A magyar kis- és középvállalkozói piac Európai Uniós, nemzetközi kitekintéssel

Tanulmány A magyar kis- és középvállalkozói piac Európai Uniós, nemzetközi kitekintéssel Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 www.salio.hu

Tartalom I. BEVEZETÉS... 4 II. HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR... 6 Történelmi áttekintés... 6 Európai Unió... 8 EU-s program hazai lekövetése: pályázati lehetőségek... 10 EU-s esélyegyenlőségi program KKV-k részére... 10 KKV-k besorolása létszám és árbevétel szerint... 14 Foglalkoztatási adatok... 14 III. A KKV-K HELYZETE EURÓPÁBAN ÉS A TENGEREN TÚL...17 Önfoglalkoztatók... 17 Külföldi kitekintés: Németország... 19 IV. FELHASZNÁLT IRODALOM...20 2

Ha valami hatással lesz az életedre, érdemes a lehető legtöbb megtudni róla. Donald Trump 3

I. BEVEZETÉS Nagyvállalatoknál, a legtöbb esetben rendelkezésre áll saját belső főkönyvelő, megfelelő felkészültségű munkaügyi, bérügyi szakember, HR apparátus, külső vagy akár belső állandó munkajogász, stb. A kis- és középvállalkozások esetében azonban a legritkább esetben mondható el, hogy az ügyvezetés, vagy a vállalat tulajdonosa felismeri az emberi erőforrás menedzsmentben rejlő hatalmas lehetőségeket. Megvalósítva egy évek óta szőtt tervemet, egy éve saját stratégiai HR szakértői irodát alapítottam (www.salio.hu), a magyarországi kis- és középvállalati szektorra fókuszálva. Hiszem, hogy Magyarországot a KKV szektor szereplői vihetik jobb irányba. Hiszem, hogy nagy erő rejlik ebben a gazdaság szegmensében, érdemes és szükséges is támogatni a hazai vállalkozói réteget. Nehéz kenyeret választ az magának, aki saját lábra állva teremt munkahelyeket, a tisztességesen, a törvényi keretek betartásával akar boldogulni, megadva az államnak, ami az államé, akár adók, akár járulékok formájában. Tanulmány-szériám célja, hogy összegyűjtsem a foglalkoztatással kapcsolatos mindazon lehetőségeket, amelyek ésszerű alkalmazásával hatékonyságot javíthatnak a munkaadók, akár a hatékonyság javítás hozadékaként, akár közvetlen eredményként is költségcsökkentést, költség-racionalizálást érhetnek el. Az általam feltárt lehetőségek, javaslatok a magyar Munka Törvénykönyve előírásai szerint a mindennapi gyakorlatba átültethetőek. Folyamatosan lebegtetve van a vállalkozói létben az esetleges ellenőrzés a különböző szervektől. Biztos vagyok benne, hogy komoly segítséget jelent a munkáltatók, tulajdonosok számára, ha olyan legális optimalizálási lehetőségeket találnak, ami nem okoz fejtörést számukra, ami fehéríti a foglalkoztatási formákat. 4

Fontos megjegyezni, hogy a kutatásom, bár a kis- és középvállalati szektorra fókuszál, a megoldások 100%ban applikálhatóak nagyvállalatokra is. Számtalan olyan, akár magyar tulajdonban lévő, akár multinacionális nagyvállalat működik az országban, ahol kezdetleges, a személyügyi adminisztráció szintjén megrekedt, humánerőforrás menedzsment terület működik. Ennek az ellenkezője is igaz, olyan kisvállalatokkal is találkozni, akiknek a szervezeti fejlettségi szintje, példaértékű lehet bármelyik nagy munkáltató számára. 5

II. HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR Annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a tanulmányban tárgyat munkáltató körről, álljon itt néhány adat a hazai KKV szektorról 1. Történelmi áttekintés A magyar kkv-k az 1980-as évek vállalati gazdasági munkaközösségeiből (VGMK), gazdasági munkaközösségeiből (GMK) nőttek ki, és váltak felemás piaci szereplőkké. Bizonyos önállóságra, vállalkozói tapasztalatokra szert tettek, de hiányoztak a fejlődés, a növekedés feltételei, például az elegendő tőke, a piaci kapcsolatok, a rugalmas szabályozás, támogatottság, stb. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 9. (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Az alkotmány 9. -a az 1990-es módosítás során került az alaptörvénybe. A kilencvenes években, nagy jelentősége volt a magán- és az állami tulajdon közötti megkülönböztetés formális megszűntetésének. Jelen tanulmány szempontjából annak van a legnagyobb jelentősége, hogy a második bekezdés a vállalkozás jogának elismeréséről, támogatásáról szól, és egyben a gazdasági verseny szabadságát is deklarálja. A kilencvenesek években a megfelelő gazdasági környezet hiányosságai folyamatosan éreztették hatásukat. A 2000-es évek elejétől, illetve azt megelőzően is, ugyan kiépült a hazai piacgazdaság, tömegesen jöttek létre kisvállalkozások, 1 forrás: www.ksh.hu 6

kialakult az őket támogató pénzügyi és intézményi háttér, azonban továbbra is jellemző ebben a szektorban a tőkeszegénység, és ennek következtében mind a piaccal, mind a gazdasági környezet változásával szembeni erős kiszolgáltatottság, az innováció hiánya. Továbbra is hiányos a KKV-k tájékoztatási rendszere, a kisvállalkozókat lefoglalják a működés napi kihívásai. Megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező szakembereket a legtöbbször, sajnos nincs módjukban foglalkoztatni (sem külső szakértőként megfizetni). 7

Európai Unió Egy 2009-es statisztika szerint, a KKV-k alkotják az EU-ban a társaságok 99%-át, valamint a munkahelyek és az EU GDP-jének nagyjából 70%-át adják. A KKV-k támogatására különféle cselekvési programokat fogadtak el. Az Európai Unió az alábbi célkitűzést fogalmazta meg a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatosan: A mikro-, kis- és középvállalkozások az EU-ban az összes vállalkozás 99%-át teszik ki. A kkv-k száma 23 millióra tehető, közel 100 millió főt foglalkoztatnak, és az európai társaságok versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú vállalkozó szellem és innováció nélkülözhetetlen forrásai. Az EU kkv-kra vonatkozó politikájának célja, hogy a közösségi politikák és intézkedések kisvállalkozás-barátok legyenek, valamint hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy Európa vonzóbb hellyé váljon a vállalkozások létrehozása és az üzleti tevékenység folytatása szempontjából. 2 Magyarországnak is át kell(ene) vennie azt a fajta lelkesedést és támogató szellemet, amit az Európai Unió fogalmazott meg a kisvállalkozók irányába. Ennek a támogató szerepnek egyik alap építőköve kell, hogy legyen, a kedvezőbb foglalkoztatási feltételek megteremtése, mind közterhekben, mind rugalmasságban, mind pedig a nagyobb jogi szabadságban (gondolhatunk, akár a munkáltatói rendes felmondás körülményeire). Az EU Small Business Act - SBA 3 elnevezésű kezdeményezése azt a politikai szándékot fejezi ki, hogy elismerést kapjon a KKV-k központi szerepe az EU gazdaságában, továbbá, hogy az EU és tagállamai számára átfogó politikai kereteket alkossanak. 2 http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/smenterprises/article_7312_hu.htm 3 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ésa Régiók Bizottságának Gondolkozz előbb kicsiben! Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: Small Business Act, 2008. június 25. COM(2008) 394 végleges, 2008.6.25. 8

Ennek érdekében az EU 10 elvet fogalmazott meg, amelyek a tervek szerint, segítik a politikák kidolgozását és végrehajtását mind közösségi, mind tagállami szinten. A 10 elv a következő 4 : 1. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. 2. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. 3. A Gondolkozz előbb kicsiben! elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. 4. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. 5. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit. 6. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. 7. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. 8. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. 9. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. 10. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. 4 http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/ 9

