AZ ENSZ ALAPOKMÁNYÁNAK LÉTREJÖTTE ÉS MÓDOSULÁSAI

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK levelező tagozat nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány AZ ENSZ ALAPOKMÁNYÁNAK LÉTREJÖTTE ÉS MÓDOSULÁSAI Kövér Viktória Emese Budapest, 2011

Tartalom Bevezetés... 3 1. A nemzetközi szervezetek... 5 1.1 Az ENSZ alapokmányának gyökerei... 5 1.2 Az Atlanti Charta... 5 1.3 Az ENSZ szervezetének megalapítása... 6 2. Az ENSZ alapokmányának formai felépítése, múltja és jövője... 9 2.1 Tagság... 11 2.2 Közgyűlés... 12 2.4.1. A Közgyűlési határozatok, mint jogforrások... 13 2.3 Biztonsági Tanács... 15 2.5.1. A vétójog használata... 17 2.5.2. A Biztonsági Tanács által elfogadott határozatok és nyilatkozatok... 18 2.4 Adós államok... 19 2.5 Ellenséges Államok... 19 2.6 Gyarmati országok... 19 3. Az ENSZ Alapokmányának múltja és jövője... 21 4. Az alapokmány módosításai, kiegészítései... 24 5. Az ENSZ reformja... 27 5.1 1992-1996 Youssef Boutros Ghali főtitkár hivatali ideje alatt hozott intézkedések 28 5.2 Béke Agenda és további jelentések... 28 5.3 Az ENSZ reformjának véghezvitelére felállított munkacsoportok... 29 5.4 A Nemzetközi Felügyelő Szolgálati Iroda és az ENSZ első honlapjának létrehozása 30 5.5 1994-95 Nemzetközi konferenciák növekvő publicitás... 30 5.6 A szervezet létezésének 50. évfordulója financiális krízis és megoldása... 31 5.7 Az Effektív igazgató tanács és a Kelet-Centrum létrehozása... 31 5.8 Nyilvános Dokumentum Rendszer (ODS)... 32 5.9 1997-2006 Koffi Annan főtitkárságának időszaka... 32 5.10 Új források bevonása a gazdasági válság leküzdéséhez, közszférával tartott kapcsolatok minőségének javítása... 32 5.11 Fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok bevezetése a Biztonsági Tanács által... 33 1

5.12 Irak-i szankciók... 34 5.13 Új hozzájárulási arány elfogadása... 34 5.14 Millennium... 34 5.15 A békefenntartó hadműveletek reformja... 35 5.16 Adminisztratív reform... 35 5.17 Nemzetközi Büntetőbíróság... 35 5.18 Cardoso-Bizottság az ENSZ és a civil szervezetek közötti kapcsolat vizsgálata. 36 5.19 Egyezmények, Kihívások és Változás... 37 5.202005 Kofi Annan legátfogóbb reform agendája... 37 5.21 A Biztonsági Tanács taglétszámának bővítésére egyre nagyobb igény mutatkozik 38 5.22 Menedzsment reform... 40 5.232006- óta Ban Ki-moon az ENSZ főtitkára... 40 5.24 A Gazdasági és Szociális Tanács megerősítése... 41 5.25 Éves Minisztériumi szemle (AMR) létrehozása és működése... 41 5.26 A jelen a globális pénzügyi reform folyamata... 41 6. Magyarország és az ENSZ kapcsolata... 43 6.1 Történeti áttekintés... 43 6.2 Az ENSZ-ben tevékenykedő magyarok... 44 Magyarország jelenlegi ENSZ képviseletének nagykövete Kőrösi Csaba, akit Schmitt Pál köztársasági elnök nevezett ki ebbe a pozícióba 2010. októberében, Kőrösi Csaba Horváthné Fekszi Márta helyére került.... 44 6.3 Költségvetés... 46 6.4 Magyar ENSZ Társaság... 47 6.5 Ban Ki-moon látogatása Magyarországon... 48 6.6 Az ENSZ Modell Diákegyesület... 49 6.7 Az UNICEF Magyar Bizottsága (az ENSZ Gyermekalapja)... 49 6.8 Magyarországot választották be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába... 50 6.9 Magyarország által az ENSZ fórumain képviselt célkitűzések:... 50 6.10 Magyarország pályázata az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára 51 Összegzés... 53 2

Bevezetés Tanulmányaim lezárásához Az ENSZ Alapokmányának létrejöttét és módosulásait választottam szakdolgozatom témájának. Tisztában vagyok vele, hogy ez egy nagyon nagy téma, amiről rengeteg szakirodalom született a múltban és ez valószínűleg a jövőben is így lesz. Nem volt célom ezen szakirodalmi források teljes feldolgozása, sokkal inkább egy átfogó képet szerettem volna adni a szervezet Alapokmányának létrejöttéről és az azóta bekövetkezett módosulásokról, illetve arról, hogy hogyan változtak magával az ENSZ-el, mint szervezettel és ezáltal az Alapokmányával szemben is támasztott elvárások az idők folyamán. Az Alapokmány és a szervezet létrejöttét megelőző események nagy befolyással voltak a szervezet megalakulására, így az első fejezetben ezeket az eseményeket mutatom be, valamint a lépéseket, amelyek elvezettek az Alapokmány San Francisco-i aláírásáig. A következő fejezetben az Alapokmány formai felépítését veszem górcső alá. Külön-külön számolok be azokról a részekről, amelyek a főbb szerveket illetve az alapvető működést szabályozzák. Részletesen foglalkozom a Biztonsági Tanács munkájával, hiszen ahogy az a dolgozatból kiderül a Biztonsági Tanács tagjainak hozzájárulása szükséges az Alapokmány módosításához is. Ennek kapcsán külön foglalkozom a Biztonsági Tanács állandó tagjai által gyakorolt vétójoggal. Bemutatom, hogy a szervezet működése óta mely állandó tagállam milyen sűrűn élt ezzel a jogával. A harmadik fejezet az Alapokmány létrejöttének körülményeit tárgyalja és azt, hogy azóta milyen változások következtek be. Az elmúlt 20 év során és manapság az Alapokmány új elvárásoknak kell, hogy megfeleljen, a szervezet új problémákkal szembesül, mint pl. a terrorizmus, környezetszennyezés. A negyedik fejezet az Alapokmányon eddig véghezvitt konkrét módosításokat mutatja be, amelyekből viszonylag kevés van, hiszen az Alapokmány módosításához a Biztonsági Tanács minden állandó tagjának jóváhagyására van szükség. Az ötödik fejezet részletesen mutatja be, hogy a kilencvenes évek eleje óta hányszor tettek kísérletet az ENSZ reformjára, milyen jelentések, javaslatok, bizottságok születtek és melyek azok a konkrét változtatások, amelyeket meg is valósítottak, milyen új szervezeti egységeket alapítottak. Ezek a folyamatok alapvetően a legutolsó három ENSZ főtitkár - Boutros-Ghali, Kofi Annan és Ban Ki-moon - hivatali idejére bontva olvashatók. 3

A záró fejezet részleteiben foglalkozik Magyarország és a szervezet kapcsolatával. Bemutatja a szervezet és a magyar állam közös történelmét. Magyarország és az ENSZ jelenlegi kapcsolatát, a Magyarországon működő ENSZ-el kapcsolatos intézményeket. Külön említésre kerül a jelenlegi ENSZ főtitkár: Ban Ki-moon magyarországi látogatása, valamint bemutatásra kerülnek Magyarország által az ENSZ fórumain képviselt célkitűzések illetve Magyarország pályázata a Biztonsági Tanács nem állandó tagságára. 4

1. A nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek a nemzetközi jog alanyai, államok által nemzetközi szerződéssel, valamilyen feladatkör ellátására saját intézményekkel létrehozott szervezetek. A nemzetközi intézmények alapító okiratai sajátos, multilaterális nemzetközi szerződések, amelyek egy új jogalanyt hoznak létre 1. Az ENSZ egy egyetemes nemzetközi szervezet. A realista megközelítés szerint szükségszerű, hogy létrejöjjön egy az egész világot összefogó irányító hatalom, mint amilyen az ENSZ is és törvényszerű, hogy hatásköre az idő előrehaladtával folyamatosan erősödik. 1.1 Az ENSZ alapokmányának gyökerei Az ENSZ alapokmányának gyökerei a Hágai Békekonferenciához és a Népszövetséghez vezethetők vissza, amely az első világháborút követően azzal a céllal jött létre, hogy tartós békét teremtsen a világon. Mivel azonban a világ országainak nem fűződött érdeke a Népszövetséghez való csatlakozáshoz pl. az Amerikai Egyesült Államok sem volt tagja így nem volt elegendő befolyása, hogy elérje célját, így a második világháború megakadályozásában is megbukott. 1.2 Az Atlanti Charta Az Atlanti Charta-át 1941. augusztus 14-én írta alá Franklin D. Roosevelt az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Winston Churchil az Egyesült Királyság miniszterelnöke. A Charta a második kezdeményezés volt egy olyan szervezet létrehozására, amely biztosítani tudja a nemzetközi békét. Ez az egyezmény lefektette a két állam vezetésének közös alapelveit, amelyek a béke fenntartásához és egy jobb jövő kialakításához voltak hivatottak hozzájárulni, olyan nemes fogadalmakat tartalmazott, mint pl 2.: Minden népnek joga van kormányformáját megválasztani. Önkormányzatát visszaadni a nemzeteknek, akiktől azt elvették. 1 Malcolm N. Shaw: Nemzetközi jog Osiris Kiadó Bp. 2001.791.o. 2 http://www.hazankert.com/02febr06.html 2011.01.17. 5

Minden államnak, győztesnek és legyőzöttnek, hozzáférhetőséget kell biztosítani a kereskedelemhez és a világ nyersanyagaihoz. A támadókat le kell fegyverezni. A tengereknek szabadnak kell lenniük. A győztesek nem használhatják fel győzelmüket területek birtokbavételére, pontosabban, a győztesek nem keresnek nagyobbodást sem területben, sem más téren nem vágynak területi változásokra, amelyek nem felelnek meg az illetett népek szabadon kifejezett óhajának. A nyolcadik paragrafus 3 konkrétan kitér egy az általános biztonságért felelős széleskörű és állandó szervezet kialakítására. 1.3 Az ENSZ szervezetének megalapítása 1942 január elsején a tengelyhatalmak az Amerika Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, és a Szovjetunió aláírtak egy közös programot Washingtonban, amely az Atlanti Charta keretein belül az Egyesült Nemzetek első Nyilatkozataként vált ismertté (amelyhez további 21 állam csatlakozott a későbbiekben) ebben az esetben használták először az Egyesült Nemzetek kifejezést. 1943. október 18. és november 1. között konferenciát tartottak Moszkvában az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Kína részvételével. A konferencia eredményeként a résztvevő 4 állam nemzetek közötti szövetséget kötött, elismerték egy olyan nemzetközi intézmény létrehozásának szükségességét, amely a békeszerető szuverén államok egyenlőségén alapszik és amelyhez minden kis- és nagy állam szabadon csatlakozhat, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi béke fenntartásához. Minden résztvevő állam bizottságokat állított fel, amelyek megkezdték a szervezet felépítésének, munkájának kidolgozását. 1943-ban Roosevelt, Sztálin és Churchil Teheránban találkoztak, ahol megerősítették, hogy készek együtt munkálkodni a nemzetközi béke megteremtésén és megteremtik a lehetőséget más országok részvételére is. 3 Eighth, they believe that all of the nations of the world, for realistic as well as spiritual reasons must come to the abandonment of the use of force. Since no future peace can be maintained if land, sea or air armaments continue to be employed by nations which threaten, or may threaten, aggression outside of their frontiers, they believe, pending the establishment of a wider and permanent system of general security, that the disarmament of such nations is essential. They will likewise aid and encourage all other practicable measure which will lighten for peace-loving peoples the crushing burden of armaments. http://www.ssa.gov/history/acharter2.html 2011.01.17. 6

1944. augusztus 21. és október 7. között az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, külön találkozott a Szovjetunió és Kínai képviselőivel Dumbarton Oaksban a béke és biztonság nemzetközi szervezetének washingtoni megbeszélésén, ahol nagy előrelépés történt, ugyanis1944 október 9-ére elkészült az Indítványok egy általános nemzetközi szervezet létrehozására 4 elnevezésű dokumentum, amely a későbbi San Francisco-ban aláírásra került alapokmány alapját képezte. 1945. február 4. és 11. között Jaltában további tárgyalások folytak Roosevelt, Churchill és Sztálin között, itt már szerepelt a programpontok között a Világszervezet alapításának kérdése és megállapodtak a későbbi Amerikai Egyesült Államokban tartandó konferencia pontos időpontjában (1945. április 25.). A konferenciára a négy nagyhatalom mellett már Franciaország is hivatalos volt, ötödikként. 1945. április 25. és június 26. között került megrendezésre az Egyesült Nemzetek Szövetségének Nemzetközi Intézményét létrehozó konferencia, amelyen ötven állam vett részt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Kína meghívására. A konferencia fő döntéshozó szerve a plenáris ülés volt, amely az alapító okirat szövegének végső elfogadásáért volt felelős. A plenáris ülésen belül négy bizottság dolgozott 5. 1. Az irányító bizottság, amelynek tagjai a delegációk elnökei voltak, a főbb kérdésekkel és politikai döntésekkel foglalkoztak. 2. A végrehajtó bizottság, amelyet 14 delegáció elnökei alkottak (a négy meghívó állam küldöttei valamint tíz közösen kiválasztott állam küldöttei), feladatuk az irányító bizottság üléseinek támogatása volt, a megbeszélésre bocsátott kérdések, anyagok előkészítésével. 3. A koordinációs bizottság, melynek tagjai szintén a végrehajtó bizottság tizennégy tagállamai közül kerültek ki, feladatuk főként technikai jellegű volt, a végrehajtó bizottság munkájában nyújtottak segítséget úgy, hogy ők maguk is támogatva voltak egy jogi felügyelő bizottság által. 4. A megbízott bizottság, tagjai hat delegációból kerültek ki. Ez a bizottság garantálta a delegáltak megbízólevelének érvényességét. 4 Proposals for the Establishment of a General International Organization 5 http://untreaty.un.org/cod/avl/ha/cun/cun.html 2011.03.31-én 7

A technikai előkészítés szempontjából négy általános bizottságot különböztethettünk meg, melyek további tizenkét technikai bizottság munkáját koordinálták, amelyek az indítványok szövegezését végezték. Az adminisztratív munkaerőt egy titkári hivatal biztosította a konferencia idején, természetesen gyakoriak voltak az informális konzultációk is, főként az öt vezető hatalom között (USA, Egyesült Királyság, Szovjetunió, Kína és Franciaország). Több, mint 5000 dokumentum került megtárgyalásra, a főbb dokumentumokból született egy összeállítás, és kiadták a konferencia jegyzőkönyvét: Documents of the United Nations Conference on International Organization, San Francisco, Volumes I to XX, 1945. Az Egyesült Nemzetek Alapokmányát 1945. június 26-án írták alá San Franciscoban, majd október 24-én lépett életbe. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya a Nemzetközi Bíróság szabályzatával egyetemben amely integráns része az alapokmánynak egyhangúlag elfogadásra került a konferencia végén 1945. június 25-én a San Francisco-i operaházban és a következő napon megtörtént az aláírás a Herbst színház előadótermében, amely a háborús hősök emléképülete. Az alapokmány 1945.október 24-én lépett életbe, azon feltételek megvalósulásával, ahogy azt az alapokmány 110-es cikke is leírja: az állandó tagok és a többi aláíró tag többségének jóváhagyásával, a megerősítő okiratok letétbe helyezésével. 8

