MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE JÁSZ NAGYKUN SZOLNOK MEGYE

Átírás

1 MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE JÁSZNAGYKUNSZOLNOK MEGYE

2

3 MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL BUDAPEST 2005

4 MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Sorozatszerkesztő HARIS ANDREA SOMORJAY SÉLYSETTE Munkatárs BARDOLY ISTVÁN A műemléki revíziót végezték BALOG ÉVA BG BOGNÁR GÁBOR JB JÉKELY BERTA MA D. MEZEY ALICE RM RÉTI MÁRIA RV ROZMANN VIKTOR A jegyzéket összeállította ROZMANN VIKTOR A jegyzék összeállításában közreműködött HAJDÓK JUDIT IFJ. SISA LA Szerkesztette BARDOLY ISTVÁN HARIS ANDREA Képek KÖH FOTÓTÁR Címlap: Jászberény, Szent Imre herceg út, kőkép (trsz.: 3932) Második oldal: Jászfelsőszentgyörgy, Bánhegy, présház, harangláb, kőkereszt (trsz.: 10967, 10973) Tervezés és nyomdai előkészítés: KLTD-Film Bt. ISBN ö ISBN Kiadja: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL Felelős kiadó: DR. VARGA KÁLMÁN, a KÖH elnöke

5 5 ELŐSZÓ A MŰEMLÉKJEGYZÉK TARTALMA A magyarországi műemlékek hivatalos jegyzéke utoljára 1990-ben jelent meg két kötetben, 1988-ban lezárt kézirat alapján. A rendszerváltást követő tömeges utcanév, helyrajzi szám, tulajdonos és funkció változás miatt azonban kiadása a megjelenést követően hamarosan újra aktuálissá vált. Ennek előkészítése folyamán megfogalmazódott az az igény is, hogy az új jegyzék a korábbinál bővebb tartalommal jelenjék meg, és ne csak az adminisztratív-, hanem a művészettörténeti adatok is kerüljenek felülvizsgálatra. A lehetséges módszerek megfontolása során egyértelművé vált, hogy az új műemlékjegyzéket csak a teljes állományrevízió alapján lehet kiadni. Ez 1996 és 2002 között 95 %-ban elkészült, rendszeres revízió folyik még Somogy- és Baranya megyében, hiánypótlás pedig az egyes jegyzékek szerkesztéséhez kapcsolódóan. A munkában mintegy harminc, elsősorban művészettörténész végzettségű munkatárs vett részt. Az egységes adatfelvétel biztosítása érdekében minden objektumról adatlapot kellett kitölteni, kötött, illetve, szabad szöveges mezőkkel. Az egységes terminológia érdekében az adatlapokhoz kitöltési útmutató készült. A revízió alapvetően helyszíni szemlére épült, és elsődleges feladata az objektumok tényleges helyszíni, illetve a földhivatali alaptérképeken történő azonosítása, valamint a szemrevételezéssel megállapítható értékek jegyzékszerű összeírása, valamint az épületekről leolvasható építéstörténeti vázlat összeállítása volt. Nem volt feladat a részletes topográfiai leírás, sem az alapvető szakirodalmon túlmenő forráskutatás. A teljes műemlékállomány helyszíni szemlén alapuló, egységes szempontrendszer szerinti és lehatárolt idő intervallumon belül történő áttekintésére 1960 óta nem volt példa. Több műemlék tartozékainak, berendezésének írásos és bőséges képi dokumentálására most került sor először. Így annak ellenére, hogy a begyűjtött anyag minden erre irányuló intézkedés ellenére kétségtelenül nem teljesen egységes, az országos állományrevízió olyan jelentős eredménye a műemlékvédelemnek, amelyre a további felügyeleti tevékenység és kutatómunka épülhet. Az adatlapok teljes tartalma a KÖH műemléki nyilvántartásának adatbázisába kerül, és ott szabályozott feltételek mellett kutatható. A műemlékjegyzék az állományrevízió során összegyűjtött anyagnak csak egy meghatározott körét s emlékenként egy-egy fotót tartalmaz. Ennek ellenére több információt ad közre egy-egy emlékről, mint a korábbi jegyzék. Az ebből adódó terjedelmi következmények és más gyakorlati megfontolások együttesen eredményezték azt a döntést, hogy a jövőben sorozat jelleggel, megyénként adjuk közre a műemlékek jegyzékét. A szövegek (leírások, attribúció, datálás) a revíziós adatlapok alapján íródtak, a jegyzék szerkesztői által esetenként szükségesnek ítélt kiegészítésekkel és módosításokkal. Az egyes szócikkek végén a revíziót végző munkatársunk monogramját adjuk meg. A MŰEMLÉKJEGYZÉK CÉLJA A jegyzék szerkesztésekor célunk az volt, hogy a védett emlékeknek ne csak területenként összegyűjtött felsorolását adjuk, hanem segítségével az objektumokat könnyen és egyértelműen azonosítani is lehessen. Hogy ez a látszólag természetes szempont milyen kitüntetett figyelmet érdemel, az éppen a revízió során vált nyilvánvalóvá. A helyrajzi számok, az utcanév és a funkció változásai, a bel-, illetve külterületek átminősítése miatt nem egy emlék azonosítása csak hosszabb kutatás eredményeként volt lehetséges. Az azonosításnak három feltételét határoztuk meg: 1.) Legyen az emlék könnyen megtalálható: ennek érdekében a fontosabb belterületi emlékek esetében lehetőség szerint, a külterületieknél kötelező jelleggel, az utca, házszám, helyrajzi szám szerepeltetése mellett szöveges orientációt is megadtunk. 2.) A leírás alapján legyen az objektum egyértelműen felismerhető. Az azonosítást segíti az egy jellemző nézetet ábrázoló fotó.

