INFO-ágazat (Posta, Hírközlési, Informatika, Média) T a n u l m á n y

INFO-ágazat (Posta, Hírközlési, Informatika, Média) T a n u l m á n y ÚJ TÍPUSÚ, EU-KONFORM SZAKSZERVEZETI ÁGAZATI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ESÉLYEI, ILLETVE A KONKRÉT ÁGAZAT JELEN ÁLLAPOTA ÉS KILÁTÁSAI A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM SZEMPONTJÁBÓL Készítette: 2002. január 28. Lázár András Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Elnök MOSZ Postai ágazatvezető

2 Általános megjegyzés A jövőben kialakítandó rendszert el kell vonatkoztatni a KSH által kialakított ágazati rendszertől, és a gyakorlatban kialakult szerkezetet kell alapul venni. A postai, hírközlési, informatikai és média ágazatban található gazdasági szervezetek és egyéb intézmények több főhatóság felügyelete alá tartoznak, így az egyeztetéseknek jelenleg törvényi akadályai is vannak. Tartalomjegyzék

3 Általános megjegyzés I.fejezet Az INFO ágazat jellege, struktúrája 6. old. Meghatározási szempontok 7. old. Az ágazat helyzete szakszervezeti vonatkozásban 7. old. A tulajdonosi szerkezet alakulásának hatásai 7. old. Mit ér a szakszervezet, ha magyar 8. old. Együtt sem mindig könnyebb 8. old. Kell a változás 8. old. Az állam jelenléte 8. old. Társadalmi súly 9. old. A dán modell működő magyar modellje 9. old. Mit várhatunk a csatlakozástól 10. old. Az ágazat megjelenítésének nehézségei 10. old. Az ágazat intézményi szereplői (db) 11. old. Külföldi tőke aránya 11. old. Távközlési alágazat 11. old. Média alágazat 14. old. Informatika alágazat 14. old. Postai alágazat 14. old. II. fejezet Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban 18. old. Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ) 18. old. A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívüli érdekvédelmi szervezetek 21. old. Szakszervezeti együttműködés 22. old. Munkaadói szövetségek jelenléte az ágazatban 22. old. III. fejezet Kollektív alku jellemzői: 24. old. informatikai alágazatban médiában postás alágazatban IV. fejezet Középszintű szociális párbeszéd további fórumai 27. old.

4 V. fejezet Részvételi intézmények az ágazatban 29. old. VI. fejezet Mi a teendő? 32. old. Közös nevezők 32. old. Időpazarlás megakadályozása 32. old. Anyagi és erkölcsi rendteremtés 32. old. Mellékletek Záradék 33. old. A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Alapszabálya 33. old. Postai Érdekegyeztető Tanács Alapító Okirata 33. old.

5 I. fejezet Az INFO-ágazat jellege, struktúrája

6 Tartalom: Meghatározási szempontok Az ágazat helyzete szakszervezeti vonatkozásban A tulajdonosi szerkezet alakulásának hatásai Mit ér a szakszervezet, ha magyar Együtt sem mindig könnyebb Kell a változás Az állam jelenléte Társadalmi súly A dán modell működő magyar modellje Mit várhatunk a csatlakozástól Az ágazat megjelenítésének nehézségei Az ágazat intézményei szereplői Külföldi tőke aránya Távközlési ágazat Média alágazat Informatikai alágazat Postai alágazat I. fejezet Az INFO-ágazat jellege, struktúrája

