A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA



Hasonló dokumentumok
A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, november

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Hazai szántóink földminősítése a D-e-Meter rendszerrel

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Trágyázási terv készítése

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Egyes talajtulajdonságok hatása a szikes és csernozjom főtípus talajain termelt őszi búza és kukorica termésére. TÓTH Tibor

Új földminősítési rendszer megalapozása Magyarországon

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Alkalmazott talajtan I.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

Változó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

Kisparcellás KUKORICA kísérletek technológiai lapja 2008.

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation

Technológiai terv. Kovács Gergő Péter

Fajtakísérleti Innovációs Tanács, 2009

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

IT megoldások a 4F rendszerben

A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei

2. Hazai talajinformációs rendszerek

Magyarország 1: méretarányú agrotopográfiai térképe

Talajszenzorok, mint döntéstámogató rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR FESTETICS DOKTORI ISKOLA. Iskolavezető: Dr. Anda Angéla egyetemi tanár, az MTA doktora

A tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

A földünk. Az otthonunk. A jövőnk. ELSIVATAG OSODÁS ÉS ASZÁLY ELLENI KÜZDELEM VILÁG NAPJA

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években

Mai tanulságok a talajosztályozás 1961 és 1999 közötti változásaiból

Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( )

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

KATEGÓRIA TÍPUSÚ TALAJJELLEMZŐK DIGITÁLIS TÉRKÉPEZÉSE

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya

Talajerőforrás gazdálkodás

A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei.

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)

Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén

Opponensi vélemény. Tóth Gergely: A földminősítés tudományos alapjai és szerepe a fenntartható talajvagyongazdálkodásban

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T sz.

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ,

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS HERMANN TAMÁS

A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései

Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

Az előadás felépítése

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter

STATISZTIKA I. Centrális mutatók. Helyzeti középértékek. Középértékek. Bimodális eloszlás, U. Módusz, Mo. 4. Előadás.

III. NKFP 4/037/2001.

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

Átírás:

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György 4 1 Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely 2 Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest 3 Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Velence 4 Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest Földminőség és földhasználati információ konferencia Keszthely, 2003. december 11-12.

Forrás: Xiang Zhuyang: Talajtan 1990. Mezőgazdasági Kiadó, Peking

FÖLDMINŐSÍTÉSI CÉLOK Egy új földminősítési pontrendszer kidolgozása, amely egy általános földminőségi mutatón kívül: - az intenzív és extenzív gazdálkodási viszonyok - a főbb növényenkénti földminőséget - az évjárati szélsőségek hatását is kifejezi.

A kutatás módszere Statisztikai vizsgálatok a klimatikus-, domborzati-, talaj-, hidrológiai-, és tápanyaghatások és összefüggéseik feltárására és a terméshozam képzésében betöltött szerepük számszerűsítésére

Adatbázis I. AIIR ~ 80.000 tábla 5 éves (1985-1989) adatai Valós gazdálkodási adatok: - terméshozamok - talajvizsgálatok - trágyázási adatok

Adatbázis II. OMTK 9 helyen azonos módszerrel folytatott tudományos trágyázási tartamkísérletek

Adatbázis III. A mintaterületek Ostffyasszonyfa Nemesvámos Debrecen Karcag Kisújszállás Kővágóörs Berzence Somogysárd Pázmánd Teljes térképi (térinformatikai) és idősoros gazdálkodási adatbázis Térkép forrás: Magyarország genetikus talajtérképe MTA-TAKI

Az adatok felhasználása ALKALMAZÁS Földminősítés Tápanyaggazdálkodás Víz-gazdálkodás (aszály, belvíz) Informatikai fejlesztés ADATBÁZIS AIIR OMTK Mintaterületek Kutatás első fázisa Részletes vizsgálatok Verifikáció Alkalmazás

A földminősítés tényezői Meteorológiai tényező Talajtényező Tápanyag tényező (agrotechnika színvonala) Domborzati tényező