6 6 ELŐSZÓ 3.) Amennyiben a védett objektum épületegyüttest alkot, és/vagy a védelem több helyrajzi számot érint, legyen egyértelmű, hogy az együttes milyen alkotóelemekből áll, és azok melyik helyrajzi számon helyezkednek el. A szöveges leírás ezek szerint a szempontok szerint készült, részletes épületleírás nem volt a célunk. Nem célja a műemlékjegyzéknek egy-egy védett objektum valamennyi műemléki értékkel bíró tartozékának, illetve berendezésének tételes felsorolása. E tekintetben a KÖH műemléki nyilvántartása az irányadó. A MŰEMLÉKJEGYZÉK SZERKEZETE Általános megjegyzések A műemlékek településenként, településen belül pedig utcák szerint találhatók meg. Mind a települések, mind az utcák szoros betűrendben követik egymást. A tájékozódást mutató segíti azoknál a településeknél, amelyeknél az emlékek száma vagy a leírások hossza miatt a teljes emlékanyagot nem lehet könnyen áttekinteni. A mutató a műemlék azonosításának megkönnyítését célozza. Csak olyan településrész-, objektum-, illetve intézmény neveket vettünk fel, amelyek a jelenlegi jegyzékszövegben szerepelnek, vagy az előző jegyzékben a maitól eltérő néven voltak megtalálhatók. Településrészekre a mutatóban lehet keresni. A belterületi településrészeken fekvő műemlékeket az adott utcához soroltuk, és a településrészt a leíró szövegben megemlítettük. A külterületi emlékek a település végén található, vastagon szedett Külterület alfejezetben szerepelnek, több nevesített külterület esetében azok betűrendjében, egyébként a helyrajzi számok növekvő sorrendjében. Amennyiben egy objektumot műemlékpolitikai okból népi emlékként is nyilvántartunk, akkor ezt a korábbi jegyzéktől eltérő módon a leírás végén népi műemlék megjegyzéssel jelezzük. Kérdőjellel jeleztük, ha a datálás vagy az attribúció szakirodalommal nem támasztható alá, vagy a szakirodalom kérdésesként kezeli. A fejléc adatairól 1. Objektum neve törzsszám A fejléc első sora a műemlék eredeti rendeltetésének megfelelő nevet tartalmazza. Mögötte zárójelben templom esetében annak titulusa, más épületeknél indokolt esetben az eredeti rendeltetéstől eltérő, mai használatra utaló intézmény név (pl. városháza, múzeum, szálloda, oktatási intézmény hivatalos neve, stb.) olvasható. A törzsszám (trsz.) a műemlék egyetlen soha nem változó adata. A gyors azonosítás, illetve a törzsszám szerinti keresés lehetősége végett az objektummal egy sorban, a fejléc jobb szélén kiemelten jelenik meg. Összetartozó műemlék részek vagy történetileg egy együttest alkotó műemlékek sokszor külön törzsszámon lettek műemlékké nyilvánítva. Előfordulhat ezért, hogy egy fejléc alatt a leíró részben több, külön törzsszámmal rendelkező objektum szerepel. A törzsszámot ezekben az esetekben is az objektummal egy sorban tüntetjük fel. 2. Utca, házszám Egy utcán belül, amennyiben a számozás ezt lehetővé teszi, először a templomot adjuk meg, ezt követi a parókia, majd egyéb objektumok, pl. szobrok következnek. Házszám nélkül említünk egyes műemlékfajtákat (elsősorban templomokat), amennyiben a topográfiai azonosítás szempontjából a házszám közömbös vagy éppen zavaró. Előfordul, hogy a műemlék nem köthető nevesített közterülethez. Az ilyeneket a település végéhez soroltuk, és a leírásban kitértünk a településen belül elfoglalt helyükre.

