A Sajó magyarországi része (Dél-Gömör)

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) A Sajó magyarországi része (Dél-Gömör) Dél-Gömör A történelmi Gömör megye, több más egykori magyarországi megyéhez hasonlóan, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után kettészakadt. Csehszlovákia létrejöttekor a megye déli része a határon túl maradt. A határt először 1919-ben a csehszlovák elképzelés szerint vonták meg, amit a trianoni tárgyalások után kis módosításokkal rögzítettek is. Dél-Gömör Magyarországon maradt része az Aggteleki-karszttól a Putnoki-dombságon keresztül a Heves-Borsodi-dombságig húzódik. Felöleli a Száraz-, Szuha-, Csörgős- és Keleméri-patakok völgyeit, továbbá a Sajó völgyének néhány települését. Nyugaton a Hangony-patak völgyével zárul. Ezen a jobbára vizekben gazdag, sok helyen lápos, mocsaras vidéken Ila Bálint szerint - nem települtek meg a megyébe legkorábban érkező honfoglaló magyarok. A Sajó völgyét a honfoglaló Hanva nemzetség vette birtokba még a X. század közepén. A déli területeket legeltetésre használták, a téli szálláshelyek északabbra, a mai Hanva környékén voltak. Kialakult településekről (falvakról) azonban ebben az időszakban még nem beszélhetünk. A Száraz-völgybe települő magyarok a nagyértékű királyi erdők védelmét kapták feladatul. A vidék őri szolgálatot ellátó királyi népei a Szuha-patak középső erének forrásvidékén ütötték fel szállásaikat, amelyek egybeolvadtak a vízóvók földjeivel. Ezt a területet a Kacsics nemzetség kapta birtokul. A későbbiekben a Csoltói, Gutkeled, Ajtony és Rátold nemzetségek, valamint az északi területek egy részét az idegen eredetű Zágráb-Korpás nemzetség tagjai kapták meg. A nyugati részek a Hangony nemzetség birtokába jutottak. E területen a századok folyamán sok olyan település is kialakult, amelyek a későbbiekben vagy megszűntek létezni vagy egybeolvadtak más településekkel. Itt említhetjük meg Noák, Márkrét, Látránfalva, Csákány, Kázmértelke, Ozdabug, Apáti, Ivánfalva, Lőrincfalva, Pokaj, Igalon, Csintalan, Pogony, Dénesfalva, Nehe nevét. Ma e terület keletről haladva Jósvafő, Aggtelek, Trizs, Imola, Kánó, Szuhafő, Ragály, Zubogy, Zádorfalva, Alsószuha, Gömörszőlős, Kelemér, Serényfalva, Putnok, Bánréve, Sajópüspöki, Hét, Susa, Uraj, Szentsimon és Hangony településeket foglalja magába. A török időkben sokat szenvedtek az itt élők. Számos település néptelenedett el hosszabb-rövidebb időre, esetleg meg is szűnt létezni. A reformáció tanaira fogékony volt a vidék lakossága, ez alól Sajópüspöki képez kivételt, mely egyházi birtok lévén mindvégig megmaradt katolikusnak. Az ellenreformáció idején sok protestáns lelkészt a pozsonyi vértörvényszék elé idéztek, többen közülük börtönben haltak meg vagy gályarabságra kerültek. Dél-Gömör lakosainak életmódja olyan, mint a többi szomszédos gömöri településeké. Ez a vidék Magyarországon Gömör megyeként Putnok székhellyel 1922-ig létezett, majd Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez csatolták. A falvak a gömöri népi építészet emlékeinek kincsestárai. Az itt élők tudatosan vállalják a természetvédelmet, a hagyományőrzést és az értékek megóvását. 178

