HOLLANDIA MAGYAR SZEMMEL
Bogyay Mária Hollandia magyar szemmel AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Megjelent az AEGON Általános Biztosító Zrt., az ING Bank Zrt., a KLM Central Europe, a MALÉV Hungarian Airlines és a Sanoma Magazines International támogatásával ISBN 978-963-05-8589-7 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2008 Bogyay Mária, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
Lányaimnak: Nórának és Barbarának Minden ember egyforma, Csupán a szokásaik mások. Konfucius
TARTALOM Inhoud 13 Ellentét és vonzerő 19 A szerző előszava 23 Waar gaat dit boek over? 29 Waarom heb ik dit boek geschreven? 29 Hongaars Nederlandse contacten 30 Cultuur en karakter 31 De tweede herziene versie 32 Bevezető gondolatok 35 A HOLLAND TÖRTÉNELEM DIÓHÉJBAN Bevezetés 53 Vadászok, parasztok, rómaiak, szerzetesek 56 Városiasodás 57 A Burgundiai hercegség és a Habsburgok (15. és 16. század) 57 A nyolcvanéves háború (1568 1648) 59 Előzmények 59 A képrombolási mozgalom és a felkelés előzményei 61 Holland szabadságharc és a köztársaság megszületése 63 A felkelés 63 Észak és Dél 65 Orániai Vilmos meggyilkolása (1584) 68 Béke Münsterben (1648) 69 A köztársaság államszerkezete 69 Az arany évszázad (1590 1700) 71 Amszterdam, a világkereskedelem központja 71 Tengeri kereskedelem, gyarmatok 74 A köztársaság sikerét elősegítő tényezők 76
8 tartalom Az arany évszázad kultúrája 78 Festészet 78 Irodalom és tudomány 80 Oktatás 81 A köztársaság hanyatlása, a francia időszak 81 Hanyatlás 81 A francia időszak 83 A Batáviai Köztársaság 83 Holland Királyság (1806 1810) 83 Francia annexió (1810 1813) 84 A Németalföldi Királyság, Észak és Dél különválása 84 Németalföldi Királyság 84 A belga állam 85 A 19. század és a 20. század eleje 87 Az 1848-as alkotmány 87 A századforduló (1900) 87 Széttagoltság ( Zuilen ) 87 Nemzeti érzelmek és idealizmus 89 Második virágkor 90 Az első világháború 90 A második világháború 91 A második világháború után 91 Az ötvenes évek: a Delta-terv 91 Gazdaság, politika és szociálpolitika 91 A holland gyarmatbirodalom széthullása 93 A hatvanas évek néhány fontos eseménye 94 A hetvenes évek néhány fontos eseménye 96 A nyolcvanas és kilencvenes évek 98 Hollandia a 21. század első éveiben 102 A holland rejtély 102 Érték- és normarendszer-változás 102 Tömeges bevándorlás és a kultúra relativizálása 103 Erősödő idegenellenes hangulat, Pim Fortuyn 105 2004. november másodika: Theo van Gogh filmrendező meggyilkolása 108 Nee, azaz nem az Európai Unió Alaptörvény-tervezetére 116 A 2006. novemberi parlamenti választások eredménye Hollandiában 118 Az új holland kormánykoalíció és programja 123 A mai Hollandia 126 Nosztalgia a múlt iránt 126 Változás az együttélésben 127 A bevándorlás kérdése 127 Az ország jövője 129
tartalom 9 A holland magyar kapcsolatok története 130 Magyarországi Mária 130 Erdély és a Holland Köztársaság kapcsolata a 17. és a 18. században 130 Országaink közötti kulturális kapcsolatok a 18. századtól a 20. század elejéig 137 Gyermekvonatok Hollandiába az első világháború után 139 Kapcsolataink a második világháború után 140 A rendszerváltás után 141 Kitekintés magyar emlékek Hollandiában 142 Történelmi táblázat 145 NEMZETI JELLEM ÉS VISELKEDÉSI SZOKÁSOK Nemzeti karakter 163 A holland társadalom karaktere 170 Az egyenlőség elve 170 A doe-maar-gewoon holland dogma az ezredfordulón 178 Az egyenlőség elvének eredete 179 A magyar társadalom tekintélytisztelete 182 Szolidaritás, tolerancia, együttérzés és bizalom 186 Hagyományok 186 Tolerancia a mai Hollandiában 188 Hollandia és Németország 189 Liberális jogrendszer 191 A droghasználat, a nyilvánosházak és az eutanázia legalizálása 192 Kábítószerek és a coffie-shop 192 Nyilvánosházak 193 Eutanázia 194 Pragmatizmus és kereskedelem 195 A szexuális szabadság és a másság tolerálása 195 Hol vannak a tolerancia határai? 197 Szolidaritás 198 Bizalom 200 Tolerancia, szolidaritás és bizalom Magyarországon 201 A természet és a történelem szerepe a szolidaritás és az együvé tartozás érzésének kialakulásában 203
