MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE HEVES MEGYE

MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE HEVES MEGYE

MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE HEVES MEGYE KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL BUDAPEST 2005

MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Sorozatszerkesztő HARIS ANDREA SOMORJAY SÉLYSETTE Munkatárs BARDOLY ISTVÁN Az egyes leírásokat készítette BB BODÓ BALÁZS BALOG ÉVA BG BAZSÓ GÁBOR MA D. MEZEY ALICE NV NAGY VERONIKA RT ROSTÁS TIBOR BK BOROSSAY KATALIN VM VELLADICS MÁRTA ZsZs ZSANDA ZSOLT A jegyzék összeállításában közreműködött BOGNÁR GÁBOR DÖRGŐ ERZSÉBET HAJDÓK JUDIT SCHMIDT BALÁZS ISTVÁN Szerkesztette BARDOLY ISTVÁN HARIS ANDREA Képek KÖH FOTÓTÁR Címlap: Bélapátfalva, ciszterci apátsági templom (trsz.: 2131) Második oldal: Eger, minorita templom, Dobó István tér (trsz.: 1940) Tervezés és nyomdai előkészítés: KLTD-Film Bt. ISBN 963 86510 7 5 ö ISBN 963 86510 9 1 Kiadja: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL Felelős kiadó: DR. VARGA KÁLMÁN, a KÖH elnöke

5 ELŐSZÓ A MŰEMLÉKJEGYZÉK TARTALMA A magyarországi műemlékek hivatalos jegyzéke utoljára 1990-ben jelent meg két kötetben, 1988-ban lezárt kézirat alapján. A rendszerváltást követő tömeges utcanév, helyrajzi szám, tulajdonos és funkció változás miatt azonban kiadása a megjelenést követően hamarosan újra aktuálissá vált. Ennek előkészítése folyamán megfogalmazódott az az igény is, hogy az új jegyzék a korábbinál bővebb tartalommal jelenjék meg, és ne csak az adminisztratív-, hanem a művészettörténeti adatok is kerüljenek felülvizsgálatra. A lehetséges módszerek megfontolása során egyértelművé vált, hogy az új műemlékjegyzéket csak a teljes állományrevízió alapján lehet kiadni. Ez 1996 és 2002 között 95 %-ban elkészült, rendszeres revízió folyik még Somogy- és Baranya megyében, hiánypótlás pedig az egyes jegyzékek szerkesztéséhez kapcsolódóan. A munkában mintegy harminc, elsősorban művészettörténész végzettségű munkatárs vett részt. Az egységes adatfelvétel biztosítása érdekében minden objektumról adatlapot kellett kitölteni, kötött, illetve, szabad szöveges mezőkkel. Az egységes terminológia érdekében az adatlapokhoz kitöltési útmutató készült. A revízió alapvetően helyszíni szemlére épült, és elsődleges feladata az objektumok tényleges helyszíni, illetve a földhivatali alaptérképeken történő azonosítása, valamint a szemrevételezéssel megállapítható értékek jegyzékszerű összeírása, valamint az épületekről leolvasható építéstörténeti vázlat összeállítása volt. Nem volt feladat a részletes topográfiai leírás, sem az alapvető szakirodalmon túlmenő forráskutatás. A teljes műemlékállomány helyszíni szemlén alapuló, egységes szempontrendszer szerinti és lehatárolt idő intervallumon belül történő áttekintésére 1960 óta nem volt példa. Több műemlék tartozékainak, berendezésének írásos és bőséges képi dokumentálására most került sor először. Így annak ellenére, hogy a begyűjtött anyag minden erre irányuló intézkedés ellenére kétségtelenül nem teljesen egységes, az országos állományrevízió olyan jelentős eredménye a műemlékvédelemnek, amelyre a további felügyeleti tevékenység és kutatómunka épülhet. Az adatlapok teljes tartalma a KÖH műemléki nyilvántartásának adatbázisába kerül, és ott szabályozott feltételek mellett kutatható. A műemlékjegyzék az állományrevízió során összegyűjtött anyagnak csak egy meghatározott körét s emlékenként egy-egy fotót tartalmaz. Ennek ellenére több információt ad közre egy-egy emlékről, mint a korábbi jegyzék. Az ebből adódó terjedelmi következmények és más gyakorlati megfontolások együttesen eredményezték azt a döntést, hogy a jövőben sorozat jelleggel, megyénként adjuk közre a műemlékek jegyzékét. A szövegek (leírások, attribúció, datálás) a revíziós adatlapok alapján íródtak, a jegyzék szerkesztői által esetenként szükségesnek ítélt kiegészítésekkel és módosításokkal. Az egyes szócikkek végén a revíziót végző munkatársunk monogramját adjuk meg. A MŰEMLÉKJEGYZÉK CÉLJA A jegyzék szerkesztésekor célunk az volt, hogy a védett emlékeknek ne csak területenként összegyűjtött felsorolását adjuk, hanem segítségével az objektumokat könnyen és egyértelműen azonosítani is lehessen. Hogy ez a látszólag természetes szempont milyen kitüntetett figyelmet érdemel, az éppen a revízió során vált nyilvánvalóvá. A helyrajzi számok, az utcanév és a funkció változásai, a bel-, illetve külterületek átminősítése miatt nem egy emlék azonosítása csak hosszabb kutatás eredményeként volt lehetséges. Az azonosításnak három feltételét határoztuk meg: 1.) Legyen az emlék könnyen megtalálható: ennek érdekében a fontosabb belterületi emlékek esetében lehetőség szerint, a külterületieknél kötelező jelleggel, az utca, házszám, helyrajzi szám szerepeltetése mellett szöveges orientációt is megadtunk. 2.) A leírás alapján legyen az objektum egyértelműen felismerhető. Az azonosítást segíti az egy jellemző nézetet ábrázoló fotó.