7 ELŐSZÓ 7 3. Helyrajzi szám Ha egy helyrajzi számon és egy címen (pl. temetőben) több, külön törzsszámmal védett objektum van, akkor az együttesre utaló műemlék megnevezés alatt a közös adatokat egyszer adjuk meg. Ezt követően külön címszavanként következik a műemlékek leírása. Ilyen esetben az emlékeket mutatóztuk. Ezt az eljárást követtük, tekintet nélkül arra, hogy a teljes együttes védett-e vagy sem. (Védett együttes mellett mindig törzsszám szerepel.) Ha több helyrajzi szám is tartozik egy törzsszámhoz, akkor a fejlécben valamennyi számot feltüntettük. Amennyiben ilyen esetben több elemből álló műemlékről van szó, akkor a leíró részben minden külön említett elem után zárójelben megadjuk a vonatkozó helyrajzi számot. 4. Stílus A műemléket jelenleg meghatározó, domináns stílusjegy alapján került meghatározásra. Egyéb, érzékelhető stíluselemekre a leíró részben utalunk. 5. Datálás A műemléket jelenleg leginkább jellemző építési dátum. Korábbi építési periódusokra, illetve későbbi átépítésekre a történeti részben utalunk, fennmaradt részletek esetén lehetőség szerint azokra vonatkoztatva. A leírás A műemlékek leírása tartalmilag öt szakaszból áll, amely folyamatos szövegként jelenik meg. Az objektum topográfiai meghatározása a műemlék településen belüli vagy ahhoz viszonyított helyét adja meg, amennyiben ez az azonosításhoz nélkülözhetetlen, avagy azt segíti. Az emlék jellegének leírása utal a környezettel való kapcsolatra (tájolás, beépítés módja, környező terepviszonyok, amennyiben ezek jellemzőek), alaprajzi elrendezésre, tömegre és a jellegzetes homlokzati elemekre (pl. rizalitok, erkélyek, stb.). Részletes homlokzatleírás nem volt cél. Belső építészeti részletet csak akkor említünk meg, ha ez tartozékként jelentős, esetleg a datálás vagy a stílus meghatározás alapjául szolgált. Ezt követi az épület tartozékainak és berendezésének utalásszerű ismertetése (falfestés, üvegablak, berendezés), az adott elem után zárójelben az ismert mesterek nevével; az orgonát külön említjük, amennyiben hangszerként is műemléki értékkel bír. A mesternevekre, berendezésre történő utalás jelzésszerű, tételes információért a KÖH műemléki nyilvántartásához kell fordulni. A leírást az építéstörténet lényegesnek ítélt momentumainak felsorolása követi, a fejléc tartalmának megismétlése nélkül. Csak olyan adatokat szerepeltetünk, amelyek az építéstörténet szempontjából meghatározóak. A leírásban az építész és az építtető nevére, illetve a kivitelezőre külön utalás történik zárójelben. Az épület egyes részleteire vonatkozó építési dátumokat lehetőség szerint a leíró részben, az egyes épületrészek leírása után közöljük. Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékeinek állományrevíziójára 1998-ban került sor, a kéziratot január 31-én zártuk le. A műemlékjegyzék a KÖH hivatalos kiadványa, amely a Műemlékvédelmi Tudományos Intézet gondozásában jelenik meg február 8. Haris Andrea Somorjay Sélysette

8 8 RÖVIDÍTÉSEK D dél É észak ev. evangélikus gör. kat. görög katolikus hrsz. helyrajzi szám K kelet KÖH Kulturális Örökségvédelmi Hivatal MK műemléki környezet Ny nyugat r. k. római katolikus ref. református trsz. műemléki törzsszám u. utca

9 ABÁDSZALÓK BESENYSZÖG 9 ABÁDSZALÓK Ref. templom 4037 Iskola út 1. hrsz.: Egyhajós, keleten poligonális záródású templom, a Ny-i homlokzat előtt álló toronnyal, a hajó D-i oldalán előcsarnokkal. A kazettás famennyezetes hajó két végén, öntöttvas oszlopokon nyugvó karzat (1887). Berendezése: copf, 1790 körül. Korábbi, 18. század elején emelt fatemplom helyén épült, 1887-ben megújították. R. k. templom (Szent Kereszt felmagasztalása) 4036 István király u. 9. hrsz.: 703/ Egyhajós, poligonális szentélyzáródású, keletelt templom, a Ny-i homlokzat középtengelyében rizalitszerűen előreugró toronnyal, a szentély D-i oldalán sekrestyével. A hajó és a szentély síkfödémes, a hajó Ny-i végén karzat, alsó szintje csehboltozatos. Falképek: 1960 (Király Sándor). Berendezése: rokokó, copf, és historizáló, század; oltárképek: 1870, 1873 (Kovács Mihály). Épült Orczy Lőrinc, Radics Mihály és Für Lukács költségén BESENYSZÖG R. k. templom (Keresztelő Szent János születése) 4021 Szabadság tér hrsz.: 1393/ Egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, az É-i homlokzat középtengelyében rizalitszerűen előreugró toronnyal, melyet 1875-ben megmagasítottak, a szentély K-i oldalán sekrestyével. Csehboltozatos belső tér, hajó bejárati oldalán karzattal. Falképek: 20. század második fele. Berendezés: copf, 18. század vége, 20. század. Orgona: 1892 (Angster József). A 17. századi épület helyén építtette Eszterházy Károly püspök es tervek alapján 1875-ben felújították (építész: Francz József, kivitelező: Brunner József). Telkén plébánia és gazdasági épületek. 4021

