9. SZABÁLYTALAN ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG FELTÁRÁSA, ÉPÍTÉSÜGYI SZANKCIÓRENDSZER ALKALMAZÁSA...

Tartalomjegyzék 9. SZABÁLYTALAN ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG FELTÁRÁSA, ÉPÍTÉSÜGYI SZANKCIÓRENDSZER ALKALMAZÁSA... 3 9.1. A szabálytalan építési tevékenység fogalma... 3 9.1.1. Mi nem minősül szabálytalan építési tevékenységnek?... 3 9.2. A szabálytalan építési tevékenység feltárása... 4 9.2.1. Milyen módon tárja fel a hatóság a szabálytalan építési tevékenységet?... 5 9.3. Építésügyi szankciórendszer... 6 9.3.1. A szabálytalan építési tevékenység általános jogkövetkezményei... 6 9.3.2.Kivel szemben alkalmazhatóak a szankciók?... 7 9.4. Figyelmeztetés: A Ket. 94, (1) bekezdés a) pontja és a Kkvtv. 12/A. -a alkalmazhatósága építésrendészeti eljárás során... 8 9.4.1.Építésrendészet, fennmaradási engedély, építésügyi bírság... 11 9.5. Hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére... 12 9.5.1. Kötelezési eljárás... 12 9.5.2. Építésrendészeti eljárás... 16 9.5.3. A szabálytalan építési tevékenység elleni hatósági intézkedés elévülése... 19 9.6. A tevékenység megkezdésének, folytatásnak megtiltása, leállítása... 20 9.7. Bírság megállapítása... 21 9.7.1. Építésügyi bírság... 21 9.7.2. Építésfelügyeleti bírság... 21 9.7.3. Közigazgatási bírság... 22 9.8. Névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése... 22 9.9. Szankciók nyilvántartása... 22 9.10. Ellenőrző kérdések... 23 2

9. SZABÁLYTALAN ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG FELTÁRÁSA, ÉPÍTÉSÜGYI SZANKCIÓRENDSZER ALKALMAZÁSA 9.1. A szabálytalan építési tevékenység fogalma Étv.48. (1) Szabálytalan a a) jogszerűtlenül, b) jogosulatlanul vagy c) szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység. Étv. 48. (2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. Étv. 48. (4) Jogosulatlan a 16., a 32., a 33/A., a 38/A., a 38/B. és a 38/D. szerinti tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat e törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal. Étv. 48. (5) Szakszerűtlen a 16., a 32., a 33/A., a 38/A., a 38/B., a 38/C. és a 38/D. szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a közés vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. Az építési tevékenység a fentiek szerint akkor szabálytalan, ha jogszerűtlenül és/vagy szakszerűtlenül kezdték meg és végezték. 9.1.1. Mi nem minősül szabálytalan építési tevékenységnek? a) Tűréshatáron belüli eltérés, b) Jogerős, és fel nem függesztett építési engedély szerinti építési tevékenység Étv. 48. (3) Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel. c) A 312.Kr.22. (1) bekezdés (a)-(c) pontjában felsorolt engedélytől eltérő kivitelezés esetén 312.Kr. 22. (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény 3

aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit, ac) tartószerkezetének rendszerét, ad) - helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén - településképet meghatározó homlokzati elemeit, b) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység. A tartószerkezeti rendszerek alábbi nagy csoportjait különböztetjük meg: Teherhordó falas tartószerkezeti rendszer (vonal-menti megtámasztás), függőleges teherhordó szerkezetei falak, falazatok a terhek átadása vonalszerű. Ezen belül - hosszfőfalas - harántfőfalas - vegyes főfalas Vázas tartószerkezeti rendszer (pontszerű megtámasztás), függőleges teherhordó szerkezetei pillérek vagy oszlopok, a terhek koncentrált, pont szerinti eloszlásúak. Ezen belül - hosszvázas - harántvázas - egyesített vázas - mestergerenda nélküli váz (csak vasbetonból) Vegyes szerkezeti rendszer (az előbbiek kombinációja) (ezen kívül komplex térbeli rendszerek: héjak, lemezek, pneumatikus szerkezetek, térrácsok) A tartószerkezeti rendszereken belül építési-kivitelezési módokat is meg tudunk különböztetni. A teherhordó falas rendszeren belül megkülönböztetünk: - kiselemes - blokkos - paneles - térelemes - öntött beton falas építési módot A vázas tartószerkezeti rendszeren belül pedig: - monolit vasbetonvázas - előre gyártott vasbetonvázas - acélvázas - könnyűszerkezetes építési módot. A kivitelezési mód megváltoztatása nem minősül a tartószerkezeti rendszer megváltoztatásának. 9.2. A szabálytalan építési tevékenység feltárása Étv. 34. (1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. Az építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére. 4

Étv. 46. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti hatósági eljárásokat folytat le, b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, bb) résztvevőinek jogosultságát, bc) végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát, bd) folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét, c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz, eb) építésfelügyeleti bírságot szab ki, ec) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, 312.Kr. 58. (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket 9.2.1. Milyen módon tárja fel a hatóság a szabálytalan építési tevékenységet? a) Az építésügyi hatóság az általa kiadott építésügyi hatósági engedélyek hatályosságának ellenőrzésekor, az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésekor, (részletesen lásd. 8. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés című fejezetben) a használatbavételi engedély iránti kérelem, illetve bejelentés elbírálásakor,(312.kr. 40. (2) bek.) részletesen lásd 7. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárásai című fejezetben. kérelemre (hatósági intézkedés kezdeményezése) b) Az építésfelügyeleti hatóság hivatalból, hatósági ellenőrzése során a helyszínen, és az ÉMO alkalmazásával Étv. 46. (2) d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, Étv. 58. (6) A miniszter - kormányrendeletben meghatározott módon - a Nyilvántartás keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert (ÉTDR) működtet. A miniszter a szabálytalan építési 5

tevékenység feltárására irányuló építésfelügyeleti tevékenységet támogató elektronikus építésügyi monitoring rendszert (ÉMO) működtet. 312.Kr. 64. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. (4) bekezdése szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében a szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít. 313.Kr. 2. 3. Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazások: az alábbi elektronikus alkalmazások: h) építésügyi monitoring (ÉMO): településrendezési és építésügyi feladatokat támogató elektronikus térinformatikai alkalmazás, amely a tervezett, az engedélyezett és a valós állapot összehasonlításával, az időbeli változások kiszűrésével, a Nyilvántartás adatainak és a Dokumentációs Központ átvett dokumentumainak - egyéb elektronikus alkalmazások segítségével történő - igénybevételével elősegíti a terület- és településrendezési, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok végrehajtását, a szabálytalan építési tevékenységek felkutatását és szankcionálását. 312. Kr. 58. (5) Az építésfelügyeleti hatóság a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat Részletesen lásd továbbá a 8. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés című és a 13. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás használata az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban című fejezetekben) más közigazgatási szerv megkeresésére, kérelemre 312.Kr. 58. (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le. 9.3. Építésügyi szankciórendszer 9.3.1. A szabálytalan építési tevékenység általános jogkövetkezményei Étv. 52. (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben, a 48. szerinti szabálytalanságok esetén - a következő jogkövetkezményeket alkalmazza: a) figyelmeztetés, b) hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére, c) a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása, d) bírság megállapítása, e) a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése. Étv. 52. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy a) figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni, b) arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel, c) ugyanazon szabálytalanság esetében kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt, d) figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek felelősségének mértékét, e) figyelembe kell venni - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság 6

mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását. Étv. 52. (4) Bírság, mint jogkövetkezmény kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon a következő szabálytalan tevékenységek körében állapítható meg: a) tervezésre vonatkozó szabályok megszegése, b) adatbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, c) jogosulatlanul végzett szakmai tevékenység, d) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az építési folyamat szerződéseire vonatkozó szakmai szabályok megszegése, e) összeférhetetlenségi szabályok megsértése, f) építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, építtetői fedezetkezelő nélkül végzett építési tevékenység, g) szakszerűtlenül végzett kivitelezési tevékenység, h) építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megszegése, i) állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot veszélyeztető állapotot eredményező tevékenység, j) az építésügyi hatósági engedélyezés és ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok. 9.3.2.Kivel szemben alkalmazhatóak a szankciók? a) főszabályként a tulajdonossal, b) ha a szabálytalan tevékenységet más végeztette, akkor az építtetővel, c) ha az építtető nem ismert, vagy nem található, akkor a tulajdonossal d) ha a kivitelezés során veszélyhelyzet is keletkezett, akkor a kivitelezővel szemben is. e) jogosulatlan, vagy szakszerűtlen szakmagyakorlás esetében a szakmagyakorlóval szemben Étv. 51. (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni. (2) Ha az építési munka végzése során, vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált munkálatok elvégzésére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kivitelezőt is kötelezni kell. (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti. 312.Kr. 16. (2) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi. Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni. (4) Több személy együttes kötelezése esetén, a) ha a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit - a polgári jog szabályai szerint - külön-külön kell meghatározni, b) ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges. Étv. 52. (2) A névjegyzéket vezető kamara a névjegyzékben szereplő szakmagyakorlóval szemben - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és 7

mértékben, a 48. szerinti szabálytalanságok esetén - a következő jogkövetkezményeket alkalmazza: a) figyelmeztetés, b) bírság megállapítása, c) a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése, d) a tevékenység folytatásának megtiltása, e) képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása a tevékenység folytatásához, f) a névjegyzékből való törlés. 9.4. Figyelmeztetés: A Ket. 94, (1) bekezdés a) pontja és a Kkvtv. 12/A. -a alkalmazhatósága építésrendészeti eljárás során A Kúria Közigazgatási - Munkaügyi Kollégiumának vezetője az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte Kkvtv. 12/A. rendelkezésének egységes értelmezésére, az alábbiak szerint: a Kkvtv. 12/A. -ában foglaltak milyen hatósági ügyekben alkalmazhatók; milyen módon érvényesülnek a különböző típusú közigazgatási szankciók bírósági felülvizsgálatuk iránt indult közigazgatási perekben. A Kkvtv. 12/A. jelenleg hatályos szövege szerint: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, környezetkárosodás következett be, vagy tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezések megsértésére került sor. E rendelkezés a törvény A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések címszó alatt található. A hatóságok és bíróságok gyakorlata megosztott a tekintetben, hogy annak alkalmazására kizárólag kis- és középvállalkozások támogatásával összefüggésben, a felsorolt támogatások felhasználásával kapcsolatban indult olyan ellenőrzési eljárásokban kerülhet sor, amelyek adóval, vámmal, felnőttképzési tevékenységgel nincsenek összefüggésben, vagy bármely, kivételként fel nem sorolt hatósági eljárásban. A Magyar Közlöny 8. számában jelent meg a Kúria közigazgatási-munkaügyi jogegységi tanácsának jogegységi határozata, ebben a következőképpen foglalt állást. A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó Kkvtv. hatályára vonatkozó rendelkezéseiből, és az érintett 12/A. -ra vonatkozó alcím tartalmából kitűnik, hogy a 12/A. az ebben a szakaszban nevesített kivételek figyelembevételével valamennyi közigazgatási eljárásban alkalmazandó, amennyiben a vállalkozás megfelel a Kkvtv. 3. -ában rögzített kritériumoknak. A Kkvtv. hatálya alá tehát nemcsak a kis- és középvállalkozások támogatásával kapcsolatos eljárások tartoznak. Az érintett 12/A. A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és 8

középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések alcím alatt került elhelyezésre. Utóbbi alcímből az egyéb rendelkezések kifejezés a hangsúlyos és ad támpontot a törvényhely értelmezéséhez. A Kkvtv. preambuluma alapján megállapítható egyértelmű jogalkotói cél a kis és középvállalkozások támogatása, figyelemmel az Európai Unióhoz csatlakozás folytán előálló jogharmonizációs kötelezettségére. A Kkv. tv. 12/A. -a, melyet a 2010. évi LXXXIV. törvény 2. (2) bekezdéssel történt módosítása iktatott be a jogszabályba, egyértelmű pozitív diszkrimináció. A hozzáfűzött indokolás alátámasztja ezt, amikor kimondja: megváltozott a törvényhozói hozzáállás a szektorhoz. A szakhatósági ellenőrzést végző szervezetek bírságolási gyakorlata öncélú, csak a bevétel fokozását tartja szem előtt. A valódi cél a jogkövető magatartásra nevelés, ezért első esetben elegendő a figyelmeztetés. Mindezek miatt a jogegységi tanács a következőképpen foglalt állást: A Kkvtv. 12/A. -a az adó- és vámhatósági eljárás, valamint a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárások kivételével a kis- és középvállalkozásokat érintő bármely hatósági eljárás során alkalmazandó, amennyiben a megállapított jogszabálysértés következtében emberi élet, testi épség vagy egészség közvetlen veszélye, környezetkárosodás, vagy tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése nem következett be. A Kkvtv. 12/A. a kis- és középvállalkozások esetében a hatósági ellenőrzés Ket-ben írt szabályaihoz képest tartalmaz eltérést, melynek lényege, hogy első esetben előforduló jogsértés esetében a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmazni. Az ezzel egyenrangú megoldás, hogy tudniillik meg kell vizsgálni a hatóságnak a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott felhívás jogintézménye alkalmazásának lehetőségét nem vitásan a normaszöveg szerkesztéséből adódó értelmezési nehézséget eredményez, felveti a sorrendiség kérdését. A két lehetőség egyforma abban, hogy jogellenes magatartást feltételez. A Kkvtv. alapján a bekövetkezett, nem reparálható, befejezett jogsértés esetén a bírság kiszabása helyett figyelmeztet: a jogsértés tényére és arra, hogy ismétlődés esetén a bírságolásra sor kerül. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága pedig feltételezi többek között a folyamatosan elkövetett jogsértés okán a jogszerű állapot helyreállításának lehetőségét, mely határidő tűzésével, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett előírható. A jogalkalmazó akkor jár el helyesen, ha először vizsgálja a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás lehetőségét. Ezzel eleget tesz a fokozatosság elvének, mivel a felhívás alkalmazásakor valójában nem alkalmaz szankciót, szemben a Kkvtv. által előírt figyelmeztetéssel, amelyre akkor kerülhet sor, ha a Ket. fenti szabálya a Ket. 94. (2) bekezdés előírásai miatt nem alkalmazható, vagy jogkövető magatartás híján nem vezetett eredményre. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén tehát a hatóság nem fellebbezhető végzésben határidő tűzésével kötelezi az ügyfelet a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jogszerű állapot helyreállítására, ezzel hatósági eljárás megindítása nélkül kezeli a helyzetet. Amennyiben a 94. (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, akkor a 94. (1) bekezdés b) pontja szerint a hatóság hivatalból megindítja az eljárást. A hatóság 9

azonban ekkor nem az ágazati normában előírt eljárást folytatja le, és nem az ott előírt bírság szankciót alkalmazza, hanem visszatér a Kkvtv-hez és érdemi fellebbezhető határozatában figyelmeztetést alkalmaz az ott előírt kivételek figyelembe vételével. Ennek tükrében az egyes szabálytalan tevékenységek esetén hogyan kell eljárni: Szakszerűtlen építési tevékenység: Szakszerűtlen az építészeti-műszaki tervezési, a felelős műszaki vezetői, az építési műszaki ellenőri, a beruházáslebonyolítói, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. Étv. 46. -a szerint az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, A kivitelezés szakszerűsége orvosolható, első esetben a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja alkalmazandó. Naplóvezetés (munkaterület átadásával egyidőben, megkezdéstől befejezésig, naprakészen) nem orvosolható jogvértés, Kkvtv. alapján az érintett körben első alkalommal bírság helyett figyelmeztetés. Kivitelezési dokumentáció ( a tervdokumentációnak megfelelően ) orvosolható, első esetben a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja alkalmazandó. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. -a szerint az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, A veszélyhelyzetre tekintettel nem alkalmazható a Ket. 94. (1) a) a kivitelezés folytatását megtiltja, kötelez, és a Kkvtv. sem alkalmazható. Jogosulatlan építési tevékenység: Az Étv. 48. (4) bekezdése szerint jogosulatlan az építészeti műszaki tervezési, a felelős műszaki vezetői, az építési műszaki ellenőri, a beruházáslebonyolítói továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal. Kamara engedélye nélkül végzett szakmagyakorlási tevékenység orvoslásához újabb hatósági eljárás lefolytatása szükséges Kivitelezői névjegyzék közhiteles nyilvántartás Ket. 94. (2) bekezdés h) pontja Egyik esetben sem alkalmazható a Ket. 94. (1) a) pontja. Kis- és középvállalkozások esetén első esetben figyelmeztetést kell alkalmazni. Felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr hiánya: A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet amelyhez rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezetővel, 10

Nem orvosolható, kkv-k esetén első alkalommal figyelmeztetés Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. Nem orvosolható, kkv-k esetén első alkalommal figyelmeztetés. Írásbeli szerződés hiánya: 191. Kr. 3. (1) A kivitelezési szerződést üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni, Új Ptk. 6:94. [A szerződés alaki hibájának orvoslása]: Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Orvosolható, Ket. 94. (1) a) alkalmazható Jókarbantartás elmulasztása: Étv. 46. (3) d) ellenőrzést végez a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen da) kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére, - ez megfelel a Ket. 94. (1) a) bekezdésének, vagyis az Étv. szerint el kell járni db) elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a közés vagyonbiztonságot veszélyezteti nem alkalmazható a Ket. 94. (1) a) Természetesen minden esetben vizsgálni kell, hogy az ügyfél a Kkvtv. 3. -a, valamint 19. (1) bekezdése szerint a kedvezményezett körbe tartozik-e. 9.4.1.Építésrendészet, fennmaradási engedély, építésügyi bírság Építési engedélytől szabálytalanul eltérő, engedélyköteles tevékenységet építési engedély nélkül végzett, vagy nem engedélyköteles építési tevékenységet az építésügyi szabályok megsértésével végzett kivitelezés esetén vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak, vagy megteremthetők-e. Amennyiben igen, értesíti építtetőt a fennmaradási engedély megadásának feltételeiről és arról, hogy megadásának esetén építésügyi bírság kiszabásának van helye. A jogkövetkezmények körében tájékoztatja arról is, hogy amennyiben a szabálytalanságot megelőző állapotot önként visszaállítja, úgy bírság kiszabásának helye nincs. 312. Kr. 67. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében a) vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben c) legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. 11

Az ágazati jogszabály által előírt felhívás lényegében megfelel a Ket. 94. (1) bekezdésében előírt eljárásnak azzal a különbséggel, hogy a jogsértő állapot fennmaradási engedélykérelem benyújtásával történő orvoslására nem kötelezi, hanem csupán felhívja az építtetőt. Ennek oka, hogy a jogsértő állapot nemcsak ekként, hanem a megelőző állapot visszaállításával is orvosolható építtető választása szerint. Ha építtető a szabálytalanságot megelőző állapot helyreállításával újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül - orvosolja a szabálytalanságot, akkor mind a Ket. 94. (1) bekezdése, mind a 312. Kr. 68. (3) bekezdés b) pontja szerint szankció alkalmazásának helye nincs. Amennyiben azonban fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával kívánja szabályossá tenni, úgy annak elbírálása már nem a hivatalból indult építésrendészeti eljárás, hanem egy másik, kérelemre induló engedélyezési eljárás keretében történik, melyre a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja nem vonatkozik, összhangban a Ket. 94. (2) bekezdés a) pontjával. Az ágazati szabályokból következően pedig fennmaradási engedély megadása esetén építésügyi bírságot is ki kell szabni, első esetben is. Ket. 94. (2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha a) a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható, 9.5. Hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére 312.Kr. 16. (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást a) hivatalból, b) kérelemre vagy c) más hatóság megkeresésére folytatja le. 312. Kr. 16. (5) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. A kötelezettség teljesítési határidejét veszélyhelyzet esetén azonnal, általánosan pedig úgy kell megállapítani, hogy a teljesítésre megfelelő idő álljon rendelkezésre. 312. Kr. 16. (6) A kötelezettség teljesítésének határidejét - azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével - az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani. 9.5.1. Kötelezési eljárás a) Az engedély nélküli használat esetén: Étv. 47. (1) Jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság elrendelheti a telek bekerítését, az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését Étv. 44. (4) Az (1) bekezdésben előírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. b) A kivitelezési tevékenység során keletkezett veszélyhelyzet miatt Étv. 47. (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a 12

kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárás során, vagy annak hiányában a Ket. 22. (3)-(5) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedés keretében kötelez a közvetlen veszélyelhárítás mértékéig. Ket. 22. (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Étv. 46. (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, 312.Kr. 65. (3) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését az (1) bekezdés szerint megtiltotta az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet. Az építésfelügyeleti hatóság intézkedik olyan esetekben is, amikor nem építési engedélyhez kötött kivitelezés folyik veszélyes módon. c) A meglévő építmény veszélyes állapota miatt Étv. 47. (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését, Ha közvetlenül jut az építésügyi hatóság tudomására a meglévő építmény veszélyes állapota, akkor a közvetlen veszély elhárításáról ideiglenes intézkedést kell tennie. (Ket. 22. (3)-(5) bek.) Étv. 46. (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon db) elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. 312.Kr. 69. (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, Az építésfelügyeleti hatóság jókarbantartási kötelezési eljárásának részletes ismertetését lásd a 7. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárási című fejezetben d) A megépült építmény, építményrész biztonságos használatát veszélyeztető hibáinak, hiányosságainak megszüntetése okán Étv. 47. (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: 13

c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, 312.Kr. 40. 5) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza. Étv. 48/A. (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy 312.Kr. 44. (11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az építésügyi hatóság a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárással összefüggésben intézkedik. Étv. 46. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, 312.Kr. 62. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. (2) bekezdés b) pontja és az 58. (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrizheti, hogy a) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e, Az építésfelügyeleti hatóság a szakszerűségi ellenőrzési és intézkedési hatáskörében jár el. e) jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén Étv. 47. (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, Étv. 48/A. (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető Étv. 48/A. (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását. 14

