BIOLÓGIA TANMENET. a Műszaki Kiadó Biológia 8. (MK-4297-1) tankönyvéhez. Készítette: Kropog Erzsébet

BIOLÓGIA TANMENET a Műszaki Kiadó Biológia 8. (MK-4297-1) tankönyvéhez Készítette: Kropog Erzsébet

BIOLÓGIA TANMENET A 8. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA A tanmenet a Műszaki Kiadó Mándics Dezső, Dr. Molnár Katalin: Biológia 8. című tankönyvéhez (MK- 4297-1) készült, amelyet a szerzők a kerettanterv (17/2004. (V.20.) OM-rendelet) alapján készítettek el. A tankönyvhöz munkafüzet tartozik (MK-4298-8). A 8. évfolyamon a Sejtek és szövetek, Az ember létfenntartó szervrendszerei, Az emberi életműködések szabályozása, az érzékelés, az emberi magatartás alapjai, valamint Az ember szaporodása és egyedfejlődése című témák kerülnek sorra. A tananyag a természetismeret tantárgy tanulása során elsajátított ismeretekre támaszkodik. A tananyag továbbfejleszti a korábban megszerzett készségeket és jártasságokat. A tananyagban előforduló fogalmak, folyamatok, és összefüggések mellett a tanmenet külön felhívja a figyelmet a tanítási órán alkalmazható tanulásszervezési megoldásokra, fejlesztési lehetőségekre, tanulói tevékenységekre, amelyek segítségével a kompetenciafejlesztés megvalósítható, és megjelennek a megvalósításhoz szükséges eszközök is. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogyan jelennek meg a kulcskompetenciák a tanítási folyamatban. A tanmenetben a kulcskompetenciák fejlesztésének konkrét megvalósítását írjuk le. Kulcskompetenciák Nyelvi kompetencia Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Gondolkodási kompetencia Fejlesztésük a tanórán Hallott vagy olvasott információk feldolgozása, jelenségek, folyamatok leírása szóban és írásban; szövegértési feladatok megoldása; lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok használatának gyakorlása; bizonyítás, vita, érvelés; kiselőadások tartása előre megadott témákban, önállóan elkészített rövid összefoglaló írások tanári útmutatás alapján. Grafikonok, diagramok leolvasása, értelmezése; táblázatok adatainak értelmezése, egyszerű táblázatok készítése; egyszerű számítási feladatok elvégzése az ember testméreteivel és fiziológiai jellemzőivel kapcsolatban. Az anyagcsere, a sejtekben lejátszódó folyamatok kifejeződése a szervek, szervezet szintjén; az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése; az ismeretek alkalmazása a mindennapi életben, az egészséges életmód kialakításában; az egészséget veszélyeztető hatások felismerése és elkerülése; kísérletek és megfigyelések elvégzése önálló és csoportmunkában, jártasság megszerzése a kísérleti eszközök használatában, a kísérleti és mérési eredmények, tapasztalatok rögzítése és ábrázolása a témának megfelelő módon; a szervezetben lejátszódó fizikai, kémiai és pszichés változások megfigyelése, leírása és az ok-okozati összefüggések feltárása. Az infokommunikációs technológiák (internet, CD- ROM) használatának elsajátítása, az információ megszerzésének, feldolgozásának és értékelésének gyakorlása. A gondolkodási képességek fejlesztése, a gondolkodási műveletek gyakorlása a problémaközpontú tanulás során; a tapasztalatok beépítése a tanulási folyamatba, a megtanult ismeretek alkalmazása a mindennapi élet jelenségeinek magyarázatára; képi, mozgóképi és szöveges úton megszerzett

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Tanulási kompetencia ismeretek, kísérletek és megfigyelések konvertálása; filmrészletek és egyéb képi ismerethordozók információinak elemzése munkalap vagy egyéb tanári útmutatás alapján; ábrák, grafikonok elemzése, a következtetések szöveges megfogalmazása. Az egészség, mint érték elfogadása, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása és gyakoroltatása; az egészségkárosító szokások elkerülése, és ennek képviselete a kortársi csoportban; együttműködés a társakkal páros, csoport- és projektmunkában; felelősségvállalás a közös munkáért. Munkavégzés egyéni és csoportmunkában; a munka tervezésének, szervezésének, az elvégzett munka értékelésének gyakoroltatása. Az emberi test művészi és tudományos ábrázolásának tanulmányozása; a megfigyelések, kísérletek grafikus ábrázolása, plakátok, poszterek, prezentációk készítése. A hatékony, önálló tanulás képességének fejlesztése, a tanulás iránti igény felkeltése; írásos, grafikus és képi információk önálló feldolgozásának fejlesztése; az idő beosztásának gyakoroltatása; az eredmények értékelése; az önreflexió képességének kialakítása. Tevékenységformák a 8. évfolyamon Kísérletek és megfigyelések elvégzése önálló és csoportmunkában, jártasság megszerzése a kísérleti eszközök használatában. A kísérleti és mérési eredmények, tapasztalatok rögzítése és ábrázolása a témának megfelelő módon, a vizsgálatok eredményeinek értékelése tanári segítséggel. Táblázatok és grafikonok adatainak leolvasása, információtartalmuk feldolgozása. Lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, internetes források használatának gyakorlása, jártasság megszerzése a gyűjtött információk feldolgozásában. Szövegelemzések, szövegértési feladatok megoldása. Filmrészletek, diaképek és egyéb képi ismerethordozók információinak elemzése munkalap vagy egyéb tanári útmutatás alapján. Kiselőadások, önállóan elkészített rövid összefoglaló írások készítése tanári útmutatás alapján előre megadott témákban. Prezentációk, tablók és poszterek készítése. Feladatok megoldása egyéni, pár- és csoportmunkában. Az éves órakeret felosztása A heti óraszám 1,5; az éves óraszám 55. A tananyag elrendezése Új anyag feldolgozása Sejtek és szövetek Az ember létfenntartó szervrendszerei 1. Az ember létfenntartó szervrendszerei 2. Az emberi életműködések szabályozása, az érzékelés, az emberi magatartás alapjai Az ember szaporodása és egyedfejlődése Ismétlés, összefoglalás Számonkérés Összesen 5 óra 8 óra 10 óra 14 óra 4 óra 9 óra 5 óra 55 óra