6 ELŐSZÓ 3.) Amennyiben a védett objektum épületegyüttest alkot, és/vagy a védelem több helyrajzi számot érint, legyen egyértelmű, hogy az együttes milyen alkotóelemekből áll, és azok melyik helyrajzi számon helyezkednek el. A szöveges leírás ezek szerint a szempontok szerint készült, részletes épületleírás nem volt a célunk. Nem célja a műemlékjegyzéknek egy-egy védett objektum valamennyi műemléki értékkel bíró tartozékának, illetve berendezésének tételes felsorolása. E tekintetben a KÖH műemléki nyilvántartása az irányadó. A MŰEMLÉKJEGYZÉK SZERKEZETE Általános megjegyzések A műemlékek településenként, településen belül pedig utcák szerint találhatók meg. Mind a települések, mind az utcák szoros betűrendben követik egymást. A tájékozódást mutató segíti azoknál a településeknél, amelyeknél az emlékek száma vagy a leírások hossza miatt a teljes emlékanyagot nem lehet könnyen áttekinteni. A mutató a műemlék azonosításának megkönnyítését célozza. Csak olyan településrész-, objektum-, illetve intézmény neveket vettünk fel, amelyek a jelenlegi jegyzékszövegben szerepelnek, vagy az előző jegyzékben a maitól eltérő néven voltak megtalálhatók. Településrészekre a mutatóban lehet keresni. A belterületi településrészeken fekvő műemlékeket az adott utcához soroltuk, és a településrészt a leíró szövegben megemlítettük. A külterületi emlékek a település végén található, vastagon szedett Külterület alfejezetben szerepelnek, több nevesített külterület esetében azok betűrendjében, egyébként a helyrajzi számok növekvő sorrendjében. Amennyiben egy objektumot műemlékpolitikai okból népi emlékként is nyilvántartunk, akkor ezt a korábbi jegyzéktől eltérő módon a leírás végén népi műemlék megjegyzéssel jelezzük. Kérdőjellel jeleztük, ha a datálás vagy az attribúció szakirodalommal nem támasztható alá, vagy a szakirodalom kérdésesként kezeli. A fejléc adatairól 1. Objektum neve törzsszám A fejléc első sora a műemlék eredeti rendeltetésének megfelelő nevet tartalmazza. Mögötte zárójelben templom esetében annak titulusa, más épületeknél indokolt esetben az eredeti rendeltetéstől eltérő, mai használatra utaló intézmény név (pl. városháza, múzeum, szálloda, oktatási intézmény hivatalos neve, stb.) olvasható. A törzsszám (trsz.) a műemlék egyetlen soha nem változó adata. A gyors azonosítás, illetve a törzsszám szerinti keresés lehetősége végett az objektummal egy sorban, a fejléc jobb szélén kiemelten jelenik meg. Összetartozó műemlék részek vagy történetileg egy együttest alkotó műemlékek sokszor külön törzsszámon lettek műemlékké nyilvánítva. Előfordulhat ezért, hogy egy fejléc alatt a leíró részben több, külön törzsszámmal rendelkező objektum szerepel. A törzsszámot ezekben az esetekben is az objektummal egy sorban tüntetjük fel. 2. Utca, házszám Egy utcán belül, amennyiben a számozás ezt lehetővé teszi, először a templomot adjuk meg, ezt követi a parókia, majd egyéb objektumok, pl. szobrok következnek. Házszám nélkül említünk egyes műemlékfajtákat (elsősorban templomokat), amennyiben a topográfiai azonosítás szempontjából a házszám közömbös vagy éppen zavaró. Előfordul, hogy a műemlék nem köthető nevesített közterülethez. Az ilyeneket a település végéhez soroltuk, és a leírásban kitértünk a településen belül elfoglalt helyükre.

