Összefoglaló a 2013. évi 102. ILO Konferenciához (Készült: az NGM anyaga alapján) Az egyes szakbizottságok munkájához kapcsolódóan az Európai Unió tagállamai között aktív és rendszeres koordináció zajlik. Az EU tagállamok, az ír EU elnökség és a genfi EU Delegáció vezetésével, közös nyilatkozatokat dolgoznak ki, és - lehetőség szerint - közös álláspontot képviselnek az üléseken. Ezen túlmenően, a magyar delegáció egy másik konzultációs eljárásban, a fejlett piacgazdaságokat tömörítő IMEC 1 csoport (az EU tagállamai mellett Ausztrália, USA, Japán, Dél-Korea, stb.) keretében történő egyeztetésekben is részt vesz. A szakbizottságokban folyó munka és a képviselendő magyar álláspont 1. A Foglalkoztatás és szociális védelem az új demográfiai kontextusban témával foglalkozó szakbizottság A világ országainak és régióinak túlnyomó többségét érintő tendencia a születések számának csökkenése és a várható élettartam növekedése, amely a népesség elöregedését eredményezi. A becslések szerint globálisan 2050-re megtriplázódik a 65 feletti népesség száma, míg a 15 év alatti népesség száma változatlan marad. A idős népesség ¾-e a fejlődő országokban koncentrálódik majd. (Európában, ahol már jelenleg is magas az idősek száma szintén várható a 65 éven felettiek számának további növekedése, azonban az előrejelzések szerint 2060-ig 87.5 millióról 152.6 millióra nő, azaz közel megduplázódik.) Ezeknek a demográfiai folyamatoknak komoly hatásai vannak a foglalkoztatás és a szociális védelmi politikákra, különösen a munkaerő- és képzettséghiányra, a szegénységre és az informalitásra, a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságára, migrációra. A globális pénzügyi válság és az aggregát kereslet csökkenése tovább rontotta a munkaerő-piaci helyzetet, növelve a munkanélküliséget és az alulfoglalkoztatottságot minden népességi csoport esetében, valamint nyomást gyakorolt a szociális védelmi rendszerekre. Az ILO által a konferencia számára készített jelentés egy, a foglalkoztatási és a szociális védelmi szempontokat integráló megközelítéssel tekint a demográfiai folyamatokból fakadó új kihívásokra. Áttekinti a demográfiai és munkaerő-piaci trendekkel kapcsolatos legfrissebb statisztikákat, valamint a foglalkoztatási és szociális kimenetek perspektíváit a fejlődő és a fejlett országokban. A jelentés szerint megfelelő politikai válaszokra van szükség egy olyan integrált és gender-szenzitív tisztességes munka keretrendszer kialakításához, amely a teljes életcikluson átível és épít a nemekközötti szolidaritásra. Mindez maga után vonja a minőségi foglalkoztatás elősegítését mindenki számára, valamint a szociális védelem kiterjesztését, átalakítását a megfelelő és fenntartható szociális védelmi politikák kialakítása érdekében. A jelentés különös hangsúlyt fektet azon politikák kidolgozásának fontosságára, amelyek az idős emberek számának emelkedéséből fakadó, illetve nyugdíjrendszereket érintő kihívások kezelését szolgálják. A szakbizottság keretében általános vitára kerül sor, amelynek várható kimenetelei következtetések lesznek. 1 IMEC: Industrialised Market Economy Countries 1
A magyar gazdaság egyik legfontosabb, a potenciális növekedést fékező strukturális problémája a nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony aktivitás és foglalkoztatottság. A magyar Kormány ezért a foglalkoztatás bővítését határozta meg a legfontosabb gazdaság-, fejlesztés- és társadalompolitikai céljaként. A munkaerőpiacon legálisan foglalkoztatottak számának, arányának növelése, a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok munkaerőpiacra való integrálása, illetve visszavezetése érdekében a magyar Kormány törekszik az aktív munkaerő-piaci intézkedéseinek erősítésére, a munkaerőpiac rugalmasságának javítására, a munka és családi élet összehangolására és hangsúlyt fektet a munkaerő-kínálat minőségének javítására. A Kormány kiemelt hangsúlyt helyez a fiatalok és a nők (különösen a gyermeket nevelők) foglalkoztatásának elősegítésére, illetve az idősebb munkavállalók (55 év felettiek) elhelyezkedési