Az erózi zió jelentısége és megelızése
A talaj mint multifunkcionális lis rendszer A talaj funkciói feltételesen telesen megújul juló természeti erıforr forrás a többi t természeti erıforr forrás s (napenergia, légkl gkör, vízkészletek, biológiai erıforr források) transzformáci ciójának, integráci ciójának helyszíne a növényi n nyi biomassza termelés s közegek hı,, víz v és s tápanyagok t raktároz rozója különbözı stressz-hat hatások puffer-közege a természet szőrı- és detoxikáló közege a bioszféra génrezervog nrezervoárja, rja, fontos a biodiverzitás megırz rzésében természeti és s törtt rténelmi örökségek hordozója, ırzıje Várallyay et al. 2009
Okai: A talajt érı kedvezıtlen hatások talajpusztulás (talajdegradáció) természeti jelenségek: szél, víz v által kiváltott hatások emberi tevékenység: A termıréteg teg vékonyodv konyodása VÍZ Z hatása : vízerv zerózió - rétegerózió,, barázd zdás, árkos és szakadékos kos erózi zió SZÉL L hatása: széler lerózió (defláci ció) ) homokverés és kifúvás A termıképesség romlása talajdegradáció fizikai kémiai biológiai
A KEDVEZİTLEN TALAJTERMÉKENYSÉGI ÁLLAPOTÚ TERÜLETEK NAGYSÁGA HAZÁNKBAN (Sántha, 1996) Termékenys kenységet gátlg tló tényezı Erózi zió Defláci ció Elvizenyısödés Savanyú kémhatás Szikesedés Túl l laza szerkezet Összesen Terület millió ha 2,3 1,4 1,4 2,6 0,96 0,56 7,22
A talaj termékenységét korlátozó tényezık Magyarországon (MTA TAKI 1997) Savanyú ph talajtömörödés a mélyebb rétegekben Láposodás Szélsıségesen kötött talaj Talajtömörödés Só felhalmozódás Só felhalmozódás a mélyebb rétegekben Erózió Szélsıségesen laza szerkezet Savanyú ph
Az erózi zió által károsk rosított talajok területe megyénk nként nt (1000 ha) Somogy 320 Veszprém 247 Borsod-Aba Abaúj-Zemplén 224 Tolna 205 Fejér 204 Komárom 182 Zala 174 Baranya 161 Nógrád 147 Pest 139 Vas 110 Gyır-Moson Moson-Sopron 97 Heves 87 ÖSSZESEN 2297 Stefanovits et al. 1999
Az erózi ziós s talajvesztés s mértm rtéke TALAJDEGRADÁCIÓ (a FAO meghatározása szerint) GLASOD (Global Assessment of Soil Degradation) az elmúlt 50 év hatásának vizsgálata (millió ha) Hazánkban: VÍZERÓZIÓ 1100 = 56 % SZÉLERÓZIÓ 550 = 28 % KÉMIAI DEGRADÁCIÓ 236 = 12 % FIZIKAI DEGRADÁCIÓ 79 = 4 % ÖSSZESEN 1965 =100 % a mezıgazdas gazdasági gi terület kb. 25 %-án% n (229 7000 ha) átlagosan 40 t/ha/év v 100 millió tonna/év
A rétegerr tegerózió kártétele tele és s az árkos erózi zió megjelenése
Vízmosássá mélyült vonalas erózió Somogybabod mellett (2010. június) Az eróziót kiváltó és befolyásoló tényezık kedvezıtlen együtthatásakor katasztrofális mérető erózió is bekövetkezhet. Tényezık: Erózióra érzékeny talaj: A por és finom homok frakció (0,002-0,2 mm) nagy aránya pl. homokos lösz Heves zápor Kis felszínborítás (pl. kukorica) Meredek lejtık
Barázdás erózió mechanikailag mővelt szılıparcellákon
Szakadékos kos erózi zió (fotó:marton István)
