Élőhelygazdálkodás mezőgazdaságilag művelt területeken példák a mezei nyúl szükségletei alapján Heltai Miklós egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Az intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai Nagy táblaméret az átlagos tábla nagyobb, mint 30 ha Az apróvadfajok átlagos mozgáskörzete kisebb, mint 30 ha - elszigetelődés A termesztett növények változatossága csökken Őszi vetésű gabonafélék, kukorica, napraforgó, repce a művelt szántó területek több, mint 90%-án Kemikáliák használata (műtrágyák és növényvédő-szerek) Közvetlen és közvetett mérgezések és élőhely rombolás Nagy munkaszélességű és gyors munkagépek Közvetlen életveszély Nagyobb, mint 30 ha A mezei nyúl átlagos mozgáskörzete különböző módszerekkel számolva (kék oszlopok: minimum konvex poligon, lila oszlopok: 95%-os; REBECCA K. és munkatársai 2004) 70 60 50 40 ha 30 20 10 0 tavasz nyár ősz tél MKP Kernel Vadfaj M.nyúl Ország Magyarország Hollandia Szerző SZIE VVT Broekhuizen et.al. Év 1984 1981 Mozgáskörzet (ha) 25 136 29 72 Elmozdulás (m) Megjegyzés átlag maximum átlag maximum A termesztett növények változatossága csökken Fácán Anglia Hill 1985 5 átlag 9 maximum 488 maximum Anglia Hill 1988 10 territórium nélküli 5 territoriális Svédország Göransson et.al. 1991 0,017 költés alatt 0,056 nevelés alatt Fogoly Lengyelország Dudzinski 1988 26.4 télen USA Upgren 19 5 télen USA Schulz 1974 6,4 52,5 6 csapatból USA Weigand 1980 259-500 öreg tojó 750-910 fiatal tojó Dánia Jenkins 11 > 400 nyílt terepen Anglia Potts 1986 11,8 átlag Németország Döring 1988 2,8-5,8 párba álláskor 1
Földterület művelési ágak szerint 2009 (forrás: Agrárgazdasági Tanács. Éves jelentés) Szántóföldi vetésszerkezet 2004-2009 (forrás: Mezőgazdaság 2009, KSH) Művelési ág 2005 2006 2007 2008 2009 Szántó 4 513 4 510 4 506 4 503 4 502 Kert Gyümölcsös 103 103 102 99 99 Szőlő 86 86 86 83 83 Gyep 1 057 1 014 1 017 1 010 1 004 Mezőgazdasági terület 5 855 5 809 5 807 5 790 5 783 Erdő 1 775 1 777 1 822 1 884 1 8 Nádas 62 61 57 59 61 Halastó 34 34 34 35 36 Termőterület 7 726 7 681 7 721 7 768 7 775 Művelés alól kivett terület 1 577 1 622 1 582 1 535 1 528 Földterület összesen Nagy teljesítményű munkagépek Fenntartható gazdálkodás? (forrás: Szász 2000) Fenntartható gazdálkodás? Bizonyított elemhiányok (Kádár I. 2008) Gabonafélék cink hiánya: Dél-Európa, USA, India A skandináv országok mezőgazdasági termékei szelénhiányosak Számos régióban váltak kén hiányossá a mg-i termékek Közel egy tucat mikroelem fogyatkozott meg Legnagyobb hiányok a kertészeti kultúrákban és az intenzíven használt legelőkön/kaszálókon 2
Mit csinál a mezei nyúl egy ilyen környezetben? 1 600 000 1 400 000 A mezei nyúl gazdálkodás legfontosabb adatai 10-2009 (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár, www.vmi.info.hu) A mezei nyúl táplálkozása (Biró és munkatársai 2003, Katona és munkatársai 2009) db 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 Év becslés befogás lelövés Sokféle növény változatos táplálék Termesztett növények Árpa, búza, káposztarepce elsősorban ősszel Ősszel, télen és tavasszal elsősorban egyszikűeket fogyaszt (90-100%) perje-félék, tarackbúza, csenkesz-félék, rozsnok-félék, ecsetpázsit Késő tavasszal, nyáron és kora ősszel Kétszikű növények (50-60%) cickafark, százszorszép, pásztortáska, útifüvek, kúszó boglárka, csillaghúr, pitypang, here-félék, galagonyafajok Táplálékalkotó aránya (db) A mezei nyúl táplálék-összetétele ősszel és télen- 23 különböző faj! 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2000 2001 2002 2000 2001 Kompolt Kompolt Kompolt Csongrád Csongrád Csongrád Apaj Apaj Abádszalók Tőserdő Tarackbúza Repce Rozsnok Pásztortáska Sás Kakaslábfű Zörgõfű Csillagpázsit Egyéb egyszikű Keskenylevelű ezüstfa Csenkesz Gledicsia Egyéb kétszikű Egyéb mag Lucerna Fásodó részek Fenyő Kökény Szeder Bodza 2002 Vadrozs Búza Búzamag 2000 2001 2002 2002 Táplálékalkotó aránya (db) A termesztett növények aránya a mezei nyúl táplálékában 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2000 2001 2002 2002 Kompolt Kompolt Kompolt Csongrád Csongrád Csongrád Apaj Apaj Abádszalók Tőserdő Kultúrfaj Egyéb egyszikű Egyéb kétszikű Fásszárú Mag 3
