Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakmai munkájának részét képezi többek között az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. (1) bekezdés k) pontja alapján a helyi önkormányzatok részére készített beszámolók, melyek által tájékoztatást adunk a lakosság egészségi állapotáról, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás 30. (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Ügyrendje VII. fejezet 1.5 c) pontja alapján végezzük a lakosság egészségi állapotának és az egészséget befolyásoló tényezőknek egybevetett elemzését is. A tájékoztatás célja, hogy az önkormányzat vezetői és képviselői ismerjék meg a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos problémákat, melyek ismeretében a kedvezőbb irányú befolyásolásra hivatalból is lehetőségekkel rendelkeznek. A lakosság egészségi állapotának javításához népegészségügyi beavatkozások szükségesek, melyek rendkívül sokoldalúak, és jellemzően nem az egészségügyi ellátás feladatkörébe tartoznak. Az egészségügyi törvény szerint a népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése". 1
A lehetséges beavatkozók köre tehát túlmutat az egészségügyön, de az önkormányzatokon is, gyakorlatilag felöleli a társadalom minden szféráját, melyben meghatározó szereplő maga az egyén is, a saját egészségét tudatosan befolyásoló magatartásával. "Az egészségügy időnként valamennyiünk számára fontos. A népegészségügy valamennyiünk számára mindig fontos." 1 Bízunk abban, hogy a jelen tájékoztató anyagunk hasznos segítséget nyújt prevenciós programok, helyi fejlesztési koncepciók kidolgozásához. A tájékoztató bevezetésképpen bemutatja a megye településszerkezetét, demográfiai és népmozgalmi helyzetét, továbbá elemzi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő lakosság halálozási és megbetegedési viszonyait. Ezen mutatók ismeretében kiemelten kezeli a korai (15-64 év közötti) életszakaszban bekövetkező halálozási és megbetegedési eseményeket. Nemzetközileg elfogadott gyakorlat szerint ezen korai - életszakaszban a fejlettebb társadalmakban már nem szabad elhalálozni, figyelembe véve az egészségügy felkészültségét, illetve a káros hatások társadalmi szintű kiküszöbölési lehetőségeit, de az egyéni egészségtudat fejlettségi szintjét is. 1 Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága, 1/2010-2014 (2010. június 16.) számú állásfoglalása 2
A 65 év alatti halálozások hátterében többek között az egészségtelen életmód, környezeti szennyezések, egészségügyi ellátás hozzáférhetőségeinek különbségei, társadalmi- gazdaságiszociális esélyegyenlőtlenségek állhatnak, amelyek érinthetik a teljes lakosságot, vagy annak nagyobb csoportjait. A kiváltó okok erőssége, a káros hatások összegződése pedig jóval korábbi életkorba tolja át a kapcsolatba hozható betegségek kialakulását, és így a végzetes kimenetel is korábbi életkorokban következik be. Tájékoztató anyagunk a halálozási és megbetegedési viszonyokon belül kiemelten foglalkozik a szív-és érrendszeri megbetegedések átfogó leíró epidemiológiai elemzésével, mely megbetegedési főcsoporton belül elemzi az ischaemiás szívbetegség valamint az akut miokardiális infarktus előfordulásának helyzetét Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos adatok tükrében. Halálozási viszonyok tekintetében az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Halálozási Mutatók Információs Rendszere adatai alapján végeztük elemzésünket. A megye megbetegedési helyzetének elemzéséhez több forrásból gyűjtöttük adatainkat: o Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet - Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatai (NSZR) o Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) OEP által finanszírozott szív-és érrendszeri megbetegedések esetszámai o Központi Statisztikai Hivatal - kétévenként kötelező, a Kimutatás a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezettek betegségeiről o Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) által gyűjtött adatok Településszerkezet, népesség száma és jellemzői A népesség összetételét befolyásolja az adott területen élő lakosság száma, kormegoszlása, halandóságának szintje, a bevándorlás és elvándorlás nagysága. Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezete, 2013. január 1. Forrás: KSH, Területi statisztika, Táblák (STADAT) 3
A települések megoszlása népességnagyság kategóriák szerint, 2013. január 1. Forrás: KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban,2013. A Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett népességadatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 358 településén élő népesség lélekszáma 2014. január 1- jén 674 999 fő volt, 7 351 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakónépesség 2 alakulása, 2011-2014. Megnevezés 2011 2012 2013 2014* Lakónépesség, január 1, ezer fő Férfi 326 328 325 322 Nő 359 361 357 353 Összesen 685 689 682 675 Ebből: megyeszékhelyen 168 165 163 - több városban 233 236 233 - községekben 283 288 286 - *az üres cellák tekintetében még nem rendelkezünk adatokkal 2 A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett 4