EU-s program hazai lekövetése: pályázati lehetőségek Néhány, a KKV-knak szóló, EU-s forrásból lehívható pályázat kiírásra került 2009. év elején. Ezek főként informatikai és technológiai infrastruktúra fejlesztését, menedzsment kompetenciák fejlesztését, munkahelyi ergonómai kialakítását támogatták. Egyértelmű munkahelyteremtő pályázatokról kisebb arányban beszélhetünk. Ha történtek is munkahelyteremtő kiírások, én személyesen nem találkoztam olyan vállalattal, aki - a nehezen betartható feltételek miatt ( Megnövekedett létszámát hónapig megőrzi ) - ezt nagy megelégedettséggel igénybe vette volna. Tehát, továbbra is fennállhat egy lateens igény arra, hogy kifejezettem munkajogi támogatást kaphassanak és kapjanak a hazai KKV-k. EU-s esélyegyenlőségi program KKV-k részére A tanulmány készítésekor találtam meg azt az európai uniós kezdeményezést, mely szerint női vállalkozók és hátrányos helyzetből induló vállalkozók támogatásokban részesülhetnek. Egyértelműen megállapított tény, hogy a vállalkozói szférában is alacsonyabb jövedelmekre tesznek szert a nők, mint a férfiak, így a keresetbeli különbségek a vállalkozói létben is megjelennek. Női vállalkozóknak nyújtott támogatás Az általános csoportmentességi rendelet lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy támogassák a nők tulajdonában és irányítása alatt lévő kisvállalkozások létrejöttét: a) az érintett kisvállalkozás tőkéjének legalább 51 %-a egy vagy több nő tulajdonában van, vagy ők az érintett kisvállalkozás bejegyzett tulajdonosai; és b) a kisvállalkozás ügyvezetését nő látja el. 10

Ez lehetővé teszi a női vállalkozók számára, hogy megbirkózzanak azokkal az egyedi piaci nehézségekkel (különösen a finanszírozáshoz terén), amelyekkel főként első vállalkozásuk elindításakor szembesülnek, és így a támogatásfajta a férfiak és nők közötti formális egyenlőségen túlmenően a lényegi egyenlőséget mozdítja elő. A tagállamok legfeljebb 1 milllió EUR értékben nyújthatnak támogatást női vállalkozók által újonnan létrehozott kisvállalkozások részére a bejelentési eljárás lefolytatása nélkül, amennyiben betartják az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott feltételeket. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a vállalkozás megalakulását követő első öt évben felmerült támogatható költségek 15%-át. A támogatható költségek a vállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint a vállalkozás létrehozását követő első öt évben ténylegesen felmerülő működési költségek széles skálája. Kiemelendő, hogy újdonságként az általános csoportmentességi rendelet lehetővé teszi a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségének támogatását is. 5 Egyértelműn pozitív kezdeményezésnek tartom a nők vállalkozói kedvének támogatását, hiszen megfelelő működési modell és finanszírozottság esetén, megteremthető a munka-magánélet egyensúlya. További fontos pozitívuma a támogatásnak, hogy jogi és tanácsadási kiadásokra fordítható. KKV-kra fókuszáló kutató munkám során, ez az első olyan általam feltárt támogatás, ami figyelmet szentel a vállalkozók magabiztos jogi tudására, pontosabban a jogi alapismeretek megszerzésére. 5 800/2008/EK rendelet (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet), (Hivatalos Lap L 214., 2008.8.9., 3.o.) http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/legislation/block.cfm 11

