A HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE Dóka Richárd Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, tájvédelmi referens V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron 2012. augusztus 30.-szeptember 1.
Tájhasználati stabilitás és a tájvédelem A tájhasználat és felszínborítás stabilitásának kutatása Magyarországon Ritka kutatási célkitőzés, kevés hazai példával (pl. Lırinci R.-Kristóf D. 2002, Sütı L. et al 2009, Szilassi P. 2009) PEDIG: a tájhasználati stabilitás a táji adottságok egyik igen fontos indikátora (Csorba P. 2006) emellett számos gyakorlati vonatkozása is említhetı pl. tájvédelem, településrendezés, tájtervezés Stabilitás vs. tartósság (Szilassi P. 2009) A stabilitási vizsgálatok néhány tájvédelmi jelentısége és alkalmazása: A stabil foltok a tájértékek potenciális hordozói (pl. természetesebb és fajgazdagabb élıhelyek mint természeti értékek, kultúrtörténetileg értékes szılık, gyümölcsösök) Instabil környezetben a stabil foltok is veszélyeztetettebbek veszéiyeztetettség vizsgálata Dinamikusan változó tájban megfelelı belsı állapot esetén, egyéb degradáló tényezı hiányában pl. inváziós fajok minden tartós elem figyelemre méltó
Elızmény A felszínborítás- és tájhasználat-változás kutatása Kecskemét térségében, 25x25 km-es mintaterületen (Dóka et al. 2008)
A térség tájhasználata korszakonként A 19. század közepe A 19. század vége 1940-1944 1958-1959 1992-1996 2005-2008
Célkitőzések A stabilitásbeli különbségek lehetséges geográfiai okainak elemzése Tájvédelmi alkalmazások: A tartósan fennmaradó gyepek és vizes élıhelyek elterjedésének összevetése a természetvédelmi nyilvántartás adatbázisával, az adódó új, potenciális természetközeli területek terepi vizsgálata A tartósan fennmaradó gyepterületek és vizes élıhelyek közelmúltbeli változásainak mértéke, helyei és az átalakulások okai (veszélyeztetettség) A tartósan fennmaradó kertkultúrás területek elterjedésének elemzése, a potenciálisan ısi állapotú, hagyományos gyümölcsösök terepi vizsgálata
Felhasznált adatforrások A térkép megnevezése Bemutatott korszak Térkép méretaránya I. katonai térképfelmérés térképei 18. század második fele M = 1: 28 800 II. katonai térképfelmérés térképei 19. század közepe M = 1: 28 800 III. katonai térképfelmérés térképei 19. század vége M = 1: 25 000 Katonai topográfiai térképmő a II. világháború idıszakából Katonai topográfiai térképmő az 1950-es évek végérıl 1958-1959 EOVR és GAUSS-KRÜGER vetületi rendszerő topográfiai térképek 1940-1944 M = 1: 50 000 1989 1992-1996 M = 1: 25 000 M = 1: 25 000 M = 1: 10 000 FÖMI orthofotó 2005 M = kb. 1: 10 000 Külterületi és belterületi vektoros ingatlannyilvántartási adatbázis (KÜVET, BEVET) 2008 M = 1: 4 000 M = 1: 1 000 MTA-TAKI AGROTOPO-adatbázis - M = 1: 100 000 KNPI természeti területek adatbázisa 1998-2012 -
Alkalmazott módszerek Adatbázis-építés: Vizuális interpretációval adatforrások alapján vektoros adatbázis létrehozása az Egységes felszínborítási kategóriarendszer kialakítása Microsoft Access adatbázis-kezelı szoftver alkalmazása Térinformatikai alkalmazások: ArcMap 9.3 térinformatikai szoftver és moduljai Generalizálás a Töpfer-féle gyökszabálynak megfelelıen Vektoros állományokból 50-, 100-, 200-méteres cellafelbontású raszteres állományok konverziója Kombinációs (combine), reklasszifikációs mőveletek Ellenırzés: FÖMI orthofotó 2005 Egyéb kiegészítı módszerek: Történeti források elemzése Terepbejárások, célirányos terepi mintavétel
Eredmények I. A stabilitás térbeli különbségei
Eredmények II. stabil gyepek és vizes élıhelyek
