A színlelt szerződések ellenőrzéséről

A színlelt szerződések ellenőrzéséről Azok a foglalkoztatók, akik színlelt szerződés keretében foglalkoztatnak magánszemélyeket, a moratórium meghosszabbodásával 2006. június 30-ig kaptak haladékot, hogy a dolgozóik jogállását véglegesen rendezzék. Az adóhatóságot 2006. július 31-ig kell értesíteni arról, hogy az APEH által megállapított színlelt szerződéseket átalakították vagy megszüntették. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetési törvényekről szóló törvények módosítására kiadott 2003. évi XCI. törvény 223. -a rendelkezik a színlelt jogviszonyok átminősítésével kapcsolatos teendőkről. E jogintézmény eredeti célja, a munkavégzésre irányuló jogviszonyok kifehérítése, így a moratóriumban részt venni kívánó foglalkoztatók számára biztosított lehetőség minél szélesebb körben történő megvalósulása. A színlelt szerződéseket leggyakrabban foglalkoztatott egyéni vállalkozóval kötik, de nem ritka az sem, hogy egy másik társasággal, ahol a másik társaság személyesen közreműködő tagja (jellemzően bt. és a bt. beltagja) a foglalkoztatott. Nem egyéni vállalkozóként, megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott is előfordul, de ezek számossága jóval alacsonyabb. A színlelt szerződések nem csak a sajtó és előadóművészi területen tekinthetők jellemzőnek, jelentős a számuk az ipar, a kereskedelem területén is, de találkoztunk ilyen esetekkel az áruszállítás, a vendéglátás, az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a sport, sőt a pénzügyi vagy a jogi (ügyvédi) területen is. Gyakran jónevű cégek is alkalmazzák ezt a formát. I. Jogszabályi háttér Az adóhatóság a járulék ellenőrzése során jogosult az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. (7) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 54. (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a biztosítási kötelezettség megállapításához a felek között létrejött jogviszony minősítésére. A moratórium többszöri meghosszabbítását követően 2006. június 30-ig ad határidőt a színlelt szerződések átalakítására vagy megszüntetésére. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 223. -a tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződésekkel kapcsolatos adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatok végrehajthatóságának kérdéseit. 223. (1) Az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség - beleértve a színlelt szerződések alapján jogosulatlanul gyakorolt áfalevonási jog - tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, amenynyiben a kötelezett a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és e szerződés alapján foglalkoztatottat a Tbj. 5. -ának (1) bekezdése a) pontjában foglalt biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba veszi. (2) A színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályok alkalmazásáról, és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási

2 nyilvántartásba vételének tényéről a kötelezett 2006. július 31-ig az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni. Az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát utóellenőrzés keretében vizsgálja meg. (3) A munkáltató terhére megállapított fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez az (1) bekezdésben megjelölt feltételeket nem kell teljesítenie a munkáltatónak, ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony a munkaügyi, illetőleg az adóellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-ig megszűnt. A jogviszony megszűnéséről a munkáltató 2006. július 31-ig az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni. (4) (5) Ha az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése alapján a munkáltató terhére előírt fizetési kötelezettségeket törli, ezzel a jogviszonnyal összefüggésben a színlelt szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyek terhére sem tehető megállapítás. (6) Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél 2006. július 1-jét követően kerül sor adóellenőrzésre és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, a 2006. július 1-jét megelőző időszakot e paragrafusban foglaltak tekintetében nem vizsgálja. II. Az ellenőrzésre való kiválasztás alapját képező információk A színlelt szerződések ellenőrzésre történő kiválasztáshoz az alábbi információk figyelembe vételével kerülhet sor Az adózóval szerződéses kapcsolatban állt magánszemély által tett közérdekű bejelentés (de előfordult ezzel kapcsolatban a foglalkoztatott által a foglalkoztató ellen indított munkaügyi per is). A munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, jelzés. Más adózónál lefolytatott vizsgálatok alapján. A bevallások, kontrollinformációk elemzéséből nyert adatok (a társaság bevételeihez viszonyított alacsony mértékű bérjellegű kifizetéseinek aránya). Egyéb ellenőrzés során a revizor rátalál a színlelt szerződésre. III. A tényállás tisztázása Az adóellenőrzés során alkalmazni kell az Art. 1. -ának (7) bekezdésében meghatározott alapelvet, mely szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni, ami olyan általános jogelv, amelynek az Art-ban történő külön kimondás nélkül is érvényesülnie kell. Ezt a jogelvet erősítette meg a bírósági gyakorlat is több döntésében, hogy minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szer-