esélyeinek növelésére. Mindezekkel párhuzamosan célul tűzte ki a szociális ellátórendszer aktív szemléletű átalakítását. A Kormány álláspontja szerint segély helyett elsősorban munkalehetőséget kell kínálni a tartósan nem foglalkoztatottak számára. Ezek a foglalkoztatás-, illetve szociálpolitikai intézkedések egyrészt tartós megoldást kínálnak a szegénységből való kilábalásra, másrészt hozzájárulnak a szociális ellátó rendszer, és tágabban az államháztartás fenntarthatóságának javításához. A hosszú távú fenntarthatósággal kapcsolatos kiadások alakulására a demográfiai folyamatok jelentős hatással vannak. A demográfiai változások vizsgálatakor jól követhető, hogy a hazai népesség folyamatos csökkenése a lakosság idősödésével párhuzamosan zajlik. A népesség idősödéséből fakadó kihívások kezelése érdekében az elmúlt évtizedekben Magyarországon megkezdődött, és 2011-ben Magyarországon jelentős fordulatot vett a nyugdíjrendszer átalakítása. Első lépésként megszüntetésre került a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetősége (jelenleg a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb életkorban a nők vonulhatnak vissza 40 év jogosultsági idő megszerzését követően). Továbbá a nemzetközi legjobb gyakorlatokkal összhangban és a várható élettartam emelkedését követve a nyugdíjkorhatár 2022-ig a jelenlegi 62 évről fokozatosan 65 évre emelkedik majd. Mindezen intézkedések nem csak a nyugdíjrendszerre, hanem a foglalkoztatásra is pozitív hatással vannak. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok egyik fő oka az alacsony termékenységi ráta. Magyarországon a termékenységi ráta (fertility rate) az egyik legalacsonyabb Európában, mindössze 1,3%, míg az EU átlag 1,6%. A gyerekvállalás segítése érdekében a Kormány megerősítette a családbarát ösztönző rendszert és az Országgyűlés elfogadta a családok védelméről szóló törvényt. Az intézkedések meghatározó eleme a pénzbeli családi támogatások számos formája, mint például családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, életkezdési támogatás, pénzbeli gyermekvédelmi támogatás, három vagy több gyermekes családok gázár-támogatása, vagy akár a 2011-ben bevezetett családi adókedvezmény. Mindezek várhatóan tompítják a magyar demográfia előre jelzett idősödését. Az ILC keretében a demográfiai kihívások foglalkoztatási és szociális hatásai kapcsán folytatandó vita igen időszerű. A vita során az ILO tagországoknak lehetősége nyílik a tapasztalataik és legjobb gyakorlataik megosztására, illetve a közös kihívások beazonosítására. A nemzeti körülményeknek megfelelő koherens politikai válaszok kidolgozása az egyes országok feladata. Az ILO segítheti ezt a munkát különösen a demográfiai átalakulással kapcsolatos tanulmányok és kutatások elkészítésével, a munkaerő-piaci információk rendszeres összegyűjtésével, valamint technikai segítségnyújtás biztosításával (amennyiben azt az adott ország kéri). 2. Fenntartható fejlődés, tisztességes munka és zöld munkahelyek 2
Az elmúlt két évtized jellemzője volt, hogy a növekvő népesség és a klímaváltozás nagyarányú munkanélküliséggel, állandósuló szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel párosult. A 21. század egyik legfontosabb kihívásává váltak a természeti környezet megőrzése és a tisztességes munkához való hozzáférés biztosítása mindenki számára. A hosszan elhúzódó globális gazdasági válság felerősítette a környezeti és társadalmi kihívásokat, valamint egyértelművé tette a tisztességes munka szerepét a fenntartható növekedésben. Ezek a szempontok az elmúlt időszakban több nemzeti politikában is megjelenítésre kerültek, továbbá fontos elemét képzik az ENSZ Fenntartható Fejlesztéssel foglalkozó Konferenciája (Rio+20) által elfogadott következtetéseknek is. Az ILO által a konferencia számára készített jelentés áttekinti a környezeti szempontból is fenntartható fejlődés és a tisztességes munka közötti kapcsolatok kiépítése terén szerzett tagállami tapasztalatokat, kezdeményezéseket, valamint az ILO e területet érintő kutatásait. Megállapítja, hogy a környezeti