2013. január 1-jén a megye lakónépességének 24 százaléka Miskolcon, 34 százaléka a többi 28 városban, 42 százaléka községekben, nagyközségekben élt. A megye településszerkezetét az aprófalvak erősen meghatározzák. 2014. évi előzetes adatok alapján ezen, százalékos arányokban jelentős változások nem voltak megyénk területén. Magyarország leginkább elaprózott településszerkezetű tájai az Északi-középhegységben a Cserehát, az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység és a Hegyköz. Ezen tájegységeken az apró-, illetve a törpefalu az uralkodó településtípus, jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkednek el, valamint néhány kivétellel a megye északi részén, a szlovák-magyar határhoz közel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ezen településtípusba tartozó települései közül 18 település lakosságszáma a 2011-es népszámlálás alkalmával nem érte el a 200 főt, továbbá népessége legalább 30%-át elvesztette a legutóbbi két népszámlálás között. Ezek a települések: (Bódvarákó, Becskeháza, Büttös, Debréte, Gagybátor, Irota, Kány, Tornabarakony, Tornaszentandrás, Litka) Borsod-Abaúj-Zemplén egyik hagyományosan aprófalvas területén, a Csereháton vannak. Tőlük kissé nyugatabbra, de még mindig a határhoz közel fekszik három település (Imola, Égerszög, Varbóc), amelyeket az Aggteleki-karszt, ezzel együtt a nemzeti park határol észak felől. Tőlük keletre, a Zempléni-hegység két oldalán van további négy település. Arka és Pányok a hegység északnyugati tövében, míg Füzérkajata és Háromhuta a másik oldalán helyezkedik el. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még egy 200 fő alatti település népessége csökkent 30%-kal a legutóbbi két népszámlálás között: Bükkmogyorósd, mely a Bükk hegységtől északra fekszik. A 2011-es népszámlálás adatai szerint összesen 58 olyan település volt megyénkben (a megye településeinek 16%-a), amelynek lakosságszáma nem érte el a 200 főt. Ezeken a kis lélekszámú településeken él a megye összlakosságának 0,88 %-a. Ezen települések korszerkezete öregedő: 1970-ben még közel ugyanannyi gyermekkorú volt, mint időskorú, azonban a legutóbbi népszámlálás alkalmával a 60 évesek és idősebbek már három és félszer voltak többen a 15 éven aluliaknál. 3 3 KSH, 2014. április. Települések a lét határán 5
200 fő alatti települések elhelyezkedése a megye területén Piros jelzésű települések: lakossága nem érte el a 200 főt és népessége a legutóbbi két népszámlálás között legalább 30%-al csökkent Zöld jelzésű települések: valamennyi 200 fő alatti lélekszámú település Népesedési helyzetünk az Európai Unióban Magyarország népesedési viszonyai kedvezőtlenebbek az Európában megfigyeltektől, hazánkban közel három évtizede folyamatosan csökken a népesség. Az országot öregedő és fogyó népesség jellemzi, a népesség természetes utánpótlását jelentő termékenység tartósan nem éri el a reprodukciós szintet. Mindez nemzetközi összehasonlításban is magas és csak igen lassan javuló halandósággal társul. A folyamatokat döntően befolyásolja a népesség öregedő korösszetétele, az életmód, melyet súlyosbít a nemzetközi összehasonlításban még mindig magas halandóság. A természetes fogyást a nemzetközi migrációs folyamatok mérséklik. 2011-ben az Európai Unió 27 tagországa közül a népesség száma a természetes népesedési folyamatok és a nemzetközi vándorlás egyenlegeként nyolcban fogyott. Közülük hat ország 2004-ben vagy azután csatlakozott a közösséghez, a régi tagországok közül mindössze Görögország és Portugália tartozott ide. 2011-ben mind a nyolc országot természetes népességfogyás jellemezte, amit Bulgáriában, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Portugáliában tovább erősített a nemzetközi vándorlási veszteség, míg Magyarországon a vándorlási nyereség fékezte a folyamatot. A születések és a halálozások számának változása, illetve a várható élettartam folyamatos emelkedése jelentős hatással van a népesség korstruktúrájára. Legfontosabb változás az idősebb korosztályok arányának növekedése valamint a gyermekkorúak korcsoportjának csökkenése. Magyarországon az EU-28 átlagánál alacsonyabb mind a 0 14 évesek (14,5%), mind a 65 éves és idősebbek (16,9%) aránya. A tagállamok közül az öregedési index alapján legkedvezőbb korszerkezetű Írországnál hazánkban 7,1 százalékponttal kisebb a gyermekkorúak aránya, és 5 százalékponttal nagyobb az időskorúaké. 4 4 KSH, EU-INFO 6
A 65 éves és idősebbek népességen belüli aránya, és az öregedési index az Európai Unió országaiban, 2012. január 1. Forrás: KSH, EU-INFO Magyarországon 2001 elején száz gyermekkorúra 91 időskorú személy jutott, 2014. január 1-jén 121. A főváros és a megyék sorrendjében Budapest öregedési indexe a legmagasabb (148). A mutató (száz gyermekkorúra jutó időskorú személyek száma) értéke Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt közel negyed évszázad alatt kétszeresére emelkedett, míg 1990 elején száz gyermekkorúra csupán 53 időskorú személy jutott, addig ez a mutató 2001-ben 76, 2014. január 1-jén pedig 106-ra emelkedett. A fejlett országokban a népességszám tartós és folyamatos csökkenése önmagában is nyugtalanító jelenség, mindez azonban a népesség öregedésével párhuzamosan zajlik, ami a korösszetétel torzulásával, illetve a gyermek- és a fiatal-, valamint az időskorú népesség korosztályainak kedvezőtlen arányváltozásával jár együtt. A népesség öregedése önmagában kedvező folyamat, hiszen a megszületett nemzedékek közül egyre többen érik el, illetve élik meg az időskort, vagyis emelkedik a megszületett nemzedék tagjai által leélt összes életévek száma. Ennek értékét egy főre vetítve kapjuk meg az adott nemzedék tagjainak átlagosan várható élettartamát. A népesség öregedésének egyik alapvető és pozitív eredménye a várható élettartam emelkedése. 5 5 KSH, Társadalmi helyzetkép, 2010. 7
Forrás: adatok KSH, ábra saját szerkesztés Magyarország halálozási viszonyai alapján a legrosszabb helyzetű országok közé tartozik Európában és ehhez a területi egyenlőtlenségek is hozzájárulnak. A mortalitás földrajzi különbségeinek és azok időbeli változásának bemutatására a születéskor várható élettartam, és a százezer főre jutó standardizált potenciális 70 évből elvesztett életévek mutatója a legalkalmasabb. A releváns földrajzi eltérések hátterében az életmódbeli eltérések, a különböző társadalmi és gazdasági tényezők, a szociális és egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés állnak. A férfiak születéskor várható élettartama a vizsgálat 13 év (2000-2012.) leforgása alatt Vas megye mellett Borsod-Abaúj Zemplénben javult a legkisebb mértékben, kevesebb, mint 3,5 esztendővel. A nagyobb számú hátrányos helyzetű térséget magukban foglaló megyék közül Szabolcs-Szatmár- Bereg, Somogy, Baranya, és Borsod-Abaúj-Zemplén kizárólag Szabolcs-Szatmár-Beregben emelkedett a férfiak születéskor várható élettartama az országos átlag feletti szinten, így csak ott tapasztalható felzárkózás a férfiak életkilátásaiban. A nők esetében sem kedvezőbb a kép a férfiaknál, Hajdú-Bihar megyében növekedett legnagyobb mértékben a születéskor várható élettartam, ha a hátrányos helyzetű közigazgatási területre vonatkozó születéskor várható élettartamokat vizsgáljuk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével mindegyik idesorolható területen (Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Baranyában) az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett ez a mutató. 8
