RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR RT.

RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR RT. A L A P S Z A B Á L Y (A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlésen elfogadott módosításokat tartalmazó egységes szerkezet.)

RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLY amely a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) alapján készült az alábbiak szerint: (1) A TÁRSASÁG CÉGNEVE: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. A cég megjelölésére, annak elnevezése helyett használt címszó: Richter Gedeon Rt. A cégnév idegen nyelven: angolul: rövidítve: németül: rövidítve: franciául: rövidítve: oroszul: rövidítve: spanyolul: rövidítve: Chemical Works of Gedeon Richter Ltd. Gedeon Richter Ltd. Chemische Fabrik Gedeon Richter AG. Gedeon Richter AG. Fabrique de Produits Chimiques Gedeon Richter S.A. Gedeon Richter S.A. A/O Chimicseszkij Zavod Gedeon Richter Gedeon Richter A.O. Fábrica de Productos Quimicos Gedeon Richter S.A. Gedeon Richter S.A. (2) A TÁRSASÁG SZÉKHELYE: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. A Társaság fióktelepe: 2510 Dorog, Esztergomi út 27. 1 (3) A Társaság a Kőbányai Gyógyszerárúgyár általános jogutóda. (4) A Társaságot az alapítók határozatlan időre alapítják. A Társaság a tevékenységét a megalakulása napján kezdi meg. (5) A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE (TEÁOR 03) 2 : A Társaság fő tevékenysége: 24.42 Gyógyszerkészítmény gyártása A Társaság egyéb tevékenységei: 24.13 Szervetlen vegyi alapanyag gyártása 24.14 Szerves vegyi alapanyag gyártása 24.20 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása 24.41 Gyógyszeralapanyag-gyártás 1 A Fióktelep címében a házszám Dorog Város Polgármesteri Hivatala igazolása értelmében megváltozott, melyet a 2004. évi közgyűlés vezetett át az Alapszabályon. 2 2003. január 1-től megváltozott a tevékenységek ágazati besorolása; erre tekintettel a Társasági tevékenységi köreit az új TEÁOR 03 szerint kell besorolni. A tevékenységi körökben érdemi változtatás nem történt. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 1

24.66 Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása 33.10 Orvosi műszer gyártása 40.11 Villamosenergia-termelés 40.12 Villamosenergia-szállítás 40.13 Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 40.21 Gázgyártás 40.22 Gázelosztás, -kereskedelem 40.30 Gőz-, melegvízellátás 41.00 Víztermelés-, kezelés-, elosztás 51.19 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem 51.44 Porcelán-, üvegárú, tapéta-, tisztítószer-nagykereskedelem 51.45 Illatszer-nagykereskedelem 51.46 Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme 51.47 Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme 51.55 Vegyi áru nagykereskedelme 51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme 51.86 Egyéb elektronikus alkatrész nagykereskedelme 51.87 Egyéb ipari, kereskedelmi, navigációs gép nagykereskedelme 51.90 Egyéb nagykereskedelem 52.31 Gyógyszer-kiskereskedelem 52.48 Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55.51 Munkahelyi étkeztetés 55.52 Közétkeztetés 60.24 Közúti teherszállítás 63.11 Rakománykezelés 63.12 Tárolás, raktározás 65.23 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvettés 70.11 Ingatlanberuházás-, eladás 70.12 Ingatlanforgalmazás 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 70.32 Ingatlankezelés 71.21 Egyéb szárazföldi jármű kölcsönzése 71.32 Építőipari gép kölcsönzése 71.33 Irodagép, számítógép kölcsönzése 71.34 Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés 74.14 Üzletviteli tanácsadás 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 74.30 Műszaki vizsgálat és elemzés 74.82 Csomagolás 74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 90.01 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 90.02 Hulladékgyűjtés, - kezelés 90.03 Szennyeződésmentesítés 92.51 Könyvtári, levéltári tevékenység 93.01 Textil, szőrme mosás, tisztítás 93.05 Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás (6) A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE (JEGYZETT TŐKÉJE) 6.1 A Társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 18.637.486.000 Ft azaz tizennyolcmilliárdhatszázharminchétmillió-négyszáznyolcvanhatezer forint, amelyből 6.147.486.000 Ft pénzbeni hozzájárulás és 12.490.000.000 Ft nem pénzbeni hozzájárulás (apport). 3 A nem pénzbeni hozzájárulás a Kőbányai Gyógyszerárugyár átalakulási tervében megállapított vállalati vagyonból (11.390.000.000 Ft) és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 100.000.000 Ft értékben megállapított apportjából tevődik össze. 6.2 A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. alapításkori apportja az Rt. 100.000.000 Ft összegű vagyoni értékű joga. Az alapítók a Társaság alaptőkéjéből az apport értékét a fenti értéken fogadják el. 3 Az 1997. május 28-i rendkívüli közgyűlésen jóváhagyott zártkörű alaptőke felemelés alapján módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 2