10 tartalom A nő és a férfi szerepe a holland társadalomban 204 A nők helyzete Hollandiában 204 Harc a női egyenjogúságért 206 Hagyományos holland szemléletmód az anya családban betöltött szerepéről 207 Gyerekközpontúság 208 Változások, a nők munkavállalása 209 Az emancipáció kérdése Hollandiában az új évezred első éveiben 210 A másfélkereső-modell 213 A családalapítás idejének kitolódása 216 Gyerekszülés 217 A holland nőkről általában 218 A magyar nő emancipációja 219 A holland és a magyar férfiakról 220 Család és iskola 223 Család 224 Nevelés 225 A családon belüli légkör 230 A holland oktatási rendszer 232 A holland közoktatás gondjai 234 Fekete és fehér iskolák 237 Néhány tudnivaló a holland közoktatásról 238 AZ EGYÉN KARAKTERE A személyi identitás gyökerei 241 Holland történelmi tudat 241 Változó idők 244 Wilhelmus a majdnem elfelejtett himnusz 245 Nemzeti szimbólum a királyi ház 248 Az Orániai-Nassaui-család 248 Közkedveltség 248 Polgári erények, népszerűség és média 250 Beatrix királynő és családja 253 Koninginnedag 257 A holland nyelv 259 A holland nyelv eredete 259 Kik beszélik a holland nyelvet? 260 A flamand nyelv 261 Nyelvjárások 262 Nyelv és identitás 262 Humor 263 Egy népnek a nyelvéhez való viszonya 265 Az angol mint második nyelv 268 A földrajzi környezet hatása a nyelvre 269 Az érzelmek kifejezése 270 Az érzelmek kifejezése holland módra 270 Sinterklaas (Mikulás) ünnepe a legjellemzőbb holland ünnep 276
tartalom 11 A holland karakter jellegzetességei 282 Gyakorlatiasság, anyagiasság, takarékosság és újító szellem 284 Üzlet, pénz, kereskedelem 284 Takarékosság, szűkmarkúság 288 Adakozás, jótékonyság 293 Az arányok betartása 294 A holland születésnap 296 Újító szellem és sokkolás 298 A puritán életstílus 299 Étkezés 299 Öltözködés 301 Feladatközpontúság, kitartás 304 Individualizmus 308 Individualizmus és vendégszeretet 312 Kávézás, teázás, ebéd, vacsora 314 Pozitív életszemlélet: magabiztosság és önbizalom 316 Holland magabiztosság 316 Nemzeti szenvedély: társadalmi megmozdulások 320 Gidsrol, vagyis vezető szerep; mintaország 321 VISELKEDÉSI SZOKÁSOK Közvetlen hangnem és kritikus magatartás 327 Kritika és a tökéletességre való törekvés 330 Érintkezési formák 332 Közvetlen kommunikációs stílus 332 Előzékenység, udvariasság 334 Agresszivitás 336 Vitatkozási módszer 337 Fecsegés 339 Az idővel való gazdálkodás 340 Feszes időbeosztás és hatékony munkavégzés 341 Kockázatkerülés 343 Tervezés 344 Rend, szervezettség és öntörvényűség 346 Értekezlet (vergadering) 349 A szabadidő felhasználása 351 Utazás 352 Művészetek iránti érdeklődés 357 Múzeumok 357 Zene 357 Kávézás 358 Esti tanfolyamok, kreatív tevékenységek, vásárlás 359
12 tartalom Sport 360 Kerékpározás 362 Korcsolyázás 365 Sétálás 367 Internet 369 Egészség és gondoskodás 369 Egészséges életmód 369 Egészségügyi ellátás és társadalombiztosítás 371 Idősek 372 MIRE KELL ODAFIGYELNÜNK A HOLLANDOKKAL VALÓ KAPCSOLATAINKBAN Mit ajánlatos egy magyarnak tudnia, mielőtt Hollandiába megy, vagy hollandokkal van dolga 378 Néhány hasznos tipp/ötlet magyarok számára a hollandokkal való mindennapi kapcsolataikhoz 378 Néhány hasznos tipp/ötlet magyarok számára hollandokkal való üzleti kapcsolataikhoz 384 Esettanulmányok 387 1. Emancipáció 387 2. Nem akar a szüleinél lakni 388 3. Egy kis megfázás vagy komoly influenza? 389 4. Univerzalizmus és partikularizmus 389 5. Konfliktus 390 6. Fél holland 392 7. A pályázó 394 8. Értekezlet minden kedd reggel 396 9. Munka és magánélet 398 10. Személyközpontúság 399 ZÁRÓ GONDOLATOK Holland kultúra 408 Néhány kiegészítő információ Hollandiáról 415 Felhasznált irodalom és források 419 A szerzőről 425