A születéskor várható élettartam változása megyénként és nemek szerint 2000 és 2012 között Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012. A születéskor várható élettartam változása megyénként és nemek szerint 2000, 2012. Férfi Nő Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000, 2012. 9
2012-ben a magyar férfiak születéskor várható élettartama 71,5, a nőké 78,4 év volt. Az előbbiek 4,4, az utóbbiak 2,8 esztendővel remélhetnek hosszabb életet, mint az ezredfordulón. 2012-ben egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében született fiú újszülött 4,6 évvel számíthat rövidebb életre, mint egy fővárosban világra jött társa, a lányoknál ez a különbség kevesebb: 2,4 év. Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Észak Magyarországon, 1990; 2001; 2013 években 80 79 78 77 76 75 74 73 72 71 70 69 68 67 66 65 64 63 62 Borsod-Abaúj-Zemplén Észak-Magyarország Nógrád Heves Magyarország 1990 2001 2013 1990 2001 2013 férfi nő Forrás: adatok KSH, ábra saját szerkesztés 2012-ben országosan átlagban a férfiak 3312-vel, a nők 1307-tel kevesebb esztendőt vesztettek el százezer főre számítva a potenciális 70 évből, mint az ezredfordulón. 2012-ben a legkedvezőtlenebb helyzet mindkét nem esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, ahol a férfiak elvesztett életéveinek száma továbbra is öt számjegyű (10 739 életév), míg a nők vesztesége ennek megközelítőleg a fele (5 576 életév). A vizsgált 13 esztendőben a nők esetében az elvesztett életévek száma Borsod-Abaúj Zemplénben és Győr-Moson-Sopronban mérséklődött a legkisebb mértékben, mindkét közigazgatási területen alig több mint 7 százalékot volt meghaladó a csökkenés. Országos átlagban összesen csaknem negyedével csökkent az elvesztett életévek száma. 10
Nők és férfiak százezer főre jutó standardizált elvesztett életévei a potenciális 70 évből megyénként és nemek szerint, 2000, 2012. Férfi Nő Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012. 11
A százezer főre jutó standardizált, potenciális 70 évből elvesztett életévek változása megyénként és nemek szerint 2000 és 2012 között Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012. A férfiak és nők idő előtti és elkerülhető halálozásainak csökkenése jelentősen hozzájárul a születéskor várható élettartamok emelkedéséhez, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a területi egyenlőtlenségeket sem. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindkét indikátor (várható élettartam, életévi veszteség) szerint és nemenként is az egyik legalacsonyabb mértékű javulás volt tapasztalható 2000-2012 időszak alatt. Az egyenlőtlenségeket figyelembe véve 2012-ben Budapest II. kerületében a férfiak születéskor várható élettartama 78,9, a nőké 82,9, a Bodrogközi térség értékei pedig 64,2 és 76 év volt. Egyes fővárosi kerületekben élők várható élettartama annyi, mint Angliában, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogközi térség férfi lakosai rövidebb életet remélhetnek, mint Moldovában, a nők értéke pedig Ukrajna szintjén van. 6 6 KSH, A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012. 12
Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A népesség korösszetétele Magyarország megyéiben, 2013. január 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népességcsökkenés és az öregedés mellett a két nem korösszetétele továbbra is jelentősen eltér. A férfiak 52 százaléka 40 évnél fiatalabb, a nőknél ez az arány 46 százalék. 40 évesek korcsoportjáig férfitöbblet uralkodik, majd a 40-49 éves korosztályában a két nem létszáma kiegyenlítődik, és az 50 év feletti korcsoportokban már a nők vannak túlsúlyban a férfiak korai életszakaszban (15-64 évesek) bekövetkező elhalálozása miatt. 13
Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének életkor és nemek szerinti összetétele, 2014. január 1. Forrás: KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban,2013. Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének életkor és nemek szerinti összetétele a népességcsökkenés kezdetekor és jelenleg 1992. január 1. 2014. január 1. Forrás: KSH, a magyar régiók és megyék interaktív korfája 14
élveszületés/halálozás száma ezer lakosra 2014-ben száz aktív korúra 23 gyermek és 39 időskorú személy jutott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az eltérő település szerkezet miatt járásonként a korösszetétel jelentősen eltért, száz aktív korúra gyermekek esetében az Encsi járásban jutott a legtöbb (36 gyermek), és a Tokaji járásban a legkevesebb (20 gyermek). Az időskorúak eltartottsági rátája a Mezőkövesdi járásban (száz aktív korúra 44 időskorú személy jutott) volt a legnagyobb, és az Encsi járásban a legkisebb (száz aktív korúra 31 időskorú személy jutott). A gyermek- és időskorúak számát együttesen vizsgálva továbbra is legmagasabb az eltartási mutató a Cigándi járásban (72), a legalacsonyabb a Tiszaújvárosiban (57). Népmozgalmi események alakulása Élveszületések és halálozások ezer lakosra vetített száma, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 14 13 12 13 13,3 13,8 14 14,2 13,8 14,1 13,7 13,9 14,3 14,00 14 14,2 11 10 10,6 10,4 10,1 10 10,2 10,8 10,2 10,5 10,2 9,7 9,6 9,8 9,8 9 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 halálozás élveszületés Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés Ezer lakosra jutó élveszületések száma, Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013. 15