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SAJÓ MENTE Bánréve Földrajzi elhelyezkedés: A Sajó-völgyben a szlovák határ mentén terül el Ózdtól 15 km-re. Lakossága: 1454 fő. A település neve a bán méltóságnév és a rév - átkelőhely főnév birtokos személyragú alakjának az összetétele. A X. században érkeztek ide a Hanvák, ők birtokolták a területet. Neve előfordult Banreue, Banrewe, Banrew alakokban is. Írásos formában Bánrévét 1381- ben említik először forrásaink. A korábban ezen a területen állt település a tatárjárás idején elpusztult, lakói a környező erdőségekben bújtak el, majd újra felépítették falujukat, melyet 1566-ban ismét felégettek a törökök. Az 1760-as évekig a terület lakatlan maradt, ekkor azonban birtokosai, a Szentmiklóssyak szláv és környékbeli magyar jobbágyokkal telepítették be. A magyar lakosság református volt, a szlávok katolikusok. 1831-ben kolerajárvány, majd sáskajárás, 1845-ben éhínség, 1846-ban pedig tífusz pusztított a községben. A XIX. század végén és a XX. század elején a település népessége megnőtt, iskola, templomok épültek. Római katolikus templom, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelve, 1928-ban épült. Református templom, 1926-ból. Serényi-kastély, jelenleg óvoda működik benne. Hősi emlékmű. A katolikus templom FELADAT: 1. Járj utána a Serényi-kastély és lakói történetének. Sajópüspöki A település első okleveles említése 1263-ból való, amikor királyi tizedszedők előtt megjelent Sajópüspöki Mátyás magister. Ez azt is jelzi, hogy ekkor már plébánia volt a községben. Első elnevezései Pispuki, Pyspuk. A XIV. században a Putnokyak voltak a földesurai, 1411-ben azonban már a rozsnyói püspökség birtokai között található. Temploma régóta volt, de 1753-ban olyan rossz állapotba került, hogy az összeomlás fenyegette. A jelenlegi késő barokk stílusú templom alapjait 1792-ben rakták le, és 1794-ben szentelték fel. A tornyot a királyi kamara építtette hozzá 1799-ben. Mivel a község csaknem folyamatosan az egyház tulajdonában volt, ezért lakói mindvégig katolikusok maradtak. 1969 és 1991 között Bánrévéhez tartozott, a rendszerváltozás után lett újra saját önkormányzattal bíró település. A község a Sajó jobb partján fekszik Ózdtól 12, Putnoktól 10 km távolságra. Lakossága: 588 fő. A település látványossága: Római katolikus templom. A római katolikus templom 179

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SAJÓ MENTE Hét A Sajó-völgy kiszélesedő részén, sík vidéken épült község. Lakossága: 546 fő. A falu nevét valószínűleg a Hét személynévtől vette, az előzménye a hét számnév. A néphagyomány szerint a tatárok elől menekülve hét család rejtőzött el a mocsaras területen fekvő nádasban, ők alapították a falut. Lakói azonban már korábban, a honfoglaláskor a gömörőrséggel együtt települtek itt meg. A Hanva nemzetség földje volt. Később a Zágráb nemzetség igyekezett a területet megszerezni hosszabb perlekedéssel. 1255-ben kénytelenek voltak kiegyezni a Hanva nemzetségből származó Héthy család leszármazottaival, akik aztán hosszú ideig birtokukban tartották a falut. A XVI. század végére a Héthy nemzetség számos családra növekedett, mely mellett a beházasodott nemesi családok is megjelentek, s az egész határ a nemeseké lett. A török hódoltság idején a falu teljesen elpusztult, pusztaként tartották számon. Az 1600-as évek végére a nemesség is teljesen elszegényedett, a falu 1696-ra kiürült. Csak a XVIII. században kezdték újra benépesíteni. A két világháború között dinnye és káposzta termesztéséről volt híres. A második világháború után egészen a rendszerváltásig Putnokhoz tartozott. Református templom. Horgásztó. Tudod-e, hogy: A falu két részből áll: ófaluból és újfaluból. Itt született Gömör néprajzának fáradhatatlan kutatója, Ujváry Zoltán, a Debreceni Egyetem nyugalmazott professzora. A református templom 1. Mi a különbség az armális és a kuriális kisnemesek között? Készíts erről tanulmányt. 2. Járj utána, kik voltak a gömörőrök és a vízőrök, mi volt a feladatuk. Serényfalva A Putnoki-dombságban, alacsony átlagmagasságú területen, a Sajóba torkolló Keleméri-patak kiszélesedő völgyében épült fel. Ezt a területet a magyarok megjelenése után Málé néven ismerték. Lakossága: 1101 fő. Múltját már a XIII. század óta őrzik írásos emlékek. Oklevelekben Mál, Mála, Malah, Nagymale, Kys Male névalakokban fordul elő. A község területét a honfoglalás után a Hanva nemzetség használta, de nem tudta megtartani. 1427-ben királyi adományként már a Putnokyak kezén volt a község, 1465-ben pedig az Abaffyakat iktatták az egyik Málé birtokába. 1556- ban a török seregek felégették, ekkor hanyatlásnak indult, a folytonos harcok miatt nem tudott fejlődni és 1680-ra teljesen elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején került a Serényi grófok birtokába, akik Trencsén megyei birtokaikról szlovák lakosságot telepítettek a községbe. Velük megjelentek a morvák is. Még száz évvel később is sokan beszélték a szlovák nyelvet. A település mai nevét a Serényi család iránti tisztelet- Millénniumi emlékmű 180