INHOUD Voorwoord van de Hongaarse ambassadeur in Nederland: Tegenstellingen en aantrekkingskracht 19 Voorwoord van de auteur 23 Waar gaat dit boek over? 29 Waarom heb ik dit boek geschreven? 29 Hongaars Nederlandse contacten 30 Cultuur en karakter 31 De tweede herziene versie 32 Inleiding 35 DE NEDERLANDSE GESCHIEDENIS IN EEN NOTENDOP Inleiding 53 Jagers, boeren, Romeinen en monniken 56 Verstedelijking 57 Bourgondiërs en Habsburgers (15 de en 16 de eeuw) 57 De Tachtigjarige Oorlog (1568 1648) 59 Voorgeschiedenis 59 Beeldenstorm en de aanloop tot de Opstand 61 De Nederlandse vrijheidsstrijd en de geboorte van de Republiek (1581) 63 De Opstand 63 Noord en Zuid 65 Willem van Oranje vermoord (1584) 68 De vrede van Munster (1648) 69 De staatsinrichting van de Republiek (1581) 69 De Gouden Eeuw (1590 1700) 71 Amsterdam: centrum van de wereldhandel 71
14 inhoud Zeehandel; koloniën 74 Factoren die het succes van de Republiek mogelijk hebben gemaakt 76 De cultuur van de Gouden Eeuw 78 Schilderkunst 78 Literatuur en wetenschappen 80 Onderwijs 81 Verval van de Republiek; en de Franse tijd (1795 1813) 81 Verval 81 De Franse tijd 83 De Bataafse Republiek 83 Koninkrijk der Nederlanden (1806 1810) 83 Franse annexatie (1810 1813) Het Koninkrijk der Nederlanden en de scheiding van Noord en Zuid 84 Het Koninkrijk der Nederlanden 84 De Belgische staat 85 Begin van de 19 de en de 20 ste eeuw 87 De grondwet van 1848 87 De eerste Millenniumwissel (1900) 87 De verzuiling 87 Nationale gevoelens en idealisme 89 Tweede bloeitijd 90 De Eerste Wereldoorlog 90 De Tweede Wereldoorlog 91 Na de Tweede Wereldoorlog 91 De jaren vijftig: Deltaplan 91 Economie, politiek en sociaal-politiek 91 Het uiteenvallen van het Nederlandse koloniale rijk 93 Enkele belangrijke gebeurtenissen in de jaren zestig 94 Enkele belangrijke gebeurtenissen in de jaren zeventig 96 Enkele belangrijke gebeurtenissen in de jaren tachtig en negentig 98 Nederland in de eerste jaren van de 21 ste eeuw 102 Het Nederlandse raadsel 102 De verandering van het waarden en normensysteem 102 Massale immigratie en cultuurrelativisme 103 De stemming tegen de vreemdelingen groeit; Pim Fortuyn 105 2. november 2004; moord op Theo van Gogh 108 Nee tegen een voorstel tot een Europese grondwet 116 Het resultaat van de parlementaire verkiezingen in november 2006 118 De nieuwe Nederlandse regeringscoalitie en zijn programma 123 Nederland vandaag 126 Nostalgie 126 Veranderingen in de samenleving 127 Het vraagstuk van de immigratie 127 De toekomst van het land 129
inhoud 15 De geschiedenis van de Nederlands Hongaarse contacten 130 Maria van Hongarije 130 De contacten tussen Transsylvanië en de Republiek in de 17 de en 18 de eeuw 130 Culturele contacten tussen onze landen vanaf de 18 de eeuw tot aan het begin van de 20 ste eeuw 137 De kindertreinen naar Nederland na de Eerste Wereldoorlog 139 Contacten na de Tweede Wereldoorlog 140 Na de regime verandering (1989) 141 Hongaarse herinneringen in Nederland 142 Een schematisch historisch overzicht 145 NATIONALE KARAKTER EN GEDRAGSPATRONEN Nationale karakter 163 Het karakter van de Nederlandse maatschappij 170 Het gelijkheidsbeginsel 170 Doe maar gewoon Hollands mantra aan het begin van de 21 ste eeuw 178 Oorsprong van het gelijkheidsbeginsel 179 Het autoritaire karakter van de Hongaarse maatschappij 182 Solidariteit, tolerantie, saamhorigheid en vertrouwen 186 Tradities 186 Tolerantie in het huidige Nederland 188 Nederland en Duitsland 189 Het liberale rechtssysteem 191 Het legaliseren van het drugsgebruik, bordelen en euthanasie 192 Verdovende middelen en koffieshops 192 Bordelen 193 Euthanasie 194 Pragmatisme en handel 195 Seksuele vrijheid en verdraagzaamheid 195 Waar liggen de grenzen van de tolerantie? 197 Solidariteit 198 Vertrouwen 200 Tolerantie, solidariteit en vertrouwen in Hongarije 201 Hoe dragen de natuur en de geschiedenis bij aan het ontstaan van het gevoel van saamhorigheid en solidariteit. 203