Taneszközök, feltételek A tananyag elvégzéséhez interaktív tananyag használatára, filmvetítésre és egyszerű tanulókísérletek elvégzésére alkalmas terem, ideális esetben szaktanterem szükséges. Az alábbiakban a tankönyvön és a munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk fel: Emberi csontváz Emberi torzó Emberi szerv makettek Számítógép, internet hozzáférés, ismeretterjesztő CD-ROM-ok Interaktív tábla Projektor, DVD lejátszó Ismeretterjesztő filmek (Diavetítő, vetítővászon, diasorozat) (Televízió, videolejátszó) Eszközök a tanulókísérletek elvégzéséhez Folyóiratok, ismeretterjesztő könyvek (iskolai könyvtár) Ajánlott irodalom: Baker Bass: Elsősegélynyújtás családi vészhelyzet esetén. Patricia könyvek, 2007. Chez Picthall: Az emberi test képekben. Lux Primó Kiadó, Budapest, 1992. Az emberi test Teljes áttekintés szervrendszerünk felépítéséről. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008. David Burnie: Az emberi test kisenciklopédiája. Gabo Kiadó, Budapest, 2007. Steve Parker: Az emberi test (DVD-melléklettel). M-érték Kiadó, 2008. Jenet Parker: Az emberi test Enciklopédia és anatómiai atlasz. Alexandra Kiadó, Pécs, 2008. Háromdimenziós anatómiai atlasz. Scolar Kiadó, Budapest, 2000. Gyermek születik. Medicina, Budapest, 1981. Bagdy Emőke Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Ranschburg Jenő: A nő és a férfi. Typofot Gmk., Budapest, 1998. Tibor Ágnes Grúber Cecília: Kamasznak lenni... Ki vagyok én? Műszaki Kiadó, Budapest, 2000. A Szemtanú sorozat kötetei. Park Kiadó, Budapest

Sejtek és szövetek 8 óra Követelmény A tanulók gyűjtsenek példákat, milyen összefüggésben van egymással a szövetek szerepe, és elhelyezkedése a szervezetben. A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: az emberi test szerveződési szintjeinek egymásra következését. a magasabb szerveződési egység magában foglalja az alsóbb szinteket, de minden szintnek saját jellemzői vannak. a lebontó anyagcsere energiatermelése fedezi a felépítő folyamatok energiaigényét. az anyagcsere kémiai folyamatait enzimek katalizálják. a szövetek felépítése és működése szorosan összefügg egymással. A tanulók legyenek képesek lerajzolni egy általános állati sejtet. jellemezni a felépítő és a lebontó anyagcsere-folyamatokat. szóban, írásban és rajzos formában leírni az emberi testet felépítő szövetek jellemzőit. tájékozódni egyszerű szövettani preparátumon vagy mikroszkópos felvételen. összehasonlítani a különböző szövetek felépítését és működését. Előzmény: Természetismeret Biológia 7.: Az állati egysejtűek felépítése. Kapcsolat más tantárgyakkal Kémia 7.: Környezetünk anyagai. Óraszám Az óra témája 1. Tanév eleji ismétlés Bevezetés Fogalmak, folyamatok, összefüggések Tankönyvi jelrendszer, tanulási módszer Sejt, szövet, szerv, szervezet A rész és az egész viszonya. 2. A sejtek felépítése sejt, sejtmag, sejthártya, féligáteresztő hártya, sejtplazma A képességfejlesztés tanulói tevékenységei eszközei Az emberi test szerveződési Emberi torzó, képek, diák. szintjeinek elkülönítése, jellemzőik és egymáshoz való viszonyuk megállapítása. Tanulókísérlet: sejtek megfigyelése. A sejtek, sejtalkotók Sejtek megfigyelése mikroszkóppal vagy mikrofotón. Képek, diák

Összefüggés: A sejtalkotók felépítése és működése. 3. Anyagcsere-folyamatok a sejtben anyagcsere, felépítő és lebontó anyagcserefolyamatok, enzimek, sejtlégzés, energiatermelés 4. Sejtek és szövetek Hámszövetek A felépítő és a lebontó anyagcsere-folyamatok lényeges vonásai. A lebontó folyamatok energia-termelése fedezi a felépítő folyamatok energiaigényét. fedő, felszívó, mirigyhám, külső elválasztású mirigyek, egyrétegű hámszövetek, többrétegű hámszövetek A hámszövetek elhelyezkedése, felépítése és működése közötti összefüggés. 5. Kötő- és támasztószövetek sejtek, sejtközötti állomány, kötőszöveti rostok, lazarostos kötőszövet, ínszövet, zsírszövet, porcszövet, csontszövet A csont- és a porcszövet, valamint a kötőszövetek felépítése, funkciója és elhelyezkedése a szervezetben. jellemzőinek megfigyelése, felépítésük és működésük összefüggéseinek felismerése. A megfigyelések rögzítése rajzban. A sejtben lejátszódó felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jellemzése és összehasonlítása. Az enzimek felépítésének és szerepének értelmezése. A hámszövetek felépítésének, a sejtek alakjának megfigyelése, a megfigyelések rögzítése rajzban. A hámszövetek csoportosítása. A különböző szerkezetű hámszövetek felépítésének és működésének összehasonlítása. A különböző kötő- és támasztószövetek felépítésének leírása és összehasonlítása. A jellemzők rögzítése rajzban. A porc- és a csontszövet tulajdonságainak és előfordulásának összehasonlítása. Filmrészletek elemzése munkalap segítségével. Magyarázó rajzok Hámszövetek megfigyelése mikroszkóppal. Hámszövetekről készült mikroszkópos felvételek, magyarázó rajzok Csontszövet, porcszövet és zsírszövet megfigyelése mikroszkóppal. Kötő- és támasztószövetekről készült mikroszkópos képek és magyarázó rajzok