METEOROLÓGIA

Meteorológiai nagytájak (Szász Gábor és mtsai. 2002 alapján) búza Klímaértékszám < -3,0 (321;332) -2,9 < -1,0 (221;232;241;242;91;311;312;21;22;331;322;31;32;33;41;42;101;111;121;122) -0,9 < 1,0 (201;202;211;222;231;233;251;252;261;272;281;291;292;293;294; 51;61;62;71;9a2;172;131;132;181;182;92;93;81;82;11;12;301;302;102;103) 1,1 < (262;271;273;282;52;53;72;73;141;142;151;152;161;162;9a1;171;191;173)

Meteorológiai faktorozás kukorica 1985 alkörzet bruttó átlagterm. szász nettó átlagterm. aiir nettó átlagterm. aiir/szász szász/aiir 1,1 17,900 6,755 4,827 0,715 1,399 1,2 17,600 6,642 6,082 0,916 1,092 2,1 17,400 6,566 5,386 0,820 1,219 2,2 17,300 6,528 6,600 1,011 0,989 3,1 16,900 6,377 3,304 0,518 1,930 3,2 16,900 6,377 3,153 0,494 2,023 3,3 17,100 6,453 4,614 0,715 1,399 4,1 16,900 6,377 4,387 0,688 1,454 4,2 16,500 6,226 3,911 0,628 1,592 5,1 18,600 7,019 6,875 0,980 1,021 5,2 18,800 7,094 7,136 1,006 0,994 5,3 18,800 7,094 7,672 1,081 0,925 6,1 18,800 7,094 6,132 0,864 1,157 6,2 19,100 7,208 6,374 0,884 1,131 7,1 18,400 6,943 5,260 0,758 1,320 7,2 18,200 6,868 3,743 0,545 1,835

A meteorológiai tényező kiszűrése 1. lépés: A növény átlagos bruttó produkciójából meteorológiai körzetenként (a megfelelő viszonyszám, pl. 1:1,18 segítségével) kiszámoltuk a nettó produkciókat. 2. lépés: Meteorológiai körzetenként kiszámoltuk az adott év átlagos hozamait. 3. lépés: Elosztottuk a meteorológiai körzetek átlagos hozamait az arra a körzetre jellemző várható hozammal, majd 4. Az így kapott viszonyszámmal szoroztuk az adott körzet minden táblájának aktuális terméseredményét. 1. Ezt elvégezzük az vizsgálati időszak öt évére

Az évhatás figyelembe vétele Elméleti klímapotenciál alapján Talajok évenkénti terméseredményeinek összevetésével Országos és megyei statisztikai évkönyvi adatok Statisztikai vizsgálatok alapján, szükség szerint extrapolációval

TALAJBONITÁCIÓ

Talajbonitációs vizsgálatok az AIIR adatbázissal HÁROM KIVÁLASZTOTT TALAJON VÁRHATÓ BÚZA HOZAMOK 100 90 80 70 60 50 Búza hozam (q/ha) 40 30 20 10 0 N = 12508 5329 1439 112 191 391 TALTIPUS

Trágyahatás vizsgálatok

HÁROM KIVÁLASZTOTT TALAJON VÁRHATÓ BÚZA HOZAMOK 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 N = 23743780 5724 1655 23190 70279774 2204 1529 320118 379529569 3195935 112 191 391 összhatóanyag kg/ha 0-100 100-200 200-300 300-400 400-500 500-600 600 - TALTIPUS

A HÁROM KIVÁLASZTOTT TALAJON VÁRHATÓ BÚZA HOZAMOK 100 90 80 70 N adagok (kg/ha) 60 50 40 30 20 10 0 N = 312 1701 5428 4202 730991818 151328 1422 2369 799167 5637 73171 462550 14026 9 112 191 391 8 0-50 50-100 100-150 150-200 200-250 250-300 300-400 400 - TALTIPUS

