1 22. Hazánk történelmének kiemelkedı állomásai 1945-1949 között. Mutassa be az átalakulást és a kommunista hatalomátvételt! dátumok: Ideiglenes Nemzetgyőlés megalakulása 1944.december 21. Ideiglenes Kormány megalakulása 1944.december 22. földreform 1945.március köztársaság kikiáltása 1946.február 1. Baloldali Blokk megalakulása 1946.március forint megjelenése 1946.augusztus 1. párizsi béke 1947.február Nagy Ferenc lemondatása 1947.május MKP és SZDP egyesülése választások Magyarországon: magyar miniszterelnök Dálnoki Miklós Béla 1944.december 1945.november Tildy Zoltán 1945.november 1946.február Nagy Ferenc 1946.február 1947.június Dinnyés Lajos 1947.június 1948 Dobi István 1948 1952 1948.június 1945.november 1947.augusztus 1949.március A "másik" Magyarország A szovjetek által megszállt országrész közigazgatási vezetését a Szövetséges Ellenırzı Bizottság /SZEB/ vette át Vorosilov marsall vezetésével. A SZEB hatalma mindenre kiterjedt, utasításait a kormány, mint egy megszállt ország kormánya köteles volt végrehajtani, beleszólhatott az országgyőlés mőködésébe is. Mivel a SZEB szovjet vezetéső volt és a megszállást a Vörös Hadsereg látta el, azért nyilvánvalóan a kommunista párt kapta a legnagyobb támogatást részükrıl. /a SZEB-ben az angolok, franciák és az amerikaiak is képviseltették magulat, de igazi beleszólás és hatalom nélkül/. Mindenhol helyi szervek alakultak "nemzeti bizottság" néven. 1944.december elején megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, melynek tagjai: Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Független Kisgazdapárt, Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek. Programjuk /mely lényegét tekintve megegyezett a kommunistákéval/ az ország demokratizálását és újjáépítését tőzte ki célul, a fasiszta és szélsıjobboldali szervezetek feloszlatása stb. 1944.december 21 Debrecenben ült össze az Ideiglenes Nemzetgyőlés, mely nem választással töltıdött fel, hanem folyamatosan nıtt képviselıinek száma az ország megszállásával. A nemzeti bizottságok küldték a képviselıket. Itt alakul meg 1945.decembere 22-én az Ideiglenes Kormány, Dálnoki Miklós Béla vezetésével a Moszkvában gyártott kormánylista alapján. Az Ideiglenes Kormány elsı intézkedései: - hadüzenet Németországnak /1944.december 28./ - fegyverszünet aláírása /1945.január 2o./ - igazoló-eljárások: a közigazgatás átvizsgálása, szélsıjobboldali elemek kiszőrése - népbíróságok felállítása: háborús bőnösök megbüntetése /Szálasi, Bárdossy, Imrédy kivégzése/ - nyilas és szélsıjobboldali szervek feloszlatása
2 - a gazdaság helyreállítása /"hídcsata", "széncsata" stb./ - földreform megvalósítása A fölreform A szovjetek által megszállt országrészen több helyütt spontán fölosztó mozgalmak alakultak ki. Ezzel párhuzamosan a SZEB is nyomást gyakorolt a földosztásért, illetve a MNFF pártjai is támogatták azt. A nézeteltérés csak annak mikéntjében volt. a/ MKP és NPP álláspontja: mindenki kapjon földet, akkor is ha ezzel életképtelen kisbirtokok jönnek létre. Politikai célja ennek a módnak a parasztság, mint szavazóbázis megszerzése. b/ FKGP álláspontja: az árutermelı középbirtokot kell erısíteni, de akkor nem kap mindenki földet. 1945.márciusában kormányrendelet intézkedett a földosztásról: ennek értelmében 100 hold feletti nagybirtokokat; és a 200 hold feletti gazdagparaszti birtokokat sajátították ki. Átlagban 5 holdas kisparcellákat hoztak létre. Az 1945-ös választások Már a jaltai konferencia dokumentumai is állást foglaltak a választások megtartása mellett, most azokat a SZEB is szorgalmazta. A választók általános, titkos /nıkre is kiterjedı/ választójog alapján pártlistákra szavazhattak /tehát nem egyéni jelöltekre!