Fizika középszint 061 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. áus 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
A dlgzatkat az útutató utasításai szerint, ól követhetően kell avítani és értékelni. A avítást pirs tllal, a egszktt elöléseket alkalazva kell végezni. ELSŐ RÉSZ A feleletválasztós kérdésekben csak az útutatóban közölt helyes válaszra lehet egadni a pntt. A pntszát (0 vagy ) a feladat ellett található szürke téglalapba, illetve a feladatlap végén található összesítő táblázatba is be kell írni. MÁSODIK RÉSZ Az útutató által eghatárztt részpntszák ne bnthatóak, hacsak ez nincs külön elezve. Az útutató dőlt betűs srai a egldáshz szükséges tevékenységeket határzzák eg. Az itt közölt pntszát akkr lehet egadni, ha a dőlt betűs srban leírt tevékenység, űvelet lényegét tekintve helyesen és a vizsgázó által leírtak alapán egyértelűen egtörtént. Ha a leírt tevékenység több lépésre bntható, akkr a várható egldás egyes srai ellett szerepelnek az egyes részpntszák. A várható egldás leírása ne feltétlenül teles, céla annak egadása, hgy a vizsgázótól ilyen élységű, teredelű, részletezettségű, ellegű stb. egldást várunk. Az ez után következő, záróelben szereplő egegyzések adnak tvábbi eligazítást az esetleges hibák, hiányk, eltérések figyelebe vételéhez. A egadtt gndlatenet(ek)től eltérő helyes egldásk is értékelhetők. Az ehhez szükséges arányk egállapításáhz a dőlt betűs srk adnak eligazítást, pl. a teles pntszá hányadrésze adható értelezésre, összefüggések felírására, száításra stb. Ha a vizsgázó összevn lépéseket, paraéteresen szál, és ezért kihagya az útutató által közölt, de a feladatban ne kérdezett részeredényeket, az ezekért áró pntszá ha egyébként a gndlatenet helyes egadható. A részeredényekre adható pntszák közlése azt a célt szlgála, hgy a ne teles egldáskat könnyebben lehessen értékelni. A gndlatenet helyességét ne érintő hibákért (pl. szálási hiba, elírás, átváltási hiba) csak egyszer kell pntt levnni. Ha a vizsgázó több egldással vagy többször próbálkzik, és ne teszi egyértelűvé, hgy elyiket tekinti véglegesnek, akkr az utlsót (ás elzés hiányában a lap alán lévőt) kell értékelni. Ha a egldásban két különböző gndlatenet eleei keverednek, akkr csak az egyikhez tartzó eleeket lehet figyelebe venni: azt, aelyik a vizsgázó száára előnyösebb. A száításk közben a értékegységek hiányát ha egyébként ne kz hibát ne kell hibának tekinteni, de a kérdezett eredények csak értékegységgel együtt fgadhatók el. A grafiknk, ábrák, elölések akkr tekinthetők helyesnek, ha egyértelűek (tehát egyértelű, hgy it ábrázl, szerepelnek a szükséges elölések, a ne egszktt elölések agyarázata stb.). A grafiknk esetében a értékegységek hiányát a tengelyeken aznban ne kell hibának venni, ha egyértelű (pl. táblázatban egadtt, azns értékegységű ennyiségeket kell ábrázlni). Ha a 3. feladat esetében a vizsgázó ne elöli választását, akkr a vizsgaleírásnak egfelelően kell elárni. Értékelés után a lapk alán található összesítő táblázatkba a egfelelő pntszákat be kell írni. írásbeli vizsga 061 / 11 006. áus 15.
ELSŐ RÉSZ 1. B. A 3. B 4. B 5. 6. B 7. B 8. 9. B 10. 11. A 1. B 13. B 14. B 15. B 16. B 17. 18. B 19. A 0. Helyes válasznként pnt Összesen 40 pnt. írásbeli vizsga 061 3 / 11 006. áus 15.