10 10 CIBAKHÁZA CIBAKHÁZA 4015 R. k. templom (Mindenszentek) 4015 Szabadság tér hrsz.: Egyhajós, keresztházas, poligonális szentélyzáródású, keletelt templom, a Ny-i homlokzat középrizalitjában toronnyal (1808), a szentély É-i oldalán sekrestyével. A homlokzaton a bejárat fölött Szűz Mária, a két oldalsó tengelyben Szent István, illetve Szent László király szobra egy-egy fülkében, az oromzati volutákon egy-egy kőváza. Szentély utolsó szakasza boltcikkelyekkel tagolt félkupolával, a többi tér csehboltozattal fedett. Falképek: 20. század (Márton Lajos, Zsadányi János). Berendezés: század. A templomot 1808-ban Ny felé megnagyobbították, és felépítették a tornyot, 1880-ban kereszthajóval bővítették. A templomkertben: Szentháromság-oszlop, CSERKESZŐLŐ 9561 Borház és pince 9561 Tópart 7. hrsz.: század vége Kisebb domb lábánál, szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetővel fedett borház, végfalán lévő bejárata előtt faoszlopokra támaszkodó tornáccal. A nyitott fedélszékes borházból, faragott, rozettás ajtó mögött lépcső vezet le a dongaboltozatos borkóstolóba, innen nyílik az arra merőleges hossztengelyű, kéthajós, csehboltozatos borospince. FEGYVERNEK Mutató Nepomuki Szent János-szobor > Külterület 4050 R. k. templom (Szent Vendel) 4050 Felszabadulás út 176. hrsz.: 1 romantikus 1863 Egyhajós, keresztházas, félköríves szentélyzáródású templom, az É-i homlokzat előtt álló toronnyal, a torony aljában nyíló bélletes kapuépítménnyel. Síkfödémes hajó, félkupolával fedett szentély, a hajó bejárat felöli oldalán karzat. A szentély mindkét oldalán féltetős melléktér. Falképek, berendezés: romantikus. Orgona: 1863 (Komornyik Nándor). Építtette a vallásalap (építész: Gerster Károly). A templomkertben: Szentháromság-oszlop, 1897; kőkereszt, 1909.

11 JÁNOSHIDA 11 Pusztatorony 4052 Temető u. hrsz.: 2396/2 gótikus 15. század vége Település által körülvett temetőben, emelt helyen álló, négyzet alaprajzú, háromszintes, sátortetővel fedett torony, Ny-i homlokzatának sarkain átlós támpillérek. Ny-i és K-i homlokzatán csúcsíves, kőkeretes kapunyílás, a torony emeleti szintjein gótikus ablakok. A téglaépület nyíláskeretei, a támpillérek homloksíkja, a sarkok, az osztópárkányok, valamint a lábazati fedkővek, faragott kőből készültek. A torony egy 15. század végén épült templom Ny-i homlokzata előtt állt. KÜLTERÜLET Nepomuki Szent János-szobor sz. főközlekedési út, km hrsz.: 090/ A településen kívül az ÉK-i kivezető út D-i oldalán álló, lesarkított háromszög alaprajzú, mindhárom oldalán kosáríves árkáddal megnyitott, csehboltozatos, sátortetős védőépületben, lépcsős, feliratos alépítményen álló szoborcsoport. A háromszög alaprajzú, lépcsős, füzérdíszes talapzaton Mária, karján a gyermek Jézussal, mellette Nepomuki Szent János felhőkön térdelő alakja, karingben, palásttal, birétummal, bal kezében a gyónási titok megőrzésének szimbólumaként nyelv, amelyet Máriának mutat, lábánál kulcs. Állíttatta Berényi Terézia JÁNOSHIDA Mutató Nepomuki Szent János-szobor > Fő u., premontrei prépostság Premontrei prépostság (Keresztelő Szent János) 3989 Fő u. hrsz.: Egyhajós, íves szentélyzáródású, keletelt templom, a Ny-i homlokzat középrizalitjában előreugró toronnyal. A hajó É-i és D-i oldalán egy-egy, a középkori templom melléktereinek és mellékszentélyeinek felhasználásával kialakított kápolnával. A szentély É-i oldalán sekrestye (1972). A Ny-i bejárat fölött faragott címerpajzs a jánoshidaizabdrovici prépostság címerével. Szentély félkupolával és csehboltozattal fedett, a hajó síkfödémes, Ny-i végén karzattal. Számos középkori kőfaragvány in situ (legfontosabbak: D-i bélletes kapu, diadalív É-i oldalán lévő dombormű), további középkori kőfaragványait a sekrestyében és környékén tárolják. Falképek: 18. (?) és 20. század. Berendezés: 18. század második fele. Orgona: 1859 (Bakos Károly). A premontrei prépostságot ban alapították. A török időben elhagyott épületet Matuska Kristóf prépost a középkori 3989

