Jász-Nagykun-Szolnok megye 2014. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2014. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2015. (IV.24.) számú határozatával 1

TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FOLYAMATAI... 3 II. A 2007-2013-AS UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUS MEGYÉBE ÉRKEZETT FORRÁSAI... 9 III. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADATAI... 12 1. A MEGYEI KÖZGYŰLÉS DÖNTÉSEI... 12 2. A 2014-2020-AS EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUSRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS FŐBB EREDMÉNYEI... 15 3. TERÜLETRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG... 16 IV. A HAZAI DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI CÉLÚ PÁLYÁZATI RENDSZER SZERZŐDÉSÁLLOMÁNYÁHOZ FŰZŐDŐ FELADATOK ELLÁTÁSA... 18 2

I. A megye társadalmi-gazdasági folyamatai A megye helye az országban (Ország = 100) Terület 6,0% Lakónépesség 3,9% Foglalkoztatott 3,9% Regisztrált vállalkozás 3,1% Beruházások teljesítményértéke 2,7% Ipari termelés 5,2% Építőipari termelés 3,1% Épített lakás 1,6% Gabonafélék-betakarított terület (ha) 7,1% Vendégéjszaka 2,0% A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014. I-IV. negyedévi adatai alapján a megyében folytatódtak a már előző évben is észlelt kedvező változások a társadalom és a gazdaság több területén. Jász- Nagykun-Szolnok megyében 2014-ben is növekedett az élveszületések száma, mérséklődött a népesség természetes fogyása. A lakossági munkaerő-felmérés adatai az egy évvel korábbival összevetve növekvő foglalkoztatást és alacsonyabb munkanélküliséget jeleztek. Az intézményi munkaügyi adatok az alkalmazásban állók számának emelkedését mutatja. A megyében az ipari és építőipari termelés is növekedett, a bővülés üteme azonban mindkét területen kisebb volt az országosnál. Ennek ellenére a tendencia kedvező, hiszen 2013-ban a megelőző évhez képest visszaesett az ipar termelésének volumene. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a belföldi turizmus élénkülésének hatására ugyancsak meghaladta a 2013. évit, ami pozitív változás, mivel 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma nem érte el az egy évvel korábbi szintet. 3

Összehasonlító adatok (megye-régió-ország) 2014. I-IV. negyedév Megnevezés Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár- Bereg Észak-Alföld Ország Népesség száma (ezer fő) 540 383 561 1 484 9 877 Foglalkoztatási arány,% 51,4 56,0 50,8 52,4 54,8 Munkanélküliségi ráta,% 12,0 6,8 12,4 10,8 7,1 Alkalmazásban állók száma, 125,3 90,4 118,4 334,0 2 823,1 ezer fő Havi bruttó átlagkereset, Ft 195 739 183 834 167 914 182 663 237 736 1000 lakosra jutó 179 137 207 179 173 vállalkozások száma Teljesítményérték, millió Ft 175 162 119 597 135 543 430 301 4 469 648 (beruházás) Egy lakosra jutó ipari 1 352,1 3 465,8 1 282,3 1 870,5 2 597,1 termelési érték, ezer Ft Épített lakás 763 132 163 1 058 8 358 Gabonafélék, betakarított 219 425 199 666 170 126 589 217 2 790 830 terület (ha) Vendégek száma, ezer 396,2 177,6 147,8 722 9 525,8 Vendégéjszakák száma, ezer 1 197,8 495,9 304,9 1 998,6 24 198,8 A megyében a természetes népmozgalmi folyamatok kedvezőbben alakultak, mint egy évvel korábban. 2014-ben 3.650 gyermek született és 5.500 halálozás történt. A születések száma 5,3%-kal, a halálozásoké pedig ennél mérsékeltebben, 2,3%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Ebből adódóan a természetes fogyás alacsonyabb volt a 2013. évinél és 1.850 fővel csökkentette a megye népességét (2013-ban ez a szám 1.950 volt). Nőtt a házasodási kedv, 7,3%-kal több pár kötött házasságot az előző évhez képest (2013-ban 6,4%-os volt a növekedés a megelőző évhez képest.) A KSH felmérése alapján az előző évhez képest nőtt a foglalkoztatottak és csökkent a munkanélküliek száma. Ez a tendencia már 2013-ban is megfigyelhető volt. 2014-ben az év során folyamatosan növekedett a megyei foglalkoztatottak száma, 2014. IV. negyedévben 10,3 ezer fővel voltak többen az egy évvel korábbinál. Ez a kedvező folyamat figyelhető meg a megyei foglalkoztatási ráta és a munkanélküliségi ráta alakulásában is. 2013-ban a foglalkoztatási ráta az egy évvel korábbinál 3,8%-kal volt magasabb, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-kal alacsonyabb. 2014-ben a megyei foglalkoztatottak aránya 60,1% volt, a megyei foglalkoztatási ráta (IV. negyedév 56%) meghaladta az országos átlagot (IV. negyedév 54,8%); a megyei munkanélküliségi ráta (6,8%) pedig alacsonyabb volt annál (7,1%). A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján a megyében a 2014. decemberi zárónapon 19.488 főt tartottak nyilván álláskeresőként, ami 7,4%-kal kevesebb, mint 2013-ban (21.054 fő; ami akkor 6,8%-os csökkenést jelentett 2012. évihez viszonyítva.) Az álláskeresők 51%-a nő. A nemek közti arányt vizsgálva figyelhető meg, hogy míg 2012-ben és azt megelőzően a nők voltak döntő többségben az álláskeresők között, addig 2013-ban már kiegyensúlyozottá vált az arány, ami 2014-ben is folytatódott. 4