16 inhoud De rol van de vrouw en de man in de Nederlandse samenleving 204 De positie van de vrouw in Nederland 204 Het vechten voor de emancipatie van de vrouw 206 De traditionele Nederlandse visie over de rol van de moeder in de familie 207 Het kind staat centraal 208 Verandering; vrouwen op de arbeidsmarkt 209 De emancipatie van de Nederlandse vrouw aan het begin van de 21 ste eeuw 210 Het Anderhalve verdieners model 213 Het uitstellen van het stichtenvan een gezin 216 Geboorte 217 Over de Nederlandse vrouw 218 De emancipatie van de Hongaarse vrouw 219 Over Nederlandse en Hongaarse mannen 220 Gezin en school 223 Gezin 224 Opvoeding 225 De sfeer binnen de familie 230 Het Nederlandse onderwijssysteem 232 Zorgen over het Nederlandse openbaar onderwijs 234 Zwarte en witte scholen 237 Enkele wetenswaardigheden over het Nederlandse openbaar onderwijs 238 HET PERSOONLIJKE KARAKTER De wortels van de persoonlijke identiteit 241 Het Nederlandse historisch bewustzijn 241 Veranderende tijden 244 Het Wilhelmus het bijna vergeten volkslied 245 Nationaal symbool - het koningshuis 248 De familie Oranje Nassau 248 Hun populariteit 248 Burgerlijke deugden, populariteit en de media 250 Koningin Beatrix en haar familie 253 Koninginnedag 257 De Nederlandse taal 259 De oorsprong van de Nederlandse taal 259 Wie spreken de Nederlandse taal? 260 De Vlaamse taal 261 Dialecten 262 Taal en identiteit 262 Humor 263 Relatie tussen taal en volk 265 Engels als tweede taal 268 Invloed van geografie op de taal 269 Het uiten van emoties 270 Uitingen van emoties op Nederlandse manier 270 Het meest karakteristieke Nederlandse feest: Sinterklaas 276
inhoud 17 De eigenaardigheden van het Nederlandse karakter 282 Praktisch, materialistisch, zuinig en vernieuwingsgezind 284 Zakendoen, geld, handel 284 Zuinigheid 288 Vrijgevigheid, liefdadigheid 293 Het gevoel voor proporties 294 Het Nederlandse verjaardagfeestje 296 Het willen vernieuwen en schokkeren 298 Puriteinse levensstijl 299 Eten 299 Kleding 301 Taakgerichtheid en doorzettingsvermogen 304 Individualisme 308 Individualisme en gastvrijheid 312 Koffie, thee, lunch en avondeten 314 Positieve levensbeschouwing: zelfverzekerdheid en zelfvertrouwen 316 Nederlandse zelfverzekerdheid 316 Nationale passie: protestacties 320 Gidsrol 321 GEDRAGSPATRONEN Directe stijl en kritisch gedrag 327 Kritiek en het streven naar perfectie 330 Omgangsvormen 332 Directe communicatie 332 Voorkomendheid, beleefdheid 334 Agressiviteit 336 Manier van discussiëren 337 Praatgraagheid 339 Omgaan met tijd 340 Strakke tijdindeling en efficiënt werken 341 Het mijden van risico s 343 Planning 344 Orde, georganiseerdheid en eigenzinnigheid 346 Vergaderingen 349 Besteding van vrije tijd 351 Reizen 352 Belangstelling voor kunst 357 Musea 357 Muziek 357 Koffiedrinken 358 Avondcursussen, creatieve bezigheden, winkelen 359
18 inhoud Sport 360 Fietsen 362 Schaatsen 365 Wandelen 367 Internetten 369 Gezondheid en persoonlijk verzorging 369 Een gezonde manier van leven 369 Gezondheidszorg en verzekeringen 371 Ouderen/bejaarden 372 WAT JE MAAR BETER KUNT WETEN VOORDAT JE MET NEDERLANDERS TE MAKEN KRIJGT? Enkele praktische tips voor Hongaren in hun alledaagse contact met Nederlanders 378 Enkele praktische tips voor Hongaren in hun zakelijke contact met Nederlanders 384 Casestudies 387 1. Emancipatie 387 2. Zij wil niet bij haar ouders wonen 388 3. Verkoudheid of een serieuze griep? 389 4. Universalisme en particulisme 389 5. Conflicten 390 6. Een halve Nederlander 392 7. De sollicitant 394 8. Vergadering op elke dinsdag ochtend 396 9. Werk en privé 398 10. Persoonsgerichtheid 399 TENSLOTTE Nederlandse cultuurtest 408 Enige aanvullende informatie over Nederland 415 Literatuur en bronnen 419
