely a szabályozóegység jelét alakítja át a beavatkozó elem helyzetét meghatározó szabályozott elmozdulássá. Beavatkozó elem: a szabályozó mozgó része, amely az áramlás útjában úgy helyezkedik el, hogy korlátozza a szabályozón az átáramlást; a beavatkozó elem lehet dugattyú, gömb, tárcsa tolótárcsa, kapu, membrán stb. Beállítási tartomány, Wh: a beállítási érték teljes tartománya, amely a szabályozó beállításával és/vagy néhány alkatrész cseréjével (úgymint a szelep ülék vagy a beállító elem, pl. rúgó cseréjével) el lehet érni. Bemenő oldali nyomás, pe: a gáz nyomása a szabályozó bemenetén. Bemenő oldali csővezeték: az a csatlakozó csővezeték, amelyen keresztül a gáz belép az állomásba. Biztonsági gyorszár: olyan berendezés, amely gyorsan leállítja a gázáramlást, ha az általa védett rendszerben nem megengedett nyomást észlel. Biztonsági lefúvató rendszer: olyan rendszer, amely a nyomást a kimenő oldali rendszerben előírt határértékek között tartja. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 5/60

Biztonsági lefúvató berendezés: olyan berendezés, amely gázt fúvat le, ha az általa védett rendszerben nem megengedett nyomást érzékel. Biztonsági elzáró berendezés: olyan berendezés, amely gyorsan leállítja a gázáramlást, ha az általa védett rendszerben nem a megengedett nyomást észlel. A biztonsági elzáró berendezés dinamikailag lassabban reagál, mint a gyorszár. Bontás: az a művelet, melynek során egy térben körülhatárolt gázvezeték szakasz vagy gáztechnikai berendezés folyamatos kapcsolatát az üzemelő gáztechnológiai rendszerrel megszüntetik és gázmentesítés után az eredeti helyéről eltávolítják, leszerelik. Elsőrendű fokozatú kibocsátás: olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan rendszeresen vagy esetenként előfordul. Éghető gáz vagy gőz: olyan gáz vagy gőz, amely a levegővel meghatározott arányban keveredve robbanóképes gázközeget fog alkotni. Engedély gáz alatti és gázveszélyes munkavégzéshez: a munkafolyamat leírását tartalmazó dokumentum, mely a technológiai folyamatok önálló műveleteinek vagy technológiai folyamatba nem tartozó önálló műveletek elvégzésének módját és a munkabiztonsági előírásokat határozza meg a műveletet végzők részére. Az engedély a 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről 3. 2. bekezdésében meghatározott munkavégzési engedélynek minősül. Érzékelő- és folyamatvezetékek: olyan vezetékek, amelyek csatlakoztatják az impulzusadó pontot a szabályozóhoz. Az érzékelő- és a folyamat vezetékek kialakítása lehet szabályozón belüli, vagy szabályozón kívüli. Azokat a vezetékeket, amelyekben nincs belső áramlás "érzékelő vezetékeknek", amelyekben van belső áramlás "folyamat-vezetékeknek" nevezik. Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak, vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes. Folyamatos fokozatú kibocsátás: folyamatos, vagy várhatóan hosszú időtartamig tartó kibocsátás. Főalkatrészek: a gáznyomás szabályozó főalkatrészei általában a következők: beavatkozó elem, szabályozóház, átviteli elem, átviteli elem burkolat, szabályozóegység, pilot (csak a pilot működtetésű szabályozókban). A szabályozó olyan további kiegészítő egységeket is tartalmaz, mint: záró szerelvények, monitor, lefúvató szelep és egyéb tartozékok. Az 1. és 2 ábrák példákat mutatnak. Földalatti állomás: olyan, részben vagy teljesen földalatti tér, amelyben gáznyomás-szabályozó és/vagy gázmérő berendezés, valamint a szükséges kiegészítő berendezések találhatók. Gázalatti munkavégzés: társaságunk T-03 számú technológiai utasításban meghatározott munkafolyamatok, melyek során normál üzemi körülmények között a gázelosztó vezetékből földgáz áramolhat ki, és robbanásveszélyes koncentráció kialakulását eredményezheti a munkatérben. Ezek a munkaterek és biztonsági övezetei a 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet értelmében 1. zóna besorolásba tartoznak. Gáz vagy gőz relatív sűrűsége: a gáznak vagy gőznek a levegő sűrűségéhez viszonyított sűrűsége azonos nyomáson és azonos hőmérsékleten (a levegőé egyenlő 1,0-gyel). Gáznyomás-szabályozó: olyan berendezés, amelynek a feladata a szabályozott változó értékének tűréshatárok között tartása a zavaró változóktól függetlenül. Közvetlen működésű gáznyomás-szabályozó: olyan nyomásszabályozó, amelyben a beavatkozó elem mozgatásához szükséges tényleges erőt közvetlenül a szabályozott jel szolgálja Gáztérfogat: a gáz térfogata normálállapotban, m 3 -ben. Gázveszélyes munka: : társaságunk T-03 számú technológiai utasításban meghatározott munkafolyamatok, melyek során normál üzemi körülmények között a földgáz robbanóképes koncentrációja kialakulásának valószínűsége kicsi és akkor is csak rövid időtartamban lehet jelen a munkatérben. Ezek a munkaterek és biztonsági övezetei a 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet értelmében 2. zóna besorolásba tartoznak. Gázelosztó vezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történi, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar Köztársaság államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára.. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 6/60