3 ződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejezendő akarat a nyilatkozó valódi akaratától eltér színlelt szerződés. A jogviszony minősítése során a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentősége. A nyilatkozati elvet az adóhatóság azonban azzal a kiegészítéssel alkalmazza, hogy ha a szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani. Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés a tartalma alapján nem az, aminek a felek nevezik, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyítékokkal alátámasztva kell indokolni. Az indokolási kötelezettség része annak feltüntetése is, hogy a színlelt szerződés milyen más szerződést leplez. Az Art. 1. (7) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság 724/B/1994. számú határozatában foglaltakat is ki kell emelni, mely határozat rámutat arra, hogy az adóügy és a polgári jogi jogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns. IV. Vizsgálati szempontok A szerződések minősítésénél az ellenőrzés során megállapított valamennyi releváns tényt, illetve a polgári jogviszonyok és a munkaviszony minősítő jegyeit - azon belül az elsődleges és a másodlagos minősítő jegyeket - az elsődleges szempontok prioritása mellett, egyenként és összességében is kell vizsgálni és mérlegelni. A minősítő jegyeket eltérő súllyal az ellenőrzés által érintett eset körülményeitől függően kell értékelni, ez határozza meg, hogy mely minősítő jegyek lesznek döntőek az eljárás során (pl. hiába dönt a munkavégzés helyéről vagy munkaidejének felhasználásáról a munkát végző, ha egyébként tevékenységét a munkáltatói szervezetbe, hierarchiába integráltan, kizárólag utasítások alapján végzi). Önmagában egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni. Ezt követően a tényállás teljessége alapján lehet megállapítani a munkavégzésre irányuló jogviszony alapjául szolgáló szerződés típusát. Elsődleges minősítő jegyek: a tevékenység jellege, munkakörként történő feladat-meghatározás, személyes munkavégzési kötelezettség, foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása, alá-fölérendeltségi viszony. Másodlagos minősítő jegyek: irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog, a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helye, az elvégzett munka díjazása, a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása,

4 a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása, írásbeliség. Fontos kiemelni, hogy egyes tevékenységekre vonatkozóan speciális jogszabályok lehetnek hatályban, amelyek kizárólag csak a jogszabály alapján meghatározott jogviszonyban láthatóak el. Ilyen például a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. (1) bekezdése alapján a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. (8) bekezdése alapján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységi körébe tartozó, rendszeresen jelentkező feladatok közalkalmazotti jogviszonyban láthatóak el, a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény. V. A moratórium biztosította kedvezmény igénybevételének feltételei a) A moratórium időszakában végzett adóellenőrzések 1. A munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében, munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatban előírt fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a kötelezettnek a színlelt jogviszonyt át kell alakítani, és a Tbj. 5. (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba kell venni. 2. E tényről a munkáltatónak 2006. július 31-ig írásban értesítenie kell az adóhatóságot. 3. Ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony ellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-áig megszűnt, a foglalkoztatónak a fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a megszűnés tényéről kell az adóhatóságot értesítenie, a jogviszonyokat visszamenőleg már nem kell átalakítania. 4. Az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálja meg a bejelentés valóságtartalmát. 5. Az a munkáltató, aki 2006. június 30-áig nem alkalmazza a tényleges jogviszonyt, és nem tesz eleget nyilvántartásbavételi kötelezettségének, illetőleg 2006. július 31-ig az adóhatóságot nem értesíti, a kedvezményt elveszíti.

5 b) A moratóriumot követően végzett adóellenőrzések A 2006. június 30. napja után folytatandó adóellenőrzésekre a 2003. évi XCI. törvény 223. (6) bekezdése az irányadó. 1. Azoknál a munkáltatóknál, ahol 2006. július 1-jét követően kerül sor az adóellenőrzésre még adóellenőrzéssel nem érintett, következésképpen határozatban sem rögzített esetekben, és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, akkor a 2006. július 1-jét megelőző időszakot a 223. -ban foglaltak tekintetében nem vizsgálja. 2. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó jogszabályok adózó általi maradéktalan betartása, azaz a hivatkozott jogszabály szerinti mentességi feltétel teljesítése alatt azt, és csak azt kell érteni, hogy az adózó 2006. július 1-től minden olyan munkavégzéssel járó jogviszony esetében a munkaviszonyra vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási szabályokat alkalmazza, amelyek valós tartalmuk szerint munkaviszony keretében történő foglalkoztatást jelentenek. 3. Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyok vizsgálata során az adóhatóság munkaviszonyt leplező színlelt szerződéssel vagy szerződéskötés nélkül történő foglalkoztatást, illetve ezekkel összefüggő kötelezettség-sértést állapít meg, akkor az adóhatóságot nem köti a korábbi időszakra vonatkozó törvényi rendelkezési tilalom, az adózó a törvény által felkínált kedvezményt adóamnesztiát - elveszíti. VI. A jogviszony minősítésének adójogi kihatásai A vállalkozási, megbízási szerződés munkajogviszonnyá történő minősítése miatt az adó- és járulékkötelezettségek módosulnak. a.) A nem valós vállalkozási szerződések munkaviszonnyá történő minősítése alapján a foglalkoztató terhére az alábbi kötelezettségek kerülnek megállapításra: a foglalkoztató által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék), a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj (egyéni járulékok). Az egyéni járulékokat is a foglalkoztatónak kell bevallania, megfizetnie abban az esetben is, ha a biztosítottól nem vonta le. munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után, tételes egészségügyi hozzájárulás a foglalkoztatottak után, szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek után, a le nem vont személyi jövedelemadó előleg miatt mulasztási bírság terheli a foglalkoztatót, a foglalkoztatót terhelő adó- és járulékterhek ide nem értve az egyéni járulékokat, valamit a munkavállalói járulékot ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony

6 átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezáltal csökken a társasági adókötelezettsége is, a nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla alapján az általános forgalmi adó öszszegére levonási jog nem alapítható. A jogszabálysértő magatartást az Art. szankcionálja: Az adó késedelmes megfizetése estén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a. A kifizető adó(előleg)levonási kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adó(előlege)t nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 %-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege. b.) A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése alapján az egyéni vállalkozónál megállapításra kerül, illetve az ellenőrzést megelőzően adózó önellenőrzéssel helyesbítheti a nem valós vállalkozási díj után bevallott: áfa kötelezettségét (visszaigényelheti), a társadalombiztosítási kötelezettségét (visszaigényelheti), egyéni járulékkötelezettségét (visszaigényelheti), egészségügyi hozzájárulást (visszaigényelheti), személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik. Az egyéni vállalkozó önellenőrzése során figyelembe veszi a foglalkoztató jövedelemigazolását is, amelyet a foglalkoztató azért ad ki a részére, mert a jogviszonyát munkaviszonnyá minősítették. Az egyéni vállalkozónak a személyi jövedelemadó-kötelezettsége növekszik, mert a munkabérrel szemben költségelszámolásnak nincs helye. c.) A biztosítási kötelezettség utólagos megállapítása esetén a Tbj. 54. (2) bekezdés b) pontjában előírtak szerint a foglalkoztató részére határozatban kell rendelkezni a biztosítási jogviszony fennállásáról.

7 VII. A színlelt szerződésekkel kapcsolatos megállapítások és bejelentések Az adóhatóság vizsgálati tapasztalatai azt mutatják, hogy az adózók a jogviszony átminősítéséről a bejelentést legtöbb esetben akkor teszik meg, ha megkapják az értesítést az ellenőrzés elrendeléséről, vagy a revízió a megállapítást jegyzőkönyvezte. Az adóhatósághoz érkező adatokból készített összesítésből megállapítható, hogy a moratóriumban részt venni kívánó adózók bejelentéseinek száma folyamatos emelkedést mutat. Az 1. számú táblázat tartalmazza 2004. január 1-je és 2006. május 31. közötti időszakban az adóhatóság által végzett színlelt jogviszony-vizsgálatok megállapításainak eredményeképpen bejelentett jogviszony-átalakítások és megszüntetések adatait. A táblázat a színlelt jogviszonyhoz kapcsolódó megállapítások összegét mutatja be évenkénti bontásban, valamint az adóbírság és késedelmi pótlék összegeit. Az átminősítéssel együtt járó adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek jelentős összegeket képviselnek. Év Vizsgálatok száma (db) Adónemek összesen Vizsgálat alapján tett megállapítások összege (eft) 1 vizsgálatra jutó adómegállapítás összege Bírság 1. számú táblázat Késedelmi pótlék 2004. 36 1 443 757 40 104 37 508 30 509 2005. 13 418 753 32 212 17 738 18 745 2006. I. - V. hó 12 930 539 77 545 173 847 76 495 Összesen 61 2 793 049 229 093 125 749 A 2003. évi XCI. törvény 223. (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak szerint a foglalkoztató részére a kedvezmény igénybevételéhez, az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettséget írja elő a jogszabály. A 2. számú táblázat tartalmazza, az adózói bejelentések számának alakulását 2004. január 1-jétől 2006. május 31-ig terjedő időszakban. ÉV Összesen Bejelentést tett adózó Vizsgálat alapján % Önkéntes 2. számú táblázat Bejelentés alapján hány főt minősített át az adózó % Összesen Vizsgálat alapján % Önkéntes % 2004. 84 36 42 48 58 1505 853 57 652 43 2005. 32 13 41 19 59 385 95 25 290 75 2006. I - V. hó 27 12 44 15 56 1401 790 56 611 44 Összesen 143 61 82 3291 1738 1553