ELŐSZÓ 7 3. Helyrajzi szám Ha egy helyrajzi számon és egy címen (pl. temetőben) több, külön törzsszámmal védett objektum van, akkor az együttesre utaló műemlék megnevezés alatt a közös adatokat egyszer adjuk meg. Ezt követően külön címszavanként következik a műemlékek leírása. Ilyen esetben az emlékeket mutatóztuk. Ezt az eljárást követtük, tekintet nélkül arra, hogy a teljes együttes védett-e vagy sem. (Védett együttes mellett mindig törzsszám szerepel.) Ha több helyrajzi szám is tartozik egy törzsszámhoz, akkor a fejlécben valamennyi számot feltüntettük. Amennyiben ilyen esetben több elemből álló műemlékről van szó, akkor a leíró részben minden külön említett elem után zárójelben megadjuk a vonatkozó helyrajzi számot. 4. Stílus A műemléket jelenleg meghatározó, domináns stílusjegy alapján került meghatározásra. Egyéb, érzékelhető stíluselemekre a leíró részben utalunk. 5. Datálás A műemléket jelenleg leginkább jellemző építési dátum. Korábbi építési periódusokra, illetve későbbi átépítésekre a történeti részben utalunk, fennmaradt részletek esetén lehetőség szerint azokra vonatkoztatva. A leírás A műemlékek leírása tartalmilag öt szakaszból áll, amely folyamatos szövegként jelenik meg. Az objektum topográfiai meghatározása a műemlék településen belüli vagy ahhoz viszonyított helyét adja meg, amennyiben ez az azonosításhoz nélkülözhetetlen, avagy azt segíti. Az emlék jellegének leírása utal a környezettel való kapcsolatra (tájolás, beépítés módja, környező terepviszonyok, amennyiben ezek jellemzőek), alaprajzi elrendezésre, tömegre és a jellegzetes homlokzati elemekre (pl. rizalitok, erkélyek, stb.). Részletes homlokzatleírás nem volt cél. Belső építészeti részletet csak akkor említünk meg, ha ez tartozékként jelentős, esetleg a datálás vagy a stílus meghatározás alapjául szolgált. Ezt követi az épület tartozékainak és berendezésének utalásszerű ismertetése (falfestés, üvegablak, berendezés), az adott elem után zárójelben az ismert mesterek nevével; az orgonát külön említjük, amennyiben hangszerként is műemléki értékkel bír. A mesternevekre, berendezésre történő utalás jelzésszerű, tételes információért a KÖH műemléki nyilvántartásához kell fordulni. A leírást az építéstörténet lényegesnek ítélt momentumainak felsorolása követi, a fejléc tartalmának megismétlése nélkül. Csak olyan adatokat szerepeltetünk, amelyek az építéstörténet szempontjából meghatározóak. A leírásban az építész és az építtető nevére, illetve a kivitelezőre külön utalás történik zárójelben. Az épület egyes részleteire vonatkozó építési dátumokat lehetőség szerint a leíró részben, az egyes épületrészek leírása után közöljük. Heves megye műemlékeinek állományrevíziójára 1998-ban került sor, a kéziratot 2005. január 31-én zártuk le. A műemlékjegyzék a KÖH hivatalos kiadványa, amely a Műemlékvédelmi Tudományos Intézet gondozásában jelenik meg. 2005. február 8. Haris Andrea Somorjay Sélysette

8 RÖVIDÍTÉSEK D dél É észak ev. evangélikus gör. kat. görög katolikus hrsz. helyrajzi szám K kelet KÖH Kulturális Örökségvédelmi Hivatal MJT - műemléki jelentőségű terület MK műemléki környezet Ny nyugat r. k. római katolikus ref. református trsz. műemléki törzsszám u. utca

ABASÁR ADÁCS 9 ABASÁR Pince 2185 Aba tér hrsz.: 941 18. század Jellegtelen borházból nyíló pince, kőbe vájt végfalán Aba Sámuel sírjára vonatkozó emléktábla. A Baldácsy család építtette ki a 18. század végén, mivel e helyet tartották Aba Sámuel sírhelyének. Az emléktáblát gr. Haller Sámuel tábornok állíttatta 1773-ban. R. k. templom (Szent Péter és Pál apostol) 2184 Fő tér 17. hrsz.: 1174 1731 Emelt helyen álló, egyhajós, keletelt, félköríves szentélyzáródású, Ny-i homlokzati tornyos, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom, D-i homlokzata előtt kápolnával, a hajó É-i oldalán sekrestyével. Csehboltozattal fedett hajó, fiókboltozattal fedett szentély, a hajó Ny-i oldalán karzat. Falképek: 20. század. Berendezés: jelentős részben 18. század vége. Középkori templom falainak felhasználásával épült. A templomkertben: Nepomuki Szent János-szobor, 19. század első fele. Lakóház 8638 Fő u. 116. hrsz.: 755 19. század eleje Fésűs beépítésű, földszintes, nyeregtetős lakóépület. Népi műemlék. Lakóház (Kapásház Tájház) 8639 Múzeum u. 15. hrsz.: 849 18. század vége Fésűs beépítésű, földszintes, nyeregtetős, deszkaoromzatos, zsindelyes vízvezetős lakóház. Népi műemlék. 2185 2184 8638 8639 ADÁCS R. k. templom (Szent Jakab apostol) 2186 Akácfa u. 1. hrsz.: 1 1742 Egyhajós, keletelt, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom, Ny-i homlokzat előtt álló toronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével. 2186