7 Meghatározási szempontok: Azt, hogy az Ágazathoz milyen területek sorolhatók és milyen tevékenységi köröket érint, különféle szempontok alapján határozható meg. Jelen tanulmány abból indul ki, hogy minden olyan tevékenységet ide soroljon, amely az információ áramlásán, tárolásán, rendszerezésén alapszik, így Európában is közérthető formában, INFO-ágazatként érdemes kezelni. Ide tartozik a távközlés, a klasszikus postai szolgáltatások, a műsorszórás és a számítástechnika-informatika mellett a média is, mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtót ideértve. Az ágazat helyzete szakszervezeti vonatkozásban: Jelen tanulmány minden kérdést szakszervezeti, munkavállalói szempontból vizsgál, így az ágazat jellegét, struktúráját is. Sajnálatos tény, hogy az INFO-ágazat gazdasági és infrastruktúrális mutatói, fejlettségének fokmérői, az elmúlt években fordított arányosságot mutattak a munkavállalói szervezettséggel, vagyis miközben a vállalatok egyre modernebb technológiával egyre sokoldalúbb tevékenységeket folytattak és folytatnak, mindössze 30%- uknál van szakszervezet és a szakszervezeti tagok létszáma a foglalkoztatottak összlétszámának egytizedét(!) sem teszi ki. Ez magyarázható egyrészt a szocializmusból megörökölt szakszervezeti struktúrák megkövesedésével, látszatreformjaival, azzal, hogy a tömegek nem érezték-érzik, hogy a szakszervezet valóban betöltheti azt a funkciót, amit egy érdekvédelmi szerveződésnek be kell, tehát nem elsősorban a szakszervezeti elit és annak mindenkori politikai szövetségeseik érdekeinek védelmét, hanem a tagságét tartja majd szem előtt. De ez csak az érem egyik oldala. A tulajdonosi szerkezet alakulásának hatásai: A tulajdonosi struktúra változása (privatizáció, új cégek megjelenése, stb.), a magántulajdonú vállalatok dominanciája nyomán egyre több cégnél kimondottan szakszervezet ellenes munkaadói hozzáállást tapasztalni, ami megnyilvánulhat pozitív diszkriminációban is (vonzó egyéni csomagok, a munkavállalók érdek-szeparálása egymástól) és negatívban is (egy országos, külföldi tulajdonú szolgáltató például elbocsátással fenyegette meg régióvezetőit, ha területükön alakul elsőként szakszervezet!). Sajnálatosnak azért nem túlzás nevezni ezt az állapotot, mert az európai gyakorlatnak is ellentmond. Nyugat-Európa országaiban az ágazathoz tartozó cégek, intézmények munkavállalóinak túlnyomó többsége szakszervezeti tag. Tény, hogy Magyarországon a külföldi, illetve gyakran magyar magántulajdonos előszeretettel folytat rablógazdálkodást, nem hosszú távra tervezve, hanem csak az extraprofit minél gyorsabb kiaknázását tartva szem előtt. Az EU-n belül a különféle jogi és gazdasági megkötések miatt nem lenne lehetőség a munkavállalói érdekek olyan mértékű semmibe vételére, mint amit számos magyarországi vállalat esetében tapasztalni. Az erős szakszervezetek tehát az uniós csatlakozásunk miatt is fontosak lennének. Mit ér a szakszervezet, ha magyar:

8 Alkalmasak-e jelenlegi formájukban az INFO-ágazat szakszervezetei feladataik ellátására? A válasz nem egyértelmű. Egy szakszervezet eredményes működéséhez ugyanis nem elegendő az intézményes keret, a törvények adta lehetőségek. Legelőször is léteznie kell magának a szakszervezetnek. Kell hogy legyen tömegbázisa az adott munkahelyen, kell hogy legyen vagyona, amit szükség esetén mozgósíthat (szociális célokra: segélyalap, üdültetés, stb., illetve politikai célokra: sztrájkalap, plakátok, mozgalmi munka). Kell ezenfelül egy olyan kapcsolat a munkaadóval, amely az együttműködést helyezi a konfrontáció elébe és nem utolsó sorban szerencsés, ha a szakszervezet külső támogatásra is számíthat, mind szociális, mind politikai téren (lobbizás, szolidaritási megmozdulások, stb.), azaz mindenképpen célszerű a szakszervezetnek egy nagyobb halmazhoz csatlakozni. Bármelyik nemzetgazdasági ágazatot vizsgáljuk, és az INFO-ágazat sem kivétel, látható, hogy nagyon sok vállalat esetében még a legelső feltétel, azaz maga a szakszervezet sem áll rendelkezésre, még több az olyan cég, ahol a szakszervezet nem rendelkezik biztos anyagi háttérrel, ezért ki van szolgáltatva a munkaadónak, ami erőteljesen visszafogja aktivitását, megint másutt a munkaadó koloncnak tartja a szakszervezetet és igyekszik ignorálni, vagy vezetőit korrumpálva megszelídíteni. Együtt sem mindig könnyebb: Ami pedig a nagyobb szerveződéseket, tömörüléseket illeti, bár a rendszerváltozás előtti egyetlenhez képest mára már több is van, igazán nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az MSZOSZ, mint legnagyobb (SZOT-jogutód) szövetség vagyona leapadt, tagsága csökken, politikailag túlságosan elkötelezett, miközben az elkötelezettség előnyeit a tagság még nem tapasztalta, a többi konföderáció pedig, létszámát és anyagi lehetőségeit tekintve sincs olyan helyzetben, hogy kellő nyomást tudjon gyakorolni, akár a munkaadói, akár a kormányzati oldal képviselőire. Bonyolítja a helyzetet, hogy különböző szimpátiák és szempontok alapján a konföderációk tagjai a legkülönbözőbb területekről léptek be, így egységes ágazati-stratégiai szakszervezeti fellépés a jelenlegi struktúra mellett nehezen szervezhető meg. Kell a változás: Ezek a tények mindenképpen mellette szólnak annak, hogy ágazati bontásban jöjjenek létre tömörülések, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az egyéb, felsorolt feltételek hiánya esetén ez is csak pótcselekvés marad. Vagyis az új szerveződések is csak akkor érnek majd valamit, ha szilárd anyagi bázisa lesz a tömörüléseknek és ha a tagszervezeteknek lesz tömegvonzása, illetve megfelelő kontaktusa a munkaadói oldallal. Az állam jelenléte: Az INFO-ágazat sajátossága, hogy alig egy-két nagy intézmény maradt állami tulajdonban. A magyar magántulajdonban lévő vállalatok inkább a kisebb kft-k, bt-k. Ugyanakkor a magyar tulajdonos sem garancia a szakszervezetre, mert pl. az informatika területén a Synergon-nál nincs szakszervezet, ugyanakkor a külföldi tulajdonú Flextronicsnál van (igaz, a munkavállalók 7%-a tag csak). A távközlés-hírközlés-klasszikus posta területen a nagyobb intézmények közül már csak két stratégiai fontosságú vállalat maradt állami tulajdonban, a hagyományosan nagy dolgozói létszámú Magyar Posta Rt., illetve az Antenna Hungária Rt., jellemző módon mindkettőben magas a szakszervezeti tagok száma az összes foglalkoztatotthoz képest. Társadalmi súly:

9 Összességében az INFO-ágazat (a médiával együtt, amely ugyanakkor nem a KHVM alá tartozik, ami ugyancsak bonyolítja a képletet) több mint félmillió munkavállalót foglalkoztat és (becsült érték!) ebből kevesebb, mint százezren tagjai valamelyik szakszervezetnek. A médiában, a közszolgálati intézményekben szintén viszonylag magas a szakszervezeti létszám, ugyanakkor a magánkézben lévő sajtóban csak az Axel-Springer kiadó, illetve a Népszabadság munkatársainak egy része szervezett. Az ágazat gazdasági helyzetét tekintve a távlatok bíztatóak. Magyarországon mind a távközlésnek, mind a vele egyre jobban integrálódó informatikának, jelentős fejlődése ellenére még van mit behoznia az EU-tagországokkal szembeni lemaradásból. Más kérdés, hogy a fejlesztések egyre kvalifikáltabb munkaerőt igényelnek majd és kisebb számban, mint amennyi kevésbé képzett munkaerő válik majd feleslegessé az évek során. Ez különösen a hagyományosan nagy létszámmal dolgozó Magyar Posta Rt-t, a Matáv Rt-t, illetve meghatározott profilú, az átállást csak nehezen megoldani tudó gyártókat, szolgáltatókat érinti majd. A szakszervezeteknek időben fel kellene tudni készülniük a folyamatok kezelésére, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy saját szakértőik, funkcionáriusaik oktatását sem tudják megoldani, vagyis hiába kap kézhez egy adatot a szakszervezet képviselője, nem tudja értelmezni, nem tud stratégiát kialakítani a szakszervezeti politikára vonatkozóan. Még a rendelkezésre álló lehetőségek sincsenek megfelelően kihasználva, amire a legjobb példa az Üzemi Tanács intézménye. Bár nincsenek szakszervezeti jogosítványai, az Üzemi Tanács számos olyan információhoz juthat és oszthatja meg a munkavállalókkal, amely szakszervezeti választ is kíván. Ehelyett az Üzemi Tanácsok tagjai, igen sok esetben még csak nem is érdeklődnek (bár joguk) a vállalattal kapcsolatos döntéstervezetek, adatok iránt, igaz rajtuk sem kéri (bár ez is törvény adta jog) ezt számon senki. Azt is tudni kell, hogy a munkaadó könnyebben tudja kordában tartani az Üzemi Tanácsot, mint egy aktív szakszervezetet, kijátszva egymás ellen a két, alapvetően természetes szövetségest. Abban a tekintetben sem egységes a kép, hogy mik a kollektív szerződés meglétének feltételei, hiszen van számos olyan cég, ahol nincs szakszervezet, de van kollektív szerződés és olyan is, ahol a viszonylag nagy létszámú szakszervezet ellenére tárgyalni sem nagyon tárgyaltak a kollektív szerződésről (pl. Duna Televízió). Vegyes a kép olyan tekintetben is, hogy míg sok cégnél egy szakszervezet sem működik, soknál egy, de vannak vállalatok, ahol több érdekvédelmi szervezet jött létre, amelyek együttműködési készsége változó, a munkaadó mozgásterét ugyanakkor növeli, ha nincs egységes szakszervezeti akarat. A dán modell működő magyar modellje: Visszatérve a nagyobb szerveződésekre, tömörülésekre, egy eredményes kísérlet már történt és jelenleg is tart az ágazathoz tartozó szakszervezetek integrálására egy szövetségen belül. A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amely eredetileg az egykor a postát, távközlés és műsorszórást egy vállalatban egyesítő Magyar Posta szakszervezetének jogutódjaként jött létre és amely meghirdette a nyitást az INFO-ágazat más szereplői felé is. Csak 2001-ben 8 új szervezet csatlakozott, így már 16 tagszervezet alkotja a szövetséget. A postai, távközlési intézmények mellett a közszolgálati televíziók szakszervezetei és a Sajtószakszervezet is belépett a PHDSZSZ-be. Ugyancsak meghirdetett célja a szövetségnek (és ez egybecseng a meghonosításra váró dán modellel ), hogy ágazati gyűjtőszövetségként, egyetlen politikai erő mellett sem elköteleződve, szakmai alapon és szakértő partnerként együttműködve a munkaadóval és a felügyeleti szervekkel, a klasszikus szakszervezeti értékek megőrzésével kíván tevékenykedni. E szövetség, támogatást elfogad a politikai élet szereplőitől, de megelőlegezett szövetséget nem kínál, mert a magyar közelmúlt számos példája bizonyítja, hogy a szakszervezetek az ilyen alkukkal jelentős tekintélyt és nem utolsó sorban létszámot veszítettek. Tanulságos, hogy a szövetségnek különböző konföderációkhoz tartozó szervezetek is tagjai a konföderáción kívüliek mellett. Az pedig, ismerve az elmúlt tizenegynéhány év