A megyei álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele alig változott 2012 óta. A 2012-es és 2013- as adatok lényegében megegyeztek és 2014-ben is minimális az eltérés az előző évhez viszonyítva: a regisztráltak 45%-a legfeljebb általános iskolát (2013-ban 42%), 29%-a (2013-ban 30%) szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát végzett, 9,2%-uknak gimnáziumi (2013-ban 9,6%), 14%-uknak szakközépiskolai, vagy technikumi végzettsége volt (2013-ban 15%), míg 3,2%-uk (2013-ban 3,3%) főiskolai, vagy egyetemi diplomával rendelkezett. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 2014-ben a decemberi zárónapon 1,2%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, így egy bejelentett álláshelyre 5 álláskereső jutott. Pozitív, hogy míg 2013. decemberben a pályakezdők álláskeresők közötti aránya 13,2% volt, addig ez 2014. decemberre 12,5%- ra mérséklődött. A megyei székhelyű regisztrált vállalkozások száma az elmúlt évben is növekedett, 2014. december végén 55.800 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, az országos állomány 3,0%-át. A vállalkozások döntő többsége (79%) önálló vállalkozó, számuk 2,1%-kal emelkedett, miközben a társas vállalkozásoké csökkent az egy évvel korábbihoz képest, azaz folytatódott az előző évek tendenciája. A társas vállalkozások számának csökkenése a vendéglátás, építőipar, szállítás és ingatlanügyek területén figyelhető meg (előző évi adatokhoz viszonyítva a csökkenés 7,8%-7,8%-7,2%-7,2%; a megyei átlag -4,3%). Az előző évekhez hasonlóan a társas vállalkozások közül a korlátolt felelősségű társaságok vannak legnagyobb számban bejegyezve, számuk azonban az előző évihez képest 3,4%-kal, a betéti társaságok esetén pedig 6,9%-kal kevesebb. A betéti társaságok számának csökkenése szokásosnak mondható (2013-ban arányuk 29%-ra mérséklődött), a Kft-ék száma azonban a korábbiakban növekedett. Újdonság, hogy mindeközben a szövetkezetek száma 2,1%-kal gyarapodott. Az önálló vállalkozók száma a gazdasági ágak többségében 2014-ben is növekedett, leginkább az ipar (11%), az információ és kommunikáció (4,3%), a tudományos és műszaki tevékenység (4,1%), valamint az építőipar (3,7%) területén (megyei átlag 2,1%). Kevesebb lett ugyanakkor az önálló vállalkozó a szállítás (-2,6%) és vendéglátás (-1,9%) ágakban. Az év végén a megyében 1.147 gazdasági szervezet állt felszámolás alatt, ami az előző évihez (1.374) képest további csökkenést mutat (a 2013-as adat 9,8%-kal volt kedvezőbb a 2012. évinél). 2014-ben a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél átlagosan 90,4 ezren álltak alkalmazásban, 5,3%-kal többen, mint az előző évben (2013-ban ez a szám 85,8 ezer volt, ami 4,4%-os bővülés volt a 2012-es adatokhoz viszonyítva). A versenyszférában 1,9%-kal, a költségvetési szerveknél 11%-kal bővült a létszám. Valamennyi árutermelő ágban többen dolgoztak az egy évvel korábbinál és a szolgáltató ágakban is bővült a létszám, kivéve a szálláshely-szolgáltatást és az adminisztratív, szolgáltató tevékenységeket. A bruttó és nettó átlagkeresetek az előző évihez képest 2,4%-kal nőttek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 184 ezer (2013: 179,8 ezer), a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 120 ezer forintot tett ki. A megyei bruttó átlagkereset csupán az országos átlag 77%-a volt. 5

