Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Átírás

1 1 Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 22/2018. (IV.26.) számú határozatával

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FOLYAMATAI... 3 II AS EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUS MEGYÉBE ÉRKEZETT FORRÁSAI... 8 III. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADATAI A MEGYEI KÖZGYŰLÉS DÖNTÉSEI A AS EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUS MEGYEI CÉLKITŰZÉSEI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI TERÜLETRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG IV. A HAZAI DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI CÉLÚ PÁLYÁZATI RENDSZER SZERZŐDÉSÁLLOMÁNYÁHOZ FŰZŐDŐ FELADATOK ELLÁTÁSA... 18

3 3 I. A megye társadalmi-gazdasági folyamatai 1 Összehasonlító adatok (megye ország) I-IV. negyedév Megnevezés Jász-Nagykun- Ország Szolnok Népesség száma, ezer fő Foglalkoztatási arány, % 57,0 59,8 Munkanélküliségi ráta, % 5,5 3,8 Alkalmazásban állók száma, ezer fő 94, ,9 Havi bruttó átlagkereset, Ft lakosra jutó vállalkozás Teljesítményérték, millió Ft (beruházás) Beruházás - egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 313,8 533,3 Ipar - egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 3.947, ,6 Épített lakás Vendégek száma, ezer 215, ,6 Vendégéjszakák száma, ezer 591, ,9 Demográfiai helyzet: Előzetes adatok szerint a megyében 2017-ben gyermek született és személy halt meg. A születések száma 3,1%-kal csökkent a évihez viszonyítva. A megyében a halálozások száma is mérséklődött: 0,6%-kal kevesebben hunytak el. Az élveszületések és a halálozások egyenlegeként fővel csökkent a megye lakónépessége. A természetes népességfogyás 4,7%-kal meghaladta a évit folyamán pár kötött házasságot, 1,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Munkerőpiaci jellemzők: IV. negyedévében a éves népesség 60,3%-a, 169 ezer fő volt gazdaságilag aktív. Ez 1,8%- kal alacsonyabb az országosnál. A munkaerőpiacon 160 ezer fő foglalkoztatottként, 9,3 ezer fő munkanélküliként volt jelen. A foglalkoztatottak száma az országos növekedéssel szemben 1,6%-kal csökkent, míg a munkanélkülieké megegyezett az egy évvel korábbival. A foglalkoztatási ráta 57,0%, a munkanélküliség ráta 5,5% volt, az előbbi 2,8%-kal alacsonyabb, az utóbbi 1,7%-kal magasabb az országos átlagnál. A gazdaságilag inaktívak közé 111 ezren tartoztak, ugyanannyian, mint az előző évben. 1 I. fejezetben szereplő adatok forrása: - Fókuszban a megyék.

