BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009. Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus
A 220/2002.(IX.26.) Kt. számú határozattal elfogadott koncepció 2009. évi felülvizsgálata KÉSZÍTETTÉK Happ Norbert közgazdász, vezető tanácsadó, projektvezető Kadlok Nándor közgazdász, vezető tanácsadó Bardóczi Sándor tájépítész mérnök, vezető tervező, várostervezési szakértő Dömötör Tamás PhD tájépítész mérnök, participációs szakértő Keresztszeghy István politológus, kommunikációs szakértő Nemes Szilárd politológus, kommunikációs szakértő Papp Julianna közvéleménykutató, a fókuszcsoportos beszélgetések moderátora Fax: +36 1 430 0853 E-mail: info@equinoxconsulting.hu H-1031 Budapest, Záhony u. 7. - Graphisoft Park BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FONTOSSÁGA, CÉLJA, FELADATA... 4 1.2. TÖRVÉNYI ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 4 1.3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MÓDSZERTANA... 5 2. HELYZETKÉP... 6 2.1. A TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE... 6 2.2. TERVELŐZMÉNYEK... 8 2.3. REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK... 9 2.4. TÁJSZERKEZET... 14 2.5. TELEPÜLÉSSZERKEZET... 16 2.6. DEMOGRÁFIA ÉS FOGLALKOZTATÁS... 17 2.7. GAZDASÁG... 22 2.8. ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS ÁGAZATI ELKÉPZELÉSEK, KÖTELEZETTSÉGEK... 23 3. HELYZETÉRTÉKELÉS... 27 3.1. SWOT-ANALÍZIS... 27 3.2. PROBLÉMAFA... 33 3.3. CÉLFA... 34 4. TELEPÜLÉSI JÖVŐKÉP (CÉLKITŰZÉSEK ÉS PRIORITÁSOK)... 35 4.1. ALAPCÉL... 35 4.2. STRATÉGIAI (ÁTFOGÓ) CÉLOK... 36 4.3. RÉSZCÉLOK... 38 4.3.1. KÖZÉPTÁVON (7-10 ÉV) MEGVALÓSÍTHATÓ RÉSZCÉLOK... 38 4.3.2. HOSSZÚTÁVON (10-15 ÉV) MEGVALÓSÍTHATÓ RÉSZCÉLOK... 43 4.3.3. NAGYTÁVON (15-20 ÉV) MEGVALÓSÍTHATÓ RÉSZCÉLOK... 45 5. ÖSSZEFOGLALÁS... 46 BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 2
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A településfejlesztési koncepció átdolgozásának, aktualizálásának menete... 5 2. ábra: Boglár és térsége 1910 körül (forrás: III. katonai felmérés)... 7 3. ábra: Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban... 10 4. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból... 11 5. ábra: A Fonyódi Kistérség települései 2007 óta... 12 6. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban... 14 7. ábra: Légifelvétel Balatonboglár területéről (2007)... 15 8. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH)... 18 9. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH)... 19 10. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH)... 19 11. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH)... 21 12. ábra: Balaton-térség (forrás: OTK 2005)... 23 13. ábra: Balatonboglár problémafája... 33 14. ábra: Balatonboglár célfája... 34 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:teir 2009)... 13 2. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása... 17 3. táblázat: településrész adatok (forrás: KSH)... 17 4. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001... 20 BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 3
1. Bevezetés 1.1. A településfejlesztési koncepció fontossága, célja, feladata Magyarországon egy kistérségi szinten is jelentős szerepkörrel rendelkező város esetében rendkívül fontos, hogy pontosan meghatározza helyét és szerepét, valamint konkrét fejlődési irányát középilletve hosszú távon. Jelen településfejlesztési koncepció aktualizálásának célja, hogy közép- és hosszú távon (7-20 év) meghatározza Balatonboglár gazdasági és társadalmi jövőképét, továbbá programjavaslataival iránymutatást, eszközt adjon a település fejlődéséhez, a fejlesztési elképzelések megvalósításához. A koncepció jelentősége abban is áll, hogy a városfejlesztési elképzelések, törekvések, irányok és elvek olyan rendszere készül el, amely széles társadalmi bázison nyugszik és képes a mindenkori képviselőtestület döntéseinek előkészítésére, megalapozására. 1.2. Törvényi és jogszabályi háttér Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Étv.) 2. 27. pontja szerint a településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a helyzetértékelés mellett a települési jövőképnek és az ennek elérését célzó intézményrendszernek, intézkedéscsomagnak van döntő szerepe. Az Étv. 7. -a (3) bek. szerint a településrendezés eszközei a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg; b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg; BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 4