10 ADÁCS Fiókos dongával fedett hajó és szentély, a hajó Ny-i oldalán karzat. Falképek: 20. század második fele. Berendezés: 18. század közepe, 20. század. Orgona: 1902 (Rieger Testvérek). Építtette gr. Koháry István kegyúr, a tornyos homlokzatot csak 1789 körül építették hozzá gr. Batthyány József, az akkori kegyúr költségén. A főbejárat előtt: kőkereszt, 1807. ALDEBRŐ 2160 Nepomuki Szent János-szobor 2160 Vörösmarty u. hrsz.: 411 1800 A Tarna folyó hídja mellett az út mentén, a 21. sz. ház előtt, alul kihasasodó, magas, feliratos talapzaton álló szobor. A szent alakja papi ornátusban, kezében kereszttel és pálmaággal, feje körül csillagkoszorúval látható. Állíttatta Joseph Bour. Mária-oszlop 2161 hrsz.: 099/6 1798 A település Ny-i szélén, az egykori Magyaloson, külterületi erdőben, körülkerített területen álló szobor. Lépcsős alépítményen hasáb alakú talapzat, azon magas feliratos oszlopon Immaculata-szobor. Állíttatta Mathias Poder. 2161 2128 2126 ANDORNAKTÁLYA Gloriette 2128 Jókai u. hrsz.: 483/2 klasszicista 1830 Kör alaprajzú, nyolc toszkán oszlopra támaszkodó, félgömb alakú kupolával fedett épület, amely eredetileg a Mocsáry-kastély (trsz.: 2127) kerti épülete volt. R. k. templom (Sarlós Boldogasszony) 2126 Kossuth Lajos u. hrsz.: 75 1779 Falu fölötti dombon álló, keletelt, egyhajós, Ny-i homlokzati tornyos, egyenes szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. Ny-i homlokzatán enyhén kiülő középrizalittal, a szentély D-i oldalán kontyolt tetős sekrestyével. Kupolaboltozattal fedett hajó és szentély, a hajó Ny-i oldalán karzat. Falképek: 1920

APC 11 körül. Berendezés: 18. század vége. Orgona: 1875 (Mooser Lajos). Korábbi, 1723-ban épült templom helyén építtette Hubert Mátyás kanonok. Mocsáry-kastély (Heves Megyei Önkormányzat Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete) 2127 Rákóczi Ferenc út 289. hrsz.: 353/1, 353/2 klasszicista 1838 Domboldalon álló, téglalap alaprajzú, kastélyegyüttes, középen egyemeletes, középrizalitos, kétoldalt visszaléptetett földszintes épületszárnyakkal. Ny-i homlokzatának timpanonos középrizalitjában egykorú domborművek (Marco Casagrande), előtte négyoszlopos portikusz, emeleti erkéllyel. Belseje teljesen átalakított, helyiségek síkmennyezetesek. A kastélytól D-re szabadon álló, egyemeletes, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős, külső lépcsős melléképület, D-i homlokzatán középrizalittal. A kastélypark részét képező egykori tó szigetén kerti épület található, az ún. Gloriette (trsz.: 2128). 2127 APC R. k. templom (Szent István király) 2214 Szent István tér 1. hrsz.: 1 1775 Település központjában, kőfallal kerített, emelt helyen álló, egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A szentély É-i oldalán féltetős sekrestye, D-i oldalán kisebb, kontyolt tetős bővítmény, a homlokzati falak mentén támpillérek. Csehsüveg boltozattal fedett hajó, fiókos dongaboltozattal fedett szentély, a hajó Ny-i oldalán karzat. Falképek: 1930-as évek. Berendezés: 18. század vége, 19. század vége; főoltárkép: 1775 1779 (Johann Lucas Kracker). Korábbi, középkori templom felhasználásával épült a 18. század első felében, később bővítették, tornyát és homlokzatát gr. Grassalkovich I. Antal, a templom kegyura építtette. 1917 1928 között tatarozták. 2214