12 12 JÁNOSHIDA főszentély és Ny-i fal elbontásával megnagyobbíttatta. A templomkertben: Nepomuki Szent János-szobor (trsz.: 3990); kőkereszt, MA Nepomuki Szent János-szobor körül A r. k. templom (trsz.: 3989) kertjében, alul ívesen kihasasodó, kartussal díszített talapzaton álló Nepomuki Szent János-szobor. A szent alakja karingben, palásttal, birétummal, kezében kereszttel, lábánál töredékes puttó Premontrei rendház 3988 Fő u. 1. hrsz.: 248/1 historizáló 19. század első fele Téglakerítéssel körbevett telken, szabadon álló, egyemeletes, U alaprajzú, részben alápincézett, nyeregtetős épület, Ny-i homlokzatán timpanonos középrizalittal. A külső homlokzatokon az ablakok szemöldök- és köténydíszesek, az udvari homlokzatok tagozat nélküliek. A homlokzatokat erőteljes kiülésű koronázópárkány zárja. Alaprajzi elrendezése egytraktusos, oldalfolyosós; kétkarú, kovácsoltvas korlátos, historizáló lépcsőházzal. Épült 1782 után, a században többször átalakították. JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY R. k. templom (Szentháromság) 3991 Fő út 67. hrsz.: Egyhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású, keletelt templom, a Ny-i homlokzat középtengelyében álló toronnyal, a szentély D-i oldalán sekrestyével. Csehboltozatos hajó és szentély, a hajó Ny-i végében karzat. Falképek: 1893 (Mihályi Antal). Berendezése: 18. század vége (Mozer József, Oberfrank Antal), oltárképek: 1892 (Sajóssy Alajos). Orgona: 1909 (Angster-orgonagyár). Korábbi templom helyén épült (építész: Rabl Károly, Jozef Tallherr) között felújították. A templomkertben: Kálvária-szoborcsoport, 1765; két Szentháromság-oszlop, 1827, illetve 1903; Immaculata-szobor, Nepomuki Szent János-szobor 3992 Fő út hrsz.: 1818/ A templommal átellenben, közterületen, lépcsős alépítményen, ívelt vonalú, feliratos talapzaton Nepomuki Szent János álló alakja, karingben, palásttal, birétummal,

13 JÁSZAPÁTI 13 kezében kereszt és pálmaág. Állíttatta Vizi János és családja, illetve a 19. század végén jelenlegi helyére hozatta és javíttatta ban felújították. JÁSZAPÁTI Mutató Beöthy-kúria > Damjanich u. 11. Kálvária > Temető u., temető Kápolna > Rozália-kápolna > Temető u., temető Kereszt > Temető u., temető, kőkereszt; Utassi u., Kiséri kereszt Kisboldogasszony-templom > Szent István park, r. k. templom Kiséri kereszt > Utassi u. Kőkereszt > Temető u., Temető; Utassi u., Kiséri kereszt Mária Immaculata > Dósa u., Mária-oszlop; Köztársaság tér 14., Mária-oszlop Mária-szobor > Dósa u., Mária-oszlop; Köztársaság tér 14., Mária-oszlop Nepomuki Szent János-szobor > Munkácsy tér; Szent István park, r. k. templom, D-i kerítéskapu Ölbey Damascus sírköve > Temető u., temető, papi sírkő R. k. templom > Szent István park Rozália-kápolna > Temető u., Temető Sírkő > Temető u., Temető, Kálvária; Temető u., temető, papi sírkő Szentháromság-szobor > Szent István park, Szentháromság-oszlop Temető > Temető u. Városháza > Velemi Endre u. 2. Városi Könyvtár > Velemi Endre u. 2., városháza Beöthy-kúria 3995 Damjanich út 11. hrsz.: 1589 klasszicista 1820 körül Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett épület, főhomlokzatán kis kiülésű középrizalittal, udvari homlokzatán falazott mellvédes, dór oszlopos tornáccal, utcai és oldalhomlokzatain szemöldökíves vakolatarchitektúrával. Kéttraktusos, tornácos. A 20. század második felében jelentősen átalakították. Mária-oszlop 3996 Dósa u. hrsz.: Közterületen a 1563 hrsz. előtt, lépcsős alépítményen, hasáb alakú, feliratos talapzat, azon karcsú, magas oszlopon álló Immaculata-szobor. A talapzaton a makkfalvi Dósa család címere. Állíttatta nemes Dósa Pál jász kapitány

14 14 JÁSZAPÁTI Nepomuki Szent János-szobor 3998 Munkácsy tér hrsz.: 1266 historizáló talapzat: 1784 szobor: 20. század végi másolat A Munkácsy tér D-i oldalán, a Kossuth u. határán álló késő, volutákkal díszített feliratos talapzaton áll az eredeti Nepomuki Szent János-szobor 20. század végi másolata. A szent álló alakja karingben, palásttal, birétummal, kezében kereszt és pálmaág. A Szikszay András városi szenátor adományából készült szobor eredetileg a templom kerítésében kialakított fülkében állt. A 20. század első felében a fülkében Lourdesi barlangot alakítottak ki, ekkor került a szobor jelenlegi helyére. A sérült szobrot a 20. század második felében másolatra cserélték, az eredeti töredékei a templomkertben kerültek elhelyezésre. R. k. templom (Kisboldogasszony) 4000 Szent István park hrsz.: Kőkerítéssel övezett kertben, szabadon álló, egyhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetővel fedett templom, a szentély mindkét oldalán féltetős melléktérrel. Kis kiülésű rizalitként előre lépő, attikával lezárt, É-i homlokzatát két oldalról egy-egy torony fogja közre. A középső tengelyben nyíló bejárata felett volután elhelyezett angyalok között kartusban címerpajzs, fölötte fülkében Szűz Mária a gyermek Jézussal szobor, az attika fölött szobordíszes oromzat. Csehboltozatos belső terek, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: 1904 (Vágó Pál, Szirmai Antal). Berendezés: század (Joseph Danhauser, Than Mór, Sajóssy Alajos). Orgona: 1893 (Angster József). A 14. századi templomot (a K-i torony jelentős magasságban a 14. századból való, gótikus ablakokkal) között a D-i és Ny-i fal elbontásával bővítették (építész: Braun Sebestyén) között új szentély és kereszthajó épült (építész: Homályossy Ferenc, Rabl Károly), 1904-ben helyreállították, a 20. század folyamán többször javították. A templom körítőfala között a középkori heves-iványpusztai templom köveiből épült. É-i, illetve D-i oldalán egy-egy kétszárnyú kovácsoltvas kapu nyílik (1750), a kapuoszlopokon szobrokkal: Szent Miklós és Szent Vendel (É-i), Nepomuki Szent János (trsz.: 3997) és egy férfi szent (D-i). A templomkertben: Szentháromság-oszlop (trsz.: 3994); Nepomuki Szent János-szobor töredékei (trsz.: 3998). Szentháromság-oszlop 3994 Szent István park hrsz.: A r. k. templom (trsz.: 4000) kertjében, lépcsős alépítményre állított, keresztalaprajzú, két felső oldalán konzollal megnyújtott feliratos talapzaton álló, kannelúrás oszlop, tetején felhőkben Szentháromság-szoborcsoport Szűz Mária megkoronázásával (Tősér János). Állíttatta Vágó Ferenc városi tanácsos. Több plasztikai részlete lámpást tartó