2. Az ENSZ alapokmányának formai felépítése, múltja és jövője Az ENSZ Alapokmánya összehasonlítva például az Európai Uniót létrehozó szerződéssel viszonylag rövidnek mondható, kevesebb, mint 9000 szóból áll. 6 Preambulummal kezdőik és összesen tizenkilenc fejezetből áll, amelyek 111 cikkelyt tartalmaznak. Az Alapokmány fejezeteinek címei: I. Célok és elvek II. Tagság III. Szervek IV. Közgyűlés V. Biztonsági Tanács VI. Viszályok békés rendezése VII. Eljárás a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és a támadó cselekmények esetében VIII. Regionális megállapodások IX. A nemzetközi gazdasági és szociális együttműködés X. Gazdasági és Szociális Tanács XI. Az önkormányzattal nem rendelkező területekre vonatkozó nyilatkozat XII. Nemzetközi gyámsági rendszer XIII. Gyámsági Tanács XIV. Nemzetközi Bíróság XV. Titkárság XVI. Vegyes rendelkezések XVII. Ideiglenese biztonsági rendelkezések XVIII. Módosítások XIX. Megerősítés és aláírás Az alapokmány az ENSZ honlapján a szervezet összes hivatalos nyelvén elérhető - az ENSZ hivatalos nyelvei az arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol, munkanyelvek az angol és a francia. 7 Az Alapokmány tömör és velős, valószínűleg ebben rejlik a sikere, vagyis hogy ilyen sok ország fogadta el már létrejöttekor és azóta sem történt komolyabb változtatás bár ahogy 6 Nico J. Schrijver The Future of the Charter of the United Nations - http://www.mpil.de/shared/data/pdf/pdfmpunyb/schrijver_10.pdf 2011.04.01 7 http://www.un.org/en/aboutun/languages.shtml 2011.04.02. 9

erre a dolgozat további részében kitérek nagyon is szükség lenne már. Fontos még kiemelni, hogy az Alapokmány a nemzetközi jog alapelveit tartalmazza, változásával és a szervezet működésének változásával a nemzetközi jog is folyamatosan fejlődik. Annak ellenére, hogy a világon élő emberek jelentős része még csak nem is ismeri ezeket az elveket, elmondható, hogy ha ezeket az elveket valóban alkalmazzák, illetve alkalmazták a múlt során is, azáltal sok ember élete vált jobbá. Az Alapokmányban megfogalmazott legfontosabb elvek a következők 8 : Önrendelkezési jog Emberi jogokra vonatkozó elvek Szuverén egyenlőség Kötelezettségek jóhiszemű teljesítésének követelménye Nemzetközi viszályok békés rendezése Erőszaktól és az azzal való fenyegetéstől való tartózkodás kötelezettsége Tagállami segítség az ENSZ-nek és tartózkodási kötelezettség a szankciókkal sújtott állam megsegítésétől Annak biztosítása, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében a nem tagállamok is elfogadják a fenti szabályokat A belügyekbe való beavatkozástól való tartózkodás az ENSZ részéről Schrijver tanulmánya 9 szerint az Alapokmány formai szempontból egy hibridnek tekinthető, ugyanis az aláírás, kiegészítés, ratifikáció és hatályba lépést szabályozó paragrafusok szerződés szerűek, míg a megfogalmazott célok szempontjából inkább egy normatívához hasonlít. Mindemellett az, ahogy szabályozza a tagság és a szervezet főbb szerveinek működését, funkcióit, hatalmát és a szavazási folyamatokat, az alkotmányi keretek közé illik. Az Alapokmányt úgy fogalmazták meg, hogy az a legjobban kifejezze és szolgálja a szervezet céljait. Ha pontról pontra megvizsgáljuk az Alapokmányt és szó szerint értelmezzük a leírtakat, akkor ez egyértelműen kiderül. Természetesen, mint minden szövegnél itt is van rá lehetőség, hogy bizonyos rejtett tartalmakat, nem szó szerint leírt dolgokat következtessenek ki a szövegből, de ebben az esetben érvényesül a szerző által említett hatékonyság. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben vissza kell térni a szó szerinti értelmezéshez, mert a szöveg pontosan úgy lett megfogalmazva, hogy az a 8 http://www.freeweb.hu/nemzetkozijog/tanszek/anyag/20101102/nk-nkszervensz-11.pdf 2011.04.04. 9 Nicol J. Shrijver The Future of the Charter of the United Nations 10

legkevésbé sem lehet félreérthető és amennyiben ragaszkodunk a leírtakhoz megvalósul a szervezet érdekeinek legjobb kifejezése(effectiveness 10 ). 2.1 Tagság Az ENSZ Alapokmánya, ahogy azt fent is említettem, szabályozza a teljes szervezet és a főbb szervek működését, kezdve azzal, hogy meghatározza, hogy mely államok válhatnak a szervezet tagjává. Az ENSZ tagságot a 4. cikkely szabályozza, mely szerint minden békeszerető állam a szervezet tagjává válhat, amely képes és hajlandó a kötelezettségek teljesítésére. Az 5. és 6. cikkely pedig meghatározza a felfüggesztés ill. a kizárás feltételeit. A kilépéssel kapcsolatban nem találunk információkat az Alapokmányban, de elméletileg természetesen lehetséges az idők folyamán egyébként eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy egy tagállam kilépett az ENSZ soraiból (Indonézia 1965-66-ban), de aztán ez az állam is ismét csatlakozott. Jelenleg az ENSZ tagjainak létszáma 192, 1945-ben még csak 51 tagállam volt, a mai taglétszám mellett szinte a Föld összes országa jelen van az ENSZben, az utolsó csatalakozó állam Montenegró volt 2006-ban. 11 A szemléletesség kedvéért mellékeltem egy-egy világtérképet az 1945-ös és a mai állapotról, a világoskék színnel jelzett államok a szervezet tagjai. 1. sz. Térkép Az ENSZ tagállamok a világon 1945-ben 12 10 Nicol J. Shrijver The Future of the Charter of the United Nations idézet G. Berlia Contribuion á l interprétation des traits, RdC 114 (1965-I), 306 et seq.; H. Thirlway, The Law and Procedure of the International Court of Justice 1960-1989 (Part Three), BYIL 62 (1991), 1 et seq. (44); C.F. Amerashinghe, Principles of the Institutional Law of International Organizations, 2005, 45. 11 http://www.un.org/en/members/growth.shtml 2011.04.04. 12 http://www.un.org/depts/cartographic/map/profile/world45.pdf 2011.04.30. 11

2. sz. Térkép Az ENSZ tagállamok a világon 2011-ben 13 2.2 Közgyűlés A Közgyűlés működését, feladatait és hatáskörét is szabályozza az Alapokmány negyedik fejezete. A Közgyűlés alapvetően egy képviseleti döntéshozó szerv, ahol minden tagállamnak egy szavazata van adott esetben például a Biztonsági Tanács kérésére kivizsgál bizonyos ügyeket és ajánlásokat is tehet. A Közgyűlés döntéseit az ülésszakok keretén belül hozza, amelyeknek három fajtája van: a rendes, rendkívüli és a rendkívüli sürgős ülésszakok. Ha nincsen semmi rendhagyó esemény, akkor a Közgyűlés évente egy ülésszakot tart, amely általában minden év szeptemberétől decemberig tart. A döntések meghozatalához a Közgyűlés fele plusz egy szavazat szükséges, de fontos kérdésekben elegendő, ha a jelenlevők kétharmada támogatja az indítványt. Hatáskörét tekintve elmondható, hogy két fő irányvonalat különböztethetünk meg, az egyik a szervezet működésére gyakorolt benyomás, ez a befelé irányuló hatáskör, ide tartozik a szervezeti egységek tagjainak megválasztása, pl. Biztonsági Tanácsban a nem állandó tagok megválasztása, Gazdasági Szociális Tanács tagjainak a megválasztása, stb. Szintén a Közgyűlés dönt a költségvetési kérdésekben. A Közgyűlés határoz a Biztonsági Tanács által ajánlott új tagok felvételéről is, illetve a tagok felfüggesztéséről, kizárásáról. Szintén belső hatáskörébe tartozik, hogy vitás ügyekben a Nemzetközi Bíróság véleményét kérje 13 http://www.un.org/depts/cartographic/map/profile/world00.pdf 2011.04.30. 12

ez a jog egyébként nem kizárólagosan csak a Közgyűlést illeti meg vagy, hogy segédszerveket, intézményeket hozzon létre. A Közgyűlésnek van kifelé irányuló hatásköre is, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében végzett feladata, hogy bizonyos kérdésekben ajánlásokat tegyen, szintén az Alapokmány által szabályozott módon, pl. a 12 cikkely kimondja, hogy abban az esetben, ha egy ügy a Biztonsági Tanács előtt van, a Közgyűlés nem tehet ajánlásokat, csak abban az esetben, ha erre a Biztonsági Tanács felkéri. Feladata, hogy megvizsgálja a nemzetközi béke helyzetét és ajánlásokat tegyen, hogy hogyan lehet ezt megőrizni ill. biztosítani. Természetesen nem csak a béke és biztonság kérdéseiben folytat tárgyalásokat, hanem minden olyan üggyel kapcsolatban, amely valamilyen szempontból érinti az ENSZet vagy annak bármely intézményét. A Közgyűlés nagy hatással van a nemzetközi jog fejlődésére is, azon keresztül, hogy tanulmányok elkészítését kezdeményezi, folyamatosan keresi a kompromisszumot a nemzetközi politikában, szorgalmazza a nemzetközi jog kodifikálását. Megkapja a különböző jelentéseket, ezeket tanulmányozza és jóváhagyja, döntéseket hoz. A Közgyűlés főbb szervei a következők: Általános Bizottság, melynek feladat az ülések napirendjének javaslata, a munka megszervezése. Mandátumvizsgáló Bizottság, amely a Közgyűlésen résztvevő képviselők megbízólevelét ellenőrzi. Ezen kívül működik még hat főbizottság: 1. Leszerelési, nemzetközi biztonsági bizottság 2. Gazdasági és pénzügyi bizottság 3. Szociális, humanitárius és kulturális bizottság 4. Különleges politikai és dekolonizációs bizottság 5. Adminisztratív és költségvetési bizottság 6. Jogi bizottság 2.4.1. A Közgyűlési határozatok, mint jogforrások A Közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek, csak ajánlások, mégis jelentős változásokat idéztek elő a nemzetközi életben és sok ember élete változott hatásukra. Ilyen például a Közgyűlés által 1950 novemberében elfogadott Egyesülés a békéért (377(V)) határozat, amelyet 52 mellette, 5ellene (Csehszlovákia, Fehéroroszország, Szovjetunió, Lengyelország, Ukrajna), 2 tartózkodással (Argentína, India) fogadtak el. A határozat alapján a Közgyűlés amennyiben a Biztonsági Tanács állandó tagjainak 13

egyhangú állásfoglalása hiányában a Biztonsági Tanács nem tud lépéseket tenni intézkedhet, amikor úgy tűnik a béke veszélyben forog, vagy megszegik a békét, vagy egy agresszor megjelenése esetén. Ilyenkor a Közgyűlés ajánlásokat tehet. Ez a határozat elvileg sérti az Alapokmány 11 cikkelyében leírt hatáskör-megosztás elvét, bár ezt sokan vitatják. Eddig viszonylag ritkán alkalmazták eredményesen, de annak ellenére, hogy ennek a határozatnak a hatására a Közgyűlés csupán ajánlásokat tehet mégis milliók életét változtatta már meg. 1.sz. Ábra az ENSZ szervezeti felépítése 14 Titkárság Biztonsági Tanács Katonai Vezérkari Bizottság Szankciós Bizottságok ICTY Nemzetközi Bíróság Közgyűlés Gyámsági Tanács Pénzalapok (pl. UNCTAD, UNEP, UNDPI) UNHCR UN-HABITAT Emberi Jogi Tanács, stb. Gazdasági és Szociális Tanács Szakosított intézmények Funkcionális és regionális bizottságok 14 http://www.freeweb.hu/nemzetkozijog/tanszek/anyag/20101102/nk-nkszervensz-11.pdf 2011.05.01. 14

2.3 Biztonsági Tanács A Biztonsági Tanács az ENSZ legfelsőbb szintű politikai egyeztető, döntéshozó és végrehajtó szerve. Működését az Alapokmány ötödik fejezete szabályozza, elsődleges feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, ennek érdekében kivizsgálja a különböző eseteket, javaslatokat tesz a probléma megoldására és amennyiben nem sikerül békés módon rendezni a problémát, szankciókat alkalmaz, amelyek lehetnek fegyverrel történő rendfenntartás ill. nem fegyveres büntetések - nem fegyveres büntetés például az embargó, különböző vámok, támogatások megvonása. Az Alapokmány a hatodik fejezettől a nyolcadikig szabályozza, hogy hogyan kell eljárni a Biztonsági Tanácsnak. A hatodik fejezete leírja, hogy milyen módon kell kezelni a viták békés rendezését, ennek során nem kötelező érvényű határozatok születnek és a döntés meghozatala során az érintett államnak tartózkodnia kell a szavazástól. A hetedik fejezet szabályozza az eljárást a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és a támadó cselekmény esetében, ennek során kötelező határozat hozható és ebben az esetben, amennyiben az érintett országok valamelyike is tagja a Tanácsnak, nem köteles tartózkodnia a szavazástól. A nyolcadik fejezet pedig a meghatározza, hogy milyen esetben köthet a Biztonsági Tanács regionális megállapodásokat. A Tanács szerkezeti felépítése: tizenöt tagból áll, ebből öt tagállam 1945 óta a Biztonsági Tanács állandó tagja: Kínai Köztársaság (1971-től Kínai Népköztársaság), Franciaország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (1991 óta a Szovjetunió felbomlása óta Orosz Föderáció), Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. A további tíz tagot a Közgyűlés választja, a választások során figyelembe veszik, hogy mely ország milyen mértékben járul(t) hozzá az ENSZ működéséhez, illetve, hogy milyen a földrajzi fekvése, ennek hatására megvalósul a méltányos földrajzi felosztás elve annak érdekében, hogy földrajzi szempontból igazságosan legyen felosztva, hogy mikor, mely ország vesz részt a Biztonsági Tanácsban. A nem állandó tagok mandátuma két évre szól és a leköszönő tagokat nem lehet egyből újraválasztani. A választott tagok létszáma hatról tízre változott 1965-ben. Jelenleg a Biztonsági Tanács tagjai az öt állandó tagon kívül: Bosznia-Hercegovina (2011), Brazília (2011), Libanon (2011), Nigéria (2011), Gabon (2011), Kolumbia (2012), Németország (2012), Portugália (2012), Észak-Afrika (2012), India (2012) 15. 15 http://www.un.org/sc/members.asp 2011.04.05. 15

A Közgyűlés az újonnan választott tagokat, amelyek mandátuma majd 2012-ben jár le, 2011 januárjában választotta Ausztria, Japán, Mexikó, Törökország és Uganda helyére. 16 A Biztonsági Tanács elnöki tisztére minden naptári hónapban másik tagország delegáltja kerül, attól függően, hogy a tagországok neve milyen helyet foglal el az ábécében. 1.sz. Táblázat a Biztonsági Tanács elnöki tisztségének jelenlegi felsoztása 17 Hónap Elnök A tagság vége Bosznia Január Hercegovina 2011.12.31 Február Brazília 2011.12.31 Március Kína Állandó tag Április Kolumbia 2012.12.31 Május Franciaország Állandó tag Június Gabon 2011.12.31 Július Németország 2012.12.31 Augusztus India 2012.12.31 Szeptember Libanon 2011.12.31 Október Nigéria 2011.12.31 November Portugália 2012.12.31 December Orosz Föderáció Állandó tag Érdekes, hogy az ENSZ tagjai közül 73 olyan ország van, amelyek még sosem vettek részt a Biztonsági Tanács munkájában nem állandó tagként 18. Szemben az ENSZ többi szervével, amelyek hatalma csak addig terjed, hogy ajánlásokat tegyenek, a Biztonsági Tanács az egyetlen, amelynek döntéseit és szabályait kötelesek a tagállamok betartani. Minden tagnak egy szavazata van, az állandó tagok vétójoggal rendelkeznek. Eljárási kérdésekben a 15 tagból 9-nek kell igennel szavaznia, minden más kérdésben a Biztonsági Tanács határozatait az összes állandó tagok szavazatait magába foglaló kilenc szavazatra van szükség. 16 http://www.un.org/sc/members.asp 2011.04.05. 17 http://www.un.org/sc/presidency.asp 2011.05.01. 18 http://www.un.org/sc/list_eng6.asp 2011.04.08. 16