Ezer lakosra jutó halálozások száma, Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013. Ezer lakosra jutó természetes szaporodás, fogyás mértéke Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013. 16
Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet mértéke Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013. Ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás mértéke Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013. Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés A népesség gyarapodása vagy fogyása alapvetően a születések és a halálozások alakulásától, illetve e két népmozgalmi folyamat egymáshoz viszonyított számától függ. Ez határozza meg a népesség természetes szaporodásának/fogyásának mértékét és irányát. 17
A születések és a halálozások a természetes népmozgalmi jelenségek meghatározói, szemben a mechanikus népesedési folyamatokkal, amelyek közé a helyváltoztatással együtt járó belföldi és nemzetközi vándorlás tartozik. A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2001-2013. Forrás: KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban,2013. Az élveszületések és a halálozások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2013-2014. I. félévig Forrás: KSH, Fókuszban a megyék 2014. I. félév 18
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népességfogyás nagyobb mértékű az országosnál. 2014 év eleji lakónépesség 674 999 fő volt, 1,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg a gyermekkorúak (0 14 éves) és a felnőtt korúak (15 64 éves) száma csökkent, addig az időskorúaké (65 éves és idősebb) nőtt. Előzetes adatok szerint a 2014-es év első hat hónapjában (2014. január júniusban) több gyermek született, és kevesebben haltak meg az előző év azonos időszakához képest. Az élveszületések száma 6,5%-kal nőtt, a halálozásoké 2,3%-kal csökkent. A természetes népmozgalomból adódó népességfogyás üteme tovább lassult. Természetes fogyás következtében 1521 fővel csökkent a megye lakónépessége az év első felében. Idén az első félévben 55%-kal kevesebb csecsemő hunyt el, mint tavaly ebben az időszakban. 2014. I. félévében ezer élveszületésre 4,5 csecsemőhalálozás jutott. 7 Ezer élveszületésre jutó 1 éven aluli elhalálozások száma Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013. 7 KSH, Fókuszban a megyék 2014. I. félév 19
Csecsemőhalandósági arány 3 éves átlaga megyénként, 2011 2013. (országos átlag 4,96 ezrelék) Borsod 9,06 Vas 5,23 Zala 3,93 Győr 5,46 Veszprém 6,16 Somogy 8,03 Komárom 4,63 Fejér 5,30 Tolna 5,60 Bp. 3,33 Nógrád 7,53 Pest 3,56 Bács 5,13 Heves 5,53 Jász 5,20 Csongrád 4,76 Békés 4,43 Hajdú 4,00 Szabolcs 5,60 3,33-4,00 (4) 4,43-4,76 (4) 5,13-6,16 (9) 7,53-8,03 (2) Baranya 4,56 9,06 - (1) Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés Általános halálozás A halálozás struktúrája a teljes borsod megyei lakosság körében A 0-X éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2008-2012. Nők 2110; 9% 904; 4% 1673; 7% 1151; 5% 1883; 8% 4659; 20% 6312; 26% Rosszindulatú daganatok (BNO-10.:C00-C97) Keringési rendszer betegségei (BNO-10.:I00-I99) 1957; 8% 1485; 6% 1769; 7% Férfiak Légzőrendszer betegségei (BNO-10.:J00-J99) Emésztőrendszer betegségei (BNO-10.:K00-K93) Külső okok (BNO-10.:V01-Y98) 11110; 44% Egyéb 13229; 56% Forrás: HaMIR, saját szerkesztés 20
A megyénkben bekövetkezett halálesetek több mint 90 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek, mint pl. a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a daganatok. A két nem halálozási struktúrája eltérő az általános halálozás tekintetében. A keringési rendszert érintő elhalálozások férfiaknál 44, nőknél 56 százalékos halálozási részarányt képviseltek a vizsgált öt év (2008-2012) összevont adatai alapján. Míg a rosszindulatú daganatok haláloki súlya tekintetében a férfiak voltak érintettebbek 26%-os aránnyal, nők esetében ez az érték 20% körül alakult. Magyarország jelentős halandósági többletet mutat nem csupán az Európai Unió legfejlettebb országaihoz képest, hanem az Unióhoz hazánkkal egyszerre vagy később csatlakozott országokhoz viszonyítva is. A 65 évesnél fiatalabb magyar férfiak halandósága 2,5-szerese ugyanezen korcsoport esetében az Unió legfejlettebb országaiban tapasztalható halálozási átlagánál. A 65 évesnél fiatalabb magyar nők halálozása 1,7-szerese a legfejlettebb Uniós országok átlagos halálozási szintjének. A teljes halálozás alakulása Magyarországon az Európai Unió átlagainak tükrében, 1980 és 2012 között, (SDR/100 000 fő) EU members before May 2004= 2004 májusa előtt csatlakozó országok átlaga = EU(15) EU members since May 2004= 2004 májusa után csatlakozó országok átlaga = EU(10) EU = EU(27) átlaga SDR: Standardizált Halálozási Arány 21
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre A 0-64 éves korban bekövetkezett teljes halálozás alakulása Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő) SDR:standardizált halálozási arány Forrás: WHO/Europe, European mortality database (MDB), 2014 Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált halálozás alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Férfiak Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 1500 1450 1400 1350 1300 1250 1200 1150 1100 1050 1000 2008 2009 2010 2011 2012 Év 22
