A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31.
VÍZKÉSZLETEK KONFLIKTUSOK A víz elérhetősége (1000 m 3 /fő évi szinten) 2
A Duna a legnemzetközibb folyó a világon 800,000 km 2 19 ország 81 million lakos (5 ország < 2000 km2) 3
Miért fontos a nemzetközi együttműködés? - Alvízi v. felvízi országok! 4
24 beérkező 84% < 200 mbf (a Kárpát-medence alján) 95%-a felszíni vízkészleteknek külföldi eredetű árvíz, belvíz, aszály mérsékelt égöv, kontinentális hatás klímaváltozás 3 távozó érzékeny vízkészletek 5
Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben! 6
Extrém hidrológiai állapotok Szélsőséges aszályok Flash árvizek 7
Belvíz károk 8
[1000 ha] Costs and inundated areas of the excess water between 1999-2010 [millió HUF] 500 7 000 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 inundated area costs 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 9
Árvíz 2010 juniusában 10
11
Klíma változás potenciális hatása 12
A vízügyi ágazat feladatmegosztásának átalakítása Vízügyi feladatok Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Vízügyi igazgatási szervek irányítása Vízgazdálkodási feladatok 13
A vízügyi ágazat intézményrendszerének átalakítása Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Vízgazdálkodási és Koordinációs Főosztály Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet 12 Vízügyi Igazgatóság 12 NeKITerületi kirendeltség 14
A vízügyi ágazat nemzetközi együttműködései Kétoldalú együttműködés: Határvízi (szomszédos országokkal) Nem szomszédos országokkal Többoldalú együttműködés: Nemzetközi egyezmények, konvenciók» (Helsinki, Duna ICPDR, INBO, Tisza, etc.) Europai Unió) szintű együttműködés: Közös megvalósítási stratégia (CIS - 27 Tagállam) Közös szabályozás Blueprint folyamat 15
Határvízi megállapodások Mind a 7 szomszédos országgal Árvíz elleni védelem, folyószabályozás Hidrológiai előrejelzés, adatcsere Vízminőségvédelem Vízgazdálkodás, vízkészlet védelem (mennyiség és minőség) Vízgyűjtő gazdálkodás tervezés Egyéb kétoldalú megállapodások: Hollandia, Kína, Mongólia, stb. 16
A Nemzetközi DunaVédelmi Egyezmény Az egyezmény, a Duna vízgyűjtő területén, jogi háttérként biztosítja az együttműködést a vizek és az ökológiai erőforrások védelme illetve azok fenntartható használata érdekében Aláírás: Szófia,1994. június 29. Hatálybalépés: 1998. október 22. 17
Duna Védelmi Egyezmény Célkitűzései Biztosítsa a felszíni és felszín alatti vizek megőrzését és ésszerű használatát Felügyeljea szennyvizek,illetvea tápanyagés veszélyes anyagok diffúz és pontszerű bevezetését Felügyelje az árvíz és jég-veszélyeket Csökkentsea Dunavízgyűjtőterületéről, a Fekete-tengerbe érkező szennyezés terhelést 18
Szerződő felek Germany Austria Czech Republic Slovakia Hungary Slovenia Croatia Bosnia & Herzegovina Serbia Montenegro Romania Bulgaria Rep. of Moldova Ukraine European Union 19
`Megfigyelők` Black Sea Commission Die Donau Tourism Commission Navigation Commission Friends of Nature Europ. Angling Ass. GWP CEE UNESCO - IHP REC VGB Power Tech 20
Nemzetközi DunaVédelmi Bizottság(ICPDR) A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság, a Duna Védelmi Egyezmény végrehajtásáért felelős szerv 1999. október 1-óta. 21
Az együttműködés felépítése : ICPDR Szerződő Felek Delegációi ICPDR Titkárság Vízgyûjtõ Gazdálkodási Szakértõ Csoport Terhelések és Intézkedések Szakértõ Csoport Monitoring és Értékelés Szakértõ Csoport Árvíz Védelmi Szakértõ Csoport Az alábbi Szakértö Csoportok támogatják a fentiek munkáját : (Ad Hoc) Információ és GIS Szakértõ Csoport (Ad hoc) Közönség - tájékoztatás Szakértõ Csoport (Ad hoc) Stratégiai Szakértõ Csoport 22
Duna Vízgyűjtő Állapot Jelentés Víz Keretirányelv V. Cikk `Roof Report` Jóváhagyva 2004 ben (Bécs, 2004. december 13.) Miniszteri találkozó keretében 23