/. Az 1945. októberében elırehozottan megtartott budapesti helyhatósági választásokon a közös listán induló MKP és SZDP vereséget szenvedett, pedig a kommunisták éppen itt akarták még az országos választások elıtt bizonyítani elsıségüket /kisgazdák nyertek/. Vorosilov marsall el akarta érni, hogy a MNFF pártjai "közöslistán" induljanak a választásokon /tehát nem egy pártra szavazhattak volna a választók, hanem egy mozgalomra, melynek mandátumait utána egymás között "szovjet segítséggel" lehetett volna elosztani!/. Nemzetközi tiltakozás miatt Vorosilov csak annyit ért el, hogy a pártok szavukat adták: bármi lesz is a választások eredménye, a koalíciót fenntartják /vagyis: ha egy párt abszolút többséget, azaz 50% + 1 szavazatot szerezne, akkor is koalíció alakul.!/ A MNFF pártjai ellenzéki pártok nélkül indultak a választásokon, mely a FKGP abszolút többségét /57 %/ hozta és a kommunisták súlyos vereségét /16,9 %/. A FKGP nagy gyızelme fıleg azzal magyarázható, hogy olyan "győjtıpárt" volt, amelyre mindenki szavazott, aki nem akart a baloldalra. párt neve eredmény Független Kisgazdapárt 57 % Szociáldemokrata Párt 17,4 % Magyar Kommunista Párt 16,9 % Nemzeti Parasztpárt 6,8 % Polgári Demokrata Párt 1,6 % Magyar Radikális Párt 0,1 % A Tildy-kormány /1945.november -1946.február/ Elvileg a FKGP az abszolút többség birtokában egyedül is alakíthatott volna kormányt, ugyanakkor a pártot kötötte a Vorosilovnak tett ígéret. Így a kialakult "nagykoalícióban" a miniszterek félét a FKGP párt adta, a másik felét a MKP, SZDP, NPP. - Ezzel gyakorlatilag a koalíció ellenzék nélkül maradt a parlamentben.
3 - Sokkal súlyosabb volt, hogy a kommunisták kapták a belügyi tárcát és ık szervezhették meg a magyar rendırséget, illetve annak az egyik osztályát, az Államvédelmi Osztályt /ÁVO/, a késıbbi Államvédelmi Hatóságot /ÁVH/. - Ezzel párhuzamosan a gazdaságban is fontos pozíciót nyertek el: a felállított Gazdasági Fıtanács vezetıje a kommunista Vass Zoltán lett. A köztársaság kikiáltása 1946.február 1-jén Magyarországon kikiáltották a köztársaságot. Ezzel a lépéssel átalakult Magyarország államszerkezete is. Új tisztség jött létre, a köztársasági elnöké, melyet Tildy Zoltán töltött be. Helyette a miniszterelnöki tárcát Nagy Ferenc /FKGP/ vette át. A "köztársasági elnöki" tisztség nem jelentett komoly politikai hatalmat, funkciója jelképes volt. A "Baloldali Blokk" megalakulása A FKGP miután a kormányzati hatalomban rákényszerült a hatalom megosztására, a közigazgatásban érvényesíteni szerette volna abszolút többségét, ezért az "arányosítás" jelszavával hatalmi pozíciókat követelt. Ezzel szembekerült koalíciós partnereivel, akik 1946.márciusában megalakították vele szemben a "Baloldali Blokkot". Ez a lépés példa nélküli: a közösen kormányzó pártok egymás ellen hatalmi csoportosulásokat hoznak létre! NAGYKOALÍCIÓ MKP SZDP NPP FKGP BALOLDALI BLOKK A Baloldali Blokk követelései: 1."arányosítás" leállítása 2."földet vissza nem adunk" - a sok helyen igazságtalanságoz vezetett földosztást próbálta orvosolni a FKGP, mire a kommunisták demagóg módon azt terjesztették, hogy vissza akarják csinálni a földreformot. 2.közigazgatás megtisztítása 3.bányák és a nehézipari üzemek államosítása 4.a FKGP "reakciós" elemeinek eltávolítása - a "szalámi taktika" kezdete, vagyis a koalíció mindenkori jobboldalát el kell távolítani, ki kell záratni a pártból A FKGP kénytelen volt teljesíteni a Baloldali Blokk követeléseit /akik egy 300 ezres paraszttüntetéssel adtak nyomatékot követeléseiknek/. - lemondott Kovács Béla földmővelésügyi miniszter /FKGP/ - államosították a szénbányákat és az erımőveket - megrostálták a közigazgatást, igazából pártalapon /"B-listázás"/ - 60 ezer közalkalmazott kirúgása - a FKGP feladta az "arányosítási" törekvéseit - kizárták a FKGP-ból Sulyok Dezsıt és 19 társát /Sulyok korábban a FKGP miniszterelnök-jelöltje volt/ - sikeres volt a "szalámi taktika". A FKGP kénytelen volt engedni, hiszen a SZEB egyértelmően a Baloldali Blokk pártját fogta, sıt a politikai életbe is be lehetett avatkozni. A FKGP a béke megkötéséig akarta "kihúzni", mert akkor megszőnt volna a SZEB jogköre /1947.február/. A Nagy Ferenc-kormány intézkedései /1946.május - 1947.nyara a/ A forint megteremtése
