Modern Filológiai Közlemények 2002. I V évfolyam, 2. szám 57 H antsch, I. 1975. Z u r sem antischen Strategie der W erbung. In: N usser, P. (Hrsg.) Anzeigenwerbung. Ein Reader für Studenten und Lehrer der deutschen Sprache und Literatur. M ünchen: W ilhelm Fink Verlag. 137-159. H ars,w. 1999. Nichts ist unmöglich!: Lexikon der Werbesprüche. 500 bekannte deutsche Werbeslogans und ihre Geschichte. Frankfurt am M ain: Eichhorn. H artw ig, H. 1963. W erbe-sprache oder Reklam e-jargon. Wirtschaft und Werbung. 10. 420-4 2 4. H artw ig, S. 1998. Trojanische Pferde der Kommunikation? Einflüsse von Werbung und Öffentlichkeitsarbeit a u f Medien und Gesellschaft. M ünster: Diss. H aubl, R. 1992. F rü h er oder später kriegen w ir euch. In: H artm ann/h aubl (H rsg.) Bilderflut und Sprachmagie. Fallstudien zu r K ultur der Werbung. O pladen: W estdeutscher Verlag. H ausw aldt-w indm üller, B. 1977. Sprachliches Handeln in der Konsumwerbung. W einheim. H eistrüvers, H. D. 1968. D ie sprachliche U n tersu ch u n g von W erbetexten im D eutschunterricht einer U nterprim a. E in U nterrichtsversuch zur Sprache der G egenw art. Der Deutschunterricht. H eft 5. H em m i, A. 1994. Es m u ß wirksam w erben, w er nicht will verderben. K ontrastive Analyse von Phraseologism en in Anzeigen-, R adio- und Fernsehw erbung. Zürich: Diss. H offm ann, L. 1976. Kommunikationsmittel Fachsprache. Eine Einführung. Berlin: Akademie-Verlag. H übner, A. 1996. Das Frauenbild in der Werbung und Werbesprache: Attribuierungen zur potentiellen Konsumentin. Web Journal o f M o d ern Language Linguistics, Internet. Janich, N. 1999. Werbesprache. Ein Arbeitsbuch. T üb in g en: G. N arr Verlag. K luge, F. 1989. Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. Berlin, N ew York: de Gruyter. K öhler, W. 1960. Komparative, Superlative, eine gutgemeinte Betrachtung. Wirtschaft und Werbung. 13. 4 6 8-4 6 9. K rafft, D. 1993. Marketing. M A R K T, M arkt Lexikon. M ünchen: G oethe Institut. K roeber-r iel, W. 1990. 1998. Strategie und Technik der Werbung: Verhaltenswissenschaftliche A nsätze. S tuttgart: K ohlham m er. K roeber-r iel, W., W einberg, P. 1990. Konsumverhalten. M ünchen: Vahlen. K roeber-riel,w. 1993. Bildkommunikation. Imagerystrategien fü r die Werbung. M ü n chen: Vahlen. K ropff, H.F.J. 1960. Angewandte Psychologie und Soziologie in Werbung und Vertrieb. Stuttgart: C.E. Poeschel Verlag. L angner, P.W. 1985. Strukturelle Analyse verbal-visueller Textkonstruktion in der A n zeigenwerbung. F ran k fu rt am M ain: Peter L ang Verlag. L eech, G.N. 1972. English in Advertising. A Linguistic Study of Advertising in Great Britain. L ondon: L ongm an.