A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatások Az általános csoportmentességi rendelet lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy támogatást nyújtsanak a fogyatékkal élő vagy más okból hátrányos helyzetű munkavállalók hagyományos munkahelyen való elhelyezkedésének elősegítéséhez. Hátrányos helyzetű munkavállaló, minden olyan személy, akire érvényes a következők bármelyike: az előző 6 hónapban nem állt rendszeresen fizetett alkalmazásban; nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3); 50 évesnél idősebb; egy vagy több eltartottal élő, egyedülálló felnőtt; valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25 %-kal nagyobb a nemek közötti egyensúlyhiány, mint a tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és az alulreprezentált nemhez tartozik; vagy etnikai kisebbséghez tartozik, és szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: bármely olyan személy, aki legalább 24 hónapja munkanélküli. Fogyatékkal élő munkavállaló: akit a nemzeti jog fogyatékkal élőnek ismer el vagy elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. 12

Pályázati feltételek: A foglalkoztatásnak a munkahelyek számának egyértelmű emelkedésével kell járnia, amennyiben nem, akkor a munkahelyek megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidőcsökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történhet; A foglalkoztatásnak legalább a nemzeti jogszabályokkal vagy a kollektív szerződéssel összhangban álló minimális időtartamig kell fennállnia. A hátrányos helyzetű munkavállalók besorolásának feltételei alapján egyértelműen megállapítható, hogy az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód feltételeit kívánják erősíteni a támogatással. A munkaerőpiacon hátrányban lévő korosztály, az aluliskolázott munkaerő, az etnikum, illetve a valós fogyatékkal élők elhelyezkedéséhez támogatást nyújtó vállalkozások működését erősíti a program. Az már egy másik kérdés, hogy tisztában vannak a vállalkozások vezetői azokkal a kihívásokkal, amelyek a hátrányos helyzetben lévő, de esetlegesen nem megfelelően teljesítő munkavállaló munkaviszonyának megszűntetésekor várnak rájuk. Magyarországon nagyon nehéz a rendes felmondás jogát gyakorolni munkáltatóként, még akkor is, ha maximálisan megalapozott döntésről van szó. Ugyan ezt a lépést olyan esetben megtenni, amikor az egyenlő bánásmód kritériumai is felvonultathatóak adott munkavállalóval kapcsolatosan, hatványozottan nehezebb és fokozott körültekintést, illetve megfelelően gondos dokumentáltságot igényel a munkáltató részéről. 13

KKV-k besorolása létszám és árbevétel szerint Magyarországon az alábbi szempontok szerint történik a vállalkozások besorolása: vállalkozás típusa foglalkoztatott létszám árbevétel (mrd HUF) mikro vállalat maximum 10 fő 0,5 mrd HUF kisvállalkozás maximum 50 fő 2,5 mrd HUF középvállalkozás maximum 250 fő 12,5 mrd HUF Foglalkoztatási adatok Magyarországon a foglalkoztatottak száma a 2000-es évek első harmadáig, ha szerényen is, de nőtt. Majd a 2008. év végéig tartó stagnálást, a pénzügyi válság okozta munkaerő-piaci recesszió eredményeként, a foglalkoztatottság csökkenése váltotta fel. A munkaerő piaci mutatók mélyrepülése jellemezte a 2009. évet, a foglalkoztatási ráta az ezredfordulói szintre esett vissza, míg a munkanélküliség elérte a 90-es évek eleji, a gazdasági fellendülést megelőző szintet. A 2010. év eddigi foglalkoztatási adatai is csak mérsékelt optimizmusra adnak okot. A foglalkoztatottak teljes körét számba vevő Munkaerő-felmérés adatai szerint az év első három negyedévében átlagosan közel ugyan annyian (3,7 millióan) dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. Valószínűsíthető, hogy a munkaügyi központok által regisztrált adatok, a munkanélküliségről készített statisztikák nem a valós képet mutatják. Számtalan vállalkozó dönthetett úgy, hogy megszünteti a munkaerő egy részének a munkaviszonyát, de nem bejelentett formában, tovább foglalkoztatja a munkaerőt. 14