A nettó átlagkeresetet vizsgálva a pénzügyi szolgáltatások (184.793,- Ft), az oktatás (151.974,- Ft), az információ és kommunikáció (149.294,- Ft), valamint az ipar (137.085,- Ft) ágazatai sorolhatók az említett megyei átlag (120.000,- Ft) fölé, míg az ingatlanügyek (90.112,- Ft), a vendéglátás (84.934,- Ft) és az egészségügyi szolgáltatás (79.355,- Ft) területein az átlag nettókeresetek messze lemaradtak ettől. A szellemi foglalkozásúak között az iparban (247.623,- Ft) és pénzügyi szolgáltatásokban (188.228,- Ft) volt a legmagasabb a nettó átlagkereset, a legalacsonyabb pedig az egyéb szolgáltatásokban (115.049,- Ft) és a vendéglátásban (109.245,- Ft) a megyei 169.786,- Ft nettó átlag mellett. A fizikai foglalkozásúak esetében a megyei 92.849,- Ft nettó átlagot az információ és kommunikáció területén (121.391,- Ft), az iparban (107.546,- Ft), a mezőgazdaságban (102.594,- Ft) és szállításban (102.481,- Ft) haladták meg; az ingatlanügyekben (77.092,- Ft) és az egészségügyi szolgáltatásban (55.490,- Ft) azonban jóval alacsonyabb volt a nettó átlagkereset. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2014-ben 119,6 milliárd forintot (2013-ban 92 milliárdot) költöttek beruházásra, folyó áron 20%-kal többet, mint egy évvel korábban (az előző évi növekedés 15% volt 2012. évihez viszonyítva). A fejlesztések döntő hányada a versenyszféra ágazataiba irányult. A megyei érték 51%-át a feldolgozóipar adta az ágazati vállalkozások beruházásai teljesítményértékének 22%-os növekedésének köszönhetően. (A megyei székhelyű ipari vállalkozások termelése 2011-től bővül.) A versenyszférában a beruházások teljesítményértéke a szálláshely-szolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatás, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazatok kivételével folyó áron növekedett. A közigazgatás, a humán-egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás ágazataiban összességében 7,8%-kal költöttek többet az előző évinél fejlesztésre. A beruházásokra a felhasznált összegek 55%-át gépekre, berendezésekre, 43%-át épületek és egyéb építmények építésére fordították. A mezőgazdaság terméseredményei kedvezően alakultak. A kalászos gabonafélékből a legnagyobb területen (114 ezer hektáron) termesztett búza termésmennyisége ugyan elmaradt az egy évvel korábbitól (7,5%-os csökkenés: 3,8 tonna/ha; 2013-ban 4,1 tonna/ha), mindazonáltal a megyék közül itt termett a legtöbb búza. A búza mellett a rozs hozama volt még alacsonyabb az előző évinél (2,4 tonna/ha; 2013-ban 2,8 tonna/ha); a többi kalászos közül azonban az árpa és zab termésátlaga magasabb volt (az őszi árpáé 4,1 tonna/ha-ról 4,5-re, a tavaszi árpáé 2,7 tonna/ha-ról 2,9-re nőtt; a zab termésátlaga pedig 2 tonna/hról 2,5-re). A kukorica termésátlaga (5,8 tonna/ha) az elmúlt öt év viszonylatában a legmagasabb volt. Az olajos növények közül a napraforgó átlaghozama (2,3 tonna/ha) is kedvezőbben alakult a 2009-2013. évek átlagánál, a repce hektáronkénti 2,7 tonnás hozama pedig az ötéves átlag másfélszerese (a 2013-as átlag 2 tonna) volt. A lucernaszénát kisebb területről (12 ezer hektárról) takarították be, átlaghozama (5,1 tonna/hektár) azonban meghaladta az előző öt év mindegyikét. (Az előző évi átlag 4,6 tonna/hektár volt.) 6

