Ciklodextrinek alkalmazása fitoremediációban

Hasonló dokumentumok
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére

Szabadföldi kísérletek

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO

Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin

Ökotoxikológia A DDT-sztori Nobel díj bizonytalanságokkal. Bomlási vegyületei. p,p -dikloro-difeniltrikloroetán. Zeidler szintetizálta 1874-ben

oldószergızök megkötése jódgız megkötése cigaretta füstszőrés PAH, PCB, fenolok, tenzidek megkötése az eleven iszap védelme, iszap szárítása

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal

A talaj fogalma, funkciói

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin

Az oktanol-víz megoszlási hányados és a ciklodextrin komplex asszociációs állandó közötti összefüggés vizsgálata modell szennyezıanyagok esetén

KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

A talaj szerves anyagai

39. Mezősi Gábor Farsang Andrea Cser Viktória Barta Károly Erdei László. Talajtani adottságok szerepe a fitoremediáció folyamatában

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

On site termikus deszorpciós technológia. _site_thermal_desorption.html

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

dinamikus rendszerben

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, február

Talaj - talajvédelem

Mustár-olajretek keverék

4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: október december

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A Greenman Probiotikus Mikroorganizmusok és a Greenman Technológia 2013.

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

Szellőző tisztítás TvMI

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE

KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN

Talajvédelem XII. Kármentesítés Talajtisztítási módszerek

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Kolbe Ilona, Fenyvesi Éva, Vikmon Mária

I. Szennyvizekben, szennyezett talajokban a biológiai oxigénigény mérése

Fitoextrakció: fémek gazdaságos eltávolítása a környezetből növények segítségével

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

ProNatura Manufaktúra Kft. Tudatos talajregenerálás, talajerő növelés ProHuminnal

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL FITOREMEDIÁCIÓ

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

4.1. A szennyezıanyag mobilizálásán alapuló technológiák részletes leírása Gruiz Katalin

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai Alsóörs

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA

SOILTONIC. A növények egészsége a talajban kezdődik SOILTONIC. mint talajkondicionàló

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András

BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI A környezeti kockázat csökkentése Felszín alatti víz és talaj remediációja

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Ökotoxikológia és környezetvédelem (előadás )

KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA KÖRNYEZETMÉRNÖK hagyományos képzés

Simon L., Fitoremediáció. Környezetvédelmi Füzetek. Azonosító: BMKE OMIKK, Budapest old. ISBN: , ISSN

Modern szennyvíztisztítási technológiák

AZ ELSŐ TABLETTA FORMÁJÚ BIOSTIMULÁNS

Gruiz Katalin, Vaszita Emese és Siki Zoltán. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. zat- menedzsmentje

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

Mőanyagok újrahasznosításának lehetıségei. Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz

Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

Dr. Szabó Zoltán Nemzeti Népegészségügyi Központ. Környezetegészségügy és éghajlatváltozás. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, október 25.

Bentley (Tradecorp AZ-IX) a tápoldatozásban

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

A NAT által NAT /2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.

LCA - életciklus felmérés

SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

A NAT által NAT /2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

VEGYIPARI és BIOMÉRNÖKI MŰVELETEK Környezeti biotechnológia, talajremediáció

A FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSEINEK ELTÁVOLÍTÁSA, A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI 2. RÉSZ

- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

A csapvíz is lehet egészséges és jóízű?

Átírás:

Ciklodextrinek alkalmazása fitoremediációban

A ciklodextrinek szerkezete Ciklikus oligoszacharidok A ciklodextrin (CD) komplexet képez a talajt szennyezı szerves anyagokkal