fenntarthatóság kiemelten fontos a munkaerő-piac tekintetében. A további környezeti hanyatlás csökkenteni fogja termelékenységet, a foglalkoztatást és veszélyezteti a vállalatokat és a szociális védelmi rendszereket is. A jelentés szerint a tisztességes munka minden aspektusában érintett a környezeti fenntarthatóság kapcsán. A jelentés 3 lehetőséget (munkahelyteremtés, a jelenlegi munkahelyek fejlesztése, társadalmi befogadás), illetve 3 kihívást (a gazdasági átstrukturálásból fakadó munkahely-megszűnés, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, regresszív bevételi hatások) azonosít be a jövőre nézve a környezetileg fenntartható vállalkozások irányába történő átmenet és a tisztességes munka céljának megvalósítása érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a több és jobb munkahely, a szociális védelem és a társadalmi befogadás terén akkor lehet pozitív eredményeket elérni, ha a kormányok és a szociális partnerek is elkötelezettek a koherens környezeti-, szociál- és gazdaságpolitikák kidolgozása és megvalósítása iránt. A jelentés kitér az ILO által 2008 óta működtetett Zöld munkahely Programra is, amelynek keretében az ILO eddig is számos tanácsadási szolgáltatást és kapacitás-építést elősegítését célzó projekttel támogatta a tagországait a tisztességes munka és a társadalmi befogadásban rejlő lehetőségek kihasználásának maximalizálására a környezetileg is fenntartható fejlődés irányába. Mivel a jelentésben szereplő, a zöld gazdaságra vonatkozó adatok sok esetben 2008. éviek vagy az előttiek, ezért - tekintettel a zöld energia ipar rendkívül gyors fejlődésére- ezen megállapítások egyes esetekben fenntartással kezelendőek. A szakbizottság keretében általános vitára kerül sor, amelynek várható kimenetelei következtetések lesznek. A következtetések előreláthatóan iránymutatást adnak az ILO számára a fenntartható fejlődés munkaerő-piaci kihatásainak kezelése területén, figyelemmel a tisztességes munka és a zöld munkahelyek létrehozásának elősegítésének céljára. A globális környezeti változások, úgymint nyersanyagok- és energiahordozók szűkössége, éghajlatváltozás, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítése nagy kihívásokat jelentenek, amelyekre fenntarthatóbb termelési és üzleti modellek szolgálhatnak válaszul. Magyarország hosszú távú fenntartható fejlődését, valamint versenyképesebbé válását csak úgy érhetjük el, ha a környezeti szempontokat központi közpolitikai kérdésnek tekintjük, és azok beépülnek minden közpolitika-alkotási folyamatba. Ezt szem előtt tartva 2011. szeptember 6-án elfogadásra került a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia, amely egyrészt válaszokat keres a fenntartható fejlődés kihívásainak kezelésére, másrészt jövőképet és célokat fogalmaz meg. A stratégiában foglalt jövőkép szerint a 3
környezettechnológiai innovációk elterjedése a környezetvédelmi ipar olyan fejlődését hozhatja, amely hozzájárul mind a foglalkoztatás, mind az ország versenyképességének növeléséhez, ezzel a társadalom jóllétének biztosításához és a környezet védelméhez. Az ökoinnováció és a környezetvédelmi ipar térnyerése, a tisztább technológiákba való beruházással karöltve csökkenti a környezet terhelését, hozzájárul a globális környezeti változás elleni küzdelemhez, valamint új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket kínál. A 2011 januárjában közzétett Új Széchenyi Terv (ÚSzT), amely a Kormány gazdasági programjának legfőbb céljait fogalmazza meg, a talpra állás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programjaként, kiemelten foglalkozik a zöldgazdaság fejlesztéssel, valamint egyértelmű kapcsolódást állít fel a környezetipar (zöldgazdaság fejlesztés), a foglalkoztatás, valamint a kis- és középméretű vállalkozások fejlődése között. Az Európai Unióban a környezetvédelmi iparban foglalkoztatási szempontból a legnagyobb szakterület a hulladékgazdálkodás, ezt követi a vízellátás és az újrahasznosítás. A klímapolitikában bekövetkezett radikális változások hatására az újrahasznosítás és a megújuló-energiaforrások