4 ben a megyei székhelyű szervezeteknél 95 ezren álltak alkalmazásban, 0,6%-kal többen, mint az előző évben. A fizikai foglalkozásúak létszáma 1,2%-kal mérséklődött, a szellemieké 3,9%-kal bővült. A versenyszférában 3,2%-kal nőtt, a költségvetési szférában 7,1%-kal csökkent a dolgozók száma. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 242 ezer forintot, a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkeresete 161 ezer forintot tett ki. A bruttó és nettó átlagkereset egyaránt 17%-kal haladta meg a évit. A keresetnövekedés a versenyszférában 15%- os, a költségvetési szférában 19%-os volt. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 19%-kal, a szellemieknél 13%-kal emelkedett. A növekedés mértéke mindkét esetben magasabb volt, mint az országos. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a havi bruttó átlagkereset 260 ezer forint, a nettó 173 ezer forint volt, 15%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az átlagos havi munkajövedelem 2017-ben 252 ezer forint volt, ami 16%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A megyében decemberében 14 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 11%-kal kevesebbet, mint korábban. Az álláskeresők 55%-a nő volt. Az álláskeresők 38%-a legfeljebb 3 hónapja, 28%-a tartósan nem tudott elhelyezkedni. A pályakezdő álláskeresők száma (1.424 fő) 10%-kal csökkent, arányuk 10% volt. Az álláskeresők 49%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 27%-a szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal, 21%-a érettségivel, illetve technikusi végzettséggel, 3,1%-a diplomával rendelkezett. A nyilvántartott álláskeresők 30%-a szociális ellátásban, 13%-a álláskeresési járadékban, 9,3%-a álláskeresési segélyben részesült. Az ellátottak aránya 1,4%-kal emelkedett. December végén 5,1 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 12%-kal kevesebbet, mint az előző évben. Gazdasági szervezetek: A megyében 2017 végén 56 ezer gazdasági szervezet volt, 0,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A szervezetek 93%-át adó vállalkozások száma is bővült (0,5%-kal), amelyek 18%-a a társas, 82%-a az önálló működési formák valamelyikébe tartozott. A megyei székhelyű társas vállalkozások száma (9,6 ezer) 2,9%-kal elmaradt a korábbitól. A részvénytársaságok száma 87-ről 90-re emelkedett. A társas vállalkozások 91%-ának létszáma nem érte el a 10 főt. Az önálló vállalkozók száma (43 ezer) 1,3%-kal, az egyéni vállalkozók száma pedig 4,3%-kal nőtt egy év alatt. Az önálló vállalkozók közül a fő- és mellékfoglalkozásúak 31%-ot, illetve 45%-ot, a nyugdíjasok pedig 24%-ot képviseltek, az előbbi két foglalkozási viszonyban bővült, az utóbbiban csökkent a bejegyzettek száma. Főtevékenység alapján a társas vállalkozások a kereskedelem (23%), a tudományos és műszaki tevékenység (14%) területén, a feldolgozóiparban, illetve az építőiparban (12-12%), az önálló vállalkozók a mezőgazdaságban (50%) és az ingatlanügyletekben (12%) működtek.

5 5 Beruházási tevékenység: A megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2017-ben 117 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 39%-kal többet az előző évinél. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 43%-kal, a gépeké és berendezéseké 41%-kal, a járműveké pedig 26%-kal növekedett. A fejlesztési források 56%-át a gépek és berendezések beszerzésére, 34%-át épületek és egyéb építmények építésére, 7,3%-át járművek vásárlására fordították. A gépek, berendezések 61%-a, a járművek 92%-a importból származott. A beruházások 51%-a a feldolgozóiparban, 16%-a az építőiparban, 11%-a pedig a mezőgazdaságban valósult meg. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 28%-kal, a gumi-, műanyagtermékek gyártása 16%-kal, a villamos berendezés gyártása 15%-kal, a fémfeldolgozási termékek gyártása pedig 11%-kal részesedett a feldolgozóipar fejlesztési forrásaiból. Mezőgazdaság: 2017-ben a szántó 52%-án, 175,4 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. Betakarított területük 54%-át búza, egynegyedét kukorica foglalta el. A búza vetésterülete egy év alatt 7,6%-kal csökkent, a kukoricáé 15%-kal nőtt. Búzából a évinél 6,3%-kal többet (494,0 ezer tonnát) kukoricából az aszály miatt 7,4%-kal kevesebbet (241,2 ezer tonnát) arattak. Az olajos magvúak közül a napraforgó a meghatározó, területe (86,2 ezer hektár) 2016-hoz képest több mint ötödével nőtt, a szántóterület egynegyedét foglalta el. Termésmennyisége (236,8 ezer tonna) 27%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit, ami az országos eredmény 12%-át biztosította. A repce területe (15,3 ezer hektár) háromtizedével, szemtermése (41,0 ezer tonna) négytizedével csökkent egy év alatt. A repcével majdnem azonos nagyságú szántón termesztett lucerna kiterjedése 5,3%-kal, a begyűjtött széna mennyisége 8,5%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A búza és a napraforgó egy hektárra vetített átlaghozama a legmagasabb volt 2000 óta. A lucernaszéna és a cukorrépa kivételével a főbb szántóföldi kultúrák termésátlagai elmaradtak az országostól. A szarvasmarha-állomány év vége óta tartó csökkenése megállt. Az állattartók 49 ezer szarvasmarhát, ezen belül 22 ezer tehenet istállóztak. Száz hektár mezőgazdasági területre 13 szarvasmarha jutott, ez 3-al kevesebb az országosnál. A sertések száma (272 ezer) egy év alatt 4,5%-kal bővült és a hazai állomány 9,5%-át képviselte. Száz hektár mezőgazdasági területre 69 sertés jutott, 16- tal több az országosnál. A juhok száma nőtt, de a 78 ezres állomány még így is 11%-kal alacsonyabb volt a korábbiaknál. Ipari termelés: A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 2017-ben milliárd forint termelési értéket állítottak elő, volumenében 11%-kal többet, mint egy évvel korábban. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások termelése összehasonlító áron 9,8%-kal emelkedett. A belföldi értékesítések volumene 3,4%-kal, az exporté 11%-kal meghaladta az előző évit. Az értékesítési bevételek 83%-a exportból származott. A meghatározó feldolgozóipar termelési volumene 9,8%-kal nőtt. Ezen belül a legnagyobb súlyú (a produktum 43%-át előállító) elektronikai ipar kibocsátása 19%-kal bővült.