4 1946. augusztus 1-jén jelenik meg az értékálló forint, mely a világtörténelem addig legnagyobb inflációját szüntette meg. b/ Németek kitelepítése A SZEB kérésére indult meg a németek kitelepítése, mivel Potsdamban elfogadták a "kollektív" bőnösség elvét". A SZEB félmillió német kitelepítését javasolta, ugyanakkor Magyarországon hivatalosan is csak 300 ezer volt. A magyar kormány elsısorban a volt SS tagok és a volksbundisták kitelepítését fogadta el. Összesen 200 ezer németet telepítettek ki. c/ A békeszerzıdés /1947.február/ Magyarországnak nem sikerült nagyhatalmi támogatást találni területi követeléseihez, így a párizsi békekonferencián Magyarország semmi kedvezményt nem várhatott. A párizsi béke rosszabb feltételeket tartalmazott, mint a trianoni. - Magyarország visszakerült az 1937-es határai közé /vagyis: semmilyen terület növekedést nem ismertek el a nagyhatalmak, ami 1938-1941 között zajlott le/ - Magyarországtól elcsatoltak Csehszlovákia javára Pozsonnyal szemben 3 falut - Magyarország hadisarcot fizet /300 millió dollár/ Szovjetuniónak, Csehszlovákiának, Romániának -a békeszerzıdésbıl teljesen hiányoznak a kisebbségi jogok A legnagyobb probléma az volt, hogy a Vörös Hadsereg a békeszerzıdés után sem vonult ki Magyarországról, mivel nemzetközi engedélye volt, hogy Ausztriában állomásozó csapatait Magyarországon keresztül lássa el. A köztársaság-ellenes összeesküvés A kommunista kézen lévı rendırség és az ÁVÓ 1947.elején leleplezett egy állítólagos "köztársaság-ellenes összeesküvést", melynek állítólagos tagjai kisgazdapárti politikusok voltak. A "Magyar Közösség" elnevezéső szervezet nem készített elı ilyen jellegő szervezkedést, de alkalmas volt az egész ügy a "szalámipolitika" továbbvitelére és a FKGP centrumának szétzúzására. Mi lett az eredmény? - több kisgazdapárti politikust letartóztattak - 13 képviselıt kizártak - Kovács Bélát, kinek mentelmi jogát az országgyőlés nem oldotta fel a szovjetek egyszerően fényes nappal elrabolták - Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondatták /éppen Svájcban volt, mikor rá nézve terhelı hamis iratokat hoztak nyilvánosságra és családjával megzsarolták/ megtörtént a FKGP felszeletelése A FKgP-bıl kilépett politikusok új pártokat hoztak létre /Pfeiffer Zoltán, Balogh páter, Barankovics István stb./, de ezek már nem voltak a MNFF tagjai, hanem ellenzéki pártok voltak. A FKGP ezzel esélytelen, bázis és szavazótábor nélkül maradt párt lett. Az 1947.augusztusi választások A MKP és a Szovjetunió elérkezettnek látta az idıt, hogy idı elıtti választásokat tartsanak Magyarországon, mivel a legnagyobb esélyest, a FKGP-ot szétzúzták és így a kommunistáknak van a legkedvezıbb helyzetük a nyerésre. a/ Az 1947.augusztusi választásokat nem lehet demokratikus választásoknak tekinteni a következık miatt:
5 - a választójogi törvény módosításával nem kommunista szavazókat zártak ki - a választási névjegyzékekbe több személy nevét adminisztratív úton nem vették fel, akik így nem szavazhattak - "kék cédulák" használata - akik nem a lakóhelyükön szavaztak, azok ún. "kék cédulával" szavazhattak. A belügyben gyártott kék cédulák tömegével a kommunisták teherautóval szállították csapataikat, akik egy nap több helyen is leszavaztak. b/ A választás eredménye: Magyar Kommunista Párt 22,3 % Demokrata Néppárt /Barankovics István/ 16.4 Független Kisgazdapárt 15.4 Szociáldemokrata Párt 14,9 Magyar Függetlenségi Párt /Pfeiffer Zoltán/ 13,4 Nemzeti Parasztpárt 8,3 Független Magyar