A mezőgazdaság kedvező eredményei mellett az állatállomány is gyarapodott; a főbb haszonállatfajok állománya a juhok kivételével meghaladta az előző évit. Folytatódott a szarvasmarha-állomány 2011 óta tartó növekedése, 2014-ben 7,1%-kal több állatot tartottak az egy évvel korábbinál. Ennél is jelentősebben, 12%-kal nőtt a tehenek száma. A megyei sertésállomány kis mértékben növekedett (221 ezerről 224 ezerre), a növekedés mértéke elmaradt az országos átlagtól. Az anyakocák száma viszont kissé csökkent (0,3%-kal). A juhállomány (87 ezer) 6%-kal kevesebb volt az előző évinél; az állomány 68%-a, 59 ezer volt az anyajuh. A tyúkállomány 3,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a tojótyúkok száma azonban 16%-kal, 429 ezerre apadt. A megye gazdaságában kiemelkedő szerepet betöltő, erősen exportorientált ipar termelése 2011-től 2013-ig csökkent. A folyamat 2014-ben kedvező fordulatot vett, az ipari termelés volumene a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások megyei telephelyein 4,0%-kal haladta meg a 2013. évit. Az egy lakosra jutó termelési érték 33%-kal volt magasabb az országos átlagnál. Az ellenkező előjelű, kedvező folyamat a megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra is igaz volt, itt a termelési érték 6,3%-kal emelkedett az előző évhez képest. Az export volumene 6,4%-kal bővült, így az értékesítés 84%-a irányult külföldre. (A megyei ipar értékesítése jellemzően külföldre irányul, évente hasonló ez az arány.) A belföldi eladások 7,2%-kal haladták meg az előző évit. A megyei székhelyű ipari termelési érték legnagyobb részét (75%-át) kitevő gépipar termelése az előző évben tapasztalt 8,2%-os visszaesés után 2014-ben 4,7%-kal bővült, a textiliparé 19%-kal. Mindkét ágazat értékesítésén belül 96-97% az export aránya. A nagyrészt belföldre termelő élelmiszeripar és a kisebb súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása is növelte termelési volumenét (3,0%, illetve 18%-kal), ugyanakkor a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása ágazaté 2,6%-kal visszaesett. (Ezekben az ágazatokban 2013-ban is visszaesés volt, akkor az előző évhez képest 2,0-7,2%-kal csökkent a termelési volumen.) Az építőipari termelési volumenének 2010-ben kezdődő növekedése 2014-ben is folytatódott, bár az előző évi növekedés mértéke mérséklődött. A megyei székhelyű szervezetek körében az előző évhez képest 2014-ben 6,8%-os volt a növekedés. (A termelési érték az előző év egészében 28% volt.) Az építményfőcsoportok közül az épületépítés volumene 2,7%-kal, az egyéb építmények építése 8,2%-kal növekedett az előző évhez képest. (2013-ban a növekedés 9,2%, illetve 34% volt, utóbbi háromnegyedét az út és vasút építése tette ki.) 2014-ben a termelési érték 75%-át az egyéb építmények építése tette ki 34,6 milliárd forint értékben. (Az építőipari termelés értéke 2014-ben összesen 46,2 milliárd volt; az épületek építése 11,6 milliárd forintot tett ki.) A lakásépítések piacán tapasztalható csökkenés 2014-ben is folytatódott. Összesen 132 új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt (2013-ban 175-re), az egy évvel korábbi alacsony értéknél 25%-kal kevesebbre (2013-ban 9,8%-os volt a csökkenés az előző évihez képest). Míg 2013-ban országosan a megyeinél nagyobb mértékben (31%-kal) csökkent az újonnan épített lakások száma, 2014-ben országosan ez az arány megfordult és 15%-kal nőtt a lakásépítések száma. 7

A lakások közül 45 Szolnokon, 54 a megye többi városában, 33 a községekben épült. Az építtetői körön belül továbbra is a lakosság szerepe volt meghatározó (86%), kisebb hányaduk (14%) vállalkozások beruházásában készült. (A lakosság építtetői szerepvállalása 2013-ban ugyanakkor 60% volt; a lakások 21%-a vállalkozások beruházásában készültek, míg egyötödét a helyi önkormányzatok, a központi költségvetés szervei építtették.) Tovább csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma, 2014-ben a megyei építésügyi hatóságok 129 új lakásra adtak ki építési engedélyt, az előző évinél 17%-kal kevesebbre. Jász-Nagykun-Szolnok megye kereskedelmi szálláshelyein 2014-ben 178 ezer vendég szállt meg, az előző évinél 11%-kal több. Ezzel visszafordult a tendencia, hiszen a 2011. és 2012. évi növekedés után 2013-ban 4,1%-kal kevesebb (163 ezer) vendég kereste fel a szálláshelyeket az előző évinél. A vendégek 2014-ben összesen 496 ezer vendégéjszakát töltöttek el, ami 7,1%-os növekedés az egy évvel korábbihoz képest. (2013-ban 466 ezer volt a vendégszám, az eltöltött vendégéjszakák száma pedig 6,1%-kal volt kevesebb a korábbi évinél.) A vendégforgalom meghatározó részét (87%-át) adó belföldi vendégek száma 2014-ben 13%-kal növekedett, míg a külföldieké némileg (3,6%-kal) elmaradt az egy évvel korábbitól. Az adatok mindkét vonatkozásban kedvezőbbek az előző évinél, hiszen a belföldi forgalom 2013-ban 3,6%-kal esett vissza, a külföldi turisták vendégforgalma pedig 7,2%-kal mérséklődött. A vendégéjszakákat vizsgálva a belföldi vendégéjszakák száma 10%-kal emelkedett (2013-ban 2,5%-kal visszaesett); a külföldieké viszont 4,4%-kal csökkent. Kedvező változásnak tekinthető, hogy míg a vendégéjszakák száma a nyári főidényben (júliusaugusztus) közel azonos volt (2013-ban 84 és 89 ezer, 2014-ben 85 és 89 ezer), addig 2014-ben több főszezonon kívüli időszakban is magasabb volt a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbinál. Ez főleg januárban, februárban, áprilisban, júniusban és októberben volt észrevehető: 14,6 ezerről 18,3 ezerre; 15,6 ezerről 19,1 ezerre; 27,1 ezerről 31,7 ezerre; 46,5 ezerről 54,3 ezerre és 30,2 ezerről 37,2 ezerre emelkedett. A belföldiek a szállodatípusú szálláshelyeken, a külföldiek az egyéb szálláshelyeken (közösségi szálláshely, üdülőház, kemping) töltöttek el több vendégéjszakát. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei folyó áron a 2013-as 4,7%-os növekedést meghaladva 6,3%-kal többet értek el, mint az előző évben (bruttó 3,8 milliárd forintot az előző évi 2,1 milliárd forinttal szemben). A 2012-ben bevezetett Széchenyi Pihenőkártya népszerűsége 2014-ben is folytatódott, a kártyát elfogadó szálláshelyeken a szállásdíjak 22%-át egyenlítették ki a belföldiek ilyen módon, mintegy 380 millió forint értékben. 8