6 6 A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma (26,3 ezer fő) 1,7%-kal nőtt. A termelés ennél jelentősebb bővüléséből adódóan a termelékenység 8,0%-kal javult. Építőipar: 2017-ben a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek termelése 22%-kal bővült. (Az országos növekedés 27% volt.) A 45 milliárd forintos termelési értéke 2,6%-át tette ki az országosnak. Az egy lakosra jutó 122 ezer forint építőipari termelési értéke 70%-a volt az átlagnak. A termelési érték egyharmadát az épületépítések, kétharmadát az egyéb építmények adták. Mindkettőben nőtt a termelés volumene, 21%-kal, illetve 22%-kal. A teljesítmény 53%-át az egyéb építmények kivitelezésére, 26%-át az épületépítésre, 21%-át a speciális szaképítési munkák elvégzésére szakosodott vállalkozások állították elő. A 2017-ben megkötött új szerződések értéke 58 milliárd forint volt, ez 62%-os növekedést jelent. Az épületek építésére kötött új szerződéseké 42%-kal, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 69%- kal emelkedett. Az építőpari vállalkozások év végi szerződésállománya 13 milliárd forint volt, ami 4,1%-kal több az egy évvel korábbinál. Lakásépítés: A megyében 2017-ben 176 lakás épült, 54%-kal több, mint egy évvel korábban. A lakások 40%-át Szolnokon, 48%-át a többi városban, 12%-át a községekben építették. A megye lakásépítésében továbbra is a természetes személyek szerepvállalása a meghatározó. Építési forma szerint a lakások 73%-a családi házként épült meg. Átlagos alapterületük 115 m 2 -re nőtt, az országost 15 m 2 -re meghaladva. 57%-uk 4 és annál több szobaszámú volt. A megyében 130 lakás szűnt meg. A 2017-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 338 volt, 13%-kal több, mint 2016-ban. Turizmus: 2017-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 215 ezer vendég 592 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 10%-kal, a vendégéjszakáké 7,0%-kal haladta meg az előző évit. A vendégkör 87%-át a belföldiek adták, számuk 8,2%-kal, az általuk eltöltött éjszakáké pedig 7,4%-kal nőtt. A szálláshelyeken 23%-kal több külföldi vendéget regisztráltak. A külföldiek közül a legtöbb vendégéjszakát a Lengyelországból és a Németországból érkezők töltötték el. A vendégéjszakák 46%-a a szállodákban realizálódott. A szállodák vendégforgalma átlagot meghaladóan, 11%-kal bővült. A kereskedelmi szálláshelyeken 2017-ben 5,4 milliárd forint bruttó árbevétel keletkezett, 18%-kal több, mint korábban. Az összeg 62%-át a szállásdíjak, 22%-át és 16%-át a vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból származó bevételek adták. A belföldi vendégek 489 millió forint értékben fizettek SZÉP-kártyával.