2.5.1. A vétójog használata A Global Policy Forum az ENSZ-től kapott adatok alapján közzétett egy statisztikát, amely az állandó tagok vétójogának használatát mutatja be 1945-től 2008-ig: 2. sz. Táblázat Az állandó tagok vétójogának használata 1945-2008-ig 19 Év Kína * Franciaország Egyesült Királyság USA Orosz Föderáció/SZU Összesen 2008 1 1 2 2007 1 1 2 2006 2 2 2005 0 2004 2 1 3 2003 2 2 2002 2 2 2001 2 2 2000 0 1999 1 1 1998 0 1997 1 2 3 1996 0 1986-95 3 8 24 2 37 1976-85 9 11 34 6 60 1966-75 2 2 10 12 7 33 1956-65 2 3 26 31 1946-55 1 2 80 83 Összesen 7 18 32 82 124 263 * 1946 és 1971 között Kína helyét a Biztonsági Tanácsban a Kínai Köztársaság (Taiwan) foglalta el, amely egyszer használta vétójogát, mégpedig arra, hogy Mongólia tagságát megakadályozza. A jelenlegi BT Tag Kínai Népköztársaság először 1972. augusztus 25-én használta először a vétójogát. A Biztonsági Tanács tagjai csak ritkán éltek vétójogukkal olyan esetekben, amikor a nemzetközi biztonság forgott kockán. 59 esetben a vétók egy új tag felvételét akadályozták. Továbbá 43 esetben használták még az országok a vétójogukat a főtitkári választások során, de ezekben az esetekben a Biztonsági Tanács zárt ülést tartott és ezek a vétók nem szerepelnek a fenti táblázatban. 19 http://www.globalpolicy.org/security-council/tables-and-charts-on-the-security-council-0-82/use-of-theveto.html 2011.04.07. 17

Az alábbi diagram a vétójog használatát mutatja be a fenti táblázat alapján, így sokkal jobban látható, hogy alapvetően a két világhatalom, az Orosz Föderációs és az Amerikai Egyesült Államok volt az, aki legtöbbet használta a vétójogot. 1.sz. Diagram A Biztonsági Tanács állandó tagjainak vétó-használata 2.5.2. A Biztonsági Tanács által elfogadott határozatok és nyilatkozatok Az alábbi diagramm a Biztonsági Tanács által elfogadott határozatokat és nyilatkozatokat mutatja be az 1988-2010-es időszakban. 1.Diagramm: A Biztonsági Tanács által elfogadott határozatok és nyilatkozatok 1988-2010 20 20 http://www.globalpolicy.org/images/pdfs/number_of_security_council_resolutions.pdf 2011.04.30. 18

Jól látható a határozatok és nyilatkozatok számából, hogy melyek voltak azok az évek, amelyek békésebbek voltak, a Biztonsági Tanács legfőbb feladata, hogy fegyveres konfliktusok beszüntetése vagy megelőzése érdekében hoz határozatokat. Jól látható az 1993-as kiemelkedés, amikor Bosznia Hercegovina és Jugoszlávia ügyében is több határozat született, vagy pl. 2006 amikor szintén több fegyveres összetűzés volta világban, Elefántcsontparton, Grúziában, Libériában 21. 2.4 Adós államok A 19. cikkely leírja, hogy az adós államok, amennyiben több, mint 2 évnyi tagdíjjal tartoznak és ezen tartozásuk nem kellően indokolt, elveszítik szavazatuk a Közgyűlésben. Jelenleg 3 állam van, amely meg van fosztva a Közgyűlésben gyakorolható szavazati jogától: Grenada, Kirgizisztán és Ruanda. Valamint további 6 állam van, amelyek szintén elmaradtak a befizetésekkel, de a Közgyűlés döntése szerint a 65. Közgyűlés ülés-szakának végéig még élhetnek a szavazati jogukkal: Közép Afrikai Köztársaság, Guinea-Bissau, Libéria, Sao Tome és Principe, Szomália. 22 2.5 Ellenséges Államok 23 Az Alapokmány 53 cikkelyének második bekezdése értelmében az ellenséges Állam kifejezés minden olyan Államra vonatkozik, amely ennek az Alapokmánynak valamelyik aláírójával a második világháború ideje alatt ellenséges viszonyban állott. Az ellenséges állam kifejezés szerepel továbbá a 107. cikkelyben és egy félmondat erejéig a 77. cikkelyben is. Az Alapokmány szövegezése természetesen az 1945-ös állapotot tükrözi, ám ennek értelmében Németország és Japán a mai napig ellenséges államoknak tekinthetők, hiszen az Alapokmány szövege a mai napig tartalmazza ezeket a kijelentéseket. 1995-ben a Közgyűlés 50. ülésszakán elfogadta az 50/52. számú határozatot, amely az ellenséges államokra vonatkozó részeket elavultnak nyilvánítja és megállapodtak arról, hogy ezeket a részeket mielőbb törlik majd az Alapokmány szövegezéséből, ám ez a módosítás azóta sem következett be. 2.6 Gyarmati országok Tartalmi szempontból vizsgálva feltűnik, hogy az Alapokmány fejezetei között megjelenik a nemzetközi gyámsági rendszer. Az ezzel kapcsolatos fejezetek, tehát a XI-XIII-ig mára 21 http://www.un.org/docs/sc/unsc_resolutions.html 2011.04.30. 22 http://www.un.org/en/ga/about/art19.shtml 2011.04.04. 23 http://de.wikipedia.org/wiki/un-feindstaatenklausel 2011.04.26. 19

már haszontalanná váltak, hiszen ez a gyarmatosított területekre vonatkozott. Mivel mára ezek a gyarmatbirodalmak már felszámolásra kerültek, így az Alapokmányban leírt szuverenitás és egyenlő elbánás már nem csupán egy szabály, hanem az államok törvény adta joga. A 60-as években az ezen területeken élő emberek és a nemzetközi közösség is érzékelte, hogy sok helyen nagyon lassan zajlik az Alapokmányban megfogalmazott elvek alkalmazása, így a Közgyűlés 1960. december 14-én kiadott egy az Alapokmánnyal összhangban álló a gyarmat-országok és lakosaik függetlenségét garantáló rendelkező nyilatkozatot (the Declaration on the Granting of Independence to Colonial Countries and Peoples - resolution 1514 (XV)) 24. Ebből is látható, hogy milyen fontos az ENSZ szervezeteinek munkája, illetve az általuk kiadott nyilatkozatok, ajánlások, határozatok. Mivel az Alapokmány módosítására a vétójogok miatt nincs lehetőség, így az intézmény szervezetei folyamatosan törekedtek feladatkörük bővítésére és hatalmuk kiterjesztésére. Ahhoz, hogy az Alapokmányt megvizsgálhassuk szükséges ezeknek a tevékenységeknek is a figyelembe vétele. 24 http://www.un.org/depts/dpi/decolonization/declaration.htm 2011.04.02. 20

3. Az ENSZ Alapokmányának múltja és jövője Továbbra is a Schrijver tanulmánynál maradva a szerző külön fejezetben tárgyalja az ENSZ múltját és jelenét (2006-os tanulmányról van szó). Hét pontban mutatja be, hogy miben különbözik a mai ENSZ az egykoritól és melyek azok a kihívások, amelyekkel a szervezetnek meg kell birkóznia. 1. Univerzális tagság manapság az ENSZ-nek bármely békeszerető állam a tagja lehet, amelyik elfogadja az Alapokmányban deklaráltakat. Korábban, az ENSZ megalapításakor az ellenséges államok, mint Németország, Japán, Olaszország nem válhattak a szervezet tagjaivá, ez csak az akkori békeszerető államok privilégiuma volt. Manapság a szervezet célja az, hogy minél több tagja lehessen. Meg kell jegyeznem, hogy ebből a szempontból sikeresnek mondhatjuk az ENSZet, hiszen fennállása óta csak egyetlen egyszer Indonézia lépett ki tagjai közül, de kis idő elteltével ismét csatlakozott. 2. A kolonizáció vége és az ellentétek kiéleződése a dekolonizáció hatására az ENSZ tagjainak létszáma jelentősen megnövekedett. A taglétszám emelkedése mellett fontos kiemelni, hogy nem csak mennyiségi, hanem minőségi változások is végbementek. Hiszen rengeteg fejlődő, vagy éppen elmaradott állam csatlakozott az ENSZ-hez az elmúlt több, mint 60 év során, amelyek gyakran nagyon sebezhetőek, rossz gazdasági helyzetben vannak és emiatt rengetek vitát generálnak. Sok állam ezek közül annyira gyenge lábakon áll, hogy elvesztette az irányítást és képtelen garantálni a lakosság biztonságát. Az így létrejött problémák azonban mindig megoldást követelnek és ennek hatására rengeteget fejlődött a nemzetközi jog és a jövőben is meg kell találni a megoldásokat ezen problémákra. A béke negatív szemléletéből való áttérés a pozitív szemléletre az ENSZ megalakulásakor a béke jelentősége leginkább abban merült ki, hogy megakadályozzák egy újabb háború legrosszabb esetben világháború kitörését, ezt érti a szerző a negatív béke fogalma alatt. Manapság azonban már nem csak ennyit jelent a béke, nem egyszerűen csak a háborúmentes időszak fenntartásáról van szó, hanem folyamatos harcról a terrorizmus-, a különböző járványok-, a súlyos szegénység-, a fejlődésben való elmaradottság ellen és a környezetszennyezés leküzdéséről. A jövőt tekintve talán a legfontosabb terület a környezetszennyezés és annak megelőzése, felszámolása, az ENSZ ebben is megpróbál élen járni és folyamatosan hirdeti a fenntartható fejlődés fontosságát. 21

3. Az emberek biztonsága ugyanolyan fontossá vált, mint az államok biztonsága ez szintén egy olyan dolog, ami az 1940-es években még nem volt olyan fontos, bár az Alapokmány 55-ös cikkelye már akkor kitért az életszínvonalra, a bőrszín miatti diszkrimináció felszámolására, megvilágította a kapcsolatot a béke és a biztonság, a szociális fejlődés és az emberi jogok tisztelete között, mégsem volt ennek akkora jelentősége akkoriban, mint manapság, hiszen a világháborúkat követően elsősorban a területi szuverenitás biztosítása volt a cél és csak eztán következett az emberek biztonsága. Elmondható, hogy ebben a tekintetben is nagyot változott a világ és ebben nagy szerepe van az ENSZ-nek. 4. A hidegháború vége ez az esemény és az ezt megelőző időszak, az enyhülés hatalmas változást hozott az ENSZ életében. Lehetőség volt rá, hogy előtérbe kerüljenek az előző bekezdésben is hangsúlyozott emberi jogok, megtartották az első Emberi Jogi Konferenciát 25. 5. Szeptember 11-e hatása ez a sajnálatos esemény szintén nagyban befolyásolta a szervezet életét. Az ENSZ is szembesült vele, hogy nincs mindenre felkészülve és a terror-támadás kapcsán több kérdés is felmerült, hogy mi a megfelelő nemzetközi válasz, amely egy ilyen szituációban adható? Az Alapokmány nem terjedt ki arra vonatkozólag, hogy mi a teendő, ha egy terrorista csoport támad meg egy országot. Azóta több egyezmény és több interpretáció is született, hogy mi a teendő egy ilyen helyzetben. A megfelelő válsz egy ilyen szituációra mindenképpen az, ha az államok összefognak és multilaterális akciók keretében próbálják meg felszámolni a terrorizmust, ehhez pedig az ENSZ képes a legmegfelelőbb fórumot biztosítani. 6. Az ENSZ egy Multi-szereplők által uralt világban az alapításkor még nem voltak a világon ilyen létszámban jelen a non-profit és egyéb multinacionális szervezetek/vállalatok. Mára azonban jelentősen megnövekedett ezeknek a szereplőknek a száma. Ez természetesen az ENSZ számára is nagyszerű lehetőségeket jelent, hiszen ha sikeres együttműködéseket alakít ki ezekkel a szervezetekkel, akkor még több fórumot biztosíthat saját maga számára, hogy elérje az államokat és az embereket és megvalósítsa az Alapokmányban lefektetett célkitűzéseit. 25 A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát a Közgyűlés az 1966. december 16-ai, 2200 A (XXI) számú határozatában fogadta el. http://www.menszt.hu/informaciok/emberi_jogok 2011.04.02. 22

Ez a hét pont is jól mutatja, hogy mennyi mindenen ment keresztül a szervezet az elmúlt 66 év során és milyen jól alkalmazkodott a különböző változásokhoz, szituációkhoz, de véleményem szerint a szerző kihagyott egy szintén nagyon fontos változást, mégpedig a technikai fejlődést. A technika fejlődésével, a legmodernebb telekommunikációs eszközök megjelenésével összhangban a nemzetközi élet is sokat változott, a diplomácia és a különböző folyamatok valamelyest felgyorsultak ill. új csatornák jelentek meg. Az ENSZnek is lehetősége van a médiában való megjelenésre és véleményem szerint a szervezet nagyon okosan használja a média különböző fórumait. Ha csak belegondolunk, hogy az ENSZ minden szakosított szervének saját honlapja van, adatbázisa, stb. Folyóiratot jelentet meg, arculatát igazi marketinges hozzáértéssel tervezi meg, tevékenysége népszerűsítéséhez gyakran kér fel hírességeket, akik nagykövetként arcukkal és jelenlétükkel támogatják a szervezet céljainak megvalósítását. A dolgozat további részéből kiderül, hogy milyen fontos ez az arculat és marketing azon tevékenységek során, amelyek annak ellenére, hogy igazából nem módosítják az Alapokmányt mégis strukturális és szervezeti változásokhoz vezetnek. Az, hogy ezt a feladatot mennyire szem előtt tartják igazolja a Ban Ki Mun ENSZ főtitkár által kiadott Agenda 2010-ben olvasható kijelentés is: A Titkárság a menedzsment megfiatalítására és a jövő feltörekvő vezetőinek fejlesztésére koncentrál. A naprakész információk és kommunikációs technológiák jobb felhasználását propagáló kampány ezért folytatódni fog. 26 Gyakorta vetődik fel a médiában és más fórumokon is, hogy az ENSZ megbukott, mert képtelen a nemzetközi béke fenntartására, ám gondoljunk csak bele, hogy mi történne, ha nem létezne az ENSZ és nem lenne egy szervezet sem, amelyik a nemzetközi béke folyamatos fenntartásán dolgozik? Természetes hogy az idők és a szituációk változásával szükségessé vált az ENSZ reformja és ennek fontosságát már a szervezet vezetői is felismerték és megtették az első lépéseket a szervezeti átalakítás felé. 26 http://www.unis.unvienna.org/pdf/factsheets/uninfocusno4_31jan10_hu.pdf 2011.04.04. 23

4. Az alapokmány módosításai, kiegészítései Az alapokmány három alkalommal lett kiegészítve hatályba lépése óta. Magát a módosítást is szabályozza az alapokmány, mégpedig a 108-as cikkely. A jelen Alapokmány módosítása az Egyesült Nemzetek összes tagjaira nézve akkor lép hatályba, ha azt a Közgyűlés tagjai kétharmad szótöbbséggel elfogadták és az Egyesült Nemzetek tagjainak kétharmada, köztük a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagja, saját alkotmányos eljárásának megfelelően megerősítette. 27 Az alapokmány módosításához ill. kiegészítéséhez szükséges, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai 28 mind beleegyezzenek tehát az öt állandó tag igenlő szavazatára van szükség és további négy nem állandó tag támogatására, így összesen kilenc igen szavazat szükséges a döntések meghozatalához. Az állandó tagok nem hajlandóak feladni vétójogukat és egyértelmű, hogy csak olyan módosításokat ill. kiegészítéseket hagynak jóvá, amelyek nem veszélyeztetik a hatalmukat. Köztudott például, hogy Kína nyíltan vállalta azon véleményét, hogy nem támogatja Japán állandó taggá válását a Biztonsági Tanácsban, mert az veszélyeztetné az érdekeit. Sokak szerint ez a szituáció igazi ördögi kör, amelyből nincsen kibúvó, annál kevésbé, mivel a Biztonsági Tanács többek között eljárási kérdésekben is hivatott döntést hozni. Ám maga a kérdés, hogy melyik tekintendő eljárási ügynek és melyik nem, szintén vétó tárgyát képezi 29. Így lényegében egy kettős vétó rendszer jön létre, amelyet tényleg csak olyan esetekben sikerül átlépni, amely egyetlen állandó tag érdekeit sem sérti. Nem csoda hát, hogy ez idáig mindössze három pontban módosították az ENSZ alapokmányát. 1963. december 17-én a Közgyűlés 96 mellette, 11 ellene, 4 tartózkodás mellett megszavazott egy-egy kiegészítést a 23 és a 27-es, valamint a 61-es cikkelyekhez. A 23-as cikkely a Biztonsági Tanács tagjainak létszámát és a tagok választásának ill. cserjének módját írja le. 27 http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/186 2011.04.02. 28 Kínai Köztársaság, Franciaország, az Orosz Föderáció ( 1945. október 24-étől a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége volt az ENSZ eredeti tagállama. 1991. december 24-én kelt levelében Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke tájékoztatta a főtitkárt, hogy a Szovjetunió tagságát a Biztonsági Tanácsban és minden más ENSZ-szervben az Orosz Föderáció folytatja a Független Államok Közössége 11 tagállamának támogatásával. www.menszt.hu 2011.03.18-án.), Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok 29 Malcolm N. Shaw: Nemzetközi jog Osiris Kiadó Bp. 2001.719.o. 24