KözösIntézkedésiProgram (JPM) Terhelések összegzése (szennyezés & hidromorfológia) A környezeti célkitűzések elérése: jó ökológiai és kémiai állapot Közös Intézkedési Program (JPM) kialakítása Nemzeti intézkedésekre építve Vízgyűjtő szintű intézkedések Hosszú távú elképzelések 24
Árvizek Árvíz Szabályozási Akciótervek Duna EFAS Vízgyűjtő szintű árvízi monitoring Árvízi kockázati térképezés 25
JDS2 Agenda Item: 3.7 26
27
28
Víz Keretirányelv: a vízzel kapcsolatos európai keret szabályozás Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive WFD - Víz Keretirányelv VKI ) 29
EU Víz Keretirányelv 2000. december 22. Elsőbbségi anyagok kibocsátása Települési szennyvízelhelyezés Ivóvíz irányelv Fürdővíz irányelv Természetvédelem (NATURA 2000) Mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés elleni védelem Árvízi irányelv Felszín alatti víz irányelv 30
A magyar EU elnökség vízpolitikai célkitűzései A vízpolitika is kiemelt prioritásaink között szerepelt a környezetügyek területén, ahogyan ezt már a közös spanyol-belga-magyar trió program is megjelölte. Az Európai Bizottság 2012-ben teszi közzé átfogó, az EU vízstratégiájára vonatkozó (ún. Blue-print) dokumentumát, amelyben áttekinti a vízpolitika terén eddig létrehozott közösségi jogi eszközök végrehajtási helyzetét és hatékonyságát, illetve javaslatot fogalmaz ennek javítása érdekében. A magyar EU elnökség fő célja ennek a folyamatnak a támogatása és ösztönzése volt. Ennek érdekében elnökségünk alatt Tanácsi Következtetéseket fogadtattunk el a vízkészletek védelme, az integrált, fenntartható vízgazdálkodás témakörben a Környezetvédelmi Tanács 2011. júniusi ülésén. 31
A Blueprint folyamat: Célja: az EU vízügyi szabályozás komplett értékelése, áttekintése Idő horizont: 2020, mint az EU 2020 Stratégia Új aspektusok a vízgazdálkodásban: ökológiai szolgáltatások szerepe, klímaváltozás, extremizáció, demográfiai változások, víz-élelmiszer-energia, földhasználatok, vízhiány, stb. 32
2012 Blueprint to Safeguard Europe s Water Az Európai Vizek Megőrzése, röviden Blueprint Jelentés a 2009 Report on on 2009 2009 Vízgyűjtő- River Basin gazdálkodási Management Plans Plans Tervekről Review Vízhiány és Water aszály Scarcity Stratégia & felülvizsgálata Droughts Strategy Strategy Climate Címaváltozásl Change Change Vulnerability Sérülékenység & és Adaptation Adaptáció Az EU vízkészletek fenntarthatósága és sérülékenysége «Fitness Check» EU szabályozási eszközök Szabályozási lehetőségek Területhasználat Erőforrás hatékonyság Gazdasági szabályzók Kormányzás Tudásbázis Nov 2012 Blueprint To Safeguard EU Waters 33
Európai Unió Duna Régió Stratégia végrehajtása 2 pillér: A természeti környezet védelme a vízminőség helyreállítása és fenntartása (HU-SK), a környezeti kockázatok kezelése (HU-RO). 34
VÍZVILÁGFÓRUM MARSEILLE, 2012. MÁRCIUS A vízhez való hozzáférést, csak a csatornázással együtt szabad kezelni. A szolgáltatás igénybevétele során a hozzáférés prioritása legyen szociális alapú. Cél a vízveszteségek csökkentése, takarékos vízhasználatok elterjesztése. Növelni kell az állami irányítást a szektorban, az önkormányzatok fokozott állami ellenőrzésese szükséges. Növelni kell a tisztított szennyvíz újrafelhasználását különösen a mezőgazdaságban. A víziközmű fejlesztések műszaki mutatóin kívül, egészségügyi minőségi indikátorok használatára célszerű áttérni (pl. mortalitás, várható élettartam, vírusfertőzések esetszáma stb.) a műszaki beavatkozások előtt és után. 35
Rio+20 első ízben olyan jövőkép, mely politikailag megvalósítható lesz Fontos a kitűzött cél, de még fontosabb az odavezető út Változik a világ,energetikai forradalom, információs társadalom, Emberközpontúság, holocén után antropogén világ, nőnek a szociális feszültségek, jövőnk alapja a munka, Fenntartható fejlődés, integrált kezelésmód, gazdaság, szociális kérdések, környezetvédelem, egységes összefüggésben vizsgálandó. RIO+20 2012. JÚNIUS 20-22. 36
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 37