A természeti erıforrások megırzésének jelentısége A Föld erıforrásainak mindössze 20%-ából részesedik a népesség 80%-a. Az erıforrások védelme törvényi szabályozással A termıföld védelme 1994. évi LV. Föld-törvény 1995. évi LIII. Környezetvédelmi Törvény 1996. évi LIII. Természetvédelmi Törvény Az élıvizek védelme A Nitrát rendelet 49/2001. illetve 27/2006. számú Kormányrendelet EU-ban: 1991-ben kiadott 91/676/EGK Irányelv
A TERMİFÖLD VÉDELME, V A TALAJPUSZTULÁS MEGELİZÉSE: ÖSSZEHANGOLT, KÖZÖS K ERİFESZ FESZÍTÉSEKET SEKET KÍVÁN! K Mővelés s nélkn lküli li gazdálkod lkodás s (No( No-tillage and Conservation Agriculture) globális lis szinten kb. 95 millió ha-on Talaj- és s VízvV zvédelmi Világ-szervezet (World Association of Soil and Water Conservation)
A Fenntartható fejlıdés témakörében rendezett nemzetközi konferenciák 1992, Rio de Janeiro Föld-csúcskonferencia Brundtland-jelentés (Our Common Future) 2002. aug., Johannesburg - VILÁGTALÁLKOZÓ A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉSÉRT a Föld-Csúcskonferencia 10. évfordulóján 2009. December - Koppenhága A legsürgetıbb problémák: VÍZGAZDÁLKODÁS ENERGIATERMELÉS EGÉSZSÉGÜGY KÖRNYEZETVÉDELEM MEZİGAZDASÁGI TERMELÉS BIODIVERZITÁS MEGİRZÉSE
Az EU közös k s agrárpolitik rpolitikája: az erózi zió elleni védelem intézked zkedései, a Helyes gazdálkod lkodási gyakorlat elıírásai A 12 %-nál% l meredekebb lejtéső területeken kapás s kultúrák termesztése se TILOS A tavaszi vetéső növények nyek vetéséig a talaj borítotts tottságát (lefedettségét) t) biztosítani tani kell Szintvonalas talajmővel velést kell alkalmazni A már m r meglevı teraszok megırz rzése A természetes zöld z növénysn nysávok megırz rzése A talaj megnyitását t eredményez nyezı mővelést követk vetıen en talajt lezáró mővelet alkalmazása
Az EU Bizottság g dokumentuma: A talajvédelemr delemrıl l szóló stratégia gia COM(2006)231 Hazánkban: Talajvédelmi Informáci ciós s Monitoring rendszer (TIM) A Helyes Mezıgazdas gazdasági gi és s Környezeti K Állapot elérésére re vonatkozó rendeletek
1.2. A Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot elıírásai 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó elıírások a) 12%-nál nagyobb lejtéső területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtéső területen a kukorica, silókukorica, napraforgó: ba) rétegvonalas mővelés mellett termeszthetı, vagy bb) termesztése esetén a nyári betakarítású elıvetemény tarlóját a betakarítást követıen október 30-ig meg kell ırizni és gyommentes állapotban kell tartani, vagy bc) másodvetéső takarónövény alkalmazása mellett termeszthetı. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megırzése kötelezı szılıültetvények esetében. 3. Vetésváltásra vonatkozó elıírások: a) Egymás után két évig termeszthetı: rozs, búza, tritikálé, árpa és dohány; b) Egymás után három évig termeszthetı: kukorica; c) Több évig termeszthetı maga után: évelı kertészeti kultúrák, évelı takarmánynövények, főmagtermesztés, méhlegelı céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs; d) Minden egyéb növény egy évig termeszthetı.