58 Bajkô Iswän Zsigmond M ackensen, L. 1973. Verführung durch Sprache, M anipulation als Versuchung. M ü n chen: List Verlag. M ayer, H. 1993. Werbepsychologie. S tu ttg art: Schäffer-Poeschel. M eyers Enzyklopädisches Lexikon 1977. B and 21. M annheim, W ien, Zürich: Bibliographisches In stitu t, Lexikonverlag. M ichligk, P. 1970. Elementare Werbekunde. Essen: Verlag W. G irard et. M oser, H. 1971. Sprachliche Ö konom ie im heutigen deutschen Satz. In: Studien zur Syntax des heutigen Deutsch. Paul Grebe zum 60. Geburtstag. D üsseldorf: Pädagogischer Verlag Schwann. M öckelm ann, J., Z ander S. 1970. Form und Funktion der Werbeslogans. Untersuchung der Sprache und werbepsychologischen Methoden in den Slogans. G öppingen: Verlag Alfred K üm m erle. N öth,w. 1975. Semiotik. Eine Einführung m it Beispielen fü r Reklameanalysen. T übin gen: Niem eyer. N ö th, W. 1985. Handbuch der Semiotik. S tuttgart: J.B. M etzler sche Verlagsbuchhandlung. Oßwald, P., G ram er, E. 1968. D ie Sprache der W erbung. Der Deutschunterricht. 5. 7 6-9 7. Packard, V. 1959. The Hidden Persuaders. N ew York: Pocket Books. Payer, G. 1990. Adaptationen in der Werbesprache. Zürich: Diss. Penkert, S. 1978. (H g.), Emblem und Emblematikrezeption. 5 7-71. D arm stadt: W issenschaftliche B uchgesellschaft. Penttilä, E. 1963. A dvertising English. Mémoires de la Société Neophilologique de Helsinki. 1-62. Polenz, P. von 1978. Geschichte der deutschen Sprache. Berlin, N ew York: de G ruyter. R eboul, O. 1975. Le slogan. Paris: E ditions Com plexes. R öm er, R. 1971., 1980. Die Sprache der Anzeigenwerbung. D üsseldorf: Pädagogischer Verlag Schw ann. Ruoff, A. 1973. Grundlagen und Methoden der Untersuchung gesprochener Sprache. T übingen: Niem eyer. Sandig, B. 1986. Stilistik der deutschen Sprache. Berlin N ew York: de G ruyter. Schifko, P. 1982. D ie W erbetexte aus sprachw issenschaftlicher Sicht. In :T ietz, B. (H rsg.) Werbung. Bd. 2. S tu ttgart: L andsberg. 982-996. Schm iedehausen, B. 1994. Textlinguistische Analyse von Werbesprache am Beispiel von Austrian Airlines. W ien: D iplom arbeit. Sowinski, B. 1973. Deutsche Stilistik. F rankfu rt am Main: Fischer Taschenbuchverlag. Sowinski, B. 1998. Werbung. (Grundlagen der M edienkommunikation ^ T ü b in g e n : Niem eyer. Spillner, B. 1980. Ü b er die Schw ierigkeiten der sem iotischen Textanalyse. Die Neueren Sprachen. 79. 6 1 9-30. Spillner, B. 1982. Stilanalyse sem iotisch kom plexer Texte. Kodikas/Code. 4/5. 9 1-106.
Modern Filológiai Közlemények 2002. I V évfolyam, 2. szám 59 Spitzer, L. 1964. Am erikanische W erbung als Volkskunst verstanden. Sprache im technischen Zeitalter 12. 951-973. Spörri, H. 1993. Werbung und Topik. Frankfurt am M ain: Peter L ang Verlag. Stötzel, G.,W engeier, M. 1995. Kontroverse Begriffe. Geschichte des öffentlichen Sprachgebrauchs in der Bundesrepublik Deutschland. Berlin, N ew York: de G ruyter. Teidge, H. 1993. Einfach natürlich schön. M it W irkstoffen aus der N atur. W ortwahl in W erbetexten. Deutsch als Fremdsprache. 3. 178-179. Teubert,W. 1999. Sprache als W irtschaftsfaktor. Z u r B edeutung von Term inologie. Sprach Report. 1. 9-14. U m iker-sebeok, J. 1979. N atu re s way? Visual im ages o f childhood in A m erican culture. In: W inner I.P., U m iker-sebeok, J. (eds) 173-220. V estergaard,t., Schroder, K. 1995. The Language o f Adversiting. Oxford: Blackwell. V esterhus, S. A. 1998. Anglicisms in G erm an car advertising. T h e problem o f gend er assignm ent. Moderna Sprak. 2. 160-170. Vinken, P. J. 1978. Die m oderne Anzeige als Em blem. In: Penkert, S. (Hg.), Emblem und Emblematikrezeption. 57-7 1. D arm stadt: W issenschaftliche Buchgesellschaft. W eldenken, P. 1967. D er Einfluß d er M uttersprache au f das heutige D eutsch. Muttersprache. 10. 289-308. W illiam son, J. 1978. Decoding Advertisements. L ondon: Boyars. W inner, I.P., Umiker-Sebeok, J. (eds.) 1979. Semiotics o f Culture. T h e Hague: M outon. W ürffel, S.B. 1981. Em blem atik u n d W erbung. Z um F ortbestehen einer K unstform im Zwanzigsten Jahrhundert. Sprache im technischen Z eita lterl8. 158-178. Zielke, A. 1991. Beispiellos ist beispielhaft: oder Überlegungen zu r Analyse und zu r Kreation des kommunikativen Codes von Werbebotschaften in Zeitungs- und Zeitschriftenanzeigen. Pfaffenweiler: C entauru s. S. 65ff. Z inniel, C hr. 1999. Pragm atische A spekte der W irtschaftsw erbung. Vergleichende U n tersu c h u n g der Schlagzeilen u n d Slogans in französischen u nd österreichischen W erbeanzeigen. W ien: D iplom arbeit.