15 JÁSZAPÁTI 15 angyalok, Angyali üdvözlet-dombormű a talapzaton a legutóbbi helyreállítás (1998 előtt) alkalmával eltűnt. Nepomuki Szent János-szobor 3997 Szent István park hrsz.: A r. k. templom (trsz.: 4000) D-i kerítéskapuja kapuoszlopán, kisebb ívelt talapzaton álló szobor. Nepomuki Szent János karingben, palásttal, birétummal, kezében kereszt. Állíttatta Bagi János. Helyén korábban feltehetően Szent Flórián-szobor állt. Többszörös áthelyezéssel került mai helyére, eredeti talapzata (?) a r. k. templom kertjében található. Temető Temető u. hrsz.: 3272 A település ÉK-i végében, a kivezető úttól DK-re fekvő temetőben négy, egyedileg védett objektum: 3997 Rozália-kápolna 4002 Temető u. hrsz.: A temető Ny-i sarkában álló egyhajós, félköríves szentélyzáródású kápolna, törtvonalú, középen timpanonnal koronázott, vázával, kereszttel és felirattal díszített oromzat, fölötte huszártoronnyal. A homlokzatán lévő bejárat felett Szent Rozália-dombormű. Szentély félkupolával, a hajó csehboltozattal fedett. Falképek: 20. század. Berendezés: 19. század; főoltárkép: 1888 (Vágó Pál). Az évi pestisjárvány áldozatainak emlékére épült. A huszártornyot 1894-ben építették. Kálvária 4003 Temető u. hrsz.: A temető Ny-i sarkában, a Rozália-kápolna (tsz.: 4002) mellett álló, kápolnát magában foglaló építmény tetején elhelyezett Kálvária-szoborcsoport. A kápolna bejárata a két íves, falazott mellvédes lépcsőkar között nyílik. A kápolna csehboltozatos. Berendezése:, 18. század vége. A bejárat mellett Littkey Máté sírköve, felette áttört kőkorlát. A szoborcsoport az építmény hátsó mellvédfalának fölső szakaszán áll, Krisztus keresztje alatt Mária Magdolna, a keresztek között Szűz Mária és Szent János evangélista álló alakja, kétoldalt lévő kereszten latrok ben és 1876-ban megújították

16 16 JÁSZAPÁTI Kőkereszt 4001 Temető u. hrsz.: 3272 klasszicista 1808 Lépcsős alépítményen, hasáb alakú talapzaton álló kereszt korpusszal, a talapzat homloksíkján felirattal. Egy korábbi, elpusztult, kőkereszt pótlására készült. Papi sírkő 4004 Temető u. hrsz.: után A temető főbejáratától jobbra, a Kálvária (tsz.: 4003) mellett álló, volutákkal, osztópárkánnyal tagolt sírkő, felső része kereszt alakú, korpusszal, Szűz Máriával, puttókkal. Feltehetően Ölbey Damascenus, egri szervita szerzetes sírköve. Kiséri kereszt 3999 Utassi u. hrsz.: Az Utassi u. Petőfi u.-i torkolatában az É-i sarkon, lépcsős alépítményén volutás talapzat, fölötte sziklákon kereszt korpusszal. A kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő alakja. Állíttatta Utasy István Városháza (Városi Könyvtár) 3993 Velemi Endre u. 2 hrsz.: 696/1 klasszicista 1847 Szabadon álló, téglalap alakú, földszintes, alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett épület, főhomlokzatán öttengelyes, timpanonos középrizalittal, udvari homlokzatán dór oszlopos tornáccal. A timpanonban Jászapáti címere. Egy csehboltozatos helyiség, a többi síkfödémes. 19. századi nyílászárók. Az 1765-ben épült városházát között átalakították (építész: Gál József). JÁSZÁROKSZÁLLÁS Mutató Bordás ház > Széchenyi u. 31., Jász- vagy Bordás-ház Fogadó > Széchenyi u Jász-ház > Széchenyi u. 31., Jász- vagy Bordás-ház Mária-szobor > Köztársaság tér, Mária-oszlop R. k. templom > Köztársaság tér Tájház > Széchenyi u. 31., Jász- vagy Bordás-ház