A Közös Agrárpolitika jelentése A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió (EU) mezıgazdasági támogatási rendszerének a neve. A Közös Agrárpolitika három alapelve: A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca: Az egységes piacon a tagországokban elıállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg. Az egyenlı piaci esély: a termelést és a piacot szabályozó, a keresletet-kínálatot befolyásoló eszközöket, a támogatásokat, a termékek minıségi, állat-egészségügyi stb. elıírásait egységesíteni kellett. A közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell, hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek elınyt élvezzenek a harmadik országokból behozottakkal szemben: a hazai termékek támogatása, erıs importvédelem. A tagországok a KAP mőködtetési költségeit mezıgazdasági termelésük nagyságától függetlenül, egységes érvényő szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viselik. A termelık részére egységes normatívák szerinti támogatások kerülnek kifizetésre.
A Közös Agrárpolitika céljai Eredeti - a római szerzıdés 39. cikkelye szerinti - célok: 1. a termelékenység növelése a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, különösen a munka optimális felhasználásának biztosításával; 2. a mezőgazdasági közösség számára megfelelő jövedelem és elfogadható életszínvonal biztosítása; 3. agrárpiacok stabilizálása; a termelık és fogyasztók védelme 4. az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása 5. a fogyasztói igények méltányos árú kielégítése Új célok: 1. Az európai családbirtok-szerkezet megırzése 2. A vidéki népesség megtartása 3. Tájjelleg megırzése 4. Vidékfejlesztés
Támogatási rendszer Egyszerősített támogatási rendszer (SAPS) Közvetlen, területalapú támogatás, termeléstıl független, 2003. június 30-án jó mezıgazdasági állapotban levı terület támogatásra jogosult. Nemzeti kiegészítı támogatások(top-up) Területalapú támogatás fölött adható pl. anyatehéntámogatás stb. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 2004-2006 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 Európai Halászati Alap 2007-2013 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2007-2013 ÚMVP I. tengely: A minıség és a hozzáadott érték növelése a mezı- és erdıgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban. ÚMVP II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével. ÚMVP III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bıvítése, a tevékenységek diverzifikálása. ÚMVP IV. tengely: Helyi közösségek fejlesztése.
4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos. 5. Mezıgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemő gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz, levezetı árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendı gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. 7. A mezıgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezıgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. HMKÁ elıírások be nem tartása Szankció Magyarország EU csatlakozása két EU direktíva: Madárvédelmi- és Élıhely-védelmi Irányelv 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet Közösségi jelentıségő természetes élıhelyek, állat- és növényfajok védelme, Natura 2000 területek kijelölése (Hazánk területének mintegy 21%-a) 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
Az erózió által okozott kár elkerülhetı a tartós és az idıszaki növénytakarás alkalmazásával
Alternatíva: Talaj nélkn lküli li termesztés Kezdete: az elsı megfigyelések az 1600-as évek közepk zepén A 1860-as években:vízkultúrás s kísérletek k (Knop( és s Sachs) 1929: a vízkultv zkultúrás s (hidrop( hidropónia) ) kísérletek k szélesk leskörő alkalmazása Kaliforniában (Gericke( Gericke) A vízkultv zkultúra üzemszerő alkalmazása: Hollandiában, az 1970-es évek elejétıl Hazánkban: az 1950-es évektıl l folytak kísérletek, k kertészeti kultúrákkal kkal
AZ INTEGRÁLT TÁPANYAGT PANYAG-GAZDÁLKODÁS A talajtermékenys kenység és s növényi n nyi tápanyagt panyag-ellátottság g elérése és s fenntartása a tervezett termésszint eléréséhez az összes lehetséges tápelemt pelem-forrás s optimalizálásával. Fı célok 1.) A talajtermékenys kenység g fenntartása a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátással; ásványi mőtrm trágyák k használata, szerves trágy gyázással kombinálva: növényi n nyi és állati eredető tápanyag-forrásokkal 2.) A talaj tápanyagt panyag-készletének javítása 3.) A kijuttatott tápanyag t hatékonys konyságának nak javítása, ezáltal a veszteségek csökkent kkentése/minimalizálása, sa, a környezeti k hatások csökkent kkentése/korlátozása Forrás: FAO, 1998: A hatékony növénytáplálás alapja i/guide to Efficient Plant Nutrition Management