Ez a kiegészítés arra vonatkozott, hogy a Biztonsági Tanács választható tagjainak létszámát 6-ról 10-re emeljék és ezzel összhangban a döntések elfogadásához szükséges szavazatok számát is módosítsák, valamint megegyeztek abban, hogy a nem állandó tagokat mely geográfiai területekről kell választani. A 61-es cikkely kiegészítése a Gazdasági és Szociális Tanács taglétszámának 18-ról 27-re emelésére vonatkozott. Ezek a módosítások 1965. augusztus 31-én léptek életbe. A 23-as és 27-es cikkely kiegészítései kapcsán vált nyilvánvalóvá, hogy az alapokmány módosításának feltételeit is módosítani kell. 1965. december 25-én a Közgyűlés egyhangúan szavazott a 109-es cikkely jövőbeni kiegészítéséről, amely a Biztonsági Tanács szavazati többségének módosítását célozta meg azzal kapcsolatosan, hogy hányan kell támogassák az általános értekezlet összehívását az Alapokmány felülvizsgálata kapcsán. A 109-es cikkely módosítása 1968. június 12-én lépett életbe és a cikkely így a következőket tartalmazza: 1. A jelen Alapokmány felülvizsgálására az Egyesült Nemzetek tagjai általános értekezletet tarthatnak, mégpedig abban az időpontban és azon a helyen, amelyet a Közgyűlés tagjainak kétharmad szótöbbségével és a Biztonsági Tanács bármely kilenc tagjának szavazatával meghatároz. Az értekezleten a Szervezet mindegyik tagjának egy szavazata van. 2. A jelen Alapokmánynak az értekezlet kétharmad szótöbbséggel javasolt bármely módosítása akkor lépt hatályba, ha azt az Egyesült Nemzetek tagjainak kétharmada, köztük a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagja, saját alkotmányos eljárásának megfelelően megerősítette. 3. Ha ilyen értekezlet a Közgyűlésnek a jelen Alapokmány hatályba lépését követő tizedik évi ülésszakáig nem ült össze, az értekezlet összehívására vonatkozó javaslatot a Közgyűlés említett ülésszakának napirendjére kell tűzni és az értekezletet meg kell tartani, ha a Közgyűlés tagjainak szótöbbségével és a Biztonsági Tanács bármely hét tagjának szavazatával így határoz. 30 1973. december 20-án a Közgyűlés további kiegészítést fogadott el a 61-es cikkelyhez 105 mellette 2 ellene és 15 tartózkodó szavazat mellett, ennek hatására a Gazdasági és Szociális 30 http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/186 2011.04.02. 25

Tanács taglétszámát 54-re emelték. Ez a kiegészítés 1973. szeptember 24-én lépett életbe a Tanácsnak máig 54 tagja van. Alapvetően elmondható, hogy ezek a módosítások mind azért váltak szükségessé, mert a szervezet taglétszáma folyamatosan bővült, így szükségessé vált a különböző szervezeti egységek létszámának bővítése is. Természetesen az idők folyamán több strukturális változást is keresztülvittek az Egyesült Nemzetek Szervezetében amelyek nem az alapokmány megváltoztatásán keresztül léptek életbe, ilyen volt például az, hogy eredetileg egy kérdésben akkor született döntés, ha azt a Biztonsági Tanács 9 tagja jóváhagyta és ebből a 9 jóváhagyó szavazatból 5 az állandó tagok igenlő szavazata volt. Ezt az idők folyamán úgy módosították, hogy az állandó tagok tartózkodása esetén, de 9 tag jóváhagyásával elfogadott a döntés. 26

5. Az ENSZ reformja Az ENSZ reformja lényegében a szervezet megalakulása óta folyamatosan napirenden van, ám az Alapokmány módosításának nehézségei és a vétójogok miatt az elmúlt több, mint 60 év során nem sok változtatást sikerült elérni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem volt megszámlálhatatlan kísérlet, javaslat, előterjesztés, amely az ENSZ reformját szolgálta volna az idők folyamán rengetek munkacsoportot, bizottságot állítottak fel, szakértőket kértek fel, hogy készítsék el javaslataikat a szervezet hatékonyságának növelése érdekében, ennek ellenére az ENSZ működésének több, mint 60 éve során ténylegesen nagyon kevés reformot vittek véghez. Ennek oka, hogy az alapításakor a Biztonsági Tanács állandó tagjai mindenképpen ragaszkodtak vétójogukhoz, e-nélkül nem jöhetett volna létre a szervezet. Az azt követő status quo, vagyis a hidegháború éveiben pedig bármikor bármelyik tagállam vetette fel a különböző reformok gondolatát mindig felmerült a gyanú, hogy valójában a módosítás nem a szervezet, hanem a kezdeményező állam saját politikai érdekeit szolgálja majd és ha ez nem is állt fenn, gondoljunk csak bele, hogy milyen nehéz olyan reformokat bevezetni amely, minden tagállam számára kedvező és senkinek nem sérti az érdekeit. Nyilvánvaló, hogy a változtatások által az egyik fél több lehetőséghez jut, míg a másiknak csökken a játéktere. Az Alapokmány eddig elfogadott módosításai olyan reformok voltak, amelyek valóban minden fél számára kedvező változást jelentettek, a szervezet taglétszámának bővülésével azok a reformok már elkerülhetetlenné váltak. Az idő előrehaladtával a fejlődő országok is egyre nagyobb beleszólást követelnek a szervezet életébe, ami nagyon is jogosnak és nyilvánvalónak tűnik, ha belegondolunk, hogy mennyit változott a gazdasági helyzet az elmúlt évek során és mennyit fog még, ha a fejlődő országok olyan ütemben növekednek tovább, ahogy azt az elmúlt évtizedben tették, a Biztonsági Tanács állandó tagjai pedig 1945 óta változatlanok A továbbiakban megpróbálom bemutatni az ENSZ reformját célzó eddigi legfontosabb intézkedéseket a teljesség igénye nélkül. Az események bemutatását a kilencvenes évek elejétől kezdem, amely szintén jól illusztrálja, hogy valódi reformkísérletekről csak 27

ekkortól beszélhetünk. Az események bemutatásának legfőbb forrásaként az 1993-as alapítású, Global Policy Forum anyagait használtam fel. 31 5.1 1992-1996 Youssef Boutros Ghali főtitkár hivatali ideje alatt hozott intézkedések 1992-ben a Youssef Boutros-Ghali 32 az ENSZ egyiptomi származású hatodik főtitkára akit egyébként eddig egyedülálló módon nem választottak újra, hogy még egy cikluson keresztül töltse be a pozíciót 33 megváltoztatta a Titkárság felépítését, létrehozta a Gazdasági és Szociális Fejlesztési Főosztályt (Department for Economic and Social Development), amelyben több különböző programot olvasztott össze. Bezáratta az 1974 óta működő ENSZ New York-i Transznacionális Vállalati Centrumát (United Nations Centre on Transnational Coporations UNCTC) amely az ENSZ-szel együttműködő transznacionális vállalatokkal valamint a külföldi tőkebefektetésekkel kapcsolatos minden tevékenységet vezérelt, ennek feladatait az ENSZ Genf-i Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) hatáskörébe helyezték,ahol Beruházási, Műszaki és Vállalkozásfejlesztési részlegként(division on Investment, Technology and Enterprise Development) működik. 5.2 Béke Agenda és további jelentések 1992. június 12-én kibocsátották a Béke Agendát: Preventív diplomácia, béketeremtés és békefenntartás (An Agenda for Peace: Preventive diplomacy, peacemaking and peacekeeping), amelyet Ghali készített a Biztonsági Tanács kérésére. A Biztonsági Tanács felismerte, hogy a háború hiánya önmagában nem jelenti a béke tartósságát, megoldásokat kell keresni a gazdasági, szociális, humán és ökológiai problémákra, amelyek folyamatosan veszélyeztetik a fennálló békét. A főtitkár több pontba szedve adott választ a kérdésre, hangsúlyozta a béketeremtő és békefenntartó tevékenységeket megelőző preventív diplomácia fontosságát, javasolta a béketeremtés és békefenntartás definíciójának megkülönböztetését. 1994-ben Ghali kiadott egy újabb jelentést az Agendát a fejlődésért (Agenda for Development), amelyben válaszol az előző jelentést ért kritikákra. 31 http://www.globalpolicy.org/un-reform/introduction-to-un-reform/32384.html 2011.04.26. 32 http://www.afrikatanulmanyok.hu/htmls/boutros_boutrosghali.html 2011.04.09. 33 Ghali-t sok támadás érte a Ruanda-i népirtással, az angolai polgárháború kiújulásával, valamint a jugoszláviai véres konfliktussal kapcsolatban nem volt elég következetes és kemény, hogy megakadályozza ezeket a dolgokat, így amikor lejárt a mandátuma és sor került az újraválasztására az Amerikai Egyesült Államok megvétózta azt. 28

1992. június 3-14. között Rio de Janeiro-ban a környezetért és fejlődésért tartott csúcstalálkozón, ismertebb nevén Earth Summit, fontos kérdésekben született döntés. Az NGO-k, a nyilvánosság és az ENSZ kapcsolata új megvilágításba került és ami a legfontosabb: új nemzetközi környezetvédelmi normák kerültek elfogadásra a korábbi 1972-es Stockholm-i konferencia folytatásaként. 1992 és 1994 között több jelentés is született, amelyek az ENSZ reformját sürgetik, az egyik a független Globális Kormányzó Bizottság által közzétett jelentés (Our Global Neighborhood), amely hangsúlyozza, hogy a nagy nemzetközi szervezeteket, különösképpen az ENSZ-t meg kell erősíteni, ezen belül szorgalmazza a Biztonsági Tanács reformját és a szervezeti finanszírozás reformját. Ezzel párhuzamosan a Yale egyetem független bizottsága is kiadott egy jelentést az ENSZ reformjáról. Több jelentés is készült, de lépéseket nem tettek. 1993-ban a Közgyűlés megalkotja az Emberi Jogok Főbiztosa pozíciót. A Biztonsági Tanács számára az 1992 márciusában foganatosított Arria Formula lehetővé teszi, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben - amikor a Biztonsági Tanács ülésein csak delegációk illetve magas rangú kormányzati tisztviselők és ENSZ tisztségviselők szólalhattak fel az üléseken - ezek után a Biztonsági Tanács tanácstermen kívüli informális találkozókat kezdeményezhet, amelyre bármilyen vendéget meghívhat és ezáltal új információk birtokába juthat. A Volcker-Ogata Bizottság, amelynek tagjai külső szakértők Paul Volcker az Amerikai Egyesült Államok Jegybankjának Igazgatótanácsának elnöke, Shijuro Ogata pedig a Japán Fejlesztési Bank igazgatóhelyettese - a Titkárság kérésére szintén elkészítette jelentését, melyben rávilágítottak, hogy milyen fontos lenne, hogy a tagállamok kedvezményes kondíciók nélkül, időben fizessék a szervezet számára a hozzájárulásokat, valamint mennyire elősegítené a fejlődést, ha a szervezet további bevételhez jutna. 5.3 Az ENSZ reformjának véghezvitelére felállított munkacsoportok 1993 végén 1994 elején a Közgyűlés felállított öt munkacsoportot, hogy megvitassák a reformok véghezvitelét az ENSZ alapításának ötvenedik évfordulójáig. Ezek a munkacsoportok igyekeztek választ adni a Boutros-Ghali által kiadott Béke Agendára illetve a Fejlődésért Agendára (Agenda for Development) a jelentések meghatározóak voltak a 90-es évek végi politikai vitákban, de igazából nem értek el nagy eredményeket. 97-re az öt munkacsoportból négy már befejezte munkáját, vagy egyszerűen 29

felfüggesztette az üléseket és feloszlott, egyedül a Biztonsági Tanács reformjával foglalkozó csoport folytatta munkáját. A legtöbb tagállam egyetért abban, hogy a Biztonsági Tanács reformja már elkerülhetetlen, ám a különböző érdekek miatt ezeket a reformokat máig nem sikerült véghezvinni. 5.4 A Nemzetközi Felügyelő Szolgálati Iroda és az ENSZ első honlapjának létrehozása 1994-ben a Közgyűlés létrehozza a Nemzetközi Felügyelő Szolgálati Irodát (Office of International Oversight Services), amelynek feladata, hogy feltérképezze a gyenge pontokat és effektívebbé tegye az ENSZ munkáját. Ugyanebben az évben az ENSZ létrehozta első website-ját és ezt követően ahogy azt a mai napig láthatjuk nagy figyelmet fordított ennek az új információs csatornának a fejlesztésére és napra készen tartására. Ezen csatorna fejlesztésével párhuzamosan a szervezet csökkentette más irányú média-szereplésének kiadásait, így kevesebbet költött a promóciós videókra ill. a rádiós megjelenésekre. 5.5 1994-95 Nemzetközi konferenciák növekvő publicitás 1994 és 1995 között az ENSZ három nagy úttörő nemzetközi konferenciát is rendezett, amelyek hozzájárultak egy új politikai szemlélet kialakulásához a világon, ilyen volt a Népesség Konferencia Kairo-ban(Population at Cairo) 1994. szeptemberében, a Szociális Fejlődés Konferencia Koppenhágában (Social Development at Copenhagen) 1995. márciusában, valamint a Konferencia a Nőkért Pekingben (Women at Beijing) 1995. szeptemberében. Az ENSZ ezáltal megerősítette az állampolgárokhoz fűződő kapcsolatát és egyre inkább bekerült az átlagemberek köztudatába is. Az Amerikai Egyesült Államok és további államok folyamatosan támadták a szervezet ezen törekvéseit, úgy gondolták, hogy ezekkel a rendezvényekkel csupán az időt és a pénzt vesztegetik. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának konzervatív politikusai a Világörökségi Alapítvány valamint más jobb oldali szervek által támogatva továbbra is ragaszkodtak hozzá, hogy az ENSZ hagyjon fel a szegénység megszűntetéséért és az egészségügyi ellátás mindenki számára elérhetővé tételéért folytatott küzdelemmel, ehelyett koncentráljon inkább olyan elérhető célokra, mint a katasztrófák utáni segítségnyújtás és kárenyhítés, valamint a menekülthelyzet normalizálása. 30

