MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA
I. Év eleji ismétlés (3 óra) 1. A kémiai alapismeretek ismétlése 2. Az atomszerkezeti ismeretek ismétlése 3. Az elemek és vegyületeik általános jellemzése II. Atomszerkezeti ismeretek (12 óra) 4. Atommodellek Dalton, Thomson, Rutherford és Bohr atomképe 5. Az atom felépítése elemi részecskék (p +, e, n 0 ) és jellemzőik, rendszám, tömegszám és neutronszám összefüggése, relatív atomtömeg 6. A radioaktivitás és jelentősége radioaktivitás, Curie házaspár, sugárzások típusai 7. Radioaktív izotópok a gyakorlatban Hevesy György, nyomjelző izotópok, 14 C 8. Az atomenergia láncreakció, maghasadás, magfúzió, atomerőmű, atombomba 9-10. Az elektronburok szerkezete tartózkodási valószínűség, atompálya, pályaenergia, elektronhéj, alhéj, gerjesztett állapot, kvantumszámok, Pauli-elv, Hundszabály, vegyértékelektron, atomtörzs 11. Az elektronhéjak kiépülése periódus, fő- és mellékcsoport, nemesgázszerkezet 12. Gyakorlás: atomok elektronszerkezetének felírása, periódusos rendszerbeli helyük megállapítása 13. Összefoglalás 14. Gyakorlás 15. Témazáró dolgozat III. Kémiai kötések, anyagi halmazok (21 óra) Démokritosz, Heisenberg és Schrödinger atommodellje alagútmikroszkóp Hirosima, Csernobil a kvantumszámok kapcsolata és lehetséges értékeik 16. Az elsőrendű kötések. A fémes kötés elsőrendű kötések és az elektronegativitás kapcsolata, delokalizált elektronok 17-18. A kovalens kötés kötő és nemkötő elektronpár, s- és p-kötés, molekulapálya, kötési energia, kötéshossz, kötésszög, datív kötés, vegyérték 19-20. A molekulák térbeli alakja, a kovalens kötés és a molekulák polaritása 21. Molekulák modellezése (tanulókísérleti óra) apoláris és poláris kötés, ill. molekula, központi atom, a molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők ligandum 2
22. Ionok képződése atomokból, az ionkötés alapállapotú és gerjesztett atom, ionizációs energia, elektronaffinitás, rácsenergia 23. A másodrendű kötések diszperziós és dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés és kialakulásának feltételei 24. Anyagi halmazok, halmazállapotok. A gázok. Avogadro törvénye 25. Számítási feladatok az Avogadro-törvény alkalmazásával anyagi halmaz, állapothatározók, Avogadro-törvény; moláris térfogat és értéke normál- és standardállapotban 26. A folyadékok és az oldatok folyadékkristály, oldat és összetevői, oldhatóság, hígítás és töményítés 27. Az oldódás oldáshő, dinamikus egyensúly, hidratáció, hidratációs energia 28. Az oldatok töménységének megadása 29. Feladatmegoldás 30. Oldatkészítés (tanulókísérlet) 31. A szilárd anyagok. Kristályrácstípusok. Az atom- és a fémrács tömeg-, térfogat- és anyagmennyiség-százalék, anyagmennyiség-koncentráció kristályos és amorf anyag, lapon és térben középpontos kockarács, hatszöges rács, könnyű- és nehézfémek 32. A molekula- és az ionrács molekula- és ionrácsos anyagok általános jellemzői 33. Kolloidkémiai alapfogalmak. Kolloidok és heterogén rendszerek 34. Összefoglalás 35. Gyakorlás 36. Témazáró dolgozat IV. Kémiai reakciók (21 óra) kolloid, emulzió, szuszpenzió, szmog, szol, köd, felhő, hab, gél 37. A kémiai átalakulások fizikai változás és kémiai reakció összetett ionok delokalizált kötései a hidrogénkötések fontossága plazmaállapot elektrolit tömegkoncentráció fullerének, átmenet a kötéstípusok