Tantárgy neve Magyarország társadalomföldrajza I-II. Tantárgy kódja FDB1603; FDB1604 Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Hanusz Árpád Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A stúdium a magyar társadalommal, a nemzetgazdaság természetföldrajzi alapjaival és geopolitikai-közgazdasági feltételrendszerével, a gazdaság ágazati és térszerkezetével, európai kapcsolódásaival és a világgazdaságban elfoglalt helyével (perspektíváival) foglalkozik. 2. A tantárgy tartalma: A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti és humán erőforrásai, közgazdasági és politikai tényezői. A gazdasági fejlődés fontosabb korszakai és jellemzői. A népesség idő- és térbeli változásai, tagozódása, gazdasági aktivitása. A magyar nemzetgazdaság szerkezete, primer és szekunder szektorai (mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, ipar). A tercier szektor jellege, társadalmi szerepe és fejlődési sajátosságai. A magyar településhálózat, régiók és térszerkezeti egységek. Kijelöli Magyarország helyét a világgazdaságban, a szűkebb európai környezetben. Megismerteti a hallgatókkal a magyar gazdaság működésének természeti és közgazdasági alapjait, az egyes gazdasági ágazatok jelentőségét és földrajzi elhelyezkedését, a területi fejlődés problémáit, a népességföldrajzi kérdéseket és a településhálózat fejlődését. Az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem és idegenforgalom gazdasági térben való funkcionálását a településhálózat és gazdaságfejlődés kölcsönhatásában mutatja be. Harmadik kapcsolódási kör az ember, a társadalom, amelynek és amely által minden tevékenység végbemegy. Magyarország népességfejlődése. Az ország népességének természetes szaporodása. A migráció kérdésköre. A tényleges szaporodás területi képe. Az ország népsűrűsége, a népesség területi koncentrációja. A népesség összetétele kor-, nem-, foglalkozási- és társadalmi szerkezet szerint. A településhálózat fejlődése. A települések horizontális és vertikális, valamint nagyság szerinti tagolódása. A falusi települések és tanyák földrajza. Városaink nagysága, fekvés, funkció és a településhálózatban betöltött szerepkör szerint. Az
ország településhálózatának fejlesztése. A gazdaság fejlődése, szerkezete nemzetközi összehasonlításban. Az ipar fejlődése, szerkezeti és területi változásai 1945 után. Az energiagazdaság problémaköre. Kohászat és gépipar, a vegyi- és építőanyag ipar, a könnyűipar földrajzi kérdései. Az élelmiszergazdaság fejlődése és szerepe az ország gazdaságában. A mezőgazdasági termelés feltételei és ágazatai, összefüggése az élelmiszergazdasággal. A gazdasági fejlettség területi különbségei Magyarországon; a területfejlesztés kérdései. Közlekedés földrajzi helyzetünk Európában. Az egyes közlekedés földrajzi ágazatok földrajza. Az idegenforgalom természeti, kulturális és közgazdasági kérdései. A külkereskedelem jelentősége, az ország részvétele a nemzetközi munkamegosztásban. A külkereskedelem áruszerkezete, irányai, a nemzetközi függőség kérdései. A mai magyar településhálózat fő vonásai: térbeli rendje és lakosságnagyság szerinti megoszlása. A szórványtelepülések. Vélemények a tanyarendszer kialakulásáról A tanyarendszer kialakulása. A kialakulás általános feltételei A tanyarendszer fejlődésének korszakai A tanyarendszer ma A magyarság és a Kárpát-medence települési rendje a honfoglalás idején Településviszonyok az államalapítás utáni évszázadokban; a falu szerkezete a hódoltság előtti évszázadokban A falu szerkezete a hódoltság előtti évszázadokban A falu helye a településhálózatban Városfejlődés a kezdetektől a hódoltságig Városfejlődésünk a hódoltság utáni időszaktól 1945-ig Városfejlődésünk: a modern városfejlődés megindulásától 1945-ig. Az 1945 utáni urbanizálódás sajátosságai Az alföldi város: településmorfológiai elemek és együttesek. 3. Évközi ellenőrzés módja : Zárthelyi dolgozat Tételsor 1. A magyar településföldrajz tárgya, feladatai. A település fogalma, fajtái, osztályozásuk. A települések kialakulására ható természeti és társadalmi tényezők.