5.6 A szervezet létezésének 50. évfordulója financiális krízis és megoldása Az ENSZ ötvenedik évfordulóján tartott Közgyűlésen megjelentek a világ vezetői és továbbra is biztosították a szervezetet támogatásukról, de megállapodtak, hogy szükséges néhány új változás bevezetése. 1995-96-ban megnövekedett azon tagállamok száma, amelyek elmaradásban voltak a befizetésekkel, ezáltal a szervezet financiális krízisbe került. A szervezet munkatársai javasolták, hogy vessenek ki globális adókat és így számolják fel a krízist, ám az Egyesült Államok Kongresszusa megállapodott, hogy amennyiben az ENSZ további globális adókat is kivet, akkor az Államok nem fizeti be a tagdíjakat és felmerült az ENSZ-ből való kilépés lehetősége is. Nyilvánvaló, hogy egy nemzetközi szervezet csak akkor működhet sikeresen, ha tömöríti a nagyhatalmú országokat, az Egyesül Államok távozásával valószínűleg az ENSZ léte is megkérdőjeleződött volna, még annak ellenére is, hogy nem az Egyesült Államok fizette a működéshez szükséges legnagyobb hozzájárulást. 5.7 Az Effektív igazgató tanács és a Kelet-Centrum létrehozása Végül a helyzet megoldására az ENSZ felállított egy Effektív igazgató tanácsot (Efficiency Board), amely külső szakemberek segítségével igyekezett megoldást találni a finanszírozási problémákra és a Titkárság munkáját igyekezett hatékonyabbá tenni. 1995. július 31-én megalapították a Kelet-Centrumot (South Centre), amely a fejlődő országokat összetömörítő államközi szervezet - 2008 júliusáig 51 tagállam ratifikálta az alapító okiratot 34. A szervezetnek a korábbi ENSZ főtitkár Boutros Ghali is elnöke volt 2003-tól 2006-ig 35. A szervezet kiadott egy jelentést, amelyben élesen bírálta a Washington-i politikusokat, amiért folyamatosan befolyásolni próbálják az ENSZ-t annak érdekében, hogy csökkentse a szerintük elérhetetlennek vélt célok érdekében folytatott tevékenységeket, ahelyett, hogy támogatták volna a szervezet a nagyobb demokráciára és hosszú távú fejlődésre való törekvéseit. 34 http://www.southcentre.org/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=49&itemid=1 77&lang=en 2011.04.12. 35 http://www.southcentre.org/index.php?option=com_content&view=article&id=14&itemid=176&lang=en 2011.04.12. 31

5.8 Nyilvános Dokumentum Rendszer (ODS) 1997-ben tovább folytatódott az új csatornának, vagyis az internetnek és az ENSZ honlapjának fejlesztése, megnyílt a nyilvános dokumentum rendszer (Official Documents System ODS 36 ), amelyhez kezdetben még csak a kormányzati szervek fértek hozzá, majd idővel az NGO-k is jogosultságot kértek, amit bizonyos díj fejében meg is kaptak. 2004-ben mindenki számára elérhetővé tették a rendszert. Manapság ez az ENSZ egyik legnagyobb dokumentumtára, ahonnan minden hivatalos dokumentáció lehívható az ENSZ hivatalos nyelvein. 5.9 1997-2006 Koffi Annan főtitkárságának időszaka 1997 januárjában Kofi Annan-t választották az ENSZ főtitkárának, alig fél évvel hivatalba lépése után benyújtotta programját a szervezeti menedzsment és a koordináció teljes újjászervezésének ügyében. Kinevezte Maurice Strong-ot 37 a reform intézkedések igazgatásának élére. A reformokkal nagyobb hangsúlyt kaptak az emberi jogok és a békefenntartó műveletek, csökkentették a Titkárság költségeit, valamint az állandó munkaerőt, helyette határozott időre szóló szerződéseket kötöttek és ideiglenesen megbízott szakemberek alkalmazását szorgalmazták. A szervezet létrehozott egy vezetői csoportot is (Senior Managament Group) a program megfelelő koordinálása érdekében. A Közgyűlés létrehozta a főtitkár helyettes pozíciót annak érdekében, hogy tovább erősítse az ENSZ menedzsmentjét. Létrehoztak egy új irodát a Humanitárius Ügyek koordinációjára. A Biztonsági Tanácson belül pedig megkezdődtek az egyéni tárgyalások a nem kormányzati szervezetekkel. 5.10 Új források bevonása a gazdasági válság leküzdéséhez, közszférával tartott kapcsolatok minőségének javítása Az ENSZ működtetéséhez szükséges pénzügyi támogatások terén precedenst teremtő változást hozott, hogy 97-ben az amerikai milliárdos Ted Turner 1 billió amerikai dollárt adományozott a szervezet működéséhez. 38 Kofi Annan 2002-ben összhangban mandátumának meghosszabbításával további reformokat jelentett be. 36 http://www.globalpolicy.org/component/content/article/177/31836.html 2011.04.12. 37 Érdekesség, hogy a későbbiekben említésre kerülő Olajat-élelemért programmal kapcsolatban Maurice Storng korrupciós botrányba keveredett ez a tény súlyos erkölcsi, etikai és emberi kérdéseket vet föl. - http://en.wikipedia.org/wiki/maurice_strong 2011.04.16. 38 http://edition.cnn.com/us/9709/18/turner.gift/ 2011.04.12. 32

Kofi Annan hivatali ideje során mindig arra törekedett, hogy minél jobb kapcsolatot alakítson ki a nem kormányzati szereplőkkel (NGO), ennek érdekében 2000-ben indítványozta egy Globális Összefogás (Global Compact) elnevezésű program létrehozását, amelyhez nagyon sok vállalat csatlakozott, ezáltal is elősegítve, hogy az ENSZ működését mindinkább külső forrásokból finanszírozzák. Természetesen voltak olyanok is, akik az ENSZ tevékenységéhez és profiljához méltatlannak találták ezt a kezdeményezést. 5.11 Fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok bevezetése a Biztonsági Tanács által Mivel a financiális és egyéb gondoknak köszönhetően egyre nehezebb volt rábírni a tagállamokat a nemzetközi törvények betartására, így a Biztonsági Tanács szankciókat vezetett be, hogy érvényt szerezzen azoknak az Alapokmány 41. cikkelye megteremti erre a lehetőséget. A szankciók a legtöbb esetben mint pozitív politikai eszközök jelennek meg a nemzetközi életben és a hatásuk is pozitívnak mondható, ám attól függően, hogy milyen kiváltó okra reagálnak a szankciókkal, ezek igencsak sokfélék lehetnek. Ebben az esetben az ún. fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok 39 kerültek bevezetésre. Ilyen lehet például bizonyos áruk kereskedelmének a felfüggesztése egy adott országon belül (olaj vagy fegyverek). Korlátozni lehet a légiközlekedést, felfüggeszteni a diplomáciai kapcsolatokat, korlátozni az állampolgárok mozgását, felfüggeszteni a külföldi tőkebefektetéseket. Egyre nagyobb a kritika ezekkel a szankciókkal szemben, hiszen elvileg azért kerülnek bevezetésre, hogy hatásukra betartsák a nemzetközi törvényeket, ám maguk a szankciók sem tekinthetők erkölcsi szempontból törvényes eszközöknek, hiszen adott esetben nagyon is kegyetlenek és erőszakosak. 1990-es évekig a Biztonsági Tanács mindössze két esetben alkalmazott szankciókat, ebből az egyik Rhodesia ellen 1966-ban, majd Dél-Afrika ellen 1977-ben. 1990 augusztusában a Biztonsági Tanács bevezette Irak ellen az olajembargót (amikor Saddam Hussein megtámadta Kuwait-ot) és ezzel szankciók további sorát nyitotta meg, 2000-ig több, mint három tucat esetben alkalmazott átfogó vagy részleges szankciókat. 40 39 ENSZ Alapokmány 41. cikk 40 http://www.globalpolicy.org/security-council/sanctions/49076.html 2011.04.13. 33

5.12 Irak-i szankciók Ezzel párhuzamosan az Irak-i szankciók több, mint 13 éven át maradtak érvényben 41 és az idő múlásával egyre inkább igazságtalannak és kegyetlennek tartották őket, amelyek több ezer ember halálához járultak hozzá. 1995-ben az ENSZ bevezette az olajat-élelemért programot (Oil-for-food Program), lehetővé téve Irak számára, hogy olajért cserébe élelmiszereket illetve gyógyszereket kapjon a Biztonsági Tanács 706-os és 712-es határozatával 42. Az iraki eseményeknek nagy volt a visszhangja a közvéleményben - legyen az pozitív vagy negatív visszhang -, a Biztonsági Tanács megállapította, hogy az általános szankciók túl sok felesleges szenvedést és kárt okoznak és általuk nem azok lesznek megbüntetve, akik arra rászolgáltak, így ezen felismerések célzott szankciók kifejlesztéséhez vezettek. Ezek a célzott szankciók úgy lettek megalkotva, hogy közvetlenül az engedetlen ország rendszabályozására fókuszáljanak és minél kevesebb kárt okozzanak a civil lakosságnak. Manapság már minden ENSZ szankció a célzott szankció. A Biztonsági Tanács munkacsoportja elkészített egy szöveget, amely a szankciók bevezetésének módját írja le, azért nem született erről határozat, mert Franciaország és az Egyesült Államok nem tudtak megegyezni. 5.13 Új hozzájárulási arány elfogadása Megoldandó az adós államok körülötti problémákat Washington tiltakozására a tagállamok elfogadtak egy új arányt, mely szerint Washington általános hozzájárulását 25%-ról 22%- ra csökkentették, a békefenntartó hányadot pedig 30%-ról 27%-ra, természetesen ez azzal járt, hogy más államoknak kellett valamivel többet fizetni, akik eléggé vonakodva, de azért elfogadták a változásokat. 5.14 Millennium 2000 szeptemberében összegyűltek a tagállamok államfői és a New York-ban tartott Csúcstalálkozón amelyen államfők és NGO-k egyaránt részt vettek -, elfogadták a Millenniumi Nyilatkozatot, amely a korábban 2000 májusában megtartott Millenniumi Fórum elhangzottakat tükrözi és megalkotta az ún. Millenniumi fejlesztési célokat. 41 http://www.globalpolicy.org/security-council/sanctions/case-study-sanctions-against-iraq.html 2011.04.14. 42 http://en.wikipedia.org/wiki/oil-for-food_programme#cite_note-2 2011.04.14. 34

Októberben a Biztonsági Tanács elfogadja az 1325-ös számú határozatot 43 a nők helyzetéről, a békéről és a biztonságról, amely az első lépés egy új ösvényen, amely a Millenniumi célok megvalósulásához vezet. 5.15 A békefenntartó hadműveletek reformja A Biztonsági Tanács kérésére az Algéria-i külügyminiszter Lakhdar Rahimi elkészített egy jelentést, amely a békefenntartó hadműveletek, valamint a Biztonsági Tanács reformját írja le. A reformok egyik fő kérdése a békefenntartásban résztvevő szervezetek mandátuma volt, mivel az ENSZ szervezetek nem rendelkeztek a megfelelő felhatalmazással, hogy közbelépjenek olyan esetekben, amikor a szemük láttára történik a béke megsértése. Hangsúlyozta, hogy a béke fenntartása érdekében véghezvitt megelőző műveletek még fontosabbak. 5.16 Adminisztratív reform 2001-ben az ENSZ az adminisztratív reform keretében létrehozta az Integrált Menedzsment és Információs Rendszert (IMIS- Integrated Management and Information System) melynek segítségével az egész világot átfogó, a legújabb technológiákat alkalmazó standardizált munkafolyamatok kerültek bevezetésre így hatékonyabbá vált a szervezet adminisztratív részlege. 2002-ben Kofi Annan megkezdte második újraválasztását követő hivatali idejét és főleg Washington- i nyomás hatására további reformokat jelentett be. Bezártak kilenc társadalmi információs központot Nyugat-Európában, így csak egy maradt Brüsszelben. 5.17 Nemzetközi Büntetőbíróság Ugyanebben az évben megkezdi működését a Nemzetközi Büntetőbíróság, melynek székhelye Hágában van maga a Bíróság az 1998-ban elfogadott Római Statútum alapján jött létre - és olyan ügyekkel foglalkozik, mint nemzetközi politikai viszályok, népirtás, háborús bűntettek, az emberiség elleni bűntettek. A bíróság maga fontos szerepet foglal el a nemzetközi életben, működése során gyakran kell példát statuálnia. Működésének célja, hogy minden résztvevőre nézve érvényes büntetéseket szabhasson ki és ezáltal a nemzetközi törvényeket minden tagállam elismerje, ám ezen a téren vannak problémák, ugyanis az Egyesült Államok egyike azoknak az államoknak, amelyek nem 43 http://www.un.org/event/res_1325e.pdf 2011.04.27. 35

ismerik el a bíróság működését és a Bush-kormányzás kifejezetten akadályozta is a bíróság munkáját 44. A Bush-kormányzás olyan kampányba kezdett, amely arra bírja rá az egyes országokat, hogy olyan büntetlenségi szerződést írjanak alá az USA-val, amely megakadályozza a népirtással, emberiség elleni háborús bűntettekkel vádolt amerikai állampolgárok kiadatását a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Ezek a büntetlenségi szerződések kimondják, hogy az Egyesült Államok vagy más érintett állam nem köteles vizsgálatot folytatni és vádat emelni olyan amerikai állampolgárságú személyek ellen, akiket a Nemzetközi Büntetőbíróság ilyen szörnyű bűntettekkel vádol. 45 Mióta az Obama-kormányzat van hatalmon a helyzet megváltozott, az Államok nagyobb együttműködést mutat a Bíróság munkájával. 2011 februárjában - a Bíróság működése óta először a líbiai háború kapcsán az Egyesült Államok is megszavazta, hogy Kadhafi a Büntető Bíróság elé állva feleljen tetteiért. 46 2003-ban az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság dacolva a Biztonsági Tanáccsal megtámadta Irakot. A tagállamok, az ENSZ tisztségviselők, a nemzetközi közvélemény mind kétségbe vonták az ENSZ hatalmát a háború megakadályozását illetően és ez az egész megkérdőjelezte az ENSZ jövőjét. A főtitkár, Annan a 2003. szeptemberében megnyíló Közgyűlés ülésszakán beszédet tartott, amelyben azt mondta, hogy a szervezet egy útelágazáshoz érkezett és további reformokat sürgetett a szervezet megerősítésének érdekében. 5.18 Cardoso-Bizottság az ENSZ és a civil szervezetek közötti kapcsolat vizsgálata 2002. szeptemberében Kofi Annan kezdeményezésére megalakult a Cardoso-Bizottság (Cardoso-Panel), melynek feladata az ENSZ és az NGO-k illetve civil szervezetek közötti kapcsolat vizsgálata volt. 2004. június 21-ére majdnem egy év vita és tárgyalás után a bizottság elkészítette jelentését, amely tele volt a közhelyekkel és olyan változtatásokat eszközölt, amelyek hatására csökkent volna az NGO-k szerepe a szervezet életében. 44 http://www.globalpolicy.org/international-justice/the-international-criminal-court.html 2011.04.26. A Bush-adminisztráció az egyre erősebb európai nyomás ellenére sem ratifikálta a hágai Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) törvényét, mivel a balkáni háborúk alatti bűntettek felderítését és szankcionálását nehezítő szabályozásnak minősítette azt. - Benkes Mihály:Túl a hidegháborún A transzatlantizmus szerepe napjainkban http://www.mszdp.hu/pdf/tanulmanyok/transzatlantizmus_bm.pdf 2011.04.26. 45 FUNDAMENTUM / 2003. 1. SZÁM JOGVÉDÔK / 157 http://157.181.181.13/dokuk/03-01-17.pdf 2011.04.26. 46 http://nol.hu/lap/vilag/20110228-a_nemzetkozi_buntetobirosag_ele_kerul_tripoli 2011.04.26. 36