312.Kr. 43. (5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását. 312.Kr. 43. (8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról. 312.Kr. 44. (3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról - az Étv. 49. (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról. Az építésügyi hatóság a fenti intézkedéseket a fennmaradási engedélyezési eljárás során, annak eredményeként teszi meg. Étv. 46. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, Étv. 46. (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon e) a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen ea) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja eb) a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot. Étv 48/A. (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását. 312.Kr. 58. (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzése során feltárt jogszerűtlen és szakszerűtlen építési tevékenységek esetében építésrendészeti eljárás keretében jár el. (312.Kr. 67. ) Eljárási rend: a) Fennmaradási engedélyezési eljárás keretében az építésügyi hatóság, azt megelőzően, illetve annak hiányában az építésfelügyeleti hatóság kötelez. b) A fennmaradási engedély iránti kérelem visszavonása esetén mivel az eljárás megszüntetése a Ket. 31. (1) bek. c) pontja alapján nem lehetséges hivatalból folytatott eljárással az építésügyi hatóság rendeli el a szabályossá tételt, vagy a bontást. 15

c) Ha az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzése során tárja fel a jogszerűtlen építkezést, akkor a fennmaradási engedély benyújtásáig Ő tisztázza a tényállást, vagy rendeli el a szabályossá tételt. d) Ha az építésügyi hatóságnak jut először tudomására (akár ellenőrzése során, akár hatósági intézkedés iránti kérelem alapján), akkor a kivitelezés leállítását követően megkeresi az építésfelügyeleti hatóságot a tényállás további tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére. 9.5.2. Építésrendészeti eljárás 312. Kr. 67. (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le 312. Kr. 68. (1) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le. 2) Az építésfelügyeleti hatóság döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlannyilvántartásból szerzi be. a) Hivatalból: Építésrendészeti ellenőrzés keretében feltárja a jogszerűtlen építkezéseket. (Étv. 46. (2) bek. d) pontja, 312. Kr.58. (4) bek) Az ellenőrzésekről részletesen lásd a 8. Az építésügyi és az építésfelügyeleti ellenőrzés című fejezetben. b) Építésügyi hatóság megkeresésére Amennyiben az építésügyi hatóság hivatalból tárja fel ellenőrzésén a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építkezést, akkor a helyszínen felvett jegyzőkönyvvel megkeresi az építésfelügyeleti hatóságot az építésrendészeti eljárás lefolytatására. 2013.január 1. után építésrendészeti eljárást már csak az építésfelügyeleti hatóság folytathat le, ezért az építésügyi hatósághoz érkezett megkeresést/bejelentést hatáskör hiányában végzéssel át kell adni az építésfelügyeleti hatóságnak és erről értesíteni a bejelentőt. (Ket. 22. (2) bek.) c) Bejelentésre (hatósági intézkedés kezdeményezése) az építésfelügyeleti hatóság megvizsgálja, hogy a bejelentés/hatósági intézkedés iránti kérelem illetékét befizették-e? Itv. 1. melléklet XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 12. az építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése 15 000 forint, II. Az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke 3. az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése esetén 15 000 forint. ha nem, hiánypótlást ír ki és egyben kitűzi az ellenőrzés időpontját Ket. 36. (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Ket. 37. (3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. -ban, továbbá a 36. (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon 16

belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. ha az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, vagy annak megállapítása további tényállás tisztázást igényel, akkor megindítja az építésrendészeti eljárást A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról. Ez a rendelkezés arra az eljárást kezdeményező személyre is vonatkozik, aki a Ket. 15. -a értelmében nem minősül ügyfélnek. Ket. 29. (3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, számított 8 napon belül értesíteni kell. Ket. 29. (8) A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról, valamint a foganatosított hatósági intézkedésről. ha a bejelentő a felhívás ellenére nem fizeti meg az eljárási illetéket, de az ellenőrzés jogszerűtlen építkezést tárt fel, akkor az építésfelügyeleti hatóságnak hivatalból le kell folytatnia az építésrendészeti eljárást és az illeték utólagos leletezéséről/behajtásáról kell intézkednie. ha a tényállás tisztázásának eredményként az építésfelügyeleti hatóság jogsértést nem tárt fel, akkor a hivatalbóli eljárást meg kell szüntetni, vagy a hatósági intézkedés iránti kérelmet határozattal el kell utasítani. (Ket. 31. (1) bek. j) pontja) Az építésrendészeti eljárás a 312. Kr. rendelet hatálya alatt hivatalból indul és csak a szabálytalan építési tevékenység esetén van helye. A szabálytalanság tényét a hatóságnak meg kell állapítania ahhoz, hogy építésrendészeti eljárást indítson. Ezért csupán az építésrendészeti eljárás iránti kérelemre illetve bejelentés/feljelentés alapján a hatóság nem indít építésrendészeti eljárást (ezért az ilyen kérelmet, bejelentést az Itv. szóhasználatának megfelelően hatósági intézkedés kezdeményezése megnevezés illeti). A hatósági intézkedés kezdeményezése iránti kérelem a hivatalbóli eljárások megindulásának alapjául szolgáló egyik ok lehet. A kezdeményezésre a hatóság a Ket. 33. (1) bekezdése értelmében amennyiben szükséges - 8 napon belül helyszíni szemlét tart (első eljárási cselekmény) és a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján a tényleges első eljárási cselekménytől számított 8 napon belül dönt az eljárás megindításáról. A Ket. rendszere egyértelműen elválasztja egymástól a hatósági ellenőrzést és az annak alapján induló hatósági eljárást, ezt erősíti az 312.Kr. 67. (2) bekezdése is. 312. Kr. 67. (2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött építési tevékenységgel, b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül, c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének tudomásulvétele nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével 17

(a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték. 312.Kr. 67. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében a) vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, 312.Kr. 67. (5) Ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében a szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) a lebontását, ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető. 312.Kr. 67. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben c) legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. A fennmaradási engedély megadásának feltételei nem változtak. Étv. 48/A. (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. -ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. 312.Kr. 67. (4) A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészeti-műszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is), b) az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét, c) a kérelem benyújtásnak lehetőségeit, d) tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. A bontási tevékenység megkezdésének tudomásul vételéhez kötött, de bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végzett bontási tevékenység feltárása esetén az építésfelügyeleti hatóság felhívja az építtetőt, vagy annak ismerete hiányában a tulajdonost, hogy a szabálytalan bontási tevékenységet is 60 napon belül be kell jelenteni a szükséges mellékletekkel az építésügyi hatóságnak. Ez a 312.Kr. 67. (2) bek. c) pontjából és az Étv. 48/A. (3) bekezdéséből következik. A 312. Kr. 42. (1) bek. alapján nem kell fennmaradási kérelem, de ugyanakkor a 312.Kr. 42. (2) bek. szerint kérelemre még bontási tudomásul vételi dokumentáció is kell 18

(8.melléklet III.6.pontja),- vagy annak hiányában az építésügyi hatóság hivatalból veszi tudomásul határozattal (44. (4) bek). 312.Kr. 67. (2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, Étv. 48/A. (3) Ha az építményt, építményrészt az építésfelügyeleti hatóság eljárása nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi. 312. Kr. 42. (2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére, b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból tudomásul veszi. 312.Kr. 67. (6) Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e. A fennmaradási kérelem elbírálásáról, illetve a szabálytalan bontás tudomásul vételéről már az építésügyi hatóság dönt az 312.Kr. 42. -43. -44. -ai alapján A fennmaradási engedélyezési eljárás részletes bemutatását lásd. a 7. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárásai című fejezetben. 312.Kr. 68. (7) Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi. (8) A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. (9) Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja. 312.Kr. 67. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha a) az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy b) az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette. 9.5.3. A szabálytalan építési tevékenység elleni hatósági intézkedés elévülése Az Étv. módosítása szerint 2013. január 1-től a törvény az elévülési határidőt nem az eljárás befejezéséhez, hanem a megindításához köti, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a jogszerűtlen és szakszerűtlen építési tevékenység miatt a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül indíthatja meg az Étv. 48/A. szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Étv. 48/A. (5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való 19