ágazat növekedése volt a legnagyobb mértékű az elmúlt években. A környezetvédelmi ipar gyors fejlődésének azonban akadályát jelent a speciális szakképzettséggel, tapasztalattal rendelkező munkaerő hiánya, illetve hátrányt jelenthet az, hogy a nem kellően tájékozott vásárlók, fogyasztók vásárlási értékítéletében nem érvényesülhet megfelelően a környezettudatos szemlélet. Az ILO keretében lefolytatandó vitát időszerűnek és aktuálisnak tartjuk. Különös tekintettel a 2012. júniusi Rio+20 Konferencia következtetéseinek nyomon-követésére az ILO-nak meg kell találni a helyét és be kell azonosítania a szerepét a fenntartható fejlődés céljának eléréséhez való hozzájárulásban. Ugyanakkor az ILO-nak a mandátumán belül maradva környezeti, illetve fenntartható fejlődési célok foglalkoztatási és szociális hatásainak kezelésére kell fókuszálnia. Nemzetközi szinten az ILO-nak erősítenie kell az együttműködését az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP). 3. A szociális párbeszéd stratégiai céljával foglalkozó bizottság A 2008. évi ILO Nyilatkozat a társadalmi igazságosságért és méltányos globalizációért értelmében az ILO négy stratégiai célkitűzése 2 közül az egyik a szociális párbeszéd elősegítése, és megvalósítása. Az ILO működésének alapját - melynek célja a társadalmi igazságosság, a tisztességes és békés munkahelyi kapcsolatok, és a tisztes munka előmozdítása -, a szociális párbeszéd és a tripartizmus képezi. Ennek hátterében az az alapvető meggyőződés áll, hogy a munka világának szereplői közti eltérő érdekek, szempontok és nézetek közelítésének a leghatékonyabb módja a párbeszéd, ez az eszköz alkalmas arra, hogy közösen olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek a társadalom széles rétegeinek a javát szolgálják. 2009 márciusában az ILO Igazgatótestülete a Nyilatkozat végrehajtási módszerei között határozta meg a Nemzetközi Munkaügyi Konferenciákon a Nyilatkozatban megjelölt stratégiai célkitűzések ismétlődő viták munkamódszerével történő feldolgozását. Az Igazgatótestület 2011 márciusában, 310. ülésszakán javaslatot fogadott el, amely a soron következő konferencián útmutatóként szolgál 2 Az ILO négy stratégiai célkitűzése a következő: 1) a foglalkoztatás elősegítése; 2) a szociális védelem biztosítása mindenki számára; 3) a szociális párbeszéd és a tripartizmus támogatása; 4) a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok tiszteletben tartása. 4
a Bizottság munkájához. Az útmutató kiemeli a vita időszerűségét, s rámutat arra, hogy mind a gazdasági válság alatt, annak megoldására sok országban folyt szociális párbeszéd, s hogy ugyanígy szükség van a társadalmi dialógusra a munkahelyteremtő fellendülés érdekében is. Mindezek fényében a konferenciára készített jelentés (ILC.102/VI) a trendekre, kihívásokra és lehetőségekre összpontosítva a szociális párbeszéd útján értékeli a globalizáció tapasztalatait és az ezzel kapcsolatban fölmerült szükségleteket. A szakbizottság keretében általános vitára kerül sor, amely során következtetések kerülnek meghatározásra az ILO jövőbeli tevékenységét érintően a szociális párbeszéd, mint stratégiai célkitűzés, elősegítése érdekében. A munka világának kiegyensúlyozott, harmonikus működéséhez a szociális párbeszéd biztosítását Magyarország kulcsfontosságúnak tartja. Hazánkban hagyománya van a szociális dialógusnak. Álláspontunk szerint törekedni kell arra, hogy az ILO által beazonosított problémák megoldásakor a párbeszéd módszerét alkalmazzák a felek a megoldás keresésekor, ezért támogatjuk az ILO erre irányuló törekvéseit. Magyarország, az Európai Unió tagjaként, támogatja a szociális párbeszéd mind szélesebb körű alkalmazását a társadalmi problémák megoldásában. Az ILO-nak fontos szerepe van a szociális partnerek kapacitásépítésének segítésében, elősegítve ezáltal a hatékony és eredményes nemzeti, illetve nemzetközi szintű szociális párbeszédet és kollektív tárgyalásokat. Szakszervezeti álláspont, hogy Magyarországon az OÉT megszűnésével a tripartit típusú érdekegyeztetés is megszűnt. Az ILO alapküldetésének megfelelően az érdekegyeztetés legmagasabb fórumát helyre kell állítani. Szükség lenne egy átfogó, nemzetközi monitoring rendszer kiépítésére és érdemi működtetésére. 