Válaszul több NGO és nem kormányzati szereplő emelte fel a hangját. Végül soha nem született olyan határozat, amely elősegítette volna ezt a változást. Ha megvizsgáljuk az ENSZ Alapokmányát, láthatjuk, hogy az ENSZ és az NGO-k illetve nem kormányzati szereplők viszonya is ezen alapszik, így szól a 71. cikkely: A Gazdasági és Szociális Tanács minden megfelelő intézkedést megtehet abból a célból, hogy olyan nem kormányzati szervezetekkel, amelyek a hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkoznak, tanácskozásokat folytasson. Tehát az NGO-k és más nem kormányzati szervezetek is fontos részét képezik a szervezet munkájának és ahogy azt már a fentiekből is láthatjuk nagy befolyással vannak a működésére a különböző elemzések készítésével, tanácsok adásával, stb. Kofi Annan hivatali ideje során az NGO-k szerepe megerősödött és folyamatosan egyre nagyobb teret kapnak a szervezet életében. 47 5.19 Egyezmények, Kihívások és Változás 2003. szeptemberében a főtitkár életre hívott egy újabb bizottságot, amely az Egyezmények, Kihívások és Változás nevet viselte (panel on Threats, Challenges and Change) és szintén elkészített egy elemzést. Alapvetően a biztonság, fejlődés és a környezetvédelem kérdéskörét tárgyalta, kezdeményezte egy új Békefenntartó Bizottság és egy Emberi Jogi Tanács létrehozását. 2004-ben megrendezésre került a már korábban is említett Globális Összefogás (Global Compact) elnevezésű program, az első nemzetközi konferencia üzleti vezetők számára. Ugyanebben az időben a Titkárság meghívására több, azóta évenként megrendezésre kerülő konferenciát rendeztek, amelyre több ország országgyűlési képviselői voltak hivatalosak. Ebben az évben az ENSZ mindenki számára megnyitotta a már korábban is említett nyilvános Dokumentum Rendszerét. 5.20 2005 Kofi Annan legátfogóbb reform agendája 2005. márciusában Annan bemutatja legátfogóbb reform agendáját a Nagyobb szabadságért ( In Larger Freedom ), amelyben olyan jelenségekre keres megoldást, mint 47 Kül-Világ a nemzetközi kapcsolatok folyóirata III. évfolyam 2006/1. szám Turbék Zoltán: Együttműködés az ENSZ és a nem-kormányzati szervezetek között http://epa.oszk.hu/00000/00039/00008/pdf/turbek.pdf 2011.04.26. 37

a terrorizmus, a fejlődés finanszírozásának problematikája, a Biztonsági Tanács növelésének problémája és az Emberi Jogi Tanács helyettesítése. Annan sürgette az államokat, hogy ezeket a javaslatokat mint csomagokat fogadják el és minél előbb jussanak egyességre, annak érdekében hogy a Millennium+5 találkozón, azaz a szervezet 60. évfordulóján már egyetértés legyen ezekben a kérdésekben. Ehelyett pár hónap tárgyalás után a Csúcstalálkozót mindössze három héttel megelőzően az Egyesült Államok több száz javítást kért a szövegezésben. Ennek eredményeképp más államok is további kiegészítéseket javasoltak, így mire az államok képviselői összegyűltek New York-ban a szöveg maga csak a legalapvetőbb és kissé homályosan megfogalmazott általánosságokra zsugorodott. Így elmondható, hogy a konferencia maga nem volt túlzottan eredményes, mindössze kisebb kérdésekben sikerült egyezségre jutni. Ezt követően újfent találgatások kezdődtek az ENSZ jövőjéről, de a reformok bevezetése iránti hajlandóság nem csökkent, a tárgyalások tovább folytatódtak. 5.21 A Biztonsági Tanács taglétszámának bővítésére egyre nagyobb igény mutatkozik A tagállamok már évek óta feszegetik a Biztonsági Tanács reformjának kérdését. A legfontosabb eleme a reformnak a tagok létszámának bővítése lenne. Ha belegondolunk, hogy a Biztonsági Tanács a szervezet létrejötte óta nem ment át nagyobb változáson, akkor egyértelműen arra a megállapításra kell jussunk, hogy a Tanácsban az erőviszonyok nem a jelenlegi állapotokat tükrözik és ennek hatására sérül a nemzetközi demokrácia intézménye. Brazília, India, Japán és Németország is állandó helyet követlenek maguknak a Biztonsági Tanácsban és azzal fenyegetnek, hogy csökkentik a anyagi illetve haderő-beli hozzájárulásukat amennyiben nem kapnak állandó helyet a Biztonsági Tanácsban. Eközben az afrikai államok szintén jelezték azon szándékukat, hogy állandó helyet szeretnének a Biztonsági Tanácsban annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a nyugati fejlett államok hegemóniáját. 48 2004-ben egy már korábban is említett Kofi Annan által életre hívott bizottság kiadta a Egyezmények, Kihívások és Változás című jelentést (panel on Threats, Challenges and Change), amely szintén foglalkozott a Biztonsági Tanács reformjának kérdésével. Két modell is kidolgozásra került, mindkettő azt javasolja, hogy a Biztonsági Tanács tagjainak létszámát a jelenlegi 15-ről 24-re emeljék. 48 http://www.globalpolicy.org/component/content/article/200/41248.html 2011.04.27. 38

Két változat van 49 : Az A változat javaslata szerint az állandó tagok számát a jelenlegi 5-ről 11-re kellene emelni, tehát további 6 állandó helyet kellene biztosítani az államoknak, ezek az új állandó tagok nem rendelkeznének vétójoggal. A nem állandó tagok létszámát pedig 10-ről 13-ra, azaz 3 hellyel növelnék, akiket 2 éves időszakra választanának és ez nem lenne meghosszabbítható. 3.sz. Táblázat: A Biztonsági Tanács taglétszámának bővítése A modell 50 Régió Államok száma Állandó helyek Állandó helyek javasolt bővítése Javasolt nem állandó helyek (nem újraválasztható) Összesen Afrika 53 0 2 4 6 Ázsia és Csendesóceán 56 1 2 3 6 Európa 47 3 1 1 6 Amerika 35 1 1 4 6 Összesen 191 5 6 13 24 A B változat javaslata szerint létrehoznának egy teljesen új nem állandó kategóriát, amely 8 helyet tartalmazna, amely 4 éves időtartamra szól, de ebben az esetben lenne rá lehetőség, hogy újraválasszák a tagállamokat, tehát fél-állandó kategória jönne létre. Az állandó tagok létszámát nem változtatnák, a nem állandó tagok létszámát egyel növelnék. 4.sz. Táblázat: A Biztonsági Tanács taglétszámának bővítése A modell 51 Régió Államok száma Állandó helyek Fél-állandó helyek létrehozása (4év meghosszabítható) Javasolt nem állandó helyek (nem újraválasztható -2év) Összesen Afrika 53 0 2 4 6 Ázsia és Csendesóceán 56 1 2 3 6 Európa 47 3 2 1 6 Amerika 35 1 2 3 6 Összesen 191 5 8 11 24 A jelentés szerint egyik modellt sem részesítik előnyben a másikkal szemben. A javaslat megjelenése után szkeptikus vélemények láttak napvilágot, amelyek kinyilvánították, hogy 49 Kül-Világ A nemzetközi kapcsolatok folyóirata II. évfolyam 2005/1. Turbék Zoltán: A Biztonsági Tanács reformja http://www.freeweb.hu/kul-vilag/2005/01/turbek.pdf 2011.05.01. 50 http://www.globalpolicy.org/component/content/article/200/48061.html 2011.05.01. 51 http://www.globalpolicy.org/component/content/article/200/48061.html 2011.05.01. 39

mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács bármely tagja vétójoggal rendelkezik, csekély az esély rá, hogy bármelyik modellt keresztülvigyék. A Biztonsági Tanács tagjainak létszámát azóta sem emelték, ám elképzelhető, hogy a közeljövőben változások történnek. A nemrégiben Brazíliában megrendezett BRIC országok csúcstalálkozóján a résztvevők sürgették a nemzetközi szervezetek reformját és Oroszország és Kína hangsúlyozta, hogy támogatja Brazília és India "nagyobb szerepét az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntéseiben" azonban fontos kiemelni, hogy konkrét javaslat nem született, csak annyi vehető biztosra, hogy valamilyen formában állandó szerepet szánnak a két államnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában 52. 5.22 Menedzsment reform 2006-ban az előző évi Millennium+5 találkozó eredményeképp a Közgyűlés megalapította az Emberi Jogi Tanácsot, amely felváltotta az ECOSOC Emberi Jogi Bizottságát. Annan utolsó erőfeszítése a menedzsment reform volt. 2006. márciusában tette közzé jelentését Befektetés az ENSZ-be ( Investing in the United Nations ) címmel, amely vitákat generált az ENSZ dolgozói és a tagállamok között. Olyan javaslatokat tartalmazott, mint a főtitkár új hatalommal való felruházása, ezáltal például lehetőséget kapna a főtitkár a költségvetés átszervezésére és programok lezárására a Közgyűlés beleegyezése nélkül. Sok megfigyelő szerint az Annan által kiadott jelentésben nagyon is érezhető az amerikai befolyás. Természetesen az ENSZ dolgozói és a G-77-ek azonnal megtámadták a javaslatot. Eközben megkezdődött a következő főtitkár kiválasztásának folyamata, ennek során Kanada kezdeményezte a kiválasztási folyamat megváltoztatását, amelyben az NGO-k is nagyobb befolyást kérnek. 5.23 2006- óta Ban Ki-moon az ENSZ főtitkára 2006. október 13-án bejelentették, hogy Ban Ki-moon lesz az ENSZ új főtitkára, hivatali idejét 2007. január 1-én kezdte meg. Ő volt az egyetlen a jelöltek közül, aki mind az öt állandó Biztonsági Tanácstag támogatását megkapta. Az ENSZ 62. közgyűlésén 2007. szeptemberében Bank Ki-moon is felemelte szavát a reform fontossága mellett és a már 52 Kitekintő.hu, Csepregi Zsolt: Folyamatban a világ újrafelosztása 2010.04.18.http://kitekinto.hu/latinamerika/2010/04/18/folyamatban_a_vilag_ujrafelosztasa/ 2011.05.01. 40

Kofi Annan által is elsőrangúként kezelt kérdések mellett is kiállt, mint a terrorizmus elleni küzdelem, az emberi jogok kérdése és a klímaváltozás megakadályozásának fontossága 53. 5.24 A Gazdasági és Szociális Tanács megerősítése Gyakran érték kritikák az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsát, hogy nem látja el megfelelően a feladatait, míg más nemzetközi intézmények, mint például a Nemzetközi Valutaalap, vagy a Világ Kereskedelmi Központ sikeresen veszik át a vezető szerepet a globális gazdaságpolitikai színtéren 54. 5.25 Éves Minisztériumi szemle (AMR) létrehozása és működése 2006-ban a Közgyűlés 61. ülésszakán elfogadták a 61/16-os határozatot 55, amely Gazdasági és Szociális Tanács megerősítése érdekében született Johan C. Verbeke Belgium nagykövetének és Cheick Sidi Diarra Mali nagykövetének informális tárgyalásait követően. A főbb rendelkezések a következők: Felállította az Éves Minisztériumi szemle intézményét (AMR- Annual Ministerial Review), amely a fejlesztési célok megvalósulását vizsgálja, beleértve a Millenniumi fejlesztési célokat is. Felhatalmazta az ECOSOC-ot, hogy kétvénete megrendezze a Fejelsztési Kooperációs Fórumot, amely jelentéseket ad ki, ezáltal politikai útmutatást ad és bemutatja a lehetőségeket, amelyek segítségével megerősíthető az együttműködés és a hatékonyság. A Közgyűlés határozatát követendő a Gazdasági és Szociális Tanács elfogadta az E/2006/274 számú döntést, amely további részleteket tartalmazott arról, hogy miként kell működnie a Minisztériumi Szemle intézményének, illetve milyen módon kell megrendezni a Kooperációs fórumot. Az ECOSOC munkamódszereit felülvizsgáló 61/16-os határozat elfogadása és az ECOSOC által hozott 2006/206-os döntés elfogadása még azóta is folyamatban van. 5.26 A jelen a globális pénzügyi reform folyamata 2009 júniusában az ENSZ gazdasági és pénzügyi konferencián a főtitkár hangsúlyozta egy globális pénzügyi reform bevezetésének fontosságát. Felemelte szavát a növekvő szegénység, a munkahelyek megszűnésének felszámolása és a klímaváltozás 53 http://www.monstersandcritics.de/artikel/200739/article_30752.php 2011.04.26. 54 http://www.centerforunreform.org/node/195 2011.04.26. 55 http://www.un.org/en/ecosoc/about/ 2011.04.26. 41

megakadályozásának fontossága mellett, úgy fogalmazott, hogy mindez nem luxus, hanem a fejlődés alapfeltétele. 56 56 http://www.focus.de/politik/ausland/un-un-chef-fordert-reform-des-globalenfinanzsystems_aid_411175.html 2011.04.26. 42

6. Magyarország és az ENSZ kapcsolata Ebben a fejezetben igyekszem bemutatni a szervezet és Magyarország közös történeténetét, a főbb magyarországi szervezeteket, illetve röviden a legaktuálisabb eseményeket. Magyarország nemzetközi életének fontos elemét képezik az ENSZ magyar vonatkozású, illetve magyarországi székhellyel is rendelkező intézményei, amelyekről mindenképpen érdemes szót ejteni. 6.1 Történeti áttekintés Magyarország és az Egyesült Nemzetek Szervezetének kapcsolata még a konkrét csatlakozás előtti időszakba nyúlik vissza, ennek egyik oka, hogy magának az ENSZ-nek is vannak olyan intézményei, amelyek már jóval korábban az ENSZ megalapítása előtt léteztek és csak később váltak a szervezet részévé ezek a szakosított intézmények. Az alábbi szervezetekhez Magyarország még az ENSZ-hez való csatlakozást megelőzően csatlakozott: Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU, 1865), Egyetemes Postaegyesület (UPU, 1874), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO, 1922), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO, 1946), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO, 1948), illetve Egészségügyi Világszervezet (WHO, 1948). 57 A szervezet 1945-ös alapítását követően egy év múlva létrehozták a ma több mint 100 nemzeti tagot számláló ENSZ Társaságok Világszövetségét (WFUNA). A Magyar ENSZ Társaság (MENSZT) 1947-ben alakult, célja az ENSZ elveinek népszerűsítése és a célok elérésének előmozdítása. Magyarország 1955. december 15-én 58 csatlakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, az első két Nagy Imre kormány közötti időszakban, Hegedűs András vezetésével, így 2010-ben hazánk immár 55 éve tagja a 65 éve létező világszervezetnek. Ugyanebben az évben csatlakoztak az alábbi országok is: Albánia, Ausztria, Ceylon (Sri Lanka), Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország. A csatlakozást követően már az 1956-os forradalom során fontos szerepet töltött be az ENSZ, a magyarországi hírek a forradalom kezdetén sajnos késve kerültek a megfelelő kezekbe és aztán a magyar ügy tárgyalását is több napos késéssel kezdték meg, mikorra 57 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/kulpolitikank/ensz_bt/torteneti_attekintes.htm 2010.01.02. 58 http://www.un.org/en/members/index.shtml#h 2010.12.31. 43

már a szovjet csapatok körülvették az országot és Budapestet és megkezdték a támadást 59. A probléma idővel az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Közgyűlés napirendjére került és az események kivizsgálására a Közgyűlés 1957. január 10-én létrehozott egy Különbizottságot. Az ezt követő években a magyarországi kérdés időről időre napirenden volt az ENSZ különböző fórumain, végül a Kádár-rendszer konszolidációját követően a Különbizottság 1962-ben lezárta tevékenységét. Az elkövetkező években Magyarország továbbra is folyamatosan lépéseket tett, hogy részt vegyen az ENSZ minél több szervezetének életében, csatlakozott a Nemzetközi Kereskedelmi Központhoz (ITC, 1964), az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetéhez (UNIDO, 1966), az ENSZ Fejlesztési Programjához (UNDP, 1968), a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO, 1970), majd az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményhez (GATT, 1973), a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF, 1982), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz (IBRD, 1982), valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához (UNHCR, 1989). 6.2 Az ENSZ-ben tevékenykedő magyarok A korábbi évekhez hasonlón napjainkban is számos magyar szakértő és tisztségviselő vesz részt az ENSZ Titkársága, az ENSZ szervei és programjai, a szakosított intézmények és autonóm szervek, valamint az egyéb bizottságok és kapcsolódó testületek munkájában ennek okán képtelenség minden szakembert megemlíteni, előre is elnézést kérek azoktól, akik kimaradnak a felsorolásból. Magyarország jelenlegi ENSZ képviseletének nagykövete Kőrösi Csaba 60, akit Schmitt Pál köztársasági elnök nevezett ki ebbe a pozícióba 2010. októberében, Kőrösi Csaba Horváthné Fekszi Márta 61 helyére került. Bródi Gábor 2008 májusától volt az ENSZ költségvetési bizottságának elnöke, korábban a Külügyminisztérium helyettes államtitkáraként multilaterális ügyekkel foglalkozott. 2005- től vezette a Magyar Köztársaság állandó New York-i ENSZ-képviseletét, nagyköveti rangban 62. 59 http://kuruc.info/r/9/68532/ 2011.01.02. 60 http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/new_york_ensz/en/en_nagykovet/en_kepviseletek.htm 2010.12.31. 61 http://www.hir24.hu/belfold/152627/hullanak-a-fejek---nagykovet-tabornok-helyettes-allamtitkar---.html 2011.01.03. 62 http://www.pano-rama.hu/brodigabor.htm 2011.01.02. 44