II. A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus megyébe érkezett forrásai A Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája folyamatosan figyelemmel kíséri a 2007-2013-as Európai Uniós ciklus Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett pályázati támogatásait. A megítélt támogatások településenkénti/kistérségenkénti összegzése a www.palyazat.gov.hu kormányzati portálon közzétett adatok alapján készült. A megyei összesítő és részletező táblázatok elérhetőek a Megyei Önkormányzat www.jnszm.hu honlapján, a Fejlesztési dokumentumok/ Területfejlesztés elérési útvonalon, a Megyei elemzések címszó alatt. Az Európai Unió 2007-2013 címen (itt a 2007-2012. közötti támogatási döntésű projektek szerepelnek) és Új Széchenyi Terv címen (itt a 2011-2015. közötti támogatási döntésű projektek szerepelnek) megítélt támogatások összesítése történt meg, a projekt helyszínének megadott településhez történő besorolás szerint, a kormányzati portálon 2015. január 12-én közzétett adatok alapján. Kistérség 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban megítélt támogatások kistérségi összesítése (Adatok forrása: www.palyazat.gov.hu, 2015. január 12.) 2007-2013-as uniós ciklusban támogatott projektek, db 2007-2013-as uniós ciklusban megítélt támogatás, Ft Kistérség lakónépessége (2013. évi adat, fő Kistérség lakónépességéhez viszonyítva az 1 főre jutó támogatás, Ft 1 főre jutó támogatás a megyei átlag (768.345,- Ft/fő) százalékában, % Jászberényi 553 59.630.116.580,- 83.300 715.848,- 93% Karcagi 210 33.095.534.483,- 42.836 772.610,- 101% Kunszentmártoni 161 16.789.532.900,- 35.781 469.230,- 61% Mezőtúri 156 8.158.841.293,- 27.434 297.399,- 39% Szolnoki 998 118.150.724.201,- 117.837 1.002.662,- 130% Tiszafüredi 250 38.422.840.544,- 37.925 1.013.127,- 132% Törökszentmiklósi 175 20.404.261.270,- 38.376 531.693,- 69% Összesen 2.503 294.651.851.271,- 383.489 768.345,- Megjegyzés: az összesítés nem tartalmazza a 100-as számú vasúti fővonal fejlesztésére megítélt támogatás megyére eső részét. 9

A kistérségek közötti arányokat az alábbi 2 diagram szemlélteti: 10

Összességében megállapítható, hogy: a) a megye két legfejlettebb kistérsége, a Jászberényi és a Szolnoki szerepelt a legeredményesebben, b) a megye Kunszentmártoni, Mezőtúri és Törökszentmiklósi kistérségeibe érkezett kevesebb uniós forrás, c) az egy lakosra jutó pályázati aktivitás viszont a Tiszafüredi, a Szolnoki és a Karcagi kistérségekben haladta meg a megyei átlagot. Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett Európai Uniós támogatások 2007 és 2013 között országos összevetésben Operatív program (Adatok forrása: www.palyazat.gov.hu) Támogatott projektek, db Országos sorrend Elnyert támogatás, milliárd Ft Országos sorrend Államreform OP (ÁROP) 28 9. 0,72 9. Regionális OP (ÉAOP) 482 9. 74,77 8. Gazdaságfejlesztési OP (GOP) 951 15. 38,48 10. Környezet- és Energia OP (KEOP) 270 11. 120,03 5. Közlekedés OP (KÖZOP) 11 11. 18,89 12. Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP) 739 11. 27,53 8. Társadalmi Infrastruktúra OP ( TIOP) 71 12. 19,24 13. Összesen 2.552 13. 299,66 9. Megjegyzés: a 100-as számú vasúti fővonal Szajol-Püspökladány szakasza felújítása teljes egészében Hajdú-Bihar megyében van nyilvántartva. A megyére jutó 110 milliárd Ft-tal korrigálva a megye helyezése országosan a 6., míg a KÖZOP-nál 5. lenne. A megyében megvalósuló állami fejlesztések (vasút, árvízvédelem) az országos átlagnál jobban járultak hozzá a megye teljesítményéhez Ezt támasztja alá a többi OP-nál nyújtott átlagos teljesítmény. A megye az ÉAOP-ból a lélekszám arányosnál valamivel kevesebb (23,9%) forrást szerzett meg. A megye ipari teljesítménye szerint a várhatónál kevesebb GOP-os forráshoz jutott (a jellemzően nagyobb foglalkoztatók által meghatározott gazdasági szerkezet következtében). 11