8 Egyszerűsített példa a színlelt szerződések esetének adójogi következményeire Egy kettős könyvvitelt vezető vállalkozás 2005-ben alkalmazottait úgy foglalkoztatta, hogy a termelésirányítói feladatkörök ellátására megbízási szerződéseket kötött dolgozóival. A foglalkoztatás feltétele volt, hogy a munkavállalók egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendelkezzenek, és számlaképesek legyenek. A megbízási szerződések a munkaszerződések tipikus jellemzőit mutatták. A meghatározott munkaköri leírások; a munkarendben rögzített elvégzendő feladatok; a vállalkozás eszközeire, munkavállalóira és tevékenységére vonatkozó utasítási, döntési, javaslattételi és aláírási jogkörökkel való rendelkezés; a munkakapcsolat-tartás; az alá-fölérendeltségi viszony az ügyvezető és a művezetők irányában; a rendelkezésre állás; a vállalkozás eszközeinek térítésmentes használata; a felettes vezető irányítási és ellenőrzési jogköre - mind a munkaviszony tipikus jellemzői. A vállalkozóként foglalkoztatott személyek munkaszervezetbe integrálódását jelezte a vállalkozás dolgozói által végzett munka értékelésénél, koordinálásánál biztosított szerepük, az ügyvezetőtől kapott aláírási jogkörük. A fentiek alapján a vállalkozói jogviszonynak tekintett jogviszonyokat a revízió az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. (7) bekezdése alapján minősítette, figyelemmel a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény harmadik rész I-II. fejezetére, és az e jogviszonyból származó kifizetéseket munkaviszonyból származó munkabérként értékelte. A megállapítás kihatása (egy főre és egyhavi kifizetésre vetítve) A vállalkozásnál A vállalkozás a szerződés pénzügyi hatását eredetileg a könyvelésében igénybe vett szolgáltatásként mutatta ki és a számla áfa tartalmát előzetesen levonható áfaként vette figyelembe. A vállalkozói szerződés minősítése alapján a kifizetést, a tényleges tartalmának megfelelően - bruttó 125 ezer Ft értékben- bérköltségként kell elszámolni és a korábbiakban visszaigényelt áfát a költségvetésnek meg kell fizetni. A vállalkozás adókötelezettségei az átminősítés következtében egy hónap vonatkozásában az alábbiak szerint alakulnak:

9 (adatok Ft-ban) Terhére Javára 25.000 Előzetesen felszámított áfa 11.012 Társasági adó (nyereséges vállalkozás esetén az adóalap 68.825* Ft, az adó 16%) 22.500 Foglalkoztatói nyugdíjbiztosítási járulék (18%) 13.750 Foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék (11%) 10.625 Biztosítotti nyugdíjbiztosítási járulék (8,5%) 5.000 Biztosítotti egészségbiztosítási járulék (4%) 3.750 Munkaadói járulék (3%) 1.250 Munkavállalói járulék (1%) 1.875 Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1.950 Egészségügyi hozzájárulás 85.700 11.012 * 68.825=25.000+22.500+13.750+3.750+1.875+1.950 A jogszabálysértő magatartást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szankcionálja: Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Ha a kifizető adólevonási kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege. A megállapított bírság és a késedelmi pótlék méltányosságból kérelemre csökkenthető. Az APEH ellenőrzési tapasztalatai alapján a jogkövetkezmények (bírság és pótlék) összege átlagosan a megállapított adókülönbözet összege körül alakul.

10 Az egyéni vállalkozónál A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése alapján a magánszemély a megállapításra került tényleges adókötelezettségeket önellenőrzéssel helyesbítheti (amíg azokat az adóhatóság ellenőrzés alá nem vonja). Az önellenőrzése során figyelembe veszi a foglalkoztató által adott jövedelemigazolást is, amelyet a foglalkoztató azért ad ki részére, mert az ellenőrzés során a kifizetett összegre a munkabérre vonatkozó szabályokat alkalmazták. Az egy hónapra vonatkozó elszámolást figyelembe véve, a 100 ezer Ft-os nyújtott szolgáltatás értékével az árbevétele csökken, és a korábbiakban megfizetett 25 ezer Ft fizetendő áfa önrevízióval visszaigényelhetővé válik. A kifizetett 125 ezer Ft az egyéni vállalkozó mint magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelemét növeli, és mint az összevonandó jövedelem része kerül kimutatásra. Az egyéni vállalkozóként megfizetett társadalombiztosítási és egyéni járulékfizetést, az egészségügyi hozzájárulás összegét ha ennek egyéb feltételei is fennállnak szintén visszaigényelheti. A személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik, ugyanis a munkabérrel szemben költségelszámolásnak nincs helye. Az egyéni vállalkozó az önellenőrzés miatt fizetendő pótlékra szintén kérhet méltányossági eljárást, az ismertetett esetben az APEH annak összegét jó eséllyel törli.