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SAJÓ MENTE ből kapta 1929-ben. Ekkor Serényifalvának nevezték, ezt az 50-es évek elején módosították Serényfalvára. A község az 1990-es évek elején nyerte vissza önálló önkormányzati státuszát. Református templom. Milleniumi emlékmű. Szabadidőpark. Serényfalva látképe FELADAT: 1. Mit ábrázol a serényfalvi Millenniumi emlékmű? Készíts róla leírást. 2. Járj utána a Serényi család történetének. Készítsd el a családfájukat! Kelemér Kelemér község a magyar-szlovák államhatár mellett, a Sajó völgyétől északra fekvő település. Lakossága: 580 fő. A település neve feltehetően a Kelemen személynévből alakult ki, írták még Kelemyr, Kellemer és Kalemer formában is. A honfoglalókkal érkező Hanva nemzetség szállta meg e területet, a Keleméri-völgyet terjeszkedésük során a XI. században vették birtokukba. Írásban először egy 1232-ben kelt oklevélben tűnik fel a neve. Ekkor már a Gudkeled nemzetség birtokolta, akik a tatárjárás után várat is építettek itt. Ez Mátyás király uralkodása alatt még menedéket adott a huszitáknak. Valószínűleg a török idők alatt pusztult el. Katolikus egyházát a pápai tizedszedők is feljegyezték 1332-ben. A XVI. század végéig többször lakatlan volt a település, mert lakói elmenekültek. 1629-ben még katolikus plébániája volt, de a reformáció során lakossága reformátussá lett, a templom is a birtokukba került. Későbbi birtokosai a Putnokyak, Hámosok, Diószegiek, Vadnayak voltak. 1879-ben árvíz pusztította el a falut. Iskolája 1766-tól működött. Tompa Mihály két évig volt a falu lekésze. Tompa Mihály Emlékház. Díszes fatornácos házak. Református templom a külső keleti falrészen látható töredékes freskó az utasok védőszentjét, Szent Kristófot ábrázolja. Mohos-tavak. Református lelkészét, Karasznai Mihályt a pozsonyi vértörvényszék elé idézték, és gályarabságra ítélték. Rabságából 1676-ban szabadult, majd Velencén keresztül Zürichbe ment. Onnan 1678- ban hazaindult és Harmacra került lelkésznek. Tompa Mihály múzeum Fejfák 1. Kersd meg a Mohos-tavakat. Írd le a tájat a természetvédő szempontjából. 2. Látogass el a Tompa Mihály Emlékházba. Készíts leírást az ott található múzeumi tárgyakról, azok funkciójáról. 181

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SAJÓ MENTE Gömörszőlős A Putnoki-dombságban, völgyekkel szabdalt területen, a Keleméri-patak völgyében helyezkedik el. Meglehetősen elzárt település. Lakossága: 77 fő. A régi neve Poszoba, szláv személynév. Írták Pozoba, Pozuba, Puzaba alakban is. Poszoba néven 1232-ben említik először oklevélben. Zsigmond király egy 1397-es oklevele is megemlíti. 1424-ben a Doby család birtoka volt. 1566-ban a török felgyújtotta a falut. Elemi csapások is gyakran érték, 1879- ben elmosta egy vihar, de újra felépült. 1906-tól a szőlőkultúra emlékeként felvette a Gömörszőlős nevet. A trianoni szerződés érzékenyen érintette, mivel a község nyugati széle országhatár lett. Az ezen túli területek Szlovákiához kerültek, többek között a község erdőinek nagy része is. A falu elzártságának köszönhetően számos hagyományos lakóház, gazdasági épület maradt fenn, amelyek közül több gondosan fel van újítva. A lassan elnéptelenedő falunak új lehetőséget kínál az ökofalu projekt, amelynek keretén belül természetbarát gazdálkodással, környezetkímélő háztartás működtetésével, hagyományos gyapjúfeldolgozással, valamint fiatalok ökotáboroztatásával és ismeretterjesztéssel foglalkoznak. Református templom festett mennyezetű, az 1662-ben készült úrasztala az egyik legrégebbi Magyarországon. Téglatornácos ház népi lakóház, 1885 körül épült. Néprajzi múzeum gyapjúfeldolgozó műhely, gömöri kerámia- és festőasztalos kiállítás. Kisgaléria - Tompa-kiállítás. Ökoházak. Gondosan felújított falusi ház FELADAT: 1. Kersed meg, mely szlovákiai községhez van közel Gömörszőlős. Térkép segítségével utazz el Gömörszőlősre. Utad során mely településeket érinted, mik a látványosságai. 182 Putnok Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el a Sajó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed. Lakossága: 7618 fő. A település neve nagy valószínűséggel szláv eredetű, utast, útmentit jelent. A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtokként a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozta, amelyik 300 éven keresztül volt a vidék ura. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. A vár a török hódoltság idején védelmet nyújtott a vidék lakosságának. Orlay Miklós, a putnoki vár ura A katolikus templom