A talajtulajdonságok hatásainak vizsgálata

HÁROM KIVÁLASZTOTT TALAJON VÁRHATÓ BÚZA HOZAMOK Hummuszellátottsági szintenként 100 búza hozamok (q/ha) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 N = 9283 3504 5561 2026 785 211 7633128 1 397576 1683 1873 834 187 44210 1257299 516 312 1344269 1 112 191 391 Humuszellátottság % 0-0.5 0.5-1 1-1.5 1.5-2 2-2.5 2.5-3 3-3.5 3.5-4 4-4.5 4.5-5 5 - TALTIPUS

HÁROM KIVÁLASZTOTT TALAJON VÁRHATÓ BÚZA HOZAMOK Kötöttség alapján 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 N = 67951 2772 3289 4040 1245 111 6 130 1206 2207 1565 20411 2 45180 249516 38857 112 191 391 Fizikai féleség durva homok homok (vályogos hom) homokos vályog vályog agyagos vályog agyag nehéz agyag TALTIPUS

Az intenzív / extenzív kérdés

Trágyadózis kategóriák AIIR adatok súlyozásához Trágyadózis súlyok, talajonként OTK alapján Agyagbemosódásos barna erdőtalaj (112) kategória (előfordulás %) Nitrogén minimum Nitrogén maximum Foszfor minimum Foszfor maximum 1 13,4-50 - 30 2 3,8-50 30 90 3 2,3-50 90-4 8,9 50 125-30 5 17,5 50 125 30 90 6 11,0 50 125 90-7 2,5 125 175-30 8 11,8 125 175 30 90 9 10,9 125 175 90-10 1,8 175 - - 30 11 5,9 175-30 90 12 10,4 175-90 - trágyakategória súly súly reciprok 1 1.00 1.00 2 1.3 0.77 3 1.2 0.83 4 1.44 0.69 5 1.35 0.74 6 1.87 0.53 7 1.9 0.53 8 1.92 0.52 9 2.05 0.49 10 1.8 0.56 11 1.25 0.8 12 1.7 0.59

A 3 talaj várható hozamai különböző megközelítésű összehasonlításban intenzitás szerint /1 ÁTLAGOS ÉVTÍPUS INTENZÍV Nagytáj Intenzív 1 AIIR összes adat Intenzív 2 AIIR magas trágyadózisok (8,9,10,11,12) ABET csernozjom öntéstalaj ABET csernozjom öntéstalaj 1 43,4-49,9 45,9-51,4 2 50,0 64,3 49,4 51,4 65,6 56,2 3 53,9 62,1 58,3 55,3 62,9 59,0 4 50,8 63,1 62 52,5 63,4 61,0 Országos átlag 51,2 62,7 58,7 52,8 63,3 59,5

A 3 talaj várható hozamai különböző megközelítésű összehasonlításban intenzitás szerint /1 ÁTLAGOS ÉVTÍPUS EXTENZÍV Nagytáj Extenzív 1 AIIR alacsony trágyadózisok (N < 50 kg/ha) Extenzív 2 OTK faktorokkal súlyozott AIIR ABET csernozjom öntéstalaj ABET csernozjom öntéstalaj 1 31,2-40 (?) 26,0-38.5 2 41,6 69.8 33.8 (?) 28.9 40,0 37.8 3 45,5 50.5 52.1 30.6 34.5 42.9 4 35 (?) 57.3 63.8 27.4 36,0 45.9 Országos átlag 40,8 56,5 55,4 29.4 35.5 43.5

A földminőség kifejezése faktorok segítségével

Köztes minőség (Az adott talajtípus/altípus átlagos termékenységű változatának minősége. Az adott talajtípus/altípus egyéb változatai faktorozásának kiinduló száma.) búza Agyagbemosódásos barna erdőtalaj (112) Intenzív 2 AIIR magas trágyadózisok (8,9,10,11,12) Átlagos évjárat (országos átlag köztes minőség: 51,2) Nagytáj Köztes minőség 1 45,9 2 51,4 3 55,3 4 52,5 Országos 52,8