2. Településhálózat, településrendszer. A településhálózat átalakulásának általános elmélete. 3. Településmorfológia: a falvak és a városok alaprajzi típusai, funkcionális morfológia. 4. Magyarország településhálózatának kialakulása, fejlődése a honfoglalástól 1686-ig. 5. Magyarország településhálózatának fejlődése 1686-1945-ig. 6. Magyarország településhálózatának fejlődése 1945-től az 1980-as évek végéig. 7. A mai magyar településhálózat fő vonásai. Településállomány, településszerkezet, településsűrűség. 8. Magyarország falutípusai. 9. Az aprófalvak társadalmi-gazdasági problémái 1945-től napjainkig. 10. A szórványtelepülések Magyarországon. A tanyarendszer kialakulása, fejlődése, aktuális problémái. 11. Az alföldi város kialakulása, sajátosságai, szerkezete, helye a magyar településhálózatban. 12. A város fogalma, ismérvei, funkciói. Magyarország városainak hierarchikus, funkcionális és komplex típusai. 13. A budapesti agglomeráció szerkezete, szerkezeti elemeinek (pl. city, rozsdaöv, lakótelepek, slumok, szuburbán terek) társadalmi-gazdasági problémái. 14. Az urbanizáció folyamata, szakaszai. 15. A szuburbanizáció értelmezési lehetőségei, okai. 16. A szuburbanizáció Magyarországon. 17. A nagyvárosok szerkezete, klasszikus és modern városszerkezeti modellek. 18. A nagyvárosok társadalmi problémái: szegregáció, dzsentrifikáció. 19. A településszociológiai elméletek fejlődése. A helyi társadalom. 20. Faluszociológia és lakásszociológia. 21. A települések térkapcsolatai, a városok vonzáskörzetei. A vonzáskörzetek elhatárolásának módszerei (gravitációs modellek, statisztikai adatbázisok, kérdőívek, időföldrajz). 4. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: egy hetes magyarországi tanulmányút 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Becsei J.: Az Alföldi tanyarendszer változása. (Tér-Idő-Társadalom. Szerk.: Tóth J.) Pécs, 1990. Becsei J.: Az alföldi város és a külterületi népesség. Budapest, 1995. p 113. Becsei J. : Városok és tanyák az Alföldön. Földr. Ért., 1996. 1-2. f. pp. 35-53.
Becsei J. : Nagyvárosi fejlődés és falusi átalakulás. JATE, Szeged, 1999. p 124. Becsei J. : A tanyavilág jövőbeni alakulására ható tényezők. Magyar Tudomány, CVIII. kötet - Új folyam, XLVII. kötet, 9. szám, 2002. pp. 1196-1213. Becsei J. : Fejezetek az általános társadalmi földrajz tanulmányozásához (második rész) JATE BMI, Budapest, 2004. p 191. Becsei J.: Tanulmányok a tanyákról. Szeged, 2004. p 10. Beluszky P.: Magyarország településföldrajza. Campus Dialóg Kiadó, Budapest-Pécs, 1999. Bertényi I.: Szent István és öröksége. Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1997. Bihaly T. - Katona I.: A településhálózat strukturális elemzésének és fejlesztésének matematikai modellezése. Településtudományi Közlemények, Budapest, 1996. Boros F.: A magyar települési szerkezet átalakulására ható főbb gazdasági-társadalmi tényezők elemzése. Budapest, 1979. Akadémiai doktori értekezés. Eperjessy K.: A magyar falu története. Budapest, 1966. Erdei F.: Magyar falu. Budapest, 1974. Erdei F.: Magyar tanyák. Budapest, 1976. Gerle Gy.: Környezet és településhálózat, Budapest, 1974. Gerle Gy.: A településhálózat szerkezeti rendszere és mozgástörvényei. Településtudományi Közlemények, Budapest, 1969. Györffy I.: A magyar tanya. Földrajzi Közlemények 4-5. f., 1937. Györffy I.: Hajdúböszörmény települése. Föld és Ember, VI. évf., negyedik szám, Szeged, 1926. pp. 177-210. Kulcsár V. (szerk.): A változó falu. Budapest, 1976. Major J.: Magyarország településhálózata, különös tekintettel a mezőgazdasági jellegű településekre. (In: Perényi-Faragó-Major: Mezőgazdaság és településtervezés) Budapest, 1962. Makkai L.: A városélet elemei -. tér, idő, társadalom. (In: Boros J. szerk.: Vidéki városaink): Budapest, 1961. pp. 21-55. Maksay F.: A magyar falu középkori településrendje. Budapest, 1971. Márkus I.: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XII-XVIII. században. Kecskemét, 1943. p 141. Mendöl T.: Alföldi városaink morfológiája. Debrecen, 1936. Mendöl T.: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. p 567. Perczel Gy.: Magyarország társadalom-gazdasági földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 1995. Perczel Gerle: Regionális tervezés. Budapest, 1996.
Rácz I.: A tanyarendszer kialakulása. (In: Pölöskei - Szabadi szerk.: A magyar tanyarendszer múltja) Budapest, 1980. Solymosi L. : A tanyarendszer középkori előzményeinek histográfiája. (In: Pölöskei-Szabadi szerk.: A magyar tanyarendszer múltja) Budapest, 1980. Szabó I: A debreceni tanyarendszer kialakulása. Föld és Ember, 1929. ötödik szám. Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest, 1971. Tóth J.: Urbanizáció az Alföldön. Pécs, 1988. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: projektor, térképek