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SAJÓ MENTE részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért birtokaitól megfosztották. A vár ezután szinte évenként cserélt gazdát, senki nem erősítette meg, a császáriak pedig tudatosan pusztították. A XIX. században már csak töredékei voltak meg, az akkori birtokosok, a Serényiek 1834-ben kastélyt építettek a helyén. A szatmári béke után Orlay Borbála, Serényi András feleségeként visszaperelte a putnoki uradalmat, így lettek 1717-től a Serényi grófok a város hűbérurai. A XIX. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját. A trianoni szerződést követően a kettészakított Gömör és Kishont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod vármegye része lett. A II. világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből. 1989-ben újra várossá nyilvánították. Gömöri Múzeum. Holló László Galéria - 1994-ben nyílt meg. Holló László (1887-1976) festőművész alkotásait, képzőés iparművészeti emlékeit mutatja be. Városháza. Köztéri szobrok: Szent István, Petőfi Sándor, gróf Serényi Béla szobra, Világháborús emlékmű. Serényi-kastély - Az egykori végvár helyén épült a XVIII. században. Mai klasszicista alakját 1834-ben nyerte el. A Serényi- kastély A világháborús emlékmű A városháza Római katolikus templom. Alapjait 1829-ben rakták le a romokban lévő vár déli részén. Barokk stílusú. Serényi-kripta - neoklasszicista stílusban készült 1860-ban. Nepomuki Szent János szobra - XVIII. századi késő barokk munka. A kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban van. Műemléki védelem alatt áll. Református templom - 1798 és 1804 között épült késő barokk stílusban. Tudod-e, hogy: 1600 után a kálvinizmus terjedésének hatására Gömört is elérte az ellenreformáció. A Putnokon lakott Herkó páternek még most is él nem irigylendő emlékezete írja Hunfalvy János Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása című monográfiájában (Pest, Emich Gusztáv nyomdája, 1867). Halász Péter A szepsi katolikus plébánia története 2. tanulmányában részletesen foglalkozik a ferences barát, Herkó János Bódva-völgyi tevékenységével. A tanulmány a Gömörország folyóiratban jelent meg, amit a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület ad ki Rimaszombatban. Református lelkészét, Kálnai Pétert a pozsonyi vértörvényszék elé idézték, javainak elkobzására ítélték, de az ítéletet nem hajtották végre. 1674-ben a lipótvári börtönbe szállították, majd tíz hónap után Triesztbe vitték. Az utat mezítláb tette meg társaival. 1675-ben Nápolyban 50 aranyért eladták gályarabnak. 1676-ban szabadult, majd hazaindult. 1678-ban újra elfoglalta helyét a putnoki református gyülekezet élén. 1. Melyik neves magyar építész tervezte a Serényi család kriptáját? Kutasd fel az építész további munkásságát. Készíts róla beszámolót. 2. Készíts prezentációt Holló László műveiből. 3. Milyen külső és belső jegyek alapján lehet megkülönböztetni a református és a katolikus templomot. Az összehasonlításról készíts beszámolót. 4. Járj utána, kutass az interneten, milyen emléke maradt fenn Herkó páternek Putnokon és Gömörben azon kívül, hogy a hitetlen emberről azt mondjuk: Ezt maga a Herkópáter sem győzné meg! 183