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált halálozás alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Nők Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 800 780 760 740 720 700 680 660 640 620 600 2008 2009 2010 2011 2012 Év Forrás: HaMIR, saját szerkesztés Az általános halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi halálok terén a férfiak érintettsége súlyosabb a nőkénél, közel kétszerese a standardizált halálozási arányuk. Ugyanakkor pozitív jelenség, hogy a férfiaknál a vizsgált években az általános halandóság mutatójának csökkenése volt tapasztalható, nőknél 2010-ben történt csak javulás, a többi években emelkedés mutatkozik. Mindkét nem esetében az országos átlagot meghaladóan alakult a teljes halálozási arány értéke. Az összes halálok miatti halálozás területi egyenlőtlenségei A 0-X éves férfiak és nők halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, korcsoportonként, 2008-2012. Korcsoport 0 1-14 15-64 65-74 75+ 0-X A magyar átlagnál szignifikánsan Standardizált Halálozási Hányados (%) /zárójelben a halálesetek száma/ 2008-2012. Férfiak Nők 160,2 (286) 146,1 (118) 124,9 118,3 (9874) (4396) 116,9 108,4 (6021) (4318) 110,4 106,5 (8674) (14706) 117,6 (24704) magasabb/alacsonyabb 109,1 (23538) 23
A megyénkben élő lakosság valamennyi vizsgált korcsoportjában és mind két nem tekintetében a magyar átlagnál szignifikánsan magasabb halálozási értékek mutatkoznak az általános halandóságon belül. A legnagyobb eltérés az egy éves kort be nem töltöttek körében tapasztalható, majd az 1-14 évesek körében is 46%-ot meghaladó értéket mutat. A 15-x évesek korcsoportjában a férfiak érintettsége az országos átlaghoz képest kifejezettebb a nők körében tapasztaltaktól. 24
Az általános halálozás okozta járási területi egyenlőtlenségeket vizsgálva itt is láthatjuk a férfiak fokozottabb érintettségét, mely érték a hazai átlagot valamennyi járási területen meghaladta, bár a miskolci és tiszaújvárosi járás erősen megközelítette a hazai halálozási szintet. Nőknél a tiszaújvárosi járásban tapasztalható általános halálozási érték az országos halálozási szinttel azonosnak bizonyult a vizsgált öt évben. 25
Korai halálozás Összes halálok miatti korai halálozás struktúrája A 15-64 éves férfiak és nők haláloki struktúrája, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2008-2012. Nők 392; 9% 324; 7% 642; 7% 1331; 13% 472; 11% 1306; 13% Férfiak 2929; 30% 1673; 38% Rosszindulatú daganatok (BNO-10.:C00-C97) Keringési rendszer betegségei (BNO-10.:I00-I99) Légzőrendszer betegségei (BNO-10.:J00-J99) Emésztőrendszer betegségei (BNO-10.:K00-K93) 276; 6% 490; 5% Külső okok (BNO-10.:V01-Y98) 3176; 32% Egyéb 1259; 29% Forrás: HaMIR, saját szerkesztés A két nem idő előtti (15-64 évesek) általános halálozási struktúrája eltérő a teljes életszakaszban bekövetkező halálozásokétól. A keringési rendszert érintő elhalálozások tekintetében fordulat következett be, miszerint a férfiak érintettebbek ebben az életszakaszban, mint a nők, továbbá a férfiak esetében vezető halálok maradt, míg a nőknél a rosszindulatú daganatok haláloki súlya került az első helyre. Az összes halálok miatti korai halálozás alakulása Az általános korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi halálok terén a férfiak érintettsége nagyobb a nőkénél. Mindkét nemnél a vizsgált években az általános halandóság mutatójának csökkenése volt tapasztalható, majd nőknél erőteljesebben, férfiaknál mérsékeltebben emelkedett. Az általános korai (15-64 évesek) halálozás megyénkben tapasztalható értékei mind férfiak, mind a nők esetében az országosan javuló halálozási szintet meghaladóan alakult. 26
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Férfiak Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 900 850 800 750 700 650 600 550 500 2008 2009 2010 2011 2012 Év Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Nők Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 360 340 320 300 280 260 240 2008 2009 2010 2011 2012 Év Forrás: HaMIR, saját szerkesztés 27
Az összes halálok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei Az általános idő előtti halálozás okozta járási területi egyenlőtlenségeket vizsgálva a férfiak fokozottabb érintettsége itt is jelentős, azonban a korai halálozás hazai átlagát férfiaknál a miskolci és 28
tiszaújvárosi járás területén jól közelítette ezen érték, míg a többi területeken meghaladta azt. A 30%- ot elérő magas halálozási többlet férfiaknál hét járási területet érintett megyénkben. Nőknél hat járási területen a hazai szintet közelítette a halandóság, és három járás esetében több mint 30%-kal meghaladta azt. 29
Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Az összes halálok (BNO-10.:A00-Y98) miatt bekövetkező becsült halálozási kockázat alakulása, Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző halálozási kockázatú járási területein élő 15-64 éves lakosság körében, 2007-2012. (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Férfiak Nők Gönci járás Magyarország Gönci járás Magyarország 2,00 1,30 1,80 1,20 1,60 1,10 1,40 1,00 1,20 0,90 1,00 0,80 0,80 0,70 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek Mezőcsáti járás Magyarország Mezőcsáti járás Magyarország 1,80 1,60 1,40 1,40 1,30 1,20 1,10 1,20 1,00 0,80 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek Mezőkövesdi járás Magyarország Mezőkövesdi járás Magyarország 1,35 1,15 1,25 1,10 1,15 1,05 1,05 1,00 0,95 0,95 0,90 0,85 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0,85 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek 30
Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Miskolci járás Magyarország Miskolci járás Magyarország 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 2007 2008 2009 2010 2011 2012 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek Tiszaújvárosi járás Magyarország Tiszaújvárosi járás Magyarország 1,25 1,15 1,20 1,15 1,10 1,05 1,10 1,05 1,00 1,00 0,95 0,90 0,85 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0,95 0,90 0,85 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek Forrás:HaMIR, saját szerkesztés Az összes halálok miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozás becsült halálozási kockázata tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes járásaiban élő lakosság kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb kiemelt halálozási kockázattal bír: A mezőcsáti járásban minkét nem tekintetében magasabb a teljes korai halálozás becsült