17 JÁSZÁROKSZÁLLÁS 17 R. k. templom (Szentháromság) 4005 Köztársaság tér hrsz.: Egyhajós, íves szentélyzáródású templom, a hullámvonalas ívben előredomborodó DNy-i homlokzat előtt álló toronnyal. A szentély D-i oldalán sekrestye. Ny-i bejárata fölött fülkében Immaculata-szobor, az oromzaton Szent Péter, Szent Pál és Szent László szobra. Golyvázott pilaszterekkel szegélyezett D-i kapuja fölött kronosztikon, a párkányon ülő két angyallal, fölötte kartusban címerpajzs. Csehboltozatos hajó és szentély. A hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: század; főoltárkép: (Johann Lucas Kracker), oltárképek: (Benke László). Eredetileg középkori, 1630-ban újjáépített templom átépítésével. A templom tornyát a régi helyére csak 1787-ben építették. A templomkertben: kőkereszt, Mária-oszlop 4006 Köztársaság tér hrsz.: 3731/ Lépcsős alépítményen hasáb alakú talapzat felirattal, fölötte magas oszlopon Immaculata-szobor. Mária jobb karját a palást redőiből kibontakozó puttó tartja. Állították Pethes András Jász kerületi kapitány adományából. Jász- vagy Bordás-ház (Tájház) Széchenyi u. 31 hrsz.: Fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzata előtt oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló, vízvetős deszkaoromzattal. Egytraktusos, tornácos alaprajz. Gerendás födémű helyiségek. A konyhában épített tűzhely, a hátsó szobában kemence. Az első szobában 19. század végi díszítőfestés. Építette a Bordás család. A telken istálló és földbesüllyesztett pince. Népi műemlék. Fogadó 8919 Széchenyi u hrsz.: 3819/1 18. század első fele Szabadon álló, L alaprajzú, földszintes, oldalszárny alatt alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett épület. Az utcai szárny udvari homlokzatán kosáríves, az oldalszárnyon pilléres tornác. Az utcai szárnyban részben teknőboltozatos, részben fafödémes helyiségek. Az oldalszárny fafödémes. A században több alkalommal bővítették

18 18 JÁSZBERÉNY JÁSZBERÉNY Mutató Börtön > Lehel Vezér tér 15. Cserőhalmi kálvária > Külterület 0795/32, 0828/2 Eördög-ház > Kossuth u. 35. Ernyős Mária-szobor > Báthori u. Ferences rendház > Ferencesek tere Ferences templom > Ferencesek tere Fogadó > Déryné u. 6., Jászkürt-fogadó Istálló > Táncsics Mihály u. 5. Jász Múzeum > Táncsics Mihály u. 5., istálló Jászkun kapitányság > Lehel vezér tér 15., Jászkun Kerületi Székház Jászkun Kerületi Székház > Fürdő u., Jászkun Kerületi Székház szobordíszei; Lehel vezér tér 15. Jászkürt-fogadó > Déryné u. 6. Juhászkereszt > Lehel vezér tér 1. Kápolna > Szentháromság tér 3., Rozália-kápolna Kálvária > Ferencesek tere; Lehel vezér tér 1., Juhászkereszt; Szentháromság tér; Szentkúti tér; Külterület Külsőzúgó > Hatvani út Kőkép > Kőkép u.; Szent Imre herceg u.; Szobor u. 21. előtt Mária-oszlop > Báthori u., Ernyős Mária-szobor; Ferencesek tere, Mária-szobor Mária-szobor > Báthori u., Ernyős Mária-szobor; Ferencesek tere Nádoroszlop > Nádor u. Nagytemplom > Szentháromság tér, r. k. templom Nepomuki Szent János-szobor > Puskin sétány 2. előtt; Hatvani út Pálinkás Kereszt > Szentháromság tér, kálvária Pietà > Kőkép u., kőkép; Szent Imre herceg u., kőkép; Szobor u., kőkép Plébánia > Szentháromság tér 3. Porciunkula-kápolna > Ferencesek tere, ferences rendház R. k. templom > Ferencesek tere, ferences templom; Szentháromság tér, r. k. templom; Szentháromság tér 3., Rozália-kápolna; Szentkúti tér Ref. templom > Thököly u. 15. Rozália-kápolna > Szentháromság tér 3. Rozália-szobor > Szobor u., kőkép Szent Vendel-szobor > Gyöngyösi út Szentháromság-oszlop > Szentháromság tér; Szentkúti tér, r. k. templom Szentkúti templom > Szentkúti tér, r. k. templom Szociális Otthon (Egyházi) > Ferencesek tere, ferences rendház Városháza > Lehel vezér tér 18. Városi Bíróság > Lehel vezér tér 15., Jászkun Kerületi Székház 3933 Ernyős Mária-szobor 3933 Báthori utca hrsz.: A Nap u. 1. sz. ház kerítése előtt lépcsős alépítményen álló, hasáb alakú talapzat, homloksíkján kartussal, hátoldalán vésett évszámmal. A talapzaton levő oszlopon (20. szá-