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) HANGONY-PATAK VÖLGYE Hangony Hangony község Ózdtól 9 kilométerre nyugatra, a Hangony-patak partján fekszik. Lakossága: 1782 fő. A település neve Anonymus Gestájában jelent meg először a völgyön végigfutó Hangony-patak neveként (fluvium Hongun). A honfoglalás során a vidéket a Berény nemzetség szállta meg. Az első írásos oklevél 1214-ből származik. Először 1327-ben említik Hangun és Hangonfew (Hangonyfő) néven a települést. 1368- ban a hangonyi nemesek pálos kolostort alapítottak. A késői középkortól Alsó- és Felsőhangony nevű település volt egymás mellett. A XV. században a közeli Domaháza községhez tartozott. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, majd 1686 után népesedett be újra. A mai Hangony község Alsó- és Felsőhangony egyesüléséből jött létre. A település híres szülötte: Holló Barnabás (Alsóhangony, 1865. május 16. Budapest, 1917. november 2.) szobrászművész. Művészeti tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolában és a mintarajziskolában végezte. Stróbl Alajos tanítványa volt. A magyar művészettörténet a millennium kör- A katolikus templom nyéki időszak történelmi szobrászatának jeles képviselőjeként tartja számon. Nevét országosan ismertté tette a Magyar Tudományos Akadémia alapítását ábrázoló domborműve. Számunkra legismertebb alkotása a sajógömöri Mátyás király kapás szobra, illetve a rimaszombati Tompa téren álló Tompa Mihály szobra. Birinyi- és Pogányvár. Római katolikus templom - Szent Anna tiszteletére szentelve. FELADAT: 1. Járj utána Holló Barnabás munkásságának. Munkádról készíts beszámolót. Szentsimon Ózd mellett fekvő település, ma Ózd városrésze. Az egykori Gömör és Kishont vármegye egyik legdélebbi települése volt. A Bükk-hegységtől északra a Hangony-patak völgyében található. Néprajzilag a sokat vitatott barkóság közepe. Hangony-puszta néven említik írásban először egy 1214-ből származó oklevélben. Ekkor a Hangonyi nemzetség szállásföldjéhez tartozott, majd a rimaszécsi Széchy Balog nemzetség kapta királyi adományul. 1247-ben Szentsimonúr a neve temploma védőszentjéről. Az 1427-es összeírás szerint a falu Szécsi Miklós birtoka volt, 1554-ben a török hódoltság peremén kettős adóztatású terület lett. A környék első iskoláját is Szentsimonban létesítették. A római katolikus templom Emlékmű 1683-ban a török felégette a falut. 1687-re a lakosság teljesen elfogyott, rövid időre lakatlanná vált. Az 1700- as évek elejétől gyarapodni kezdett, többen visszatértek. 1730-ban gróf Csáky Imre bíboros megvette a falut. 184

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) HANGONY-PATAK VÖLGYE A település látványossága: Római katolikus templom. Freskói az 1330 és 1423- as évekből származnak, festett famennyezetét 1650- ben készítették. A római katolikus templom beltere Uraj Ózd mellett fekvő település, ma Ózd városrésze. Nevének alapja a magyar úr főnév származéka. A helység neve előfordult még Wroy, Uray, Vray, Wray, Wary, Vrey, Vra, Wrary, Wralya alakokban is. Eredetileg királyi birtok volt. A török pusztítása után elnéptelenedett, majd később újra benépesült. Római katolikus temploma 1730-ban épült, de már az 1400-as években is volt temploma a községnek. A település látványossága: Római katolikus templom. A katolikus templom FELADAT: 1. Mikor lett Susa, Uraj és Szentsimon Ózd városrésze, mi volt ennek az oka. Járj utána. Susa Ózd mellett fekvő település, ma Ózd városrésze. Első írásos említése 1213-ból származik. A török elpusztította, ezután másfél évszázadig lakatlan maradt. Csak az 1700-as években kezdett újra benépesülni. Az 1800-as években mint református községet tartották számon. 1919-ben Csehszlovákiához csatolták, de 1922-ben visszakerült Magyarországhoz. A település látványossága: Református templom. A református templom FELADAT: 1. Nézz utána Hangony, Uraj, Susa és Szentsimon templomai történetének. Munkádhoz használd az internetet. 185

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) JÓSVA-PATAK VÖLGYE Jósvafő A település a Jósva-, Kecső-, Kajta- és Tohonya-patakok összefolyásánál, erdőborította sziklás hegyoldalak által körülzárt völgyben található a Gömör-Tornai-karszton, Aggtelek szomszédságában. Lakossága: 322 fő. A község neve először Ilsuafey formában egy 1272-es oklevélben szerepel. Zsigmond király 1399- ben kelt okiratában már a település részletes leírását találjuk, mely egy működő hámor és egy torony nélküli kőtemplom leírását is tartalmazza. A falu környezetében több helyütt is a koraközépkori vasművesség nyomaira bukkantak. A falu határában feltárt Békebarlang az Aggteleki-barlangrendszer részét képezi, így ez is szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Ördögszántás a Gömör-Tornai-karsztban Református templom - A templom erődfallal körülvett, belsejét festett kazettás mennyezet díszíti, figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelők díszítése is. Kossuth-barlang. Béke-barlang cseppkőbarlang, melynek egy részében szanatórium működik. Millenniumi emlékpark, kopjafákkal. Régi falurész 1999 óta műemléki jellegű terület. Vízimalom. Hucul-ménes. Falusi csendélet Falunapok Jósvafőn 1. Jósvafőtől nem messze található Derenk. Miről nevezetes? Kik laktak Derenken? Kutass utána. 2. Kutasd fel, milyen a hucul-ménes. Készíts róla leírást. 3. Kutass utána, honnan kapta az Ördögszántás a nevét. 186