c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg. 1.3. A településfejlesztési koncepció felépítése és módszertana A koncepció széleskörű adatgyűjtésen (fókuszcsoportos megbeszélések, jövőműhely, települési és térségi adatbázisok) alapuló helyzetértékelésre építkezve meghatározza Balatonboglár jövője szempontjából elengedhetetlen fejlesztési célokat és a konkrét fejlesztési programok kidolgozásához szükséges prioritásokat, irányelveket. Balatonboglár város alapcélját, annak eléréséhez szükséges cél- és prioritás rendszert egy részletes helyzetelemzés, állapotfelmérés után lehet meghatározni. A helyzetértékelést követően, annak összefoglalásaként elkészítjük a település SWOT-analízisét, melyben bemutatjuk Balatonboglár erősségeit, feltárjuk gyengeségeit, valamint számba vesszük a város adottságaiban rejlő lehetőségeket valamint potenciális veszélyeket. A SWOT-analízisből levezetésre kerül egy problémafa és egy célfa is. A célfa tartalmazza Balatonboglár hosszú távú jövőképét, és a speciális célok rendszerét, amely a jövőkép fontossági szempontok szerinti bontása. Ezután megnevezzük azokat a prioritásokat, amelyek hozzájárulnak ez egyes megjelölt célok megvalósításához. A fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódnak azok a programcsoportok, melyek megvalósítása jelenti a célok eléréséhez szükséges eszközrendszert. Helyzetértékelés Alapcél (Jövőkép) SWOT-analízis Célrendszer Fejlesztési prioritások Prioritásokhoz kapcsolódó programok 1. ábra: A településfejlesztési koncepció átdolgozásának, aktualizálásának menete BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 5
2. Helyzetkép 2.1. A település fejlődéstörténete Az ásatások szerint a település már 6000 éve lakott hely. Balatonboglárhoz tartozó szőlőskislaki városrészen haladt át az egykori Aquincum felé vezető hadiút. Feltételezhetően a rómaiak teremtették meg a térség szőlőkultúráját. A honfoglalás korában a Lél-Bulcsú-, a Bogát-Bő-, majd a Koppány nemzetség szálláshelye volt. A település nevével először villa Boclar alakban találkozunk, II. Endre király 1211-es oklevele szerint a tihanyi apátság birtoka volt a túlparti villa Filippel (Révfülöp) együtt. Így az ősi bödönhajó mellett a koraközépkortól az ún. kötött hajókkal is közlekedhettek itt az északi és a déli part között. Egy 1093- ra visszadátumozott, hamisított oklevélben is említtetik a települést: itt villa Boglar com portu formában. Az Árpád-korban saját temploma is volt. Szőlőskislak is Árpád-kori település, neve először 1332-37. évi tizedjegyzékben Zewlews-Lak formában fordult elő. A török hódoltság idején Fonyód végvárának bevétele (1575) után teljesen elnéptelenedett Boglár. Az 1580-ban készült török adóösszeírásban Szőlőskislak viszont változatlanul szerepel. A rendesi Bárány-család birtokába kerül Boglár, 1752-ben egyik okiratukban már ismét említik a rendesi révet, Mikoviny Sámuel 1753-as kiadású térképén fel is tünteti a boglári és fülöpi révkikötőket. Az uradalmak közötti szállításban ennek a révnek meghatározó szerepe volt. Egy későbbi, 1773. évi katonai térkép szerint a Balaton ekkor még a Várdombig ért és a települést nyugati irányban jelentős mocsárvilág övezte, ennek maradványa a ma természetvédelmi oltalom alatt álló Nagyberek. A rév 1846-ban a Jankovich-család tulajdonában volt, 1846-ban jelent meg a Kisfaludy, az első gőzhajó a Balatonon: Jankovich László a tulajdonában lévő révkikötőt ajánlotta fel a kikötés céljára. 1847-ben már rendszeres menetrenddel közlekedett a Kisfaludy a Balatonon. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 6
