Kutatóhely neve: Ukrán Filológiai Tanszék, Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék Kutatási téma címe: A moskal alakjának ábrázolása az ukrán irodalomban A kutatás célja a moskal ábrázolásának vizsgálata volt a XIX. századi ukrán irodalomban. A moskal az ukrán irodalomban az ukrán nép nemzetté válásának folyamatában oly módon bontakozik ki, hogy az én-az-ukrán -t állítja szembe mindenki mással. Éppen ezért oroszok és ukránok összehasonlításának-szembeállításának elsődleges mozgatórúgóját az ukrán nép nemzeti tudatának, önmeghatározásának, kultúrájának és nyelvének fejlődésével kapcsolatos útkeresés jelenti. A kutatás célja az ukránok és oroszok összehasonlításának-szembeállításának gyökereire történő rávilágítás, a szembehelyezkedés mélyebb okainak feltárása volt. Москали и малороссы. In: Nyelv - stílus - irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest, 1998, 361-369. Малороссия и малороссы глазами И. С. Тургенева. In: Dolce Filologia. Irodalomtörténeti, kultúratörténeti és nyelvészeti tanulmányok. Zöldhelyi Zsuzsa c. egyetemi tanár, az MTA doktora 70. születésnapja tiszteletére. Budapest, 1998, 88-101. Образ москаля в малороссийской опере Hungaro-Ruthenica II. Szeged, 2001, 31-42. И. Котляревского Москаль-чародей Образ москаля в пьесе Г. Квитки-Основьяненко Сватання на Гончарівці. Studia Slavica Hung. 45 (2000), Budapest, 2000, 175 190. К вопросу о сатирической образности в творчестве Г. Квитки-Основьяненко (1778-1843). Satyra w literaturze wschodniosłowiańskiej. 5. Studia pod red. Wandy Supy. Materiały z konferencji, Białystok 4-5 grudnia 2000 r. Białystok : Wydaw. Uniwersytetu, 2002, 87-96. Волы-украинцы и козлы-москали. http://us.share.geocities.com/corviniana/2misccorv.doc
http://www.btk.elte.hu/eastslav/tartalom.html Этнокультурный стереотип «москаля» в творчестве И. Котляревского, Г. Квитки- Основьяненко и П. Гулака-Артемовского. Russica Hungarica. Исследования по русской литературе и культуре. Русистика в Будапештском университете. Budapest- Moszkva, 2005,148-167. PhD értekezés: Образ «москаля» в украинской литературе первой половины XIX века (в творчестве И. Котляревского, Г. Квитки-Основьяненко и П. Гулака-Артемовского) / A moskal alakjának ábrázolása a XIX. század első felének ukrán irodalmában (I. Kotljarevszkij, P. Gulak-Artemovszkij és G. Kvitka-Osznovjanenko művei alapján). Budapest, 2001. Kutatóhely neve: Ukrán Filológiai Tanszék Kutatási téma címe: Tolmácsolás, fordítás, műfordítás. A tolmács az irodalomban. A fordítás és a tolmácsolás szinte az írásbeliséggel egyidőben jelent meg. A fordítás és tolmácsolás napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az emberek életében. Éppen ezért elengedhetetlen a kutatás ezeken a területeken, a fordítás- és tolmácsolásoktatás, valamint a módszertan folyamatos kidolgozása és tökéletesítése. A tolmácsokhoz és a tolmácsoláshoz való viszonyulást mindig egyfajta kettőség jellemezte, amely a félelemtől a meg nem értésen át a csodálatig terjed. Napjainkban az Európai Unióban végbemenő történések kapcsán a tolmácsok, fordítók és a szakma ismét a figyelem központjába került. Különösen érdekes az, hogyan reflektál minderre az irodalom, hogyan ábrázolják a tolmácsokat a szépirodalmi művekben. Gondolatok a fordításoktatás szerepéről a nyelvoktatásban. In: VI. Országos alkalmazott nyelvészeti konferencia, Nyíregyhaza, 1996, I kötet, 201-208. Роль и место перевода в обучении языку. In: Slavica quinqueecclesiensia II. Pécs, l996,
