Kormányrendelet az építőipari lánctartozás megakadályozására Dr. Hegedűs Annamária Az építőipari lánctartozás gazdaságra gyakorolt negatív hatásai miatt sajnos régóta jelentős problémát okoz. Az elmúlt években már több különböző megoldási javaslat született, de a jelenlegi, az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet több különböző elemet is bevezet, ezért valószínűleg eredményesebb lehet, mint ez előző évek intézkedései. Az intézkedések között mint új jogintézményt létrehozták a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet is. Hogyan módosul a munkaterület átadási szabályozása? A fenti kormányrendelet többlépcsős hatálybaléptetését követően a teljes szabályozás az építési munkaterület átadási szabályainak a használatbavételi eljárással és a birtokbaadás jogintézményével való összekapcsolása után az alábbiak szerint fogja biztosítani az építőipari lánctartozások megszüntetését. 1. Elsőként az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet a vállalt építési munka által igényelt mértékben, nagyságban az építési naplóban rögzített és az építési szerződés szerint szükséges mértékben és módon átadja a fővállalkozó kivitelezőnek, ha az építtető nem azonos az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, akkor a tulajdonosnak is ellen kell jegyezni a munkaterület átadását. Így tehát a fővállalkozó kivitelező válik az építési munkaterület jogszerű használójává, amíg azt az építtetőnek az építési szerződés szerinti kivitelezési munka teljesítését követően és az ellenérték kiegyenlítésével párhuzamosan vissza nem adja az építési munkaterületet. 2. Ha a szerződés szerinti építési tevékenység elkészült, a fővállalkozó kivitelező a használatbavételhez szükséges nyilatkozatokat az építési naplóban megteszi, az építtetőnek átadja az építmény üzemeltetéséhez szükséges dokumentumokat,
ha az építtető a teljesítést elfogadta, és a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét kifizette, akkor a fővállalkozó az építési munkaterületet visszaadja az építtetőnek. Ekkor a fővállalkozó kivitelezőnek a munkaterület vállalkozói tevékenységével összefüggő használatával (birtoklásával) kapcsolatos védettsége megszűnik a munkaterület visszaadása esetén. 3. Az illetékes építésügyi hatóság az építtetővel van jogviszonyban, így az építési engedély jogosultja, az építtető kérheti meg a használatbavételi engedélyt. Az építtető alapesetben akkor kérhet használatbavételi engedélyt, ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, a felelős műszaki vezető a használatbavételhez szükséges nyilatkozatokat az építési naplóban megtette, a kivitelező átadta az építmény üzemeltetéséhez szükséges dokumentumokat, a kivitelező az építési munkaterületet az építtető részére átadta. A használatbavételi engedély, illetve a használatbavételi tudomásulvétel építtető általi kezdeményezésének egyik lényeges feltétele lesz az építési munkaterületnek az építési naplóban dokumentált átvétele. 4. Ha az építtető az építési naplóban a használatbavétel kezdeményezésekor az építési munkaterület általi átvételét nem igazolja, akkor az alábbi lehetőségek lesznek: Használatbavételi engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatófelületén, valamint az építési naplóban is tájékoztatja az érdekelteket, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárást az építtető a munkaterület átvételének igazolása hiányában megindította, és 60 napos határidő kitűzésével hiánypótlást ír ki. A 60 napos hiánypótlási határidőn belül lehetősége van o az építtetőnek az építési munkaterület átvételét igazolni, o a fővállalkozó kivitelezőnek jogorvoslati eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kezdeményezni.
Az építésügyi hatóság a használatbavételt a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi. A használatbavétel tudomásulvételi eljárásának körébe tartozó építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság tájékoztatja az építtetőt, hogy az eljárás meghosszabbodik, és a munkaterület átvételének igazolás hiányában az egyéb feltételek teljesülése mellett a használatbavételt a 60. napon veszi tudomásul. 5. A fővállalkozó kivitelező a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben az építési naplóban meghatározott építési munkaterületre vonatkozóan a birtokláshoz való jogára a munkaterület átvételétől annak átadásáig, illetve ennek hiányában a használatbavételi engedély kiadásáig vagy a használatbavétel építésügyi hatóság általi tudomásulvételéig kellő alappal hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben is. Az alvállalkozó kivitelező is hivatkozhat a fővállalkozó kivitelezőt megillető birtoklás jogára az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben. A rendelet hatálybalépésének szakaszai A kormányrendelet három lépésben lép hatályba. Az első intézkedések 2013. április 19-én lépnek hatályba, ezek a módosítások inkább az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet (a továbbiakban Kivitelezési kódex) érintő pontosítások. A második hatálybalépés időpontja 2013. július 1., az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvényben létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez kapcsolódó az építőipari kivitelezési tevékenységet érintő részletes szabályokat a Kivitelezési kódex tartalmazza majd. Mivel a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos főbb szabályok 2013. július 1-jén lépnek hatályba, így az ehhez kapcsolódó részletes szabályok is 2013. július 1-jén lépnek hatályba. A harmadik hatálybalépés időpontja 2013. október 1., erre az időpontra csúsztatták el a kötelező