A Kiegyezést követő években megépült a Balaton déli oldalán a Déli Vasút és ezzel megindult a balatoni települések jelentős fejlődése, köztük Boglár polgárosodása. A vasútépítés következtében a korábban a Balatonnal szerves kapcsolatban lévő berkeket elvágták a tó vizétől, így azok lassú eutrofizációja megindult. A mai természetvédelem úgy tekinti, hogy a Balaton ökológiai rendszerének ekkor vágták le a kezeit és lábait. 1872-ben megindult a rendszeres gőzhajójárat Boglár és Révfülöp között. 1876-ban a gőzhajózási társaság tönkrement, az egykori gőzhajó a balatonboglári kikötőben látható ma is. Az új boglári kikötő 1890-ben készült el, majd két szakaszban bővítették és korszerűsítették. A vasútnak köszönhetően pezsgő településfejlesztő, polgári élet szerveződött, melyben előbb a Bárány-család és Jankovich László, majd a XX. század elejétől Gaal Gaston, Sümegi Vilmos, Dr. Kotsis Iván és a fiatal plébános Varga Béla jeleskedett. Balatonboglár körjegyzősége 1901-ben létesült. Mai nevét 1907-ben kapta. Jelentős számú kereskedő és iparos élt már ekkor a településen. A XIX. és a XX. század fordulójától épültek ki a déli part jelentős fürdőtelepei, közöttük a balatonboglári is A Jankovich-telep 1926 és 1936 között létesült (és az ötvenes években csatolták Balatonboglárhoz). Balatonboglár kedvelt, igényes fürdőhely lett, egyre több villa épült fel. A világválság idején Varga Béla templomot, művelődési házat létesített, ez utóbbi adott otthont a II. Világháború idején idemenekült lengyel fiatalok középiskolájának. 2. ábra: Boglár és térsége 1910 körül (forrás: III. katonai felmérés) BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 7
1948-ban megkezdődött a nyaralók államosítása. A tanácsrendszer megszervezése után Balatonboglár gazdasági jelentősége átmenetileg csökkent. A település az ötvenes évek elejétől ismét fejlődési pályára került a Balatonboglári Állami Gazdaság megszervezésével, amely több átszervezést követően 1956-ra kialakította fő profilját, a szőlő-, és gyümölcstermelést, feldolgozást. A céget szakmai eredményei alapján 1984-ben mezőgazdasági kombináttá minősítették. 1993- tól részvénytársaságként működik tovább, és majd fél évszázados folyamatos fejlődés után, 1997-ben a Henkell és Söhnlein Hungaria csoport tagja lett. Az 1960-as évek második felétől új fejezet kezdődött Balatonboglár életében, döntően a beköltözések hatására, nőtt a település lakóinak száma, fejlődött infrastruktúrája, új intézmények létesültek. A nemzetközi idegenforgalom beindulása megváltoztatta a város arculatát. A családi házas lakóterületeken a nyugat-, és kelet-német találkozóhellyé váló Balaton régióban a fizetővendéglátásra is alkalmas, túlméretezett házak épültek. A kulturális életben is jelentős változások következtek be a 70-es évek közepétől, amikor a Kék Kápolna nyaranta a tiltott és tűrt avantgarde-művészet galériájaként működött. Megnyíltak és nemzetközi elismertségre tettek szert az ún. Kápolna tárlatok, emlékezetes Nyári Színházi estek szerveződtek, főként a kaposvári Csiky Gergely Színház szervezésében. Szőlőskislak egyesült Balatonboglárral, majd 1978-ban Balatonboglár Balatonlellével. A három települést Boglárlelle néven 1986-ban várossá nyilvánították. A 1980-as évek második felében indult változások a térségben lassan megváltoztatták gazdasági szerkezetét. Új kisvállalkozások jöttek létre és erősödtek meg. 1991-ben a két település Balatonboglár és Balatonlelle külön-külön is megtartva városi a rangját szétvált, Szőlőskislak Balatonboglár része maradt önálló belterülettel. Balatonboglár fejlesztésében elért eredményeket 1994-ben a Virágos Magyarországért, 2002-ben pedig Hild díjjal ismerték el. 2.2. Tervelőzmények Balatonboglár város legelső rendezési tervét, Boglárlellére készült rendezési terv keretében 51/1988.(VI.2.) számú rendeletével hagyta jóvá a városi tanács. A megváltozott társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokon túl a két település 1991-es szétválása is indokolta, hogy Balatonboglár új rendezési tervet készítessen, amire több ütemben került sor. A város 1992-93-ban elkészíttette a belterület szabályozási tervét, melyet a testület nem hagyott jóvá: úgy döntöttek, hogy a teljes kül- és belterületre egyaránt kiterjedő Általános Rendezési Tervet (ÁRT) BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 8