III. A Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai 1. A Megyei Közgyűlés döntései A Megyei Közgyűlés 2014. évben határozatot hozott: területfejlesztés témakörben: a megyei tervezés II. üteme, a programozás aktuális feladatairól, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 egyeztetési anyaga közvitája során beérkezett észrevételekről, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Területi Hatásvizsgálata elfogadásáról, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Partnerségi Tervének módosításáról, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 című dokumentum elfogadásáról, Magyarország Kormánya és a megyei önkormányzatok közötti stratégiai megállapodásról, Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatairól, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2011-2014. évi megújított gazdasági programjának végrehajtásáról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 1.0 változatának elfogadásáról, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív program (KEHOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Közigazgatási- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Jász-Nagykun- Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Vidékfejlesztési Program (VP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft 2013. évi tevékenységéről és gazdálkodásáról, 12

az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft megyei önkormányzati tulajdonba kerüléséről, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi beszámolójának elfogadásáról, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tevékenységeiről és működéséről, a hazai decentralizált forrásokkal kapcsolatos, 2013. évi monitoring tevékenységről készített beszámolóról, az Észak-Alföldi Operatív Program végrehajtásának aktuális állásáról. környezetvédelem témakörben: a 2014. évi Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Parlagfű-mentesítési Alap létrehozásáról és a pályázat kiírásáról, a 2014. évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról, a 2014. évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alapra benyújtott pályázatok elutasításáról, a Megyei Önkormányzat 2013. évi környezetvédelmi tevékenységéről, a 2014. évi Települési Környezetért cím adományozásáról. társadalom, gazdaság témakörben: Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi és 2014. I-IV. havi munkaerő-piaci helyzetéről, Jász-Nagykun-Szolnok megye ár- és belvízvédelmi helyzetéről, Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2013. évi és 2014. I. félévi tevékenységéről, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységéről, a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a 2013. évi adatok alapján, Jász-Nagykun-Szolnok megye állami közúthálózatának állapotáról és felújítási lehetőségeiről, Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdaságának helyzetéről, az Alcsi-Holt-Tisza Kódex elfogadásáról, a Partnerek vagyunk a civil és a közigazgatási szféra együttműködésének erősítése Jász- Nagykun-Szolnok megyében című projekt együttműködési megállapodásának jóváhagyásáról, a Megyei Értéktár Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóról, a Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége támogatási kérelméről, a 2014. évi Ifjúságbarát Önkormányzat cím adományozásáról, a 2014. évi Idősbarát Önkormányzat cím adományozásáról. 13

turisztika, marketing témakörben: a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal kialakítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében című projekt fenntartási időszakára szóló konzorciumi együttműködési megállapodás módosításáról, a 2014. évi Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Értéke cím adományozásáról, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Védjegye cím használatának meghosszabbításáról, a helyi és térségi turisztikai feladatok ellátására vonatkozó négyoldalú megállapodásról, nemzetközi kapcsolatok témakörben: a nemzetközi kapcsolatok 2013. évi tervének végrehajtásáról és a 2014. évi nemzetközi programok tervéről, területrendezési témakörben: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv 2013. évi hatályosulásáról. A Megyei Közgyűlés Tervezési és Monitoring Bizottsága bizottsági hatáskörben határozatai: hozott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztési Részprogram Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 5.0 változatához igazított munkaközi anyaga elfogadásáról, Jász-Nagykun-Szolnok megye járási részprogramjai Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 5.0 változatához igazított munkaközi anyaga elfogadásáról, az ágazati operatív programokba javasolt kiemelt projektek elfogadásáról, Szolnok Megyei Jogú Város Integrált Területfejlesztési Stratégiája (ITS) véleményezéséről, a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Terület Program véglegesítése keretében az első körös intézkedési szintű forrás felhasználási keretösszegek és módok meghatározásáról, továbbá az indikátorvállalások megtételéről a tervezés továbbvitele érdekében. 14