MÁSODIK RÉSZ 1. feladat Adatk: 50 g, v 0 /s, t 1 s, g 10 /s a) Az energia-egaradás elvének felhasználása: E ö h áll; E + E áll; vagy szöveges egfgalazás Alkalazás a knkrét esetre: 1 v gh ax (Ha a vizsgázó rögtön ezt az alakt használa, a krábbi itt adandó eg. Ha a vizsgázó csak az E E alakig ut el, erre a részre adható.) hfent lent hax eghatárzása: pnt h ax v g h 0 s 10 s ax 0 3 pnt (bntható) (A axiális eelkedési agasság eghatárzható az egyenletesen lassuló zgás v kineatikai leírása alapán is. Ilyen esetben a részpntszák: te s [3 pnt]; g 1 h ax vte gte 0 [3 pnt]. Aennyiben a elölt a haítás eelkedési agasságát v 0 y leíró végképletből indul ki hax, a 6 pnt egadható!) g b) A test agasságának eghatárzása a t 1 s időpillanatban: 1 h gt v t pnt írásbeli vizsga 061 4 / 11 006. áus 15.
h 0 s 1s 1 10 s ( 1s) 15 A test sebességének eghatárzása a t 1 s időpillanatban: v v gt v 0 10 1s 10 s s s A test zgási energiáának eghatárzása: E 1 v pnt E Összesen 1 0,05 kg 10 s,5j 14 pnt írásbeli vizsga 061 5 / 11 006. áus 15.
. feladat Adatk: V ü 0,5 d 3, t ü 5, t 10, t k 10, c,1 kj/kg, L 335 kj/kg, c v c ü 4, kj/kg, ρ ü 1000 kg/ 3. Az üdítő töegének egadása: kg 3 3 ü ρ üvü 1000 0,5 10 0,5kg 3 Az üdítő energiaváltzásának eghatárzása: Δ E c t t ) ü ΔE ü ü ü ( k ü kj 4, 0,5kg (10 kg 5 ( Q 31,5 kj válasz is elfgadható) le ) 31,5 kj pnt Az energiaegaradás egfgalazása az üdítő-ég rendszerre: Δ E + ΔEü 0, vagy Qle Q fel stb. 3 pnt A ég energiaváltzásának eghatárzása: ΔE ΔE ü 31,5kJ A ég energiaváltzásának felírása a hőérséklet-váltzásk segítségével: Δ E c t t ) + L + c ( t t ), ahl t 0 a ég lvadáspnta. ( v k (Tagnként pnt adható.) A ég töegének eghatárzása: ΔE c ( t t ) + L + cv ( tk t ) 3x pnt pnt írásbeli vizsga 061 6 / 11 006. áus 15.
kj,1 kg Összesen 31,5 kj kj kj [ 0 ( 10 ) ] + 335 + 4, [ 10 0 ) ] kg kg 0,0791kg 79,1g pnt 18 pnt írásbeli vizsga 061 7 / 11 006. áus 15.
3/A feladat Jelölések: Δt 0,3 s, I átlag 10-10 A, e 1,6 10-19 a) A pingpng labda zgásának értelezése: A grafittal bevnt pingpnglabda felülete vezető. Ha a labdát hzzáérintük valaelyik leezhez, akkr a leez töltésével azns előelű többlettöltésre tesz szert. pnt A feltöltött labdát a feltöltő leez taszíta, a ásik leez vnzza, ennek egfelelően a ásik leeznek ütközik. pnt A ásik leeznek ütközve a labda többlettöltését elveszíti. A krábbival ellentétes plaritású többlettöltésre tesz szert. Úra eltaszítódik az őt feltöltő leeztől, és a ásik leeznek ütközik. Itt úabb áttöltődés, ad eltaszítás következik. (A flyaat kezdődik elölről.) A flyaat közben a kndenzátrleezek inden ütközésben veszítenek többlettöltésükből, ezért egy idő után az elektrs ező annyira gyenge lesz, hgy a labda egáll. (Az a) kérdésben inden 1-nél nagybb részpntszá bntható.) pnt pnt b) Az egy frduló alatt átszállíttt többlettöltés eghatárzása: I átlag Q I Q Δt átlag Q 10 Δt A 0,3s 6 10 10 11 pnt pnt (bntható) írásbeli vizsga 061 8 / 11 006. áus 15.
Az átszállíttt többletelektrnk száának eghatárzása: Q N e N 6 10 1,6 10 11 19 Összesen 3,75 10 8 pnt 18 pnt írásbeli vizsga 061 9 / 11 006. áus 15.
3/B feladat (A feladat értékelésekr inden részpntszá bntható.) a) A következő napközeli időpnt eghatárzása: 3 pnt A Halley-üstökös legközelebb 06-ban lesz napközelben. b) A következő naptávli időpnt eghatárzása: pnt Az üstökös 04-ban lesz legközelebb naptávlban. (Az eredény a táblázat elezésével, grafikus ábrázlással egyaránt egkapható, inden elvileg helyes ódszer elfgadható. ± év hibahatárn belül ne vnunk le pntt.) Távlság (SE) Távlság (SE) 40,00 30,00 0,00 10,00-000 00 040 060 080 100 év 35,40 35,0 35,00 34,80 34,60 34,40 A periódusidő eghatárzása: 4 pnt Az egyást követő naptávli és a napközeli időpntk különbsége a fél periódusidőt ada, a Halley-üstökös esetében ez 38 év (06-04), a periódusidő pedig T 76 év. (Teles értékű egldás a táblázat adataiból való közvetlen lelvasása a periódusidőnek: pl. a 006-s és 08-es adatk összevetése. Az elvileg helyes ± év hibahatárn belüli eredény esetében axiális pnt adható. Örökletes hibát követő, de elvileg helyes száítás srán a részfeladatban ± év pntatlanság tlerálható, ilyenkr a teles részpntszá egadható. Aennyiben a elölt a 06-s (naptávli) és 06-es (napközeli) adatkból szálva 36 x 7 évben adta eg a periódusidőt, a b) részre 4 pnt adható.) c) A legutóbbi napközeli időpnt eghatárzása: 3 pnt A legutóbbi napközeli helyzet (06 76 1986) 1986-ban vlt. (Az elvileg helyes ± év hibahatárn belüli eredény esetében axiális pnt adható. Örökletes hibát követő, de elvileg helyes száítás srán a teles részpntszá egadható. ) 34,0 015 00 05 030 035 év írásbeli vizsga 061 10 / 11 006. áus 15.
d) A zgás elezése Kepler I. és II. törvénye alapán: Kepler I. törvényének egfelelően a Nap körül keringő üstökös lyan ellipszispályán zg, aelynek egyik fókuszában a Nap áll. Mivel a Halley-üstökös esetén a naptávli helyzetben a Naptól ért távlság skkal nagybb, int a napközeli helyzetben, ezért az ellipszispálya szeben a Föld pályáával erősen elnyúttt. (Ha a elölt ne nevesíti az ellipszispályával kapcslatban Kepler I. törvényét, de egállapításai helyesek, pnt adható.) Kepler II. törvénye szerint a Naptól az üstököshöz húztt vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrl. Az elnyúttt ellipszispálya iatt ez akkr telesülhet, ha napközelben az üstökös skkal nagybb sebességgel halad, int naptávlban. Ennek eredényeként naptávlban ugyanazn ellipszisíveket skkal hsszabb idő alatt teszi eg, int napközelben. 3 pnt 3 pnt (Ha a elölt ne fgalazza eg pntsan Kepler II. törvényét, de utal arra, hgy az üstökös sebessége a naptávlban lényegesen kisebb, int napközelben, s ez összhangban van Kepler II. törvényével, a 3 pnt egadható. Ha a elölt ne nevesíti a pálya enti sebességekkel kapcslatban Kepler II. törvényét, de egállapításai helyesek, pnt adható.). Összesen 18 pnt írásbeli vizsga 061 11 / 11 006. áus 15.