Eredmények II. stabil gyepek és vizes élıhelyek Jelentıs kiterjedéső (10 hektár feletti) új potenciális természeti terület nem azonosítható, csak apró gyeptöredékek tárhatók fel természetvédelmi jelentıségük csekély, de nem elhanyagolható (védett növényfajok is elıfordulnak!), és ugyanakkor a táji diverzitás fontos elemei Az 1 hektárnál nagyobb különálló gyeptöredékek száma 49, ebbıl a 2005-ös FÖMI orthofotó alapján 41 valószínősíthetıen valóban természetközeli állapotúnak, a többi már átalakított antropogén víztestté (2), feltört (3), kibányászott (1), házalapozáshoz feltöltött (1) vagy tájidegen fajjal becserjésedett (1) a három évvel késıbbi ingatlan-nyilvántartás sem naprakész, gyors a tájátalakulás, nagyon nagy a kismérető élıhelyfoltok veszélyeztetettsége A stabil területek többsége (jellemzıen 1 hektár alatti foltok) a már az adatbázisban szereplı területhez kapcsolódik és a nyilvántartás területi határvonalainak pontatlanságából adódik ->az adatbázis az eredménytérkép segítségével pontosítható Az 1940-es évektıl tartósan fennmaradó gyepek és vizes élıhelyek jelentısen nem növelik a stabil területek kiterjedését, azokhoz kapcsolódóan jelennek meg
Eredmények II. stabil gyepek és vizes élıhelyek
Eredmények III. stabil kertkultúrás területek
Eredmények III. stabil kertkultúrás területek Nagyobb egybefüggı területek nem maradtak fenn, a potenciális elıfordulások pontszerőek a vegyes hasznosítású, sőrőbb beépítéső kisparcellás térségekben Az elıfordulások túlnyomó része Kecskemét egykori kertségeiben található (fıként Szolnokihegy, Úrihegy, Máriahegy, Alsószéktó) A kertségek funkcionális átalakulása miatt ma már leginkább felhagyott gyümölcsösökrıl beszélhetünk általános volt a tájhasználati kategórián belüli kultúraváltás, újratelepítés A mintavételszerő terepbejárások alapján nincs a tájban gondozott, legalább 1 hektárt meghaladó tájértéket jelentı ısi gyümölcsös
Eredmények IV. Stabil gyepek és vizes élıhelyek közelmúltbeli pusztulásai Az 1990-es évek elejéig stabil gyepek és vizes élıhelyek kb. 4%-a pusztult el 2008-ig a tájátalakítások következtében! 150-155 hektár a beszántott gyep vagy vizes élıhely! Nagyobb gyepek is, de jellemzıen hozzászántások. Erdısített, erdısült kb. 50-55 hektár. Ennek nagyobb hányada telepítés, de jelentıs a spontán cserjésedés, erdısülés negatív hatása. Gyümölcsös, illetve szılıültetvény létesítése 10 hektáron, döntı arányban három helyszínen 9 hektárt beépítettek, döntıen Kecskeméten, három helyszínen iparikereskedelmi beruházások, 2 esetben (Jakabszállás, Fülöpjakab 1-1 házhely) lakóterület bıvülés Antropogén víztestek létrehozása (víztározóvá, horgásztóvá vagy halastóvá alakítás) 2 esetben, 3 hektáron
Eredmények IV. Stabil gyepek és vizes élıhelyek közelmúltbeli pusztulásai Hibalehetıségek: A térinformatikai alkalmazással kapott eredmények jelentısen eltérhetnek a valós állapotoktól. A térinformatikai eredmények szerint változással érintett 304 hektár az ellenırzés (FÖMI orthofotó 2005) utáni korrigált eredmény 225-235 hektár. Hibahányad: 22-26%. Okok: Az ingatlan-nyilvántartás nem mindig naprakészen és gyakran pontatlanul követi a változásokat Vektoros állományok raszteressé való konvertálása, generalizálás
Következtetések A térinformatikai alkalmazás jó lehetıséget kínál újabb tájértékek kutatására DE: A kapott eredmények ellenırzése elengedhetetlen A stabil gyepterületek és vizes élıhelyek antropogén veszélyeztetettsége is nagy A fıbb természeti területek ismertek, de nem teljes a nyilvántartás a vizsgált térségben További értékes területek találhatók a korábban feltártak mellett
Köszönöm a figyelmet!