6. Izomszövetek és idegszövetek vázizomszövet, harántcsíkolat, szívizomszövet, simaizomszövet, idegsejtek Az izomszövetek típusainak jellemző felépítése és a szövetek szerepe és előfordulása a szervezetben. 7. Összefoglalás A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése. 8. Számonkérés Feladatlap megoldása. Az izomszövetek felépítésének, működésének és előfordulásának táblázatos összefoglalása. Az idegsejtek felépítésének és működésének jellemzése, rögzítése rajzban. A már ismert feladatok megoldása új szempontok példáján. Képek és magyarázó rajzok Képek, filmrészletek és szövegek a témával kapcsolatban. Az ember létfenntartó szervrendszerei 1. 10 óra Követelmény Példák gyűjtése mindennapi tapasztalatokból és máshonnan származó információkból a mozgási szervrendszer elváltozásaival és az egészséges táplálkozással kapcsolatban, amelyek a tanultak alapján magyarázhatóak, illetve értelmezhetőek. Anyaggyűjtés az élelmiszer-, élvezeti cikk reklámok céljairól, hatásairól, valóságtartalmáról, a gyűjtött anyag A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a mozgási, illetve a táplálkozási szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolatot. a rendszeres testmozgás jelentőségét, és ezzel összefüggésben a mozgásszegény életmód következményeit. a fehérjékben és vitaminokban gazdag táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében. az életmód és a táplálékbevitel közötti megfelelés hiánya elhízáshoz vagy lesoványodáshoz vezet. a káros szokások, táplálkozási és higiénés hibák, tévedések következményeit, összefüggéseit a megismert betegségekkel. A tanulók ennek megfelelően tudják, hogyan lehet egyes megbetegedéseket megelőzni vagy enyhíteni a megfelelő életmódbeli alternatívák kiválasztásával. A tanulók legyenek képesek megnevezni a mozgás és a táplálkozás szervrendszereinek szerveit és ezek szerepét. elmondani az egyes tápanyagok emésztésének helyét és eredményét, az emésztési termékek sorsát. megfigyeléseket és kísérleteket végezni a tananyag legfontosabb témáiból, a tapasztalatokat tanári segédlettel írásban rögzíteni, értékelni. olyan megbetegedéseket megnevezni (és ezek tüneteit felsorolni), amelyek elsősorban a helytelen életmóddal vagy káros szokásokkal hozhatók összefüggésbe, illetve amelyek az életmód megváltoztatásával enyhíthetők vagy megszüntethetők. elmondani a rándulás, ficam, csontrepedés és -törés kialakulásának okát, alkalmazni az elsősegély-nyújtási lehetőségeket.

elmondani a tápcsatorna leggyakoribb betegségeinek tüneteit és kezelési lehetőségeit. példákat gyűjteni mindennapi tapasztalatokból és máshonnan származó információkból olyan problémákra és esetekre, amelyek a tanultak alapján magyarázhatóak, illetve értelmezhetőek. önálló anyaggyűjtés szaktanári segítséggel ismeretterjesztő kiadványokból. előre megadott témák feldolgozására, kiselőadás vagy rövid írásos összefoglaló készítésére. anyaggyűjtésre az élelmiszer- és sportreklámok céljairól, hatásairól, valóságtartalmáról, a gyűjtött anyag elemzésére. Előzmény Biológia 8.: Az emberi test szövetei. Kapcsolat más tantárgyakkal Kémia 7.: Környezetünk anyagai. Kémia: 8.: Kalciumvegyületek, a szén szerves vegyületei. Óraszám 9. A mozgás A csontok Az óra témája Fogalmak, folyamatok, összefüggések a mozgás aktív és passzív szervei, csonthártya, tömör és szivacsos csontállomány, sárga és vörös csontvelő, csöves, lapos és szabálytalan csontok, ízület, összenövés, porcos, varratos kapcsolódás, rándulás, ficam, csípőficam A csontok felépítésének és fizikai tulajdonságainak összefüggése, az életvitel és az életkor hatása a csontok felépítésére (csontritkulás). A csontvelő szerepe. A csontok kapcsolódásának és a mozgásban betöltött szerepének összefüggése. 10. A csontváz a csontváz tájékai és fontosabb csontjai: koponya: agykoponya, arckoponya, A képességfejlesztés tanulói tevékenységei eszközei Tanulókísérlet: csont égetése és Csirkecsont égetése, zsírtalanított savas kezelése. Következtetés csirkecsont sósavas kezelése. levonása a szerves és szervetlen alkotórészek szerepét illetően. A csontok szerkezetének megfigyelése, elemzése és rögzítése rajzban. A csontok kapcsolódásainak leírása, a térdízület rajza. A leggyakoribb ízületi problémák (rándulás, ficam) felismerése, ellátásuk módjának ismertetése. Kiselőadás tartása a csípőficam kialakulásának okáról és az enyhe csípőficam kezeléséről. A csontváz felépítésének tanulmányozása és rögzítése ábra segítségével. Diák, magyarázó ábrák, csontcsiszolatok, beágyazott készítmények. Könyvtári kutatómunka. Emberi csontváz. Ábrák, magyarázó rajzok,