rendelnek meg. Ennek első ütemeként elkészült a város képviselőtestülete által jóváhagyott.(277/1995.(1x.28.) számú határozattal) Tervezési Program. Az ÁRT szabályozási előírásait 61/1996 számú rendeletével alkotta meg a közgyűlés. Az ÁRT módosítására három alkalommal intézkedtek; 191/1997.(X1.17.), 201/1998.(1X.25.), 451/1998.(X11.17.) számú rendeletekkel. Egyes összefüggő területekre korábban készített szabályozási tervek: Klapka u. menti iparterület volt BB Zrt. központ rendezési terve Sziget strand és környéke szabályozási terve Városközpont szabályozási terve Török Bálint u. alatti terület szabályozási terve A közgyűlés 1997-ben döntött az 1997 évi LXXVIII törvény és a 253/1997. (XII.20.) számú korm. rendelet (OTÉK) előírásai alapján készülő rendezési terv elkészíttetéséről, amelyet 19/1997. (XI.17) számú képviselőtestületi rendelettel hagytak jóvá, majd később kétszer a 20/1998.(IX.25.) KT rendelettel és a 45/1998.(XII.17.) KT rendelettel módosítottak. A most hatályos Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat 2002 és 2005 között készült el a Stadler Építész Iroda tervezésében és a 9/2004. (III.05.) KT. számú rendelettel hagyták jóvá (utolsó módosítás: 22/2008. (X. 28.) rendelet). A város a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetébe tartozó ún. partközeli település, ahol előírás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. (2008-ban módosított) törvény alkalmazása. 2.3. Regionális összefüggések Balatonboglár regionális szerepkörét tekintve egyrészt a Dél-Dunántúli Régióhoz (Somogy, Tolna, Baranya megye), másrészt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. Az Észak-Somogyi település az ún. Fonyódi tervezési-statisztikai kistérség három balatonparti városának (Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód) egyike. A déli Balatonpart két agglomerációja közül a Fonyód-Boglár-Lelle agglomeráció tagja (a másik a Siófoki). BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 9
3. ábra: Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban A Dél-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége (DDRFÜ) turisztikai kiadványaiban (2001) Balatonboglárt elsősorban a somogyi partvidék részeként jeleníti meg, amely tavasztól őszig ideális szélviszonyokat kínál a vitorlázás és szörfözés szerelmesei számára, és gyakran ad otthont nívós, nemzetközi versenyeknek is. A mintegy 22 jelentősebb balatoni vitorláskikötő (melyek közül 8 esik a Dél-Dunántúli régió területére) összesen 4-5000 hajó számára biztosít férőhelyet. Ezek közé a kiemelt kikötők közé sorolja a boglári kikötőhelyet is, ahol jelentős fejlesztések történtek. A DDRFÜ gazdasági kiadványaiban (2001) a somogyi Balatonpart esetében elsősorban a halászati teljesítményét emeli ki, ezen túl csak az M7 gazdaságélénkítő jelentőségét említi a térség potenciáljai között. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség jelenti Balatonboglár nagytérségi identitásának másik legfontosabb ha nem a legfontosabb elemét. Ugyanis eme körzetnek speciális, a területrendezést is érintő szabályrendszerei vannak, amelyek magasabb rendű jogszabályként (Balaton törvény 1 ) bizonyos korlátokat jelentenek a település fejlesztése szempontjából. 1 2008. évi LVII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 10
4. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3780 km2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat Dunántúl) részét képezi. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. A térségben lévő önkormányzatok részéről erős az igény az önálló területtel rendelkező önálló régióra, amely ezáltal a tervezési - statisztikai régió EU támogatási célterülete lehetne. A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) - kiemelt térségként - egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 11
Balatonboglár kistérségi szinten a Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség 2 (korábban Dél-Nyugat Balatoni Kistérség) meghatározó települése. A Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulást a SAPARD program indíttatására alakult 1999-ben Balatonlellei központtal, először 13, majd 14 taggal, ám a társulás meglehetősen névleges maradt komoly kooperáció nélkül. Stratégiájának helyzetfeltáró része 2004 során megújult. A Kistérségi társulás tagjai ekkor még: Balatonberény, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonszentgyörgy, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Fonyód, Gamás, Látrány, Ordacsehi, Somogytúr, Somogybabod, Visz települések. 5. ábra: A Fonyódi Kistérség települései 2007 óta A 11 megyei statisztikai kistérség adatait összehasonlítva a Balatonboglárt is magába foglaló Fonyódi kistérség, ma 11 településből áll és területe 373 km 2, egyike a legkisebbeknek, de népességszámát, gazdasági potenciálját tekintve a megye egyik legerősebb kistérségének számit. 2 Statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szintű (korábban NUTS 4) mikrorégió. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 12
Területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett kistérség (64/2004. Korm. rendelet szerint), három város (ezek közül a Szőlőskislakot is magába foglaló Balatonboglár a legnagyobb népességű) és nyolc község alkotja. Munkanélküliségi rátája 2002-2007 között 6,5% és 8,2% között változott, lassú fokozatos növekedési trend olvasható ki az adatokból: a ráta a megyei és a regionális átlag alatt, de az országos átlag felett van. A kistérségben meghatározó jelentőségű a Balatonhoz köthető idegenforgalom szerepe, a vendégéjszakák száma regionális szinten is magas, 2007-ben 223-782 ezer db közötti legmagasabb sávban mozgott. 1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:teir 2009) Terület [100 ha] Népesség [fő] Megnevezés Jogállás Balatonboglár Város 32 5.949 Balatonfenyves Község 52 1.850 Balatonlelle Város 43 4.924 Fonyód Város 54 5.041 Gamás Község 43 773 Karád Község 52 1.607 Látrány Község 22 1.366 Ordacsehi Község 23 776 Somogybabod Község 11 518 Somogytúr Község 35 431 Visz Község 6 199 Mindösszesen: 373 23 434 Balatonboglár térségi jelentőségének egy másik aspektusa, hogy borvidéki központ, a Balatoni Borrégión belül a Dél-Balaton hegyközségeinek többsége hozzá tartozik. Központi szerepét elsősorban a korábbi nagy állami kombinátnak, a BB-nek, illetőleg az itt működő szőlészeti és borászati középfokú szakképzésnek köszönheti. A borvidék szőlőterülete összesen 2.820 hektár. A Dél-Balatoni Borvidék hegyközségei: Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi települések, ahol a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak a borvidék szőlőterületei közé. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 13
6. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban 2.4. Tájszerkezet Balatonboglár az ún. Somogyi parti sík elnevezésű kistáj közepén helyezkedik el, a somogyi meridionális hátak előterében lévő domblábi lejtős síkon fekszik. A szelíd hajlású, alacsony felszínű területből kiemelkedik a boglári Várdomb és Temetődomb néven ismert két vulkáni tufa képződmény, amely a Balaton térség tanúhegyei közé tartozik. Földtani adottságait jellemzi a terület nagy részét elfoglaló domblábi lejtős sík, a megsüllyedt pannóniai homok-agyag üledékre települt prebalatoni hordalékkúp. Potenciális természetes növényzetére jellemző az égeres láperdő, a patak menti égeres és a tölgy-kőris-szil láperdő. A löszös domboldalakon a barna erdőtalajok jellemzőek. A helyenként még fennmaradt lápterületek (pl.: Nagyberek) növényvilága rendkívül gazdag. Fejlett szőlő és gyümölcstermelés honosodott meg a területen, agrárgazdaságán belül a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés kevésbé meghatározó. Szántó területeinek aranykorona értéke 22-27, gyümölcsterületei 30-40, míg szőlőterületeié 22-40 AK között változik. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 14
7. ábra: Légifelvétel Balatonboglár területéről (2007) Vízrajzának meghatározó eleme a Balaton. Vízfolyásainak, csapadékvizeinek befogadója a tó, mely a vegetációs időszakban szubmediterrán jelleget ad a városnak. A Balatonparti sík területei mára már beépültek a hajóállomás melletti mesterséges feltöltés kivételével. A településen halad keresztül, kelet-nyugati irányban, a Budapest-Nagykanizsai-Murakeresztúri vasúti fővonal és ezzel párhuzamosan, annak déli oldalán az 70-es jelű főközlekedési út. Új infrastrukturális elem a települést délről elkerülő M7 autópálya, amely jelentősen átrendezte a táj szerkezetét, növelve a terhelést a belterület határában és a bevezető utakon, egyben csökkentve a 70-es út forgalmát. A közigazgatási terület nyugati határán, Ordacsehi felé található berkes- nádas (Nagyberek) terület egészen a beépített belterületig húzódik. A település déli részén, az M7 vonalától közvetlenül délre helyezkedik el a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. területe, melyet jelentős szőlő és gyümölcsös területek vesznek körül. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 15
