E-Controlling E-Controlling Szakmai folyóirat XV. évfolyam 7. szám 2015. július Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TA- NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. június 25. Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer a gyakorlatban Az üzleti élet egyre inkább globalizálódik. A hagyományos komparatív előnyök szerepét a kizárólagos hozzáértéssel, ezen belül az élvonalba tartozó szakmai tudással rendelkező szervezetek vették át, mivel ezek versenyképessége egy szabad, biztonságos, kis költségű áramláson alapul. Ezt a szervezet csak innovációval és a funkcionális szervezetek egyformán magas szintre emelésével tudja megvalósítani, a benne lévő rejtett értékeket kiaknázni. A 90-es évek elején kezdte meg Robert S. Kaplan és David P. Norton a legnagyobb amerikai vállalatokkal azt a közös munkát, melynek célja a vállalati stratégiák eredményességének növelése volt. Korábbi megállapításuk szerint bár a legtöbb stratégiát koncepcionálisan igen magas színvonalon megtervezik, a kivitelezés sajnos gyakran elmarad. Ebből ki- Tartalom 1 Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer a gyakorlatban 8 Adósarok: Rendelkezés az adóról Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő E-Controlling Több, mint 10 éve a hatékonyság szolgálatában! In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1
indulva olyan egyértelmű szándékkal kezdték el munkájukat, mely a stratégiai gondolkodásnak a mai napig meghatározó eleme: Fordítsuk le a stratégiát az akciók nyelvére! A gyakorlatban a cél a vállalati stratégia lebontása mérhető mutatószám rendszerre. A módszer bemutatása A Balanced Scorecard a szervezet jövőképét és stratégiáját fordítja le egy olyan átfogó mutatószám-rendszerre, amely egyben kijelöl egy stratégiai teljesítményértékelési és vezetési rendszer keretet is. A Balanced Scorecard a pénzügyi célok elérésére helyezi a hangsúlyt, de tartalmazza azokat a tényezőket az ún. teljesítményokozókat) is, amelyek a pénzügyi célok eléréséhez vezetnek. A Balanced Scorecard négy egyenértékű szempontot vesz figyelembe, ezek: a pénzügyi teljesítmény, a vevők, a működési folyamatok, valamint a tanulás és fejlődés. A Balanced Scorecard mérésközpontúsága segít a kritikus vezetési folyamatok végrehajtásában, melyek: 1. Jövőkép és stratégia tisztázása és intézkedéssé alakítása. Vállalati vízió lefordítása stratégiai célokra mind a négy nézőpont esetében. 2. Stratégiai célok és mutatók összekapcsolása és kommunikálása. A kitűzött célokhoz megfelelő mutatókat kell meghatározni, amelyek számot adnak elérésük szintjéről, valamint az érdekeltségi rendszert is a célok elérésének szolgálatába kell állítani. 3. Tervezés, az elvárások összehangolása a stratégiai intézkedésekkel. A meghatározott mutatókhoz meg kell adni az elvárásokat 3-5 évre), amelyek eléréséhez a stratégiai intézkedéseket nem csak meg kell hozni, hanem össze is kell hangolni azokat az egyes nézőpontok között, továbbá figyelembe kell venni az azokon belül létező ok-okozati kapcsolatokat is. 4. A stratégiai visszacsatolás és tanulás elősegítése. A vezetők ellenőrzik, és ha szükséges módosítják a stratégia megvalósítási folyamatát, vagy akár a stratégiát magát is megváltoztatják. A módszer megértését a következő ábra segíti 1 : 1 Forrás: Robert S Kaplan, David P. Norton: Eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát: Balanced Scorecard kiegyensúlyozott mutatószám-rendszer 2