Gázömlés: a gázelosztó vezeték olyan mértékű meghibásodása, melynél a kiáramló gáz jelenléte egyértelműen (pl. erős gázszag, kiáramlást kísérő hangjelenség stb.) megállapítható. Gázszivárgás: gázvezeték túlnyomásos zárt teréből sérült paláston, záró felületen, tömítésen át történő gáz kiáramlás, mely hangjelenséggel nem jár. Gázmentesítés: nyomáskiegyenlítés után a vezetékrendszerben maradt gáz inert gázzal való kifúvatása abból a célból, hogy a vezetékben éghető gáz ne maradjon. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, illetve az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, illetve megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomás elvezetését. Ideiglenes üzemi nyomás (TOP): az a nyomás, amelyen a rendszer a szabályozó berendezéssel ideiglenesen üzemelhet. Jelleggörbe: A szabályozott változó grafikus megjelenítése a térfogatáram függvényében. Ez a jelleggörbe állandó bemenő oldali nyomás és beállítási érték esetén növekvő, majd csökkenő térfogatárammal van meghatározva (lásd a 3. ábrát) Jellemző beállítási tartomány Wa: a beállítási értékek teljes tartomány, amelyet a szabályozó beállításával az alkatrészek cseréje nélkül el lehet érni. Kibocsátás fokozatai: a kibocsátásnak három alapfokozata van, amelyek a robbanóképes gázközeg jelenlétének csökkenő valószínűsége szerint sorrendben a következők: a) folyamatos fokozat; b) elsőrendű fokozat; c) másodrendű fokozat. A kibocsátó forrás bármelyik kibocsátási fokozatot vagy többnek a kombinációját is eredményezheti. Kibocsátó forrás: olyan pont, vagy hely, amelyből éghető gáz, gőz vagy folyadék szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy robbanóképes gázközeg képződhet. Kibocsátási mérték: a kibocsátó forrásból egységnyi idő alatt felszabaduló éghető gáz, vagy gőz mennyisége. Kimenő oldali csővezeték: az a csatlakozó csővezeték, amelyen keresztül a gáz kilép az állomásból. Kimenőoldali nyomás Pa : a gáz nyomása a szabályozó kimenetén. Körzeti nyomásszabályozó állomás: Az a létesítmény, amely a települést ellátó állomástól érkező gáz nyomását kisebb nyomásra csökkenti, és fogyasztói körzetek gázellátását szolgálja Közvetlen beavatkozás: a végrehajtáshoz nincs szükség segédenergiára. Közvetett beavatkozás: a végrehajtáshoz van szükség segédenergiára. Közvetlen természetes szellőzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere. Különálló épület: olyan, kizárólag zárt téri gáznyomás-szabályozóhoz és/vagy gázmérő berendezéshez, valamint a kiegészítő berendezésekhez használt, más épülettel nem érintkező épület, melybe a kezelőszemély beléphet. Lefúvató vezeték: a szabályozó vagy a tartozéka és a légkör közötti csatlakozó vezeték, amely bármely rész meghibásodása esetén biztonságosan lefúvatja a gázt. Legkisebb működési nyomáskülönbség, Pmin : a bemenő oldali és a kimenőoldali nyomás közötti legkisebb működési nyomáskülönbség, amelynél kisebb nyomáskülönbség esetén a szabályozó az előírt feltételekkel tovább nem üzemel megfelelően. Legkisebb térfogatáram: a legkisebb térfogatáram legnagyobb értéke adott beállítási értéken és előírt környezeti hőmérséklet-tartományon belüli, ameddig a térfogatáramot csökkentve az 5.3.3. szakasz szerinti állandósult állapot még fennáll: - a legkisebb bemenő oldali nyomáson Qmin / min - a legnagyobb bemenő oldali nyomáson Qmin./ max - a Pemax éspemin közötti közepes bemenő oldali nyomáson Qmin, pe Legnagyobb üzemi nyomás (MOP): az a legnagyobb nyomás, mellyel a rendszer normál üzemi körülmények mellett folyamatosan üzemeltethető. Legnagyobb üzemzavari nyomás (MIP): az a nyomáshatárolóval korlátozott legnagyobb nyomás, amelyet egy rendszer rövid ideig el tud viselni. Légcsere szám: helyiségre vonatkoztatott viszonyszám, amely a helyiségbe 1 [h] alatt bevitt szellőző levegő és a helyiség térfogatának hányadosa. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 7/60