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. engedélyezi az új Társaság részére a "Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt." névnek cégnévként való térítésmentes használatát. 6.3 (1993. 09. 28.-i közgyűlési határozat alapján törölve) (7) RÉSZVÉNYEK ÉS RÉSZVÉNYESI JOGOK 7.1 A Társaság alaptőkéje: 18.630.457 db azaz tizennyolcmillió hatszázharmincezer négyszázötvenhét darab, egyenként 1,000 Ft azaz egyezer forint névértékű dematerializált névre szóló törzsrészvényre 4 ; és 7.029 db azaz hétezer huszonkilenc darab, egyenként 1,000 Ft azaz egyezer forint névértékű nyomdai úton előállított névre szóló osztalékelsőbbségi részvényre 5 oszlik. 7.2 A részvények átvétele a Társaság alapításakor: 7.2.1 A Társaság zártkörű alapítással jött létre, amelynek során a Társaság alapítói az Alapszabály és az Alapítói okirat aláírásával a Társaság alapításakori teljes alaptőkéjét (12,417,500,000 Ft) rendelkezésre bocsátották és az ennek megfelelően kibocsátásra került valamennyi részvényt az 1989. évi XIII. törvényben és az átalakulási tervben rögzítettek szerint az alábbi arányban vették át: Magyar Állam - Állami Vagyonügynökség 6 Magyar Állam -Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Magyar Hitel Bank Rt. Pharma Haupt GmbH 11,390,000,000 Ft 100,000,000 Ft 917,500,000 Ft 10,000,000 Ft 7.2.2 A közgyűlés 1/1991. sz. határozata alapján a Társaság alaptőkén felüli vagyonából 806.474.000 Ft-ot alaptőkésített és ennek során 63.950 db bemutatóra szóló törzsrészvényt és 742,524 db névre szóló elsőbbségi részvényt bocsátott ki. 7.2.3 A közgyűlés 26/1994. 09. 28. sz. határozata alapján a Társaság az alaptőkéjét 4.413.512.000 Ft-tal felemelte és ennek során 4.413.512 db egyenként 1.000 Ft névértékű névre szóló törzsrészvényt bocsátott ki, majd pedig a 27/1994. 09. 28. sz. közgyűlési határozat alapján a korábban kibocsátott 63.950 db egyenként 1.000 Ft névértékű bemutatóra szóló részvényt 1:1 arányban egyenként 1.000 Ft névértékű névre szóló részvényekké alakította át. 7.2.4 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 19/1995. 04. 27. sz. határozata alapján a Társaság 1 db névre szóló elsőbbségi részvényt 1 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 7.2.5 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 13/1996. 05. 03. és 14/1996. 05. 03. számú határozatai alapján a Társaság 517.139 db névre szóló elsőbbségi részvényt 517.139 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 7.2.6 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 11/1997. 04. 29. és a 12/1997. 04. 29. sz. közgyűlési határozatok alapján a Társaság 171.413 db névre szóló elsőbbségi részvényt 171.413 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 7 4 A 2004. április 28-i rendes közgyűlésen jóváhagyott részvényátalakítás és Alapszabálymódosítás alapján módosított szöveg. 5 A 2004. április 28-i rendes közgyűlésen jóváhagyott részvényátalakítás és Alapszabálymódosítás alapján módosított szöveg. 6 Megjegyzés: Jogszabályi rendelkezés alapján a Magyar Állam tulajdonában lévő részvények az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez kerültek. 7 Az 1997. április 29-i évi rendes közgyűlés határozatai alapján beiktatott szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 3

7.2.7 A Társaság az 1997. május 28-án tartott rendkívüli közgyűlés 7/1997. 05. 28. sz. határozata alapján az alaptőkéjét további 1.000.000.000 Ft-tal felemelte 18.637.486.000 Ft-ra és ennek során 1.000.000 db, egyenként 1.000 Ft névértékű névre szóló törzsrészvényt bocsátott ki. 8 7.2.8 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 11/1998. 04. 28. és a 12/1998. 04. 28. sz. közgyűlési határozatok alapján a Társaság 16.327 db névre szóló elsőbbségi részvényt 16.327 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 9 7.2.9 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 11/1999. 04. 28. és a 12/1999. 04. 28. sz. közgyűlési határozatok alapján a Társaság 3.498 db névre szóló elsőbbségi részvényt 3.498 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 10 7.2.10 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 9/2000. 04. 26. és 10/2000. 04. 26. sz. közgyűlési hatorozatok alapján a Társaság 16.987 db névre szóló elsőbbségi részvényt 16.987 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 11 7.2.11 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 9/2001. 04. 26. és 10/2001. 04. 26. sz. közgyűlési hatorozatok alapján a Társaság 4.066 db névre szóló elsőbbségi részvényt 4.066 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 12 7.2.12 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 9/2002. 04. 25. és 10/2002. 04. 25. sz. közgyűlési hatorozatok alapján a Társaság 1.688 db névre szóló elsőbbségi részvényt 1.688 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 13 7.2.13 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 11/2003. 04. 28. és 12/2003. 04. 28. sz. közgyűlési hatorozatok alapján a Társaság 1.806 db névre szóló elsőbbségi részvényt 1.806 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 14 7.2.14 A közgyűlés a 16/2003.04.28. sz. közgyűlési határozat alapján a Társaság névre szóló törzsrészvényeinek dematerializált részvényekké történő átalakításáról döntött. 15 7.2.15 A közgyűlés a részvényes kérelme és a 12/2004. 04. 28. sz. közgyűlési határozat alapján a Társaság 2.570 db névre szóló elsőbbségi részvényt 2.570 db névre szóló törzsrészvénnyé alakított át. 16 7.3 17 A Társaság névre szóló törzsrészvényei dematerializált részvények. A dematerializált értékpapír a Tőkepiaci Tv.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség; olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás, az értékpapírszámla tartalmazza. A Társaság egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, és azt a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával. A részvényeket a Gt. 194. -ban meghatározott tartalommal és alaki feltételekkel kell 8 Az 1997. május 28-i rendkívüli közgyűlésen jóváhagyott kiegészítés az alaptőke felemelésére tekintettel. 9 Az 1998. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján beiktatott szöveg. 10 Az 1999. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján beiktatott szöveg. 11 A 2000. április 26-i évi rendes közgyűlés határozata alapján beiktatott szöveg. 12 A 2001. április 26-i évi rendes közgyűlés határozata alapján beiktatott szöveg. 13 A 2002. április 25-i évi rendes közgyűlés határozata alapján beiktatott szöveg. 14 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján beiktatott szöveg. 15 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján beiktatott szöveg. 16 A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján beiktatott szöveg. 17 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 4