ELLENTÉT ÉS VONZERŐ 2004-es nagyköveti kinevezésem előtt csak egyszer jártam Hollandiában és felszínesen ismertem a hollandokat. Ezért felkészülésem során érdeklődéssel fogadtam Ballendux-Bogyay Mária 2001-ben megjelent Magyar holland találkozások című könyvét. Az olvasottaknak mindjárt konkrét hasznát is vettem 2004 őszén, amikor a magyar kulturális évad keretében minden héten felkereshettem az ország több városát. Az egyik ilyen utamon spontán megfigyelést is tehettem az olvasottakról. A könyvből ugyanis emlékeztem arra a kitételre, miszerint a hollandok, a könnyű szendvics-ebéd után, este 6-7 óra között otthon vacsoráznak, éspedig húst, burgonyát és zöldséget. Bár a tányérokba nem láttam bele, azt egyértelműen érzékeltem, hogy este 6-7 óra körül velem együtt a hollandok tízezrei a nagyvárosok környéki autópályákon kialakult közlekedési dugókban, autóikban ülnek, és nem otthon vacsoráznak. A tapasztaltakat, önsajnáló megjegyzésnek szánva, megosztottam a könyv szerzőjével, aki néhány hét után hivatalos statisztikával vigasztalt, miszerint a nem közlekedési dugókban ülő hollandok többsége valóban 6 és 7 óra között fogyasztja vacsoráját. Levonhattam a következtetést, hogy a társadalom normáinak és értékeinek folyamatos változása ellenére, bizonyos tipikus magatartási szokások nem változnak olyan gyorsan. A mai holland társadalmat jelentős mértékben megváltoztatták azok az események, amelyek 2001 és 2007 között játszódtak le ebben az országban. Gondolok itt a két politikai gyilkosságra (Pim Fortuyn és Theo van Gogh meggyilkolására), a 2004 októberi sztrájkhullámra és az Európai Szerződésről tartott népszavazás negatív eredményére. A szerző, ezen legújabb, Hollandia magyar szemmel című munkájában, amely a 2001-ben megjelent könyvének erősen átdolgozott, aktualizált és két új nagy feje-
20 ellentét és vonzerő zettel kibővített változata, kronologikus sorrendben dolgozza fel és elemzi a fent említett eseményeket, hiszen ezek ismerete nélkül nehezen értené meg a magyar olvasó a holland viselkedésben bekövetkezett bizonyos változásokat. A sikeres, 2001-ben írt könyv átdolgozását és kibővítését az is indokolja, hogy Hollandia és Magyarország között igen intenzív kapcsolatok alakultak ki az elmúlt, közel egy évtized során. Ezt tükrözik a száraz statisztikai adatok (az éves kereskedelmi forgalom összvolumene 4,3 milliárd euró, Hollandia az utóbbi öt évben a második-harmadik legnagyobb befektető Magyarországon és évente több mint 300 ezer holland turista keresi fel hazánkat), de olyan izgalmas, új kulturális jelenségek is, mint például a Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván rendszeres fellépései, vagy a mai magyar irodalom (Konrád György, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, Szabó Magda és Márai Sándor hollandra lefordított műveinek) berobbanása a holland irodalmi piacra. A kapcsolatok érdekes szegmensét jelenti a 20-25 testvérvárosi együttműködés vagy a magyarországi hátrányos helyzetűek támogatásában megnyilvánuló holland segítségnyújtás, ami sok esetben a különböző egyházi közösségek együttműködésén alapul. Csak a teljesség kedvéért említem, hogy történelme során először Hollandia és Magyarország azonos politikai, biztonsági és gazdasági struktúrák, a NATO és az Európai Unió tagjaként folytat igen szívélyes és kiterjedt együttműködést. Hollandiában szolgáló nagykövetként számomra a legkellemesebb érzést az elmúlt három és fél évben az jelentette, hogy bárhová mentem az országban, bármilyen társaságban fordultam meg, vagy a királynőtől a sarki boltosig bárkivel beszéltem, komoly érdeklődést, viszonylag alapos ismereteket és egyértelműen pozitív megítélést tapasztaltam Magyarország, a magyar nép iránt. Sokat tűnődtem azon, hogy az olvasó által kézben tartott könyvben olyan jól jellemzett magyar holland különbözőségek ellenére a társadalmi kultúra és az emberi mentalitás terén, vajon mi lehet az oka, hogy a két nép kölcsönös szimpátiával tekint egymásra, példaszerűen együttműködik az élet minden területén, az emberek jól érzik magukat a másik társaságában, egyszóval jól kijövünk egymással. Mi az a nehezen megfogható kölcsönös vonzerő annak ellenére, hogy e két nép érzésvilága és értékrendje nem azonos, hiszen a hollandok és
ellentét és vonzerő 21 a magyarok eltérő szociokulturális környezetben nevelkedtek, mások a történelmi hagyományaik és részben társadalmi szokásaik. A holland férjével és holland-magyar lányaival már három évtizede Hollandiában élő és a két ország kapcsolatainak ápolásában önzetlenül szerepet vállaló Ballendux-Bogyay Mária érdekfeszítő könyve a fenti és ehhez hasonló kérdésekre ad választ, amikor bemutatja ennek a sokszínű országnak az emberi oldalát. A holland karakter rejtélyes ellentmondásainak feltárása mellett, erőssége még e könyvnek, hogy az európai és a nemzetközi civilizációs fejlődésben oly gyakran élen járó Hollandiában az elmúlt évtizedben bekövetkezett olyan politikai-társadalmi változásokról nyújt friss/korszerű információt, amelyek kontinensünk bármely országának európai polgára számára érdekes olvasmányként szolgálhatnak. Bogyay Mária Hollandia magyar szemmel című könyve hasznos és érdekes olvasmány mindazok számára, akik hollandokkal való érintkezéseik során a tulipánok és a vízelzáró szerkezetek mellett szeretnék e nép érzésvilágát is megismerni. 2007. október Szentiványi Gábor Magyarország hollandiai nagykövete
A SZERZŐ ELŐSZAVA Hollandia többet nyújtott eddig nekünk, mint amennyit tőlünk kapott. A holland magyar kapcsolatok a 16. századig nyúlnak vissza. Igaz, a korábbi évszázadokban csupán néhány holland kereste fel Magyarországot és ismerte meg a magyarok nehéz életét. Ilyen volt például Aletta van der Maet, Apáczai Csere Jánosnak, a 17. századi hazai neveléstörténet nagy úttörőjének holland felesége, aki követte férjét Erdélybe. Az évszázadok során több magyar látogatta meg Németalföldet, mint ahány holland Magyarországon járt. Országaink viszonya a történelem során nem mondható szorosnak, kivéve a 17. századot, majd a két világháború közötti éveket. A török hódoltság idején, a 17. században, az Erdélyi Fejedelemség és az Egyesült Németalföldi Köztársaság között igen élénk kapcsolat fejlődött ki. A reformációt követő években a protestantizmussal rokonszenvező felvilágosult szellemű erdélyi fejedelmek sok, a németalföldi egyetemeken főleg teológiát tanulni vágyó magyar diákot (peregrinusokat) részesítettek anyagi támogatásban. A holland reformátusok is több alapítványt hoztak létre a peregrinusok megsegítésére. Így a magyar diákok a svájci és a szászországi egyetemek mellett a körükben igen népszerűvé vált holland egyetemekre is eljutottak. A 17. század, Hollandia úgynevezett arany évszázada után kapcsolataink inkább személyes, tudományos vagy ideológiai érdeklődésre alapozódó egyéni kapcsolatok voltak. Megváltozott azonban a helyzet az első világháborút követően, amikor a semleges Hollandia elsőként sietett segítséget nyújtani a sokat szenvedett Magyarországnak. Így például a holland református egyház és Vilma királynő védnökségével szervezett akció keretében több tízezer szegény sorsú magyar gyermek került
24 a szerző előszava ki hosszabb-rövidebb időre az úgynevezett gyermekvonatok -kal holland családokhoz, akiknél testileg-lelkileg felépülhettek. Ezeknek a gyerekeknek nem kis részét fogadták örökbe holland nevelőszülők. Az elmúlt tizenhét évben Magyarország és Hollandia között a gazdasági, a szociális és a kulturális együttműködés megerősödött. A legkülönbözőbb okokból kifolyólag egyre több holland érdeklődik Magyarország iránt. A nagy multinacionális holland cégeken kívül megtalálhatók a holland érdekeltségű közép- és kisvállalatok, illetve vállalkozók is a magyar gazdasági életben. Egyre több holland vásárol házat vagy lakást magának Magyarországon, sőt sokan át is költöznek. Akadnak manapság olyan kisebb magyar falvak is, amelyekben már majdnem több holland lakik, mint magyar. A megélénkült kapcsolatok fellendítik a magyar holland kommunikációt. E kapcsolatok kiépítése és ápolása során a partnerek számos esetben kommunikációs problémákba