Tudósportré Elekfi László nyelvészről B odnár Ildikó A Modern Filológiai Közlemények T udósportré sorozatának új riportját Elekfi László nyelvésszel készítettem, a Nyelvtudományi Intézet Benczúr utcai épületében, a Lexikológiai és Lexikográfiai Osztályon. A Nyelvtudományi Intézet éppen fél évszázada a munkahelye tanár úrnak; 1952 óta dolgozik itt. Elekfi László önéletrajzi írásának, amely A nyelvészetről - egyes szám első személyben című kötetben jelent meg, Kerülő utakon - előre volt a címe. Mivel magam is hosszabb kerülőket téve lettem a M iskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti T an székének az oktatója, először nem személyesen, hanem írásai révén ism ertem meg Elekfi tanár urat. Először egyetemistaként egy-egy szemináriumi dolgozatot írva, majd középiskolai tanárként magyar óráim ra készülve találkoztam Elekfi tanár úr cikkeivel, így több, a Nyelvművelő Kézikönyv lapjain megjelent írásával. (A Nyelvművelő Kézikönyvet Grétsy László és Kovalovszky Miklós szerkesztette; az 1. kötet 1980-ban, a 2. kötet 1985-ben jelent meg.) Egy egész sor szócikknek a szerzője volt itt tanár úr, amelyek a beszéddel, a hangkapcsolatok helyes kiejtésével, a beszédkultúrával, a beszédhibákkal, egyes idegen szavak kiejtésével, valamint például a hangsúllyal, a hanglejtéssel, a hangerővel állnak kapcsolatban. Első személyes találkozásunk a fonetikához kapcsolódott. O tt volt fonetikai tárgyú kandidátusi dolgozatom vitáján, sőt hozzá is szólt a dolgozathoz. Hogy a hangtani kutatások mindig érdeklődése előterében álltak, azt az is bizonyítja, hogy az egyik legkorábbi nyelvészeti könyve a Nyelvtudományi Értekezések sorozat 34. sz. köteteként 1962-ben megjelent, Vizsgálatok a hanglejtés megfigyelésének módjaihoz című m unkája volt. Néhány évvel később, egy egészen más területtel, a ném et m ondatszórenddel foglalkozva jutottam el a téma-réma tagolás kérdéséhez, melynek magyar nyelvű irodalmát is tanulmányozni igyekeztem. Ekkor került kezembe tanár úrnak Petőfi versmondatairól írott könyve Petőfi verseinek mondattani és formaifelépítése címmel, amely a Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 27. köteteként jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában, 1986-ban. A könyv alcíme az aktuális mondattagolás kérdésére utal; ennek a témakörnek akkortájt még nem volt olyan szerteágazó irodalma, mint manapság; számomra számos új ismeretet nyújtott. De az elmúlt évek alatt sok más írásával is találkoztam, részben a Magyar Nyelvnek és a Magyar Nyelvőrnek, részben zz M TA I. ősz-
Modern Filológiai Közlemények 2002. I V évfolyam, 2. szám 61 tálya Közleményeinek vagy éppen a Nyelvtudományi Közleményeknek a hasábjain, valamint egy korábbi, az igékről szóló tanulm ányát a Szótártam tanulmányok Országh László szerkesztette kötetében fedeztem fel a közelm últban. Munkáiból igen sok a Nyelvtudományi Intézet egyes kiadványaiban látott napvilágot. Az egyik legérdekesebb, s a magyar nyelv tanulmányozása és tanulása szempontjából is rendkívül hasznos műve a Magyar ragozási szótár. A szótár elkészítésében - részben egymást váltva, s a technikai segéderőket is beleértve - több m int húsz munkatárs m űködött közre Elekfi László irányításával. Ez az 1994-ben napvilágot látott szótár ugyancsak a Nyelvtudományi Intézet kiadványa volt, s mintegy 70 000 szót, elvileg a Magyar értelmező kéziszótárnak a szókincsét öleli fel. A könyv elején 30 oldalon sorakoznak