halálozási kockázata a hazai viszonyítási szinttől, férfiaknál magasabb kockázattal bír, viszont csökkenő tendenciát mutat mindvégig. A mezőkövesdi járás női lakossága körében a korai halálozás becsült halálozási kockázata, az országos szintet 2011-ben megközelítette, majd emelkedésnek indult, férfiak körében magasabb a kockázat a hazai átlagnál, de csökkenő tendenciát követ. A gönci járás esetében férfiak korai halálozási kockázata a vizsgált hat évben az országos halálozási szint közel kétszerese volt, a nők esetében is magasabb volt a kockázat, de szintje kedvezőbb, tendenciája viszont enyhén emelkedő. Tiszaújvárosi járás területén élő lakosság általános korai (15-64 éves) halálozásának becsült halálozási kockázata a vizsgált években az országos átlagszint közeli volt, tendenciája a magyar átlagnak megfelelően csökkenő. Miskolci járásban mindkét nem korai halálozási kockázata a hazai szintet meghaladó volt, bár attól nem tért el nagyon. A hazai trenddel párhuzamosan csökkenő volt mindkét nem esetében, 2011-től nőknél erőteljesebben, férfiaknál mérsékeltebben emelkedésnek indult. 31
Keringési rendszert érintő megbetegedések / halálozások (BNO-10.:I00-I99) helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Globális helyzet Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a globális halálokok listáját, becslések szerint évente 17.5 millió ember halálát okozza, azaz az összes halálozás 30%-ért felelősek a kardiovaszkuláris megbetegedések. Az előrejelzések alapján ez a helyzet várhatóan a jövőben sem fog változni, 2015-ben ez a halálozási szám megközelíti majd a 20 milliót. A szív-és érrendszeri betegségeken belül az ischaemiás szívbetegség (ISZB) a fejlett világ egyik meghatározó haláloka. Ezen betegségcsoport okozta megbetegedés tekintetében Magyarország és azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye sem kivétel. A halálesetek több mint feléért a szív-és érrendszerrel kapcsolatos betegségek felelősek. A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is. Földrajzi eloszlását illetőn megyén belüli területi különbözőségek is megfigyelhetőek. Nyers halálozási arány alakulása Európában, 2012. Forrás: WHO/Europe, European mortality database (MDB), 2014 32
A keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás a 0-64 éves férfiak körében Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő) SDR:standardizált halálozási arány A keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás a 0-64 éves nők körében Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő) SDR:standardizált halálozási arány 33
Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás alakulása a 0-64 éves férfiak körében Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő) SDR:standardizált halálozási arány Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás alakulása a 0-64 éves nők körében Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő) SDR:standardizált halálozási arány Forrás: WHO/Europe, European mortality database (MDB), 2014 34
A keringési rendszert érintő megbetegedések / halálozások (BNO-10.:I00-I99) Borsod-Abaúj- Zemplén megyei helyzete a hazai adatok tükrében 2008-2012 közötti időszak összevont keringési rendszert érintő halálozási adatai 2008-2012 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a keringési rendszert érintő haláloki csoport valamennyi korcsoportban és mind két nem körében összesen 24 339 halálesetet követelt, mely a teljes megyei halálozás felét tette ki. Ezt a haláloki csoportot követi a rosszindulatú daganatos megbetegedések csoportja, mely a vizsgált időszakban a halálozások 23 százalékáért volt felelős. A korai (15-64 évesek körében) életszakaszban bekövetkező okspecifikus halálozás a megye lakossága körében 4 435 halálesetet követelt, mely az idő előtt bekövetkező összes halálozások 30 százaléka volt. Nemek szerinti eloszlás Nemek szerinti megoszlás tekintetében valamennyi korcsoportban a nők esetében rosszabb az arány, hiszen a 2008-2012 között elhunyt nő 56 százaléka (13 229 fő) valamilyen keringési rendszert érintő betegség következtében veszítette életét (a férfiak körében a 11 110 halálesettel az arány 44 százalék volt). A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is. A férfiaknál az ötven és ötvennégy év közötti korosztály jelenti a rizikó hirtelen növekedését. A korai (15-64 évesek körében) életszakaszban bekövetkező keringési rendszert érintő betegség miatti okspecifikus halálozás a férfiak esetében rosszabb, mely betegségcsoport a vizsgált időszakban 3 176 halálesetet követelt, ez az idő előtt bekövetkező összes halálozások 32 százaléka volt. Nők körében a férfiaknál tapasztalt halálesetek felét sem érte el a keringési rendszert érintő betegség miatti halálesetek száma (1 259 eset), részaránya 29 százalékot tett ki. Életkor szerinti eloszlás A 45-49 éves korosztályból a vizsgált 5 év alatt (2008-2012) 298 férfi halálát követelte valamilyen szívés érrendszeri betegség, az 50-54 évesek között ez a szám már 600 volt. Nők esetében a növekedés később mutatkozott, a 60-64 év közötti korcsoportnál kezd emelkedésbe. A nők esetében 50-54 év közöttieknél keringési rendszert érintő betegség még "csak" 225 esetben volt a halál oka (a férfiaknál tapasztalható szám harmada). 35
Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek száma, 2008-2012. Férfiak Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek száma, 2008-2012. Nők 36
Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek 100 ezer főre vetített száma az országos átlag tükrében, 2008-2012. Férfiak Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek 100 ezer főre vetített száma az országos átlag tükrében, 2008-2012. Nők 37