A szőlőskislaki városrész különálló belterületével egykor elkülönült önálló település volt. Jellemzői a sajátos szőlő, rét és erdőterületek, a hagyományos zártkertek, és patakvölgyek (duzzasztott, és természetes vízfelületekkel valamint egy bányatóval.) 2.5. Településszerkezet Balatonboglár város területe 3.204 ha, ebből belterület 475 hektár, melyből önkormányzati tulajdonban 106 hektár van. Balatonboglár belterülete több sajátos arculattal bíró településrészből áll. A városszerkezet kialakításában meghatározó elem a 70. számú főút és a Budapest- Nagykanizsa-Murakeresztúr vasútvonal, melyek kettéosztják a települést. A vasúttól északra fekvő területjellemző területegységei: 1. Szabadság liget és környéke, 2. Jankovich telep, 3. Fiumei és Hunyadi utcák környéke, 4. Kikötő környéke és Platán strand, 5. Kodály Zoltán út és környéke A vasúttól és a 7. számú főúttól délre fekvő területjellemző területegységei: 6. Nyírta és Csalogány utcák és környéke, 7. Erzsébet utca és környéke, 8. Városközpont, 9. Bárányi kúria és környéke, 10. Várdomb, Sándor domb és Temetődomb, 11. Várdomb keleti oldala és a sportterület, 12. Vikár B. utca, Császta és környéke, 13. Kórház utca környéke, 14. Attila utca és környéke, 15. Török Bálint és Gyep utcáktól délre eső terület, 16. Klapka út és környéke. A rendszerváltás óta Balatonboglár településszerkezete jelentősen átalakuláson megy keresztül. A városközpont fejlesztése mellett a volt gazdasági területek szlömösödése indult meg, egyes korábban prosperáló részek hanyatlásnak indultak (Császta). A túlméretezett lakóingatlanok aránya nő. Erősödő közlekedési súlyponti elem lett a Klapka és a Zrínyi utca. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 16
Szőlőskislak, bár közigazgatásilag Balatonboglár része, karakterében megőrizte falusias jellegét, önálló belterülettel rendelkezik, melyet mezőgazdasági területek, főleg szőlők és erdőterületek vesznek körül. A településrészt történelmileg kialakult sugaras úthálózati rendszer jellemzi, a központtól délre eső beépítés megőrizte a falu hagyományos, fésűs beépítésének jellegét. Az egységes településkép azonban csak nyomokban fedezhető fel. 2. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása Megnevezés Mértékegység Balatonboglár Szőlőskislak Összesen Belterület ha 407,1080 65,7057 472,8137 Külterület ha 2.019,4203 630,8897 2.650,3100 Volt zártkert ha - 80,6347 80,6347 Mindösszesen: 3.203,7584 3. táblázat: településrész adatok (forrás: KSH) településrészek jellege és megnevezése lakónépesség a lakások a nem lakott üdülők száma 2001. február 1-jén a lakott egyéb lakóegységek Postai irányító szám A külterület települési jellege belterület Balatonboglár 5.212 2.156 1.152 1 8630 egyéb belterület Szőlőskislak 716 250 22 8691 külterület Bánomhegy 5 8691 Mgl. Jánoshegy 8 8691 Mgl. Kokashegy 5 8630 Mgl. Landord 5 8691 Mgl. 2.6. Demográfia és foglalkoztatás A település 96%-ban magyar nemzetiségű, 0,4%-ban német és 3,9%-ban ismeretlen összetételű a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján. 2001-ben a település lakosságának 74,2%-a római katolikus; 0,5%-a görög katolikus; 6,6%-a református; 2,9%-a evangélikus; 0,4%-a más egyházhoz, felekezethez tartozik; 5,2%-a nem tartozik egyházhoz, felekezethez; 10,2% ismeretlen, nem válaszolt. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 17