törzsváz: gerincoszlop, csigolyák, mellkas, bordák, mellcsont, végtagok: függesztőövek, vállöv, kulcscsont, lapocka, felkarcsont, singcsont, orsócsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, ujjpercek, medencecsont, combcsont, sípcsont, szárkapocscsont, lábtőcsontok, lábközépcsontok, lábujjpercek, porckorongsérv, hanyag tartás, gerincferdülés, bokasüllyedés, csonttörés, csontritkulás Folyamatok és összefüggések: A tartási rendellenességek és a csontritkulás kialakulása, összefüggése az életmóddal, a megelőzés lehetőségei. 11. Az izomzat izom, izomrost, izompólya, inak, ínhüvelyek, ínszakadás, ínhüvelygyulladás, hajlítóizmok, feszítőizmok, erjedés, izomláz nyak- és hátizmok, hasizmok, mellkas izmai, fej izmai 12. A táplálkozás Az előbél Folyamatok és összefüggések: Az izom-összehúzódás folyamata. Az izomláz kialakulásának összefüggése az izom anyagcseréjével. A csontok és a hozzájuk kapcsolódó izmok elhelyezkedése. tápanyagok, emésztés, felszívódás, elő-, közép- és utóbél, szájüreg: fogak, tejfogak és maradandó fogak, a fog szerkezete, metszőfog, szemfog, őrlőfogak, fogszuvasodás, nyelv, nyálmirigyek és nyál, fültőmirigy-gyulladás, A csontok jellemzése, alakjának, méretének megfigyelése, testtájak szerinti elkülönítése. A felső és az alsó végtag felépítésének összehasonlítása. Ábraelemzés: a csontritkulás tünetei, kialakulása, az egészséges és a csontritkulásos csont mikroszkópos szerkezetének jellemzése, összehasonlítása. A balesetet szenvedett ember ellátása rándulás, ficam, illetve csonttörés esetén. Az izmok elhelyezkedésének megfigyelése, a főbb izomcsoportok felsorolása testtájanként, ábraelemzés. A struktúra és a funkció közti összefüggés feltárása. Az izomláz kialakulásának folyamata, oksági összefüggések feltárása. A szervezetszintű tünetek kialakulásának magyarázata a sejtanyagcsere változása alapján. A tápanyag, a táplálék és az étel megkülönböztetése. Rajz készítése a fog felépítéséről, a fog feladatának és a fog típusának összefüggése. mikrofotók Képek, diák az ember izomrendszeréről. Makettek: emberi torzó és szervei, fog, fogtípusok, nyelv, fejmetszet megfigyelése, lényeges tulajdonságainak kiemelése.

garat, nyelés, nyelőcső, gyomor és gyomornedv, gyomorfekély, hányás, gyomorrontás A rágás és a nyelés folyamata, emésztési folyamatok a szájüregben és a gyomorban. A szervek elhelyezkedése a szervezetben; a struktúra és a funkció közötti összefüggések: a fogak felépítése és szerepe, az emésztőnedvek összetétele és a lebontó folyamatok. 13. Középbél és utóbél patkóbél, hasnyálmirigy és hasnyál, vékonybél, bélnedv, bélbolyhok, máj, epehólyag és epe, epekő, sárgaság, vastagbél, végbél, féregnyúlvány, székrekedés, hasmenés, bélférgesség A középbélben lejátszódó emésztési és felszívódási folyamatok. A középbél felépítésének és működésének összefüggése. A táplálkozási szokások és a higiénés szabályok megszegése a tápcsatorna megbetegedéseihez vezethetnek. 14. A tápanyagok víz, ásványi anyagok, szénhidrátok: keményítő és cellulóz, zsírok, fehérjék A fogszuvasodás kialakulása, összefüggés feltárása az életvitel és a betegség kialakulása között. Tanulókísérlet: a szénhidrátok emésztése a szájüregben, megfigyelés és következtetések levonása. Ábraelemzés vagy filmrészlet elemzése: az emésztés és a felszívódás folyamata. Táblázat készítése: az emésztés folyamatáról, ismeretek rendszerező összefoglalása. Összehasonlítás és következtetés: a középbél és az utóbél szerkezete, a bennük lejátszódó folyamatok. Adatgyűjtés a fekélybetegségek és a környezeti hatások közötti összefüggések feltárására. Táblázat készítése a szénhidrátok, fehérjék és zsírok táplálkozásban betöltött szerepével kapcsolatban. Poszter készítése a víz, táplálkozásban betöltött szerepéről. Az ismeretek rögzítése rajzban. Szövegelemzés: a fogszuvasodás okai és kialakulása. Tanulókísérlet: a nyál keményítőemésztő hatása (kémcső, keményítő oldat, Lugol-oldat, hasnyálkivonat kapszula). Makettek: Az emberi torzó és szerveinek megfigyelése, lényeges tulajdonságainak kiemelése, ismeretek rögzítése rajzban. Diák, magyarázó rajzok és animációk Könyvtári kutatómunka, internetes adatgyűjtés, családtagok és ismerősök körében végzett felmérés. Könyvtári és internetes anyaggyűjtés, az anyag feldolgozása, rendezése. Az információk képi megfogalmazása, a poszter elkészítése csoportmunkában.