Légző vezeték: A szabályozóegység és/vagy a pilot és a légkör közötti csatlakozó vezeték, amely szokásos működési feltételek során az érzékelőelem helyzetváltoztatásakor kiegyenlíti az érzékelőelemen levő nyomást. Az érzékelőelem hibás működtetésekor ez a vezeték lefúvató-vezetékként működhet. Megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása, maradandó roncsolódása bekövetkezik. Másodrendű fokozatú kibocsátás: olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan nem fordul elő, ha előfordul akkor valószínűleg ritkán és rövid időtartamra. Megengedett bemenő oldali nyomás, Pemax: az a legnagyobb bemenő oldali nyomás, amelyen a szabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas. Megengedett kimenőoldali nyomás, Pamax: az a legnagyobb kimenőoldali nyomás, amelyen a szabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas. Meghibásodásra nyitó szabályozó: Olyan szabályozó, amelynek a beavatkozó eleme automatikusan a nyitás irányába mozdul el, ha a főmembrán megsérül, vagy a beavatkozó elem mozgatásához szükséges energia kimarad. Meghibásodásra záró szabályozó: olyan szabályozó, amelynek a beavatkozó eleme automatikusan a zárás irányába mozdul el, ha a főmembrán megsérül, vagy a beavatkozó elem mozgatásához szükséges energia kimarad. Monitor szabályozó: a biztonsági berendezésként használt, az aktív szabályozóval sorba kapcsolt második szabályozó, amely, ha az aktív szabályozó nyitva marad, akkor átveszi a nyomásszabályozást egy, az aktív szabályozónál nagyobb beállított értéken. Működési hőmérséklet-tartomány: az a hőmérséklet-tartomány, amelyben a szabályozó alkatrészei és tartozékai folyamatos üzemelésre alkalmasak. Működtető nyomás Pm : a gáz nyomása a működtető kamrában. Műszerezés: minden olyan rendszer vagy berendezés együttes, amely mérésre és szabályozásra szolgál. Névleges nyomás, PN: hivatkozási célokra megfelelően alkalmas kerek szám a nyomás számszerű jelölésére; európai szabványban jellemzően a karimákhoz használják. Normálállapot: 1,013 25 bar abszolút nyomás és 0 C (273,15 K) hőmérséklet. Nyomás: a rendszerben lévő közeg statikus körülmények között mért túlnyomása. Nyomáskülönbség, p: két különböző pontban mért nyomás közötti különbség. Nyomáspróba: - szilárdsági nyomáspróba olyan eljárás, amelynek során az ellenőrizni kívánt rendszert próbanyomás (STP) alá helyezik annak igazolására, hogy a létesítmény megfelel a belső túlnyomással szembeni mechanikai szilárdság követelményeinek, - tömörségi próba olyan eljárás, amellyel igazolható, hogy a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték megfelel a tömörségi követelményeknek. Nyomásszabályozó állomás: a gáznyomás szabályozására és a túlnyomás elleni védelemre szolgáló összes berendezést magába foglaló létesítmény, beleértve a bemenő oldali és kimenő oldali csővezetékeket a főelzáró szerelvényekig, valamint a berendezés elhelyezésére szolgáló építményeket. Nyomáshatároló rendszer: olyan rendszer, amely a nyomásszabályozó rendszertől függetlenül biztosítja, hogy ennek a rendszernek a nyomása ne haladja meg a biztonsági határértéket. Nyomásriasztó rendszer: nem kívánt nyomás kialakulása esetén a rendszer riasztja a kezelőt. Nyomás vezérlő rendszer: kombinált rendszer, amely magában foglalja a nyomásszabályozó rendszert, a nyomáshatároló rendszert, és esetleg nyomásértékeket regisztráló berendezést, valamint a riasztórendszert Pilot működtetésű (közvetett működésű) gáznyomás-szabályzó: olyan nyomás-szabályozó, amelyben a beavatkozó szerv mozgatásához szükséges tényleges energiát egy pilot szolgáltatja (lásd a 2. ábrán található példát). Pontossági osztály, AC: a pontosság legnagyobb megengedett értéke. Puffer térfogat: A nyomásszabályozó kilépő csonkja és a fogyasztó készülék közti vezeték térfogata Részegység: minden olyan egység, amely a gázellátó rendszerhez vagy a csatlakozó csővezeték rendszerhez tartozik. Robbanóképes gázközeg: gáz- vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel alkotott keveréke normál légköri viszonyok között, melyben a gyújtást követően az égés végigterjed a teljes keveréken. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 8/60

Robbanóképes gázközeg gyulladási hőmérséklete: a fűtött felületnek az a legalacsonyabb hőmérséklete amelynél meghatározott feltételek mellett a gáz-vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel keveredve meg fog gyulladni. Robbanásveszélyes térség: olyan térség, amelyben robbanóképes gázközeg van jelen vagy fordul elő várhatóan olyan mértékben, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatos különleges óvintézkedéseket igényelne. Robbanásveszélyes zónák: a robbanásveszélyes térségek a robbanóképes gázközeg előfordulási gyakorisága és időtartama alapján zónákba sorolása a következő: - 0-s zóna: olyan térség, amelyben robbanóképes gázközeg van folyamatosan vagy hosszú ideig jelen. - 1-es zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben várhatóan robbanóképes gázközeg fordul elő. - 2-es zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordul elő, és ha mégis előfordul, akkor várhatóan csak ritkán és csak rövid ideig marad fenn. Robbanóképes gázközeg: gáz- vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel alkotott keveréke normál légköri viszonyok között, amelyben a gyújtást követően az égés végigterjed a teljes keverékre. Szabadtéri létesítmény: tetővel védett, vagy nem védett berendezés nyílt területen. Szabályozó mérete; névleges bemenő oldali átmérő: a bemenő oldali csatlakozás MSZ EN ISO 6708:2000 "Csővezetéki elemek. DN (névleges átmérő) fogalom meghatározása és kiválasztása." szerinti névleges mérete DN. Szabályozósorozat: azonos tervezési elvű, csak méreteikben különböző szabályozók. Szabályozóegység: általában a következő elemeket tartalmazó szerkezet: - a szabályozott változó beállított értékének eléréséhez szükséges beállító elem, amely általában egy rugó; - a szabályozott változót érzékelő elem, amely általában egy membrán. Szabályozási eltérés, Xw : a szabályozott változó tényleges értéke és a beállítási érték közötti különbség. Szabályozási változás: a szabályozási eltérés, Ww, a beállítási érték százalékában. Szekrényes állomás: olyan zárt tér (a szükséges szellőzőnyílásoktól eltekintve), amely kizárólag a gáznyomásszabályozó és/vagy gázmérő berendezés, valamint a szükséges kiegészítő berendezések elhelyezésére való, és ami túl kicsi ahhoz, hogy a dolgozók oda belépjenek. Szellőzés/szellőztetés: a levegő mozgása és friss levegővel való cseréje szél, hőmérséklet gradiens vagy mesterséges eszközök (pl. ventillátorok vagy elszívók) segítségével. Szigetelő közdarab: a fém anyagú gázvezetékbe épített elektromos vezetőképességet megszakító szerkezeti elem. Tervezési tényező (fo): a falvastagság, vagy a tervezési nyomás kiszámításakor alkalmazott tényező. Tervezési térfogatáram: az a térfogatáram, amelyen a tervezési számítások alapulnak. Tervezési nyomás (DP): az a nyomásérték, amelyen a szilárdsági számítások alapulnak. Térfogatáram,Q: a szabályozón egységnyi idő alatt átáramló gáz térfogata normál-állapotban, m 3 /h-ban. Üzemi nyomás (OP): a rendszerben fellépő nyomás normál üzemi körülmények között. Vészjelzés: olyan állapotjelzés, amikor kézi beavatkozásra lehet szükség, vagy amikor a rendszer maga hajt végre egy biztonsági műveletet.. Veszélyes terület: az a terület, ahol olyan mennyiségben van jelen, vagy alakulhat ki robbanóképes vagy gyúlékony gázkeverék, hogy az építési és szerelési munkák, illetve a készülékek üzemeltetése közben különleges óvintézkedésekre van szükség. Veszélyességi zónák: a veszélyes területeket a gyúlékony közeg kialakulásának gyakorisága és időtartama alapján veszélyességi zónákba sorolják. (MSZ EN 60079-10:2003 "Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegben. 10. rész: A robbanásveszélyes térségek besorolása.") Zárt téri létesítmény: berendezés zárt térben (a szükséges szellőzőnyílásoktól eltekintve). Záró nyomás, Pf: Az a nyomás, amely a beavatkozó elem zárt helyzetében a szabályozott változó mérési pontjában mérhető. A záró nyomás a jelleggörbe Q=0 térfogatárama esetén a kimenőoldali nyomásnak felel meg (lásd a 3. ábrát). Ez akkor áll elő, ha a térfogat áram Q mennyiségétől a nulla mennyiségig változik, és a változás ideje nagyobb, mint a szabályozó zárási ideje. Záró nyomás osztály, SG: a legnagyobb megengedett pozitív különbség a tényleges záró nyomás és a beállítási érték között a beállítási érték százalékában kifejezve. Záró nyomás zóna osztálya, SZ: a legnagyobb megengedett záró nyomás zóna az előírt: - Pe bemenő oldali nyomásra vagy bpe bemenő oldali nyomástartományra; Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 9/60