7 7 Háttértáblák a megye országon belüli súlyáról Főbb megyei mutatók alakulása (Ország összesen = 100) % Jász-Nagykun-Szolnok Népesség 3,9 3,9 3,9 3,9 3,8 3,8 Foglalkoztatási arány ,4 95,3 Munkanélküliségi ráta Regisztrált vállalkozás 3,2 3,2 3,2 3,3 3,1 3,0 Bruttó átlagkereset Beruházás teljesítményértéke 4,4 4,0 4,9 3,7 2,1 2,2 Egy főre jutó GDP 64,6 65,4 64,6 64,3.... Búza termelése 9,0 9,0 8,4 8,8 8,4.. Búza termésátlaga Ipari termelés értéke 5,0 5,6 5,2 5,3 4,8.. Építőipari termelés értéke 3,3 3,5 3,1 2,8 2,3.. Vendégéjszakák száma 2,2 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 A megye helye az országban (2017. I-III. negyedév) Jász-Nagykun- Szolnok megye Magyarország Ország = 100 Országos rangsor Terület % 8. Lakónépesség, ezer fő ,8% 8. *Foglalkoztatási arány % 56,2 59,3 9,5% 10. *Foglalkoztatottak száma, ezer fő 158, ,4 3,6% 9. *Munkanélküliek száma, ezer fő 11,4 191,7 5,9% 13. *Munkanélküliségi ráta % 6,7 4,2-12. *Nyilvántartott álláskeresők száma, fő ,4% 14. *Regisztrált vállalkozás, db ,0% lakosra jutó vállalkozás % 15. Havi bruttó átlagkereset, Ft ,6% 12. Beruházások teljesítményértéke, millió Ft ,6% 9. Ipari termelés értéke, millió Ft ,0% 7. Építőipari termelés értéke, millió Ft ,5% 11. *Búza termésátlaga ,4% 13. *Épített lakás ,4% 15. Vendégéjszaka, ezer 491, ,0 2,1% 14. * I-IV. negyedév

8 8 II as Európai Uniós fejlesztési ciklus megyébe érkezett forrásai A Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája folyamatosan figyelemmel kíséri a as Európai Uniós fejlesztési ciklus Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett pályázati támogatásait. A megítélt támogatások operatív programonkénti, településenkénti és járásonkénti összegzése a Széchenyi kormányzati portálon közzétett adatok alapján készül. Az aktuális megyei összesítő és részletező táblázatok közzétételre kerülnek a Megyei Önkormányzat honlapján, a következő elérési útvonalon: Fejlesztés / További OP eredmények. A as fejlesztési ciklusban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP), a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Programból (KÖFOP) és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) összesen db megyei projekt kapott támogatást, mindösszesen ,- Ft összegben (2018. március 29-ei adat). A megítélt megyei támogatások járási összesítőjét az alábbi táblázat tartalmazza:

9 9

10 10 A megítélt támogatásoknak EFOP, GINOP, KEHOP, KÖFOP és TOP a támogatott projekt helyszíne szerinti járási megoszlását az alábbi diagram szemlélteti: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyére dedikált 53,786 milliárd Ft keretéből eddig 299 projekt részesült támogatásban, mindösszesen ,- Ft összegben. A TOP megyei kerete terhére benyújtott támogatási kérelmekben vállalt eredményességmérési indikátorok teljesítéséért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat a felelős. A TOP egyes intézkedései szerinti forráslekötést az alábbi táblázat tartalmazza:

11 11

12 12 A TOP-ból megítélt támogatások járási megoszlását* az alábbi diagram szemlélteti: * Megjegyzés: a diagram nem tartalmazza a TOP-131 megyei mellékúthálózat-fejlesztési projekt 3,443 milliárd Ft-os és a TOP-511 megyei foglalkoztatási paktum 1,339 milliárd Ft-os támogatási összegét.

13 13 III. A Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai 1. A Megyei Közgyűlés döntései A Megyei Közgyűlés évben az alábbi főbb témakörökben hozott határozatot, alkotott rendeletet: területfejlesztés: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program módosításáról, a 2.2 változat elfogadásáról (május), Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program változata technikai módosításáról (november), Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Döntés-előkészítő Bizottsága döntési javaslatának elfogadásáról (április, november zárt ülések) Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra benyújtott támogatási kérelmek újraértékelésének kezdeményezéséről (május, szeptember zárt ülések) a megye évi területi folyamatairól, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről (április), TOP Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatásigazdaságfejlesztési együttműködések intézkedésre benyújtott pályázat időarányos végrehajtásáról (február), Terület- és Településfejlesztési Operatív Program A közösségi, térségi identitás és kohézió erősítése című felhívására benyújtandó pályázatról (szeptember), területrendezés: Megyei Területrendezési Terv évi hatályosulásáról (április), Megyei Területrendezési Terv módosításáról és az ehhez kapcsolódó teendőkről (november), környezetvédelem: a Megyei Önkormányzat évi környezetvédelmi tevékenységéről (április), a évi Települési Környezetért című adományozásáról (május),

14 14 társadalom, gazdaság: a megye évi közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról (május), Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évi tevékenységéről (május), a vízügyi fejlesztésekről a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a as ciklusban (február), a megye aktuális hidrometeorológiai és vízár helyzetéről (május), a megye állami közúthálózatának állapotáról és felújítási lehetőségeiről (május, november), a megye évi munkaerő-piaci helyzetéről (május), a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a év adatai alapján (november), a változások tapasztalatairól a szociális és gyermekjóléti ellátás területén Jász-Nagykun- Szolnok megyében (szeptember) a megyében történt munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatairól (május), a megye mezőgazdaságának helyzetéről (november), Megyei Kormányhivatal Karcagi Járási Hivatalának tevékenységéről (február), Megyei Kormányhivatal Tiszafüredi Járási Hivatalának tevékenységéről (február), Megyei Kormányhivatal Kunszentmártoni Járási Hivatalának tevékenységéről (április), Megyei Kormányhivatal Mezőtúri Járási Hivatalának tevékenységéről (április), Megyei Kormányhivatal Kunhegyesi Járási Hivatalának tevékenységéről (május), Megyei Kormányhivatal Törökszentmiklósi Járási Hivatalának tevékenységéről (május), Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala tevékenységének bemutatásáról a január 1-től bekövetkezett változások tükrében (szeptember), Megyei Kormányhivatal Karcagi Járási Hivatalának tevékenységéről (november), Megyei Kormányhivatal Tiszafüredi Járási Hivatalának tevékenységéről (november),

15 15 Megyei szintű felzárkózás-politikai együttműködések támogatása a helyi esélyegyenlőségi programokhoz kapcsolódóan című pályázat benyújtásáról (szeptember), Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer évi fordulójához való csatlakozásról (november), Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság RAINMAN elnevezésű INTERREG projektjében való részvételről (május), Megyei Értéktár Bizottság évi tevékenységéről (február), Megyei Önkormányzat kitüntető díjainak adományozásáról (május), Megyei Rendészeti és Közbiztonsági Díj adományozásáról (február), Megyei Közgyűlés kitüntető címeinek adományozási rendjéről szóló rendelet módosításáról (február), évi Ifjúságbarát Önkormányzat cím adományozásáról (május), évi Idősbarát Önkormányzat cím adományozásáról (május), Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás megszüntetéséről (szeptember), turizmus: évi Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Értéke cím adományozásáról (május), pénzügy: Megyei Önkormányzat évi költségvetésének megállapításáról (február), Megyei Önkormányzat évi költségvetésének teljesítéséről és a évi költségvetési maradvány jóváhagyásáról (április), Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft évi tevékenységéről és gazdálkodásáról (április), Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft Felügyelő Bizottságának megválasztásáról (április), Megyei Önkormányzat évről szóló ellenőrzési jelentése elfogadásáról (április), Megyei Önkormányzat évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyásáról (november).

