A CSANÁDI IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Zámoly, 2013.
Tartalom 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az SZMSZ célja és tartalma... 3 1.2 Jogszabályi háttér... 3 1.3 Az SZMSZ hatálya... 3 1.4 Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága... 4 2 INTÉZMÉNYI ADATOK... 4 3 Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 7 3.1 Általános szabályok... 7 3.2 A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása)... 7 3.3 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje... 8 Az intézmény működési és használati rendje:... 8 3.4 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 8 3.5 A pedagógusok munkaideje és munkarendje... 8 3.6 A pedagógusok idejének kitöltése... 9 3.6.1 A kötelező óraszámban ellátott alapfeladatok... 9 3.6.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok... 9 3.7 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 11 3.8 Az épület nyitva tartásának rendje... 11 3.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 11 3.10 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje:... 12 3.11 A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 13 4 A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 13 4.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének folyamatszabályozása... 15 4.2 A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályozása... 16 5 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel... 16 5.1 Külső igénybevevők belépése, benntartózkodása:... 16 6 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje... 17 7 A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája... 18 7.1 A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje... 19 7.2 A kapcsolattartás formái... 20 8 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 20 9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 21 Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:... 21 9.1 Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás... 22 9.1.1 A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat:... 22 9.1.2 Zámoly Község Önkormányzatával való kapcsolat... 23 9.1.3 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás:... 23 9.1.4 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás... 23 9.1.5 Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás... 24 9.1.6 A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás... 24 9.1.7 A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás... 24 9.1.8 A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás... 25 9.1.9 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás... 25 9.1.10 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása... 26 9.1.11 Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek... 26 10 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 27 10.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje:... 28 10.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 28 11 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 29 12 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 31 13 Az intézményi védő, óvó előírások... 32 13.1 Általános előírások... 32 13.2 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok... 33 13.3 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok... 34 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén:... 36 14 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 37 15 Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 39 16 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 40 16.1 Az intézmény felelős vezetője... 42 16.2 Az igazgató közvetlen munkatársai... 43 16.3 Az intézmény vezetősége... 45 1
16.4 Az iskola dolgozói... 45 16.5 A kiadmányozás szabályai... 45 16.6 Az intézmény képviseletének szabályai... 45 17 Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása... 45 17.1 A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai... 45 17.1.1 A pedagógiai program nyilvánossága... 46 17.1.2 A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás... 46 17.2 A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai... 46 17.2.1 A házirend nyilvánossága... 46 17.2.2 A házirenddel összefüggő tájékoztatás... 47 17.3 A jelen SZMSZ nyilvánossága... 47 17.3.1 A szülők tájékoztatása... 48 18 A tanuló fegyelmi eljárása... 49 19 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje... 55 20 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták... 57 20.1 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök... 58 20.2 Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái... 60 21 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek... 72 22 Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések... 73 22.1 Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei... 73 22.2 A teljesítménypótlék összege... 73 22.3 Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje... 73 22.4 A tanuló által előállított dolgok értékesítése, hasznosítása során a tanulót megillető díjazás... 74 22.5 A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök... 74 23 Az iskolára vonatkozó további szabályok... 74 23.1 Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete... 74 23.1.1 Diákköri foglalkozások... 75 23.1.2 Sportköri foglalkozások... 75 23.1.3 Napközis és tanulószobai foglalkozások... 75 23.1.4 További egyéb foglalkozások... 77 23.2 A felnőttoktatás formái... 77 23.3 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) 77 23.3.1 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje 77 23.3.2 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek... 78 23.3.3 Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 79 23.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 79 23.5 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek kezelésére irányuló eljárásrend... 80 23.5.1 Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások... 80 23.5.2 Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 80 23.5.3 Intézkedések... 81 23.5.4 A veszélyeztetett gyermek helyzetének figyelemmel kísérése... 81 23.5.5 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek megelőzésére, kezelésére vonatkozó intézményi eljárások... 81 24 MELLÉKLETEK... 83 1.sz.melléklet A kiadmányozás szabályai... 84 2.sz.melléklet Iratkezelési és adatkezelési szabályzat... 86 3. sz. melléklet Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata... 111 A MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI:... 115 4.sz. melléklet A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 128 A vezetői ellenőrzés és értékelés... 128 Az ellenőrzés célja:... 128 Az ellenőrzés területei:... 128 Az ellenőrzés ideje:... 128 Az ellenőrzés módszerei:... 129 Általános ellenőrzési szabályok:... 129 A gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok( az év során folyamatosan )... 133 Vezetői értékelés... 134 5.sz. melléklet Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei... 135 6.sz.melléklet A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata... 137 2
3 1 BEVEZETÉS 1.1 Az SZMSZ célja és tartalma A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az annak végrehajtására készülő éves munkaterv, valamint e szabályzat alapján végzi. 1.2 Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról. 1.3 Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok rendezvények ideje alatt.