19 JÁSZBERÉNY 19 zad) Immaculata-szobor, felette fémlemez védőtető. Balogh Gergely főbírósága idején a város a jákóhalmi úton Szentháromság-oszlopot állíttatott ben egy villámcsapást követően, a Szentháromság-ábrázolást a Mária-szoborra cserélték, és az emlékművet jelenlegi helyére állították. Jászkürt fogadó 3936 Déryné u. 6. hrsz.: Saroktelken, utcavonalon álló, U alaprajzú, egytraktusos, tornácos (utólag befalazva), földszintes, részben alápincézett, nyeregtetős épület. A főhomlokzat középrizalitjának csonkakontyolt oromzatában Jászberény város indadísszel övezett címere, és egy feliratos kőtábla. Síkfödémes helyiségek, és eklektikus nyílászárókkal. A fogadót a város építtette Muhoray Mátyás fő- és Sípos Pál másodbíró idejében után itt működött a posta. A század folyamán jelentősen átalakították. Ferences templom (Jézus neve) 3939 Ferencesek tere hrsz.: 6461 gótikus 1472 A Városi Zagyva É-i partján, parkban álló kolostoregyüttes. Egyhajós, poligonális szentélyzáródású, keletelt, támpillérekkel megerősített templom, a hajó fölött nyereg-, az alacsonyabb és keskenyebb szentély fölött kontyolt nyeregtetővel. A szentély D-i oldalánál torony (18. század első fele) és sekrestye (1770), illetve a templom D-i oldalához csatlakozó rendház (trsz.: 3940). Az oromzatos Ny-i homlokzaton a kőkeretes, szobordíszes kapu fölött ferences címer és nagyméretű karzatablak. A szentély félkupolával és csehboltozattal, hajó csehboltozattal fedett. A hajó Ny-i végén karzat. Falképek: 1929 (Steffek Albin). Berendezés: jórészt 1770 körüli (Alter Antal, Hebenstreit József); oltárképek: 1929 (Hollós Endre); üvegablakok: 1929 (Palka József). A középkori ferences templomot a törökök a 16. században erődítménnyé alakították. A 18. században, a rend visszatelepülése után az épületet több szakaszban átépítették, a középkori boltozatokat elbontották. A 19. század második felében, az 1920-as években (több középkori részlet feltárása) és 1972-ben felújították. Ferences rendház 3940 Ferencesek tere 12. hrsz.: A ferences templom (trsz.: 3939) D-i falához kapcsolódó, négyszögű udvar köré épült, egyemeletes, részben tetőtér beépítéses, egytraktusos, oldalfolyosós, részben alápincézett, nyeregtetővel fedett épületegyüttes. A K-i szárny előtt melléképületekkel (20. század eleje) határolt gazdasági udvar. Különböző típusú boltozatokkal fedett terek. A D-i szárnyban refektórium, a Ny-i szárny emeletén kápolna, az É-i szárnyban gyóntatófolyosó, a kertben a Ferencesek terére néző Porciunkula-kápolna. Refektórium:

20 20 JÁSZBERÉNY falképek: 1946 (Márton Lajos); berendezés: falburkolat (18. század?). Kápolna és berendezése: Gyóntatófolyosó: gótikus D-i kapu; falképek: 1949 (Kontuly Béla). Porciunkula-kápolna és berendezése: Feltehetőleg a középkori rendház helyén és köveinek felhasználásával kezdték építeni a K-i szárnyat 1723-ban (építész: Giovanni Battista Carlone). A D-i , a Ny-i között épült, utolsóként az É-i készült el 1771-ben. A 20. század első felében részben átalakították. Tetőtér beépítés, Kálvária 3942 Ferencesek tere hrsz.: A ferences templom (trsz.: 3939) szentélyének É-i oldalán, a Szent Ferenc u. és Pethes Imre u. csatlakozásától ÉNy-ra, kovácsoltvas kerítéssel övezett, lépcsős alépítményen, kétoldalt szélesen kinyúló volutás, feliratos talapzaton álló szoborcsoport. Kereszt korpusszal, a volutákon Szűz Mária és Szent János evangélista szobra. A 19. században kétszer megújították. Mária-szobor 3941 Ferencesek tere hrsz.: A Porciunkula-kápolnával (trsz.: 3940) szemben áll. Lépcsős alépítmény fölött kereszt alaprajzú, volutás talapzat, felirattal. Rajta fejezet nélküli oszlopon, földgömbön álló Immaculata-szobor, fémlemez védőtetővel ben felújították, valószínűleg ekkor alakították ki a jelenlegi alépítményt is. Az oszlop ma töredékes, felső fele és fejezete hiányzik, Mária feje későbbi kiegészítés. A Jászkun Kerületi Székház szobordíszei 3943 Fürdő u. hrsz.: körül Másodlagos elhelyezésben, parkban álló szobrok: két allegorikus nőalak ( Bőség, Termékenység ), négy puttó csoport, és egy kőváza. A volt Jászkun Kerületi Székház (trsz.: 3951) homlokzati szobrai és kőváza díszei, amelyeket az 1827-es átépítésekor távolították el eredeti helyükről. Jelenlegi elhelyezése: