Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 46/2016. (IV.22.) számú határozatával 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FOLYAMATAI... 3 II. A AS ÉS A AS UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUS MEGYÉBE ÉRKEZETT FORRÁSAI AS FEJLESZTÉSI CIKLUS AS FEJLESZTÉSI CIKLUS III. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADATAI A MEGYEI KÖZGYŰLÉS DÖNTÉSEI A AS EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUSRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS FŐBB EREDMÉNYEI TERÜLETRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG IV. A HAZAI DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI CÉLÚ PÁLYÁZATI RENDSZER SZERZŐDÉSÁLLOMÁNYÁHOZ FŰZŐDŐ FELADATOK ELLÁTÁSA

3 I. A megye társadalmi-gazdasági folyamatai A térség helye az országban (Ország = 100) Terület 6,0% Lakónépesség 3,9% Foglalkoztatott 3,7% Regisztrált vállalkozás 3,1% Beruházások teljesítményértéke 2,7% Ipari termelés 5,2% Építőipari termelés 2,8% Épített lakás 2,2% Vendégéjszaka 2,0% A KSH I-IV. negyedévi adatok alapján a megye lakossága csökkent az előző évihez képest, a házasságkötések száma ugyanakkor jelentősen nőtt. A munkaerő-piaci információk alapján IV. negyedévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest csökkent a foglalkoztatottak és növekedett a munkanélküliek száma. Az ipari és építőipari termelés volumene a évihez képest egyaránt bővült, a növekedés dinamikája azonban elmaradt az országostól. A lakásépítések száma az előző évi alacsony bázishoz képest jelentősen nőtt. A mezőgazdaságra vonatkozó adatok szerint a kalászos gabonafélék termésátlaga meghaladta nemcsak a évi, de a évek átlagát. A december 1-jei adatok a sertés kivételével a főbb gazdasági haszonállatfajok állományának csökkenését mutatják. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégforgalom a belföldi vendégek fokozódó keresletének hatására növekedett. Összehasonlító adatok (megye régió ország) I-IV. negyedév Megnevezés Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Ország Népesség száma(ezer fő) Foglalkoztatási arány,% 54,4 53,1 56,6 **Munkanélküliségi ráta,% 8,0 10,2 6,2 *Alkalmazásban állók száma, ezer fő 92,8 342, ,6 *Havi bruttó átlagkereset, Ft lakosra jutó vállalkozások száma Teljesítményérték, millió Ft (beruházás) Egy lakosra jutó ipari termelési érték, 3 738, , ,6 ezer Ft Épített lakás Vendégek száma, ezer 184,5 798, ,4 Vendégéjszakák száma, ezer 513, , ,9 * negyedévi adatok. **A ráta éven belüli alakulása: n.év: 6,8%, n.év: 7,3%, n.év: 6,9%, n.év: 6,4%. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat relatív indexe ugyanerre az időpontokra: n.év: 7,2%, n.év: 9,0%, n.év: 7,4%, n.év: 7,2%, n.év: 7,2%. 3

4 A demográfiai adatok szerint a megyében a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás az előző évinél nagyobb volt, így megtört a 2011 óta tartó mérséklődést mutató tendencia. Az élveszületések száma 1,8%-kal csökkent, a halálozásoké ugyanakkor 4,2%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, ebből adódóan a természetes fogyás 2100 fővel csökkentette a lakosságot, ami a vizsgált időszak végén fő volt. Pozitív adat a házasságkötések száma, ami azt mutatja, hogy tovább nőtt a házasodási kedv ben harmadával több házasságkötést (1750) anyakönyveztek, mint előző évben. Legutóbb 2002-ben kötöttek ennyi házasságot. A növekedés üteme a megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb. A KSH lakosság körében végzett munkaerő-felmérése alapján IV. negyedévében a megye éves népességén belül 155,8 ezren foglalkoztatottak, 13,5 ezren munkanélküliek voltak, a gazdaságilag inaktívak közé pedig 116,9 ezren tartoztak. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest 6500 fővel csökkent, a munkanélkülieké ugyanakkor 1600 fővel, az inaktívaké pedig 1300 fővel növekedett. A megyei foglalkoztatási arány 54,4%-ra mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig 8,0%-ra növekedett. A foglalkoztatási arány 2,2 százalékponttal maradt el az országostól, a munkanélküliségi ráta pedig 1,8%-kal meghaladta azt (utóbbi 2014-ben 6,8% volt, az országos pedig 7,1%). (Megjegyzés: A KSH éven belüli adatai és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai más tendenciát jeleztek, illetve mutattak. Az eltérő metodikájú adatok nyilvántartáson NFSZ, illetve reprezentatív mintavételen KSH alapulnak.) A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján december végén 19,3 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 1,2%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A pályakezdő és a 25 éven aluli álláskeresők száma az átlagosnál nagyobb ütemben (11, illetve 0,5%-kal) csökkent. Az álláskeresők 52%-a nő, számuk 1,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az álláskeresők növekvő része, 28%-a több mint egy éve szerepelt a regiszterekben (2014-ben 27%). A megyei álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele lényegében alig változott 2012 óta, és 2015-ben is minimális az eltérés az előző évhez viszonyítva. Az álláskeresők 49%-a legfeljebb általános iskolát (2013-ban 42%, 2014-ben 45%), 27%-a szakmunkásképzőt illetve szakiskolát végzett (2013-ban 30%, 2014-ben 29%). Gimnáziumi érettségije 8,4%-uknak (2013-ban 9,6%, 2014-ben 9,1%), szakközépiskolai vagy technikumi végzettsége 13%-uknak volt (2013-ban 15%, 2014-ben 14%), míg 3,1%-uk (2013-ban 3,3%, 2014-ben 3,2%) főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezett december végén a megyei székhelyű, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél átlagosan 93 ezren álltak alkalmazásban, ez a szám 2,7%-kal több az előző évinél. A létszámbővülés a versenyszféra fokozódó munkaerő-keresletéből adódott. A vállalkozásoknál a fizikai foglalkozásúak aránya 6,8%-kal, a szellemieké 5,7%-kal bővült. A költségvetési szerveknél ugyanakkor kevesebben dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában, főleg a fizikai dolgozók száma csökkent (7,2%-kal). 4