- a Pas beállítási értékre, vagy Wa előírt beállítási tartományra, vagy Wh beállítási tartományra. A Qmin.pe-nek a Qmax.pe százalékában kifejezett értékével adják meg, Záró nyomás zóna: a Q=0 térfogatáram és a Qmin,pe legkisebb térfogatáram közötti zóna adott bemenő oldali nyomásra és beállítási értékre vonatkoztatva. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 10/60

3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A gáznyomás-szabályozóállomásokat a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásainak figyelembe vételével kell megtervezni, felépíteni, telepíteni és üzemeltetni. Már az állomás tervezésekor meg kell határozni az állomás elrendezését, a helyszín biztonsági követelményeit és a berendezések lehetséges elhelyezését. 3.1. Körzeti gázellátó rendszerek követelményei A körzeti gázellátó rendszerek méretezése, kialakítása a vonatkozó szabvány (MSZ 7048-1:1983 Körzeti gázellátó rendszerek. Fogalom-meghatározások, csoportosítás, általános követelmények) figyelembevételével történjen, kiemelt figyelemmel arra, hogy biztosított legyen egyidejűségi tényezővel, állandósult üzemszerű állapotban a gázfelhasználói készülékek csatlakozási nyomása [ pc ] a következők szerint: 3.1. sz. táblázat Gáz fajta Pn [mbar] Csatlakozási gáznyomás pc [mbar] Névleges csatlakozási nyomás Készüléknyomásszabályozó nélkül Készülék- nyomásszabályozóval Legalább Legfeljebb Legalább Legfeljebb Földgáz 25 23 33 25 100 85 73 100 75 100 pc: csatlakozási nyomás pn: névleges csatlakozási nyomás 3.2. Gáznyomás szabályozó állomások csoportosítása 3.2.1. Gáznyomás szabályozó állomások csoportosítása feladatkör szerint Körzeti gáznyomás szabályozó állomások: az ide tartozó állomások a gázelosztó vezeték tartozékát képezik, létesítésük során a 80/2005 (X. 11.) GKM rendelettel hatályba léptetett Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata előírásait be kell tartani, üzemeltetésük az elosztói engedélyes hatáskörébe tartozik. - Települést ellátó nyomásszabályzó állomás: az a létesítmény, amely az átadó állomástól (nagyközépvagy középnyomáson) érkező gáz nyomását szükséges kisebb nyomásra csökkenti, esetlegesen az átvett gáz mennyiségét méri és települések, nagyobb fogyasztói csoport gázellátását szolgálja. - Körzeti nyomásszabályozó állomás: az a létesítmény, amely a települést ellátó nyomásszabályzó állomástól (nagyközép- vagy középnyomáson) érkező gáz nyomását kisebb nyomásra csökkenti és fogyasztói körzetek gázellátását szolgálja. A nem a gázelosztó vezeték tartozékát képező nyomásszabályozó állomásokra, továbbá a házi és az egyedi, valamint az ipari nyomásszabályozókra a Földgázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések létesítése, üzembehelyezése, ellenőrzése, karbantartása technológiai utasítás előírásai vonatkoznak. 3.2.2. Nyomásszabályozó állomások csoportosítása kialakítás szerint - lemezszekrénybe telepített állomások (3.1. sz. ábra) Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 11/60

- épületbe telepített állomások (3.2. sz. ábra) - aknába telepített állomások (3.3. sz. ábra) 3.1. sz. ábra 3.2. sz. ábra - föld alatti (3.4. sz. ábra) 3.3. sz. ábra - szabadtéri 3.4. sz. ábra 3.3. Nyomásszabályozó állomások fő szerkezeti egységei és azokkal szemben támasztott követelmények Valamennyi fő szerkezeti elem rendelkezzék (CE) jelzéssel! A kritikus üzemi állapot (a megengedett nyomás és hőmérséklet túllépése, a megengedettnél alacsonyabb hőmérséklet kialakulása, olyan nyomás és hőmérséklet kialakulása, amelynél a folyamatok már nem tarthatóak kézben, folyékony halmazállapotú gáz esetén a töltési fok túllépése, vákuum kialakulása) kialakulását önműködő szabályozással kell megakadályozni. A berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos közlekedésre, a menekülésre és a mentésre, továbbá a tűz oltására megfelelő hely legyen. A nyomásszabályozó-állomás olyan legyen, hogy az abban lévő berendezések és szerelvények jól hozzáférhetők legyenek. Egy ághoz tartozó szerelvények és mérőműszerek egy oldalról kezelhetőek, illetve leolvashatóak legyenek. A berendezéseknek, beleértve a csőösszekötéseket is, a megfelelő üzemi viszonyok között várható mechanikai, vegyi és hőigénybevételek mellett tömörnek kell lenniük. Kapcsolási elrendezés Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 12/60