a ragozási minták; a szótári részben pedig egy betű- és számkombináció utal arra, hogy az adott szó melyik hangrendi osztályba, melyik ragozási paradigmába tartozik, ill. egy nullát látunk a címszó mögött, ha az nem ragozható. A magyar nyelv ragozási rendszerével tudományosan foglalkozva, de akár a tanítás gyakorlatában is (így pl. a magyart idegen nyelvként oktatva, de a középiskolai nyelvtanórák anyagához kapcsolva is) tanulságos lehet ennek a munkának a bemutatása. M int személyes beszélgetésünk során megtudtam, az általam olvasott, tanulmányozott munkák csak töredékét jelentik annak a hatszáznál is több cikknek, amelyeknek mind Elekfi tanár úr a szerzője, s melyek közül számos a már említett Nyelvművelő Kézikönyv egy-egy névvel vagy névtelenül megjelent szócikke volt, valamint benne van ebben a számban a nyelvészeti folyóiratok és tanulmánykötetek hasábjain megjelent sok-sok rövidebbhosszabb tanulmány is. S van tanár úrnak 10-12 terjedelmesebb könyve is, melyek a nagyobb könyvtárak polcain is fellelhetők. Az első munkák még nem nyelvészeti témakörűek: a Pester Lloyd cím ű újságban megjelent zenekritikái szerepelnek először a bibliográfiai jegyzéken. De az 50-es évek elejétől m ár a nyelvészeté a döntő szerep: először a mondatelemzéshez kapcsolódnak a megjelent cikkek, mindenekelőtt a logikai, a nyelvtani és a lélektani alany és állítmány kérdései érdeklik. Ehhez a témához máig sem lett hűtlen; m iután felkérést kapott a Magyar grammatika című könyv lektorálására, a mintegy 50 oldalt kitevő kéziratában a m ű alapos elemzésén túl alkalma volt részletesebben kifejteni nézeteit m ind a m ondattan, mind a szófajok tém a körében. Ez az egyik legutóbbi írása a Magyar Nyelv 2002. 2. számában jelent meg. Hogy milyen más műveken dolgozik most tanár úr? Egyrészt az említett ragozási szótár óriási mennyiségű háttéranyagának számítógépes adatbázisát ellenőrzi, másrészt a mondatfonetikáról készülő nagyobb lélegzetű könyvét írja Wacha Imrével. S akkor még nem em lítettük azokat a kisebb írásokat, amelyek ma is rendszeresen látnak napvilágot nyelvészeti, de olykor egyéb témájú folyóirataink lapjain magyar, néha pedig idegen nyelven. Az Acta Linguistica Hungarica 47. kötetében, 2000-ben angol nyelven
62 Bodnár Ildikó megjelent, s a toldalékvariációk szemantikai különbségeit elemző cikkének különlenyom atát kapom tanár úrtól, s két korábbi cikkét is, majd beszélgetünk a szintén a közelmúltban, az Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből című kötetben megjelent, helyesírási vonatkozású írásáról is. Az iskolához, az iskolai nyelvtantanítás problém áihoz többször visszakanyarodunk, s m egtudom azt is, hogy életrajzának van egy miskolci vonatkozása: a harm adik osztályt M iskolcon, a Szeles utcai elemi iskolában végezte. - Hangtan, mondattan, szótártudomány. Melyik témakört érzi magához a legközelebb a z a tudós, aki ennyi területen dolgozott, kutatott? -T u d ó s, tudósportrék... N em illik rám ez a megnevezés. Nem tudósnak nevezném magam, ezt nem szeretem. M ondjunk inkább gondolkodó em bert! A kutatott területek közül pedig a m ondattan foglalkoztat máig is a legjobban. - Tanár úr önéletrajzi írásában igen sok név szerepel. Tanáraié, példaképeié, irányítóié a tudományos pályán. Csak hármat emelek ki közülük, akik nyelvészeti munkásságára a legnagyobb hatással lehettek: Laziczius Gyula, O. Nagy Gábor, Soltész Katalin... - Igen, de Pais Dezsőt