kibocsátani. 7.4 18 Dematerializált részvény csak névre szóló típusú részvény lehet. Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és kizárólag dematerializált formában előállított részvényt lehet. Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. Az azonos típusú, tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek. Az egy sorozatba tartozó részvények névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól. 7.5 19 Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet. Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. Az értékpapírszámlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl. Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámlaszerződést nem szünteti meg. Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték. Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható. Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni. A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell. A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik. Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték. Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára. Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapíralszámlán. 7.6 20 A részvények típusának átalakítása: sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. 7.7 21 A részvények fajtájának átalakítására vonatkozó szabályokat a 7.13 pont tartalmazza. Ha a Társaság közgyűlése valamely részvényfajta átalakítását határozza el, az Igazgatóság a Társaság 18 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. 19 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. 20 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. 21 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 5

költségére gondoskodik a jogszabályoknak és a központi értéktár szabályzatainak megfelelően a korábbi dematerializált részvényekről kiállított, értékpapírnak nem minősülő okirat érvénytelenítéséről, új okirat kiállításáról és az átalakított részvények értékpapírszámlán történő jóváírásáról 7.8 Alaptőke felemelése esetén a jegyzett részvényekre történő befizetés mértékét és a befizetések határidejét - a Gt. vonatkozó rendelkezései figyelembevételével - az alaptőke felemelését elrendelő határozatban kell megállapítani. 22 7.9 Ha a részvényes a vállalt hozzájárulását a meghatározott időpontig nem teljesíti, az Igazgatóság 30 napos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a mulasztással érintett részvények tekintetében a részvényesi jogviszony megszűnését eredményezi. A harminc napos határidő eredménytelen eltelte esetén a mulasztással érintett részvények tekintetében a részvényesi jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a Társaság ügyvezetése a részvényest írásban értesíti. 23 7.10 24 Osztalékelsőbbségi részvény A Társaság osztalékelsőbbségi részvényei nyomdai úton előállított részvények. 7.10.1 Az osztalékelsőbbségi részvény a névértékre vetített 12% (tizenkettő százalék) osztalékra jogosít. Amennyiben a részvényen van osztalékszelvény, a részvényes az osztalékhoz való jogát az adott évre szóló osztalékszelvénynek a Társaság részére történő átadása ellenében érvényesítheti. Amennyiben az adott évben elfogynának a részvényhez illesztett osztalékszelvények, ez a körülmény nem érinti a részvényesnek az osztalékhoz való jogát (amennyiben a Társaság közgyűlése osztalékot állapít meg). Az olyan részvényre jutó osztalékot, amelyen bevonható osztalékszelvény nincs, a részvény-törzslap hátoldalán az osztalék kifizetésére utaló lebélyegzéssel kell igazolni. Az osztalékszelvények elfogyása esetén az Igazgatóság döntése alapján a Társaság jogosult (a) (b) az elfogyott osztalékszelvényű részvényeket bevonni és helyettük osztalékívvel együtt kinyomtatott új részvényeket kiadni; vagy az utolsó osztalékszelvényt új osztalékívvel ellátott részvény kiadása nélkül levágni, amely esetben az utolsó osztalékszelvény évének megfelelő osztalék kifizetésének megtörténtét a Társaság a részvény-törzslap hátoldalának lebélyegzésével is igazolja. 7.10.2 Az osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát - a Gt. 184. (3) bekezdésében szabályozott eset kivételével - szavazati jog nem illeti meg. 7.10.3 Az osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosainak kérelme és közgyűlési határozat alapján az osztalékelsőbbségi részvényesek a mindenkori piaci árfolyamon - tőzsdei jegyzés árfolyamán - átválthatják részvényeiket névreszóló törzsrészvényre. Az átváltásra kizárólag az Igazgatóság által meghatározott időszakban és módon kerülhet sor. Tőzsdei árfolyam hiányában az átváltási árfolyamot az Igazgatóság állapítja meg. Az osztalékelsőbbségi részvények névreszóló törzsrészvénnyé átváltása csak az alaptőke leszállítása nélkül valósulhat meg. A Társaság az átváltásról minden naptári évben egy alkalommal, az évi rendes közgyűlésen határoz. Az átváltásra vonatkozó igényt a Társaság Igazgatóságánál kell bejelenteni, a rendes 22 A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. 23 Az új szöveget beiktatta az 1999. április 28-i közgyűlés határozata. 24 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 6