A nyomásszabályozó-állomáson legalább a következő gépészeti berendezések és szerelvények legyenek a gáz áramlási iránya szerinti sorrendben: elzáró szerelvény, szűrő, biztonsági gyorszár, nyomásszabályozó, elzáró szerelvény. A nyomásszabályozó utáni csővezetékhez a lefúvatandó mennyiség figyelembevételével méretezett biztonsági lefúvató szelep, kézi lefúvató vezeték és nyomásregisztráló műszer csatlakozzon. Nyomásszabályozó-állomás elvi kapcsolási vázlata 3.5 ábra A nyomásszabályozó-állomáson a biztonságos és gazdaságos üzemeltetéshez szükséges mennyiségű és minőségű szerelvényt, mérőeszközt és kézi lefúvató vezetéket is fel kell szerelni. Nyomásszabályozó Nyomásszabályozó a bemenő nyomás és a gázelvétel ingadozásától függetlenül közel állandó értéken tartja a kimenő nyomást. 2005. év előtt gyártott, illetve üzemeltetett berendezések főbb jellemzőit az MSZ 7047-2:1981 szabvány (visszavont) rendelkezéseinek és fogalom-meghatározásának megfelelően az alábbi tényezők határozták meg: - szabályozási osztály: S10, vagy S5, - zárónyomás osztály: Z50 - túllendülési osztály: T50 A telepítésre kerülő gázelosztó vezetéki nyomásszabályozók az MSZ EN 334:2005+A1:2009 gyártási szabvány előírásainak és az alábbi meghatározó paramétereknek feleljenek meg: - pontossági osztály: AC5, - zárónyomás-osztály legalább SG20, - zárónyomászóna osztálya: SZ20. A hiszterézis mértékét a gyártónak fel kell tüntetnie a kísérő dokumentumban. A gáznyomás-szabályozó azzal összeépítve tartalmazhatja az alsó és felső értéken működő biztonsági gyorszárat. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 13/60

Az állomáson található impulzus csövek oldható csőkötéssel csatlakozzanak a csővezetékhez. Impulzuscső csatlakozása vízszintes helyzetű cső alsó alkotójára nem kerülhet. Működési hőmérséklet-tartomány 2. osztály: -20 C-tól +60 C-ig. Közvetlen működésű gáznyomás-szabályozó Olyan nyomásszabályozó, amelyben a beavatkozó elem (szelep) mozgatásához szükséges tényleges erőt közvetlenül a szabályozott jel (kimenő nyomás) szolgáltatja. Minden esetben közvetlen vezérlésű szabályozót kell választani, amennyiben az adott nyomáslépcső esetén az előírt pontossági osztályú szabályozás biztosított. Közvetlen működésű nyomásszabályozó (elvi ábra) 3.6 ábra Közvetett (vezérlőszabályozó) működtetésű gáznyomás-szabályozó Olyan nyomásszabályozó, amelyben a beavatkozó elem (szelep) mozgatásához szükséges tényleges erőt egy vezérlőszabályozó biztosítja. Beépítése kizárólag akkor megengedett, ha a bemenő és kimenő-nyomás közötti arány mellett az előírt szabályozási pontosság már nem biztosítható (például 10/4 felett)! Szűrő Közvetett működésű nyomásszabályozó (elvi ábra) 3.7 ábra Feladata a mechanikai szennyeződések leválasztása. A betét anyaga lehet impregnált papír, kerámia, műszálas paplan vagy zsugorbronz. A szűrőbetét maximális pórusmérete 50 μm legyen. A gázszűrőn megengedett nyomásesés a bemenő nyomás függvényében: - középnyomáson 10 %, - nagyközép-nyomáson: 0,5 bar. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 14/60

Gázszűrőn létrejövő nyomásesést 10 bar üzemnyomásig a szűrő elé és a szűrő után felszerelt nyomásmérővel, e fölött differenciál manométerrel mérjük. A szűrő lehetőleg beépített helyzetében legyen tisztítható. Biztonsági gyorszár Az üzemzavar esetén megengedett legnagyobb nyomás (MIP = maximum incidental pressure) értékének és időtartamának túllépését biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. A biztonsági berendezést a MIP figyelembevételével kell megválasztani. A nyomáshatároló rendszert úgy kell kialakítani, hogy mindenkor megfelelő védelmet nyújtson a nyomás megengedett érték fölé emelkedése ellen. A túlnyomás-határoló berendezés rendeltetési célra való alkalmasságát igazolni kell (pl. gyártóművi bizonylat, számítás). A gázelosztó vezeték kritikus üzemi állapotának (olyan nyomás és hőmérséklet kialakulása, amelynél a folyamatok már nem tarthatóak kézben) kialakulását önműködő szabályozással kell megakadályozni. Biztonsági gyorszár a gáznyomás-szabályozó előtt reteszelten zárja a gázáramot, ha a szabályozó utáni csőszakaszban a gáz nyomása a meghatározott értéknél nagyobb (felső érték) vagy kisebb (alsó érték). Feleljen meg az Msz 2394/1-79 szabvány előírásainak. A biztonsági gyorszár szelepkeresztmetszete legalább 1,5-szerese legyen az általa védett szabályozó szelepkeresztmetszetének. A szabályozó szelep legnagyobb áteresztő képességét (teljesítményét) a biztonsági gyorszár maximum 10%-kal csökkentheti. A biztonsági gyorszár szelepén átáramló gáz csúcssebessége 110 m/s lehet. Rendelkezzen megfelelőségi tanúsítványnyal. Biztonsági lefúvató szelep Meg kell akadályozni, hogy az előre látható hőmérsékletemelkedés hatására meg nem engedhető nyomás alakuljon ki a zárt vagy lezárható csővezetékszakaszokban. A biztonsági lefúvató szelep olyan nyomáshatároló biztonsági szerelvény, amely a kimenőnyomása előre meghatározott értékén önműködően nyit, és meghatározott mennyiségű gázt bocsát át. A nyomás csökkenése után önműködően zár. Mindkét szabályozó ág tartalmazzon biztonsági lefúvató szelepet. A biztonsági lefúvató szelep a gáznyomás szabályozó utáni csőszakaszba legyen beépítve. A biztonsági lefúvató szelep be és kilépő oldalán nem lehet elzáró szerelvény, vagy áramláskorlátozó elem. A biztonsági lefúvató szelep 2 bar üzemnyomás felett csak közvetlen rugóterhelésű lehet. A lefúvató szelep védett legyen a nyitóérték beállításának vétlen megváltoztatása ellen. A be és kilépő oldali csatlakozócső belső átmérője nem lehet kisebb a csatlakozó csonk legnagyobb belső átmérőjénél. A lefúvató, a nyomásmentesítő berendezések szabadba nyíló nyílásait az idegen tárgyak és az eső behatolása ellen védeni kell. A kiáramlási pont magassága a környező terepszinttől legalább 3 m magasan legyen. lefúvató vezeték végkialakítása 3.8 sz. ábra Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 15/60