4. A Standardok végrehajtásával foglalkozó bizottság A Bizottság keretein belül a Konferencia megvizsgálja, hogy a tagállamok mindent megtesznek-e az általuk ratifikált egyezmények maradéktalan végrehajtásáért. Figyelemmel a tagállamok és az elfogadott egyezmények nagy számára, a megvizsgálandó ügyekre vonatkozóan a szociális partnerek tesznek előzetesen javaslatot, ebből kerül kiválasztásra az ún. rövid lista, amelyek a kormányzatok, a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel ténylegesen kiértékelésre kerülnek. A bizottsági munka alapját a Nemzetközi Munkaügyi Normák és Ajánlások Alkalmazását Vizsgáló Szakértői Bizottság jelentése képezi, azon belül különös hangsúlyt helyezve az egyes egyezmények tagállami végrehajtásával foglalkozó részletes ország jelentésekre, valamint a Szociális igazságosság a méltányos globalizációért című ILO nyilatkozathoz kapcsolódó, a munka világára vonatkozó alapvető jogokról szóló általános felmérésre. A fentieknek alapján, mivel a Bizottság napirendjére kerülő ügyek csak a Bizottság első üléseinek egyikén kerülnek majd véglegesítésre, a hazai kormányzati álláspont a konkrét kérdésekben ezen jelentős külpolitikai vonatkozásokkal is rendelkező ügyek esetében csak az ILC üléssel párhuzamosan kerülhet majd érdemben kidolgozásra. 5. Javaslattételi Bizottság 5
A Javaslattételi Bizottság keretében az ILO Igazgatótestületének (GB) 2013. márciusi döntése értelmében a tagországok megvitatják a Mianmar esetében a kényszermunkáról szóló egyezmény be nem tartásával kapcsolatosan a Konferencia által az ILO Alkotmányának 33. cikke alapján 2000- ben elfogadott, a Vizsgálóbizottság ajánlásainak végrehajtását célzó határozat felülvizsgálatának kérdéseit. A GB ajánlása szerint a Konferencián döntést hozhat a Vizsgálóbizottság által javasolt ajánlások végrehajtásának megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről. Magyarország az EU tagállamokkal közösen várakozással tekint az ILO főigazgatója által a Konferencia elé terjesztendő, a Mianmari fejleményekről beszámoló elé. Értékeljük az elmúlt időszakban bekövetkezett pozitív fejleményeket és Mianmar kormányának elkötelezettségét a politikai reformok, demokrácia és az alapvető emberi jogok biztosítása és védelme iránt. A Vizsgálóbizottság ajánlásainak végrehajtásának megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről a legfrissebb fejlemények fényében az EU tagállamokkal közösen indokolt dönteni az ülésszak folyamán. 6.. Pénzügyi Bizottság A Pénzügyi Bizottság keretében megtárgyalásra kerül az ILO 2014-15. évi program és költségvetési terve. A terv elfogadásáról a Konferencia a plenáris ülése keretében megtartandó szavazáson dönt majd. A terv elfogadásához 2/3-os többség szükséges. Az ILO főigazgatója az ILO Igazgatótestületének 2013. márciusi ülésén terjesztette soron következő bienniumra vonatkozó program és költségvetési tervvel kapcsolatos részletes javaslatát az ILO tagországok elé. A program és költségvetési javaslatok alapvető célja, hogy képessé tegyék az ILO-t arra, hogy az elkövetkezendő időszakban jobban tudjon válaszolni a munka világának aktuális kihívásaira. Annak érdekében, hogy az ILO végrehajtsa a mandátumában foglalt feladatokat jó minőségű programokat kell megvalósítania minél költséghatékonyabb módon. Ez úgy érhető el - a javaslatok szerint - ha a legfontosabb témák kiemelésre, az erőforrások pedig koncentrálásra kerülnek az eredmények érdekében. Annak biztosításához, hogy az ILO ténylegesen megérje a pénzét és a kézzelfogható hatást gyakoroljon a technikai kapacitások erősítésére van szükség megfelelő csapatmunkával, amelyhez a szerepek és a feladatok egyértelmű meghatározása és egy hatékonyan működő adminisztrációs rendszer kapcsolódik. Az ILO 2014-15. évi programterve továbbra is a Társadalmi igazságosság a méltányos globalizációért című 2008. évi ILO nyilatkozatban foglalt stratégiai célokon alapul