közgyűlést megelőző február 28. napjáig. 7.10.4 A nyomdai úton előállított osztalékelsőbbségi részvényekre az Alapszabály dematerializált részvényekre vonatkozó 7.3, 7.5, és 9.1 pontjait nem, a 7.7, 8.3, 8.4, 9.6, 13.1 és 13.4 pontjait pedig megfelelően kell alkalmazni. Tulajdonosi igazolás helyett letéti igazolást vagy magát a részvényt kell érteni. 7.10.5 A nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik. 7.10.6 A nyomdai úton előállított részvény megszerzője akkor jegyezhető be a Részvénykönyvbe, ha a 9.3 pontban előírtakon kívül bemutatásra kerül az Igazgatóságnak: (a) a részvényes nevére szóló teljes forgatmánnyal vagy az aláírt üres forgatmánnyal ellátott részvény; vagy (b) a megbízása alapján a részvényes által megszerzett részvény(eke)t letétként őrző Magyarországon bejegyzett bank vagy értékpapírforgalmazó cég által kiadott cégszerűen aláírt és a részvénytulajdonos nevére szóló teljes forgatmánnyal ellátott részvényre vonatkozó letéti igazolás; vagy (c) a részvényeket letétként őrző Magyarországon bejegyzett bank vagy értékpapírforgalmazó cég az Igazgatósághoz az új tulajdonos bejegyzésére vonatkozóan kérelmet nyújt be, amelyhez mellékeli a részvénytulajdonos nevére szóló teljes forgatmánnyal ellátott részvényre vonatkozó letéti igazolást. 7.10.7 A Társaság - az igazolásban meghatározott zárolás időtartamára szóló érvényességgel - részvénykönyvi bejegyzést foganatosít az üres forgatmánnyal ellátott névre szóló részvényre is, ha a részvénykönyvi bejegyzést kérelmező az üres forgatmánnyal ellátott részvényre vonatkozó tulajdonjogot (i) a KELER Rt. letéti igazolásával, vagy (ii) a KELER Rt. igazolása alapján Magyarországon bejegyzett bank vagy értékpapírforgalmazó cég által kiadott, cégszerűen aláírt letéti igazolással igazolja. A kérelmet előterjesztő részvényes vagy részvényesi meghatalmazott minden esetben köteles arra, hogy a 9.3 pontban foglalt adatokat, információkat és nyilatkozatokat (az esettől függően) a Társaság rendelkezésére bocsássa. A gyűjtőelvű tárolással letétként kezelt üres forgatmányú névre szóló részvényre vonatkozó részvénykönyvi bejegyzés esetén minden esetben az ilyen részvény tulajdonosának vagy a részvényesi meghatalmazottjának a kockázata és felelőssége az, hogy a részvényesi jogok gyakorlása érdekében esetről esetre bejegyeztesse részvénytulajdonát a Részvénykönyvbe. 7.10.8 Ha a letéti igazolásból az üres forgatmánnyal ellátott névre szóló részvény sorszáma nem állapítható meg, az ilyen részvények nyilvántartását a Részvénykönyvben elkülönítetten kell kezelni. Az üres forgatmánnyal ellátott, sorszám szerint nem azonosítható névre szóló részvényre vonatkozó elkülönített részvénykönyvi bejegyzés hatálya a letéti igazolásban megjelölt zárolás időtartamára áll fenn. 7.11 A részvényest megillető jogok: 7.11.1 25 A részvényesnek joga van a közgyűlés által felosztani rendelt nyereségnek a részvényeire jutó arányos részére (osztalékhoz való jog) azzal, hogy a saját részvényre eső osztalék a Társaság felosztásra nem kerülő adózott eredményét növeli. Az osztalékelsőbbségi részvényest az osztalékhoz való jog a 7.10.1 pontban foglaltak szerint illeti meg. 25 A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 7

7.11.2 A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a részvényes jogosult a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon részvényei névértékének a Társaság alaptőkéjével arányos részére (likvidációs hányadhoz való jog). 7.11.3 Minden részvényes jogosult a közgyűlésen résztvenni, felvilágosítást kérni és észrevételt tenni. A szavazati joggal rendelkező részvényes jogosult indítványt tenni és szavazni. 7.11.4 A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság minden részvényesnek - a közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kívánságára - az ügy megítéléséhez szükséges felvilágosítást köteles megadni. Az Igazgatóság a felvilágosítás megadását megtagadhatja, ha az a Társaság jelentős gazdasági érdekeit vagy üzleti titkát sértené. 7.11.5 A közgyűlést össze kell hívni, ha azt az alaptőke legalább 1/20 (egyhuszad) részét képviselő részvényesek - az ok és a cél megjelölésével - írásban kérik azt a Társaság Igazgatóságától. 7.11.6 Az alaptőke 1/20 (egyhuszad) részét képviselő részvényesek - az ok és a cél megjelölésével - kérhetik az Igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a már meghirdetett közgyűlés napirendjére. A részvényesek e jogukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül jogosultak gyakorolni. Az Igazgatóság a javasolt kérdést köteles felvenni a napirendre és ezt nyolc napon belül köteles közzétenni a közgyűlési hirdetménnyel megegyező módon. 7.12 Határozatok bírósági felülvizsgálata: A Társaság bármely részvényese kérheti a Társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezéseibe ütközik. A közgyűlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát a Társaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának bármely tagja is kezdeményezheti. A jogsértő határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a Társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték illetve arról addig nem szerzett tudomást. Nem illeti meg a keresetindítási jog azt, aki szavazatával a határozat meghozatalához - tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetét kivéve - maga is hozzájárult. 7.13 A részvény sorozathoz fűződő jogok, illetve a Társaság működési formájának megváltoztatása, az alaptőke leszállítása, valamint az egyes részvényfajták, részvényosztályok átalakítása: 7.13.1 (2004. 04. 28.-i közgyűlési határozat alapján törölve) 7.13.2 A közgyűlés olyan határozata, amely valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan változtat meg, akkor hozható meg, ha az érintett részvénysorozat jelenlévő részvényesei egyszerű többséggel külön is hozzájárultak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - ide nem értve a a Társaság által megszerzett saját részvényekhez kapcsolódóan kizárt szavazati jogosultságot - nem alkalmazhatók. 26 26 A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 8