4 1.4 Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot a Csanádi Imre Általános Iskola nevelőtestülete fogadja el a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ-t az iskola igazgatója hagyja jóvá, jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ nyilvános, a tanulók, szüleik, a hallgatók, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában fogadó időben, valamint az igazgatóhelyettesi irodában, a tanári szobában, a könyvtárban, a tanulmányi irodában, továbbá az intézmény honlapján. 2 INTÉZMÉNYI ADATOK
5
6 Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét - nevelésioktatási intézmény esetében a nevelőtestület, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat, véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. Az intézmény bélyegzői: Zámolyi Csanádi Imre Általános 8081 Zámoly, Kossuth u. 51. adószám: 15799658-2-41 (fejbélyegző) Zámolyi Csanádi Imre Általános Iskola 8081 Zámoly, Kossuth u. 51 (körbélyegző) Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak: igazgató: minden tekintetben igazgatóhelyettes: az igazgató távollétében teljes joggal és felelősséggel gazdaságvezető: a felelősségi körébe tartozó esetekben osztályfőnökök, pedagógusok: egyedi megbízás esetén iskolatitkár: iskolalátogatási és diákigazolványok, egészségügyi ellátáshoz szükséges iratok esetében. Levelezéskor az ügyben érintett pedagógust ügyintézőként kell feltüntetni. A kiadmányozás szabályait a 16/5. pont tartalmazza.
7 3 Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 3.1 Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, - az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. 3.2 A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon reggel 6 óra 30 perctől a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 18 óra 30 percig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza.
8 3.3 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működési és használati rendje: 3.4 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei, illetve a vezetőtárs közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodni abban az időszakban, amikor a tanulók számára szervezett iskolai rendszerű foglalkozások vannak. 3.5 A pedagógusok munkaideje és munkarendje Az iskolában határozatlan időre kinevezett beosztott pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásakor az érdekképviselet (közalkalmazotti tanács) vezetőjének véleményét, a helyettesítési rend készítésekor a munkaközösség véleményét kikérheti. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatainak ellátását, működésének zavartalanságát kell biztosítani. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelvek betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére is. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel (ügyelet esetén 5 perccel) a munkavégzés helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 20 percig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt - legalább egy nappal előbb rendkívüli szabadság engedélyezésére, a tanóra elhagyására, illetve a tantárgyi programtól eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. A tanórák elcserélését az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes engedélyezhetik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzás esetén - lehetőség szerint - azonos szakos pedagógust kell helyettesítésre beosztani. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor részletes tananyag-kiírását az igazgatóhelyettesnek eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy eseti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízáskijelölés alapelve a rátermettség, a szaktudás és az arányos terhelés.
9 3.6 A pedagógusok idejének kitöltése 3.6.1 A kötelező óraszámban ellátott alapfeladatok A kötelező óraszámban ellátott alapfeladatok különösen az alábbiak lehetnek: a) tanítási órák megtartása, b) munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok, i) rendszergazdai feladatok, j) honlapkészítés, k) érdekképviselet órakedvezménye, l) napközis és tanulószobai foglalkozások, m) fejlesztő foglalkozások. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 3.6.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok A munkaidő többi részében ellátott feladatok kiemelten a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása,
10 f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése, l) osztályfőnök-helyettesi feladatok, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. A munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárásrendje: A pedagógusok esetében is nyilván kell tartani a munkaidőt, valamint az elrendelt munka teljesítését. Ez egy erre a célra szerkesztett nyomtatványon történik, melyet minden hónap végén át kell adni az elszámolás ellenőrzésének céljából az igazgatóhelyettesnek.