A módszertan alkalmazása A Music Master Zrt. MP3-lejátszót gyárt, aminek a fantázia neve: Mini. A cég a lejátszókat diszkont boltokban értékesíti országszerte. A lejátszó lényegesen olcsóbb, mint más versenytársak hasonló termékei. A cég terméke, a Mini mindössze 4 GB tárhelyet kínál, míg a Vantage Manufacturing 8 GB tárhellyel rendelkezik. A cég gyártási problémákat tapasztalt, amelyek eredményeként jelentős az utómunka költsége. Vantage modellje kiváló minőségi hírnévvel rendelkezik, de jóval drágább. 1. Rajzoljon fel a két gyártó esetében egy egyszerű fogyasztói preferencia térképet a két versenytárs tekintetében az ár, minőség és tárolási kapacitás függvényében. 2. Music Master a jövő tekintetében szeretné elérni a minőség javítását és a költségek csökkentését folyamatok javítása révén és a munkavállalók képzésével az utómunkának csökkentését. A Music Master vezetők úgy vélik, hogy a minőség javításával növelhetik az értékesítést. Határozza meg a megismert információk alapján a cég stratégiai térképét, amely tartalmazza az ok-okozati összefüggéseket a stratégiai célok között! 3. A meghatározott stratégia térkép alapján határozza meg a Music Master Balanced Scorecard elemeit! A fentiekben elvégzett változtatások eredményeként a minőség jelentősen javult 2014-ben, míg az utómunka és a fajlagos költségek csökkentek. A Music Master csökkentette gyártási kapacitását, mivel a kapacitás már nem szükséges az utómunka támogatásához. A társaság csökkentette a Mini eladási árát is a piaci részesedés és az értékesítési volumen növelése érdekében. A két évvel kapcsolatos információk a következők: Megnevezés 2013. 2014. 1. Gyártott és értékesített mennyiség, db 8.000 9.000 2. Eladási ár, /db 45,00 43,00 3. Közvetlen anyagköltség, 32.000 33.000 4. Fajlagos anyagköltség, /db 3.50 3.50 5. Gyártási kapacitás, db 12.000 11.000 6. Teljes konverziós költség, 156.000 143.000 7. Kapacitásra jutó fajlagos konverziós költség, /db 13 13 8. A rendelkezésre álló és értékesíthető fogyasztói kapacitás, db 90 90 9. Értékesítési költségek, 45.000 49.500 10. Fajlagos értékesítési költségek, /db 500 550 A konverziós költségek minden évben a termelési kapacitás függvényében kerülnek meghatározásra, és nem a termelés alapján. Az értékesítés és az ügyfélszolgálati költségek a potenciális ügyfelek számától függnek és nem a tényleges ügyfelek száma határozza meg azt. A Music Masternek 70 ügyfele volt 2013-ban és 80 ügyfele 2014-ben. 4. Számolja ki a Music Master Zrt. 2013. és 2014. évi bevételét! 5. Számolja ki a növekedést, az ár és a termelékenység komponenseket, amelyek 2013-2014. között a megváltozott működési jövedelem alapján meghatározhatók! A fentiekben meghatározott információk alapján a következő ábrán tudjuk bemutatni a két versenytárs eredményeit a fogyasztói megítélés alapján: 3
A rendelkezésre álló információk alapján a következő ok-okozati térkép rajzolható fel: 4
A belső üzleti folyamatok szempontjából a Music Masternek szükséges célokat kitűzni a csökkenő hibás termékek értékesítésére, illetve meghatározni azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a célok elérését. Ilyen lehet például a tanulás és a növekedés szempontjából az oktatott alkalmazottak százalékos arányát mérni a minőségirányítás és a gyártási folyamatok valós idejű visszajelzése tekintetében. A logika ebben az, hogy mindezen elemek lehetővé teszik a minőségi javulást, és így csökkenhet a hibás termékek aránya. Céljai eléréséhez a Music Masternek a következő szempontokat kell figyelembe venni a Balanced Scorecard kialakításánál: Pénzügyi perspektíva Fogyasztói perspektíva Működési perspektíva Képzési és növekedési perspektíva Működési eredmény a termelékenység és a minőség javulásból Az operatív eredmény növekedése Az árbevétel növekedése Piaci részesedés Az új fogyasztók száma A fogyasztói elégedettség A hibás terméke aránya A gyártási főbb folyamatok javításának száma Munkavállalói elégedettségi ráta Minőségbiztosításra oktatott alkalmazottak aránya A gyártási folyamatokban résztvevő alkalmazottak képességének aránya A gyártási folyamatokban történő visszajelzések aránya A rendelkezésre álló adatok alapján a következő árbevételi és költségadatok számszerűsíthetők a két évre vonatkozólag: Megnevezés 2013. 2014. Árbevétel 360.000 387.000 Költségek Közvetlen anyagköltség 112.000 115.500 Konverziós költségek 156.000 143.000 Értékesítési és ügyfélszolgálati költségek 45.000 49.500 Összes költség 313.000 308.000 Működési eredmény 47.000 79.000 Megállapítható, hogy az átszervezésnek köszönhető a 32.000 -os eredménynövekmény. A növekedés a következő tényezőkre vezethető vissza: 5