5 Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhellyel december végén gazdasági szervezetet tartottak nyilván. Számuk lényegében stagnált az egy évvel korábbihoz képest (55 800, az országos állomány 3,0%-a). A szervezetek 93%-a vállalkozás, számuk kissé mérséklődött. A vállalkozások összetétele megegyezik az egy évvel korábbival, az évek óta megfigyelhető tendencia alapján döntő többsége önálló vállalkozás (80%, 2014-ben 79%), a fennmaradó 20%-a társas vállalkozás (2014-ben 21%) volt. Míg az önálló vállalkozók száma 0,9%-kal bővült, a társas vállalkozásoké 4,4,0%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, azaz folytatódik a társas vállalkozások csökkenése. Az előző évekhez hasonlóan a társas vállalkozások közül a korlátolt felelősségű társaságok a legelterjedtebbek, számuk a betéti társaságokkal együtt csökkent (4,0 illetve 6,0%-kal; 2014-ben a tendencia ugyanez volt, a csökkenés mértéke 3,4%, illetve 6,9% volt). A betéti társaságok számának csökkenése szokásosnak mondható (2013-ban arányuk pl. 29%-ra mérséklődött), a kft-k száma azonban új elemként 2014 óta növekedett től megfigyelhető újdonság az is, hogy mindeközben a szövetkezetek száma 2,6%-kal gyarapodott (2014-ben 2,1%-kal). Az önálló vállalkozók száma leginkább az ipar (9,2%), az információ és kommunikáció (4,1%), az egészségügyi szolgáltatás (3,6%) és a tudományos és műszaki tevékenység (3,1%) területén nőtt, kevesebb lett ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatás (-8,0%), a kereskedelem (-4,6%), a szállítás (-3,6%), vendéglátás (-3,5%) és építőipar (-3,3%) ágakban végén a megyében 844 gazdasági szervezet állt felszámolás alatt, 313 pedig kényszertörlés alatt. A felszámolások számának csökkenése 2015-ben is folytatódott (1147, 2013-ban 1374, 9,8%-kal volt kedvezőbb a évinél). A bruttó átlagkeresetek az előző évihez képest 5,5%-kal nőttek (2014-ben 2,4%-os volt a növekedés). A fizikai foglalkozásúak kereset-növekedésének üteme (7,5%) meghaladta a szellemi foglalkozásúakét (3,9%). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 192 ezer (2014-ben 184 ezer, 2013-ban ezer), a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 126 ezer (2014-ben 120 ezer) forintot tett ki. A megyei bruttó átlagkereset az országos átlag 79%-a volt (2014-ben 77%-a). A megyei székhelyű gazdasági szervezetek a évi élénkülés után 2015-ben 130,2 milliárd forintot költöttek beruházásra, összehasonlító áron 0,5%-kal többet az egy évvel korábbi 119,6 milliárdos beruházáshoz képest. A fejlesztések döntő hányada a korábbi évekhez hasonlóan a versenyszféra ágazataiba irányult. A versenyszféra ágazatai közül az építőiparban, a szállítás, raktározásban, a tudományos és műszaki tevékenységben, a pénzügyi, biztosítási tevékenységben, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazatokban nőtt a beruházási teljesítményérték. (Előző évben a szálláshely-szolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatás, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazatok kivételével növekedett a versenyszférában a beruházások teljesítményértéke.) A feldolgozóipari beruházások a megyei invesztíciók 39%-át jelentették, ami az előző évihez képest 16%-os csökkenést mutatott. 5