10 szakszervezeti krónikáját, egyenesen példaértékű, hogy a szövetség indulóvagyona nemhogy csökkent, de gyarapodott, biztosítva a működés anyagi feltételeit. Az, hogy az anyagi háttérről több említés is esik, nem véletlen. Nyugat-európai példák bizonyítják, hogy az erős, gazdag szakszervezetek könnyebben ki tudnak egyezni a munkaadókkal a tárgyalóasztalnál, sztrájk nélkül is, mivel a másik oldal tisztában van vele, megengedheti magának a szakszervezet a sztrájk finanszírozását. Ugyancsak elengedhetetlen az anyagi háttér azon szakértők felkészítéséhez, illetve megfizetéséhez, akik segítenek a szakszervezeteknek érdemi módon megvizsgálni az adott munkahely lehetőségeit, felkutatva azokat a forrásokat, amelyekből javítható a munkavállalók anyagi helyzete, anélkül, hogy üzleti szempontból hátrányba kerülne a vállalat. Mit várhatunk a csatlakozástól: Az EU-csatlakozás, törvénykezési oldalról gyakorlatilag megalapozódott, így az INFOágazatot e tekintetben nem érinti majd jelentősen. Olyan tekintetben viszont annál jobban, hogy milyen jövedelmi és szociális viszonyok várhatók a csatlakozástól. Mivel felvételünk nem jelenti automatikusan a jövedelmi viszonyok kiegyenlítődését, várhatóan nem kell jelentős munkahelycsökkenéstől tartani (pontosabban, amitől kell, az nem EU függő, hanem a képzett-képzetlen munkaerő szükséglet arányának változása miatt következhet be). A különböző, ágazaton belüli, technológia lemaradások ledolgozását célzó támogatások felhasználása is javíthat a munkavállalók munka- és életkörülményein. Remélhetőleg tovább csökken majd a szakadék az EU és a magyarországi jövedelmek között. Ugyanakkor, az ágazat jelenlegi munkavállalóinak többsége (ismerve az EU-tagállamok belpolitikai kényszereit) továbbra is itthon lesz kénytelen munkát vállalni, azaz az ágazat nem fog munkaerőgondokkal küzdeni, ellentétben más meghatározott területekkel. A szakszervezeti aspektusból viszont szükségessé válik egy összehangoltabb politizálás, amely uniós szinten növelheti meg azokat a jogokat és juttatásokat, amelyekből a tagállamok minden munkavállalója profitálhat. Az ágazat megjelenítésének nehézségei: Mind a jelen kérdésre, mind a továbbiakra jellemző, ezért mindenképpen jelezni kell, hogy meglehetősen hiányosak az adatok, ami egységes, átfogó kép kialakítását megnehezíti. A vállalatok száma sem mérvadó, mert a kétfős bt. és a többezer fős holding között nem tesz különbséget, és külön szót érdemelnek az átfedések, például, hogy nemcsak külön konföderációkban szerepelnek az ágazathoz sorolt-sorolható szervezetek, hanem az önmeghatározási problémák miatt ugyanaz a szervezet egyaránt tartozhat többféle ágazathoz (pl. a Siemens egyik szakszervezete a Vasas-oknál szerepel, a másik az Építők-nél, ugyanakkor elektronikai holding lévén, számos távközlési és számítástechnikai profillal az INFO-ágazatba illene leginkább, de hasonló a helyzet az IBM-mel és a Flextronics-szal is). Ráadásul, miközben a magyarországi átlagjövedelmek az INFO-ágazaton belül is jelentősen elmaradnak az EUátlagtól, az ágazaton belül is nagy a szóródás. Némely cég ráadásul olyan kedvező feltételeket biztosít a vállalati Kollektív Szerződésben, amelyeknek a töredéke is előrelépés lenne egy másik, ugyancsak ágazati intézmény számára. Igen általánosan lehet tehát majd megfogalmazni azokat az igényeket, amelyek mögé egységesen felsorakoztatható az ágazat minden szakszervezete. Az ágazat intézményi szereplői (db): (forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