11 3.7 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdasági vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető és helyettese tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. A munkarendet az aktuális munkaköri leírások tartalmazzák. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében is nyilván kell tartani a munkaidőt. Ez egy erre a célra szerkesztett nyomtatványon történik, melyet minden hónap végén át kell adni az elszámolás ellenőrzésének céljából az igazgatóhelyettesnek 3.8 Az épület nyitva tartásának rendje A tanév során szorgalmi időben a diákok számára tanítási napokon reggel 6 óra 30 perctől a szervezett foglalkozások befejezéséig, legkésőbb 17 óráig van nyitva. Az intézmény nyitva tartása tanítási szünetekben a tanév helyi rendjében meghatározott ügyeleti rend szerint történik. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató vagy helyettese adhatnak engedélyt eseti kérelmek alapján. A kerékpárral érkezők a kerékpártárolóban helyezhetik el kerékpárjaikat. A tanítás zavartalan megkezdése érdekében a szülők reggelente gyermekeiket a portáig kísérhetik. Kivételt képeznek az első osztályosok szülei/kísérői szeptemberben, illetve ha a tanuló egészségi állapota szükségessé teszi a kísérést. A szülők rendkívüli közlendő/esemény esetén a vezető ügyeletes pedagógus segítségét kérhetik a fenti szabálytól való alkalmankénti eltéréshez. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, osztályfőnök-helyettes, az ügyeletes vezető vagy az iskolatitkár engedélyével, illetve a szülők írásbeli engedélye alapján hagyhatják el az iskolát. Bővebb szabályozást a házirend tartalmaz. 3.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással kapcsolatos takarékoskodásért,
12 a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően - a tanteremért felelős vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett - lehetőségük van az iskola minden felszerelésének használatára. A könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve - a tanítási órákat követően - a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit - a diákönkormányzatot segítő tanárral való egyeztetés után - szabadon használhatja. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény - amennyiben nem sérti alapfeladatainak ellátását - helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A bérbeadásról a gazdasági vezető javaslatára - a vonatkozó rektori utasítás figyelembevételével - az igazgató dönt. Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. 3.10 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje: Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelő-oktató munkát: gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, kisegítő dolgozók. Az ő munkarendjüket a Munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető állapítja meg (Kollektív Szerződés tartalmazza). Az intézmény alkalmazottai munkakezdés előtt 15 perccel a munkahelyen kötelesek megjelenni. Az alkalmazott a munkából való távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelezni az intézmény vezetőjének, vagy távolléte esetén helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedni tudjanak. Egyéb esetekben a dolgozó az igazgatótól kérhet engedélyt, legalább 3 nappal a várható hiányzás előtt. A munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási rendje: Az alkalmazottak esetében is nyilván kell tartani a rendes és rendkívüli munkaidőt.
3.11 A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: 3.11.1.1 Vezetői beosztás megnevezése igazgató igazgatóhelyettes 3.11.1.2 Az intézményben való tartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője a teljes munkaidő tanórai foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. Az igazgatóval történt heti egyeztetés alapján tartózkodik az intézményben.. 4 A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. Az ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az iskolai ellenőrzéskor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb kielégítését. 13
14 Fogja át a pedagógiai munka egészét. Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását. A tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, Támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását. Biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdasági fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az iskola hatékonyságának megállapítása és fejlesztésének lehetséges útja ugyancsak nagy segítség. Az ellenőrzést végzők: az intézmény vezetője, az igazgató helyettes A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgató és az igazgató helyettes számára. Az ellenőrzés területei: pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések.
15 Formái: óraellenőrzés, foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, helyszíni ellenőrzések. Módszerei: a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni, melyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyértelmű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 4.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének folyamatszabályozása Az iskola, mint közoktatási intézmény rendelkezik folyamatszabályozásokkal. Az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: - a dolgozói teljesítményértékelés, valamint - az intézményi önértékelés során is. A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik. Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza.