A korábbi adatokat vizsgálva elmondható, hogy a népesség alakulására az 1850-es évektől 1941- ig folyamatosan és dinamikusan emelkedő tendencia volt a jellemző, a II. világháborút követően nagy visszaesés, majd fokozatos emelkedésnek lehettünk tanúi. A város lakónépessége 2001-ben 6.079 fő, 2008-ban 5.949 fő. Üdülőidényben azonban cca. 14-30.000 fő elszállásolására képes a település. Az állandó lakosok között 2001-ben (és lényegében 2008-ban is) a férfiak aránya 46,5 %, a nőké 53,5 %. 1992-től lassú emelkedés, majd 1994-1997-ig visszaesés jellemezte, amikor a település 300 főt veszített népességéből főként az elvándorlás (urbanizációs elszívó hatás) következtében. 1997-től lassú visszakapaszkodás tapasztalható a hatezres szint fölé, majd egy kiegyenlített időszak után 2007-től ismét csökkenő tendencia mutatkozik. 8. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH) 2001-ben a természetes fogyás (az előző népszámlálás adatait bázisként tekintve) 266 fő volt, 878 halálozásra 612 élveszületés jutott, és a vándorlási különbözet is negatív volt, 8 fő költözött el. A város vándorlási egyenlege az elmúlt években azonban pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), ellentétben a kistérség, a megye és a régió adataival. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 18
9. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH) A koreloszlás tekintetében elmondható, hogy az elmúlt 7 év során a településen a 14 év alattiak száma és aránya csökkent (korcsoporton belül 16,4%-kal, az összlakossághoz viszonyítva 3%-kal). Bár a 15-59 év közöttiek száma nőtt (+2,8%), de arányuk a település lakosságán belül valamelyest visszaesett (-1,3%), a 60 év felettiek pedig mind a számukat (+25,4%), mind az arányukat tekintve (+4,3%) növekedtek. A korösszetétel adatait vizsgálva a település lakosságának elöregedése zajlik, és az időskorúak számának emelkedésével, a fiatal korcsoportok további csökkenésével számolhatunk. Feltételezéseink szerint az idősebb, korábban másutt élők beköltözésére vezethető vissza ez a tendencia. Mindez a Balatonpart többi településénél is megfigyelhető (pl.: Fonyódnál ez még fokozottabban jelentkezik). 10. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 19
A távlatokat tekintve Somogy Megye Területrendezési Terve (SMTRT) 2020-ig a statisztikai körzetben a jelenlegi lakónépesség 100-125%-os jelenlétével számol. Mindezeket a tendenciákat, valamint a Balaton Régió népesség előreszámításait is tekintetbe véve, de a pillanatnyi gazdasági és népességvándorlási tendenciákat is szem előtt tartva a település távlati népességét stagnáló, 5.900 és 6.100 fő közötti állandó népességgel lehet prognosztizálni. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet A foglalkoztatottak száma a településen 2001-es népszámlálás idején összesen 1.972 fő volt, ebből 1.051 férfi és 921 nő. 4. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001 Korcsoportok 2001 (fő) (%) 15 29 437 22,16 30 39 504 25,56 40 49 622 31,54 50 59 390 19,78 60-X 19 0,96 A foglalkoztatottak közül 497 fő vezető értelmiségi, 403 fő egyéb szellemi, 443 fő szolgáltatási, 51 fő mezőgazdasági, 452 fő ipari, építőipari, 126 fő pedig egyéb foglalkozású. Az összes foglalkoztatott közül 4 fő általános iskola 8 osztályánál kevesebb, 291 fő általános iskolai, 552 fő középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, 759 fő középiskola érettségivel, 366 fő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A városban 2.941 fő, aki nem dolgozik és nem tanul, a helyben tanulók és dolgozók száma pedig 1.917 fő. A helyben lakó foglalkoztatottak száma 1.972 fő (1.173 fő helyben dolgozó és 799 fő más településre eljáró), a más településről bejáró dolgozókkal (606 fő) együtt a helyben foglalkoztatottak száma 1.779 fő. Az iparban és a mezőgazdaságban történt jelentős szerkezeti és tulajdonosi változások erőteljesen érintették a várost és térségét. Balatonbogláron a regisztrált munkanélküliek száma összesen 2001- ben 339 fő, ebből 192 férfi és 147 nő. Az évek során a munkanélküliségi ráta a megyei, kistérségi rátához hasonlóan emelkedik, de a kistérségi, megyei és regionális átlag alatt marad. Az országos átlagot azonban 2006 és 2007-ben majd 1%-al meghaladja. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 20