12 ÁTÁNY ÁTÁNY 10900 6613 8868 2224 2223 Lakóház 10900 Dózsa György u. 1. hrsz.: 1135 19. század közepe Fésűs beépítésű, földszintes, nyeregtetős, deszkaoromzatos lakóépület, udvari homlokzatán későbbi tornáccal. Háromosztatú alaprajz, szobákban kemence, eredeti nyílászárók. Népi műemlék. Lakóház 6613 Ötvös tábornok u. 6. hrsz.: 541 1820 Fésűs beépítésű, földszintes, hátul kontyolt, nyeregtetős, faoromzatos, nádfedésű lakóépület. Népi műemlék. Kakas-ház (Tájház) 8868 Rákóczi u. 54. hrsz.: 881 1889 Saroktelken álló, fésűs beépítésű, földszintes, nyeregtetős, faoromzatos, lakóépület, faoszlopos tornáccal. Népi műemlék. Lakóház 2224 Rákóczi u. 58. Bem u. hrsz.: 879 1889 Saroktelken álló, fésűs beépítésű, földszintes, nyeregtetős, faoromzatos épület. Kőoszlopos tornácán deszkamellvéd. Hátsó szobában mestergerendás mennyezet az építtető feliratával. Építtette Kakas István. Népi műemlék. Ref. templom 2223 Templom u. 2. hrsz.: 1 1801 Kertben álló, téglalap alaprajzú, egyhajós, kontyolt nyeregtetős templom, Ny-i homlokzata előtt toronnyal. A K-i homlokzathoz négyzet alaprajzú, kontyolt nyeregtetős keresztszárny csatlakozik (korábbi szentély). Teknőboltozattal fedett hajó, dongaboltozattal fedett keresztszárny. U alakban falazott karzat. Berendezés: festett fa berende-

BÁTOR 13 zés, 19. század eleje; a korábbi templom festett kazettás mennyezetének négy táblája a torony alján elhelyezve, 1783 (Bede Pál). Orgona: pesti mester, 1816, 1862-ben átalakítva és bővítve. Középkori eredetű templom felhasználásával épült 18. század eleji templom, melyet 1781 1783 között és 1801-ben bővítettek, s ekkor régi tornya helyett újat építettek (kivitelező: Rabl Károly). BALATON R. k. templom és harangtorony (Szent Márton püspök) 2129, 2130 Jókai u. 4. hrsz.: 1 1775 A település fölötti dombon álló, egyhajós, D-i homlokzati tornyos, egyenes szentélyzáródású templom (trsz.: 2129), a hajó K-i oldalán kontyolt nyeregtetős kápolnával, a szentély Ny-i oldalán féltetős sekrestyével. Csehboltozattal fedett hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: 20. század első fele. Berendezés: 18 19. század; főoltárkép: 1886 (Sajóssy Alajos). Korábbi, 1672-ben épített templom, 1769 1775 közötti átépítésével. Tornya 1829-ben még nem volt, a 19. század végén felújították. A szentélytől É-ra szabadon álló, négyzet alaprajzú, egyszerű, zömök harangtorony (trsz.: 2130). Tetején körbefutó vízvezető fölött kisebb fa előépítmény sátortetővel, amely 1798-ban épült. 2129 BÁTOR Erdőtiszti lakás 9173 Hegyalja u. 1. hrsz.: 302, 305/2 historizáló 19. század második fele Domboldalon álló, L alaprajzú, földszintes, egytraktusos, kontyolt nyeregtetős lakóház, faoszlopos tornáccal és gazdasági épülettel. Egyik helyisége részben csehboltozatú, a többi síkfödémes. Konyhában nagyméretű épített tűzhely. R. k. templom (Szent Imre) 2261 Hunyadi János u. hrsz.: 1 1779 Dombon álló, egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, egyenes szentélyzáródású templom, a szentély É-i oldalán sekrestyével. Csehboltozattal fedett hajó és szentély, a hajó Ny-i oldalán karzat. Falképek: 1970 körül. Berendezés: 18. század vége; főoltárkép: 1785 (Zirkler János?) Korábbi templom felhasználásával építtette az egri káptalan (építész: Francz József?). A templomkertben: kőkereszt, 1903. 2130 9173 2261

14 BÁTOR 2262 2263 9547 R. k. plébánia 2262 Hunyadi János u. 36. hrsz.: 466 1772 Szabadon álló, L alaprajzú, földszintes, egytraktusos, oldalfolyosós épület. Az udvari oldalon a két szárny találkozásánál a folyosót négyzet alaprajzú térrel bővítették. A folyosó csehsüveg boltozatos. A szobák síkfödémesek. 19. századi nyílászárók. A plébániát feltehetően az egri káptalan építtette. A közelmúltban az utcai homlokzatot jellegtelenül átalakították. A plébánia telkén: kápolna (trsz.: 2263). Kápolna (Nepomuki Szent János) 2263 Hunyadi János u. 36. hrsz.: 466 1823 A plébánia utcai kerítésvonalában, illetve kertjében álló, másodlagosan beépített kontyolt nyeregtetős épület, törtvonalú párkánnyal koronázott oromzatán stukkódísszel. Az építmény boltozott, stukkódíszes. Külső síkján kovácsoltvas kapu, belül faajtó. A kápolna végfalán íves, üvegezett fülkében a szent kisméretű, festett, álló faszobra, 19. század második fele. 1823-ban emeltette a falu Ny-i részén Kiss István császári és királyi kapitány, de miután pusztulásnak indult Lipovniczki János egri kanonok 1845-ben a plébánia kertjébe helyeztette. Erdészház 9547 Kossuth u. 5. hrsz.: 307/1, 307/5 19. század közepe Az úttól távolabb, enyhe emelkedőn álló, földszintes, téglalap alaprajzú, az úttal párhuzamos gerincű nyeregtetős lakóház. Kéttraktusos, síkfödémes helyiségek, 19. század közepi nyílászárók. Főhomlokzatának közepén és az épület két végén fedett előtér. Telkén több melléképülettel. LAPÁTFALVA Mutató Ciszterci apátság > Külterület Gilitka-kápolna > Külterület, Recska völgy