A komplexképzıdés sémája + gazdamolekula vendégmolekula komplex

Fogalmak (MOKKA-Körinfo Lexikon) Fitoremediáció: olyan környezetvédelmi biotechnológia, mely növények felhasználásával csökkenti elfogadható mértékőre a vegyi anyagokkal szennyezett terület, környezeti elem vagy fázis környezeti kockázatát. Fajtái: 1. fitostabilizáció: szennyezıanyagot, pl. toxikus fémeket tőrı növényekbıl álló takaróréteg fizikai jelenlétével akadályozza a szennyezett talaj levegıbe jutását (defláció, porzás), felszíni, vagy felszín alatti vízbe jutását (erózió, kioldás). A fitostabilizációt gyakran kombinálják kémiai stabilizációval. Fontos követelmény, hogy a fitostabilizációban alkalmazott növények ne akkumulálják a szennyezıanyagot. 2. fitodegradáción alapuló technológia, melynek során a növény maga vagy gyökerének mikroflórája teljesen elbontja (mineralizáció), mobilizálja (illékonnyá teszi, pl. higany) vagy csökkent kockázatú anyaggá alakítja a biodegradálható vegyi anyagokat. Szennyezett talaj vagy szennyezett víz (rizofiltráció, élıgép) kezelésére egyaránt alkalmazható. 3. fitoextrakción alapuló technológiát elsısorban toxikus fémekkel szennyezett talajnál alkalmaznak hiperakkumuláló növényfajok felhasználásával. A szennyezett területeken adaptáció során kiszelektálódott vagy géntechnikákkal elıállított, nagy biokoncentrációs faktorral (BCF) rendelkezı növénnyel szembeni további követelmények: nagy hozammal rendelkezzen, föld feletti részében akkumulálja a szennyezıanyagot, könnyen kezelhetı, betakarítható legyen. A betakarított növényi anyag ellenırzött feldolgozására van szükség, pl. égetése és hamujának veszélyes hulladékként kezelése. 4. A rizofiltráció során a növényi gyökér és a gyökéren kötött mikroorganizmusok együttmőködésben kötik meg, szőrik ki, csapják ki és bontják el, elsısorban a szennyezett víz oldott szennyezıanyagait (élıgépes szennyvíztisztítás). A szerves szennyezıanyagokat a rizoszféra mikroorganizmusai mineralizálják, a mineralizált elemeket pedig a növények asszimilálják, így azokat teljesen eliminálhatják. A szervetlen szennyezıanyagokkal más a helyzet, azokat a rizoszféra passzív vagy aktív módon kiszőri a vízbıl, majd vagy a gyökérzónában marad, vagy felveszi a növény, emiatt újabb mőveletre van szükség: izolálása vagy a növények eltávolítása és kontrollált kezelése.

Begyőjtés vagy vissza a talajba Fitoremediáció Metabolizmus Transzlokáció (fitoextrakció) metabolizmus Degradáció a gyökérzónában (fitodegradáció) A szennyezıanyag deszorpciója a talajról Beépülés a humuszba Mikrobiológiai degradáció Felszívódás a gyökerekbe

Szója termesztése PAH-tartalmú talajon BCD hatására felgyorsult mikrobiológiai degradáció/fitodegradáció BCD jelenléte elısegíti PAH vegyületek felvételét (fitoextrakció) és transzlokációját a növényekben Megnövekedett PAH-tartalom a szójababban Bardi L. et al J. Incl. Phenom. 2007, 57(1-4), 439-444

Növények PAH-tartalmú talajon 4 féle növény: lucerna, egy préri főféle (Schizachyrium scoparium), bohócvirág (Mimulus), szeder Termesztés PAH vegyületekkel szennyezett talajon üvegházban A BCD hatására megnıtt a sejtszám a rizoszférában és megnıtt a PAH-degradáló sejtek száma is Gyorsabb biodegradáció, különösen a lucerna + BCD kombinációban Rugh, C.L.: Improvement of plants for environmental decontamination by integrated ecosystems and biotechnological approaches, Michigan State University, 2006 http://www.reeis.usda.gov/web/crisprojectpages/188695.html

Cukkini termesztése DDT-tartalmú talajon A BCD hatását más szolubilizálószerekével hasonlították össze csírázás elıtt juttatva a talajba: Tenzid: Triton X100 Biotenzid. Ramnolipid Az eredmény fajtánként eltérı (2 fajtánál csökkent, 1-nél nıtt a DDT fitoextrakciója BCD hatására) White, J.C.; Peters, R.; Kelsey, J.W.: Surfactants Differentially Impact p,p'-dde Accumulation by Plant and Earthworm Species. Environmental Science & Technology, 41(8), 2922-2929 (2007)

PCB-vel szennyezett talaj 4 növény: rizs, lucerna, angolperje (Lolium), magas csenkesz (Festuca) termesztése elektronikus hulladékkal feltöltött területen 3% random metil béta-ciklodextrin (RAMEB) adagolása RAMEB hatására megélénkült gyökér- és szárnövekedés (a tápanyagok biológiai hozzáférhetısége javult) A rizoszférában megnıtt a baktériumok és gombák száma Csökkent a talaj PCB-tartalma (lásd diagram) 60 50 Control RAMEB+ Removal of PCB (%) 40 30 20 10 0 unplanted Rice Alfalfa Ryegrass Tall fescue Shen, Ch.; Tang, X.; Cheema, S.A.; Zhang, C.; Khan, M.I.; Liang, F.; Chen, X.; Zhu, Y.; Lin, Q.; Chen, Y.: J. Hazard. Mater. 172, 1671-1676 (2009)