és Szabó Dénest semmiképpen nem szabad említés nélkül hagyni. Az ő pontosságuk, alaposságuk példa lehet m inden nyelvész számára. - Kikre hatott, azaz a fiatalabb nyelvészgeneráció tagjai közül kik a legközvetlenebb tanítványai, olyanok, akikre külön is felhívná a figyelmet? - Elsősorban a történeti nyelvészettel, így a történeti mondattannal is foglalkozó Haader Leára gondolok, valamint Wacha Balázsra, aki egyrészt az aktuális mondattagolás kérdéseiről, másrészt az igei aspektusról írt több tanulm ányt. Ok is itt dolgoznak az Intézetben. - A mi tanszékünk alkalmazott nyelvészeti tanszék. M i Tanár úr véleménye az alkalmazott nyelvészetről? - Igen szerteágazó, sok m indent felölelő terület. Kezdetben ott voltam az alkalmazott nyelvészeti konferenciákon, aktívan részt vettem a nyelvművelési szekció munkájában. N agyra becsülöm m ost is Klaudy Kinga szervezőtevékenységét, a fordításhoz kapcsolódó munkásságát. Nagyon fontos, hogy az aktuális tagolás kérdésével is foglalkozott a fordítások elemzésekor. D e az az elgondolás, amit például Kiefer Ferenc képvisel, hogy az alkalm azott nyelvészetnek az elméleti nyelvészetből kell kiindulnia, túlzott. A szótártant, a lexikográfiát az elméleti nyelvtudomány nagyon elhanyagolta. A szótári bizottság is sokáig nem m űködött, csak kb. másfél éve alakult újjá, Magay Tamás vezetésével. A Modern Filológiai Közlemények fórum ot biztosíthatna nekik egy szótártani rovat indításával... Régebben a Nyelvtudományi
Modern Filológiai Közlemények 2002. IV. évfolyam, 2. szám 63 T á rs a s á g n a k volt n y e lv o k ta tá si szakosztálya, az an y an y elv i részleget S z e n d e A la d á r vezette. D e a m a i isk o lá b a n a nyelvtan ig en elh an y ag o lt te rü le t leh et, szin te c sa k a h ely esírással fo glalkoznak. - Milyen nyelvekkel foglalkozott Tanár úr? - Otthon először a ném etet tanultam. Azután a gimnáziumban jött hozzá a latin. M ajd mi voltunk az első olyan évfolyam, akik az ógörög helyett élő nyelvet tanultunk, franciát, s 17 évesen nagyon jól tu d tam franciául. - De a munkáiból látni, hogy ennek ellenére valahogyan mégis elsajátította az ógörög nyelvet is. - Igen, m ert a görög nyelvtanár sokszor helyettesített nálunk, s így például m egtanította nekünk a M iatyánkot görögül. A doktori vizsgámhoz pedig kellett az ógörög nyelv, s ekkor Balázs János adott rendszeresen órákat. Az ógörög szövegeket m indig nyelvészetileg magyarázta, elemezte. A logikával foglalkozva Arisztotelész Organon című m unkáját görög-német párhuzamos szövegek révén ismertem meg. Lengyel Lajos, értelmező szótáraink logikatörténettel is foglalkozó kiváló szerkesztőtársa szintén sokat segített, valamint olyan görög irodalmárok, mint Szabó Árpád és Falus Róbert. Ami pedig a szláv nyelveket illeti, megtanultam például oroszul. Ebben az is segített, hogy otthon nagyanyámtól tót beszédet is hallottam, s jártam m ár gyermekkoromban Szlovákiában. Azután a m ondat aktuális tagolásának a kérdése a cseh nyelvhez vitt el, majd m egtanultam még angolul, s foglalkoztam a finn nyelvvel is. - A mondattanon belül milyen kérdésekkel foglalkozott Tanár úr? - Úgy gondoltam, hogy az alany-állítmány viszonyt a logika tanításával feltétlenül összhangba kell hozni. Az egész kérdéskörre Brassai munkássága kapcsán figyeltem fel, és később is többen ráirányították a figyelmemet erre a kérdéskörre. A cseh Mathesius munkásságára például Juhász József hívta fel