LAPÁTFALVA 15 KÜLTERÜLET Ciszterci apátsági templom (Nagyboldogasszony) 2131 hrsz.: 0185/1 román 13. század második harmada 14. század A település határától DK-re, a kőbányába vezető út mentén, a Bélkő Ny-i lábánál álló, háromhajós, keletelt bazilika, egyenes szentélyzáródással és keresztházzal, D-i oldalon az egykori kolostor falaival (1232 után, 15. század közepi részletekkel). A D-i keresztházhoz sekrestye csatlakozik. A Ny-i homlokzatot D-en egyszerű román kori conversus-kapu és a középtengelyben bélletes kapu töri át, fölötte gótikus rózsaablak. Az oldalhomlokzatokat tölcsérbélletes, félkörös záradékú ablakok, a keresztházat és a K-i homlokzatokat körablakok tagolják. Az É-i keresztházon kapuzat. A belsőben a román kori karzat helyén orgonakarzat. A boltozatok hevederei a gótikus, hasábos pillérekre támaszkodnak. A keresztházból egyenes záradékú kápolnák nyílnak. Falképek: a szentélyboltozaton, a meszelés alatt falképek. Berendezés: 18. század vége, 19. század eleje. Orgona: 1775 (Szabó Ferenc). Az apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben. A templom építése a műformák tanúsága szerint a 14. század második feléig elhúzódott. A 16. században elhagyott templomot a még álló falainak felhasználásával 1732 1745 között újjáépítették és beboltozták. 1934-ben, majd 1952 1966 között restaurálták (építész: Lux Kálmán, illetve Rados Jenő). RT 2131 A ciszterci apátsági templom műemléki környezete (MK) 6662 A templom műemléki környezetének határa DNy-ról indulva: a 0189/4. hrsz., az ettől É-ra, a műemléktől a temetőhöz vezető 0184. hrsz.-ú út, a 0183. hrsz., amely Ny-ról és É-ról határolja a műemléket a 0186. hrsz.-ú útig, a 0186. hrsz.-ú út, az ezzel határos 0187/1. hrsz.-ú ingatlan és a műemléket D-en határoló 0185/2., illetve 0188. hrsz.-ú ingatlanok RECSKA-VÖLGY Gilitka-kápolna (Szent Anna) 9485 hrsz.: 0214/2 1750 A településtől kb. 3 km-re, a Gilitka patak völgyében álló, lesarkított négyzet alaprajzú, egyterű, manzárdtetős kápolna. Csehboltozattal fedett belső tér, falpillérekben szoborfülkékkel. Berendezés: ácsolt oltármenza. Építtette Androvics Miklós, egri szemináriumi rektor. 9485

16 BESENYŐTELEK BESENYŐTELEK 2162 2163 2164 R. k. templom (Szent Lőrinc vértanú) 2162 Fő út 110. hrsz.: 404 1816 Egyhajós, É-i homlokzati tornyos, egyenes szentélyzáródású templom. A szentély Ny-i oldalán kontyolt nyeregtetős sekrestye. Csehboltozattal fedett hajó és szentély, a hajó É- i oldalán karzat. Falképek: 20. század második fele. Berendezés: 19. század első fele, 20. század eleje; főoltárkép: 1821 (Balkay Pál); oltárkép: 1863 (Sajóssay Alajos). 1901-ben restaurálták. Épült a nemesi közbirtokosság költségén 1806 1816 között. A torony hat évvel később épült (építész és kivitelező: (Rabl Károly). 1901-ben felújították. Szentháromság-oszlop 2163 Fő út hrsz.: 405/1 copf 1782 A r. k. templom előtti téren, kovácsoltvas kerítéssel övezett területen, lépcsős alépítményen, lesarkított háromszög alaprajzú, volutákkal és füzérekkel díszített két, egymásra helyezett feliratos talapzat. A felsőn két puttóval, kerubokkal, e fölött Szentháromságszobor. Állíttatták Mlinkó József és fiai. 1862-ben javították és kiegészítették. Nepomuki Szent János-szobor 2164 Fő út 114. hrsz.: 402/2 1781 A 114. sz. ház előkertjében íves, feliratos talapzatra helyezett Nepomuki Szent Jánosszobor. A szent felhőkön térdelő alakja papi ornátusban, feje körül csillagkoszorúval látható. Bal vállánál a keresztet puttó tartja, a felhőkből egy másik puttó emelkedik ki, jobb mutatóujját szájára szorítja, baljában lakatot tart. Állíttatta háza előtt Poczik Ferenc. BOCONÁD 2226 R. k. templom (Szent Mária Magdolna) 2226 Szabadság tér hrsz.: 613 1770 Egyhajós, keletelt, poligonális szentélyzáródású templom, a Ny-i homlokzatból kiemelkedő torony homorú falakkal kapcsolódik a hajóhoz. A szentély D-i oldalán sekrestye, fölötte a szentéllyel azonos párkánymagasságú oratórium, É-i oldalán kriptalejáratot magába foglaló nyeregtetős bővítmény található. Boltozattal fedett belső terek, a hajó