és összhangban van a 2010-15. közötti Stratégiai Kerettel. A programterv 8 kulcsfontosságú területet nevez meg: 1) több és jobb munkahely elősegítése a befogadó gazdaság érdekében; 2) munkalehetőségek és képzés a fiatalok számára; 3) szociális védelmi küszöbök kialakítása, illetve bővítése; 4) termelékenység és munkakörülmények a KKV-kban 5) tisztességes munka vidéki gazdaságban 6) az informális gazdaság formalizálása 7) az ILO standardoknak megfelelő munkahelyek erősítése a munkaügyi ellenőrzésen keresztül 8) a munkavállalók védelme a munkavállalás elfogadhatatlan formáival szemben Az ILO 2014-15. közötti költségvetése tekintetében a javaslatokban a Főigazgató azt tartotta szem előtt, hogy az ILO programok szintje fenntartható legyen a korább szintnek megfelelően. Ezért az inflációs és egyéb gazdasági tényezők alapos elemzését követően az ILO főigazgatója egy 0,28%-os (2.4 millió USD = 547 millió Ft) költségvetési növekedésre tesz javaslatot (zero real growth). 6
A program kitér a szervezeti reformra is. A reform főbb területei: a Hivatal tudásbázisának erősítése; a szerepel és felelősségek tisztázása a székház és a regionális irodák tekintetében; minőségi technikai együttműködés; humán erőforrás; menedzsment és adminisztráció. Az ILO-nak változásokra és reformra van szüksége a szervezeten belül, illetve annak működésében annak érdekében, hogy a tagjai számára a szervezet nagyobb hozzáadott értéket jelenthessen. Üdvözöljük, hogy reform és a hatékonyságnövelés a 2014-15. évi program alapvető célját képezi. Álláspontunk szerint az ILO-nak arra kell törekednie, hogy minél jobb minőségű és hasznosabb programokat vigyen véghez minél költséghatékonyabb módon. Emellett fontos, hogy az ILO teljesítménye ténylegesen látható legyen. Továbbá a szervezeten belül egy eredményes reformot kell megvalósítani, ami hozzájárul az ILO tudásbázisának megerősítéséhez, a minőségi technikai együttműködési projektek nyújtásához, és humán erőforrások hatékonyabb felhasználásához. Összességében a 2014-15 program és a költségvetés kapcsán az egyik legfontosabb szempontnak azt tartjuk, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból az ILO - hatékonyabban működve kézzelfogható eredményeket mutasson fel. A programban elfogadhatónak tartjuk 8 kulcsfontosságú terület megjelölését. A szervezeti reform kapcsán különösen támogatandónak tartjuk az ILO tudásbázisának, statisztikai és elemző munkájának erősítését. A főigazgató zéró reálnövekedési (0,28%-os) javaslatának mérlegelésekor figyelemmel voltunk arra, hogy Magyarország hozzájárulása az ILO költségvetéséhez a 2014-15. évi időszak vonatkozásában ez eddigi 0,291%-ről 0,266 %-ra csökkent. Az ILO Főigazgatójának moderált növekedési javaslata, illetve a magyar hozzájárulás csökkenése a 2014-15. évi magyar ILO tagdíjfizetés tekintetében csökkenést fognak eredményezni az előző kétéves periódushoz képest. (A tagdíj konkrét összege az árfolyam függvényében kerül meghatározásra.) Kiemelendő továbbá, hogy Budapesten működik az ILO Kelet és Közép Európai Tanácsadó Irodája, amely irodának fontos és meghatározó szerepe van a kelet- és közép európai régió foglalkoztatási és munkaügyi területen való felzárkóztatásában, támogatásában. Az ILO az elmúlt években komoly globális szereplővé nőtte ki magát: az ILO részt vesz a G20 országok ülésein, fontos partnere a WTO-nak, OECD-nek és az Európai Uniónak. Az ILO Igazgatótestületének 2013. márciusi ülésén, amelyen az ILO Főigazgatója először terjesztette az ILO tagországok elé a 2014-15. évi program és költségvetési javaslatait, Magyarország jelezte, hogy nyitott a 2014-15. évi program és költségvetési terv pozitív mérlegelésére, ugyanakkor elvárásai is vannak az ILO-val, illetve a Főigazgató által javasolt tervek tényleges végrehajtásával szemben. Az Igazgatótestület ülésén az EU tagállamok támogatóan nyilatkoztak a költségvetési- és programterv kapcsán. Mindezek alapján támogatjuk és a Konferencia plenáris ülésén tartandó szavazás során elfogadjuk az ILO 2014-15. évekre vonatkozó programját és költségvetési tervét. 7