6 A közigazgatásban 9,5%-kal, a túlnyomórészt szintén a közszférába tartozó egészségügyi szolgáltatásban 35%-kal növekedtek az invesztíciók, az oktatásban viszont 2,8%-kal mérséklődtek. Ez a 2014-es adatokhoz képest jelentős növekedést mutat, amikor a közigazgatás, a humán-egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás ágazataiban összességében 7,8%-kal költöttek többet az előző évinél fejlesztésre. A beruházásokra a felhasznált összegek 49%-át gépekre, berendezésekre, 49%-át épületek és egyéb építmények építésére fordították (2014-ben ez 55% és 43% volt). A mezőgazdaság terméseredményei kedvezően alakultak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében gabonafélét a szántó 55%-áról, 181 ezer hektárról takarítottak be, ami 26 ezer hektárral maradt el az előző évitől. A csökkenést a kukorica és a búza területének visszaesése okozta a többi kalászos gabonaféle területének növekedése mellett. A kalászos gabonafélék évi termésátlaga meghaladta mind a évit, mind a évek átlagát. A főbb szántóföldi növények termésátlaga Megnevezés 2014 (kg/ha) 2015 (kg/ha) búza őszi árpa tavaszi árpa rozs triticale zab kukorica napraforgó repce lucernaszéna A területcsökkenés ellenére a búza termésmennyisége 2008 óta a legtöbb, 470 ezer tonna volt, 27 ezer tonnával több volt a évinél, a évek átlagát pedig 22%-kal haladta meg. A hektáronkénti termésátlag ugyanakkor elmaradt az országostól (5 100 tonna). A kukorica termésátlaga csökkent, termésmennyisége (153 ezer tonna) a évitől 48%-kal, a évek átlagától 17%- kal maradt el. Az olajos növények közül a napraforgó átlaghozama és termésmennyisége (165 ezer tonna) is több volt a évinél és a évek átlagánál. A repce termésmennyisége (40 ezer tonna) csökkent 2014-hez képest. Az őszi árpa területe növekedett, és megközelítette a 23 ezer tonnát. Hektáronkénti hozama az előző évinél 15%-kal, az elmúlt öt év átlagánál 41%-kal volt több. A megyében a főbb gazdasági haszonállat fajok állománya - a sertés kivételével mérséklődött az előző évihez képest. A megyei sertésállomány 2012 óta folyamatosan gyarapszik, 2014 és 2015 között a téli állomány 224 ezerről 234 ezerre nőtt. Az anyakoca állomány ugyanakkor stagnált. Míg a szarvasmarha-állomány 2011 óta folyamatosan növekedett (2014-ben 7,1%-kal), és ez a tendencia érvényesült a tehenek számában is (2014-ben 12%-kal), 2015-ben azonban az állomány egy év alatt 59 ezerről 55 ezerre fogyott, és kevesebb lett (4,9%-kal) a tehenek száma is. 6

7 A juhállomány (78 ezer) 2014-hez hasonlóan csökkent (akkor 87 ezer volt az állomány, ami 6%-kal maradt el az előző évitől), és visszaesett az anyajuhok száma is (10%-kal). A tyúkállomány a korábbi év emelkedése után 17%-kal maradt el a 2014-es szinttől, az elmúlt öt év átlagától pedig 13%-kal. A tojótyúkok száma az előző évhez hasonlóan csökkent, mértéke azonban mérséklődött (16%-ról 10%- ra). A megye gazdaságában kiemelkedő szerepet betöltő, erősen exportorientált ipar termelése 2011-től 2013-ig csökkent. A 2014-ben kedvező fordulatot vett folyamat 2015-ben is folytatódott, az ipari termelés volumene a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások megyei telephelyein 3,9%-kal haladta meg az előző évit (a növekedés 2014-ben szinte ugyanennyi, 4,0%-os volt). Az egy lakosra jutó termelési érték 34%-kal volt magasabb az országos átlagnál (2014-ben 33%-kal). A pozitív tendencia a megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra is igaz volt, bár itt a termelési érték növekedése (4,4%) kissé mérséklődött (2014-ben 6,3% volt). Az ipari termelési érték legnagyobb részét (73%-át, 2014-ben 75%-át) kitevő gépipar termelése 0,9%- kal nőtt (2014-ben az előző évben tapasztalt 8,2%-os visszaesés után 4,7%-kal bővült). Az előbbinél jóval kisebb súlyú ágazatok (élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, textilruházat, bőr és bőrtermék gyártása, gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, valamint fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása) termelése ugyancsak fokozódott ban és 2014-ben ezek közül az ágazatok közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazaté visszaesett az előző évihez képest (2013-ban 2,0-7,2%-kal, 2014-ben 2,6%-kal), így ezek esetében pozitív változás mutatkozott; az élelmiszeripar, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása esetében pedig folytatódott a termelési volumen növekedése. A közepes és nagyméretű vállalkozásoknál az export volumene 4,7%-kal bővült, így az értékesítés 85%-a irányult külföldre. (A megyei ipar értékesítése jellemzően külföldre irányul, évente hasonló ez az arány.) A belföldi eladások 3,9%-kal haladták meg az előző évit, ami mérsékeltebb növekedést mutat a 2014-es adatokkal összevetve (akkor 7,2%-kal haladták meg a belföldi eladások az előző évit). Az építőipar termelési volumenének 2010-ben kezdődő növekedése 2015-ben is folytatódott, ám a növekedés mértéke 2014 óta csökkenő mértékű. (A megyei székhelyű szervezetek körében az előző évhez képest 2014-ben 6,8%-os, I-III. negyedévében 2,9%-os volt a növekedés.) Az építményfőcsoportok közül az épületépítés volumene az előző évi 2,7%-os növekedés után 2015-ben 3,3%-kal csökkent, az egyéb építmények építése azonban növekedett (2014-ben 8,2%-kal, 2015-ben 5,4%-kal). A termelési érték 73%-át (2014-ben 75%-át) az egyéb építmények építése tette ki. Az építőipari vállalkozások szeptember végén 16,3 milliárd forint értékű építőipari szerződésállománnyal rendelkeztek, ami összehasonlító áron az egy évvel korábbi kétharmada. A szerződésállomány 94%-át egyéb építmények építésére költötték. A lakásépítések piacán tapasztalható csökkenés a korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is folytatódott. A tavalyi év I-III. negyedévében 76 új lakás épült, az előző év azonos időszakinál 5,0%-kal kevesebb. Országosan ennél nagyobb ütemű (9,5%-os) csökkenés történt. A lakások közül 43%-a Szolnokon, 33%-a a megye többi városában javarészt Jászberényben, 24%-a községekben épült. Az építtetői körön belül továbbra is a lakosság szerepe volt meghatározó. Természetes személyek finanszírozásában az új lakások mintegy négyötöde készült, a többit vállalkozások építették. A leggyakoribb építési forma továbbra is a családi házas, ami az új lakások mintegy 80%-át jelentette. Többszintes, többlakásos épületben 20%-uk épült. 7