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) JÓSVA-PATAK VÖLGYE Aggtelek Tudod-e, hogy: Református lelkészét, Pápai Jánost a pozsonyi vértörvényszék elé idézték, de nem jelent meg, így megmenekült a gályarabságtól. Aggtelek a Domica-barlang közelében, attól 5 kilométerre található az Aggteleki Nemzeti Park déli lábánál. Lakossága: 628 fő. A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő az ún. bükki kultúra tárgyi leletei. A település már a honfoglalás idején benépesült, a tatárjárás után azonban hosszú évtizedekre lakatlan maradt. Elsőként 1295- ben említik Ogogteluk néven. 1858-ban tűzvész pusztította el a települést, a II. világháború idején pedig a frontvonal közelsége viselte meg a lakosságot. Aggtelek elsősorban az itt található Aggteleki cseppkőbarlang által lett ismert. Az Aggteleki Nemzeti Park védelme 1940-ben kezdődött. A faluban sok gondot fordítanak a hagyományőrzésre és a kulturális programok szervezésére. Minden évben közösen a szlovákiai oldallal részt vesznek a Gömör-Tornai fesztivál megszervezésében. Baradla-barlang. Aggteleki Nemzeti Park. Református templom. Barlangmúzeum. Falumúzeum. A tóvégi szabadtéri színpad A barlang bejárata 1. Látogass el a Baradla-barlangba. Járj utána, milyen leleteket találtak itt. 2. Keresd meg, hány barlang található az Aggteleki Nemzeti Parkban! Az egyikről készíts leírást. 3. Keresd meg, milyen állat a szimbóluma az Aggteleki Nemzeti Parknak és miért. Készíts tanulmányt erről az állatról. 4. Keresd meg az interneten a legújabb információkat a Gömör-Tornai fesztiválról. Tervezd meg a fesztivál plakátját. 187

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SZUHA-PATAK VÖLGYE Szuhafő Tudod-e, hogy: Református lelkészét, Szentpéteri Jánost a pozsonyi vértörvényszék elé idézték, de nem jelent meg, így megmenekült a gályarabságtól. A község a Szuha-patak völgyében, a szlovák határ mellett található. Lakossága: 194 fő. Szuhafő környékét a XIII. században a Bors-Miskóc nemzetség birtokolta. A középkorban feltehetően már volt kápolnája, erről azonban írásos emlék nem áll rendelkezésre. A reformáció itt korán elterjedt, a községben 1540-ben már református gyülekezet volt. A XVIII. században volt egy fatemploma, ez 1780-ban a faluval együtt leégett. Ma is álló temploma 1782-ben, tornya pedig 1861-ben épült. A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt kápolnát 1973-74-ben építették. Református templom. Szent Erzsébet kápolna. FELADAT: Népi építészet 1. Keresd meg, volt-e köze egymáshoz Szuhafőnek és Alsószuhának a történelem folyamán! Zádorfalva Református templom barokk elemekkel 1803-ból és a klasszicista stílusú lelkészlak. Alsószuha és Szuhafő között fekszik a Szuha-patak völgyében. Lakossága: 529 fő. Névadója Zádor, a XIII. század első felében élt. 1251-ben már fia, Péter volt a falu ura, amely évszázadokon át az Árpád-kori Zádortól leszármazott családok kezén fordult meg. A XVIII. század végétől kisgimnázium működött a községben, ahol magyar és latin nyelven is tanítottak. A falu nemesi község volt, a településen több kúria is található. Zádori-fasor vadgesztenye, nyárfa, tatár és ezüstjuhar alkotják. Lenkey-ház kisnemesi kúria. A Lenkey- kúria 1. Hogyan nevezik a helyiek a vadgesztenyefákat? Járj utána. 2. Járj utána a kúriák történetének. Munkádról készíts beszámolót. 188