Talajjellemzők hatásának értékelése alap- Fizikai altípus fizkod kozet humusz mész Talaj- talaj Humusz Mész átlag faktor faktor faktor faktor Fofaktor típus EXT/INT féleség ALAPKOZE tartalom tartalom Mean Mean Mean Mean Mean Mean 301 intenzív 3 (hv) 34,00 2 4,00 57,00,98,99,97,80,75 3 2,00 57,00,98,99 1,05,99 1,00 3,00 57,00,98,99 1,05 1,26 1,27 4,00 57,00,98,99 1,05 1,00 1,01 4 2,00 57,00,98,99,82 1,00,79 35,00 2 2,00 57,00,98 1,06,97 1,05 1,06 3,00 57,00,98 1,06,97,96,97 4,00 57,00,98 1,06,97 1,00 1,01 3 2,00 57,00,98 1,06 1,01,61,64 3,00 57,00,98 1,06 1,01 1,12 1,18 4,00 57,00,98 1,06 1,01,97 1,03 5,00 57,00,98 1,06 1,01,66,70 4 3,00 57,00,98 1,06 1,16 1,25 1,52 4,00 57,00,98 1,06 1,16,87 1,06 36,00 2 2,00 57,00,98,98 1,02 1,02 1,00

Várható hozamok kötöttség alapján (intenzív művelés) Fizikai féleség (kötöttség alapján) Talaj 112 Nagytáj 2 1 - - n átlag Faktor 2 151 46,26 0,90 3 449 53,72 1,04 4 1207 51,80 1,01 5 1608 51,87 1,01 6 347 47,49 0,92 7 26 49,33 0,96 Átlagos - 51,42

Őszi búza tápanyag faktorok (1984/1985 vizsgálatok alapján) TALAJVIZSGÁLAT! Foszfor Szántóföldi termőhely N ellátottság I. II. III. IV. V. VI. Igen gyenge 0,73 0,93 0,61 0,79 0,78 0,67 Gyenge 0,91 0,92 0,92 0,96 0,92 0,98 Közepes 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 Jó 1,07 1,04 1,07 1,19 0,96 1,08 Igen jó 1,08 1,08 1,15 1,23 1,01 1,11

Agyagbemosódásos barna erdőtalaj 112 Búza alapkőzet fizikai féleség Humusztartalom ph kategória agyagos lösz agyagos vályog közepesen humuszos faktor D-e-Meter pont 5,51 6,8 0,98 50,9 agyagos lösz vályog erősen humuszos 6,81 7,2 1,19 61,5 agyagos lösz nehéz agyag közepesen humuszos 4,5 5,5 0,51 26,4 karbonátmentes agyag agyagos vályog közepesen humuszos 5,51 6,8 0,95 48,7 karbonátmentes agyag agyagos vályog közepesen humuszos 4,5 5,5 0,83 42,5 karbonátmentes agyag nehéz agyag közepesen humuszos 5,51 6,8 0,51 26,7

A vízgazdálkodási kategóriák kialakítása és kódolása

A vízgazdálkodási kategóriákhoz tartozó átlagos pontok (Köztes minőség)

A talajbonitási faktorok érvényesítése

A tápanyaghatás-faktorok érvényesítése

Domborzati tényező érvényesítése

Elővetemény-hatás érvényesítése

Összefoglalás Kialakításra került a D-e-Meter földminősítő rendszer, amely: -Főbb gazdasági növényenkénti illetve növénycsoportonkénti -a művelési intenzitás (agrotechnika színvonala, trágyázás) szerinti -meteorológiai hatások (évhatás) szerinti földminősítést tesz lehetővé, az ország bármely olyan szántóföldi tábláján, ahol a megfelelő részletességű talajtérképek rendelkezésre állnak.

Talajbonitációs faktorok középső és szélső értékei (köztes minőség és szélső értékek) BÚZA (1 faktorsúly = 0.02q termés) Talajk ód Talajtípus/altípus Termésátlag q/ha Terméshozamok q/ha Termés tartomány q Faktorok szélső értékei Min. Max. 51 Karbonátos humuszos homoktalaj 51.1 5-95 90 0,10 1,90 52 Nem-karbonátos humuszos homoktalaj 50.9 12-90 78 0,22 1,78 112 Agyagbemosódásos barna erdőtalaj 51.2 15-88 73 0,27 1,73 131 Ramann-féle barna erdőtalaj (típusos) 55.3 20-91 71 0,29 1,71 132 Rozsdabarna erdőtalaj 51.9 15-89 74 0,26 1,74 191 Típusos mészlepedékes csernozjom 62.7 34-93 59 0,41 1,59 192 Alföldi mészlepedékes csernozjom 62.2 30-95 65 0,35 1,65 201 Karbonátos réti csernozjom 63.1 34-94 60 0,40 1,60 202 Nem-karbonátos réti csernozjom 61.6 29-95 66 0,34 1,66 301 Karbonátos réti talaj 56.0 18-95 77 0,23 1,77 302 Nem-karbonátos réti talaj 54.3 16-94 78 0,22 1,78 311 Karbonátos öntés réti talaj 58.9 25-95 70 0,30 1,70 312 Nem-karbonátos öntés réti talaj 51.8 15-88 73 0,27 1,73 391 Karbonátos humuszos öntéstalaj 58.7 26-94 68 0,32 1,68 392 Nem-karbonátos Humuszos öntéstalaj 51.5 15-88 73 0,27 1,73

Őszi búza tápanyag faktorok (1984/1985 vizsgálatok alapján) Nitrogén Szántóföldi termőhely N ellátottság I. II. III. IV. V. VI. Igen gyenge 0,79 0,87 0,78 0,70 0,72 0,73 Gyenge 0,93 0,94 0,96 0,81 0,93 0,91 Közepes 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 Jó 1,01 0,98 0,96 1,24 0,98 1,08 Igen jó 0,96 0,95 0,82 1,31 0,91 1,11

Őszi búza tápanyag faktorok (1984/1985 vizsgálatok alapján) Kálium Szántóföldi termőhely N ellátottság I. II. III. IV. V. VI. Igen gyenge 0,76 0,79 1,00 0,74 0,90 0,93 Gyenge 0,93 0,90 0,99 0,74 0,92 0,93 Közepes 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 Jó 1,04 1,08 1,06 1,14 1,02 1,04 Igen jó 1,05 1,08 1,12 1,30 1,08

DOMBORZAT 1. Kitettségi és meredekségi faktortáblázatok 2. Digitális domborzati modell beépítése

ÉVHATÁS 1. kedvező év 2. átlagos év 3. aszályos év

A HÁROM KIVÁLASZTOTT TALAJON MÉRT BÚZA HOZAMOK, ÉVENKÉNT 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 ÉV 85 86 87 88 0 N = 27672580 26212466 2074 10401102 1179 990 1018 324 323 341 190 261 112 191 391 89 TALTIPUS

Növényhozamok évjárati ingadozása talajonként (1985-1989, 5 éves periódus) Szélső értékek különbsége az átlag %-ában kifejezve ABET csernozjom öntéstalaj Ország összes talaja Max % 115,5 108,1 109,6 búza 28,7 19,2 18,5 22,3 Min % 86,9 89,0 91,1 Max % 105,7 112,0 105,5 kukorica 12,5 29,6 15,3 13,6 Min % 93,2 82,4 90,3 Max % 110,0 109,7 106,7 napraforgó 17,6 15,8 13,9 11,8 Min % 92,4 93,9 92,8

Vizsgálatok az évhatás figyelembe vételéhez 1. Országos termésátlagok 1985-2001 (t/ha) 8 7 6 5 4 búza kukorica napraforgó 3 2 1 0 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001