BOCONÁD 17 Ny-i oldalán karzat. Falképek: 20. század első fele (?). Berendezés: 18. század vége. Korábbi, részben középkori templom felhasználásával építtette Szeleczky Márton (építész: Quadri Kristóf). 1900 körül renoválták. A templomkertben: Nepomuki Szent János-szobor (trsz.: 2228). Nepomuki Szent János-szobor 2228 Szabadság tér hrsz.: 613 1807 Hasáb alakú, párkánnyal lezárt, magas, feliratos talapzaton álló szobor. A szent alakja papi ornátusban, kezében kereszttel és pálmaággal látható. Emeltette Szeleczky Márton. Szeleczky-kastély 2230 Szabadság tér 14. hrsz.: 610/9 1760 Kertben álló, nagyméretű, tagolt tömegű, földszintes, U alaprajzú kastély. A főépület középső szakaszában egyemeletes, manzárdtetős középrizalit. Az oldalszárnyak nyeregtetővel fedettek. Boltozott helyiségek, néhány 18. század végi nyílászáró és vasrács töredékével. Falképek: az előcsarnokban és a kocsiáthajtóban, 1780 (Beller Jakab?). Építtette Szeleczky Márton, később a Gosztonyi család tulajdonába került. R. k. plébánia 2227 Szabadság tér 16. hrsz.: 609/4 1775 Utcasorban álló, téglalap alaprajzú, földszintes, utcai homlokzatán középrizalitos épület, udvari homlokzatának közepén egyszerű oszlopokra támaszkodó tornáccal. Boltozatos helyiségek, két szobában kályhafülke, historizáló nyílászárók. Utcai telekhatárán két kő kapupillér. Építette Szeleczky Márton. Az épület eredeti terve 1773-ban készült (építész: Mayerhoffer János), azonban Eszterházy Károly püspök módosíttatta (építész: Quadri Kristóf). A 19. században bővítették. Kálvária 2229 Zrínyi u. hrsz.: 254/2 1792 Belterületen, az úttest közepén, körülkerített területen álló szoborcsoport: volutás, feliratos talapzaton sziklákon emelkedő kereszt korpusszal, a kereszt lábánál Mária 2228 2230 2227 2229

18 BOCONÁD Magdolna, jobb, illetve bal oldalon, külön-külön talapzaton, Szűz Mária és Szent János evangélista alakja. 1918-ban felújították. BODONY 2264 8745 R. k. templom (Szent Mihály főangyal) 2264 Kossuth u. 6. hrsz.: 1 1776 Település központjában, dombon álló, egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos templom, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyét támpillérek erősítik. A szentély D-i oldalán sekrestye, fölötte oratórium. Boltozatos belső terek, Ny-i oldalon karzat. Falképek: szentélyben középkori falképtöredék, 20. századi díszítőfestés. Berendezés: 18. század vége, 20. század. Középkori templom felhasználásával építtette gr. Grassalkovich I. Antal, kegyúr. 1904-ben felújították. A templomkertben: kálváriastációk, 19. század (?). R. k. plébánia 8745 Kossuth u. 4. hrsz.: 2 klasszicista 1832 A templomdomb lábánál álló, téglalap alaprajzú, magasföldszintes, kéttraktusos épület, falazott mellvédes, dór oszlopos tornáccal. Síkfödémes helyiségek, középső szobában historizáló kályha, 19. századi nyílászárók. Kertjében melléképület áll. A korábbi, 1777-ben épült paplakot 1832-ben a kegyúr, Grassalkovich II. Antal herceg átépíttette, illetve felújíttatta. BOLDOG 2215 R. k. templom (Szeplőtelen Fogantatás) 2215 Kossuth út hrsz.: 490 1781 Egyhajós, É-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású templom, a szentély Ny-i oldalán sekrestyével, K-i oldalán újabb bővítménnyel. Csehboltozatos hajó és szentély, karzattal. Falképek: 1981. Berendezés: 19. század eleje és vége. Orgona: 1893 (Rieger Testvérek). Építtette a korábbi, 1738-ban elkészült templom felhasználásával gr. Grassalkovich I. Antal özvegye, Klobusiczky Teréz.