I. Volumenváltozás 1. A növekmény volumen) bevételi oldala = Értékesített mennyiség 2014-ben - Értékesített mennyiség 2013-ban ) 2013. évi eladási ár = 9.000 8.000 ) 45 = 45.000 2. A növekmény volumen) változó költség oldala = A 2014. évi termeléshez szükséges input 2013. évi bázison - 2013. évi termeléshez szükséges input mennyisége ) 2013. évi input ár = 3. A növekmény volumen) fix költség oldala = A 2013. évi kapacitás, ami szükséges a 2014. évi termeléshez - 2013. évi termeléshez szükséges kapacitás ) 2013. évi input ár = A 2013. évben anyagköltsége 32.000 volt, ami 8.000 db előállításához került felhasználásra. Ez alapján megállapítható, hogy 32.000/8.000 = 4 /db fajlagos költség határozható meg. A 2014. évi bázis szintű inputköltség: 9.000 db 4 /db = 36.000. Ez alapján a költséghatás következőképp számszerűsíthető: Anyagköltség: 36.000 32. 000) 3,5 /db = + 14. 000 Konverziós költség: 12.000 12.000) 13 /db = 0 Értékesítés költsége: 90 90) 500 /db = 0 Tehát a költséghatás ez alapján 14.000 -ban határozható meg. Összesítve a két oldalt, megállapítható, hogy az értékesítési volumen hatását vizsgálva az eredményre: 45.000 14.000 = 31.000 javulás számszerűsíthető. II. Árváltozás Az árváltozás hasonlóan szükséges számszerűsíteni, mint az előzőekben láthattuk. 2. A növekmény ár) bevételi oldala = Eladási ár 2014-ben - Eladási ár 2013-ban ) 2014. évi eladott mennység = 43,00 45,00 ) 9.000 = - 18.000 6
2. A növekmény ár) változó költség oldala = A 2014. évi input ár - 2013. évi input ár ) A 2014. évi termeléshez szükséges input 2013. évi bázison = 3. A növekmény ár) fix költség oldala = 2014. évi kapacitás fajlagos költségek - 2013. évi kapacitás fajlagos költségek ) A 2013. évi kapacitás, ami szükséges a 2014. évi termeléshez = Ez alapján a költséghatás következőképp számszerűsíthető: Anyagköltség: 3,50 3,50) 36.000 /db = 0 Konverziós költség: 13 13) 12.000 /db = 0 Értékesítés költsége: 550 500) 90 /db = 4.500 Összesítve a két oldalt, megállapítható, hogy az értékesítés árváltozásának hatását vizsgálva az eredményre: - 18.000-4.500 = - 22.500 romlás számszerűsíthető. III. Hatékonysági változás A hatékonyságváltozás hatását a következőképp tudjuk számszerűsíteni: 1. A hatékonyságváltozás változó költség oldala = A 2014. évi termeléshez szükséges input - A 2014. évi termeléshez szükséges input 2013. évi bázison ) 2014. évi input ár 2. A hatékonyságváltozás fix költség oldala = A 2014. évi kapacitás, ami szükséges input - A 2013. évi kapacitás, ami szükséges a 2014. évi termeléshez Ez alapján a költséghatás következőképp számszerűsíthető: Anyagköltség: 33 000 36.000) 3,50 /db = - 10.500 Konverziós költség: 11.000 12.000) 13 /db = - 13.000 Értékesítés költsége: 90 90) 550 /db = 0 ) 2014. évi kapacitás fajlagos költsége Összesítve megállapítható, hogy a hatékonyság változása a következő hatással volt az eredményre: - 10.500-13.000 = + 23.500 javulás számszerűsíthető, hiszen a költségek csökkentek. 7
Rendelkezés az adóról A társasági adó rendszerébe 2015. január 1-jétől bevezetésre került egy új konstrukció a rendelkezés az adóról adó-felajánlás) intézménye. Az új szabályokat első alkalommal a 2015. adóévre vonatkozóan lehet alkalmazni. Ha az adóalany az őt terhelő 2015. adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről a Tao. tv. szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezettek) részére történő juttatását a feltételek fennállása esetén az adóhatóság teljesíti. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként. Az adózó az adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget, az említett fizetési kötelezettségek teljesítése alól a rendelkező nyilatkozatok) megtétele esetén sem mentesül. Az adózó az alábbi kedvezményezett célokra tehet felajánlást: a) filmalkotás támogatására, b) előadó-művészeti szervezet támogatására, c) látvány-csapatsport támogatására jogcímenkénti részletezésben). Az adóalany a kedvezményezett célra történő felajánlásáért a kedvezményezett szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az ilyen megállapodás alapján bármely kedvezményezett célra felajánlott összeg az adóhatóság részéről átutalásra kerül, úgy a felajánlás kedvezményezettje köteles azt az adóhatóság által kezelt elkülönített számlára visszautalni a felajánlást tett adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével), az adózó pedig nem jogosult a jóváírásra. Az adózó rendelkezhet az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő része felajánlásáról. Ennek megfelelően az adózó a 2015. adóévre tipikus esetben a 1329. és a 1429. számú bevallásban bevallott adóelőlegek 50 százalékos mértékéig tehet felajánlást. A felajánlás során ezen 50 százalékos mértéken belül nem feltétlenül azonos összegekről lehet csak rendelkezni, illetve nem kötelező valamennyi adóelőleg-kötelezettség terhére felajánlást tenni. A rendelkező nyilatkozat alapján történő átutalás feltétele, hogy az adózó kedvezményezet szervezet által Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, NKA Igazgatósága vagy a szakági sportszövetségek által) kiállított igazolást a nyilatkozat benyújtásáig az adóhatóság rendelkezésére bocsássa. Az adózó az adóelőleg terhére tett felajánlását adóelőleg-nyilatkozatát) módosíthatja, egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal, a soron következő adóelőlegekre tekintettel. Ha az adózó a bevallott adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által a fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában [1501. számú bevallás], és/vagy a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóbevallásában [éves adóbevallás] rendelkezhet többek között a kedvezményezett szervezetek) nevének és adószámának megjelölésével a még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő adójának a kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az így az előzőek szerint) tett rendelkezéssel az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg a fizetendő adó összegének 80 százalékát. 8
Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatoka)t, az adózó felajánlásra való jogosultságát és az átutalás feltételeként előírtakat megvizsgálja. Ezt követően az adóhatóság az átutalást abban az esetben teljesíti, ha a kedvezményezett célokhoz kapcsolódóan kiállított igazolásokat az adóelőleg- nyilatkozat benyújtásáig, az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlások esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy az éves adóbevallás benyújtásáig kézhez kapja, és az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adózó a vonatkozó bevallását határidőben benyújtotta, és az adózó a vonatkozó bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlásával az adózó teljes adóévi felajánlásainak összege nem haladja meg a 80%-os korlátot. Filmalkotás, illetve előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg egészét 100 százalékát) a nyilatkozatok)ban megjelölt kedvezményezett részére utalja át. E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Látvány-csapatsport támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg 100 százalék) 87,5 százalékának a nyilatkozatok)hoz csatolt igazolások) szerinti o 99 százalékát a nyilatkozatban megjelölt kedvezményezett, o 1 százalékának 1/3-ad részét az EMMI, o 1 százalékának 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszövetség, 12,5 százalékát a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja részére átutalja. Az adóhatóság az előzőek szerinti átutalások megtörténtéről és azok összegéről az adózót és az igazolást kiállító szervezetek)et az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Amennyiben az átutalás bármely okból nem teljesíthető pl. köztartozás miatt a felajánlás érvénytelen, vagy a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó bevallás késedelmesen került benyújtásra stb.), az ezzel kapcsolatos döntést kizárólag az érintett adózóval közli az adóhatóság. E-Controlling XV. évfolyam, hetedik szám, 2015. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 9