11 AZ ÁGAZAT GAZDASÁGI SZERVEZETEINEK MEGOSZLÁSA Posta alágazat Távközlés alágazat Informatika alágazat Média alágazat Nyomtatott sajtó Elektronikus sajtó 1 176 854 20 654 2 453 2 059 A privatizáció helyzete alágazatonként más és más képet mutat. A hírközlés, a távközlés, az informatika és a média területén lényegében lezajlott, a posta területén a folyamat most zajlik. Külföldi tőke aránya: A külföldi tőke, illetve vállalkozások aránya az ágazaton belül megközelítőleg 65 %. Távközlési alágazat: A távközlési alágazat legjelentősebb szereplője a MATÁV Rt többségi tulajdonosa a MagyarCom amely a Deutshe Telekom AG kizárólagos tulajdonában van. A távközlési piac liberalizációja az eddigi lehetőségeknél többet kínál majd az alágazat már eddig is jelentős nevet szerzett vállalatainak, mint a Vivendi (több regionális szolgáltatót vásárolt föl), a PanTel (stratégiai szövetséget kötött a Matáv-val), de még hosszú ideig jelentős Matáv dominanciára lehet számítani. Ezzel együtt, mint fentebb már szó esett róla, a meglehetősen nagy létszámmal működő Matáv Rt. jelentős leépítésekre kényszerül majd.

12

13 A mobilszolgáltatók 2000-es, együttesen hozzávetőleg 260 milliárd forintos árbevételük alapján a távközlési piac 38-40 százalékát szerezték meg. Ez az előző évhez képest figyelemre méltó, 32 százalékos növekedést jelez. A hazai rádiótelefon-használók száma ugyanis egyetlen év alatt megkétszereződött: 1,5 millióról 3 millióra nőtt. Ráadásul, amennyiben magyar szokás szerint a távközlési piac liberalizációja nem hoz a nyugat-európai gyakorlatban tapasztalt radikális árcsökkenést, úgy a mobiltelefonálás árban is versenyképes lesz a vezetékessel, ami tovább növelheti a mobilosok számát. A mobilszolgáltatók közös jellemzője ugyanakkor, hogy egyiknél sem működik szakszervezet. A NEO Stúdió 2000 elemzéséből kiderül, hogy a Westel szolgáltatásait decemberben csaknem 1,6 millió előfizető vette igénybe, s ennek alapján részesedése meghaladta az 52 százalékot. A mobiltársaság nem konszolidált bevételei elérték a 153,4 milliárd forintot, éves eredménye a 35,5 milliárdot. A Pannon GSM tavaly eladta 1,21 milliomodik előfizetését is. Az első teljes szolgáltatási évét záró Vodafone 19 ezerről 184 ezerre növelte előfizetői számát. A Matáv kezében lévő Westel Rádiótelefon Kft. - kereskedelmi nevén 0660 - az elmúlt évben még megtartotta előfizetői táborát. Az üzleti kommunikációs szolgáltatók a távközlési forgalom mintegy 8 százalékát hasították ki maguknak 2000-ben. Részesedésük értéke 52-55 milliárd forint volt. A magyar piac egyik sajátossága, hogy ezen a területen is a legnagyobb távközlési szolgáltató diktálja a tempót. A Bell Research tanácsadó cég felmérései szerint a teljes adatkommunikációs piac 51 százalékát a Matáv mondhatta magáénak. Az internetes társaságok 2 százalékos piaci részesedést szereztek az elmúlt esztendőben, és hajszálra ugyanekkora volt a kábeltelevíziós cégek piaci súlya is decemberben. A 16 milliárd forintos összértékűre becsült szegmens háromnegyedét az országban működő 400-450 kisebb-nagyobb kábeltelevíziós társaság közül négy uralta. A legnagyobb - árbevétel alapján 53 százalékos, előfizetők száma szerint 40 százalékos - részesedést a UPC szerezte meg magának. A piacvezető szolgáltatót a MatávKábel TV, a FiberNet és az EMKTV követték. A több száz helyi szolgáltatónak legfeljebb néhány ezer előfizetője volt. A hazai háztartások 42 %-a rendelkezik kábeltelevíziós előfizetéssel, ennek a piacnak több mint négyötödét jelenleg négy nagyobb cég - UPC, Matáv Kábel TV, FiberNet, EMKTV - uralja, ők együttesen kb. 1,1 millió előfizetővel rendelkeznek. A maradék egy ötödön 440 kisebb szolgáltató osztozik, mintegy 400 000 előfizetővel. Egyre több kábeltelevíziós szolgáltató portfoliójában jelenik meg a szélessávú Internet-hozzáférés nyújtása, egyelőre azonban a kábeltévés társaságok fő profilja és jelentős bevételi forrásai a tévécsatorna csomagok. Üvegszálas optikai kábelei segítségével a MATÁV részt vesz a televíziós műsorszórási feladatok megoldásában is. A távközlési vállalatokban a külföldi érdekeltségek arány a eléri a 66 %-ot. A megközelítőleg 3 500 kisebb-nagyobb távközlés területén működő cég 450 000 főt foglalkoztat. Mint stratégiai és emellett (még?) állami tulajdonú cég, az Antenna Hungária Rt. Is fontos szereplője a táv- és hírközlés területének. A műsorszórás mellett a cég számos perspektivikus projektben szerzett részesedést (pl. Vodafone). A többször beígért privatizáció elképzelhető, hogy elmarad, mert a vállalat így is prosperál. Ez munkavállalói szempontból inkább jót jelentene. Média alágazat:

14 A média alágazatban a közszolgálati televíziók (MTV, Duna TV), az MTI és a Magyar Rádió maradt állami tulajdonban, az országos napilapok, megyei lapok túlnyomó része külföldi tulajdonban van. A nagyobb kereskedelmi rádiók ugyancsak külföldi kézben vannak. Általános tapasztalat, hogy a sajtóban dolgozók, függetlenül a tulajdonostól, meglehetősen ki vannak szolgáltatva a munkaadónak, ugyanakkor, míg Nyugat-Európában a média munkavállalói éppen a szakszervezetben vélik megtalálni védelmezőjüket, Magyarországon ez fordítva működik, sem a kereskedelmi televíziókban, sem a nagy napilapoknál (kivétel: Népszabadság) nincs szakszervezet. A Sajtószakszervezet szándéka, hogy a hírügynökségi és nyomtatott sajtó munkavállalóinak szervezeteként működjön, támogatásra érdemes cél, de a kiszolgáltatott munkavállalók gyakran csak akkor fordulnak hozzá, amikor biztossá válik leépítésük. Informatika alágazat: Az informatikai alágazat fejlesztésére 2001-ben 20 milliárd forintot fordított a kormány, de az előrejelzések szerint 2002-ben 40 milliárd forint lesz erre a célra felhasználva. A Széchenyi terv informatikai fejezete is tartalmaz 3 milliárd forint megpályázható támogatást, ami kockázati tőkeként támogatja majd a cégek infokommunikációs fejlesztését. Az igazi garancia a fejlődésre azonban nem a kormánytámogatás, hanem az ágazat jellege, a terület a következő években egyre több, igaz kvalifikált munkaerőt kíván majd. Szakszervezetek tekintetében azonban az informatikai cégeknél még az országosnál is rosszabb az arány. Postai alágazat: A postai alágazat (Magyar Posta Rt. /MP.Rt./) gazdasági helyzete stabil, az elmúlt években nyereséggel zárta a gazdálkodását, a fokozatosan megszűnő állami támogatást a postai stratégiában is szereplő kiegészítő tevékenységekkel sikerült kivédeni (pl. kereskedelmi tevékenység, biztosítás közvetítés). A hagyományos postai szolgáltatásokon felül a Magyar Posta Rt ismét növelte pénzintézeti tevékenységének arányát a Postabank részvényeinek 33%-ának megvásárlásával, de a távközlés területén is újból megjelenik a Tetra zárt kommunikációs rendszerrel, amely 51 milliárd forintos ráfordítást követel a cégtől. A Magyar Posta Rt. 3260 postahelyen, 44 000 embert foglalkoztat. A vállalat 100 %-ban az állam tulajdonában van, a tulajdonosi és felügyeleti jogokat a KHVM gyakorolja. A Cég tevékenységét a postatörvény szabályozza. A költségvetéstől támogatást nem kap. A cég tevékenységi köréből a privatizáció eddig csak a hírlapterjesztést érintette. 2000-ben az üzleti tevékenység árbevétele 96,8 milliárd forint volt, a 2001 év valószínű árbevétele 108-110 milliárd forint. A kereskedelmi tevékenységből származó árbevétel 2000-ben 20,4 %-kal nőtt, 2001-ben a növekedés meghaladta a 23 %-ot. A Magyar törvényhozás elfogadta az Egységes Hírközlési Törvényt, mely az EU elvárásoknak megfelelően szabályozta a postai tevékenységet. Mivel a klasszikus postai tevékenység az EU-ban is állami többségi tulajdonban van, Magyarországon hasonló tulajdonosi szerkezet várható. Idesorolhatók a különböző, a nagyok esetében külföldi tulajdonban lévő csomagküldő szolgálatok is DHL, UPS, stb., amelyeknél nem működik szakszervezet, ellentétben anyavállalataikkal.