elektronikus építési napló bevezetésének határidejét, így az ehhez kapcsolódó részletes szabályok és a használatbavételi engedélyezési és tudomásulvételi eljárással kapcsolatos hiánypótlási szabályok is 2013. október 1-jén lépnek hatályba. Az első hatálybalépéssel bevezetett lépések Röviden úgy lehet fogalmazni, hogy az első hatálybalépéskor általában pontosító rendelkezések és alapfogalmak kerülnek kimondásra. Újra fogalmazásra kerül a vállalkozó kivitelező, a fővállalkozó kivitelező és az építési munkaterület fogalma. Az építési munkaterület újrafogalmazásának azért lesz nagy jelentősége, mert a vállalkozók kifizetésével kapcsolatban lényeges lesz, hogy mikor kinek a birtokában van az építési munkaterület. Pontosítják, hogy a szakképesítéssel rendelkező szakmunkás mikor végezhet felelős műszaki vezető nélkül szakipari munkát, eszerint az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan építési engedélyhez nem kötött építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót. Pontosítják továbbá, hogy a felelős műszaki vezetőnek a használatbavételi engedélyhez miről kell nyilatkoznia. Az új szabályok szerint az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az építési napló összesítőlapján arról nyilatkozik, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően, az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével, a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosítva van, az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A 2013. július 1-jétől hatályba lépő intézkedések Bírósági értesítés, nemfizetési jelzés Ekkor lépnek hatályba a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos főbb rendelkezések, így egy új fejezettel kiegészítik a Kivitelezési kódexet a bírósági értesítéssel és a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárásról. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) mint a vállalkozó kivitelezők nyilvántartását vezető köztestület kivitelezőkkel szemben alkalmazható szankciói a lánctartozás visszaszorítása érdekében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásához igazodva szigorodnak. A vállalkozó kivitelező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, vagy közvetítői eljárás eredményeként létrejött egyezséggel, közokiratba foglalt fizetési kötelezettségvállalással, teljesítésigazolással vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményével igazolva írásban bejelentheti az MKIK-nak, hogy másik vállalkozó kivitelezővel (fizetésre kötelezett) megkötött építési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg (nemfizetési jelzés). Akkor az
MKIK a nemfizetési jelzés érkezését hiánypótlás esetén azok pótlását követő 8 napon belül értesíti a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és menetéről, felhívja a fizetésre kötelezettet arra, hogy 60 napon belül igazolja, hogy a fizetés megtörtént, vagy a díjfizetés tárgyában indított bírósági eljárás van folyamatban, vagy ilyen tárgyú bírósági eljárásban a díjfizetési kötelezettség fenn nem állását megállapító jogerős bírósági határozatot hoztak. Emellett tájékoztatja a feleket arról, hogy a határidő eredménytelen lejártát követően a fizetésre kötelezettet törli a nyilvántartásból. Rezsióradíj Módosul az irreálisan alacsony árral kapcsolatos szabályozás, eszerint aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. Az építési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka-szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni. Kimondják, hogy az építési munkaterület fővállalkozó kivitelező részére történő átadását ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosa a telek, építmény, építményrész tulajdonosának az építési naplóban ellen kell jegyeznie, annak tudomásulvételéről az építési naplóban nyilatkoznia kell, vagy külön nyilatkozatban kell tudomásul vennie és azt elektronikus formában az építési naplóhoz csatolnia. Megbízási jogviszony Változnak az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételei. Újra lehetséges felelős műszaki vezetőt és szakmunkást megbízási jogviszonyban is foglalkoztatni. A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amelyhez
rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló felelős műszaki vezetővel, rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel vagy elegendő számú és tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló szakmunkással, rendelkezik alkalmas telephellyel, a kivitelezési dokumentáció készítésének kötelezettsége esetén a kivitelezési dokumentáció az építési munkaterületen rendelkezésre áll, és az építési napló vezetésének kötelezettsége esetén az építési naplót az építési munkaterületen megnyitották és az előírásoknak megfelelően vezetik, amelynek megkezdéséhez és végzéséhez ha jogszabály kötelezővé teszi rendelkezésre áll hatósági engedély vagy tudomásulvétel, amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy alvállalkozói építési szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezővel írásban szerződést kötöttek, és amelynek végzését az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta meg. A sajátos építményfajták vonatkozásában az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési naplóvezetési, ellenőrzési és bejegyzési kötelezettségüket az építésinaplóvezetési kötelezettség teljesítésének formájára vagy kezdő időpontjára vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában a miniszter által rendelkezésre bocsátott, és a sajátos építményfajtáért felelős miniszter által fenntartott, működtetett és szükség szerint továbbfejlesztett elektronikus építési napló alkalmazással kötelesek teljesíteni. Az elektronikus építésinapló Az elektronikus építési napló 2013. október 1-jén lép hatályba
Az elektronikus építési naplóvezetést a 2013. október 1-jét követően megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység esetén kell elektronikus formában teljesíteni. Az e-naplóvezetés részletszabályainak kiegészítése: Az építésinapló-vezetési kötelezettség körébe tartozó engedélyhez vagy tudomásulvételhez nem kötött, de a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységek és a 2013. január 1. előtti engedélyek esetében elektronikus hatósági eljárás hiányában az építésfelügyeleti hatóságnak az építtető külön kérelemére kell az e-naplót készenlétbe helyezni. A készenlétbe helyezett, de nem használt e-naplók készenléte meghatározott időszak elteltével megszűnik. Bevezetik az építési napló összesítőlapját, mely egyrészt a megszűnt külön nyilatkozatokat (például felelős műszaki vezetői nyilatkozat) pótolja, másrészt a papír alapon vezetett és lezárt építési naplók esetében biztosítja az építésügyi hatóság számára a használatbavételkor szükséges olyan adatokat, amelyekhez e-napló vezetése esetében közvetlenül hozzáférne. Az e-napló bevezetésével a kivitelezéshez kapcsolódó korábbi előzetes bejelentési kötelezettséget és az új eljárási rendszer szerint az ÉTDR-ben az építésfelügyeleti hatóság által folytatandó tudomásulvételi eljárást mellőzhetik, mert a hatóságok elektronikusan értesülnek az e-napló megnyitásáról, és valamennyi szükséges adathoz hozzáférnek.