A 15-64 évesek körében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a százezer főre vetített keringési rendszert érintő halálozások száma már a 30-34 éves korcsoporttól kezdődően az országos átlagtól látványosan magasabb szinten kezdi emelkedését és ez a tendencia a hazai trendnek megfelelően a kor előrehaladtával, folyamatosan növekszik. Férfiak nyers halálozási aránya szinte valamennyi vizsgált korcsoport tekintetében közel 3 szorosa a nőknél tapasztalt értékeknek. A szív és érrendszeri megbetegedések körében jelentős halálozással bírnak az ischaemiás szívbetegségek, ezen belül is a heveny szívizomelhalás, valamint a magas vérnyomás és az agyér betegségek okozta megbetegedések. Az vizsgált öt évben (2008-2012) a szív és érrendszeri halálozások tekintetében megyénk 15-64 éves elhalálozott férfi lakosságának közel kétharmadát sújtotta az ischaemiás szívbetegségek miatt bekövetkező elhalálozás, melynek 39%-át heveny szívizom elhalás okozta. Nőknél valamelyest mérsékeltebb részarányról beszélhetünk, bár itt is közel felére tehető az ischaemiás szívbetegségek miatt bekövetkező halálozás a 15-64 éves elhalálozott nők esetében, viszont ezen belül a férfiakéhoz hasonlóan közel azonos arányt képvisel (32%) a szívinfarktus bekövetkezte. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves korcsoportba tartozó lakossága körében a magas vérnyomás és az agyér betegségek által okozott halálozás haláloki súlya a nők körében bizonyult magasabbnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakossága körében bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti halálozás haláloki struktúrája, 2008-2012. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 15-64 éves férfi lakossága körében bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti halálozások haláloki struktúrája, 2007-2011. 17,0% 24,0% Magas vérnyomás és az agyér betegségek Ischaemiás szívbetegségek Egyéb 59,0% 38
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megye 15-64 éves 15-64 női éves lakossága női lakossága körében bekövetkező körében keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti halálozás bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti haláloki struktúrája, 2008-2012. halálozások haláloki struktúrája, 2007-2011. 18,0% 51,7% 30,3% Magas vérnyomás és az agyér betegségek Ischaemiás szívbetegségek Egyéb Keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás részletes elemzése A keringési rendszeri betegségek miatti korai halálozás alakulása A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Férfiak Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190 180 170 160 150 2008 2009 2010 2011 2012 Év 39
Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Nők Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 2008 2009 2010 2011 2012 Év A keringési rendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfiak érintettsége kifejezettebb, közel háromszor magasabb halálozással bírnak mint a nők, mely mutató értéke az országos szintet 2008-2012 közötti időszakban mindvégig meghaladta. Nőknél a standardizált halálozási mutató értéke az országos szintnél magasabban alakult, és a vizsgált időszakban mindvégig meghaladta azt, de a férfiakétól alacsonyabb halálozási szinten. A 0-X éves férfiak és nők keringési rendszeri betegségek miatti halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként, 2008-2012. Standardizált Halálozási Hányados (%) Korcsoport /zárójelben a halálesetek száma/ 2008-2012. Férfiak Nők 0-1-14-15-64 130,1 136,5 (3176) (1259) 65-74 123,5 115,3 (2764) (2011) 75+ 113,2 108,4 (5167) (9957) 0-X 120,2 (11110) A magyar átlagnál szignifikánsan magasabb/alacsonyabb 111,6 (13229) 40
A keringési rendszeri betegségek miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei Az országos átlagot valamennyi korcsoportban szignifikánsan meghaladó volt a megye lakosságának halálozása mind két nem tekintetében. Legkedvezőtlenebb eltérés a 15-64 évesek körében mutatkozott mely nők esetében a magyar átlagot 36 százalékkal haladta meg, ezzel országosan a megyék között a legrosszabb halálozással bírt. Az idősebb korcsoportokban és a teljes lakosság körében a férfiak halálozási szintje bizonyult magasabbnak a hazainál. 41
42
A keringési rendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás járási területi egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mindkét nem esetében a halálozás a hazai halálozási szintet meghaladóan alakult megyénk szinte valamennyi járási területén. Kivételt képez a tiszaújvárosi járás, mely a vizsgált időszakban férfiaknál az országos átlagtól kedvezőbbnek bizonyult, az encsi járás pedig jól megközelítette a hazai átlagot. Nőknél a tokaji és a tiszaújvárosi járás lakosságának halálozási szintje közelítette meg a magyar átlagot, de attól kissé kedvezőtlenebb szinten. A keringési rendszer egyes betegségei miatti okspecifikus halálozás helyzete Borsod-Abaúj- Zemplén megyében A magas vérnyomás és az agyérbetegségek okozta korai halálozás megyénk férfi lakossága körében az országos halálozási szinttől rosszabb, mely jellemző észak-magyarország mindhárom megyéjére. Járási területeink tekintetében a férfiak magas vérnyomás és az agyérbetegségek okozta korai halálozási egyenlőtlenségei jól láthatóak, a miskolci és mezőkövesdi járás halálozási mutatója a hazai halandósági szinttől kissé kedvezőbb, míg a sárospataki és sátoraljaújhelyi területek esetében 10-20% százalékot is meghaladó kedvezőbb halálozás mutatkozott. A szomszédságukban lévő járások pl.: kazincbarcikai, ózdi, putnoki, edelényi, gönci, cigándi, tokaji és mezőcsáti járások az országos átlaghoz képest a legrosszabb 30 százalék többlethalálozást is meghaladó halálozással bírtak a vizsgált öt év tekintetében. Megyénk 15-64 éves női lakossága a körében a magas vérnyomás és az agyérbetegségek okozta korai halálozás az országos halálozási szinttől rosszabb, amely jellemző észak-magyarország mindhárom megyéjére. Járási területeink tekintetében az egyenlőtlenségek itt is jól láthatóak, de míg a tokaji járás tekintetében férfiaknál az egyik legkedvezőtlenebb a halálozási helyzet, addig nőknél az országos szinttől nem tért el. A sárospataki és sátoraljaújhelyi járási területén a férfiakéhoz hasonlóan közel 10-20 százalékkal kedvezőbb halálozás mutatkozott az országos átlagnál a vizsgált öt év tekintetében. 43