BÜKKSZENTERZSÉBET 19 Lakóház (Tájház) 9724 Kossuth u. 10. hrsz.: 467 1900 körül Előkertes, fésűs beépítésű, földszintes, vízcsendesítős, nyeregtetős, faoromzatos lakóépület. Udvari homlokzata előtt téglapilléres tornác. Népi műemlék 9724 BÜKKSZÉK R. k. templom (Szentlélek) 2266 Templom u. hrsz.: 66/1, 67, 68, 74 18. század A település fölé emelkedő temetődombon álló egyhajós, keletelt, oromzatos Ny-i homlokzatú, egyenes szentélyzáródású templom, D-i homlokzatán román kori ablak, alatta gótikus kő kapukeret, szemöldökén 1472 felirat. A szentély É-i oldalán sekrestye. Síkfödémes hajó, szentély dongaboltozatú, a hajó Ny-i végén karzat. Berendezés: 1760 körül; főoltárkép: 1943 (Zbiskó Béla). Az Árpád-kori templomot a 15. században átalakították, jelenlegi formáját 1747 1750, illetve 1759-ben történt átépítés során nyerte el. 1851-ben helyreállították. A D-i homlokzat közelében egyszerű, zömök, hasáb alakú, sátortetős fa harangláb. 2266 BÜKKSZENTERZSÉBET R. k. templom (Árpád-házi Szent Erzsébet) 2265 Szabadság út 95. hrsz.: 569 1761 Egyhajós, keletelt, poligonális szentélyzáródású templom, oromzatos Ny-i homlokzata felett huszártoronnyal. A hajó mindkét hosszoldalán egy-egy támpillér. A szentély K-i oldalán féltetős sekrestye. Csehboltozatos hajó, cseh- és fiókboltozatos szentély, a hajó Ny-i oldalán karzat. Falképek: 20. század. Berendezés: kisebb részben 19. század első fele; főoltárkép: 1870 körül (Sajóssy Alajos?). Épült a korábbi templom újjáépítésével. 1804-ben majd 1833-ban átépítették. Ekkor a belső pilléreket eltávolították és új boltozat épült. Az 1970-es években új karzat, liturgikus tér és berendezés készült. A templomkertben: kőkereszt, 19. század vége; I. világháborús emlékmű. 2265

20 BÜKKSZENTMÁRTON BÜKKSZENTMÁRTON 2132 R. k. templom (Szent Márton) 2132 hrsz.: 096/1 gótikus 13. század második fele A településtől távol, dombtetőn álló, egyhajós, keletelt, poligonális szentélyzáródású, az oromzatos Ny-i homlokzat fölött huszártoronyos templom. Sarkain egy-egy támpillér, a szentély É-i oldalán féltetős sekrestye. Keresztboltozatokkal fedett belső tér, Ny-i oldalon karzat. Falképek: 1960 körül. Berendezés: főoltár, 18. század második fele (Wittmann János?). Középkori templom maradványainak, illetve a bélapátfalvai ciszterci monostor köveinek felhasználásával építtette az általa összekéregetett pénzen Baranyai István remete 1734-ben. 1836-ban helyreállították. A templomtól D-re sírkövek olvashatatlan évszámmal. CSÁNY 9266 Szigeti-kastély 9266 Hatvani út hrsz.: 0229/16, 0229/17 historizáló 19. század vége A település Ny-i szélén, parkban álló, földszintes, tagolt tömegű, manzárd tetőkkel fedett kastély. Nyújtott téglalap alaprajzából a főhomlokzaton erőteljesen kilép az emeletes középrizalit, előtte középen oszlopos portikusz. A földszintes oldalszárnyak sarokrizalitjait manzárdtető hangsúlyozza ki. Kéttraktusos, síkfödémes helyiségek, néhány historizáló nyílászáró. Épült a 19. század végén. A 20. században többször átalakították a kastélyt. DEMJÉN 2133 R. k. templom (Paduai Szent Antal) 2133 Széchenyi u. 34. hrsz.: 87 1779 Szabadon álló, egyhajós, K-i homlokzati tornyos templom, nyújtott, félköríves záródású szentéllyel. D-i oldalán sekrestye, É-i oldalán újabb bővítmény. Csehboltozattal fedett hajó, csehboltozattal és félkupolával fedett szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: 18. század vége; főoltár: 1781 (Mozer József), főoltárkép: 1782 (Zirkler János); szószék: 1782 (Hösz János). Orgona: 1907 (Cseh István). Jelenlegi alakját a korábbi, 1730 1732 között épült templom (építész: Giovanni Battista Carlone), 1777 1779 közötti átépítésével nyerte (építész: Francz József). 1836-ban egy tűzvész után felújították.