15. A vitaminok vitaminok, hiánybetegségek 16. A táplálkozás és a testsúly tápanyagszükséglet, éhségérzet, energiafelhasználás, normál testsúly, fogyókúra, élvezeti cikkek 17. Összefoglalás Mozgás és táplálkozás 18. Számonkérés A mozgás és a táplálkozás feladatlap A tápanyagok energiatartalma, az életforma és a testsúly közötti összefüggés. A minőségi és a mennyiségi éhezés jellemzése. A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése. Tabló készítése a vitaminokról: a tankönyv táblázatának és kiegészítő információinak feldolgozása. Tanulókísérlet: élelmiszerek C-vitamin tartalmának kimutatása. Ételsorok elemzése energiatartalmuk szempontjából. Az energiafelhasználás és az energia-bevitel kapcsolatának bemutatása köznapi példák alapján. Heti étrend összeállítása nehéz fizikai munkát végző férfinak, fogyókúrázó nőnek, serdülő lánynak és fiúnak. Kiselőadás vagy esszé készítése az élvezeti cikkek hatásáról, és az élvezeti cikkekkel való visszaélés következményeiről. A már ismert feladatok megoldása új szempontok alapján. Anyaggyűjtés az élelmiszer- és sportreklámok céljairól, hatásairól, valóságtartalmáról, a gyűjtött anyag A tankönyvi információk rendezése és képi megfogalmazása, a tabló elkészítése csoportmunkában. Tanulókísérlet (kémcső, cseppentő, citromlé, KMnO 4 oldat). Különböző ételsorok elemzése kalóriatáblázat alapján. Felmérés készítése a táplálkozási szokásokkal kapcsolatban. Táblázatok és adatsorok összehasonlítása a különböző foglalkozások és életmódok napi energiaigényével kapcsolatban. Könyvtári kutatómunka és internetes anyaggyűjtés az élvezeti cikkekkel kapcsolatban, a gyűjtött anyag feldolgozása, szövegalkotás. Képek, filmrészletek és szövegek a témával kapcsolatban. Televízióból letöltött, és újságokban közölt reklámok

Az ember létfenntartó szervrendszerei 2. 12 óra Követelmény Példák gyűjtése mindennapi tapasztalatokból és máshonnan származó információkból a keringési rendszer és a légzőrendszer leggyakoribb megbetegedéseivel kapcsolatban, amelyek a tanultak alapján magyarázhatóak, illetve értelmezhetőek. Az egészséges életvitel elemeinek összegyűjtése, egyéni stratégiák kialakítása. Anyaggyűjtés a dohányzás ártalmairól, a gyűjtött anyag A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a káros szokások, táplálkozási és higiénés hibák, tévedések következményeit, összefüggéseit a megismert betegségekkel. a légzési, a keringési és a kiválasztási szervrendszer felépítésének, szerepének és működésének összefüggését. a szervezet anyagcseréje, a keringési és a kiválasztó szervek működésének összefüggését. a bőr szerkezetének és funkcióinak összefüggését. A tanulók legyenek képesek megnevezni a légzés, a keringés és a kiválasztás szerveit, ezek szerepét. elmondani a légcsere és a gázcsere mechanizmusát. megnevezni a légzőszerveket megbetegítő fertőző betegségek kórokozóinak néhány lehetséges forrását, és ismerjék e fertőzések elkerülésének módjait. leírni a keringő vér útját. A tanulók ismerjék a kisvérköri és a nagyvérköri gázcsere lényegét, valamint a keringési rendszer szerepét a tápanyagok és a salakanyagok szállításában. megnevezni a vér alkotóit és felsorolni ezek szerepét. felvázolni a hajszáleres keringés lényegét, a nyirokképződés folyamatát és szerepét a szövetek anyagforgalmában. a belső környezet legfontosabb tényezőit felsorolni. elmondani az immunrendszer funkcióját, az immunrendszer egyes sejttípusainak szerepét az immunválaszban. elsorolni a leggyakoribb fertőző betegségeket, köztük a gyermekkori fertőző betegségeket. elmondani és alkalmazni a külső higiéné és a bőrápolás szabályait, és ezekhez kapcsolódva a serdülőkori bőrpanaszokkal kapcsolatos tennivalókat (serdülőkori bőrelváltozások, tisztálkodás, napozás). olyan betegségeket megnevezni (és felsorolni ezek tüneteit), amelyek elsősorban a helytelen életmóddal vagy káros szokásokkal hozhatók összefüggésbe, illetve amelyek az életmód megváltoztatásával enyhíthetők vagy megszüntethetők. a köznyelvben és a sajtóban gyakran szereplő betegségek eredetét és fontosabb tüneteit elsorolni, ha lehetséges, megelőzésüket, illetve a kialakulásuk utáni teendőket elmondani. Előzmény: Biológia 8.: Az emberi test szövetei. Kapcsolat más tantárgyakkal Természetismeret: A levegő összetétele. Kémia 7 8.: Táplálékok, tápanyagok; oldat, oldódás; néhány elem szerepe az élő szervezetben, oxigén, szén-dioxid tulajdonságai.

Fizika 7 8.: A nyomás, energiaváltozások, halmazállapot változások, a párolgás. Óraszám 19. Légzés A légutak Az óra témája Fogalmak, folyamatok, összefüggések orrüreg, szaglóhám, gége, hangszalag, hangrés, légcső, hörgők, tüdő, léghólyagok, mellhártya Külső légzés, belső légzés. A képességfejlesztés tanulói tevékenységei A levegő és a falat útjának megfigyelése. A hangadás folyamatának leírása. A tüdő léghólyagocskáinak felépítése és a gázcsere lebonyolítása. eszközei Emberi torzó és szerv-makettek (fejmetszet, tüdő) megfigyelése. Magyarázó ábrák, animációk 20. A légzőszervek egészsége A légcsere 21. A keringés A vér A léghólyagok felépítése és a gázcsere folyamata. nátha, hörghurut, influenza, tüdőgyulladás, allergia, asztma, rekeszizom, légzőizmok, dohányzás Folyamatok és összefüggések: A be- és a kilégzés folyamata, a légzőizmok mozgásának és a tüdő belső terében történő nyomásváltozásnak az összefüggése. A dohányzás következtében kialakuló betegségek. érrendszer, vérplazma, vörös csontvelő, vörösvérsejtek, hemoglobin, vérszegénység, fehérvérsejtek, vérlemezkék, véralvadás, vérzékenység, trombózis Folyamatok, összefüggések: A véralvadás folyamata. A vörösvérsejtek felépítésének, hemoglobintartalmának összefüggése a légzési gázok szállításával. Grafikonelemzés: a légnyomás változása a mellkasban a kilégzés és a belégzés során. A mellkas és a rekeszizom helyzetének változása a légzés során. Projekt (csoportmunka): a dohányzás szenvedélybetegség kialakulása és következményei. A projekt produktuma tablók, ebből kiállítás szervezése az iskolában. Vérkenet vagy mikroszkópos kép vizsgálata, a sejtek jellemzése, rögzítés rajzban. Szövegelemzés: véralvadási rendellenességek. A mellkasban lejátszódó nyomásváltozásokat bemutató grafikon Magyarázó ábra vagy animáció Könyvtári és internetes kutatómunka, felmérés készítése az ismerősök körében, statisztikai adatok feldolgozása, rendszerbe szervezése és az ismeretek ábrázolása tablókon. Festett vérkenet, mikroszkóp vagy mikrofotó A vérzékenységről és a trombózisról szóló ismeretterjesztő cikkek feldolgozása.