Az Európai Unió Vállalat és Ipar főigazgatósága 2009. év áprilisában közzétett jelentése (SME Performance Review, 2009) a korábbiaknál részletesebben vizsgálja, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV) milyen szerepet töltenek be az uniós tagországokban. A Kisvállalati törvény ténylapja Magyarországról kiemeli, hogy az 1.000 lakosra jutó KKV-k száma a 40-es uniós átlagnál jóval magasabb, 55. Ennek értelmezése során azonban figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a működő vállalatok mintegy fele részidős vállalkozás; ha ezeket (a már javasolt) 0,5-ös együtthatóval vennénk számításba, nem mutatkozna ilyen mértékű eltérés. A meghatározó strukturális különbség az, hogy a magyar gazdaságban a KKV-kben foglalkoztatottak száma magasabb, az általuk létrehozott hozzáadott érték pedig alacsonyabb. Ennek elsődleges forrása a mikro vállalatok magasabb hányada. 6 6 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/kkv.pdf 15

Regisztrált gazdasági szervezetek; 2009. 7 Az alábbi táblázat foglalja össze 2008-2009. években a magyarországi vállalkozások számának alakulását: Gazdálkodási forma 2008. 06.30. 2008.12.31 2009.06.30 társas vállalkozás 546 576 561 424 567 857 ebből: gazdasági társaság 501 468 515 369 521 904 egyéni vállalkozás 985 077 1 000 022 1 009 275 ebből: vállalkozói igazolvánnyal rendelkező 409 962 400 308 385 583 ebből: mezőgazdasági őstermelő 307 626 325 360 337 094 VÁLLALKOZÁS összesen 1 531 653 1 561 446 1 577 132 költségvetési és TB szervezet 13 956 13 674 13 528 non profit szervezet 78 490 79 062 79 559 MRP szervezet (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) 124 117 109 ÖSSZESEN 1 624 223 1 654 299 1 670 328 7 KSH Gyorstájékoztató 122. sorszám / 2010. február 16

III. A KKV-K HELYZETE EURÓPÁBAN ÉS A TENGEREN TÚL Európa szívében, nyitott határok között élve nem tehetjük meg, hogy felelős szakemberként nem követjük nyomon a környező országok működését, még ha a jog esetében nem is tudunk best practise megoldásokkal élni. Önfoglalkoztatók 8 A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) által szabványosított metodika a foglalkoztatottsági státusok 5 típusát különbözteti meg: 1. alkalmazott, (nem önfoglalkoztató, de a többi annak minősül) 2. szövetkezet tagja, 3. társas vállalkozás tagja, 4. vállalkozó, 5. segítő családtag. Az önfoglalkoztató státusz fő jellemzőjének azt tekintik, hogy a munka díjazása a profittól függ (a saját fogyasztást ennek részeként kezelik) és a döntés az önfoglalkoztató kezében van. Az önfoglalkoztatást, mint a vállalkozás egyik társadalmilag hasznos formáját kezelik, mely azonban az alkalmazotti munkaviszonnyal szemben kevesebb biztonságot, alacsonyabb szociális védelmet nyújt. Az önfoglalkoztatást ösztönzi az állam, szociális oldalról sérelmesnek ítélt vonásain pedig javítani törekszik. Az önfoglalkoztatók számáról, arányáról a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO), az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) és az EU kiadványai is közölnek adatokat. 8 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/vallalkozas.pdf 17