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SZUHA-PATAK VÖLGYE Alsószuha A község a Szuha-patak völgyében található a Rudabányai-hegység nyugati lábánál. Lakossága: 520 fő. Vízfolyásának, a Szuhának szláv eredetű neve azt jelenti: kiszárad. Határában honfoglaláskori vasolvasztásra utaló salakhalmok, fúvócsődarabok és IX-XI. századi cserépedény-töredékek kerültek elő. Innen származik a történeti jelentőségű Szuhay család. A XIV. század elején említik először az írások a középkori templomot, melyet eredetileg Szent György tiszteletére emeltek. Védőszentjéről ekkor a községet Szentgyörgyszuhának nevezték. 1558-ban török csapatok égették fel a falut, ami később újra benépesült. A reformáció idejéből lakosai már reformátusok voltak. A XIX. században ismét leégett a község. Ma kedvelt kirándulóhely. A település látványossága: Református templom. Késő barokk stílusban épült 1828-ban. Tudod-e, hogy: Református lelkészét, Báthori Jeremiást a pozsonyi vértörvényszék elé idézték, gályarabságra ítélték, de megszabadult. Trizs Trizs község az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában, a Csörgős-patak mentén elhelyezkedő település. Lakossága: 278 fő. Strizs elnevezéssel illették a környékbeli szlávok a helyet. Jelentése: őri. Ebből alakult ki a jelenlegi Trizs név. Első írásos említése 1275-ben történik, de a terület előtte is lakott volt. Királyi birtokként királyi őrök éltek itt. 1496-ban a Tornallyay család volt a földesura. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett, később népesedett be újra. 1773-ra a magyar lakosság mellett jelentős volt a betelepült pásztor népesség. A falu fekvése miatt nem volt alkalmas földművelésre. Lakói állattartással, faszén- és mészégetéssel foglalkoztak. A falu határában a XX. század második felében végzett ásatások során Árpád-kori vaskohót, bucakemencét tártak fel a régészek, mely most a rudabányai múzeumban található. A település látványossága: Református templom - homlokzat előtti, hagymasisakos fa harang-tornyos templom, 1825-ben épült. A református parókia udvara Mészégetés 1. Keresd meg és készíts leírást, hogy hogyan nézett ki a bucakemence! Gömör mely másik településén találtak még bucakemencét járj utána. 3. Mi a mészégetés és hogyan történik a folyamat. Írd le. 189

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SZUHA-PATAK VÖLGYE Ragály Az Aggteleki Nemzeti Park peremén helyezkedik el Aggtelektől 10 km-re. Lakossága: 693 fő. A ragály szó szláv eredetű, jelentése szarv, hegyes. A község nevét először egy 1216-ban kelt adománylevélben említik, első formái Rogas, Rogal, Ragalzuhaya, Ragalpataka, Ragalfeulde. A község területe már a bronzkorban is lakott volt, ezt bizonyítják a falu határában feltárt kardleletek. A helység a XV. században kettévált, Nagyragályra és Kisragályra, de továbbra is összetartozott, hiszen egy bírójuk volt. A törökök folytonos támadásai miatt Kisragály 1560-ra teljesen elnéptelenedett, jobbágyai elmenekültek vagy más településekre vándoroltak. Nagyragály is hanyatlásnak indult. A település ekkortájt került a kiscsoltói eredetű, gömöri nemesi származású Ragályi család birtokába. Ragályi Nándor az 1848/49-es szabadságharc idején előbb a dunántúli, majd az északi seregek élelmezési biztosa lett. A ragályi uradalmat Balassa-Ragályi Ferenc virágoztatta fel a XX. század elején. A település látványosságai: Ragályi Balassakastély 1743-ban épült, ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont. Ragályi-kastély klasszicista stílusban épült 1820-ban. Értékes az emeleti díszterem majolika padlója. A református templom Református templom legrégibb része a XIII. században épült. Római katolikus templom 1842-ből. Falumúzeum Balassi Bálint emlékkiállítással. Emléktölgy a falutól nem messze álló 26 méter magas kocsányos tölgy. Korát 350 évre becsülik. 1922-ben azért menekült meg a kivágástól, mert a favágóknak nem volt olyan nagy fűrészük, amivel ki tudták volna vágni. Tudod-e, hogy: Évente megrendezik a Vredestein-Miskolc Rallyt, melynek gyorsasági szakasza a Kánó-Imola-Ragály útvonal. FELADAT: A Ragályi-kastély 1. Járj utána, mi kötötte Balassi Bálintot a faluhoz. Miért van a falumúzeumban emlékkiállítása. 2. Kutatással tárd fel a kastélyok lakóinak életét. Készíts róla beszámolót. Zubogy A Rudabányai-hegység lábánál fekvő település. Lakossága: 612 fő. Neve szláv eredetű. Névadója valószínűleg egy Zbud nevű szláv származású ember volt. Régészeti leletek szerint a település már a XII. században is létezett. Erdős, mocsaras volt a környék, a honfoglaló magyarok szállásterületet nem létesítettek itt, így királyi birtok lett. Első írásos említése egy adománylevélben történt 1282-ben. A községben a XV. és XVI. század forduló- 190