Demokrata Párt /Balogh páter/ 5,2 Magyar Radikális Párt 1,7 Keresztény Nıi Tábor 1,4 Polgári Demokrata Párt 0,7 c/ a választás értékelése: - Bár a MKP, SZDP, NPP, FKGP /kb. 60 %/ egymással koalícióra lépett, így is maradt a magyar parlamentben kb. 40 %-nyi ellenzék - Mind az SZDP-ben, mind a FKGP-ban már ekkor felmerült egy kommunisták nélküli koalíció gondolata, melyet a szovjet csapatok jelenléte miatt nem lehetett megvalósítani - a MKP bár megnyerte a választást, de csalással is csak 22 %-ot tudott összeszedni - a FKGP és utódpártjai együtt kb. ugyanannyi %-ot kaptak, mint 1945-ben. Most látható csak igazán, hogy mire volt jó a "szalámitaktika" /FKGP + DNP + MFP + FMDP = 15,4 + 16,4 + 5,2 + 13,4 = 50,4 % / d/ A Dinnyés-kormány megalakulása A MKP vezetésével létrejött MKP, SZDP, NPP, FKGP koalíció 60 %-os többséggel rendelkezett a parlamentben. A kulcspozíciókat természetesen a kommunisták töltötték be, a miniszterelnök formálisan egy jelentéktelen kisgazda politikus lett, Dinnyés Lajos. A többpártrendszer felszámolása és prolterádiktatúra kialakítása 1947-ben megalakult Kominform /Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája/ "megszidta" a magyar kommunista vezetıket, mert Magyarország lassú az átmenet a proletárdiktatúrába /ekkor Magyarország szomszédjában már több helyen ez megtörtént: Jugoszlávia, Albánia, Bulgária, Románia/. Ez a bírálat természetesen arra ösztönözte Rákosiékat, hogy meggyorsítsák a demokratikus intézmények felbomlasztását. a/ az ellenzéki pártok szétverése Gyakorlatilag a 40 %-nyi ellenzéki pártok /Demokrata Néppárt, Magyar Függetlenségi Párt, Független Magyar Demokrata Néppárt/ fél év alatt vagy beszüntették tevékenységüket adminisztratív nyomás miatt, vagy feloszlatták ıket. Egyre több politikus volt kénytelen
6 emigrációba vonulni /Kovács Béla, Barankovics István, Peyer Károly stb./ és pártjaik széthullottak. b/ a munkáspártok egyesülése 1948.júniusában tartották a MKP és a SZDP egyesülési kongresszusát az ún. "munkásegység" jegyében. Valójában a SZDP beleolvadt a MKP-ba, míg az egyesüléssel egyet nem értı politikusokat /Kéthly Anna, Bán Antal/ eltávolították a pártból. Az új párt neve Magyar Dolgozók Pártja /MDP/ lett, melynek fıtitkára Rákosi Mátyás és minden jelentıs pozíciót volt kommunisták töltöttek be. Bár Szakasits Árpád lett az elnök, de ez a funkció teljesen lényegtelen volt. Ezzel Magyarországon három párt maradt: MDP, NPP, FKGP c/ Magyar Függetlenségi Népfront /1949/ 1949-ben hozták létre a Magyar Függetlenségi Népfrontot, melynek pártjai /MDP, NPP, FKGP/ "közös listán" indultak a parlamenti választásokon. Tehát, nem pártokra lehetett szavazni, hanem egy kommunista vezetéső mozgalomra. 1949.márciusi választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront 96 %-kal "gyız" és ettıl kezdve a NPP és FKGP neve szóba se kerül a politikában, a budapesti telefonkönyvek egy ideig tartalmazták még címeiket. A két pártot elsorvasztották, tagjai vagy átléptek az MDP-be, vagy kivonultak a politikai életbıl. ezzel létrejött az egypártrendszer Magyarországon az 1949.augusztus 20-án kiadott magyar alkotmány leszögezte, hogy Magyarországon proletárdiktatúra van. A hatalom totálissá tétele: A többpártrendszer felszámolásával formális lett parlament szerepe. Mindenhol megkezdıdött az egész államapparátus átcserélése. A kor jellegzetesebb eseményei: - szovjet mintára a tanácsrendszer bevezetése - szakszervezetek átszervezése, majd ezzel szétzúzása /formálisan léteznek/ - államosítások: kezdetben a 100 fınél többet foglalkoztató vállalatok /1948/ majd a 10 fınél többet foglalkoztató vállalatok /1949/ - a mezıgazdaság kolhozosítása - egyház szétzúzása, egyházi iskolák államosítása /Mindszenty-per/ - a párton belüli tisztogatás megkezdése /pl. Rajk-per/ - az ÁVH uralmának teljessé tétele