365-373. Ржет ли солнце? (К вопросу о трудностях художественного перевода). In: Slavica Tergestina 5. Славянские языки и перевод. Padova, 1997, 167-177. A tolmács, és az, aki beszél. In: Hetedik Országos alkalmazott nyelvészeti konferencia, Budapest, 1997, április 3-5. II kötet. 117-119. Украинские переводы плача Ярославны. In: Русская литература между востоком и западом. Budapest, 1999, 28-47. Сфінкс-перекладач в минулому та сьогодні. In: Матеріали V конгресу Міжнародної асоціації україністів. Мовознавство. Збірник наукових статей. Чернівці: Рута, 2003, 453 457. Загадочный переводчик-сфинкс. In: Slavica Quinqueecclesiensia VIII. Linguistica Literatura Translatologia. Az orosz nyelv és fordítás I. nemzetközi szimpózium (Pécs, 2003. október 9-11.) anyaga. Ruszisztikai tudományos közlemények. Pécs, 2004, 187-195. Образ переводчика в художественной литературе. In: Интерпретация и перевод. Материалы симпозиума. Интерпретация и перевод как факты филологической интердисциплинарности. Pécs, 2004. 23-38. Опыт преподавания художественного перевода на материале художественных произведений. (nyomtatásban). У истоков рецепции украинской литературы в Венгрии (К вопросу перевода произведений Ивана Франкa на венгерский язык). В кн.: Каб жыло наша Слова. Зборнік навуковых артыкулаў да 90-годдзя з дня нараджэння Федара Янкоўскага. Брэст, 2009. 272-275. Узнают ли венгерские читатели «Тараса Бульбы», что для украинцев значит «свита»? (или трудности передачи реалий в художественном переводе). В кн.: Studia Slavica Savariensia 1-2. Nyelvészeti és irodalmi folyóirat. Szombathely, 2009, 161-171. «... всђ малороссійскіе обороты речи и конструкцію прочь!» Николай Гоголь и Пантелеймон Кулиш. В кн.: Гоголь и ХХ век. Материалы международной конференции, организованной докторской программой ELTE «Русская литература и культура между Востоком и Западом». Будапешт, 5-7 ноября 2009 г. Dolce Filologia VIII. Budapest, 2010, 166-175.
Kutatóhely neve: Ukrán Filológiai Tanszék Kutatási téma címe: Irodalmi onomasztika az ukrán irodalomban A névtan nem más, mint a szótannak a nevekkel foglalkozó ága. Fontossága abból adódik, hogy a név különleges szerepet tölt be az emberek életében. Az irodalmi onomasztika - egy viszonylag fiatal tudományág - az irodalmi alkotásban szereplő tulajdonnevek struktúráját, eredetét és művészi funkcióit vizsgálja, hiszen mindez fontos szövegalkotási és alakformálási funkciót tölt be az irodalmi művekben is. A műalkotásban nincsenek nem beszélő nevek Minden név beszél, - írta Jurij Tinyanov. A névtan, a nevek rendszere, a névadási szokások, valamint az irodalmi onomasztika sokat elárulnak egy népről, annak szokásairól, hagyományairól, erkölcsi normáiról, de történelméről és hitvilágáról is. Talán nem is olyan nagy túlzás, ha azt állítjuk, hogy a neveken keresztül meg lehet ismerni egy népet. К вопросу литературной ономастики в произведениях Г. Квитки-Основьяненко. Hungaro-Ruthenica IV. Szeged, 2008, 121-129. Az ukrán névadási szokásokról és irodalmi onomasztikáról. Szóba formált világ. Tanulmány kötet Han Anna habilitált egyetemi docens születésnapjára. Dolce Filologia VII. Budapest, 2008, 186-195. Nomen est omen в романах Андруховича. Dissertaciones Slavica. Материалы и сообщения по славяноведению. Studies in Slavic Philology. Slavictsche Mitteilungen. Sectio historiae litteratum XXIV, 2006. Szeged, 2006, 239-247. Чарівна сила ономастики. (На матеріалі повісті Івана Франка «Захар Беркут»). Hungaro-Ruthenica III. Szeged, 2006, 55-67. Все имена говорят (На материале повести Панаса Мирного «Лихі люди») In: Sub rosa. In honorem Lenae Szilárd. Köszöntő könyv Léna Szílárd tiszteletére. Budapes, 2005, 401-411.