ütköznek. Hollandok és magyarok egyaránt többször panaszkodnak arról, hogy hiába beszélik jól mindketten a holland, a német, az angol vagy esetleg a magyar nyelvet, mégsem tudnak úgy szót érteni egymással, ahogy szeretnének. Gyakran nem maga a nyelv okoz problémát, hanem az a tény, hogy a (tárgyaló)partnerek nem ismerik egymás viselkedéskultúráját, kommunikációs szokásait. A kommunikáció ugyanis nem csupán nyelvhasználatot jelent. Sok más egyéb, nem nyelvi kód is szerepet játszik benne. Ennek a ténynek figyelmen kívül hagyása félreértésekhez vezethet. Jobban megismerve a hollandokat világossá vált számomra, hogy érzésviláguk és értékrendjük sokszor más, mint a magyaroké. Ez érthető, hiszen a hollandok is és a magyarok is más szociokulturális környezetben nevelkedtek, a két országnak eltérő történelmi hagyományai vannak, nem azonos országaink társadalmi berendezkedése, éghajlata, földrajzi fekvése, nemzeti temperamentuma stb. Ha mindezzel a holland magyar (tárgyaló)partnerek nem számolnak, olyan konfliktusok keletkezhetnek, amelyeket el lehetett volna kerülni. Az interkulturális kapcsolatokban fellépő kommunikációs buktatók elsősorban abból adódnak, hogy a felek nem ismerik eléggé partnerük kultúráját, és így előítéleteik vannak egymással szemben. Az egyes kultúrák különbségeinek felismeréséhez elengedhetetlen, hogy saját kultúránk jellegzetességeivel tisztában legyünk. Ezért tartok könyvemben tükröt nemcsak a hollandok, hanem a magyarok elé is.
a szerző előszava 25 Mind szubjektív, mind objektív okokból kifolyólag fontosnak tartom a jó kommunikációt népeink között. A személyes okom, hogy (holland férjemmel és itt született gyerekeimmel) Hollandiában élő magyar vagyok. Az objektív ok pedig az, hogy a hosszú elszigeteltség után Magyarország számára minden, de különösen a demokratikus hagyományokkal rendelkező országgal való együttműködés nagyon fontos. A hollandok és a magyarok közötti minél zökkenőmentesebb kapcsolatok elérése érdekében arra a gondolatra jutottam, hogy két olyan könyvet írok, amelyek egymás megismerését és ezáltal a jobb megértését elősegítik. Az 1998-ban Hollandiában kiadott holland nyelvű könyvemben* a magyar nemzet lelkületét, a magyarok néhány egyedi kommunikációs szokását és ezek történelmi, valamint kultúrtörténeti hátterét mutatom be a hollandoknak. A 2001-ben megjelent Magyar holland találkozások című könyvemben pedig a holland karakternek a magyartól eltérő sajátosságaival, történelmi és kultúrtörténeti hátterével kívánom megismertetni az olvasót. Jelen könyv a 2001-ben megjelent és már nem kapható könyvem átdolgozott és bővített változata. Szükség volt a szöveg frissítésére, hiszen az elmúlt hat-hét évben nagyon sok minden történt Hollandiában is. Ezért bizonyos fejezeteket nagymértékben át kellett dolgoznom, illetve két új fejezettel egészítettem ki e kiadást. Az egyik kronologikus rendben dolgozza fel azokat a legfontosabb eseményeket, amelyek 2001 és 2007 között játszódtak le Hollandiában, s a magyar olvasó számára hasznos tudnivalókat közöl, hogy az utóbbi évek holland viselkedésében bekövetkezett bizonyos változásokat könnyebben megértse. A másik új fejezet tippekkel, ötletekkel kíván segítséget nyújtani magyaroknak arra az esetre, ha szociális, kulturális és üzleti kapcsolataik során hollandokkal van dolguk. A mindennapi életből vett esettanulmányok még nyomatékosabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a holland magyar interkulturális kapcsolatokban milyen meglepetések érhetik a feleket. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a holland kultúrát kevésbé ismerők gyakran összetévesztik a Holland tartományt az egész országgal. * A holland nyelvű könyv címe: Hongaars Nederlandse bespiegelingen overbruggen van een culturele kloof bij sociale en zakelijke contacten, vagyis: Magyar holland szemlélődések; a szociális és az üzleti kapcsolatok során felmerülő kulturális különbségek áthidalása.