8 A kiadott építési engedélyek száma mintegy másfélszeresére nőtt, 2015 I III. negyedévében összesen 144 új lakás építését engedélyezték szemben az előző évi adatokkal, melyek szerint 2014-ben a megyei építésügyi hatóságok 129 új lakásra adtak ki építési engedélyt, az előző évinél 17%-kal kevesebbre. A kereskedelmi szálláshelyeket az előző év azonos időszakinál több vendég kereste fel, és a vendégéjszakák száma is növekedett, a bővülés üteme azonban elmaradt az országostól. Az adatok a és évi növekedés után bekövetkező 2013-as csökkenést megtörő és visszafordító 2014-es tendencia folytatását mutatják ben Jász-Nagykun-Szolnok megye kereskedelmi szálláshelyein vendég 514 ezer vendégéjszakát töltött el, ami mindkét adatnál 10,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A növekedés a vendégszám esetében közel azonos a 2014-es adattal, a vendégéjszakák tekintetében azonban nagyobb mértékű az előző évihez mérten (2014-ben a 178 ezer vendég és 496 ezer vendégéjszaka 11, illetve 7,1%-os növekedést hozott az egy évvel korábbihoz képest). A vendégforgalom meghatározó részét több mint négyötödét szokásosan a belföldi turisták adták, ők a évinél 2,5%-kal több vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldiek turisztikai kereslete 2013 óta csökken, számuk 5,6%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáé 4,3%-kal marad el az előző évitől. A külföldi vendégéjszakák legnagyobb részét, 29%-át a németek, 22%-át a lengyelek, 7,9%-át pedig a román vendégek töltötték el. Közülük egyedül a német vendégforgalom mérséklődött az előző évihez hasonló mértékben, 12%-kal (2014-ben 13%-os volt a csökkenés). A belföldi vendégek száma 1,8%-kal emelkedett, a külföldieké 4,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az átlagos tartózkodási idő a belföldi vendégek esetében 2,6 éjszaka, a külföldieknél 4,4 éjszaka volt. A megyei szálláshelyek az előző évhez hasonló elő- és utóidényt, és annál eredményesebb főidényt zártak. A kereskedelmi szálláshelyek 2015-ben 2,6 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, folyó áron 9,3%-kal többet, mint az előző évben. Ez szintén követi a korábbi évek tendenciáját (2014-ben az egész éves adatok alapján a bevételek folyó áron a 2013-as 4,7%-os növekedést meghaladva 6,3%-kal többet értek el, mint az előző évben). Változás történt ugyanakkor az árbevétel szállástípusok szerinti megoszlásában. Az összes bevétel kétharmada, 1,8 milliárd forint a szállodákban realizálódott, ami 13,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest, a panzióknál azonban csökkenés történt, hiszen míg 2014-ben az előző évhez képest a szállodáknál jelentősebb bevétel növekedést könyvelhettek itt el, 2015-ben az előző évhez viszonyítva közel 18%-os a visszaesés. Ez egyértelműen a panzióvendég számának csökkenéséből adódik, hiszen a 2015-ös adatok szerint jelentősen megnőtt a szállodát igénybevevő belföldi vendégek száma (2014-es 78 ezerről 100 ezerre), és a panziók csökkenő vendégszámához járult hozzá az is, hogy a panziót kedvelő külföldi vendégek száma csökkent. 8