között Tyndall-jelenség 38. Kémiai számítások (sztöchiometria) 39. A kémiai reakciók energiaváltozásai (reakcióhő) 40. Feladatok a termokémia köréből részecskeszám, tömeg és térfogat számítása moláris mennyiségek ismeretében termokémia, reakcióhő, Hess-tétel, képződéshők és kapcsolatuk a reakcióhővel 41. A kémiai reakciók feltételei homogén és heterogén reakciók, aktivált komplexum, aktiválási energia 42. A reakció sebessége és befolyásolása 43. A kémiai folyamatok iránya, egyensúlyi reakció reakciósebesség és értékét befolyásoló tényező (c, T, katalizátor, anyagi minőség) egyirányú és megfordítható reakciók, a kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandó reakcióentalpia, moláris reakcióentalpia, reakcióhő mérése az egyensúlyi állandó mértékegysége 3
44. Az egyensúlyi állapot befolyásolása 45. Gyakorlás a kémiai egyensúlyt befolyásoló külső hatások (T, c, p), Le Chatelier-Braun-elv 46. Protonátmenettel járó reakciók protolitikus reakciók, sav-bázis fogalom Brönsted szerint, sav-bázis párok, savi állandó, erős, ill. gyenge savak és bázisok 47. A víz disszociációja, a kémhatás bázisállandó autoprotolízis, vízionszorzat, kémhatás, ph vízionszorzat hőmérséklet függése, indikátorok története 48. A közömbösítés közömbösítés és semlegesítés, hidrolízis 49. A ph jelentősége az élő szervezetekben. Indikátorok, kémhatás vizsgálat (tanulókísérlet) 50. Elektronátmenettel járó reakciók 51. Oxidációs állapot és az oxidációs szám 52. A redoxireakciók mint oxidációsszám-változással járó reakciók 53. Gyakorlás (oxidációs számok, egyenletírás) 54. A szervetlen vegyületek elnevezése 55. Összefoglalás 56. Gyakorlás 57. Témazáró dolgozat V. Elektrokémiai alapismeretek (14 óra) oxidáció, redukció, oxidáló- és redukálószer oxidációs szám és megállapítása, redoxifolyamat redoxireakciók egyenleteinek rendezése az oxidációsszám-változások alapján oxidációs állapot és az elnevezés kapcsolata élelmiszerek, talaj ph-ja néhány ásvány triviális és tudományos neve 58. Galvánelemek Daniell-elem, elektród, elektrolit, katód, anód, elektromotoros erő 59. Elektródpotenciál elektródpotenciál, standard hidrogénelektród, standard potenciál, E ME számítása 60-61. A redoxireakciók irányának meghatározása tapasztalati szabály, halogének egymással való reakciója, fémek savakkal és vízzel való reakciója 62. A korrózió a vas korróziójának értelmezése, korrózió elleni védekezés fajtái 63-64. Az elektrolízis elektrolízis, anód- és katódfolyamatok (CuCL 2 - és Na 2 SO 4 -oldat esetén) 65. Elektrolizáló cellák összeállítása és működtetése (tanulókísérlet) 66. Az elektrolízis mennyiségi törvényei Faraday-törvények, elektrokémiai egyenérték, Faraday-állandó Volta, Galvani, savas akkumulátor, szárazelemek, tüzelőanyag-cellák a víz oxidációjához és redukciójához tartozó standard potenciálok, erős ill. gyenge oxidáló- és redukáló szerek helyi elem indifferens elektród, bomlásfeszültség elektrokémiai egyenérték számítása 4
67. Számítási feladatok 68. Az elektrolízis alkalmazásai galvanizálás, elektrokohászat, fémek tisztítása, vegyipari alapanyagok előállítása 69. Összefoglalás 70. Gyakorlás 71. Témazáró dolgozat VI. Év végi ismétlés (3 óra) 72. Tájékozódás a részecskék világában 73. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében 74. Elektrokémiai ismeretek az alumínium előállításának története 5