Azon nyomásszabályozó állomásoknál, ahol a közös gyűjtőcsőbe és elzáró szerelvénnyel van beépítve a biztonsági lefúvató szelep, abban az esetben az elzár nyitott illetve zárt állapotát arra rendszeresített táblával jól láthatóan kell jelölni. A biztonsági lefúvató szelep be és kilépő oldalán lévő elzáró szerelvénynek a szelep ellenőrzése, karbantartása kivételével nyitott állapotban kell lennie. Mérőműszerek Társaságunk IVR előírásainak értelmében a nyomásszabályozó állomások mérő- és regisztráló műszerei üzemi műszerek, hitelesítésre nem kötelezettek. A kalibrálásra és pontossági ellenőrzésre kötelezett mérőeszközökre vonatkozó előírásokat az Ellenőrző-, mérő-, vizsgáló berendezések felügyelete, nyilvántartása c. munkautasítás tartalmazza. A kalibrálás és pontossági ellenőrzés érvényességének időtartamát különböző műszerek esetében a folyamatleírás 1. sz. melléklete tartalmazza. Állomás minimális műszerezettség felszereltségét a kapcsolási vázlat tartalmazza. Legalább egy-egy állandó nyomásmérőt alkalmazunk a bemenő és kimenő oldal nyomás alatti szakaszán. Minden nyomásmérő műszer (kivéve a differenciál manométer és a készülék manométer) előtt egyenként, tehermentesítést biztosítható szerelvény legyen beépítve. Nyomásmérő felszerelésére alkalmas feszmérőcsapot kell beépíteni minden ág bemenő és kimenő oldalára. Nyomásmérő mérési határa a beszabályozott nyomásérték 125 150 %-a között lehet. Manométer névleges mérési tartományok 3.2 sz. táblázat - pontossági osztály: legalább 1,6 %. - Szűrő állapotának ellenőrzésére szolgáló differenciál manométer pontossági osztálya 2,5 %. Nyomásszabályozó-állomásokba újonnan beépítendő nyomásmérők, nyomásregiszterek, elektronikus nyomásadat tárolók, távfelügyeleti eszközök nyomásérzékelői kalibrált eszközök lehetnek. Újonnan és csereként beépítendő eszközök kalibrálási jegyzőkönyve nem lehet régebbi, mint 24 hónap. Elzáró-szerelvények Beépített készülékek és műszerek kiszakaszolását teszik lehetővé. Kialakításuk szerint lehetnek: - gömbcsap, - tolózár, - pillangószelep, - szabályozószelep, - háromjáratú szelep nyomásmérőhöz vagy jeladóhoz. Az elzáró szerelvények olyan kialakításúak legyenek, hogy egyértelműen megkülönböztethető legyen nyitott vagy zárt helyzetük, vagy a nyitott vagy zárt helyzetet táblával kell jelezni. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 16/60

A nyomásszabályozó-állomás előtt és után, védőzónán kívül, a kerítéstől legalább 3, legfeljebb 50 méter távolságra földi elzáró-szerelvényeket kell beépíteni úgy, hogy állomástűz esetén biztonságosan kezelhetőek legyenek. A primer és szekunder vezetékek nyomvonalát lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy a kimenő oldali elzárószerelvény az állomáshoz tartozó kezelőút felülete alá kerüljön. Gázmérő Az átáramló gázmennyiséget üzemi állapotban méri. Hőmérséklet- és nyomáskorrektor segítségével az átáramló gázmennyiség normálállapotra átszámolható. A gázmérő lehet turbinás, forgódugattyús vagy lemezházas kivitelű. Csővezeték és karimák Összeköti az állomáson beépített szerelvényeket. A beépített csővezetékek és karimák névleges átmérője akkora legyen, hogy az adott üzemi nyomáson áramló gáz maximális sebessége ne lépje túl a 30 [m/s]-ot. Zajcsökkentő Csökkenti a gáznyomás szabályozóban keletkező zajokat. A tervezés során a telepítés környezeti jellemzőinek, a vonatkozó jogszabályok és helyi szabályozások előírásainak figyelembe vételével kell az állomás zajkibocsátási értékét, ill. a zajcsökkentés módját meghatározni. 4. NYOMÁSSZABÁLYOZÓ/MÉRŐ ÁLLOMÁSOK KIVÁLASZTÁSA, TERVEZÉSE 4.1. Személyi feltételek A gázelosztó vezeték és tartozékainak tervét csak olyan szakágazati tervezői jogosultsággal (GO: Gáz és olajmérnöki tervezési jogosultság) rendelkező tervező készítheti el, aki a Magyar Mérnöki Kamara aktív tagja, és szerepel a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos Tervezői és Szakértői Névjegyzékében. Az előbbi feltételeknek megfelelő személyek a fenti létesítmények tervdokumentációit magánszemélyként vagy gazdálkodó szervezetek, szakcsoportok, költségvetési szervek, magánszemélyek társaságának tagjaként is elkészíthetik, amelyeknek tevékenységi köre kiterjed a gázelosztó vezeték tervezésre. Az állomás villámvédelmi rendszerét csak az MSZ EN 62305. szabványsorozatban meghatározott jogosultságú szaktervező tervezheti. 4.2. Állomás kiválasztás szempontjai és követelményei A gáznyomás-szabályozók megrendelése a helyszíni feltételektől, a hálózatban már meglévő más szabályozóktól, cserélhetőségtől és egyéb tényezőktől függ. A gáznyomás-szabályozót és tartozékait védeni kell az állékonyságát, állagát és a rendeltetésszerű használatát veszélyeztető káros vegyi, korróziós, mechanikai és dinamikai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, csapadékvíz stb.) káros hatásaival szemben. A gáznyomás-szabályozó állomáshoz csatlakozó gázelosztó vezetékbe az állomás közelébe elzáró szerelvényeket kell beépíteni. Nyomásszabályozó-állomás kiválasztásakor a tervező alábbi adatok alapján mérlegel: - gázhálózati rendszerelemként betöltendő szerepe, szükségessége - nyomásszabályozó-állomás funkciója, - fogyasztási gázigény maximális mennyisége, - bemenő oldali gáznyomás, - fogyasztás jellege és mértéke által igényelt névleges kimenő nyomás, - egyéb, Társaságunk által meghatározott üzemviteli és műszaki-biztonsági tényezők. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 17/60