26 a szerző előszava Forrás: Holland Külügyminisztérium Külföldi Tájékoztató Szolgálata
a szerző előszava 27 A közhasználatban ugyanis ennek a tartománynak a neve terjed ki az egész államalakulatra, mivel e tartomány az évszázadok során fontos szerepet játszott a németalföldi, illetve a holland történelemben. Ma is az ország gazdasági, politikai és kulturális központja, és az egész országban beszélt művelt nyelv is ennek a tartománynak a dialektusa. A Holland tartomány tulajdonképpen két nyugati (tenger)parti területből áll: Észak- és Dél-Holland tartományokból. Ha a hollandok az egész országról, annak mind a tizenkét tartományáról beszélnek, Néderlandot mondanak. Könyvemben magam is főleg a Holland tartományban élők jellegzetes tulajdonságaival foglalkozom, mivel egyrészt én is itt élek, így az itt lakók magatartását jobban ismerem, másrészt a tizenkét holland tartomány közül ma is ez a legdominánsabb az országban. Külön fejezetet szentelek a holland történelemnek, a kulturális különbségek gyökerei ugyanis nagymértékben a történelemben rejlenek. Nem lehet egy népet megismerni és megérteni anélkül, hogy múltjában ne lennénk legalább egy kicsit tájékozottak, hiszen a történelem sok esetben megvilágítja a számunkra idegen viselkedésmód hátterét, s ezáltal a más kultúrák képviselőinek magatartását is jobban megérthetjük. Könyvem gyakorlati jellegű, mindennapi tapasztalatokon alapul, nem tudományos igénnyel íródott. Nem ad részletes eligazítást, melynek segítségével a magyarok megtanulhatják, hogy pontosan mit tegyenek, ha hollandokkal van dolguk. Csupán segédeszköz azoknak, akik a hollandok magatartását, életmódját, érték- és normarendszerét s egy kicsit talán a lelkivilágát is szeretnék (jobban) megismerni. Abban a reményben bocsátom útjára könyvemet, hogy közérthető útmutató lesz azoknak a magyaroknak a számára, akiknek a hollandokkal intenzívebb kapcsolatuk van, legyen az üzleti jellegű, testvérvárosi együttműködés vagy más egyéb tevékenység. Nagyon sok köszönettel tartozom a Magyar Köztársaság hollandiai nagykövetének, Szentiványi Gábornak, akinek ösztönzése és hasznos útmutatásai nagymértékben segítették elő e könyv megszületését. Megtisztelőnek tartom továbbá, hogy oly nagy gonddal írta meg könyvem előszavát. A könyvem írása során adott hasznos szakmai tanácsokért köszönetet mondok dr. Gergely Andrásnak, az ELTE történészprofesszorának, dr. Szegvári Katalinnak, az ELTE Jogtudományi Kara Egyetemes Állam-
28 a szerző előszava és Jogtudományi Tanszéke professzorasszonyának, Piri Zoltán Hollandiában élő történésznek, valamint Gábor Dzsingisznek, hollandiai politikusnak, volt államtitkárnak és diplomatának. Ugyancsak megköszönöm Jan Muldernek, a Pantel Távközlési és Kommunikációs Rt. volt magyarországi vezérigazgatójának és Jaap Vossesteinnek, a Holland Királyi Trópusi Intézet interkulturális trénerének praktikus tanácsait. Köszönet jár a holland Rijksvoorlichtingsdienst Sajtó és Protokoll Osztályának a holland királyi családról készített és tulajdonát képező fényképek könyvemben való felvételének engedélyezéséért. Nagyon nagy segítségemre szolgált a férjemmel tartott sok-sok holland magyar szemlélődés. Külön köszönet jár a könyv támogatóinak. Végül, de nem utolsósorban köszönetet mondok kiadómnak és lektoromnak a jó együttműködésért. Élvezetes olvasást és kellemes, valamint hasznos holland magyar kapcsolatokat kívánok. Heemstede, 2007. október Bogyay Mária