16 4.2 A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályozása A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályozása érdekében az intézmény jelen SZMSZ mellékletében külön szabályzatot is elfogadhat. A belső pedagógiai ellenőrzés szabályzatát a 3. sz. melléklet tartalmazza. 5 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, iskolaszék) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Továbbá külön engedély nélkül tartózkodhat az intézmény földszinti előterében a gyermekét hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - külső igénybevevők - minden más személy. A külön engedélyt az iskola vezetőségétől, vagy az ügyeletes nevelőtőlkell kérni. Csak az általuk adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. 5.1 Külső igénybevevők belépése, benntartózkodása: Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás(bérleti szerződés) alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhat az épületben. Az igazgató v. ig. helyettessel történt egyeztetés után vehetik át az intézmény kulcsát és teljes körűen felelnek a használt dolgokért, ill. az
17 épület és berendezési tárgyainak épségéért. A megrongálódás miatti károkért anyagi felelősséggel tartoznak. Az intézmény zavartalan működése, a nevelő-oktató munka nyugodt feltétele érdekében tanítási óra/foglalkozás alatt a tantermekbe/foglalkozási termekbe idegenek nem léphetnek be. Szülők a tanítási órákat, foglalkozásokat a nyílt tanítási napokon látogathatják, melynek időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A szülők a gyermekeiket csak az iskola előteréig kísérhetik, valamint a tanítás végén is csak ott várhatják őket. Az intézményben szakmai és hatósági ellenőrzést végző személyek az igazgató előzetes értesítése után, annak tudtával végezhetik tevékenységüket. Hivatalos ügyek intézése az igazgatói irodában történik. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A gyakorló területek munkarendje: Az intézmény szakmai munkatevékenységeit biztosító gyakorló területek helyszínei a következők: - sportpálya - iskolai könyvtár Itt is az órarendnek megfelelően folyik a tanítás. A tanulók felügyeletét, munka- és balesetvédelmi szabályok betartását a szaktanár köteles biztosítani. 6 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdés figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezetőhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák.
18 Ha egyértelművé válik, hogy: a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége,szabadsága, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; gazdasági ügyekben a helyettes irányításával a gazdasági ügyintéző látja el a feladatokat. b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, szabadsága, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az alsós munkaközösség vezető, az ő akadályoztatása esetén a felsős munkaközösség vezető látja el. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia. 7 A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. Az intézményünkben az alábbi szervezet működik: iskolai szülői munkaközösség
19 7.1 A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői munkaközösséget hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli: - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: - amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, - tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen: a) avélemény nyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. c) az egyéb jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek.
20 7.2 A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet nyilvánosságra hoz. 8 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület döntéseit, határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben a testület többségének kérésére- titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre.
21 Alábbi feladat és hatáskörrel: Fegyelmi bizottság: A törvény által előírt esetekben és módon jár el. Pótvizsga bizottság: A pótvizsga előkészítése, lebonyolítása. A nevelőtestület a jogszabályban előírt feladatköreit gyakorolja, nem ruház át semmit a munkaközösségekre ill. bizottságokra. 9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást: Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - Zámoly község önkormányzatával - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival.
22 9.1 Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 9.1.1 A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki. - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítására, - a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. a. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, -speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
23 9.1.2 Zámoly Község Önkormányzatával való kapcsolat A kapcsolat formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, - tájékoztatás az intézmény helyzetéről, az épület állapotáról - községi rendezvényeken való részvétel, - közös programok szervezése 9.1.3 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás: Az intézmény más oktatási intézményekkel is kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik használatba adásakor. 9.1.4 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.
24 9.1.5 Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: - a Kormányhivatallal, - más, az oktatás területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el. 9.1.6 A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, - a konduktív pedagógiai ellátás - az iskolapszichológiai ellátás, - a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 9.1.7 A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: - a pedagógiai értékelés, - a szaktanácsadás, tantárgygondozás, - a pedagógiai tájékoztatás, - a tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, - a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, - tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.
25 9.1.8 A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal, - oktatásügyi közvetői szolgálattal, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a szervek értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban 9.1.9 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolai- egészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét jelen SZMSZ külön pontja részletesen tárgyalja.
26 9.1.10 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 9.1.11 Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa Az érintett szervezet neve és címe, valamint a kapcsolattartás módja 1. Fenntartó, működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerülete 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. II/205. 2. Zámoly Község Önkormányzata Zámoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8081 Zámoly, Kossuth u. 43. 2. Más oktatási intézmény: Mesevár Óvoda 8081 Zámoly, Széchenyi u. 10-12 Referencia-intézmények hálózata Középiskolák