7.13.3 A Közgyűlés olyan határozata, amely a Társaság működési formájának zártkörűvé történő megváltoztatására irányul, akkor hozható meg, ha ahhoz a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többsége előzetesen hozzájárult. 7.13.4 A közgyűlésnek az alaptőke leszállításával kapcsolatos határozata - az alaptőke leszállításának a Gt.-ben meghatározott kötelező esetét kivéve - csak akkor hozható meg, ha ahhoz az alaptőke leszállításával érintett részvénysorozat jelenlévő részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége külön is hozzájárult. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - ide nem értve a a Társaság által megszerzett saját részvényekhez kapcsolódóan kizárt szavazati jogosultságot - nem alkalmazhatók. 27 7.13.5 A Társaság a fenti 7.13.3 bekezdésben említett részvényeseket az említett tárgyban döntést hozó közgyűlést legalább 30 nappal megelőzően ajánlott levélben a Részvénykönyvben bejegyzett címükön, továbbá a közgyűlési hirdetményben köteles értesíteni és felkérni arra, hogy a részvényes a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozatát legkésőbb a közgyűlés előtt 5 (öt) nappal írásban közölje a Társaság Igazgatóságával. Amennyiben a részvényes nyilatkozata a közgyűlés előtt 5 (öt) nappal nem érkezik meg a Társaság Igazgatóságához, azt akként kell tekinteni, hogy a részvényes a működési forma átalakításához hozzájárult. Ezen vélelmezett hozzájárulásra vonatkozó figyelmeztetést az értesítésnek illetve a hirdetménynek tartalmaznia kell. A fenti 7.13.2 és 7.13.4 bekezdésekben említett esetben az érintett részvényesek az említett tárgyban döntést hozó közgyűlésen az adott közgyűlési határozathozatalt megelőzően vagy azzal egyidejűleg szavaznak a részvénysorozathoz kapcsolódó jog hátrányos megváltoztatásáról illetve az alaptőke leszállításáról. 28 7.13.6 A megváltoztatásról és /vagy az átalakításról szóló közgyűlési határozatban meg kell állapítani az ezzel összefüggő alapszabály módosítás szövegét. 29 7.14 Egyes részvényesek kötelezettségei: 7.14.1 A Társaság részvényese sem Magyarországon, sem külföldön nem hozhat létre és nem kezelhet illetve nem tarthat fenn a Társaság részvényeivel vagy a Társaság részvényeivé átalakítható más értékpapírokkal kapcsolatban semmiféle letéti rendszert, továbbá ilyennek a fenntartását nem engedélyezheti, kivéve ha a befektetőkkel vagy a letéti rendszer más résztvevőivel szemben a jelen Alapszabály 9. és 13. pontjaiban foglalt rendelkezésekkel lényegében azonos célú és hatású követelmények kerülnek kikötésre a letéti rendszerre vonatkozó szerződésben, a feltételekben vagy bármely olyan dokumentumban, amely a letéti rendszerrel kapcsolatban rendelkezéseket tartalmaz. 7.14.2 A jelen Alapszabály alkalmazásában a "letéti rendszer" kifejezés magában foglalja mindazon szerződéses konstrukciót, amely valamely gazdasági társaság részvényeinek vagy részvénnyé átalakítható értékpapírjainak oly módon történő tulajdonban tartására vonatkozik, amely szerint egy letéteményes vagy más személy (elnevezésétől függetlenül) kerül az érintett gazdasági társaság részvénykönyvében részvényesként bejegyzésre olyan módon, hogy a szerződéses konstrukcióban résztvevő befektetők az összesített részvénytulajdon eszmei jogosultjaivá válnak vagy olyan értékpapírokat vagy igazolásokat kapnak, amelyek a letéteményes vagy más személy tulajdonában álló részvények illetve részvénnyé átalakítható 27 28 29 A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel törlésre került a 7.13.7 pont. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 9