15 II.fejezet Munkaügyi Kapcsolatok szereplői az ágazatban

16 Tartalom: Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ) A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívüli érdekvédelmi szervezetek Szakszervezeti együttműködés Munkaadói szövetségek jelenléte az ágazatban

17 II. fejezet Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban: Az ágazaton belül - ismereteink szerint - az alábbi szakszervezetek működnek: 1. Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ): 1146 Budapest, Cházár András u. 13. Tel / fax: (1) 343-8776 e-mail: phdszsz@axelero.hu www.phdszsz-ftuhpce.hu Elnök: Lázár András Tagszervezetei: Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége (MAPÉSZ) 1425. Budapest, Verseny u. 26. Tel / fax: (1) 352-7155 Elnök: Takács Violetta Rozália Taglétszám: 1 280 fő (konföderáción kívüli) Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ) 1061 Budapest, Teréz krt. 51-53. Tel / fax: 312-1200 e-mail: pomesz@intervare.hu Elnök: Tóbiás István Taglétszám: 1 332 fő (konföderáción kívüli) Postások Független Szakszervezete (POFÜSZ) 1425 Budapest, 70-es posta Tel / fax: (1) 478-8837 Elnök: Sümegvári Miklós Taglétszám: 1 025 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) POFÜSZ Debreceni Munkástanácsa 4002 Debrecen, Petőfi tér 1/c. Tel / fax: (52) 426-061 Elnök: Ádám István Taglétszám: 100 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Postai Érdekvédelem '92 8007. Székesfehérvár, Pf. 7 Tel / fax: (22) 312-976 Elnök: Piski József Taglétszám: 207 fő

(a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) 18 POFÜSZ Veszprémi Postások Munkástanácsa 8202 Veszprém, Házgyár u. 4. Tel / fax: (88) 421-513 Elnök: Szili István Taglétszám: 79 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) POFÜSZ Magyar Posta Rt. Pécsi Munkástanácsa 7602. Pécs, Pf. 56 Tel / fax: (72) 240-129 Elnök: Varga Gyula Taglétszám: 85 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Matávcom Szakszervezet (MCSZ) 1107 Budapest, Bihari u. 6. Tel / fax: (1) 432-8419 e-mail: matsza@matavcom.hu Elnök: Lázár András Taglétszám: 400 fő (konföderáción kívüli) Magyar Műsorszóró Dolgozók Szakszervezete (MMDSZ) 1115 Budapest, Petzvál József u. 31. e-mail: kapolnasik@ahrt.hu Taglétszám: 565 fő (a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének tagja) Hírközlési Főfelügyelet Érdekvédelmi Szervezete (HIFÉSZ) 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. Tel: (1) 468-0577, Fax: (1) 468-0780 Elnök: Hajas György Taglétszám: 400 fő (konföderáción kívüli) Hírép Dolgozók Szakszervezete (HIDOSZ) 1144. Budapest, Remény u. 34-36. Tel / fax: (1) 363-7652 Elnök: Bebesi József Taglétszám: 28 fő (konföderáción kívüli) MTV Televíziós Műsorgyártók Érdekvédelmi Szervezete (TEMÉSZ) 1054 Budapest, Szabadság tér 15. Tel / fax: (1) 373-4626 Elnök: Zih Zsolt Taglétszám: 215 fő (konföderáción kívüli)

Duna Televízió Dolgozóinak Szakszervezete 1016 Budapest, Mészáros u. 48-54. Tel / fax: (1) 489-1676 Titkár: Tótfalusi András Taglétszám: 100 fő (konföderáción kívüli) 19 Sajtószakszervezet 1085. Budapest, Kölcsey u. 2. Tel: (1) 266-0063, Fax: (1) 317-1653 Elnök: Dr. Lepies György Taglétszám: 1 600 fő (konföderáción kívüli) Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskola 1656 Pf. 111 Tel / fax: (1) 256-1673 Elnök: Szalay Istvánné Taglétszám: 18 fő (konföderáción kívüli) Puskás Tivadar Távközlési Szakközépiskola 1119 Budapest, Fehérvári út 159. Tel / fax: (1) 280-2500 Elnök: Palásti Lajosné Taglétszám: 16 fő (konföderáción kívüli)