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SZUHA-PATAK VÖLGYE ján kisnemesi családok telepedtek le. A török hódoltság idején lakossága erősen lecsökkent, fejlődése a XX. század iparfejlesztése nyomán indult meg. Hagyományos parasztházak. Református templom középkori eredetű, mind a karzatok, mind a szószék, valamint a padsorok előlapjai is festettek. Tudod-e, hogy: Református lelkészét, Szalóczi Mihályt a pozsonyi vértörvényszék halálra ítélte. Tíz hónapig a lipótvári börtönben raboskodott, ahonnan Nápolyba vitték és eladták gályarabnak. 1676-ban szabadult, Zürichen keresztül 1677 őszén tért haza, és egy évre rá újra megkezdte szolgálatát a zubogyi egyház élén. A református templom 1. Miről nevezetes Rudabánya, mit találtak itt nemrég? Kutasd ezt fel és készíts róla beszámolót. 2. Rabszolgaként, gályarabként címmel írd meg Szalóczi Mihály prédikátor történetét. Imola Ragály és Kánó között fekvő község. Lakossága: 123 fő. Imola régi magyar nyelvemléki szó, jelentése hínáros, mocsaras, békás terület. A történelem folyamán még Imula, Ymola, Imolah alakban fordult elő. Imola 1295 és 1344 között alakulhatott ki, amikor a Szuhai család megvásárolta a területet. Mivel a Szuha-völgyi birtokaitól távolabb esett, a terület nagy részét a későbbiekben kiengedték a kezükből. Azt házasság vagy egyéb úton más nemesi családok szerezték meg és kúriákat építettek ott. A török pusztítás századokra visszavetette a község fejlődését. 1570-ben már nem volt egyetlen lakott portája sem. Csak a törökvész elmúltával jelentek meg a faluban a ma is itt élő családok ősei, akik kuriális és armalista nemesek voltak. Az úrbéres Imola így lassan nemesi faluvá vált. Gerendavázas parasztházak. Református templom festett kazettás mennyezetű, a karzat mellvédjeit és a papi szószék előrészét és háttámláját is képek díszítik. Református templombelső 1. Miről nevezetes Imola olaszországi névrokon települése? Kutasd ezt fel. 2. Járj utána, milyen a gerendavázas faház. Rajzold le, mutasd be társaidnak. 191

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SZUHA-PATAK VÖLGYE Kánó Földrajzi elhelyzkedése: A település Rudabányától mintegy 8 km-re, a Galyaság déli lábánál, erdőktől-domboktól övezve helyezkedik el az Aggteleki Nemzeti Park peremén. Lakossága: 200 fő. Kánó Árpád-kori település. A honfoglaló Kacsics nemzetség Kánai ága alapította, feltehetően a XII. század második felében. Első írásos említése 1272-ből származik, Kalnau néven. Neve a későbbiekben még Kalnou, Kalnow, Kalna, Kalno alakban fordul elő. Első lakói elsősorban a névadó szlávok, részben magyar etnikumú királyi szolgálónépek voltak. 1427-ben már 21 adózó portája volt, de a törökdúlás következtében elnéptelenedett. 1579-től sokáig Pusztakálnó néven szerepelt, földjeit a környező falvak használták. 1603- ban a terület akkori birtokosai, a Lorántffy, Széni és Telekesi családok vámprivilégiumot kaptak a királytól, mert Kánón keresztül haladt a gömöri vas és egyéb áruk útja az Alföld felé. A falu állandó benépesülése csak a Rákóczi- -szabadságharc után kezdődött meg újra, amikor református vallású lakosság telepedett le a községben. Lakói elsősorban erdőgazdálkodásból és állattenyésztésből éltek. Tudod-e, hogy: Bornemissza Gergely 1554. november 1-jén Budán török fogságban írt végrendeletében kánói -nak nevezte magát, ahogy később két fia, György és János is. A falu nevének jelentése sár vagy ostormányfa, fagyal szláv szóból származik. Késő barokk stílusban épült református templom. Faragott fejfák a helyi temetőben. 1. Kutasd fel, mi volt a vámprivilégium lényege. Készíts róla tanulmányt. 2. Térkép segítségével tervezz biciklitúrát szülőfalud és Kánó között. Írd le, milyen településeket érintesz, mennyi idő alatt érsz oda, hol tartasz pihenőt. 192

IV. A SAJÓ MAGYARORSZÁGI RÉSZE (DÉL-GÖMÖR) SZUHA-PATAK VÖLGYE 193