9 II. A as és a as uniós fejlesztési ciklus megyébe érkezett forrásai as fejlesztési ciklus A Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája folyamatosan figyelemmel kíséri a as Európai Uniós ciklus Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett pályázati támogatásait. A megítélt támogatások településenkénti/kistérségenkénti összegzése a kormányzati portálon közzétett adatok alapján készült. A megyei összesítő és részletező táblázatok elérhetőek a Megyei Önkormányzat honlapján, a következő elérési útvonalon: Fejlesztési dokumentumok/ Területfejlesztés, az Elemzések címszó alatt. Az Európai Unió címen (itt a közötti támogatási döntésű projektek szerepelnek) és Új Széchenyi Terv címen (itt a közötti támogatási döntésű projektek szerepelnek) megítélt támogatások összesítése történt meg, a projekt helyszínének megadott településhez történő besorolás szerint, a kormányzati portálon március 3-án közzétett adatok alapján. Kistérség as uniós fejlesztési ciklusban megítélt támogatások kistérségi összesítése as uniós ciklusban támogatott projektek, db (Adatok forrása: március 3.) as uniós ciklusban megítélt támogatás, Ft Kistérség lakónépessége ( , KSH adat) fő Kistérség lakónépességéhez viszonyítva az 1 főre jutó támogatás, Ft 1 főre jutó támogatás a megyei átlag ( ,- Ft/fő) százalékában, % Jászberényi , ,- 89% Karcagi , ,- 106% Kunszentmártoni , ,- 69% Mezőtúri , ,- 41% Szolnoki , ,- 129% Tiszafüredi , ,- 131% Törökszentmiklósi , ,- 70% Összesen , ,- 9

10 A as ciklus kistérségek közötti arányát az alábbi diagram szemlélteti: Megjegyzendő: A kigyűjtés célja a települési lebontás volt, azonban a több települést érintő nagyprojekteket egy települési helyszínhez sorolja be a statisztika (például: Szolnoknál a térségi hulladékgazdálkodási projekt 2,99 milliárd Ftja, Öcsödnél a térségi rekultivációs program 4,65 milliárd Ft-ja, Tiszafürednél a Tisza-tavi térségi turisztikai fejlesztés 1,16 milliárd Ft-ja, Abádszalóknál a sz. és sz. utak felújításának 1,63 milliárd Ft-ja, Törökszentmiklósnál a Szajol-Debrecen vasútfejlesztés 1,52 milliárd Ft-ja, Karcagnál a sz. út felújításának 2,75 milliárd Ft összege, stb.). Fentieket figyelembe véve, összességében megállapítható, hogy: a) a megye két legfejlettebb kistérsége, a Szolnoki és a Jászberényi szerepelt a legeredményesebben, a megítélt támogatások összegét és a támogatott projektek számát tekintve, b) a megye Kunszentmártoni, Mezőtúri és Törökszentmiklósi kistérségeibe érkezett kevesebb uniós forrás, c) az egy lakosra jutó pályázati aktivitás viszont a Tiszafüredi, a Szolnoki és a Karcagi kistérségekben haladta meg a megyei átlagot. 10

11 Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett Európai Uniós támogatások 2007 és 2013 között országos összevetésben (Adatok forrása: projekt helyszín szerinti lekérdezés; március 8.) Megye IH által támogatott db Sorrend a megyék között (db) Megítélt támogatás Ft Budapest Nincs besorolva Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Sorrend a megyék között (Ft) Lakónépesség (KSH adat) fő Egy főre jutó megítélt támogatás Ft Sorrend a megyék között (egy főre jutó Ft) , , , , , ,4 1. Fejér ,8 4. Győr-Moson-Sopron ,8 5. Hajdú-Bihar ,4 2. Heves ,9 11. Jász-Nagykun-Szolnok ,7 9. Komárom-Esztergom ,7 17. Nógrád ,0 15. Pest ,0 19. Somogy ,4 8. Szabolcs-Szatmár-Bereg ,9 3. Tolna ,2 18. Vas ,4 16. Veszprém ,0 14. Zala , ,3 ÖSSZESEN Megjegyzendő: A 9. oldalon szereplő március 3-ai adatok és a fenti március 8-ai lekérdezés adatai nem pontosan egyeznek meg, mivel az egyedi támogatott projektek kigyűjtése és településenkénti rendszerezése több időt vesz igénybe, mint a szűrés szerinti lekérdezés. A palyazat.gov.hu kormányzati portálon az eredmények folyamatos frissítés alatt állnak: korábban nyertes projektek levételre kerülhetnek a nyilvántartásból, vagy módosulhat a megítélt támogatás összege. Összességében megállapítható, hogy a as uniós fejlesztési ciklusban Jász-Nagykun-Szolnok megyében mintegy db projekt részesült támogatásban, összesen mintegy 300 milliárd forint összegben. 11