Az EU-ban 2000-2005. között a foglalkoztatottsági / önfoglalkoztató arány (16% volt) nem változott. Ez az arány, kétszerese volt az Egyesült Államokban megfigyelt aránynak. E számokkal kapcsolatban azonban két fontos körülményt külön is vizsgálni kellene: az egyik az informális, rejtett, a nem számba vett gazdaság, a másik a színlelt (látszat) vállalkozók országonként erősen eltérő és változó aránya. Magyarország esetében mindkét csoport súlya az átlagosnál jóval magasabb. Ezen a helyzeten véleményem szerint a 2006. június 30-i színlelt szerződés moratórium is csak minimális mértékben javított. Tapasztalatom szerint elenyésző azon vállalatok száma, akik félve az APEH retorziótól, valós lépéseket tettek volna a színlelt szerződések fehérítésére. Magyarországon 1992 2004 között az alkalmazottak aránya nőtt jelentősen (79,6 85,8%), többek között a szövetkezeti tagok számának erős csökkenése miatt. Az OECD 2004-ről közölt adatai szerint az önfoglalkoztatók arányának szélső értékeit Törökország (49,2%) és Luxemburg (6,8%) adja. Legalacsonyabbak között van Norvégiában (7,4%) és az Egyesült Államokban (7,6%). Magyarország 14,3%-ával a 30 ország között nagyjából középen helyezkedik el. Kevéssel magasabb ez a mutató Csehországban (16,9%), Lengyelországban a mezőgazdaságot is beszámítva lényegesen magasabb (30,9%), mezőgazdaság nélkül viszont alacsonyabb (12,6%). Az önfoglalkoztatók aránya 2004-ben a férfiaknál az EU-15-ben 18,1%, Magyarországon 17,6% volt, a nőknél jóval alacsonyabb: az EU-15-ben 10,8%, a magyar gazdaságban 10,1%. 18

Külföldi kitekintés: Németország 9 A német gazdaságban kb. 3.3 millió kis- és középvállalkozás van jelen, 57%-kal járulnak hozzá a GDP-hez, a munkahelyek 70%-át biztosítják, a képzési programok 80%-ában vesznek részt Németországban. 2003. év januárjában a szövetségi kormány a KKV-k érdekében indított programról, Pro Mittelstand elnevezéssel határozatott hozott, kiemelve azokat a területeket, amelyekre akcióit összpontosítja: Az új kisvállalkozások indításának megkönnyítése (gyorsabb és olcsóbb eljárások gyakorlatilag 1 nap alatt lehet céget indítani), a cégregiszterbe való belépés gyorsítása, dereguláció és általában a bürokrácia csökkentése, jobb jogi és adminisztratív kiszolgálás. A kkv-k alapításának pénzügyi támogatása, tőkeellátottságuk javítása. Az innováció ösztönzése a kkv-k versenyképességének emelése érdekében. Megállapíthatjuk, hogy hasonló problémákkal küzdenek a németországi kis- és középvállalkozások, mint a hazai, vagy akár az Európai Unió többi országához tartozó vállalkozások: bürokratizmus, innováció hiánya, tőkehiány, alulfinanszírozottság. Meglepő számomra, hogy bár a munkahelyek 70%-át biztosítják a német KKV-k, a Pro Mittelstand ( a Középosztályért ) elnevezésű program nem szól kiemelten a foglalkoztatásról, a vállalkozások munkáltatói státuszáról. Feltehetően a németországi vállalkozások számára ez nem jelent akkora terhet, mint a magyar KKV-knak. Korycki Adrienn hallgató 9 http://hungary.openeu.eu/2007/08/13/nemetorszag-innovacio-es-kkv-politikaja/ 19

IV. FELHASZNÁLT IRODALOM Kiss György Berke Gyula Bankó Zoltán Bevezetés a munkajogba; negyedik, átdolgozott kiadás dr. Breznay Tibor A munka Törvénykönyve, 2010. egységes szerkezetben állásfoglalásokkal és magyarázatokkal Pécsi Munkajogi Közlemények II. évfolyam, II. szám, 2009. június Vállalkozás; tankönyv, Novorg Kiadó Magyar Alkotmány Viszt Erzsébet Adler Judit Közgazdasági Szemle XLVIII. Bérek és munkaerő költségek Magyarországon az EU integráció tükrében dr. Bóday Pál A HR szerepe a szervezetben a válság alatt és azt követően kutatási összefoglaló tanulmány 2008. Elektronikus anyagok: o www.tavmunkainfo.hu o www.ksh.hu o www.hrportal.hu o www.munkajogiforum.hu o www.circa.europa.eu o www.nfm.gov.hu o www.jogiforum.hu o www.euvonal.hu o www.munkajog.hu o www.adozona.hu o www.ec.europa.eu 20