Szaporodás (Kovács és Heltay 1985) 2009.02.18. A fiatalok és a kifejlett egyedek átlagos nyári elhullása (Biró és Szemethy 2002, Kelemen és munkatársai 2005) Vajon miért is pusztulnak el a nyulak nyáron? Az ürülékbogyók eloszlása A mezei nyúl élőhelyhasználata (Biró és munkatársai 2009) különböző élőhelyeken (Biró és munkatársai 2009) 1 0,8 0,6 Ivlev index 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6-0,8-1 * * * * gyep őszi vetésű gabona lucerna kukorica tarló szántás 4
A művelt mezőgazdasági táblák szegélyét használják (Kovács és Heltay 1995, Biró és Szemethy 2005, Kelemen és munkatársai 2005) Következtetések A szaporodási időszak kora tavasszal kezdődik nincs búvóhely A termesztett és a természetes növények változatossága is csökken nincs elegendő táplálékforrás A termesztett növények jelentős részét elkerüli a mezei nyúl élőhely vesztés A mezőgazdasági tábláknak csak a szegélyét használják élőhely vesztés A jelentős nyári mortalitás a táplálék- és búvóhely hiány következménye A mezei nyúl átlagos mozgáskörzete kisebb, mint a művelt átlagos táblaméret Mit tehetünk a mezei nyúlért? Gyepgazdálkodás A kaszálás hatása függ: Az időtől A traktor mozgási irányától A kasza típusától A tarlómagasságtól A kiegészítő védelemtől A dob- és a korongos kaszák veszélyesebbek (forrás: www.grasshabit.hu) Az alternáló kaszák kevesebb veszélyt jelentenek (forrás: www.grasshabit.hu) 5
Vadriasztó lánc (forrás: www.grasshabit.hu) Vadvilág barát kaszálás (forrás: www.grasshabit.hu) Lehetőségek az intenzív növénytermesztés esetében A szegélyek szerepe az élőhely fejlesztésben (Faragó 1997, Heltai 2004) A szegély az a határterület ahol két földhasználati mód találkozik Nem éles határvonal, hanem egy átmeneti zóna a növény és állatközösségek fokozatosan mennek át egymásba Szélessége: az a rész a két élőhelyből ahol a szegély hatása még érvényesül. Lehetőségek az intenzív növénytermesztés esetében A szegélyek szerepe az élőhely fejlesztésben (Faragó 1997, Heltai 2004) Általában változatosabb és nagyobb egyedsűrűségű területek, mint a csatlakozó részek. A szegélyterületek hossza a területek alakjától függ sávszerű élőhelyek csatlakozása adja a legnagyobb szegélyhosszat Legjobb, ahol több különböző élőhely és így szegély találkozik. 6
(Sutherland és Hill 1995) A szegélyek kímélete és fejlesztése A szegélyek kímélete és fejlesztése A vadgazdálkodásban különösen fontos a napi gazdálkodás számára nem, vagy nem annyira fontos ezért a beavatkozások egyszerűbben tervezhetők és hajthatók végre területük nem túl nagy, de hosszuk és elhelyezkedésük révén a szegélyek nagy felületeket lefednek. Vegyszermentes táblaszegélyek A művelt területeken kívüli szegélyek kímélete A szegélyhossz növelése Strukturált szegély rendszerek kialakítása 7
Megkímélt szegély Vegyszermentes táblaszegély Táblamegosztás Bogár teleltető bakháttal A szegélyhossz növelése Strukturált szegély rendszerek kialakítása Strukturált szegély rendszerek kialakítása Vadföld csíkokkal Strukturált szegély rendszerek kialakítása Kiegészítő takarmányozás a szegélyekben 8
A szegély minden vadfaj számára fontos A szegély minden vadfaj számára fontos Összefoglalás Köszönöm a figyelmet! Vadvilág barát gyepgazdálkodás Szegélygazdálkodás a művelt területeken Vadföldgazdálkodás Kiegészítő takarmányozás Az élőhelygazdálkodás esélyt adhat a mezei nyúlnak! 9