A munkanélküliség helyzetéről térségi és települési adatokat is tudott szolgáltatni a kirendeltség. 2009 februárjában a körzetben (20 település együttes adatai a Lengyeltóti és a Fonyódi statisztikai kistérségben Karád kivételével) összesen 2.593 nyilvántartott álláskereső volt, ami a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva 19,7%. A tartósan (legalább egy éve) nyilvántartottak aránya 28,8% (748 fő), ami 5,3 százalékponttal kedvezőbb a megyei átlagnál. Balatonboglár munkaerőpiaci helyzetét 2009. február 20-án a következő adatok jellemzik: A lakónépesség száma 5.949 fő (2008-as adat), ebből a gazdaságilag aktív népesség 2.339 fő (becsült adat). A nyilvántartott munkanélküliek száma 327 fő (a gazdaságilag aktív lakosság 14%- a), ebből a tartósan nyilvántartottak száma 73 fő. A munkavállaló korú népesség száma 4.067 fő, az ehhez viszonyított relatív munkanélküliség 8,04%, ami megegyezik az országos relatív mutatóval. Járadék típusú ellátásban 112 fő, míg segély típusú ellátásban 60 fő részesül. Rendszeres szociális segélyt 45 fő kap. 11. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH) A város foglalkoztatási gondjait növelték a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. (BB Zrt.) privatizációjának következményei, mely a foglalkoztatottak drasztikus csökkenéséhez vezetett. Csökkent a BB Zrt. termékeinek a helyben végzett előállítása is. A korábbi foglalkoztatottak helyzete azóta sem rendeződött, éppen ezért a munkahelyteremtés az egyik elsődleges feladata város vezetésének. Az ezzel kapcsolatos adottságok azonban nem túl kedvezőek. Az BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 21
idegenforgalommal, turizmussal összefüggő fejlesztések behatároltak, a vendégforgalom visszaesett. Ebből a helyzetből kitörést jelenthet a város hagyományos foglalkoztatási ágazataihoz való visszatérés: a kereskedelem, a szolgáltató- és a Balaton ellátását elősegítő háttéripar fejlesztése, valamint a kertészethez, szőlészet-borászathoz kapcsolódó egyéni gazdálkodás támogatása. 2.7. Gazdaság A város lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások szinte teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. Az üdülőkörzetben az érvényben lévő területi szabályozás (ld. 2.8. fejezet) szerint ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdasági Zrt., melynek telephelye ma a külterületen, az M7 nyomvonalától délre helyezkedik el. A városban meghatározó jelentőségű az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás. A kézműipar speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. A kereskedelmi és vendéglátóhelyi szolgáltatás szezonális jelleggel működik, 130-150 vállalkozó folytat ilyen jellegű tevékenységet. Az üzletközpontban mintegy 7.000 m 2 kereskedelmi tér került kialakításra. Közel húsz melegkonyhás étterme, négy fagylaltozója, és 45 italüzlete van a városnak. Ezek többsége családi vállalkozás formájában működik. A kisüzletek és kisvendéglők sajátos hangulatot adnak a városnak, a foglakoztatási helyzetet azonban nem oldják meg. A település legnagyobb foglalkoztatója jelenleg az önkormányzat. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 22
2.8. Országos és regionális ágazati elképzelések, kötelezettségek Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005 decemberében elfogadott szövege külön kiemeli a Balaton térségét, amelyről ezt írja: 12. ábra: Balaton-térség (forrás: OTK 2005) A Balaton térségének, mint az ország (Budapest után) elsődleges idegenforgalmi célpontjának, és kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékének fejlesztése a területfejlesztési politika országosan kiemelt céljának tekinthető. A Balaton törvényileg lehatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. [ ] A mindenkori fejlesztésnek tehát a még meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb kör hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre. Az OTK ennek érdekében célként tűzi ki a térségben a következőket: A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtését (minőségi turizmus, közösségi terek fejlesztése); A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítását; A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezését; A szezon meghosszabbítását célzó fejlesztéseket; A turisztikai forgalom területi szétterítését a háttér területek bekapcsolásával; A térség további beépítésének megakadályozását, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelését; A tájrehabilitációt, a tájsebek kezelését; A nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balaton-part terhelésének korlátozását; Balaton-felvidék aktív tájképvédelmét; BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA - 2009 23