12 as fejlesztési ciklus A as Európai Uniós ciklus Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett pályázati támogatásainak összegzése településenként/járásonként történt. A as ciklus eddigi eredményeit tartalmazó táblázatok a Megyei Önkormányzat honlapján, a következő elérési útvonalon érhetőek el: Fejlesztés / További OP eredmények. Járás as uniós fejlesztési ciklusban megítélt támogatások járási összesítése Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program /GINOP/ Támogatott Megítélt projekt, támogatás, db Ft (Adatok forrása: március 8.) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program /KEHOP/ Támogatott Megítélt projekt, támogatás, db db Támogatott projekt, db ÖSSZESEN Megítélt támogatás, Ft Jászapáti , ,- Jászberényi , , ,- Karcagi , , ,- Kunhegyesi , , ,- Kunszentmártoni , , ,- Mezőtúri , ,- Szolnoki , , ,- Tiszafüredi , , ,- Törökszentmiklósi , , ,- Összesen , , ,- A as ciklus eddigi eredményének arányait az alábbi diagram szemlélteti: 12

13 Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai III. A Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai 1. A Megyei Közgyűlés döntései A Megyei Közgyűlés évben határozatot hozott: területfejlesztés témakörben: a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer (TKKR) specifikumairól, amelyek a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program alapján a as Európai Uniós fejlesztési időszak Területi- és Településfejlesztési Operatív Programja (TOP) konkrét támogatási feltételeiben jutnak érvényre (február), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyére dedikált 53,78 milliárd forint összegű 7 éves kerete felhasználását meghatározó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program változata (ITP) első megfogalmazásáról (március), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program (ITP) című dokumentum elfogadásáról (május), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program megyére dedikált forrása döntéselőkészítő bizottságával kapcsolatos delegálásokról (október), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program (ITP) című tervdokumentum elfogadási folyamatáról és végrehajtásának előkészítéséről (október), kiemelt projektek kezdeményezéséről (december), területrendezési témakörben: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv évi hatályosulásáról, környezetvédelem témakörben: a Megyei Önkormányzat évi környezetvédelmi tevékenységéről, a települési szilárd hulladék rendszeres elszállításáról a megye településein, a évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alap (I. ütem) létrehozásáról és a pályázat kiírásáról, majd a pályázatok támogatásáról, illetve elutasításáról, a évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alapból (II. ütem) támogatás kifizetéséről, a évi Települési Környezetért cím adományozásáról, 13

14 társadalom, gazdaság témakörben: a Megyei Önkormányzat évi Gazdasági Programjának elfogadásáról, a megye évi területi folyamatairól, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évi tevékenységéről szóló tájékoztatóról, a megye évi közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló beszámolóról, a megye ár- és belvízvédelmi helyzetéről, a megye évi és I-V. havi munkaerő-piaci helyzetéről, a Széchenyi Programiroda megyei tevékenységéről, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységéről, a megye állami közúthálózatának állapotáról és felújítási lehetőségeiről, a megyét érintő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közigazgatási hatósági eljárásairól, a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a évi adatok alapján, a megye mezőgazdaságának helyzetéről, a megye szociális helyzetéről, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer évi fordulójához való csatlakozásról, a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosításáról, a Megyei Értéktár Bizottság évi tevékenységéről szóló beszámolóról, a évi Ifjúságbarát Önkormányzat cím adományozásáról, a évi Idősbarát Önkormányzat cím adományozásáról, Szentlőrinckáta Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez történő csatlakozási kezdeményezésével kapcsolatos állásfoglalás kialakításáról, a Közép-Magyarországi régió szétválasztásával kapcsolatos állásfoglalásról, turisztika, marketing témakörben: a évi Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Értéke cím adományozásáról, 14

15 Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai nemzetközi kapcsolatok témakörben: a nemzetközi kapcsolatok évi tervének végrehajtásáról és a évi nemzetközi programok tervéről, Jász-Nagykun-Szolnok megye partnerként való részvételéről Máramaros megye az Európai Bizottság Európa az állampolgárokért programjára benyújtandó pályázatában, a Tisza-menti nemzetközi együttműködés kezdeményezéséről, a Megyei Önkormányzat és Dnyipropetrovszk megye (Ukrajna) között aláírt Barátsági Memorandum támogatásáról, pénzügyi, vagyoni helyzettel összefüggő témakörben: az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban fennálló üzletrészei értékesítésre kijelöléséről, valamint értékesítéséről, az INNOVA Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban fennálló üzletrésze értékesítésre kijelöléséről, valamint értékesítéséről, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaságban a többi tulajdonostárs üzletrészének megvásárlásáról. A Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottsága bizottsági hatáskörben hozott határozatai: az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság évi éves beszámolójáról (április) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft évi tevékenységéről és gazdálkodásáról (április) a as programozási időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Programja (TOP) pályázati felhívásai tervezeteinek véleményezéséről és a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer (TKKR) értékelési szempontjainak kialakításáról (július), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program végrehajtásáról szóló tájékoztató keretében az 1562/2015. (VIII.12.) Kormányhatározatban rögzített indikátorok megvalósítását elősegítendően a települések felé megfogalmazható megyei ajánlások és a döntés-előkészítési folyamatban érvényesítendő álláspont elvi alapjairól (december). A Megyei Közgyűlés Tervezési és Monitoring Bizottsága bizottsági hatáskörben hozott határozata: a as Európai Uniós fejlesztési időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program véglegesítése keretében az első körös intézkedési szintű forrás felhasználási keretösszegek és módok meghatározásáról, továbbá az indikátorvállalások megtételéről (február). 15