Jakab Zsuzsanna, aki korábban az EU Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának (ECDC) igazgatója volt, 2010. február 1 óta a WHO európai regionális igazgatója. 63 Jakab Zsuzsanna ebben a pozícióban a magyarok között a legmagasabb beosztást tölti be az Európai Unió egészségügyi területén, illetve a nemzetközi szervezetnél. Magyarország számára is fontos a béke és a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, ezen törekvésekben az Európai Unióval illetve a NATO-val is gyakran együttműködik. Ezen szervezetek folyamatosan együttműködnek az ENSZ-szel is, ez nem meglepő, hiszen az ENSZ és az Európai Unió legfőbb céljai közel azonosak, mindkettő a béke, biztonság, az általános jólét, a fenntartható fejlődés megteremtésén munkálkodik, ezenkívül az EU tagállamai az ENSZ Közgyűlésén a szavaztok több, mint egyötöde felett rendelkeznek, arról nem is beszélve, hogy az EU az ENSZ legnagyobb pénzügyi partnere. Magyarország és a magyar védelmi, ill. haderő alkalmazottai már 25 alkalommal vettek részt békefenntartó missziókban és folyamatosan támogatják az ENSZ Titkárság békefenntartással foglalkozó részlegét (DPKO), illetve az ENSZ Békeépítési Bizottsága tevékenységét. 63 http://www.euro.who.int/en/who-we-are/regional-director/regional-director-biography 2011.01.02. 45

6.3 Költségvetés Az ENSZ-nek a 2010-2011-es kétéves időtartamra elfogadott költségvetése 5.156.029.100 dollár ebben nincsenek benne a szakosított szervezetek és más programok költségvetései. Ezen költségek elosztása az alábbi táblázatban látható 64 : Az ENSZ költségvetése (2010-2011) I. Átfogó politikai vezetés, irányítás és koordináció 777,439,800 II. Politikai ügyek 1,248,438,400 III. Nemzetközi igazságszolgáltatás és jog 96,855,200 IV. Nemzetközi fejlesztési együttműködés 434,311,700 V. Regionális fejlesztési együttműködés 526,456,100 VI. Emberi jogok és humanitárius ügyek 301,937,600 VII. Tájékoztatás 186,707,400 VIII: Általános fenntartási szolgáltatások 577,969,100 IX. Belső felügyelet 39,438,800 X. Közösen finanszírozott tevékenységek és speciális kiadások 125,248,200 XI. Tőkeberuházások 61,265,500 XII. Biztonság és védelem 239,288,500 XIII. Fejlesztési számla 23,651,300 XIV. Személyzeti kiadások* 517,021,500 Összesen 5,156,029,100 Az 2010-2011-es kétéves időszakra a nem tagdíjakból származó bevétel a becslések szerint összesen 554 171 800 dollárt tesz ki. 64 http://www.menszt.hu/informaciok/koltsegvetes 2011.01.02. 46

Az ENSZ költségvetése kétéves időszakokra bontható, a Közgyűlés elvárja a tagállamoktól, hogy mindnyájan a lehetőségeikhez mérten támogassák az ENSZ tevékenységét, a hozzájárulás mértékét a Tagdíjbizottság (Committee on Contributions) határozza meg, a tagállam reális fizetőképességét vizsgálva. A hozzájárulás maximális mértéke a költségvetés 22 százalékában nyert megállapítást, míg a minimum 0,001 százalék. Magyarország tagdíj hozzájárulása 2006-ban az ENSZ költségvetéséhez százalékosan 0,244% 65 volt, ez az összeg emelkedett a 2010-2012 időszakban, amikor a hozzájárulás 0,291% 66. Fontos megemlíteni hogy a 2000-2009 közötti időszakban Magyarország önkéntesen soron kívül is hozzájárult a békefenntartó hadműveletek finanszírozásához. 6.4 Magyar ENSZ Társaság A Magyar ENSZ Társaság honlapján található meghatározás szerint: A Társaság az egyetlen olyan hazai (közhasznú) társadalmi szervezet, amely az ENSZ keretei közötti sokoldalú (politikai, gazdasági, környezetvédelmi, szociális, tudományos, kulturális, humanitárius stb.) együttműködést ösztönzi, társadalmi eszközökkel (kiadványok, előadások, szemináriumok, szakértői konferenciák) segíti és népszerűsíti 67. A magyar intézmény folyamatosan részt vesz a nemzetközi életben, a WFUNA (ENSZ Társaságok Világszövetsége) kétévente tart egyhetes közgyűlést, a közbeeső évben pedig regionális konferenciákat szerte a világon. Az ENSZ Társaságok Világszövetségében Simai Mihály, a Társaság elnöke örökös tiszteletbeli elnök, Gömbös Ervin főtitkár pedig végrehajtó bizottsági tag (volt alelnök). Még az 1995-ben megrendezett közgyűlésen - amelyen Boutros Ghali, az ENSZ főtitkára is részt vett - a Közgyűlés Gömbös Ervint a végrehajtó bizottság tagjává választotta. A Svéd ENSZ Társaság meghívására Gömbös Ervin részt vett a stockholmi szűk körű szemináriumon is (1997. május 23-25.). A szeminárium témája a taposó aknák gyártásának, kereskedelmének és alkalmazásának teljes körű betiltása volt. A nemzetközi mozgalom részeként a Magyar ENSZ Társaság - megfelelő anyagi és szervezeti támogatás esetén - vállalta egy közép-kelet-európai regionális tanácskozás megrendezését. Jody 65 http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/133 2011.01.02. 66 http://www.mfa.gov.hu/kum/en/bal/foreign_policy/un_sc/participation/un_budget.htm 2011.01.02. 67 http://www.menszt.hu/ 2011.01.02 47

Williams és az általa vezetett nemzetközi mozgalom - amelynek a Magyar ENSZ Társaság is része 1997- ben elnyerte az az évi Nobel-békedíjat. 2009 augusztusában a Szöulban tartott, egyébként háromévenként megrendezett Világszövetségi Konferencián Dr. Gömbös Ervint, a Magyar ENSZ Társaság főtitkárát a WFUNA alelnökévé választották, miközben Simai Mihályt pedig tiszteletbeli elnökké avatták. A Német ENSZ Társaság kezdeményezésére létrejött az Európa Unióhoz tartozó ENSZtársaságok együttműködési fóruma is, amelyhez a Magyar ENSZ Társaság szintén csatlakozott. A szervezet tagjainak különböző találkozói helyszíneként Budapest is gyakran szerepel, jóllehet ezekre az utazásokra az ENSZ társaságok nem biztosítanak fedezetet, így az utazás apropója általában valamilyen más ügy, vagy tárgyalás, amelyet összekötnek egy a Világszervezettel való találkozóval. A Társaság elszámolása illetve közhasznúságot igazoló nyilatkozata megtalálható a honlapján (www.menszt.hu), így bárki megnézheti, hogy mire költi el a pénzt. A Magyar ENSZ Társaság szempontjából a 2009-es év kiemelkedően sikeres volt ahogy az a kiadott közhasznúsági jelentésből is kiderül. Az ENSZ 2009. december 7-18 közötti koppenhágai klímakonferenciáját megelőzően az MTA Világgazdasági Kutatóintézet és a Magyar ENSZ Társaság november 17-én szakmai konferenciát rendezett, melyen több előadó több, a klímaváltozást érintő témában tartott előadást. A Társaság népszerűségi indexe is sokat emelkedett, több volt a médiaszereplés és jól sikerült az ENSZ-Akadémia előadásait tartalmazó kiadvány szélesebb rétegekkel való megismertetése is, valamint az különféle ENSZ-emléknapok alkalmából megrendezett események is sikeresek voltak. A Társaság gyakran vesz/vett részt más szervezetek által szervezett rendezvényeken, pl. különböző kábítószer-ellenes, környezetvédelmi, egészségügyi rendezvények. 6.5 Ban Ki-moon látogatása Magyarországon 2011. április 17-19 között a Magyar ENSZ Társaság meghívására Magyarországon járt az ENSZ főtitkára 68, Ban Ki-moon és előadást tartott Az ENSZ előtt álló kihívások 68 http://en.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/122 2011.04.26. 48

címmel 69. Beszéde során kiemelte Magyarország bátorságát, valamint azt, hogy milyen nagy fejlődésen, illetve változáson kellett átmennie az országnak az elmúlt 20 évben és ez milyen sikeresen zajlott. A két legfontosabb kihívás közül az első, amelyről beszélt a civilek, illetve az emberi jogok védelme utalva a líbiai konfliktusra, ahol a civilek testi épségét az ország saját kormányzata veszélyezteti, valamint általánosságban utalt az emberi jogokra, illetve a Magyarországot nagyon is érintő roma kérdésre. Elismeréssel beszélt a külföldön az ENSZ szervezetében szolgáló magyar katonákról. A másik fontos kihívás pedig a klímaváltozás, megemlíti, hogy a Brundtland Bizottság jelentésének létrejöttében is szerepet játszottak a magyarok Láng István személyében, így Magyarország is pontosan tisztában van a klímaváltozás veszélyeivel, illetve annak fontosságával, hogy a folyamat minél jobban lelassuljon illetve megálljon. Látogatása során Schmitt Pál államelnökkel is találkozott, akit arra kért, hogy Magyarország tartsa be a nemzetközi törvényeket utalva a vitákra a médiatörvény kapcsán illetve az új alkotmánnyal kapcsolatosan. 70 6.6 Az ENSZ Modell Diákegyesület A szervezet munkájának fontos része a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület, amely nagyban segíti az emberek, főként a diákok tájékoztatását az ENSZ nemzetközi intézményével kapcsolatban. A diákegyesület nyugati mintára jött létre és az ENSZ tevékenységének modellezésével foglalkozik, a tagállamokat diákok képviselik a szimulációk során, így megismerik a szervezetek működését, felépítését, feladatköreit és gyakorlatra tehetnek szert abban, hogy hogyan képviseljék az álláspontjukat a diplomácia szabályai szerint. 6.7 Az UNICEF Magyar Bizottsága71 (az ENSZ Gyermekalapja) Az ENSZ Gyermekalapja több, mint 150 országban tevékenykedik. Főleg a fejlődő országokban, de működnek programok Közép-Európában is. A program-országok olyan, főként azon országok sorából kerülnek ki, ahol nagy a gyermekek száma ám az egy főre jutó GDP nagyon alacsony illetve ebből kifolyólag magas a gyermekhalálozási arány. A 69 http://www.menszt.hu/hirek_aktualitasok/ban_ki_moon_ensz_fotitkar_eloadasa/ban_ki_moon_eloadasa 2011.04.26. 70 http://www.stern.de/politik/deutschland/ban-ki-moon-verlangt-von-ungarn-respekt-vor-internationalenregeln-1676069.html 2011.04.26. 71 http://www.unicef.hu/unicef-magyarbizottsag.jsp 2011.01.02. 49

különböző országokban létrehozott UNICEF Gyermekalapok tevékenységüket főleg önkéntesek segítségével végzik. Magyarországon 1975. óta működik az UNICEF Nemzeti Bizottsága. Tevékenysége során igyekszik támogatni az UNICEF minden programját, felhívja a magyar lakosság figyelmét a problémákra illetve, hogy milyen módon tudnak segítséget nyújtani, szorgalmazza a gyermekek mindenek előtt elv érvényesülését. A Bizottság tevékenységét az UNICEF-el kötött együttműködési megállapodás alapján végzi. A Bizottság elnöke dr. Takács István. 6.8 Magyarországot választották be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába 2009-ben Magyarország sikeresen állt helyt Oroszországgal és Azerbajdzsánnal szembeni versenyben. A tagság 3 évre szól, így a mandátum egészen 2012-ig tart 72. Különösen ironikus, hogy azóta az ENSZ viszont kritizálta Magyarországot, pont az emberi jogok miatt. Egyrészről a Bizottság felkérte Magyarországot, hogy intézkedjen a romákat a sajtóban ért támadások ill. a Magyar Gárda feloszlatását követően az annak a szellemében tovább cselekvő bűnösök ellen is lépjen fel, valamit súlyosan aggályosnak találta a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságát, és ezzel összefüggésben a "három csapás törvény" 73 által bevezetett kötelező életfogytig tartó szabadságvesztést. 74 A roma kérdés ill. a roma-stratégia mostanában gyakran nagy port vert fel a nemzetközi életben. Magyarország EU elnöksége során is fontos szerepet játszik ez a kérdés és egyáltalán nem könnyű a diplomáciai kezelése. 6.9 Magyarország által az ENSZ fórumain képviselt célkitűzések75: a jogállamiság elve és a hagyományos társadalmi érték összeegyeztetése; a kulturális és vallási sokszínűség értékeinek védelme; az emberi jogok védelme, támaszkodva Magyarország tagságára az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, 72 http://www.jogiforum.hu/hirek/20643#axzz1a14khd9l 2011.01.02. 73 A törvény az Egyesült Államokban arra irányul, hogy aki súlyos vagy erőszakos bűncselekményeket követ el, és ezt visszaesőként három alkalommal megteszi, az automatikusan életfogytiglanra ítélendő. Ezen törvény alapján kezdeményezte a FIDESZ a Btk. megváltoztatását 2009-ben, 2010-ben Sólyom László köztársasági elnök aláírta. 74 http://www.civishir.hu/kulfold/kritizal-az-ensz-ejnye-magyarorszag/1030155116 2011.01.03. 75 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/kulpolitikank/ensz_bt/ 2011.01.02. 50

a Magyarországon évente megrendezésre kerülő Budapesti Emberi Jogi Fórum, valamint a budapesti székhellyel megalapítandó Nemzetközi Népirtás Megelőzési Központ felállításának tapasztalataira; a nemek közötti egyenlőség támogatása a társadalmak kohéziójának fenntartása mellett; a nagy, kis és közepes méretű országok egyenlősége; az ENSZ rendszer átfogó reformja, egy koherensebb, hatékonyabb és átláthatóbb szervezet létrehozásának a céljával; a civileket megillető jogok tiszteletben tartásának erősítése, beleértve a tömeges erőszaktól, különös tekintettel a népirtástól történő megvédésük elvét; a leszerelési törekvések támogatása, a területen felhalmozott jelentős magyar tapasztalatra építve; konfliktus megelőzést, békefenntartást, valamint béketámogatást célzó műveletekben való hagyományos, illetve olyan újszerű módokon való részvétel, mint például az Oktatók Oktatása tanfolyamok szervezése; fejlesztési együttműködés a fenntartható fejlődés elvének figyelembevételével; az egészség, oktatás és a sport, mint a társadalmi stabilitáshoz és biztonsághoz hozzájáruló elemek szerepének erősítése; a klímaváltozás okozta kihívások elleni nemzetközi fellépés erősítése, a zöld gazdaság elvének terjesztése. 6.10 Magyarország pályázata az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az öt állandó tag mellé (Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína) a tíz ideiglenes tagból 5 helyére kétharmados többséggel kétévente újat választanak. Erre az ideiglenes posztra pályáz ismét Magyarország. Magyarország első ízben 1968-69-ben volt a Biztonsági Tanács nem állandó tagja, majd 1982-ben a Közgyűlés 37. ülésszakán Magyarország adta a Közgyűlés soros elnökét Hollai Imre személyében. 1988-ban Magyarország bekapcsolódott az ENSZ békefenntartó tevékenységébe az Irak- Irán Katonai Megfigyelő Csoport tagjaként, 1992-93 között pedig országunk ismételten betöltötte a Biztonsági Tanács nem állandó tagságát, amelynek különös hangsúlyt adott a térségünkben kitört délszláv háború. Ezen időszakban Magyarországnak lehetősége volt, 51

hogy nagy gyakorlatra tegyen szert a multilaterális diplomáciai kapcsolatok lebonyolításában és ezeket a tapasztalatokat a jövőben is mindenképpen kamatoztatni szeretné. Magyarország a 2012-13-as időszakra ismét megpályázta az ENSZ kelet-európai választási csoportjának rendelkezésére álló egy nem állandó tagsági helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT). A választásokat 2011 őszén tartják az ENSZ Közgyűlésben, Magyarországnak addig kell meggyőznie a 192 tagállam kétharmadát (128-at), hogy támogassák a pályázatát. A 2009-es évben még úgy gondolták, hogy Magyarország sikerrel pályázhat az ENSZ BTben való nem állandó tagságra 76 versenyezve Szlovéniával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal. Az eredeti jósaltok szerint a verseny Szlovénia és Magyarország között fog majd eldőlni. A tagság elnyerésének esélyei azonban egyes elemzők szerint csökkennek azáltal, hogy 2011 első félévében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, ezáltal minden erejével erre a diplomáciai feladatra kell majd koncentrálnia, így nem marad már elegendő kapacitás, hogy az ország ringbe szálljon a Biztonsági Tanácsban elfoglalható posztért. 76 http://www.metropol.hu/cikk/460985 2011.01.02. 52