értékpapírok tekintetében fennálló jogaikat igazolják. Az Alapszabály előírhatja, hogy a 9. és 13. pontjában foglalt rendelkezések vagy azok egy része a letéteményesre vagy a részvényeket tulajdonában tartó más személyre nem kötelezőek, azzal a feltétellel azonban, hogy ezen letéteményes vagy más személy a jelen Alapszabály 7.14.1 pontjában foglalt rendelkezéseket minden esetben köteles betartani. (8) RÉSZVÉNYKÖNYV - RÉSZVÉNYIGAZOLÁS 8.1. 30 A Társaság névreszóló részvénnyel rendelkező részvényeseiről - ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is - a Társaság Igazgatósága Részvénykönyvet vezet. A Társaság Igazgatósága a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak és befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek megbízást adhat. A megbízás tényét a Cégközlönyben és a Társaság hirdetményi lapjában közzé kell tenni. A Részvénykönyv nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott (a továbbiakban együtt: részvényes) közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb, törvényben meghatározott adatokat amennyiben az értékpapír-számlavezető ezeket a Részvénykönyv vezetőjének bejelenti. A Részvénykönyv számítógépes nyilvántartással is vezethető, azonban azt kinyomtatva is tárolni kell. 8.2 31 A részvényes a Részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az Igazgatóságtól illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet. Harmadik személy - a személyiségi jogok védelmére és az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok keretei között - a Részvénykönyvet megtekintheti, ha érdekeltségét valószínűsíti. Az így készített első másolatot térítésmentesen, az esetleges további másolatokat az igénylő költségére bocsátja ki a Társaság. 8.3 32 A részvényes eltérő rendelkezése hiányában (mely az értékpapír-számlavezetővel kötött szerződésben, az értékpapír-számlavezető általános szerződési feltételeiben vagy üzletszabályzatában is szerepelhet) vagy a részvényesi meghatalmazotti szerződés kivételével, a Tőkepiaci tv. értelmében az értékpapírszámlavezető a részvénykönyv vezetőjének a részvények értékpapírszámlán történő jóváírását követő öt napon belül köteles bejelenti a részvényes nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), részvényfajtánként és sorozatonként a részvényes tulajdonában álló részvények mennyiségét, valamint törvényben meghatározott egyéb adatait. 8.4 33 Ha a részvényes részvényesi jogait személyesen kívánja gyakorolni, a dematerializált értékpapírról az értékpapír-számlavezető tulajdonosi igazolást állít ki. A tulajdonosi igazolásnak tartalmaznia kell a kibocsátó és a részvényfajta megnevezését, a részvény darabszámát, az értékpapír-számlavezető megnevezését és cégszerű aláírását, a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét). A közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés, de legkésőbb a zárlat utolsó napjáig érvényes. A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapírszámlán - az adott értékpapírra vonatkozóan - változás nem vezethető át, kivéve, ha a tulajdonosi igazolás egyidejűleg bevonásra kerül. A közgyűlésen való részvételi jogok gyakorlására kiállított tulajdonosi igazolásokról az értékpapír-számlavezető a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megelőzően írásban, vagy minősített elektronikus aláírással ellátott okiratban tájékoztatja a Társaságot. (9) RÉSZVÉNYEK ÁTRUHÁZÁSA A. Általános rendelkezések 30 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. 31 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. 32 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel beiktatott szöveg. 33 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel beiktatott szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 10

9.1 34 A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. 9.2 35 A névre szóló részvény, illetve az ideiglenes részvény átruházása a Társasággal szemben akkor hatályos, ha az új tulajdonos nevét a Részvénykönyvbe bejegyezték. B. Részvénykönyvi bejegyzés 9.3 36 Abban az esetben, ha valamely személynek a 9.8 pontban meghatározottak szerint bejelentési kötelezettsége van, a Társaság abban az esetben teljesíti a részvény megszerzője, a részvényesi meghatalmazott, közös tulajdonban álló értékpapír esetén a közös képviselő Részvénykönyvbe történő bejegyzése tárgyában előterjesztett kérelmet, ha igazolásra kerül a részvényszerzés 9.8 pont szerinti, PSZÁF felé történő bejelentésének és közzétételének megtörténte, továbbá ha benyújtásra kerül az Igazgatóság részére az Igazgatóság megítélése szerint szükséges és elfogadható tájékoztatás (a) a részvény megszerzésének körülményeiről, (b) a részvény megszerzőjének személyéről (természetes személy részvényesek esetén) illetve jogállásáról és tulajdonosi szerkezetéről (jogi személyek vagy más nem jogi személyek esetén). A tájékoztatási kötelezettség körében legalább az alábbi okiratokat kell az Igazgatóság részére benyújtani: - (i) nem természetes személy részvényesek esetében hiteles cégkivonat vagy más ezzel egyenértékű hivatalos okirat, amely igazolja a részvényes jogszerű létét és tulajdonosi szerkezetét, - (ii) a részvényes nyilatkozatát, amely igazolja, hogy (a) a részvényes a Részvénykönyvbe bejegyzendő részvény tényleges tulajdonosa, (b) a részvény tekintetében nincs a szavazati jogok gyakorlását érintő megállapodás, és (c) amely nyilatkozat nem természetes személy részvényesek esetében a Társaság számára kielégítően részletes információt tartalmaz a részvényes azon saját részvényeseinek, tagjainak illetve bármely más érdekeltséggel rendelkezőnek nevére, székhelyére és tulajdonosi szerkezetére vonatkozóan, akik ezen részvényes alaptőkéjének vagy szavazatainak 20 (húsz) vagy ennél több százalékával rendelkeznek ezen részvényes köz(tag)gyűlésén. A részvényes társaságában a szavazatok legalább 20 százalékával rendelkező tagról is be kell nyújtani az Igazgatóság részére a tag hiteles cégkivonatát, vagy más ezzel egyenértékű hivatalos okiratot, továbbá a tájékoztatási kötelezettség az ezen társaságban legalább 20 százalékos részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező tagokra is vonatkozik; - (iii) a részvényes nyilatkozatát, amely szerint a részvényes kötelezettséget vállal arra, hogy a Társaság Igazgatóságát késedelem nélkül értesíti a Részvénykönyvbe történő bejegyzés iránti első kérelem benyújtását követően a részvény tekintetében a szavazati jogok gyakorlását érintő bármely megállapodás megkötéséről; - (iv) nyilatkozatot arról, hogy a részvényes az Igazgatóságot a saját tulajdonosi struktúrájában bekövetkező mindennemű változásró késedelem nélkül tájékoztatja, feltéve, hogy a változás azt eredményezi, hogy valamely tagja vagy részvényese - közvetlenül vagy közvetve - az alaptőke vagy a szavazati jogok legalább 20%-át (húsz százalék) megszerzi, vagy egyébként ellenőrzi. A részvénykönyvi bejegyzés iránti kérelemnek minden esetben tartalmaznia kell a részvényes 34 35 36 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 11

kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy a részvénykönyvi bejegyzés törlésre kerüljön, ha az általa adott nyilatkozat - akár a kérelmezéskor, akár később - lényegesen valótlannak, csalárdnak vagy félrevezetőnek bizonyul. 9.4 (2003. 04. 28.-i közgyűlési határozat alapán a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel törölve) 9.5 (2003. 04. 28.-i közgyűlési határozat alapán a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel törölve) 9.6 37 A Társaság az értesítéseit a Részvénykönyvbe bejegyzett részvénytulajdonos(ok) vagy részvényesi meghatalmazott - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - részére és a Részvénykönyvben feltüntetett címre küldi meg, és nem vállal felelősséget azért, ha a tényleges tulajdoni állapot a Részvénykönyvben feltüntetett állapottól eltér. A részvényesi jogok gyakorlása esetén a Társaság jogosult esetenként az aktuális részvénytulajdon - értékpapír-számlavezető által kiállított tulajdonosi igazolással történő - igazolását kérni a részvényestől illetve a részvényesi meghatalmazottól, közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselőtől. 9.7 38 (a) A Társaság jogosult megtagadni a részvényes vagy részvényesi meghatalmazott részvénykönyvi bejegyzése iránti kérelem teljesítését, illetve az Igazgatóság - a részvényes hozzájáruló nyilatkozatának hiánya esetén is - jogosult a bejegyzett részvényest vagy részvényesi meghatalmazottat a Részvénykönyvből törölni, ha (i) elmulasztja azoknak a 9.3. pontban meghatározott dokumentumoknak, igazolásoknak és nyilatkozatoknak az átadását, amelyek átadására a jelen Alapszabály szerint köteles, vagy (ii) elmulasztja a 9.8 pontban írott értékhatárt meghaladó mértékű befolyásszerzést bejelenteni és közzétenni, illetve azt nem a 13.10 pontban foglalt sikeres ajánlati eljárás eredményeképpen szerezte meg, vagy (iii) a kérelem olvashatatlan vagy értelmezhetetlen információt tartalmaz. A lényegesen valótlan, csalárd vagy félrevezető nyilatkozat alapján eszközölt részvénykönyvi bejegyzés semmis és az Igazgatóság által törölhető. (b) Nem gyakorolhatja a Társaság vonatkozásában a részvényesi jogait (ideértve különösen, de nem kizárólag a szavazati valamint az osztalékjogot) az, (i) aki részéről a részvény(ek) megszerzése vagy tulajdonban tartása a hatályos jogszabályok rendelkezéseibe ütközik, ideértve a befolyásszerzéssel kapcsolatos bejelentési és közzétételi kötelezettség elmulasztását is, továbbá (ii) aki névre szóló részvény tulajdonosa és részvénytulajdona a Társaság Részvénykönyvébe nem került bejegyzésre, vagy az a bejegyzést követően törlésre került. Ha az Igazgatóság az igazolások hiánya vagy nem megfelelősége miatt a részvényest törli a Részvénykönyvből, akkor az a közgyűlési határozat, amelynek a meghozatalában a részvényes is részt vett, csak akkor marad érvényes határozat, ha az annak meghozatalához szükséges szavazattöbbség a törölt részvényes szavazata nélkül is megvolt. C. A befolyásszerzés közzététele és a Társaság tájékoztatása - Értékhatárok 39 9.8 40 (a) Minden személy, különösen természetes személy, társaság, cég, egyesület, szervezet, alapítvány, ügynökség, önkormányzat, vagy más formában létrejött szerveződés függetlenül attól, hogy jogi személyiséggel rendelkezik-e vagy sem (a továbbiakban: "személyek"), amely a Társaságban közvetlenül vagy közvetetten 5%-os (ötszázalékos), illetve az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésétől kezdve 2%-os (kettő százalékos) mértéket elérő, majd ezt követően az 50%-os (ötvenszázalékos) befolyás eléréséig minden további 5- tel (öttel) osztható százalékos mértéket elérő, az 50%-os (ötvenszázalékos) befolyás elérését követően pedig 75%-os (hetvenöt százalékos) illetve 90%-os (kilencvenszázalékos) befolyást szerzett (beleértve a befolyás bármely letéti rendszer útján történő megszerzést is), a befolyásszerzést köteles a Társaságnak és a PSZÁF-nak a szerzést követően bejelenteni továbbá egyidejűleg kezdeményezni a 37 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a törzsrészvények dematerializációjára tekintettel módosított szöveg. 38 A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. 39 A 2002. április 25-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. 40 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján pontosított, illetve a Tpvt. módosítása miatt módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 12