22. A szív és az érrendszer szív, pitvarok, kamrák, billentyűk, koszorúerek, szinusz-csomó, artériák, vénák, hajszálerek, vérnyomás, kis vérkör, nagy vérkör, szövetnedv, nyirokér, nyirokcsomó Véráramlás a kis vérkörben és a nagy vérkörben. Az érrendszer felépítése és a keringés jellemzői közötti összefüggés. A hajszálerek felépítése és az anyagforgalom közötti összefüggés. 23. A keringési rendszer egészsége magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktus, visszértágulat, ödéma, elsősegélynyújtás vérző sérülések esetén Az ödéma képződésének folyamata. A visszeresség kialakulása. Az életmód és a magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktus közötti összefüggés. 24. Védekezés a kórokozók ellen immunrendszer, antigén, nyiroksejtek, falósejtek, genny, ellenanyag = antitest, memóriasejt, immunitás, AIDS, passzív és aktív immunizálás, fertőzés, járvány, védőoltás, AB0- és Rh-vércsoportok A szív felépítésének és működésének leírása. Az értípusok összehasonlítása. Vérkörök rajzolása Ábraelemzés: a vér útja a kis vérkörben és a nagy vérkörben, a kisvérköri és a nagyvérköri gázcsere folyamata. A nyirokkeringés felépítésének magyarázata. A vérkeringés és a nyirokkeringés összehasonlítása. Csoportmunka: a keringési rendszer betegségei és az életmód összefüggéseiről szóló ismeretterjesztő cikkek feldolgozása. Az egészséges életmódot népszerűsítő plakátok készítése. Egyéni edzésprogram készítése érrendszerét tekintve, veszélyeztetett ember számára. A sebellátás lehetőségei, gyakorlati feladat: képzeletbeli sebek ellátása. A szervezet védővonalainak elkülönítése, jellemzése és összehasonlítása. Folyamatábra készítése a tankönyv szövege alapján. Az emberi torzó és szerveinek megfigyelése, szívmakett felépítésének tanulmányozása. Magyarázó ábrák és/vagy animációk A keringési rendszer egészségével foglalkozó ismeretterjesztő cikkek olvasása, az ismeretek rendszerezése, következtetések levonása a mindennapi életvitelre vonatkozóan. Az ismeretek feldolgozása grafikus formában. Az elsősegélynyújtó csomag használata. Magyarázó ábrák Pasteur és Jenner életének ismertetése ismeretterjesztő cikkek felhasználásával.

Az immunrendszer sejtjeinek együttműködése a kórokozók elleni harcban. A természetes immunitás kialakulása. 25. A kiválasztás belső környezet, vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső, vesekő, hólyaghurut A vizelet kialakulása, elvezetése, tárolása, leadása. A veseműködés alkalmazkodása a változó vízés sóbevitelhez. 26. A bőr hám, szaruréteg, pigmentsejtek, szőrtüszők, irha, bőralja, idegvégződés, verejtékmirigy, faggyúmirigy A napsütés hatására végbemenő folyamatok a bőrben. A test felhevülésének hatására végbemenő folyamatok a bőrben. Összefüggések A bőr felépítésének és feladatainak összefüggése (védelem, hőszabályozás, érzékszerv). 27. A bőrápolás bőrápolás, bőrgombásodás, mitesszer, pattanás, rühesség, tetű, bolha, égési sérülések Az aktív és a passzív immunitás elkülönítése. A vércsoportok leírása. Pasteur és Jenner munkásságának ismertetése. A kiválasztó szervrendszer felépítésének jellemzése, rögzítés rajzban. Példák összegyűjtése, hogyan alakul a vizelet mennyisége a táplálék sótartalmától és a szervezet vízvesztésétől függően. A bőr felépítésének jellemzése, rögzítés rajzban. A bőrt felépítő szövetek jellemzőinek ismertetése, a bőr rétegeinek összehasonlítása. Mikroszkópos vizsgálat. Gyakorlati tennivalók összegyűjtése, amelyek segítségével elkerülhető a bőr gombásodása. A vércsoportok bemutatása magyarázó rajzok segítségével. Emberi torzó és szerveinek megfigyelése, vesemakett tanulmányozása. Magyarázó ábrák Bőrmakett, magyarázó ábrák, diák tanulmányozása. Bőrmetszet mikroszkópos vizsgálata, bőr keresztmetszet mikrofotójának vizsgálata. Gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése.