Ezeket a paramétereket az üzemeltetői egyeztetési jegyzőkönyvben rögzíti. Tervezői felelősség a megadott értékek alkalmazhatóságának ellenőrzése. Minden állomást úgy kell megtervezni, hogy: - gépjárművel megközelíthető legyen, - minden időjárási körülmény mellett biztosított legyen a hatékony, hosszú távú működés, - az állomást ne érjék kedvezőtlen hatások a talajsüllyedés, a korrózió és egyéb okok miatt, - az állomás karbantartása folyamatos üzemeltetés mellett legyen végrehajtható, - feleljen meg a jogszabályban foglalt zajvédelmi előírásoknak. - a kezelőszervek jogosulatlan személyek által történő működtetése ne legyen lehetséges. - az állomás tervezése során meg kell tervezni az állomáshoz csatlakozó csővezetékeket a bemenő és kimenő oldali külső elzáró szerelvényig. - A gáznyomás-szabályozó berendezés elhelyezésére szolgáló teret tilos a szennyvízcsatornához csatlakoztatni. - A nyomásszabályozó állomáshoz kapcsolódó acél anyagú csővezetékbe az állomás primer és szekunder elzáró szerelvényei között szigetelő idomot kell beépíteni. A gáznyomás-szabályozó állomás létesítésére (kiválasztására és telepítésére) vonatkozó szabványok alkalmazási területei: A gázellátó rendszerek részét képező, gáznyomás- szabályozó állomások tervezésére, a felhasznált anyagokra, létesítésre, vizsgálatára, üzemeltetésére és karbantartására 200 m3/h Q teljesítménykategóriában az MSZ EN 12186:2002 és MSZ EN 12186:2000/A1:2006 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények szabvány tartalmaz előírásokat. A 16 bar feletti üzemnyomású gázelosztó-vezeték tervezése és kivitelezése folyamán az MSZ EN 1594:2009 Gázellátó rendszerek. 16 bar-nál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények szabvány elosztóvezetékre alkotott előírásait is figyelembe kell venni. Az elhelyezéstől függetlenül, azon nyomásszabályozó állomásokra, amelyek bemenő oldali csővezetékrendszere elosztóvezeték, a legnagyobb bemenő nyomása legfeljebb 16 bar és a tervezett térfogatáram normál körülmények között legfeljebb Q < 200 m3/h teljesítménykategóriában tartozik, az MSZ EN 12279:2002 és MSZ EN 12279:2000/A1:2006 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás-szabályozók a csatlakozóvezetékekben. Műszaki követelmények szabvány alkalmazható. Az egyesített szabályozó- és mérőállomásokra az MSZ EN 1776:2002 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények szabvány szerinti kiegészítő követelmények alkalmazhatók, kivéve a membrános gázmérőt, mint primer mérőeszközt használó létesítményeket, amelyek nem tartoznak e szabvány alkalmazási területéhez. Fenti MSZ EN szabványokkal párhuzamosan hatályosak az alábbi MSZ jelzésű szabványok. MSZ 11414-2:1982 Gázelosztáshoz tartozó berendezések. Közterületi nyomásszabályozó állomások szabvány alkalmazási területe a legfeljebb 25 bar bemenő nyomású, közterületen lévő gázátadó, körzeti nyomásszabályozó állomások telepítése. Az MSZ 11414-5:1982 Gázelosztáshoz tartozó berendezések. Házi és egyedi nyomásszabályozó állomások szabvány alkalmazási területe a legfeljebb 10 bar benő nyomású és legfeljebb 200 m3/h gázterhelésű, nem közterületen lévő nyomásszabályozó állomások. MSZ 11425 szabványsorozat Ipari gázellátó rendszerek alkalmazási területe a legfeljebb középnyomású gázok továbbítására alkalmas olyan gázellátó rendszerek, amelyek ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató létesítmények, illetve különálló hőközpontok területén vannak, vagy a nagyobb, mint 200 m3/h gázterhelésű kommunális fogyasztók hőközpontjához tartoznak. A nyomásszabályozó állomásból kilépő gáz hőmérséklete olyan legyen, hogy az állomás utáni gázelosztó vezeték szerkezetére káros hatással ne legyen, különös tekintettel az állomás utáni PE elosztó rendszerre. 200 m3/h feletti nyomásszabályozó-állomás minden esetben tartalékággal és kerülőággal is rendelkezzen. Túlnyomás elleni védelem Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 18/60