16 16 2. A as Európai Uniós fejlesztési ciklus megyei célkitűzései megvalósításának főbb eredményei A Megyei Önkormányzat területfejlesztési tevékenységében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében a megyére dedikált 53,78 milliárd forint tényleges felhasználásának biztosítása volt a központi feladat. Ennek keretében: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2.2 változatának kialakítása, a megyét érintően kiírt TOP felhívások megyei területspecifikus mellékleteinek (TSM) kialakítása beadási időtartam, támogatható projektméret, bírálati szempontok a megyei integrált területi program (ITP), valamint a TOP éves fejlesztési keretét (ÉFK) meghatározó Kormányhatározat alapján, a megyei döntés-előkészítési rend működtetése elnöki hatáskörbe történő átruházás és a tanácsadó testületként működő Megyei Döntés-előkészítő Bizottság (MDEB) működtetése, valamint a TOP Irányító Hatóság döntési javaslata végső visszamutatásra történő beterjesztése a Megyei Közgyűlés zárt ülésére, a TOP (megyei foglalkoztatási paktum) projekt végrehajtása, a településekkel való egyeztetés, a megvalósítani kívánt elképzeléseik orientálása és koordinálása, 2017 végén sor került minden település minden TOP projektjének tételes egyeztetésére az eredményességmérési indikátorok teljesülését vizsgálva a jövőben ezek az egyeztetések rendszeressé válnak.

17 17 3. Területrendezési tevékenység Az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban OTrT) módosítását a Miniszterelnökség Építészeti Helyettes Államtitkársága 2017-ben megkezdte, s a véleményezési eljárást lefolytatta. A korábban három önálló törvényben szereplő OTrT, Balaton és a Budapesti Agglomeráció Kiemelt Térségek terve a törvénytervezetben egy törvényként jelent meg. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés az OTrT módosításnak véleményezésében vett részt. A Megyei Közgyűlés Tervezési és Monitoring Bizottsága a szeptember 15-ei soron kívüli ülésén döntött az OTrT módosításának véleményezéséről. A vélemény javaslatot tartalmazott új megyei főutakra, új, településközpontot elkerülő főúti szakaszokra, a regionális hulladéklerakók feltüntetésére, tervezett főút nyomvonal módosításra, s a törvény szövegében apróbb pontosításokra. A törvény módosításának parlamenti jóváhagyása 2018-ban várható. A 2013 óta tartó átmeneti időszak törvényi előírásainak alkalmazása a tervezők egy részének 2017-ben sem sikerült hiánytalanul. A javítást, kiegészítést igénylő tervek többségében a településrendezési terv módosítása megfelelő volt, csak a területrendezési terveknek való megfelelés igazolása volt téves, vagy hiányos. Az összes tervhez viszonyítva a hiányos tervek aránya az előző évhez képest csökkent ben a területrendezési tárgyban 36 megkeresés érkezett a megyei önkormányzathoz, amelyek megoszlása az alábbi: - térségi területfelhasználási engedély 1 db, - jóváhagyott tervdokumentáció 5 db, - új településfejlesztési koncepció 8 db, - integrált településfejlesztési stratégia 4 db, - bányatelek nyitás 2 db, - TrT módosítás teljes eljárással 6 db, - TrT módosítás egyszerűsített eljárással 3 db, - TrT módosítás tárgyalásos eljárással 7 db. A megyei területrendezési terv (MTrT) módosítására a megyei önkormányzatok a Miniszterelnökséggel decemberében megkötött támogatási szerződés keretében 20 millió forint támogatásban részesültek. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat az MTrT tervezői feladataira 4 kiemelkedő tapasztalattal és jogosultsággal rendelkező cégtől kért árajánlatot. A legkedvezőbb ajánlatot a budapesti székhelyű Város-Teampannon Kft. adta, mellyel a tervezési szerződés márciusában aláírásra került.