28. A szervezet hőforgalma Fogalom: állandó belső testhőmérséklet Folyamatok, összefüggések: A hőtermelés és a hőleadás folyamatai, a hőleadás összefüggése a bőr felépítésével. Alkalmazkodás a fizikai munkához. és a környezet hőmérsékletének változásához. Viselkedésbeli válaszok a környezet hőmérsékletének változásához. 29. Összefoglalás A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése. 30. Számonkérés Feladatlapok megoldása. A bőrön megtelepedő legfontosabb kórokozók, a fertőzés tüneteinek és a kezelési módok összegyűjtése. Az égési sérülések ellátásának szabályainak elsajátítása. A környezet hőmérsékletéhez való alkalmazkodási folyamatok felismerése és leírása, folyamatábrák készítése. A már ismert feladatok megoldása új szempontok vagy újabb életközösségek példáján. Ismeretterjesztő cikkekből adatgyűjtés a bőrön megtelepedő kórokozókkal és az égési sérülésekkel kapcsolatban. Magyarázó ábrák, szövegek, esettanulmányok Képek, filmrészletek és szövegek a témával kapcsolatban. Az emberi életműködések szabályozása, az érzékelés, az emberi magatartás alapjai 16 óra Követelmény Anyaggyűjtés a mindennapi tapasztalatokból és máshonnan származó információkból a hormonok hatásaival, az idegrendszer szervi és funkcionális elváltozásaival kapcsolatban, amelyek a tanultak alapján magyarázhatóak, illetve értelmezhetőek. Tanulókísérletek végzése az érzékszervi működések vizsgálatára, ezek rögzítése, írásos feldolgozása. A tudatmódosító szerek hatásának megismerése, a drogok elkerülésének módjai, egyéni stratégiák kialakítása a lelki egészség fenntartására. A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a hormonok hatásának kialakulása a célsejtek jelet felfogó képességétől függ. az agyalapi mirigy a belső elválasztású mirigyek karmestere. a hormonok anyagcserére gyakorolt hatásának következtében alakulnak ki a szervezetre gyakorolt hatások.

a hormonok túltermelődésének, a belső elválasztású mirigyek csökkent működésének következtében betegségek alakulnak ki. az adrenalintermelés növekedik izommunka és/vagy idegfeszültség hatására. a másodlagos nemi jellegek a nemi hormonok termelése miatt alakulnak ki. a különböző típusú idegsejtek reflexíveket alakítanak ki. a központi idegrendszer részei felépítésének és működésnek összefüggése, a szabályozás hierarchiája. az idegrendszert érintő betegségek okainak és következményeinek, a védőoltások jelentőségének felismerése. a vegetatív idegrendszer szerepe a szervezet belső állandóságának fenntartásában, alkalmazkodás a változó fizikai aktivitáshoz, a hipotalamusz szerepe a belső környezet állandóságának fenntartásában. a homloklebeny mozgatómezejének és az izmok mozgásának összefüggése, az izomzat leképeződése a mozgatómezőben. a receptorok felépítésének és működésének összefüggése, a központi idegrendszer szerepe az érzet kialakulásában. a személyiség kialakulásának öröklött és tanult tényezői közötti kölcsönhatás. a droggal való élés következményei az egyénre, a családra és a társadalomra nézve. A tanulók legyenek képesek felsorolni a tanult belső elválasztású mirigyeket, hormonjaikat és ezek legfontosabb hatásait. példákat mondani a hormonok anyagcsere-befolyásoló hatásának mechanizmusára. elhelyezni a központi és a környéki idegrendszert és azok egyes részleteit az ember szervezetében. felvázolni az idegsejtek felépítését, összefüggését az idegsejt működésével. az idegrendszer anatómiai és működés alapján történő felosztására. a láz kialakulásának folyamatát és a lázcsillapítás módjait elmondani. gyakorlati példákon bemutatni a mozgástanulás jellemzőit. az érzékszervek felépítésének és működésének alapvető vonásait jellemezni. magatartást befolyásoló tényezőket felsorolni, a tanulás és az öröklöttség szerepét értékelni a személyiség kialakulásában. az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek hatásait, használatuk következményeit elmondani. Ismerjék a drogfüggés lényegét, a kialakulását elősegítő tényezőket és a megelőzés lehetőségeit. elmondani a lelki egészség fennmaradásának legfontosabb feltételeit. Előzmény: Természetismeret 5.: A fény terjedése, optikai eszközök, a szem. Biológia 8.: Az emberi test szerveződési szintjei: idegsejt, idegszövet, szerv, szervrendszer. Kapcsolat más tantárgyakkal Fizika 7 8.: Elektrosztatikai alapjelenségek; feszültség, fénytan, a hang terjedése, a nyomás.