20 A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívüli érdekvédelmi szervezetek: Postás Munkástanács 1990 8002 Székesfehérvár, Elnök: Kotyó László Taglétszám: 22 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Pécsi Gépjárműszállítási Üzem Független Szakszervezete (PGSZÜ), 7607. Pécs, Diósi u. 52. Elnök: Ciráki Sándor Taglétszám: 15 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Postás Szakszervezet (PSZ) 1146 Budapest, Cházár András u. 13. Elnök: Mundruczó Kornél Taglétszám: 22 000 fő (részt vesz az ENSZ mellett működő és a világ postáit tömörítő Egyetemes Postaegyesület munkájában, tagja a Nemzetközi Hírközlési Szövetségnek (UNI), felfüggesztett tagsággal rendelkezik az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében) Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet (Matász) 1146 Budapest, Cházár András u. 13. Elnök: Szalai József Taglétszám: 7 000 fő (tagja a Nemzetközi Hírközlési Szövetségnek (UNI), felfüggesztett tagsággal rendelkezik az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében) A média területén működik a felsoroltakon kívül még 6 kisebb szakszervezet (2 a Magyar Televízió (az egyik MSZOSZ-tag), 4 a Magyar Rádió (az egyik MSZOSZ-tag) dolgozóit tömöríti, mindegyikkel tárgyalások folynak a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségébe való belépésről. Az informatika területén, mint másutt is jeleztük, definíciós problémák vannak, számos elektronikai és azon belül informatikai, illetve távközlési berendezéseket gyártó cég szakszervezetei a Vasas Szakszervezethez (MSZOSZ) (Siemens I., Flextronics, IBM, stb.), illetve az Építőkhöz (Siemens II.) tartoznak, ugyanakkor besorolhatók lehetnek az alakuló INFO-ágazatba.

21 Szakszervezeti együttműködés: Az ágazat szakszervezeteinek jelenléte a konföderációkban Munkás- MSZOSZ tanácsok SZEF LIGA ÉSZT Autonóm egyéb 65 25 0 0 0 2 8 A szakszervezetek az ágazat vállalatainál eltérően reprezentáltak, az ágazatban jelenlétük 30 %-os (a cégek 30%-ában van szakszervezet), szervezettségük 10 %-os. A szervezettség elsősorban a nagyvállalatoknál jelentősebb, a kiszervezett kisebb cégekben sokszor a 0-val egyenlő. Az ágazaton belüli szakszervezetek informális együttműködése vegyes képet mutat. A konföderációk legfelsőbb szintű vezetői rendszeres találkozóikon információt cserélnek ugyan, de a különböző konföderációkhoz tartozó, egyazon ágazatba sorolható szervezetekről ez nem mondható el. Munkaadói szövetségek jelenléte az ágazatban:! MMNSZ (Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége) A magyar munkaadók átfogó, országos csúcsszövetsége, amely célul tűzi ki tagszervezeteinek az Európai Unióval, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális partneri intézményekkel, valamint az európai és egyéb nemzetközi gazdasági és munkaadói szervezetekkel fennálló többoldalú kapcsolatainak összehangolását azért, hogy a hazai munkaadói érdekképviseleti szervezetek nemzetközi kapcsolataikban egyeztetett álláspontot képviseljenek és közösen lépjenek fel. A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében a szövetség elősegíti Magyarország euroatlanti integrációjának megvalósítását. Az MMNSZ arra törekszik, hogy az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon a magyar munkaadók és a magyar gazdaság érdekei megfelelően érvényesüljenek. Az MMNSZ kapcsolatot tart fenn valamennyi, az Európai Unióhoz való csatlakozásban érintett törvényhozó, közigazgatási szervezettel és az európai államok magyarországi külképviseleteivel és elsősorban nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül elősegíti tagjai megfelelő tájékoztatását az Európai Unióról. Kapcsolatot tart fenn továbbá a nemzetközi gazdasági és munkaügyi szervezetekkel, a nemzeti és nemzetközi munkaadói, gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel és lehetőség szerint közreműködik azok munkájában. Tagszervezetei felhatalmazása alapján az MMNSZ képviseli azokat nemzetközi szakmai és munkaügyi fórumokon, rendezvényeken, a vele kapcsolatban álló nemzetközi szervezetek tevékenységéről, dokumentumairól tagjai részére és harmadik személyek számára rendszeres információkat szolgáltat. Az MMNSZ tagjai részére konferenciákat, szemináriumokat, oktatási programokat szervez a vele kapcsolatban álló nemzetközi szervezetek közreműködésével.! VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) 270 postai, távközlési, informatikai cég tagja, az ágazatban működő cégek 3 %-a. A foglalkoztatottak létszáma ezekben kb. 2 000 fő. A VOSZ - a STRATOSZ-on keresztül - részt vesz az Országos Munkaügyi Tanács (OMT), a Gazdasági Tanács, Közszolgáltató Vállalatok Nemzetközi Szövetségének