A nyomáshatároló rendszert úgy kell kialakítani, hogy mindenkor megfelelő védelmet nyújtson a nyomás megengedett érték fölé emelkedése ellen. A túlnyomás határoló berendezés rendeltetési célra való alkalmasságát igazolni kell (pl. gyártóművi bizonylat, számítás). A gázelosztó-vezeték kritikus üzemi állapotának (olyan nyomás és hőmérséklet kialakulása, amelynél a folyamatok már nem tarthatóak kézben) kialakulását önműködő szabályozással kell megakadályozni. Hidraulikai és szilárdsági méretezés A gázelosztó vezetéket és tartószerkezeteit az üzemeltetés körülményeire és a járulékos terhekre is tekintettel szilárdságilag is méretezni kell. Szilárdsági és statikai méretezés a tervező, illetve állomás esetén a gyártó feladata. Térszint feletti gázelosztó-vezeték kizárólag acél anyagból építhető. A gázelosztó-vezetéket úgy kell méretezni, a beépített elemeket és segédanyagokat (tömítőanyag, elektróda, tömítőgyűrű, felületvédelmi anyag stb.) úgy kell kiválasztani, illetve a gázelosztó-vezetéket megépíteni, hogy a megvalósítás és a rendeltetésszerű használat során várhatóan fellépő igénybevételek, hatások ne veszélyeztessék a gázelosztó-vezeték biztonságát. Az egyenes cső minimális falvastagságát [s (mm)] belső túlnyomásra az alábbi képlettel kell megállapítani, ahol - tervezési nyomás [pt (bar)] - cső külső átmérője [Dk (mm)] - gyűrűfeszültség [σp (N/mm2)] - tervezési tényező [f0], értéke földalatti szakaszokra: f0 0,72, állomások területén: f0 0,67 - alsó folyáshatár [Rt0,5(N/mm2)] ~ 245 N/mm2,. Térszint feletti létesítés esetén az anyagkiválasztásra t= 20 oc, a szilárdságra t= +20oC a méretezési hőmérséklet. Spirálvarratos acélcső nem alkalmazható. Az acélcsövek anyagminőség feleljen meg a vonatkozó gyártási szabvány MSZ EN 10208-2 követelményeinek. A beépített idomok a cső szilárdsági tulajdonságainál nem lehetnek rosszabbak! Csővezetéket és tartozékait teljesen csillapított acélból kell készíteni. Alkalmazott csőanyag hegesztésre legyen alkalmas. Könyök gyárilag előállított legyen, kivéve a kis átmérőjű (1/2"-1") vezeték meleg hajlítását. Csőszűkítők gyárilag préselt, T-idomok, végzáró idomok, vakkarima gyárilag készített, szabványos csőidomok legyenek. A villamos berendezésekre vonatkozó követelmények A gázelosztó vezetékek villamos berendezéseinek létesítésére (kiválasztására és telepítésére) felújítására és bővítésére villamos tervet kell készíteni. A villamos tervben fel kell tüntetni a tűzveszélyességi osztály jelét, a veszélyességi övezetek kiterjedését, valamint a gázelosztó vezeték minősített tömítettsége, a gázkibocsátások, a robbanóképes gázközeg előfordulásának gyakorisága és időtartama figyelembevételével meghatározott robbanásveszélyes zónákat és azok kiterjedését. A villamos tervnek tartalmaznia kell a tűz és a robbanás elleni védelem, a villámvédelem és (szükség esetén) a sztatikus feltöltődés elleni védelem megoldásait az alábbi kategóriákra: - villámvédelem, RB-s készülékek, távfelügyelet, elektronikus regisztrálás. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 19/60

Csak olyan villamos berendezést és villamos szerkezetet szabad használatba venni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelményeket, és megfelelőségének előírt igazolása rendelkezésre áll. A villamos berendezés üzemeltetésére, rendszeres felülvizsgálatára, karbantartására üzemi utasítást kell készíteni. A villamos berendezések feleljenek meg a tűz és a robbanás elleni védelem követelményeinek. Villámvédelem A nyomásszabályozó állomást, villámvédelemmel kell ellátni az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendelet és az MSZ EN 62305 Villámvédelem szabványsorozat szerint Távfelügyeleti rendszerrel szemben támasztott követelmények A távfelügyeleti rendszer általános célja, hogy segítségével a nyomásszabályozó állomások működés szempontjából lényeges technológiai paramétereket (primer/szekunder nyomások, gyorszár-, szűrőállapot, stb.), távolról felügyelni lehessen. A távfelügyeleti rendszertől elvárt főbb követelmények: Gáztechnológiai adatok mérésével/érzékelésével, továbbításával és elektronikus adatbázisban történő tárolásával a karbantartói szervezetek részére távadatgyűjtést biztosítson, illetve legyen képes vészjelek küldésére a diszpécserszolgálat felé azokban az esetekben, mikor egy, vagy több technológiai paraméter az előírt (programozott) üzemállapottól eltér. A rendszernek képesnek kell lennie az alábbi gáztechnológiai és üzemviteli adatok kezelésére: szekunder nyomás mérésére primer nyomás mérésére külső környezeti hőmérséklet mérésére gázhőmérséklet mérésére Szűrők állapotának jelzése gyorszár állapotának jelzése állomás ajtónyitásának jelzése Megjegyzés: Az egyes állomások távfelügyeleti rendszerének konfigurálása a helyi adottságok figyelembe vételével történik. A villamos berendezések feleljenek meg a tűz és a robbanás elleni védelem követelményeinek. Szellőztetés Nyomásszabályozó-állomás belső terének keresztirányú átszellőzését gravitációs szellőzőnyílások kialakításával kell biztosítani. A szellőztetők szabadba nyíló nyílásait az idegen tárgyak és az eső behatolása ellen védeni kell. 4.3. Gáznyomás szabályozó állomásokkal szemben támasztott követelmények Gáznyomás szabályozó állomásoknál e technológiai utasításban általánosan előírt követelményeken túl az alábbiakat kell betartani : - a nyomásszabályozó állomás csak két azonos típusú és kialakítású szabályozó ággal készülhet. - minden szabályozó ág tartalmazzon biztonsági lefúvató szelepet, mely a kilépő oldali (szabályozott nyomású) vezetékágba van bekötve. A biztonsági lefúvató szelep be- és kilépő oldalán nem lehet elzáró szerelvény. Hatálybalépés dátuma: 2015. december 7. Kiadásával hatályát veszti a 2015. jan. 30.-án kiadott változat Oldalszám: 20/60