18 18 IV. A hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú pályázati rendszer szerződésállományához fűződő feladatok ellátása A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács döntési hatáskörébe tartozó decentralizált előirányzatokra vonatkozó Kormányrendeletek előírása alapján és a törvényi jogutódlásból következően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat látja el a decentralizált előirányzatokon nyertes pályázatok záró ellenőrzési feladatait, valamint a megkötött támogatási szerződések módosítási kérelmeivel kapcsolatos javaslattétel kidolgozását. Az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése szerint a korábbi 10 éves fenntartási kötelezettség 5 évre csökkent. A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt azon támogatások esetén, ahol kizárólag fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget vállalt a támogatott, ezen kötelezettségek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év. A pályázatok fenntartási időszak leteltéből adódó végleges lezárásához minden esetben helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni. Ez alól felmentést jelent, ha a pályázat lezárását követő öt éven túl közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv készült. A fenntartási időszak jogszabályi módosítása végett a közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv minősül záró ellenőrzésnek. IV.1. A döntéshozó által meghozott, támogatási szerződésekhez kapcsolódó döntések listája A 2017-es évben összesen 19 pályázat került lezárásra, míg 18 db támogatási szerződés módosításáról döntött a Közgyűlés. IV.2. A támogatási szerződésekkel kapcsolatban elvégzett ellenőrzések listája 2017-ben: a) helyszíni ellenőrzések (csak a megyei önkormányzat): 18 db, ebből lezárt 18 db pályázat, b) helyszíni ellenőrzések (MÁK-kal közösen): 1 db, ebből lezárt 1 db pályázat, c) dokumentum alapú ellenőrzés (csak a megyei önkormányzat): 0 db pályázat. IV.3. A január 01 december 31. között lezárt szerződések listája A 2017-es évben a hatósági ellenőrzés kiterjedt a megszűnt Megyei Területfejlesztési Tanács által az os években TEKI, CÉDE, LEKI, TUC, AC illetve TFC terhére, valamint az RFÜ által megítélt támogatások fenntartási időszakát követő, a pályázatot lezáró záró ellenőrzési jegyzőkönyvek helyszíni felvételére, alapadatok egyeztetésére.

19 19 A területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 17 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A CÉDE támogatások ellenőrzését a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. Az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok (AC) előirányzat a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2017-ben 1 db pályázat lezárása történt meg. Az AC támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2017-ben 1 db pályázat lezárása történt meg. A TEKI támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték a Magyar Államkincstárral közösen. IV.4. A benyújtott szerződésmódosítási kérelmek listája, oka, megkötött szerződésmódosítások száma A korábban támogatott pályázatok szerződésmódosításának oka a kedvezményezettek alapadataiban történő módosulás. A kedvezményezettek levélben megkeresésre kerültek és az alátámasztó dokumentumok benyújtása és vizsgálata után került sor az előterjesztések elkészítésére. Elutasított szerződésmódosítási kérelem nem történt. Szerződésmódosítási kérelmek listája előirányzatonként: - a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) előirányzat keretében 17 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés. IV.5. A szerződésszegés következményeként visszavont támogatási döntések listája A 2017-es évben egy visszavont támogatási döntés volt. IV.6. Visszafizetési kötelezettségekhez kapcsolódóan beérkezett és elbírált részletfizetési kérelmek száma A 2017-es évben részletfizetési kérelem nem érkezett a döntéshozó felé. IV.7. A pályázati rendszer működésével, monitoring tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok A kedvezményezett települési önkormányzatok előzetesen kiértesítésre kerülnek a záró helyszíni ellenőrzésről, munkák kapcsán negatív észrevétel nem érkezett. Szolnok, április 11.