Óraszám Az óra témája 31. Az életműködések szabályozása. Hormonális szabályozás. Fogalmak, folyamatok, összefüggések idegrendszer, hormonális rendszer, hormonok, idegsejtek, ingerület, belső elválasztású mirigy, agyalapi mirigy, növekedési hormon, pajzsmirigy, tiroxin, a tiroxin csökkent és túltermelése A hormonhatás kialakulása. Az agyalapi mirigy és a belső elválasztású mirigyek kapcsolata. A hormonok hatása a célsejtekkel kialakított kapcsolattól függ. 32. Hormonális szabályozás mellékvese, adrenalin, a hasnyálmirigy sejtcsoportjai, inzulin, cukorbetegség, here, tesztoszteron, petefészek, ösztrogén, progeszteron A hormonok az anyagcsere befolyásolásával alakítják ki a szervezet szintű hatásokat. 33. Az idegi szabályozás alapjai idegsejt, sejttest, axon, idegrost, végfácska, inger, ingerület, érző, mozgató, köztes idegsejtek, reflexív, feltétlen reflex A képességfejlesztés tanulói tevékenységei Az idegi és a hormonális szabályozás összehasonlítása. Szempontok: szabályozó jel, a hatás kialakulásának sebessége, időtartama. Ábraelemzés: a hormonhatás kialakulása. Csoportmunka: a növekedést befolyásoló hormonok hatásai, a vércukorszintet befolyásoló hormonok hatásai, az ivarmirigyek hormonjainak hatásai, az adrenalin hatása a szervezet anyagcseréjére izommunka során. Az idegsejt ábrázolása rajzban. Feltétlen reflex elmondása, esetek elemzése, az ismeretek rögzítése rajzban. eszközei Táblázat: a hormonális és idegi szabályozás összehasonlítása; belső elválasztású mirigyek, hormonjaik, és hatásaik. Emberi torzó, a belső elválasztású mirigyek elhelyezkedésének bemutatására. Képek, magyarázó ábrák. Képek, magyarázó ábrák. Férfi és női testet bemutató grafikák, festmények elemzése (a másodlagos nemi jellegek). Szövegelemzés: a cukorbetegség tünetei és kezelése. Grafikonelemzés: a vérmennyiség eloszlásának változása adrenalin hatására. Magyarázó rajzok, idegsejteket ábrázoló képek és ábrák. Feltétlen reflexek gyűjtése a mindennapi élet tapasztalatai alapján. 34. Az idegrendszer felépítése központi és környéki idegrendszer, gerincvelő, szürke- és fehérállomány, gerincvelői idegek, agytörzs, köztiagy, nagyagy, agykéreg, Az idegrendszer részeinek csoportosítása. A gerincvelő felépítésének és a gerincvelői reflexnek a Képek, magyarázó ábrák Az emberi torzó megfelelő

35. A vegetatív működések idegi szabályozása kérgestest, kisagy, agyidegek, agyhártyák, agyrázkódás, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, agyvérzés vegetatív idegrendszer, központ: hipotalamusz, agytörzs, ideg, dúc, légzés szabályozása, belégző központ, keringés szabályozása, táplálékfelvétel szabályozása, hőszabályozás, láz, lázcsillapítás A légzés és a keringés szabályozása, a láz kialakulása. Az izomzat és a belső szervek működésének változása fizikai terhelés hatására, a vegetatív idegrendszer szabályozó működése. leírása, ábrázolása rajzban. Az agy részeinek, a nagyagy felépítésének bemutatása ábra alapján; képi információ szöveges megfogalmazása. Az agyhártya, az agyvelőgyulladás és az agyvérzés okainak és következményeinek elemzése, összefüggések felismerése, következtetés levonása a mindennapi életvitelre vonatkozóan. A járványos gyermekbénulás okai és következményei, a betegség elkerülésének módja, a védőoltások jelentősége. Grafikonelemzés: a nehéz fizikai munka vagy a sport hatása a szervek vérellátására és a légzésre. Szövegértés: a hipotalamusz szerepe a belső környezet állandóságának fenntartásában. Megbeszélés: a lázcsillapítás módjai. részeinek tanulmányozása. Ismeretterjesztő szövegek a központi idegrendszer betegségeinek okairól és következményeiről. Grafikonok Ismeretterjesztő irodalom feldolgozása a hipotalamusz működésével kapcsolatban. Anyaggyűjtés családi és baráti körben a lázcsillapításról, interjúk készítése. A hipotalamusz szerepe a szervezet belső állandóságának fenntartásában. 36. A mozgás szabályozása mozgatómező, akaratlagos mozgások, tanult mozgások Összehasonlítás: a zsigerek izomzatának és a vázizomzatának működése. Magyarázó ábrák és képek Gyakorlati példák gyűjtése a

Részösszefoglalás: hormonális és idegi szabályozás 37. Az érzékelés A látás Az akaratlagos mozgások kivitelezése. A mozgás tanulásának folyamata. Az agykérgi mozgatómező felépítése és beidegzett izomcsoportok elhelyezkedése az izomzat leképezése az agykérgi mozgatómezőben. ingerlékenység, receptor, érzékszerv, érzet, felfogott inger, a szemgolyó részei: ínhártya, szaruhártya, érhártya, szivárványhártya, pupilla, ideghártya, szemlencse, sugártest, szemlencse, üvegtest, a szem segédberendezései: szemmozgató izmok, szemhéjak, könnymirigyek, látáshibák: rövidlátás, távollátás, szürkehályog, kancsalság, kötőhártyagyulladás, árpa Az érzőműködések folyamata az ingertől az érzetig. A szem alkalmazkodása a fényerősséghez és a távolsághoz. Ábraelemzés: az izomzat leképeződése az agykérgi mozgatómezőn és a vázizomzat elhelyezkedése. A mozgástanulás folyamatával kapcsolatos megbeszélés. A szem felépítésének megfigyelése, a részletek rögzítése rajzban. Tanulókísérlet: a szem alkalmazkodása közeli és távoli tárgyakhoz. Ábraelemzés: a közellátás és a távollátás. mozgás tanulásának folyamatáról. Rajzok, diaképek, magyarázó ábrák, a szemgolyó makettje. A tankönyv ábrája alapján a tanulókísérlet elvégzése. Animáció megtekintése a látáshibákkal és azok korrigálásával kapcsolatban. Statisztika készítése az osztályban, kinek van pluszos, illetve mínuszos szemüvege, milyen tárgytávolságra látnak jó szemüveg nélkül. A rövidlátás és a távollátás kialakulása és a szem optikai berendezéseinek hiányosságai. 38. A fényérzékelés ideghártya, pálcikák, csapok, látóideg, látóközpont, színtévesztés, színvakság, szürkületi vakság, vakság Az ingerület kialakulása a retinában. Ábraelemzés: az ideghártya felépítése, a csapok és pálcikák elhelyezkedése. A központi idegrendszer szerepének leírása a látás folyamatában. Magyarázó ábrák, diaképek elemzése Látási csalódásokkal és színtévesztéssel kapcsolatos ábrák gyűjtése, a képsorozat kipróbálása, az idegrendszer szerepének