bejelentés közzétételét. Bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn minden olyan megállapodás esetében is, amelynek alapján a befolyás megszerzésére csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől függően kerül sor. A bejelentésnek tartalmaznia kell a résztvevő felek megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát, az elért befolyás mértékét, a résztvevő személyek közötti kapcsolat vagy a hozzátartozói minőség megjelölését, és a befolyásszerzés (vagy elidegenítés) időpontját. A 9.3 pontban meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat a bejelentéshez kell csatolni. (b) A bejelentést az Igazgatósághoz és a PSZÁF-hoz kell intézni a szerzést követő 2 (két) naptári napon belül. A bejelentésnek a bejelentő személy nyilatkozattételre jogosult képviselőjének azt a kijelentését is tartalmaznia kell, hogy a bejelentésben és mellékleteiben foglalt információ a valóságnak megfelel, teljes és pontos. (c) A befolyással rendelkező köteles a Társaságnak és a PSZÁF-nak azt is bejelenteni, ha a Társaságban fennálló befolyásának a mértéke a jelen 9.8 (a) bekezdésben foglalt értékhatár alá csökkent. (d) A 33%-ot (harminchárom százalékot) meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen - a PSZÁF által jóváhagyott - a 13.10 pontban meghatározott nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. Ha a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével egy részvényes sem rendelkezik - sem közvetlenül, sem közvetve - a szavazati jogok több mint tíz százalékával, a vételi ajánlat megtétele már a 25%-ot (huszonöt százalékot) meghaladó befolyás megszerzéséhez kötelező 41. 9.9 42 A részvényes a 9.8 (a) pontban foglalt mértéket meghaladó befolyásszerzés esetében tagsági jogát csak akkor gyakorolhatja (ideértve különösen, de nem kizárólagosan az átváltoztatható értékpapírokból származó részvényeket is), ha az értékhatár meghaladásának tényét a 9.8 pont rendelkezéseinek megfelelően az Igazgatóságnak és a PSZÁF-nak bejelentette és a befolyásszerzést közzétette, de ez esetben is csak a 13.8 pontban foglalt korlátok között. 9.10 A részvényes mindazon veszteségért és kárért felelelősséggel tartozik, amelyeket a Társaságnak vagy bármely más részvényeseknek azáltal okozott, hogy a Részvénykönyvbe történő bejegyzés iránti kérelemmel összefüggésben lényegesen valótlan, csalárd vagy félrevezető információkat, igazolásokat vagy nyilatkozatot adott, vagy a 9. pontban foglalt kötelezettségeit lényegesen megszegte. 9.11 43 Az Alapszabály 9.8-9.10 és 13.10 pontjaiban foglalt rendelkezései csak annyiban alkalmazandók, amennyiben nem ütköznek a Gt. 288.-297. szakaszaiban, illetve a Tőkepiaci tv.-ben foglalt kogens rendelkezésekbe. A kétségek elkerülése érdekében a 9.8-9.10 és a 13.10 pontokban foglalt rendelkezésekkel együttesen a Gt. 288.-297. és a Tőkepiaci tv. szakaszaiban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell. 44 D. Fogalommeghatározások 45 9.12 A jelen Alapszabály 9. és 13. pontjaiban foglalt rendelkezések alkalmazásában: - "befolyásszerzés": a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog 41 A 2004. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. 42 A 2002. április 25-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. 43 A 2002. április 25-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. 44 A 2000. április 26-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. 45 A 2002. április 25-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 13

használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen öröklés, jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében jön létre. Befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján (a) a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy (b) a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására ("befolyásszerzést eredményező megállapodás"). A befolyásszerzés tényének, illetve mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyásszerzést, valamint a közeli hozzátartozók befolyásának mértékét egybe kell számítani. A befolyásszerzés abban az esetben is megvalósul, ha arra független személyek összehangolt magatartása révén került sor. A harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni azzal, hogy a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem részvényesi meghatalmazottként, hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe; - "közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás": egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni; - "kapcsolt személyek": az ajánlattevő és a befolyásszerzést eredményező megállapodásban részt vevő felek - természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai 46 ; - "kapcsolt vállalkozás": a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik 47 ; - "közzététel" helye: az Alapszabály Közlemények című (24) fejezetében meghatározottakon kívül a befolyásszerzést és a vételi ajánlatot a Társaság honlapján és egy, a PSZÁF által működtetett, vagy általa ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyilvános elektronikus adattovábbítási és tárolási rendszeren is közzé kell tenni 48. - "külföldi" az a személy, amely a devizajogszabályok rendelkezései szerint ilyennek minősül. (10) CÉGJEGYZÉS Az alábbi személyek jogosultak arra, hogy a Társaság előnyomott, nyomtatott vagy írott cégneve alá a saját nevüket aláírják, és ezzel a Társaságot jogosítsák vagy kötelezzék: 46 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a Tpt. módosítás miatt módosított szöveg. 47 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján a Tpt. módosítás miatt beiktatott szöveg. 48 A 2003. április 28-i évi rendes közgyűlés határozata alapján módosított szöveg. D:\Documents and Settings\stillerm\Dokumentumok\közgyűlési\közgyűlés2004\alapszabály\ALAP-M04.DOC 14