2. A 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés főbb eredményei A Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai között meghatározó tevékenység a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés keretében a megyei tervdokumentumok kidolgozása és a tervezés irányítása volt. Ennek keretében a főbb eredmények: Elfogadásra került a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 című dokumentum és annak Területi Hatásvizsgálata. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program megyébe dedikált forrásai felhasználására elkészült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 1.0 változata és a kapcsolódó projektlista. Elfogadásra kerültek az ágazati operatív programok megyei részdokumentumai és a kapcsolódó projektlisták. A településekkel kistérségenként kötött tervezési együttműködési megállapodás amelynek keretében térségi szakemberek is segítették a tervező munkát megfelelő keretet adott a megyei felkészüléshez. Kialakult a településekkel való egyeztetés és együttműködés rendje. A helyi önkormányzatoknál kijelölésre került a tervezési kapcsolattartók. A megyei tervező munka dokumentumai folyamatosan közzétételre kerültek a Megyei Önkormányzat www.jnszm.hu honlapján, a Tervezés 2014-2020 címszó alatt, Területfejlesztési Koncepció, a Területfejlesztési Program, Integrált Területi Program 1.0, Háttéranyagok és Partnerség menüpontokban. 15

3. Területrendezési tevékenység A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. (a továbbiakban Tftv) 14. (5) bekezdése kötelezi a megyei önkormányzatot, hogy a területrendezési tevékenységéről évente számoljon be a területrendezésért felelős miniszternek. Jelen beszámoló e kötelezettségnek tesz eleget. Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban OTrT) legutóbbi módosítása a 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megtörtént, ezért 2014-ben az OTrT véleményezésére nem volt szükség. Jász-Nagykun-Szolnok megye területét kiemelt térség nem érinti, így a két kiemelt térségről szóló törvény módosítását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat nem véleményezte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a Megyei Területrendezési Tervről (a továbbiakban MTrT) szóló 18/2004. (XI.9.) KR. sz. rendeletét a 2011. április 29-i ülésén a 10/2011. (IV.29.) KR. sz. rendeletével módosította. Az OTrT 31/A. (1) bekezdése kimondja: E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2015. december 31-ig összhangba kell hozni. Az OTrT 2014. január 1-jével hatályba lépett módosításai igen jelentős változásokat tartalmaztak, amelyek következtében a 2011-2012. évben készített és jóváhagyott megyei területrendezési tervek jelentős részei érvényüket vesztették. Mindezek miatt a településrendezési tervek készítése, módosítása során az MTrT és az OTrT összhangjának megteremtéséig tartó átmeneti állapot sok félreértést, pontatlanságot eredményez. A megyei önkormányzatnak érdeke és célja az átmeneti állapot mielőbbi megszüntetése. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése szerint: A megyei területrendezési terv módosításának költségeihez a Területrendezési feladatok előirányzat kerete terhére a terv kidolgozásáért felelős szerv állami hozzájárulásra tarthat igényt. Az MTrT módosítás költségének központi támogatására 2014-ben nem volt lehetőség, ezért a megyei önkormányzatnak 2014-ban nem tudta megkezdeni az MTrT módosítását. A területfejlesztési feladatokban igen gazdag 2014-as esztendőben a megyei önkormányzat területrendezési tevékenysége a településrendezési eszközök véleményezésére terjedt ki. 2014-ben 19 megyei település kereste meg a megyei önkormányzatot településrendezési eszközeinek módosítása ügyében. Szolnok Megyei Jogú Várostól hat, Jászberényből öt, Jászfényszaruból három kezdeményezés érkezett, Újszász és Kisújszállás két esetben, a többi település egy-egy ügyben kért véleményt. 16

A településrendezési eszközök módosítására a legtöbb esetben konkrét beruházási szándék, vagy beruházási szándékot segítő pályázat benyújtása érdekében volt szükség. A tervezett beruházások közel azonos számban érintenek belterületi, illetve külterületi ingatlant. A külterületen elsősorban mezőgazdasági, a belterületen többségében ipari, kereskedelmi célú a tervezett fejlesztés. E területeken általában már meglévő létesítmények bővítése a cél és ennek érdekében szükséges a megengedett legnagyobb beépítési arány, a megengedett legnagyobb építménymagasság értékének növelése. 2014-ben jelentős volt azoknak a módosításoknak az aránya, ahol a változtatás csak egy vagy két telket érintett. Három településrendezési terv módosítását közlekedési fejlesztés indokolta. Néhány városban évente összegyűjtik a módosítási igényeket, így több módosítást egy eljárás keretében bonyolítanak le. 2014-ben e városok Szolnok, Jászberény, Jászfényszaru, Kisújszállás, Karcag voltak. Településfejlesztési koncepció módosítására két városban (Jászberény és Jászfényszaru) került sor, míg Szolnok város az Integrált Településfejlesztési Stratégiáján módosított. A Megyei Területrendezési Terv előírásainak nem megfelelő részletet 2014-ben két terv tartalmazott. A megyei főépítész mindkét esetben telefonon is egyeztetett a terv készítőivel és javaslatot tett a tervnek a kitűzött cél megvalósítását mindenben biztosító, s egyben a Megyei Területrendezési Tervnek is megfelelő módosítására. A tervezők elfogadták a főépítészi javaslatot, így a tervek véleményezési eljárásának időigénye a felfedezett tervezési hibák miatt nem nőtt. Egy esetben a település várossá válási szándékát alátámasztó dokumentációjának véleményezése volt a feladat, melyben a várossá válási szándékot a megyei önkormányzat indoklással kiegészítve támogatta. 17