16 2. A as Európai Uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés főbb eredményei A Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai között a leghangsúlyosabb továbbra is a közötti uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés volt. Ennek főbb mérföldkövei a következők voltak: Elfogadásra került a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program változata /ITP/ a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program /TOP/ megyébe dedikált 53,78 milliárd Ft-os kerete felhasználására, amelyet a Kormány változatlan formában hagyott jóvá. A Kormány jóváhagyása után projektfejlesztés keretében került sor a településfejlesztési elképzelések pontosítására, az intézkedésenkénti lehetőségek és a projektjavaslatok költségeinek összehangolására járási és települési egyeztetések keretében. A támogatási felhívások megyei specifikumaként meghatározásra kerültek a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszerhez /TKKR/ kapcsolódó szakmai értékelési szempontok, a pályázati időszakok, a meghirdetésre kerülő forrás nagysága és a támogatható projektméret a TOP Éves Fejlesztési Keretéhez igazodóan. Elfogadásra kerültek a TOP felhívástervezetek és a települési fejlesztési elképzelések ismeretében a döntés-előkészítési folyamatban a Megyei Önkormányzat állásfoglalását megalapozó elvek. A Megyei Önkormányzat honlapján kialakításra került a Fejlesztés menüpont a Tervezés menüpont mellett a TOP pályázati kérelmek benyújtásának elősegítésére, a mindenkori aktuális tervezési dokumentumok közzétételére év végén megjelentek az első TOP támogatási felhívások. 16

17 3. Területrendezési tevékenység A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. tv. (a továbbiakban Tftv) 14. (5) bekezdése kötelezi a megyei önkormányzatot, hogy a területrendezési tevékenységéről évente számoljon be a területrendezésért felelős miniszternek. Jelen beszámoló e kötelezettségnek tesz eleget. Az országos területrendezési tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban OTrT) legutóbbi módosítása a évi CCXXIX. törvénnyel megtörtént, ezért 2015-ben az OTrT véleményezésére nem volt szükség. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a Megyei Területrendezési Tervről (a továbbiakban MTrT) szóló 18/2004. (XI.9.) KR. sz. rendeletét a április 29-i ülésén a 10/2011. (IV.29.) KR. sz. rendeletével módosította. Az OTrT 31/A. (1) bekezdése kimondja: E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket december 31-ig összhangba kell hozni. Az OTrT január 1-jével hatályba lépett módosításai igen jelentős változásokat tartalmaztak, amelyek következtében a évben készített és jóváhagyott megyei területrendezési tervek jelentős részei érvényüket vesztették. Mindezek miatt a településrendezési tervek készítése, módosítása során az MTrT és az OTrT összhangjának megteremtéséig tartó átmeneti állapot sok félreértést, pontatlanságot eredményez. A megyei önkormányzatnak érdeke és célja az átmeneti állapot mielőbbi megszüntetése. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése szerint: A megyei területrendezési terv módosításának költségeihez a Területrendezési feladatok előirányzat kerete terhére a terv kidolgozásáért felelős szerv állami hozzájárulásra tarthat igényt. Az MTrT módosítás költségének központi támogatására 2015-ben nem volt lehetőség, ezért a megyei önkormányzat 2015-ben nem tudta megkezdeni az MTrT módosítását. Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó intézkedésekről szóló 1567/2015. (IX.4.) Kormányhatározatban szereplő a területrendezési tervek készítésére és módosítására kitűzött december 31-ei határidő és e feladatokra a évi központi költségvetésben elkülönítendő 900 millió forint elhatározások valószínűsítik a megyei területrendezési tervek módosításának évi megkezdését. A területfejlesztési feladatokban igen gazdag 2015-ös esztendőben a megyei önkormányzat területrendezési tevékenysége a településrendezési eszközök véleményezésére terjedt ki. 17

18 2015-ben 39 megkeresés érkezett a megyei önkormányzathoz a megye településeiről a településrendezési eszközeik módosítása ügyében. Szolnok Megyei Jogú Városból három, Jászfényszaruból két kezdeményezés érkezett, a többi település egy-egy ügyben kért véleményt. A településfejlesztési koncepció, illetve településfejlesztési stratégia véleményezésére öt esetben került sor, mely szám az előző évek ilyen típusú ügyeinek többszöröse. A településrendezési eszközök módosítására a legtöbb esetben az építést általában elősegítő, az építési feltételeket egyszerűsítő változtatás, illetve konkrét beruházási szándék, vagy beruházási szándékot segítő pályázat benyújtása érdekében történt. A tervezett beruházások közel azonos számban érintettek belterületi, illetve külterületi ingatlant. A külterületen elsősorban mezőgazdasági, a belterületen többségében ipari, kereskedelmi, néhány esetben intézményfejlesztési célú volt az elhatározott fejlesztés. E területeken általában már meglévő létesítmények bővítése a cél, s ennek érdekében volt szükség a megengedett legnagyobb beépítési arány, illetve a megengedett legnagyobb építménymagasság értékének növelésére, olykor a tető hajlásszögre vonatkozó meglévő előírás módosítására. Ezektől az ügyektől a célját tekintve két terv módosítása különült el. Az egyik a Tiszasüly külterületén tervezett a kolopi iszap kitermelése érdekében megvalósítandó bányatelek nyitás, a másik Cserkeszőlő közigazgatási területén gyógyhely kijelölési eljárás volt. 18

19 IV. A hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú pályázati rendszer szerződésállományához fűződő feladatok ellátása A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács döntési hatáskörébe tartozó decentralizált előirányzatokra vonatkozó Kormányrendeletek előírása alapján és a törvényi jogutódlásból következően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat látja el a decentralizált előirányzatokon nyertes pályázatok záró ellenőrzési feladatait, valamint a megkötött támogatási szerződések módosítási kérelmeivel kapcsolatos javaslattétel kidolgozását. Az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése szerint a korábbi 10 éves fenntartási kötelezettség 5 évre csökkent. A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt azon támogatások esetén, ahol kizárólag fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget vállalt a támogatott, ezen kötelezettségek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év. A pályázatok fenntartási időszak leteltéből adódó végleges lezárásához minden esetben helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni. Ez alól felmentést jelent, ha a pályázat lezárását követő öt éven túl közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv készült. A fenntartási időszak jogszabályi módosítása végett a közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv minősül záró ellenőrzésnek. IV.1. A döntéshozó által meghozott, támogatási szerződésekhez kapcsolódó döntések listája A 2015-ös évben összesen 124 pályázat került lezárásra, míg 28 db támogatási szerződés módosításáról döntött a Közgyűlés. IV.2. A támogatási szerződésekkel kapcsolatban elvégzett ellenőrzések listája 2015-ben: a) helyszíni ellenőrzések (csak a megyei önkormányzat): 27 db, ebből lezárt 27 db pályázat, b) helyszíni ellenőrzések (ÉARFÜ): 97 db, ebből lezárt 97 db pályázat. IV.3. A január 01 december 31. között lezárt szerződések listája A 2015-ös évben a hatósági ellenőrzés kiterjedt a megszűnt Megyei Területfejlesztési Tanács által az os években TEKI, CÉDE, LEKI, illetve TFC terhére megítélt támogatások fenntartási időszakát követő, a pályázatot lezáró záró ellenőrzési jegyzőkönyvek helyszíni felvételére, alapadatok egyeztetésére. 19

20 A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) előirányzat keretében 13 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A TEKI támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 7 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A CÉDE támogatások ellenőrzését a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 5 db pályázat lezárása történt meg. A LEKI támogatások ellenőrzését a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A turisztikai célelőirányzat támogatása (TUC) előirányzat a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 2 db pályázat lezárása történt meg. A TUC támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. Az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok (AC) előirányzat a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 1 db pályázat lezárása történt meg. Az AC támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 17 db pályázat lezárása történt meg. A LEKI támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (TEUT) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 17 db pályázat lezárása történt meg. A TEUT támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 39 db pályázat lezárása történt meg. A TEKI támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. 20

21 A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2015-ben 3 db pályázat lezárása történt meg. A TRFC támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 20 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A CÉDE ( ) támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. I.4. A benyújtott szerződésmódosítási kérelmek listája, oka, megkötött szerződésmódosítások száma A korábban támogatott pályázatok szerződésmódosításának oka a kedvezményezettek alapadataiban történő módosulás. A kedvezményezettek levélben megkeresésre kerültek és az alátámasztó dokumentumok benyújtása és vizsgálata után került sor az előterjesztések elkészítésére. Elutasított szerződésmódosítási kérelem nem történt. Szerződésmódosítási kérelmek listája előirányzatonként: - a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) előirányzat keretében 13 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 7 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE ) előirányzat keretében 1 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) előirányzat keretében 2 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, IV.5. A szerződésszegés következményeként visszavont támogatási döntések listája A 2015-ös évben egy visszavont támogatási döntés volt. IV.6. Visszafizetési kötelezettségekhez kapcsolódóan beérkezett és elbírált részletfizetési kérelmek száma A 2015-ös évben részletfizetési kérelem nem érkezett a döntéshozó felé. 21

22 IV.7. A pályázati rendszer működésével, monitoring tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok A kedvezményezett települési önkormányzatok előzetesen kiértesítésre kerülnek a záró helyszíni ellenőrzésről. Szolnok, április