Összegzés Dolgozatom befejezéseként szeretném megállapítani, hogy az ENSZ BT jelenlegi felépítése még mindig a második világháború után kialakult erőviszonyokat tükrözi, a Biztonsági Tanács összetételének a jelenleg is hatályban lévő rendszere a második világháború után létrehozott formájában változatlan, annak ellenére, hogy ezt a hatályban lévő rendszert régóta kritika övezi. A kritika szerint a BT összetételébe nem kerültek adaptálásra az azóta eltelt időszak (65 év) átstruktúrálódott súlyponti területei és megújult politikai viszonyai (pl. Németország, annak ellenére, hogy a 3. legnagyobb befizető, mégsem rendelkezik állandó tagsággal a BT-ben, nem megoldott az Afrika-i kontinens, Latin-Amerika stb... állandó BT képviselete), pedig Brazílián kívül Németország, India, Japán, Olaszország, Dél-Afrika is állandó tagságot szeretne a BT-ben ellentétben a régi hatalmakkal, akik a BT-ben betöltött poziciójuk megóvásában, azaz az új törekvések elodázásában érdekeltek. 77 Ami az ENSZ alap célkitűzéseit illeti, az egész emberiségnek és az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi tagállamának változtalanul közös érdeke a béke és biztonság megőrzése, az emberi jogok kinyilvánítása, védelme és biztosítása, a fenntartható fejlődés fenntarása, a föld klímájának védelme, a leszerelés és a nukleáris biztonság növelése, a terrorizmus elleni harc, mint ez az ENSZ 2005. évi világcsúcs záródokumentumában is szerepel, ill, változtalanul szükséges a regionális konfliktusok kezelése hiszen a regionális háborúk is a világ békéjének destabilizálásához vezetnek a természeti és humanitárus katasztrófák enyhítési törekvései és a szolidaritás. Igen jelentős szerepet játszottak és játszanak a globalizáció folyamatában a nemzetközi, államközi multilaterális szervezetek. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ENSZ-család, amely a világszervezet központi szerveit és szakosított intézményeit jelenti. A globalizáció általánossá válása miatt szükségszerűen a problémák is globálissá váltak, amiket viszont nem lehet már egy, vagy kétoldalúan, nemzeti szinteken kezelni. Gondolok itt az olyan fertőző betegségekre mint a HIV/AIDS, a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákra, a korrupcióra, a szervezett bűnözésre, a terrorizmus fenyegetésére, a fegyverkereskedelemre mindezen problémákkal szemben csak közösen, többoldalú összefogással lehet sikeresen fellépni. A globalizáció önmagában is új problémákat, kölcsönös függőségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok kormányai számára nem feltétlenül elfogadhatóak. A globalizáció ma már 77 http://www.dradio.de/dlf/sendungen/interview_dlf/1294627/ 2011.05.04. 53

szinte minden szférát áthat. Azok az államok, amelyek a multilaterális együttműködési szervezetek tagjai, vagy résztvevői, kapcsolataik meghatározott területeit összehangoltan kezelik és ezek irányítását az egyes államok helyett közösen fenntartott intézményekre bízzák. A megváltozott globális helyzet is arra kényszeríti az ENSZ-et és tagállamait, hogy egy olyan reform folyamatot indítsanak el, amely változatlanul lehetővé teszi az alapcél, az emberi szükségletek kielégítését, felülemelkedik az ENSZ struktúrájának kérdésein, hozzájárul a globális vezetés javításához és a multilateralizmus talaján áll. 78 Az ENSZ 65 éves működéséről meg kell, hogy állapítsuk, hogy hiányosságai ellenére még mindig a rendelkezésre álló legjobb eszköz arra, hogy a ma, a jelen kihívásaira reagáljon. Az ENSZ-nek 65 éves története alatt sikerült erősítenie a nemzetközi jogállamiságot, szerepet vállalt sok regionális konfliktus megoldásában (Kambodzsa, Kelet- Timor, Libéria, stb...), új hazához segítette a hazájukból elűzötteket, kiállt a képzéshez való általános jogért, az alapvető egészségügyi ellátáshoz való jogért, szerepet vállalt a szegénység leküzdéséért folytatott harcban és segítő módon reagált azokban a vészhelyzetekben, amik természeti vagy humanitárus katasztrófát idéztek elő 79. 78 http://www.econom.hu/globalizacio 2011.05.05. 79 http://www.gewaltueberwinden.de/kg.root/kd.1126000530.69/kd.1126000530.69.4/kd.1126000530.69.7/index.html 2011.05.05. 54

Felhasznált irodalom 1. Malcolm N. Shaw: Nemzetközi jog Osiris Kiadó Bp. 2001.791.o. 2. http://www.hazankert.com/02febr06.html 2011.01.17. 3. Eighth, they believe that all of the nations of the world, for realistic as well as spiritual reasons must come to the abandonment of the use of force. Since no future peace can be maintained if land, sea or air armaments continue to be employed by nations which threaten, or may threaten, aggression outside of their frontiers, they believe, pending the establishment of a wider and permanent system of general security, that the disarmament of such nations is essential. They will likewise aid and encourage all other practicable measure which will lighten for peace-loving peoples the crushing burden of armaments. http://www.ssa.gov/history/acharter2.html 2011.01.17. 4. Proposals for the Establishment of a General International Organization 5. http://untreaty.un.org/cod/avl/ha/cun/cun.html 2011.03.31-én 6. Nico J. Schrijver The Future of the Charter of the United Nations - http://www.mpil.de/shared/data/pdf/pdfmpunyb/schrijver_10.pdf 2011.04.01 7. http://www.un.org/en/aboutun/languages.shtml 2011.04.02. 8. http://www.freeweb.hu/nemzetkozijog/tanszek/anyag/20101102/nk-nkszervensz- 11.pdf 2011.04.04. 9. Nicol J. Shrijver The Future of the Charter of the United Nations 10. Nicol J. Shrijver The Future of the Charter of the United Nations idézet G. Berlia Contribuion á l interprétation des traits, RdC 114 (1965-I), 306 et seq.; H. Thirlway, The Law and Procedure of the International Court of Justice 1960-1989 (Part Three), BYIL 62 (1991), 1 et seq. (44); C.F. Amerashinghe, Principles of the Institutional Law of International Organizations, 2005, 45. 11. http://www.un.org/en/members/growth.shtml 2011.04.04. 12. http://www.un.org/depts/cartographic/map/profile/world45.pdf 2011.04.30. 13. http://www.un.org/depts/cartographic/map/profile/world00.pdf 2011.04.30. 14. http://www.un.org/en/ga/about/art19.shtml 2011.04.04. 15. http://de.wikipedia.org/wiki/un-feindstaatenklausel 2011.04.26. 16. http://www.freeweb.hu/nemzetkozijog/tanszek/anyag/20101102/nk-nkszervensz- 11.pdf 2011.05.01. 17. http://www.un.org/sc/members.asp 2011.04.05. 18. http://www.un.org/sc/members.asp 2011.04.05. 55

19. http://www.un.org/sc/presidency.asp 2011.05.01. 20. http://www.un.org/sc/list_eng6.asp 2011.04.08. 21. http://www.globalpolicy.org/security-council/tables-and-charts-on-the-securitycouncil-0-82/use-of-the-veto.html 2011.04.07. 22. http://www.globalpolicy.org/images/pdfs/number_of_security_council_resolutions. pdf 2011.04.30. 23. http://www.un.org/docs/sc/unsc_resolutions.html 2011.04.30. 24. http://www.un.org/depts/dpi/decolonization/declaration.htm 2011.04.02. 25. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát a Közgyűlés az 1966. december 16-ai, 2200 A (XXI) számú határozatában fogadta el. http://www.menszt.hu/informaciok/emberi_jogok 2011.04.02. 26. http://www.unis.unvienna.org/pdf/factsheets/uninfocusno4_31jan10_hu.pdf 2011.04.04. 27. http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/186 2011.04.02. 28. Kínai Köztársaság, Franciaország, az Orosz Föderáció ( 1945. október 24-étől a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége volt az ENSZ eredeti tagállama. 1991. december 24-én kelt levelében Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke tájékoztatta a főtitkárt, hogy a Szovjetunió tagságát a Biztonsági Tanácsban és minden más ENSZszervben az Orosz Föderáció folytatja a Független Államok Közössége 11 tagállamának támogatásával. www.menszt.hu 2011.03.18-án.), Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok 29. Malcolm N. Shaw: Nemzetközi jog Osiris Kiadó Bp. 2001.719.o. 30. http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/186 2011.04.02. 31. http://www.globalpolicy.org/un-reform/introduction-to-un-reform/32384.html 2011.04.26. 32. http://www.afrikatanulmanyok.hu/htmls/boutros_boutrosghali.html 2011.04.09. 33. Ghali-t sok támadás érte a Ruanda-i népirtással, az angolai polgárháború kiújulásával, valamint a jugoszláviai véres konfliktussal kapcsolatban nem volt elég következetes és kemény, hogy megakadályozza ezeket a dolgokat, így amikor lejárt a mandátuma és sor került az újraválasztására az Amerikai Egyesült Államok megvétózta azt. 34. http://www.southcentre.org/index.php?option=com_content&view=category&layout= blog&id=49&itemid=177&lang=en 2011.04.12. 56

35. http://www.southcentre.org/index.php?option=com_content&view=article&id=14&ite mid=176&lang=en 2011.04.12. 36. http://www.globalpolicy.org/component/content/article/177/31836.html 2011.04.12. 37. Érdekesség, hogy a későbbiekben említésre kerülő Olajat-élelemért programmal kapcsolatban Maurice Storng korrupciós botrányba keveredett ez a tény súlyos erkölcsi, etikai és emberi kérdéseket vet föl. - http://en.wikipedia.org/wiki/maurice_strong 2011.04.16. 38. http://edition.cnn.com/us/9709/18/turner.gift/ 2011.04.12. 39. ENSZ Alapokmány 41. cikk 40. http://www.globalpolicy.org/security-council/sanctions/49076.html 2011.04.13. 41. http://www.globalpolicy.org/security-council/sanctions/case-study-sanctions-againstiraq.html 2011.04.14. 42. http://en.wikipedia.org/wiki/oil-for-food_programme#cite_note-2 2011.04.14. 43. http://www.un.org/event/res_1325e.pdf 2011.04.27. 44. http://www.globalpolicy.org/international-justice/the-international-criminal-court.html 2011.04.26. A Bush-adminisztráció az egyre erősebb európai nyomás ellenére sem ratifikálta a hágai Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) törvényét, mivel a balkáni háborúk alatti bűntettek felderítését és szankcionálását nehezítő szabályozásnak minősítette azt. - Benkes Mihály:Túl a hidegháborún A transzatlantizmus szerepe napjainkban http://www.mszdp.hu/pdf/tanulmanyok/transzatlantizmus_bm.pdf 2011.04.26. 45. FUNDAMENTUM / 2003. 1. SZÁM JOGVÉDÔK / 157 http://157.181.181.13/dokuk/03-01-17.pdf 2011.04.26. 46. http://nol.hu/lap/vilag/20110228-a_nemzetkozi_buntetobirosag_ele_kerul_tripoli 2011.04.26. 47. Kül-Világ a nemzetközi kapcsolatok folyóirata III. évfolyam 2006/1. szám Turbék Zoltán: Együttműködés az ENSZ és a nem-kormányzati szervezetek között http://epa.oszk.hu/00000/00039/00008/pdf/turbek.pdf 2011.04.26. 48. http://www.globalpolicy.org/component/content/article/200/41248.html 2011.04.27. 49. Kül-Világ A nemzetközi kapcsolatok folyóirata II. évfolyam 2005/1. Turbék Zoltán: A Biztonsági Tanács reformja http://www.freeweb.hu/kul-vilag/2005/01/turbek.pdf 2011.05.01. 50. http://www.globalpolicy.org/component/content/article/200/48061.html 2011.05.01. 51. http://www.globalpolicy.org/component/content/article/200/48061.html 2011.05.01. 57

52. Kitekintő.hu, Csepregi Zsolt: Folyamatban a világ újrafelosztása 2010.04.18.http://kitekinto.hu/latinamerika/2010/04/18/folyamatban_a_vilag_ujrafelosztasa/ 2011.05.01. 53. http://www.monstersandcritics.de/artikel/200739/article_30752.php 2011.04.26. 54. http://www.centerforunreform.org/node/195 2011.04.26. 55. http://www.un.org/en/ecosoc/about/ 2011.04.26. 56. http://www.focus.de/politik/ausland/un-un-chef-fordert-reform-des-globalenfinanzsystems_aid_411175.html 2011.04.26. 57. http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/kulpolitikank/ensz_bt/torteneti_attekintes.htm 2010.01.02. 58. http://www.un.org/en/members/index.shtml#h 2010.12.31. 59. http://kuruc.info/r/9/68532/ 2011.01.02. 60. http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/new_york_ensz/en/en_nagykovet/en_kepvis eletek.htm 2010.12.31. 61. http://www.hir24.hu/belfold/152627/hullanak-a-fejek---nagykovet-tabornok-helyettesallamtitkar---.html 2011.01.03. 62. http://www.pano-rama.hu/brodigabor.htm 2011.01.02. 63. http://www.euro.who.int/en/who-we-are/regional-director/regional-director-biography 2011.01.02. 64. http://www.menszt.hu/informaciok/koltsegvetes 2011.01.02. 65. http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/133 2011.01.02. 66. http://www.mfa.gov.hu/kum/en/bal/foreign_policy/un_sc/participation/un_budget.htm 2011.01.02. 67. http://www.menszt.hu/ 2011.01.02 68. http://en.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/122 2011.04.26. 69. http://www.menszt.hu/hirek_aktualitasok/ban_ki_moon_ensz_fotitkar_eloadasa/ban_k i_moon_eloadasa 2011.04.26. 70. http://www.stern.de/politik/deutschland/ban-ki-moon-verlangt-von-ungarn-respektvor-internationalen-regeln-1676069.html 2011.04.26. 71. http://www.unicef.hu/unicef-magyarbizottsag.jsp 2011.01.02. 72. http://www.jogiforum.hu/hirek/20643#axzz1a14khd9l 2011.01.02. 73. A törvény az Egyesült Államokban arra irányul, hogy aki súlyos vagy erőszakos bűncselekményeket követ el, és ezt visszaesőként három alkalommal megteszi, az automatikusan életfogytiglanra ítélendő. Ezen törvény alapján kezdeményezte a 58

FIDESZ a Btk. megváltoztatását 2009-ben, 2010-ben Sólyom László köztársasági elnök aláírta. 74. http://www.civishir.hu/kulfold/kritizal-az-ensz-ejnye-magyarorszag/1030155116 2011.01.03. 75. http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/kulpolitikank/ensz_bt/ 2011.01.02. 76. http://www.metropol.hu/cikk/460985 2011.01.02. 77. http://www.dradio.de/dlf/sendungen/interview_dlf/1294627/ 2011.05.04. 78. http://www.econom.hu/globalizacio 2011.05.05. 80. 79. http://www.gewaltueberwinden.de/kg.root/kd.1126000530.69/kd.1126000530.69.4/kd.1126000530.69.7/ index.html 2011.05.05. A vízjelként felhasznált logo forrása: http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.rootsofpeace.org/assets/un_logo_ow. gif&imgrefurl=http://www.rootsofpeace.org/harvest-of-hope-2009-ban-ki- mo.html&usg= pr6uzchtoc67enap28jx- RQMDYM=&h=889&w=946&sz=120&hl=hu&start=2&sig2=QvoHxiqPCMEWcRlzoX3 p1q&zoom=1&tbnid=cco_grcqufjwqm:&tbnh=139&tbnw=148&ei=_v-- TZnSPMfEtAaYmeiUBg&prev=/search%3Fq%3Dunited%2Bnations%2Blogo%26um%3 D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1503%26bih%3D677%26tbm%3Disch&um=1 &itbs=1 2011.05.02. 59