IV. A hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú pályázati rendszer szerződésállományához fűződő feladatok ellátása A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács döntési hatáskörébe tartozó decentralizált előirányzatokra vonatkozó Kormányrendeletek előírása alapján és a törvényi jogutódlásból következően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat látja el a decentralizált előirányzatokon nyertes pályázatok záró ellenőrzési feladatait, valamint a megkötött támogatási szerződések módosítási kérelmeivel kapcsolatos javaslattétel kidolgozását. Az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése szerint a korábbi 10 éves fenntartási kötelezettség 5 évre csökkent. A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt azon támogatások esetén, ahol kizárólag fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget vállalt a támogatott, ezen kötelezettségek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év. A pályázatok fenntartási időszak leteltéből adódó végleges lezárásához minden esetben helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni. Ez alól felmentést jelent, ha a pályázat lezárását követő öt éven túl közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv készült. A fenntartási időszak jogszabályi módosítás végett így a közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv minősül a záró ellenőrzésnek. I.1. A döntéshozó által meghozott, támogatási szerződésekhez kapcsolódó döntések listája A 2014-es évben összesen 131 pályázat került lezárásra, míg 43 db támogatási szerződés módosításáról döntött a Közgyűlés. I.2. A támogatási szerződésekkel kapcsolatban elvégzett ellenőrzések listája 2014-ben: a) helyszíni ellenőrzések (csak a megyei önkormányzat): 35 db, ebből lezárt 35 db pályázat, b) helyszíni ellenőrzések (ÉARFÜ): 96 db, ebből lezárt 96 db pályázat. I.3. A 2014. január 01 december 31. között lezárt szerződések listája A 2014-es évben a hatósági ellenőrzés kiterjedt a megszűnt Megyei Területfejlesztési Tanács által az 1996-2006-os években TEKI, CÉDE, LEKI, illetve TFC terhére megítélt támogatások fenntartási időszakát követő, a pályázatot lezáró záró ellenőrzési jegyzőkönyvek helyszíni felvételére, alapadatok egyeztetésére. 18

A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) előirányzat keretében 26 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A TEKI támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 9 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A CÉDE támogatások ellenőrzését a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat (TTFC) támogatás előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 2 db pályázat lezárása történt meg. A TTFC támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 21 db pályázat lezárása történt meg. A LEKI támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (TEUT) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 13 db pályázat lezárása történt meg. A TEUT támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 32 db pályázat lezárása történt meg. A TEKI támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 10 db pályázat lezárása történt meg. A TRFC támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 18 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A CÉDE (2007-2009) támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. 19

I.4. A benyújtott szerződésmódosítási kérelmek listája, oka, megkötött szerződésmódosítások száma A korábban támogatott pályázatok szerződésmódosításának oka a kedvezményezettek alapadataiban történő módosulás. A kedvezményezettek levélben megkeresésre kerültek és az alátámasztó dokumentumok benyújtása és vizsgálata után került sor az előterjesztések elkészítésére. Elutasított szerződésmódosítási kérelem nem történt. Szerződésmódosítási kérelmek listája előirányzatonként: - a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) előirányzat keretében 26 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 9 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE 2007-2009) előirányzat keretében 3 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) előirányzat keretében 1 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) keretében 3 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés - a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) keretében 1 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés. I.5. A szerződésszegés következményeként visszavont támogatási döntések listája A 2014-es évben egy visszavont támogatási döntés volt. I.6. Visszafizetési kötelezettségekhez kapcsolódóan beérkezett és elbírált részletfizetési kérelmek száma A 2014-es évben részletfizetési kérelem nem érkezett a döntéshozó felé. I.7. A pályázati rendszer működésével, monitoring tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok A kedvezményezett települési önkormányzatok előzetesen kiértesítésre kerülnek a záró helyszíni ellenőrzésről. Szolnok, 2015. április 20