a figyelmemet, aki általános nyelvészeti érdeklődésű szlavista volt. - Hogy látja Tanár úr a német nyelv hatását a magyarra? Nem elsősorban a szókincsre gondolva, hanem általában. - A valódi és közismert germanizmusokon kívül vannak lappangó és vélt germanizm usok is. Sok nyelvész harcolt a germ anizm usok ellen, ezek hatásának van negatív oldala. De néha álgermanizmusok ellen folyt a harc. Szepesy Gyula foglalkozott is velük. Nem minden germanizmus, amiről azt kiáltják ki. A -náll-nél rag például a legtöbbször nem az! A Balatonnál nyaralunk például. Itt éppen akkor lesz germanizmus, ha valaki azt mondja: a Balatonon... Soltész Katalin hívta fel a figyelmemet rá, hogy a ném et nyomán m ondjuk mi is: Köszönöm szépen! {fiánké schön\) S nem véletlenül van meg a kifejezés a szlovákban is szószerint így: D akujem pekne. N ém et hatás a sok
64 Bodnár Ildikó egybeírás az összetett szavakban, pedig a magyar ismeri a főnévi jelzőt is, amit nyugodtan külön írhatnánk. Illetve ott kellene csak az egybeírást alkalmazni, ahol félreértést kell elkerülni. De nem kellene az egybeírással kifejezett különbséget erőltetni, pl. boros üveg bort tartalm azó üveg és a borosüveg bor tárolására készült üveg közt. Erről a különbségtevésről szól Edénybolt és helyesírás című írásom a Gyorsírók Lapjában (1965). Van kiejtési hatása is a németnek, az ún. glottális zár megjelenésekor. A határozott névelő és a főnév, például: az ember, a folyamatos beszédben nem elválik, hanem szorosan összetartozik, s mesterkéletlen ejtésben, így a népi beszédben, a nyelvjárásokban a franciához hasonló liaison-szerű jelenséget figyelhetünk inkább meg. A ném etben viszont, ha magánhangzós szókezdet előtt névelő van, apró szünet után megjelenik a glottális zár. Ilyen jelenség kezd terjedni a magyarban is, helytelenül. A határozatlan névelőt a kategórianév előtt jobb elhagyni. A sas egy madár, ez így hibás. De az új elem előtt szerepelnie kell a határozatlan névelőnek, az egy a magyarban sokszor prezentatív funkciójú: bevezet valamit, amiről még nem volt, hanem csak ezután lesz szó. Nélküle túlságosan is a jelzőre esne a hangsúly. Volt egyszer egy király. Volt annak egy gyönyörűszép lánya. A népmesék kezdődnek így... Tehát az alany előtt helyesen szerepel a határozatlan névelő. Ez a kérdés a predikatív viszony többrétű mivoltával függ össze. Erről az alapvető mondattani viszonyról írtam egy nem nagyon terjedelmes áttekintést. A M agyar Nyelvőrben jelent meg 1966-ban. - A Magyar gram m atika egyik szófaja a partikula. - A magyar szófajtani rendszerben vannak mondathatározó szók és ún. m ondatrész-határozó szók. Szófaji különválasztásuk nem indokolt. Egy m á sik kérdés, amiben szintén nem kellene a ném eteket követni, a számnévnek m int szófajnak az eltüntetése. A sorszámnév a mellékneveknek egy fajtája lehet, de a tőszámnév külön szófaj kellene maradjon. Ezek a gondolatok benne vannak a Magyar grammatikáról most készített tanulm ányom ban... Kodályt idézem: Németország eltakarja előlünk a Nyugatot. Van, amit érdemes átvenni a ném et tudom ányból, de tágabb horizont kell. - A folyóirat fiatalabb olvasóinak, a diákoknak mit üzen? - Nehéz egy jól hangzó szólamot kigondolni. De tanácsként jó, ha elfogadják: m indent nézzenek meg, de m indent - kritikával! - Tanár úr, köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre. S egyúttal megkérem, ha ideje engedi, írjon egy cikket a folyóiratunk számára.