44
45
Az ischaemiás szívbetegségek okozta korai halálozás magas megyénk férfi és női lakossága körében is, országosan a legrosszabb. Ugyanakkor a tiszaújvárosi járásban élő lakosság korai halálozása ezen halálok tekintetében kedvezőbb a hazai szinttől. Férfiaknál az encsi járás a magyar átlagot jól közelítette, nők esetében a szikszói és a szerencsi járás területén tapasztalható a hazai szinttel megegyező ischaemiás szívbetegségek okozta korai halálozás. 46
47
Heveny szívizomelhalás okozta idő előtti halálozás területi egyenlőtlenségei tekintetében férfiaknál a hazai szinttől kedvezőbb az encsi és miskolci járási területeken, a legkedvezőbbnek a mezőkövesdi és tiszaújvárosi területek bizonyultak. Nők körében a szerencsi járás, halálozási mutatója alakult a legkedvezőbben ezt követi a miskolci és a szikszói járási terület majd az edelényi jól közelítette a hazai átlagszintet, továbbá a tiszaújvárosi azzal megegyezően alakult 2008 és 2012 közötti időszak összevont standardizált halálozási adatai szerint. 48
49
Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Keringési rendszer betegségei (BNO-10.:I00-I99) miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozás becsült halálozási kockázata Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző halálozási kockázatú járási területein élő lakosság körében, 2007-2012. (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Férfiak Nők Cigándi járás Magyarország Cigándi járás Magyarország 2,40 2,20 2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2,20 2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek Encsi járás Magyarország Encsi járás Magyarország 1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek Gönci járás Magyarország Gönci járás Magyarország 1,90 1,70 1,50 1,30 1,10 0,90 0,70 0,50 2007 2008 2009 2010 2011 2012 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek 50
Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Tiszaújvárosi járás Magyarország Tiszaújvárosi járás Magyarország 1,20 1,20 1,10 1,10 1,00 1,00 0,90 0,90 0,80 0,80 0,70 0,70 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek Tokaji járás Magyarország Tokaji járás Magyarország 1,60 1,20 1,40 1,10 1,20 1,00 1,00 0,90 0,80 0,80 0,70 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0,60 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Évek Évek Keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozás becsült halálozási kockázata tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes járásaiban élő lakosság kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb kiemelt halálozási kockázattal bír: A cigándi járásban minkét nem tekintetében 2007-2012 között a keringési rendszert érintő korai halálozás becsült halálozási kockázata kétszerese volt a hazai szintnek. Tendenciája nem mutat csökkenést. Az encsi járás férfi lakossága körében kedvezőbb a halálozás kockázata, a magyar átlagszint körül alakult a vizsgált időszakban, nők esetében a halálozás kockázata magasabbnak bizonyult, tendenciája csökkenést mutat. A gönci járás esetében férfiak halálozási kockázata a vizsgált hat évben az országos halálozási szint közel kétszerese volt, a nők esetében is magasabb a kockázat, de szintje kedvezőbb és tendenciája is csökkenő. Tiszaújvárosi járás területén élő férfiak keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozásának becsült kockázata 2008-2009 és 2012. években az országos átlagszintet érintette, nőknél felette volt ugyan, de jól közelítette azt. Tokaji járásban a férfiak halálozási kockázata a hazai szintet meghaladó volt, nőknél 2008, 2010 és 2012-ben jól megközelítette, tendenciája csökkenést mutat. 51
Keringési rendszert érintő megbetegedések A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) jelentései HMAP bemutatása A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program (HMAP) hazánkban az első reprezentatív igényű, a nemzetközi elvárásokhoz igazított morbiditás regisztrációs/monitorozó program. A programhoz az indítás óta (1998.május) 11 megye (Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson- Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun- Szolnok és Zala) szolgáltat rendszeresen megbetegedési adatokat összesen 192 háziorvosi praxis részvételével, így a magyar felnőtt lakosság közel 4%-ának morbiditási viszonyairól nyerhetők adatok. Az alapellátásra épített, őrposztrendszeren alapuló morbiditási adatgyűjtés kialakítása és fenntartása hazánkban egyértelműen indokolt és eurokonformitást biztosító minőségben megvalósítható. A gyűjtött és gondosan elemzett adatok nemcsak hiteles és megbízható alapot nyújtanak a magyar lakosság egészségi állapotának jellemzéséhez, de lehetőséget nyújtanak a kiválasztott betegségek morbiditási struktúrájában bekövetkező változások monitorozására is. Ezáltal a program a döntéshozók számára értékes támpontot nyújt az egészségügyi ellátó kapacitás tervezéséhez, a prioritások meghatározásához és a népegészségügyi intervenciók hatékonyságának megítéléséhez. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007 szeptemberében csatlakozott a programhoz 25 háziorvosi praxis részvételével. A vizsgálatban jelentésre kerülő megbetegedések döntő része szakrendelőben, illetve fekvőbeteg intézményben kerül diagnosztizálásra. A vizsgálati populációt a résztvevő háziorvosok praxisaiba mindenkor tartozó személyek alkotják. Fontos kiemelni, hogy az egyes megbetegedések esetében jelzett országos eloszlás az egész országra vonatkozó előfordulási gyakoriságok becslésének tekinthető. A HMAP által gyűjtött legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedési adatok ismeretében jelen tájékoztató anyagunk a prevalens (vizsgált időszakban jelenlévő) esetek 2013-as évi korcsoportos eloszlásával, valamint idősoros standardizált hányados mutatójával, továbbá a 2013-as 52